21.10.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 389/43

Előadó:

Daniel MAREELS

Társelőadó:

Giuseppe GUERINI

1.1.

Az EGSZB üdvözli a héára vonatkozó cselekvési tervet, amely a végleges héarendszer megvalósítását célozza az EU-ban, és támogatja a terv célkitűzéseit, valamint a 4 pilléren alapuló megközelítést egy rövid és középtávú perspektíva keretében. Most tényleg minőségi előrelépésre van szükség az egységes piac támogatása, valamint a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez, a beruházásokhoz és a versenyképességhez való hozzájárulás érdekében.

1.2.

Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a cselekvési terv valamennyi alkotóelemének megvalósítására megbonthatatlan egységként törekedjenek. Ez különösen érvényes a végleges héarendszerre történő átállásra. A tényleges megvalósításra, amelyet a cselekvési tervben csak a második szakaszban irányoznak elő, és egy külön tagállami értékelés függvényévé teszik, megfelelő határidőn belül kell törekedni, mivel ellenkező esetben veszélybe kerülnek az előre meghatározott célkitűzések.

1.3.

A cselekvési tervben előirányzott első szakaszra való tekintettel, amely jelenleg csak bizonyos termékértékesítésekre korlátozódik, az EGSZB minden érintett felet annak vizsgálatára bátorít, hogy miként lehetne a szolgáltatásokat gyorsabban az új rendszerbe integrálni, ami által a szóban forgó (átmeneti) szakaszhoz kapcsolódó problémák is enyhíthetők lennének. Azt is mérlegelni lehetne, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat milyen módszerekkel lehetne általánosabban a héa hatálya alá vonni.

1.4.

Az EGSZB szerint a jelenlegi rendszer átalakításának egy olyan végleges héarendszer létrejöttéhez kell vezetnie, amely egyértelmű, következetes, szilárd és átfogó, ugyanakkor arányos és időtálló is. Ebben a tekintetben az EGSZB egyetért a javasolt választással, amelynek keretében a végleges héarendszer a rendeltetési hely szerinti adóztatás elvén alapul, mivel ez ugyanazon a nemzeti piacon egyenlő versenyfeltételeket biztosít valamennyi értékesítő számára, és csökkenti a piac torzulásait.

1.5.

Az EGSZB szerint arra is kiemelt figyelmet kell fordítani, hogy a rendszer mennyire vállalkozásbarát a vállalkozások, különösen a kkv-k tekintetében. A cselekvési tervben javasolt újításoktól és egyszerűsítésektől függetlenül továbbra is komoly aggályok merülnek fel a jövőbeli szabályozás összetett és bonyolult jellege, valamint az alkalmazásával potenciálisan együtt járó jelentős adminisztratív terhek miatt.

1.6.

A végleges héarendszer kidolgozása során kiemelt fontossággal kezelendő egyértelműség és jogbiztonság elveinek sérelme nélkül az EGSZB amellett száll síkra, hogy vizsgálják meg további és kiegészítő jellegű egyszerűsítések, valamint az adminisztratív terhek csökkentésének lehetőségét. Ennek keretében mérlegelni lehetne egy a kkv-k javát szolgáló, arányos megközelítést, ez azonban nem áshatja alá a végleges héarendszer átfogó jellegét és más lényeges jellegzetességeit. A kkv-kat a kezdetektől fogva be kellene vonni a kidolgozás folyamatába.

1.7.

Mérlegelni lehetne egy olyan átfogó és korszerű rendszer létrehozását is, amely a vállalkozások javát szolgálva hasznos információkat szolgáltat, például egy internetes portálon keresztül. Ez különösen a kisvállalkozásokat kell, hogy segítse abban, hogy egyenlő esélyekkel versenyezhessenek más vállalkozásokkal és a közszféra értékesítőivel. Általánosabban arról van szó, hogy a határokon átnyúló tevékenységeket az EU-n belül könnyebbé és vonzóbbá tegyük az összes vállalkozás, különösen a kkv-k számára.

1.8.

