29.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 175/11

(1)

A Liberty Global plc (a továbbiakban: Liberty Global) kábelhálózatai útján több európai országban nyújt televízió-, internet- és telefonszolgáltatásokat. Belgiumban a Liberty Global a Telenet többségi részvényese. A Telenet kábelhálózatot birtokol és üzemeltet, amely gyakorlatilag egész Flandriát lefedi, továbbá kiterjed Brüsszel egy részére és egy vallóniai településre is. A Telenet ezenkívül fizetős televíziócsatornákat és lekérhető videoszolgáltatásokat (Video-On-Demand, VOD) is üzemeltet.

(2)

A Waterman & Waterman NV (a továbbiakban: Waterman & Waterman) egy Wouter Vandenhaute és Erik Watté magánszemélyek tulajdonában lévő pénzügyi holdingtársaság.

(3)

A Corelio Publishing (a továbbiakban: Corelio Publishing) lapkiadással, online hírszolgáltatással és reklámhely-értékesítéssel foglalkozik.

(4)

A De Vijver MEDIA NV (a továbbiakban: De Vijver MEDIA) műsorszolgáltató sugározza a „Vier” és „Vijf” holland nyelvű televíziócsatornákat, és – elsősorban Woestijnvis NV leányvállalatán keresztül – televíziós tartalmak előállításával is foglalkozik. A De Vijver MEDIA ezenfelül reklámidőt értékesít a Vier és a Vijf csatornán, valamint a műsorszolgáltatók tulajdonában lévő néhány kisebb televíziócsatornán.

(5)

2014. augusztus 18-án a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 4. cikke szerint bejelentést kapott a Liberty Global, a Waterman & Waterman és a Corelio Publishing által tervezett összefonódásról, amely szerint e vállalkozások részesedés vásárlása útján közös irányítást szereznek az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a De Vijver MEDIA felett.

(6)

2014. június 17-én a Telenet, a W&W és a Corelio által kötött megállapodás értelmében a Telenet szerzi meg a De Vijver MEDIA részvényeinek 33,33 %-át, valamint megemeli a De Vijver MEDIA alaptőkéjét. Következésképpen a Telenet birtokába kerül a De Vijver MEDIA részvényeinek 50 %-a, a Waterman & Waterman és a Corelio Publishing pedig a részvények 25–25 %-ával rendelkezik majd. A De Vijver MEDIA három részvényese az ügylet lezárultát követően részvényesi megállapodást köt. Részvénytulajdonuk alapján és a részvényesi megállapodás rendelkezései értelmében a három részvényes közös irányítást gyakorol a De Vijver MEDIA felett.

(7)

A De Vijver Mediához hasonló televíziós műsorszolgáltatók televíziócsatornákat biztosítanak a televíziószolgáltatók – többek között a Telenet – számára. A Bizottság a De Vijver MEDIA tevékenységéhez kapcsolódó érintett termékpiacot az ingyenesen fogható és alapszintű fizetős televíziócsatornák nagykereskedelmi piacaként határozta meg. Az alapszintű fizetős televíziócsatornák a televíziószolgáltatók alapszintű csatornacsomagjaiban foglalt csatornák. Belgiumban a háztartások többsége havidíj fizetése ellenében hasonló alapszintű televíziócsatorna-csomagot vesz igénybe valamely kábel- vagy telefonszolgáltató társaságnál. A De Vijver MEDIA Vier és Vijf csatornái ennek az alapcsomagnak a részei, ezért fizetős televíziócsatornák. Ingyenesen, előfizetés nélkül csak a közszolgáltatók csatornái érhetők el, ezért csak azok minősíthetők ingyenesen fogható csatornának. Mivel csak igen korlátozott számú fogyasztó vesz igénybe kizárólag ingyenesen fogható televíziószolgáltatásokat, a Bizottságnak nem kellett döntést hoznia arról, hogy az ingyenesen fogható csatornák és az alapszintű fizetős televíziócsatornák elkülönülő piacokat képeznek-e, ugyanis ez nem befolyásolná a versenyjogi értékelés kimenetelét. Az ingyenesen fogható, illetve alapszintű fizetős televíziócsatornák szolgáltatásának érintett földrajzi piaca megegyezik a Telenet kábelhálózata által lefedett területtel.

