10.1.2015

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 6/6

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2015/C 6/06)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról  (2)

„TELEMEA DE IBĂNEŞTI”

EK-szám: RO-PDO-0005-01182 – 2013.11.20.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Románia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.3. osztály: Sajt

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Telemea de Ibăneşti” őshonos tehenek tejéből savas alvadással készített sajt.

Forgalomba kerülésekor a termék az alábbi tulajdonságokkal rendelkezik: a négyzet alapú darabok tömege 0,3–1,0 kg, a téglalap alapúaké pedig 0,3–0,7 kg; a sajt tésztája tömör, szilárd, állaga egyenletes, puha és lágy; könnyen törik, de nem morzsálódik. Színe egyenletes fehér vagy világossárgás árnyalatú fehér; íze kellemes, édeskés-savanykás, enyhén sós, és az érés folyamán egyre intenzívebbé válik. A finom, kellemes, az érés során erősödő illat és aroma a hegyi legelőket idéző, erőteljes ízt kölcsönöz a terméknek. Nedvességtartalma legfeljebb 62 %, a szárazanyag zsírtartalma pedig 38 % alatt marad. Energiatartalma 198 kcal/100 g. A sajt legalább 400 mg/100 g kalciumot és legalább 35 mg/100 g magnéziumot tartalmaz.

E sajtféle egész évben előállítható.

„Friss” vagy „érlelt” megjelöléssel kerül forgalomba. A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) – „friss” sajt 24 órával a gyártás után már fogyasztható. A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) – „érlelt” sajt esetében az érlelési időszak legalább 20 nap a gyártást követően.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt nyersanyagát a Görgény völgyében (Valea Gurghiului) külterjes rendszerben nevelt és tartott egészséges tehenek teje adja.

A tej beoltásához mikrobás oltóenzimet használnak.

A sajt sózásához alkalmazott sós lé alapanyagát orsovai (Orșova) sós kútvízből nyerik. A sós lé jellemzői: 184,4 mg/l kalcium- és 94,6 mg/l magnéziumtartalom (ezzel szemben az ivóvízből és sóból nyert, hasonló, 21–23 %-os sókoncentrációjú lé kalcium- és magnéziumtartalma mindössze 88,2, illetve 32,4 mg/l).

A sós lének köszönhetően növekszik az ozmózisnyomás, és a nemkívánatos mikroorganizmusok aktivitása lelassul vagy teljesen leáll. A bakteriosztatikus hatású sós lé szabályozóan hat a sajt mikroflórájára, és az hosszabb ideig eltartható lesz.

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) – sajt alapanyagát adó tehenek kizárólag a Görgény-völgyi meghatározott földrajzi területről származó szálastakarmánnyal táplálkoznak.

Tavasszal és nyáron a tehenek – a legelőn, illetve kivételes esetben az istállóban – zöldtakarmánnyal táplálkoznak, ősszel és télen pedig a meghatározott földrajzi terület kaszálórétjeiről származó szénát kapnak.

A tejelő tehenek tápláléka nem tartalmaz koncentrált takarmányokat. A legeltetési időszak legalább 6 hónapig tart évente.

A tej minősége a tejelő tehenek külterjes tartásának és a Görgény völgyében termő takarmánynövények minőségének egyaránt köszönhető. A legelők és kaszálórétek művelése és trágyázása kizárólag természetes módon, istállótrágyával történik.

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejelő tehenek tenyésztése, a tej és a sós lé begyűjtése, valamint a sajt készítése, sózása és érlelése egyaránt a meghatározott földrajzi területen történik.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajtot a sózás után azonnal vákuumzacskókba csomagolják. Egyes esetekben a sajtdarabok közvetlenül a sózás után hordókba kerülnek, amelyekben sós lé lepi el őket. Ennek köszönhetően a sajt megőrzi édeskésen sós ízét és jellegzetes állagát, továbbá nem szárad ki és nem morzsálódik.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt téglatest vagy kocka alakú darabokban kerül forgalomba, amelyeken a „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) megnevezést tartalmazó címke szerepel.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Az előállítás földrajzi területét három község, a Maros megyében található Görgényszentimre (Gurghiu), Görgényhodák (Hodac) és Libánfalva (Ibăneşti) közigazgatási területe alkotja, amelyek együttesen a Görgény völgyének egy részét képezik.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt előállítási területe a Görgény-völgy egy részének felel meg. Ezt a területet az állattartásban és különösen a tejelő tehenek tartásában különösen jól hasznosítható sajátos növényzet jellemzi; további jellegzetesség a sós források megléte, amelyek vizét a lakosok különböző tej-, hús- és zöldségtermékek tartósítására használják, valamint a helybéliek által ápolt kulináris és kézműves hagyományok.

A Görgény völgyét mérsékelt hegyi éghajlat jellemzi: a magasabb fekvésű területeken nedves és hűvös, a fennsíkokon mérséklet kontinentális éghajlat uralkodik. Ennek az éghajlatnak köszönhető a terület gazdag és sokszínű növényvilága is.

A Görgény-völgy növényvilágának gazdagsága (1 194 faj), valamint az őshonos, veszélyeztetett, sérülékeny és ritka fajok viszonylag nagy száma arra utal, hogy a térséget nem érik környezetszennyező hatások.

A Görgény völgyének változatos domborzata a tejelő tehenek tartása és a telemea sajt előállítása szempontjából előnyös feltételeket biztosít. E területeken elegendő mennyiségű zöldtakarmány terem, amellyel a nyári időszakban biztosítható a tejelő tehenek tápláléka, és amelyből megfelelő mennyiségű széna állítható elő az állatok téli takarmányozásához.