Az EGSZB üdvözli, hogy komoly figyelmet kapott a héabevétel-kiesés megállítása és a héarendszer csalással szembeni sérülékenysége, főként most, amikor a veszteség összege igen magas, elérve az évi 170 milliárd eurót is. Fontos, hogy ezzel a céllal kiemelt helyen foglalkozzanak, és mielőbb eredményeket érjenek el, többek között az adóhatóságok közötti – köztük az uniós vámügyi szervekkel és a harmadik országokkal folytatott – szorosabb együttműködés, az adóügyi hatóságok hatékonyságának fokozása, az Eurofisc szerepének erősítése, a szabályok önkéntes betartásának javítása és a hatékonyabb adóbeszedés révén.

1.8.1.

Az EGSZB szerint a tagállamoknak az összes szinten, azaz humán, pénzügyi és műszaki területen is meg kell erősíteniük adóhatóságaik kapacitását. Ez lehetővé kell, hogy tegye számukra, hogy ők is garanciát vállaljanak az új rendszer megfelelő és hatékony működéséért, ami az adócsalást is visszaszorítja.

1.8.2.

A cselekvési tervben ezen a téren előirányzott fellépések sérelme nélkül az EGSZB felteszi a kérdést, hogy nem kellene-e még több és más eszközt is bevetni, követve egy sor, nemrégiben kötött nemzetközi megállapodás példáját a közvetlen adókra vonatkozó automatikus információcsere tekintetében.

1.8.3.

Ennek kapcsán az EGSZB szerint kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy a csalással szembeni sérülékenység szempontjából milyen belső sajátosságok és adottságok jellemzik a végleges héarendszert. Az új szabályok, a megfelelő felügyelet és egy a jogérvényesítéshez szükséges – többek között bírósági – eszközökre támaszkodó, jól kiépített ellenőrzési mechanizmus következetesen el kellene, hogy vezessen egy koherensebb és pontosabban alkalmazott héarendszerhez. Ebben a kontextusban a nem uniós szállítók kis importszállítmányaira érvényes jelenlegi héamentességet is meg kell vizsgálni, az EGSZB itt azonban egy árnyaltabb megközelítést javasol.

1.9.

A csalás elleni küzdelem konkrét formájának tekintetében az EGSZB célirányos és arányos fellépést sürget. A jóhiszemű vállalkozásokat kímélni kell, és nem szabad újabb eltúlzott intézkedésekkel sújtani őket.

1.10.

Az EGSZB üdvözli az e-kereskedelem és a vállalkozási formák terén megfigyelhető legújabb fejleményekre fordított figyelmet. Fontos, hogy ebben a tekintetben egyértelműséget teremtsünk az összes érintett számára, ugyanakkor biztosítsuk az összes értékesítővel való egyenlő bánásmódot, függetlenül attól, hogy követik-e ezeket a fejleményeket, vagy pedig hagyományosabb csatornákhoz és módszerekhez ragaszkodnak, és függetlenül attól, hogy határokon átnyúló jelleggel folytatják-e tevékenységüket.

1.11.

A tagállamoknak a kedvezményes adómérték tekintetében nyújtott nagyobb fokú rugalmasságot és a cselekvési tervben e tekintetben előirányzott két opciót illetően az EGSZB még nem foglal állást, mivel több információra van szükség a javasolt lehetőségekkel, működési módjukkal és a rájuk vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Ezért az EGSZB jelenleg egy sor kritérium meghatározását részesíti előnyben a jövőbeli rendszer tekintetében. Ennek során a rugalmasságot jogbiztonságnak kell kísérnie, a szabályozásnak átláthatónak kell lennie, és az egyszerűség kedvéért a kedvezményes adómértékek és a kivételek számát korlátozni kell. A mostani körülmények között és a jelenleg rendelkezésre álló információ alapján az EGSZB az 1. opció mellett teszi le a voksát, mivel ez áll leginkább összhangban a fent említett kritériumokkal.

2.1.

A héára vonatkozó cselekvési terv kijelöli az egységes uniós héaövezet megteremtéséhez vezető utat. Olyan övezetről van szó, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy támogassa az egységes piacot, hozzájáruljon a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházások és a versenyképesség ösztönzéséhez, és megfeleljen a 21. századi céloknak. Az új rendszernek egyszerűbbnek, az adócsalással szemben ellenállóbbnak és vállalkozásbarátabbnak kell lennie.