(8)

A Telenethez hasonló televíziószolgáltatók hálózaton keresztül juttatják el a televíziócsatornákat előfizetőikhez. A Bizottság a Telenet televíziószolgáltatói tevékenységéhez kapcsolódó érintett termékpiacot a televíziószolgáltatások kiskereskedelmi piacaként határozta meg. A Bizottság nyitva hagyta azt a kérdést, hogy ez a piac két különböző érintett termékpiacból – nevezetesen az ingyenesen fogható és az alapszintű fizetős televíziószolgáltatások kiskereskedelmi piacából, illetve a prémium fizetős televíziószolgáltatások kiskereskedelmi piacából – épül-e fel. E kiskereskedelmi piacok érintett földrajzi piaca megegyezik a Telenet kábelhálózata által lefedett területtel.

(9)

A Bizottság ezenfelül meghatározta a televíziós tartalmak előállításának, illetve a televíziós tartalmakra irányuló közvetítési jogok engedményezésének/beszerzésének piacát is, azonban nyitva hagyta azt a kérdést, hogy e piacok érintett földrajzi hatóköre nemzeti (Belgium) vagy annál szűkebb (Flandria).

(10)

A Bizottság végül nyitva hagyta azt a kérdést is, hogy a televíziós reklámpiac a többi reklámozási formától elkülönülő piacot alkot-e. Amennyiben létezik ilyen elkülönülő piac, annak földrajzi hatóköre Belgium vagy (szűkebben) Flandria lenne.

(11)

Az ügylet nem támaszt versenyjogi aggályokat a televíziós tartalmak előállításának, illetve a televíziós tartalmakra irányuló közvetítési jogok engedményezésének/beszerzésének piacán. A De Vijver MEDIA alacsony piaci részesedéssel rendelkezik ezekben a szegmensekben, és a Woestijnvis NV leányvállalata útján a cég által előállított tartalom nem lényeges a versenytárs televíziós műsorszolgáltatók, illetve televíziószolgáltatók szempontjából. Az ügylet nem támaszt versenyjogi aggályokat az esetlegesen elkülönülő televíziós reklámpiac vonatkozásában sem.

(12)

Az ügylet azonban versenyjogi aggályokat támaszt abban a tekintetben, hogy a De Vijver MEDIA kizárhatná a Telenettel versenyző televíziószolgáltatókat a Vier és a Vijf csatornákhoz való hozzáférésből (inputkizárás). Az ügylet annyiban is versenyjogi aggályokat támaszt, hogy a Telenet ki tudná zárni a De Vijver MEDIA versenytársait a Telenet kábelhálózatához való hozzáférésből.

(13)

A Vier és a Vijf csatorna fontos inputot jelent a televíziószolgáltatóknak. A flandriai és brüsszeli fogyasztók nagyra értékelik és gyakran nézik ezt a két csatornát. A piaci vizsgálat során a válaszadók megerősítették, hogy a televíziószolgáltatók csak akkor versenyezhetnek érdemben a Telenettel, ha ez a két csatorna szerepel a kínálatukban.

(14)

Mind a Telenetnek, mind a De Vijver Mediának megvan a lehetősége a teljes, illetve részleges inputkizárásra. A teljes inputkizárás azt jelenti, hogy a Telenet és a De Vijver MEDIA megtagadná a Telenettel versenyző televíziószolgáltatóktól a Vier és a Vijf csatornák közvetítési jogát. Részleges inputkizárás esetén a Telenet és a De Vijver MEDIA a versenytárs televíziószolgáltatók számára megemelné a Vier és a Vijf csatornák árát, vagy egyéb módon gyakorolna megkülönböztetést azokkal szemben.

(15)

Az ügylet után a Teleneten kívül két másik részvényes is közös irányítást gyakorol majd a De Vijver MEDIA felett. A Bizottság értékelte, hogy ez a két másik részvényes meg tudná-e akadályozni a Telenetet az inputkizárás gyakorlásában. A részvényesi megállapodás elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezt nem tudják megtenni: a Telenet önmagában is képes lenne az inputkizárás végrehajtására.

(16)

Ha a De Vijver MEDIA mindhárom részvényese közösen lép fel, ennek a vállalkozásnak is lehetősége nyílik az inputkizárásra. A részvényesek egységes fellépése attól függ, hogy mindhárom félnek érdekében állna-e az inputkizárás alkalmazása. Márpedig a De Vijver MEDIA másik két részvényesének érdekében áll a részleges inputkizárás, mivel annak eredményeképpen a De Vijver MEDIA magasabb licencdíjakat kapna (azaz a televíziószolgáltatók magasabb díjat fizetnének a televíziós műsorszolgáltatónak a csatornák hozzáférési jogáért). A másik két részvényesnek nem feltétlenül állna érdekében a teljes inputkizárás, azonban a Telenet összhangba hozhatná érdekeltségeiket a Telenet érdekeivel oly módon, ha ellentételezést fizetne nekik a teljes inputkizárásból eredő bevételkiesésért.