A Görgény völgyének északi részén található Sânioara, Osoiul és Orungii domb, valamint az Orsova-völgy medencéjében húzódó Isticeu és Măgura miocén rétegek gyűrődésével keletkeztek; e szubkárpáti dombok elszigetelt sótartalékokkal rendelkeznek.

E területen az ókori rómaiak sóbányákat létesítettek és működtettek; később néhány bánya összeomlása következtében egy sós tó keletkezett, a görgénysóaknai (Jabeniţa) fürdő.

A környék talajvize a megengedett határértéknél jóval magasabb sótartalma miatt – Cl- aniontartalom: 665,23 mg/l, Na+ és K+ kationtartalom: 420,5 mg/l – emberi fogyasztásra nem alkalmas.

A tejelő tehenek tápláléka nem tartalmaz koncentrált takarmányokat, mivel azok növelnék a tej savasságát. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a tehenek tiszta és ízletes tejet adjanak, amelyben megtalálhatóak a Görgény völgyében termő növények illatára, ízére emlékeztető aromák.

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt jellegzetes helyi elkészítési módja nemzedékről nemzedékre öröklődött tovább a sajt hírnevének köszönhetően, amelyre íze és eltarthatósága révén tett szert.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) lágy vagy félkemény tésztájú sajt, amelynek enyhén sós, kellemes ízét a Görgény völgyében tenyésztett tehenek teje adja.

A termék az orsovai sós kútvizes lében történő sózásnak és tartósításnak köszönheti állagát és magas kalcium- és magnéziumtartalmát, amely egyértelműen megkülönbözteti az ivóvízből és sóból készített lében előállított sajtoktól.

Az orsovai sós kútvizes lében tárolt „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajtra és egy, ivóvízből és étkezési sóból (NaCl) készített lében tartott termékre vonatkozó vizsgálati jelentésekből kiderül, hogy a „Telemea de Ibăneşti” kalciumtartalma 540 mg/100 g, míg a másik terméké mindössze 380 mg/100 g; emellett magnéziumtartalma is nagyobb (50 mg/100 g, szemben a másik terméknél mért 32 mg/100 g értékkel). E tulajdonságok egyedi jelleget adnak a „Telemea de Ibăneşti” sajtnak az egyszerű sós oldatban tartósított termékekkel szemben.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

Az élelmiszer és előállítási területe közötti kapcsolat mindenekelőtt a tejelő tehenek tenyésztésének, valamint a „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt előállításának és sózásának régi Görgény-völgyi hagyományaira épül.

A gazdag és változatos tápláléknak köszönhetően az állatok teje különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik, ami egyedülálló ízt, illatot és aromát ad a sajtnak, amely így elkülönül a hasonló jellegű termékektől.

Ennek a jellegzetes helyi terméknek az előállításához a helyi lakosok szakértelme és tapasztalata, valamint a nedves sózásnak a környéken alkalmazott módszere (orsovai sós kútvízből készített lében történő tartósítás) is hozzájárul.

A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt egyes előállítási szakaszaiban ma is alkalmaznak ősi sajtkészítési technikákat, mint például az oltóval történő gyors (egy óránál rövidebb idő alatt történő) alvasztást és az alvadék finom aprítását. A „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt készítésénél olyan ősi kellékek is használatosak, mint például az alvadék aprítására szolgáló sajthárfa („harfă”), valamint a különböző keverőeszközök, így például a „dog de lemn”. Ez a külön erre a célra kézzel készített faeszköz az alvadék keverésére és annak megakadályozására szolgál, hogy az alvadék odaragadjon az edény falához.

A nedves sózás biztosítja a sós lében és a sajtban található, vízben oldódó összetevők állandó egyensúlyát, valamint a Na-, Ca- és Mg-ionok cseréjét a lé és a sajt között. A vízben oldódó nitrogén, a zsírok, a laktóz és az ásványi sók bekerülnek a lébe, ami a sajt fehérjeanyagának részleges feloldódásával és a fehérjék módosulásával jár, ami kihat a sajt textúrájára, valamint a fehérjék oldhatóságára és szerkezetére, a nátrium-, kalcium- és magnéziumionok pedig behatolnak a sajtba.

A sós lében való tárolás alatt a só felszívódása miatt megnövekedhet a sajt víztartalma a lével érintkező részeken, különösen a kalciumot és magnéziumot nem tartalmazó, gyenge sós levek esetében, ami minőségi hibát okoz a termékben: felülete meglágyul és a termék „felfújódik”. Ez a jelenség elkerülhető az orsovai sós kútvízből készített lében történő tartósításnál, mivel annak magas a kalcium- és magnéziumtartalma.

Az orsovai sós kútvizes lé alkalmazásának további előnye, hogy a sajt lassabban szárad ki, és sótartalma alacsonyabb sókoncentrációjú lével biztosítható.

Emellett az Orsova környéki sós vizű források természetes alapanyagot szolgáltatnak a „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) élelmiszer-ipari termék sózásához és tartósításához. E sós források vize nagy mennyiségű kalciumot és magnéziumot tartalmaz.

A tejelő tehenek tartásával ősidők óta családok foglalkoznak, akik számára a tejfeldolgozás fontos bevételi forrást jelent. Számos történelmi forrás – némelyik a 17. századig visszamenőleg – igazolja, hogy a „Telemea de Ibăneşti” (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) sajt a vidék gasztronómiai hagyományainak szerves része.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(510/2006/EK rendelet (3) 5. cikk (7) bekezdés)

(http://www.madr.ro/docs/ind-alimentara/produse-traditionale/caiet-de-sarcini-telemea-ibanesti.pdf)

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendeletet felváltotta az 1151/2012/EU rendelet.

(3)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

---