2.2.

A jelenlegi héarendszer rendkívül szétaprózódott és bonyolult, különösen határokon átnyúló kontextusban. A rendszer nem tartott lépést az új globális, digitális és mobil gazdaság kihívásaival. Nagy az eltérés a várt héabevétel és a ténylegesen befolyt héabevétel között („héabevétel-kiesés”), és a rendszer sérülékeny az adócsalással szemben.

2.3.

A javasolt megközelítés lényege a héarendszer korszerűsítése és „újraindítása” (új alapokra helyezése). Semmilyen más megközelítést nem tartanak járható útnak. A rendszer módosításához az összes tagállam döntésére van szükség.

2.4.

A cselekvési terv négy részből áll, és legalább 27 intézkedést foglal magában (2). Ezek némelyikét a célravezető és hatásos szabályozási programmal (REFIT) összhangban dolgozták ki.

2.4.1.

A cselekvési terv központi elemét és egyben legfontosabb részét kétségkívül a jövőbeli egységes héaövezetre vonatkozó legfontosabb elvek képezik. A tervek szerint a végleges szabályokra vonatkozó javaslat 2017-ben készül el.

2.4.1.1.

A végleges héarendszer alapját a termékek rendeltetési hely szerinti adóztatásának elve képezi (3), mivel a származási hely szerinti adóztatási elv nem bizonyult életképesnek. Ez minden ügyletre vonatkozik, ideértve a határokon átnyúló tranzakciókat is. Az adóbeszedés módja lépcsőzetesen alakul majd át egy olyan rendszer irányába, amely ellenállóbb az adócsalással szemben. A szóban forgó javaslatokat két lépcsőben valósítják majd meg.

2.4.2.

Emellett számos új keletű és folyamatban lévő kezdeményezésről is beszámolhatunk. Ezek a következő területekre vonatkoznak:

2.4.3.

A legnagyobb csomag a héabevétel-kiesés és a héacsalás elleni sürgős intézkedésekből áll. Itt a következőkre helyezik a hangsúlyt:

2.4.4.

Végezetül arról van szó, hogy – hosszú távon – az adómértékek korszerűbb szabályozására kell törekedni. A cél az, hogy a tagállamoknak nagyobb szabadságot és rugalmasságot adjunk az adómértékek meghatározásában, elsősorban a kedvezményes adómértékek területén. További kezdeményezésekre 2017-ben kerül majd sor.

3.1.1.

Az EGSZB üdvözli az egységes uniós héaövezet megteremtésére irányuló cselekvési tervet. Egy olyan ambiciózus, sürgető és szükséges cselekvési tervről van szó, amely jól illeszkedik egy korszerűbb és versenyképesebb egységes piac kiépítésébe.

3.1.2.

Az EGSZB támogatja a 4 pilléren (4) alapuló megközelítést, amelyhez egy rövid és hosszú távon differenciált megközelítés társul. Feltétlenül meg kell szüntetni a jelenlegi átmeneti rendszer gyengeségeit és hiányosságait, és ugrásszerű előrehaladást kell elérni az egységes piac igényeivel összhangban.

3.1.3.

Az EGSZB egyetért a javasolt megközelítéssel, amelynek keretében a végleges héarendszer a rendeltetési hely szerinti adóztatás elvén alapul. Azt is megjegyzi, hogy az új rendszernek egyértelműnek, következetesnek, szilárdnak és átfogónak, ugyanakkor arányosnak és időtállónak is kell lennie. Ebben az összefüggésben az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy elővigyázatosságból vizsgálja meg a fordított adókivetés (5) általános mechanizmusának bevezetési lehetőségét valamennyi határokon átnyúló B2B tranzakció tekintetében. Bár a „fordított adókivetés” mechanizmusát már jelenleg is alkalmazzák egyes tagállamokban a héacsalás bizonyos gazdasági szektorokban való csökkentése érdekében, a szóban forgó elv általános alkalmazása a héacsalás kockázatát a kiskereskedelmi értékesítés irányába tolhatná el.