(17)

Annak értékelésére, hogy a De Vijver Mediának érdekében állna-e a teljes inputkizárás, a Bizottság számszerűsítette az ilyen kizárással járó költségeket és hasznokat. A költségek azokból a reklámbevételekből és licencdíjakból állnak össze, amelyektől a De Vijver MEDIA elesne, ha a Telenettel versenyző televíziószolgáltatók nem sugároznák a csatornáit. A hasznot a Telenet azon előfizetőkből származó nyeresége jelentené, akik a versenytárs platformoktól átszerződnének a Telenethez. A költségek és hasznok összevetése alapján a Bizottság kiszámította, hogy hány előfizetőnek kellene átszerződnie a Telenet versenytársaitól ahhoz, hogy a teljes inputkizárás nyereséges legyen.

(18)

A Bizottság becslése szerint amennyiben a Telenet versenytársai kínálatából eltűnne a Vier és a Vijf, az átszerződő előfizetők száma jócskán meghaladná azt a minimális számot, amely felett a teljes inputkizárás nyereségesnek tekinthető. Mivel a teljes inputkizárás hasznai meghaladják annak költségeit, a De Vijver Mediának messzemenően érdekében állna e stratégia alkalmazása.

(19)

A Telenet és a De Vijver MEDIA számára a részleges inputkizárás is igen kedvező lenne, mivel annak eredményeképpen a De Vijver MEDIA magasabb licencdíjakat kapna.

(20)

Az inputkizárás versenyellenes hatásokat váltana ki a televíziószolgáltatások kiskereskedelmi piacán. A Telenet – nagy piaci részesedése és egyéb tényezők miatt – erőfölénnyel rendelkezik az érintett piacon. Az inputkizárás akadályozná az adott piacra való belépést, mivel az új belépők a Vier és a Vijf csatorna sugárzásának hiányában aligha versenyezhetnének a Telenettel. Ez még inkább megerősítené a Telenet erőfölényét. Az inputkizárás ezenfelül gyengítené a meglévő televíziószolgáltatókkal folyó versenyt is, miután azok nem tudják majd sugározni a Vier és a Vijf csatornákat.

(21)

A televíziószolgáltatások piacán akkor beszélünk teljes fogyasztókizárásról, ha valamely televíziós műsorszolgáltató nem kap hozzáférést valamely televíziószolgáltató hálózatához. Ez adásszüneteket eredményez, amelyek során az előfizetők nem tudják nézni a kizárással sújtott csatornákat. A kizárás egy enyhébb formája, a részleges fogyasztókizárás esetén a televíziószolgáltató lehetővé teszi a csatorna közvetítését a platformján, azonban rontja annak közvetítési minőségét. A televíziószolgáltató ezenkívül ronthatja a versenytársa tartalmainak elérhetőségét a saját platformján, például oly módon, hogy a versenytárs csatornákat hátrébb sorolja a csatornalistán vagy az elektronikus programozási útmutatóban, így a tévénézők nagyobb valószínűséggel nézik a televíziószolgáltató saját csatornáit.

(22)

A Telenet fontos piaci szereplő, amely igen jelentős erőt képvisel a televíziószolgáltatások kiskereskedelmi értékesítési piacán. Tekintettel arra, hogy a Telenet igen nagy piaci részesedéssel rendelkezik a televíziószolgáltatások kiskereskedelmi piacán, a Bizottság úgy véli, hogy a műsorszolgáltatók csak úgy képesek fenntartani működésüket Flandriában, ha megjelenhetnek a Telenet televíziószolgáltatási platformján.

(23)

A Telenet befolyással bír az általa (továbbítási kötelezettség értelmében) sugárzott lineáris csatornák fölött, és dönthet arról is, hogy milyen nem lineáris tartalomszolgáltatók jelenhetnek meg platformján. A Telenet ezért képes a fogyasztókizárás alkalmazására.

(24)

Valószínű továbbá, hogy a Telenet érdekelt is lenne a fogyasztókizárásban. E stratégia a De Vijver Mediával szoros versenyben működő – azaz hasonló közönséggel és reklámügyfelekkel rendelkező – csatornákra irányulna. A De Vijver MEDIA fogyasztókizárással kapcsolatos haszna elsősorban az emelkedő reklámbevételekből származna, amelyek valószínűleg még nagyobb mértékben nőnének, ha valamely, a Vierhez vagy Vijfhez hasonló csatorna nem lenne többé elérhető a Telenet platformján. Ezzel szemben a Vierétől és a Vijfétől eltérő profillal és közönséggel rendelkező csatorna kizárása valószínűleg nem generálna jelentős többletjövedelmet. A közönség és a tartalomtípus hasonlósága miatt a Bizottság úgy véli, hogy a fogyasztókizárás legvalószínűbb célpontjai a Medialaan „2BE” és „Vitaya”, illetve a VRT „Canvas” nevű csatornái, valamint e két műsorszolgáltató nem lineáris szolgáltatásai lennének.