3.1.4.

Fontos, hogy a végleges rendszerre való áttérés megfelelő keretek között valósuljon meg. Ehhez elengedhetetlen, hogy javuljon a nemzeti adóhivatalok teljesítménye és határon átnyúló együttműködése, és megoldandó probléma az is, hogy a rendszer sérülékeny a csalással szemben. A héa hatékonyabb beszedése és a csalás elleni küzdelem érdekében fontos, hogy szerte az EU-ban ösztönözzük a „legjobb gyakorlatok” kidolgozását és megosztását. Így például fontolóra lehetne venni határidők bevezetését a tagállamok közötti héaelszámoláshoz. Mindent meg kell tenni a héabevétel-kiesés minél hatékonyabb orvoslása érdekében. Lehetővé kell tenni, hogy egyfelől eleget tegyünk a hatósági érdekeknek (korrekt héa-bevételek!), másfelől előmozdítsuk az egyenlő versenyfeltételeket minden értékesítő számára.

3.1.5.

Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy a rendszer kedvezőbb környezetet teremtsen a vállalkozások számára. Ehhez elsősorban egyértelmű szabályokra és jogbiztonságra van szükség. Az adminisztratív terhek csökkentésére is hangsúlyt kell helyezni, különös tekintettel a kkv-kra, ez azonban nem áshatja alá a végleges héarendszer koherenciáját és más lényeges jellegzetességeit (6). Ezzel összefüggésben erőfeszítéseket kell tenni az egységes héa-visszatérítési formanyomtatványok kidolgozása, a késedelem nélküli visszafizetések és a héamértékek hozzáférhető rendszere érdekében.

3.1.6.

A rendeltetési hely elvének alkalmazása révén a tagállamok szabadon állapíthatják meg adókulcsaikat, fontos azonban, hogy ez ne vezessen szétaprózódáshoz és túlságosan bonyolult eljárásokhoz. Ajánljuk az arányos megközelítést a kkv-k javára. Figyelembe kell venni továbbá a határon átnyúló, a digitális és a mobil kereskedelem változásait, valamint az összes – létező és innovatív – vállalkozási formát.

3.1.7.

Azt a törekvést, hogy az adómértékek korszerűbb szabályozásával a tagállamok több rugalmasságot kapjanak az alacsonyabb adómértékeket illetően (7), az EGSZB szerint alapvetően be kell emelni a „rendeltetési hely” elvének alkalmazására irányuló célkitűzésbe, mivel ilyen feltételek mellett kevesebb kereskedelmi torzulás várható. Korlátozni kell az eltérések számát, és a gazdasági hatékonyság javítása érdekében a héa szempontjából egyformán kell kezelni a magán- és a közszektor által kínált árukat és szolgáltatásokat (8). Minél szélesebb alapon alkalmazzuk a héát, annál alacsonyabbnak kell lennie az adómértéknek ahhoz, hogy egyenlő adóbevételre tegyünk szert. Így egyúttal a gazdasági torzulások is elkerülhetők.

3.1.8.

Az EGSZB számára az a fontos, hogy a cselekvési tervet maradéktalanul, minden részletében, megbonthatatlan egészként megvalósítsák. A tervvel kapcsolatban jelenleg érzékelhető bizonytalanság nincs összhangban az egységes piacot szolgáló héarendszerre irányuló törekvéssel, és jellegénél fogva veszélybe sodorhatja a kitűzött célokat. Az EGSZB szerint a cselekvési tervbe a cél eléréséhez szükséges összes garanciát be kell építeni. Ez különösen igaz a végleges héarendszerre való kétlépcsős áttérésre: az áttérés második szakaszát most (9) – a tagállamok határozata alapján – egy külön értékeléstől teszik függővé. Mindenképpen arra kell törekedni, hogy a végleges héarendszer – a második szakasz révén – észszerű határidőn belül ténylegesen megvalósuljon.

3.1.9.

A cselekvési terv maradéktalan megvalósítása érdekében az EGSZB kéri, hogy a tagállamok bővítsék és mélyítsék el az adatmegosztásra irányuló együttműködést, és szavazzanak bizalmat a szövegek értelmezése és a héabevételek növelése érdekében tett erőfeszítéseknek. Ehhez az EGSZB szerint a tagállamoknak meg kell erősíteniük adóhivatalaik kapacitását: a hivataloknak személyzeti szempontból, de pénzügyi és technikai (pl. ikt) lehetőségeiket tekintve is elegendő forrással kell rendelkezniük. Ezért az EGSZB fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság támogassa ezt az ügyet.

3.1.10.

Az EGSZB elvárja, hogy az Európai Bizottság kellő időben előterjessze a javasolt intézkedések és az egész cselekvési terv mélyreható és átfogó hatásvizsgálatát. Ebből nem hiányozhatnak a kkv-kra gyakorolt hatások, a terv összetettsége és a velejáró adminisztratív terhek ugyanis komoly kihívást jelentenek az ilyen vállalkozások számára.

3.2.1.

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a rendeltetési hely elvére esett a választás, mivel így egy adott nemzeti piacon immár minden értékesítő számára – székhelytől függetlenül – egyenlő versenyfeltételek jönnek létre.

3.2.2.

A cselekvési terv értelmében a rendeltetési hely elvét a végleges héarendszerre való átállás első szakaszában kizárólag az árukra alkalmazzák. Az egyszerűség kedvéért és további bonyodalmak elkerülése végett az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, miként lehet a szolgáltatásokat gyorsabban beemelni az új rendszerbe, és térképezzék fel, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat milyen módszerekkel lehet általánosabban a héa hatálya alá vonni.

3.2.3.

Az új rendszer alkalmazása azt a kockázatot rejti magában, hogy növekednek a vállalkozások adminisztratív terhei. Ezért az EGSZB kiemeli, hogy – különösen a kkv-k tekintetében – szükség van egyszerűsített héaszabályokra, amelyek azonban nem áshatják alá a rendszer koherens jellegét. Komoly figyelmet kell fordítani a szabályok egyértelműségére és a jogbiztonságra is.

3.2.4.

Fontos, hogy a vállalkozások számára könnyű és vonzó legyen az a lehetőség, hogy tevékenységeiket az Unión belül határokon átnyúlóan bővítsék. Határon átnyúló ügyleteknél a rendeltetési hely elve azt jelenti, hogy a szolgáltatók annak a tagállamnak a héamértékét alkalmazzák, amelyikben ügyfeleik élnek. Ez bonyodalmakhoz és többletteherhez vezethet. Még az is előfordulhat, hogy a szolgáltatóknak mind a 27 másik tagállam rendszerét meg kell ismerniük. Az ebből eredő terhek kezelhetősége érdekében gondoskodni kell nyilvános tájékoztatási rendszerekről, például egy internetes portálról, amelyen többek között megtalálhatóak a tagállamokban érvényes adókulcsok. Hasonlóan fontos, hogy a vállalkozásoknak csak a székhelyük szerinti országokban kelljen bejegyeztetniük magukat. Ezért az EGSZB üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, amelynek célja, hogy a héaazonosítási kötelezettséget csak a székhely szerinti országban írják elő. Ennek köszönhetően az érintett vállalkozások becslések szerint mintegy 1 milliárd eurót takaríthatnak meg.

3.3.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy figyelmet kapott a héabevétel-kiesés megállítása és a héarendszer csalással szembeni sérülékenysége, főként most, amikor a hatóságok éves vesztesége eléri a 170 milliárd eurót, ami az összes héabevétel 15,2 %-át teszi ki. A határon átnyúló csalás már önmagában is évi 50 milliárd eurót képvisel.

3.3.2.

Fontos, hogy ezzel a céllal kiemelt helyen foglalkozzanak, és az eredmények mielőbb láthatóvá váljanak. A cselekvési tervben ezen a téren előirányzott fellépések sérelme nélkül az EGSZB felteszi a kérdést, hogy nem kellene-e még több és más eszközt is bevetni, követve a közvetlen adókra vonatkozó aktuális nemzetközi megállapodások példáját többek között az adatmegosztás terén, illetve az Európai Bizottság arra irányuló terveit (10), hogy fellépjen az adókikerülés ellen.