(25)

A Telenet és a De Vijver MEDIA által a fogyasztókizárás eredményeképpen szerezhető teljes haszon mértéke attól függ, hogy a kizárás miatt hány előfizető szerződne el más szolgáltatóhoz a Telenettől. Ha csak kevés előfizető váltana szolgáltatót, a Telenet nem veszítene sok ügyfelet, így a fogyasztókizárás költsége alacsony maradna. A Bizottság becslése szerint valószínűleg túl sok előfizető szerződne át más szolgáltatóhoz ahhoz, hogy a teljes fogyasztókizárás (vagyis az a stratégia, miszerint a Telenet egyáltalán nem engedné fel az adott csatornát a platformjára) nyereséges legyen a Telenet számára. A Telenet azonban alighanem érdekelt lenne a részleges fogyasztókizárásban, vagyis abban, hogy a De Vijver Mediához képest rontsa a versenytárs műsorszolgáltatók csatornáinak és nem lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásainak közvetítési minőségét. A Telenet hiteles fenyegetésként is alkalmazhatja a részleges fogyasztókizárást a tárgyalások során, ami javítaná a Telenet alkupozícióját a Medialaannal és a VRT-vel szemben, és lehetővé tenné a Telenet számára, hogy szigorúbb feltételeket alkalmazzon a közvetítési megállapodásra irányuló tárgyalások során.

(26)

A részleges fogyasztókizárás ezért versenyellenes hatást gyakorolna. Ha a Telenet rontja a csatornák sugárzásának minőségét, ez aláássa a versenytárs csatornák nyújtotta televíziózási élményt a szolgáltató platformján. Ezenfelül enyhülne a verseny az ingyenesen fogható és alapszintű fizetős televíziócsatornák nagykereskedelmi piacán is, mivel gyengülne a versenytárs Medialaan és VRT cégek pozíciója.

(27)

Az összefonódás aggályokat vet fel a De Vijver MEDIA Vier és Vijf csatornáihoz kapcsolódó inputkizárás tekintetében. Aggályok merülhetnek fel a részleges fogyasztókizárás kapcsán is, mivel a Telenet képes arra és érdekelt abban, hogy rontsa a VRT és a Medialaan csatornáinak sugárzási minőségét és a kapcsolódó televíziózási élményt. Ezért a bejelentett összefonódás aggályokat vet fel abban a tekintetben, hogy az ügylet jelentős mértékben akadályozhatja a hatékony versenyt a televíziószolgáltatások kiskereskedelmi piacán a Telenet kábelhálózata által lefedett területen, valamint az ingyenesen fogható és alapszintű fizetős televíziócsatornák piacán a Telenet kábelhálózata által lefedett területen.

(28)

Miközben a Bizottság az összefonódás felülvizsgálatát végezte, a De Vijver MEDIA új közvetítési megállapodásokat kötött több televíziószolgáltatóval, köztük a Belgacommal. A De Vijver MEDIA továbbá felajánlotta, hogy meghosszabbítja több további, más televíziószolgáltatókkal kötött közvetítési megállapodás időtartamát. Ezek a közvetítési megállapodások csökkentik az inputkizárás kockázatát, mivel garantálják, hogy a televíziószolgáltatók hozzá fognak férni a Vier és a Vijf csatornákhoz. Mindamellett nem oszlatják el teljes mértékben a Bizottság inputkizárással kapcsolatos aggályait, mivel a megállapodások nem fedik le a Vier és a Vijf sugárzásához kapcsolódó összes jogot, ugyanis az esetleges új piaci belépők még nem rendelkeznek közvetítési megállapodással.

(29)

A bizottsági felülvizsgálat során a Telenet is felajánlotta, hogy módosítja a VRT és a Medialaan televíziós műsorszolgáltatókkal meglévő megállapodásait. Ezek a megállapodások határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett a Telenet szerepelteti csatornakínálatában a VRT és a Medialaan csatornáit, így többek között a Telenet által fizetendő díjakat is. A Telenet és a VRT módosította a közvetítési megállapodását, és meghosszabbította annak időtartamát. A módosítás több olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a VRT fogyasztókizárás elleni védelmét szolgálja. A Telenet ezenkívül kötelező érvényű és visszavonhatatlan ajánlatot tett a Medialaannak a közvetítési megállapodás meghosszabbítására és olyan irányú módosítására, hogy az védelmet nyújtson a Medialaannak a fogyasztókizárással szemben. A bejelentő felek hivatalosan kötelezettséget vállaltak arra, hogy ezt az ajánlatot az ügylet lezárultát követő hat hónapig fenntartják.