3.3.3.

Ennek kapcsán az EGSZB szerint kiemelt figyelmet kell fordítani arra is, hogy a csalással szembeni sérülékenység szempontjából milyen sajátosságok és adottságok jellemzik a végleges héarendszert. Az, hogy a határon átnyúló ügyletek esetén a részletfizetéses rendszer alkalmazása érezhetően (11) visszaszoríthatja a csalást, még nem elég ahhoz, hogy pihenjünk a babérjainkon.

3.3.4.

Az új szabályok, a megfelelő felügyelet és egy a jogérvényesítéshez szükséges – többek között bírósági – eszközökre támaszkodó, jól kiépített ellenőrzési mechanizmus következetesen el kellene, hogy vezessen egy koherensebb és pontosabban alkalmazott héarendszerhez.

3.3.5.

Az EGSZB számára fontos, hogy a héabevétel-kiesés megállítása és a csalás elleni küzdelem célirányosan történjen. A bevételkiesés megállítására irányuló intézkedéseknek összhangban kell lenniük az arányosság elvével, és hatékonyabbá kell tenniük a belső piac működését. A jóhiszemű vállalkozásokat kímélni kell, és nem szabad újabb eltúlzott intézkedésekkel sújtani őket.

3.3.6.

A jelenlegi rendszer gyenge pontjai és hiányosságai – például a nem uniós értékesítők kisebb küldeményeinek behozatalára vonatkozó adómentesség – egyenlőtlenné teszik a versenyfeltételeket, torzítják a piacot és komoly (becslések szerint évi 3 milliárd eurós) bevételkiesést jelentenek a hatóságoknak. Ha egy ilyen jellegű szabályozás alapvetően nem illik bele egy modern európai héarendszerbe, akkor az EGSZB – költségszempontból – egy árnyaltabb megközelítés mellett szól, amely esetleg kivételt tesz a piacot valóban nem torzító ügyletek – például kisebb, alacsony értékű, tisztán magáncélt szolgáló, szórványosan feladott küldemények – esetében.

3.3.7.

A múltból is le lehetne vonni a tanulságokat. Ilyen értelemben mérlegelni lehetne, hogy a jövőben nem lenne-e hasznos a héarendszer széles körű értékelése, amely nemcsak a szabályokat és működésüket vizsgálja, hanem – messzebb tekintve – azt is, hogy a rendszer összhangban áll-e a hatóságok gazdasági elvárásaival, és vajon előmozdítja-e az európai projektet. Ezt az értékelést rendszeres időközönként meg lehetne ismételni.

3.4.1.

Az EGSZB üdvözli, hogy a cselekvési terv figyelmet fordít az innovatív üzleti modellekre és a technológiai haladásra egy mindinkább digitalizált környezetben. Általánosabban szólva minden fontos és előretekintő fejleményt figyelembe kell venni. Ez a végleges héarendszer jövőképességét („future proof” jellegét) is erősítené.

3.4.2.

Ilyen körülmények között az EGSZB számára az a legfontosabb, hogy úgy határozzák meg a héaszabályokat, hogy azok minden érintett számára egyértelműséget és biztonságot garantáljanak.

3.4.3.

Hasonlóképpen ügyelni kell arra is, hogy az azonos árukat vagy szolgáltatásokat – határon átnyúlóan vagy országon belül – kínáló értékesítőkkel szemben egyenlő bánásmódot alkalmazzunk, függetlenül attól, hogy követik-e az új fejlesztéseket (digitális út) vagy inkább kitartanak a hagyományos csatornák és módszerek mellett (fizikális út). Az EGSZB egyszerűsítő intézkedések végrehajtására biztat – ilyen például a közös uniós héaküszöb az e-kereskedelemben aktív startupok helyzetének megkönnyítésére –, és úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a kkv-kra is ki kellene terjeszteni.

3.5.1.

Az EGSZB üdvözli és hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv figyelmet fordít a kkv-kra. Fontos és elengedhetetlen, hogy a cselekvési terv rendelkezzen egy arányos és megfelelő szabályokat tartalmazó, konkrét intézkedéscsomagról a kkv-k számára. Ezzel a kérdéssel már a vélemény más részében is foglalkoztunk.

3.5.2.

Üdvözlendő az a szándék, hogy egyszerűsítési intézkedések széles palettája szolgálja a kkv-k javát. A cselekvési tervben megfogalmazott szándékokat azonban még pontosabban és mélyebben körül kell járni. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy ebbe már a kezdetektől fogva vonják be a kkv-kat.

3.5.3.

A mezőgazdasági vállalkozások szívesen látnák, ha a bizonyos beszerzések után fizetett héával kapcsolatos kompenzáció, ami jelenleg csak egy fakultatív lehetőség, minden tagállam számára kötelezővé válna. Fontos egyúttal, hogy a mezőgazdasági termékek átalakításával kapcsolatos tevékenységeket, melyeket mezőgazdasági termelői szervezetek és más hasonló szervezetek végeznek, egyenlőnek tekintsék a mezőgazdasági termeléssel.

3.6.1.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kedvezményes adómértékekre vonatkozó fokozott rugalmasság a héamértékek még erősebb szétaprózódásához vezethet a tagállamok között, ami hátrányos lenne a rendszer egyértelműsége és alkalmazhatósága szempontjából, különös tekintettel a kkv-kra.

3.6.2.

A cselekvési tervben javasolt opciókkal kapcsolatban az EGSZB tartózkodik az állásfoglalástól, mivel több információra van szüksége a javasolt lehetőségekről, ezek működéséről és a rájuk vonatkozó szabályokról. Ezért az EGSZB egyelőre csak azt ismerteti, hogy a jövőbeli rendszerben milyen jellegzetességeket részesítene előnyben. Fontos, hogy a rugalmasság együtt járjon a jogbiztonsággal, átláthatóak legyenek a szabályok, és korlátozott legyen az alacsony adómértékek és eltérések száma. A mostani körülmények között és a jelenleg rendelkezésre álló információ alapján az EGSZB az 1. opció (12) mellett teszi le a voksát, mivel ez áll leginkább összhangban a fent említett kritériumokkal.

3.6.3.

Az EGSZB kéri, hogy a jövőbeli végleges héarendszerben vegyék figyelembe a szociális vállalkozások (13) szerepét és stratégiai jelentőségét. Ezzel összefüggésben fontolóra lehetne venni a 2006/112/EK irányelv III. melléklete 15. pontjának átdolgozását vagy egy új rendelkezés megfogalmazását, amely szerint kedvezményes adómértéket kell alkalmazni az olyan szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások esetében, melyeket elismert szociális jellegű intézmények nyújtanak nehéz körülmények között élő személyeknek. Különösen azt a lehetőséget kellene mérlegelni, hogy az új héarendszerben mentességet vagy kedvezményes adómértéket alkalmazzanak a fogyatékkal élőket és hátrányos helyzetűeket célzó termékekre és szolgáltatásokra.

3.6.4.

Az is fontos, hogy fenntartsák azokat a meglévő héaeltéréseket, melyeket néhány tagállamban már engedélyeztek egyes önkéntes szervezetek számára, tekintettel az érintett szervezetek különleges jellegére és a határon átnyúló jelentőség hiányára.

3.6.5.

A héa-irányelv felülvizsgálatának keretében azt is meg lehetne vizsgálni, hogy luxuscikkek esetében az egyes tagállamok alkalmazhatnak-e az általános héamértéknél magasabb mértékeket, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint.

3.6.6.

A 2006/112/EK tanácsi irányelv bizonyos európai szigetekre és elszigetelt térségekre speciális, kedvezményes héamértékeket és derogációkat engedélyezett, ezzel ellensúlyozva az állandó természeti és demográfiai hátrányokat a szóban forgó területeken. Ezek a rendelkezések igen fontosak a szigeten működő vállalkozások és a helyi gazdaságok szempontjából, ezért az EGSZB kéri, hogy továbbra is maradjanak érvényben.