(30)

A bejelentő felek a Bizottság által megfogalmazott versenyjogi aggályok eloszlatása érdekében kötelezettségvállalásokat nyújtottak be. E kötelezettségvállalások központi elemeként vállalták annak biztosítását, hogy a De Vijver MEDIA eleget tesz a televíziószolgáltatók minden arra irányuló – ésszerű – kérésének, hogy a Vier és a Vijf csatornákat, valamint minden jövőbeni alapszintű fizetős televíziócsatornát tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett sugározhassanak. A Telenet kábelhálózatán kiskereskedelmi televíziószolgáltatást nyújtani kívánó televíziószolgáltatók kérésükre egész Belgium területére megkaphatják erre az engedélyt. A De Vijver Mediának a csatornák mellett a kiegészítő jogokra is licencet kell adnia, nevezetesen arra, hogy a televíziócsatornán sugárzott programokat a szolgáltató felvehesse a csatornához kapcsolódó szolgáltatásokba, így többek között az utólagos megtekintési (catch-up), a többképernyős, illetve (az ügyfeleknek a programok felvételét és tetszőleges időpontban történő megtekintését biztosító) PVR szolgáltatásba. A kapcsolódó szolgáltatásokat a szolgáltatók a televíziózási élmény részeként kínálják a végfelhasználóknak, az adott csatornákon történő lineáris közvetítéssel egyidejűleg, illetve rövid idővel előtte vagy utána.

(31)

A kötelezettségvállalások az összes televíziószolgáltatóra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy azok kábelen, műhold útján, IPTV vagy DTT technológiával, az interneten vagy bármely egyéb platformon közvetítik a csatornákat. A hozzáférési feltételekkel kapcsolatos vita esetén a televíziószolgáltató gyorsított választott bírósági eljárásra utalhatja az ügyet. A kötelezettségvállalások hét évig hatályosak.

(32)

A Vier és a Vijf licencének megadására vonatkozó kötelezettségvállaláson túl a bejelentő felek vállalják azt is, hogy az ügylet lezárultát követő hat hónapig fenntartják a Medialaannak tett ajánlatukat. Ennek az ajánlatnak a tartalmát „Az összefonódás bejelentését követő fejlemények” című szakasz ismerteti.

(33)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Vier és a Vijf csatornákra, az összes többi alapszintű fizetős televíziócsatornára, valamint az azokhoz kapcsolódó kiegészítő jogokra vonatkozó licencekre irányuló kötelezettségvállalás – a De Vijver MEDIA által kötött közvetítési megállapodásokkal együttesen – eloszlatja a Bizottság inputkizárással kapcsolatos aggályait. A kötelezettségvállalások azért oszlatják el a Bizottság teljes inputkizárásra irányuló aggályait, mert biztosítják, hogy a jelenlegi és a jövőbeni televíziószolgáltatók fel tudják venni a Vier és a Vijf csatornákat a kínálatukba. A kötelezettségvállalások a Bizottság részleges inputkizárással kapcsolatos aggályait is eloszlatják, ugyanis biztosítják, hogy a televíziószolgáltatók tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes díjat fizetnek a műsorszolgáltatóknak.

(34)

A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a kötelezettségvállalások – a Telenet által kötött közvetítési megállapodásokkal együttesen – eloszlatják a fogyasztókizárással kapcsolatos aggályait is. A Telenet által a VRT-vel és a Medialaannal kötött közvetítési megállapodások, valamint a Telenet arra vonatkozó ajánlata, hogy a kötelezettségvállalásokban rögzítettek szerint módosítja a Medialaannal aláírt megállapodást, megóvják a VRT-t és a Medialaant a részleges fogyasztókizárástól.

(35)

A fent említett okoknál fogva a határozat megállapítja, hogy a tervezett összefonódás nem fogja jelentős mértékben akadályozni a hatékony versenyt a belső piacon, illetve annak jelentős részén.

(36)

Következésképpen a Bizottság az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével és 8. cikkének (2) bekezdésével, valamint az EGT-megállapodás 57. cikkével összhangban az összefonódást a belső piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánítja.