1.

Az Unió környezetpolitikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához; az emberi egészség védelméhez; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításához; a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzéséhez, nemzetközi szinten.

(az EUMSZ 191. cikke)

2.

Az uniós iparpolitika biztosítja az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét, azáltal, hogy felgyorsítja az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz; ösztönzi egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a kezdeményezéseknek, a vállalkozások fejlődésének és a vállalkozások közötti együttműködésnek, és elősegíti az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását. A tagállamok – a Bizottsággal kapcsolatot tartva – konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges, összehangolják tevékenységüket. A Bizottság megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására, különös tekintettel az iránymutatások és mutatók megállapítására, a bevált gyakorlatok cseréjének megszervezésére, valamint az időszakonkénti felülvizsgálat és kiértékelés szükséges elemeinek kialakítására irányuló kezdeményezésekre. Az Európai Parlamentet teljes körűen tájékoztatni kell.

(az EUMSZ 173. cikke)

3.

Az uniós energiapolitika céljai az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.

(az EUMSZ 194. cikkének (1) bekezdése)

4.

Az Unió célja az, hogy egy európai kutatási térség létrehozásával, amelyen belül a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológiák szabadon áramlanak, erősítse tudományos és technológiai alapjait, továbbá ösztönözze versenyképességének fejlődését – ideértve az Unió iparát is. […] E célból az Unió ösztönzi a vállalkozásokat – a kkv-ket is beleértve –, valamint a kutatási központokat és egyetemeket a magas színvonalú kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a kutatók a határokon átívelő módon szabadon együttműködhessenek egymással, és hogy a vállalkozások képesek legyenek teljes mértékben kihasználni a belső piac lehetőségeit, különösen [...] a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján. […]

E célkitűzések megvalósítása érdekében az Unió a tagállamokban végzett tevékenységeket kiegészítő alábbi tevékenységeket folytatja: a) kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok végrehajtása a vállalkozásokkal, kutatási központokkal és egyetemekkel való és az azok közötti együttműködés előmozdításával; b) a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés előmozdítása az uniós kutatás, technológiai fejlesztés és demonstráció területén; c) az uniós kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek terjesztése és hasznosítása; d) az uniós kutatók képzésének és mobilitásának ösztönzése.

(az EUMSZ 179. és 180. cikke)

5.

A […] közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg.

(az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése).

a)

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) 2014–2020;

b)

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) 2014–2020;

c)

az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), beleértve az integrált tengerpolitikát (IMP) és az ellenőrzési és tudományos tanácsadási intézkedéseket;

d)

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) „Ipari vezető szerep” című II. része és „Társadalmi kihívások” című III. része.

a)

a Bizottság által elfogadott megfelelő munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás egyes szakaszait vagy minden szakaszát, valamint konkrét projektek egyes szakaszait vagy minden szakaszát a teljes projektciklus során, amennyiben a Bizottság erre felhatalmazta az Ügynökséget a felhatalmazó jogi aktussal;

b)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló aktusokat és elvégzi a program irányításához szükséges valamennyi műveletet;

c)

a Bizottságtól a felhatalmazó jogi aktusban kapott felhatalmazásnak megfelelő körben támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz.

—

a COSME program részére 95,0 millió euro,

—

a „Horizont 2020” részére 695,7 millió euro,

—

az ETHA program részére 34,6 millió euro,

—

a LIFE program részére 229,9 millió euro,

—

az IEE program részére 1,3(91,9) millió euro,

—

az EIP program ökoinnovációs céljaira 0 (33,1) millió euro,

—

az EIP hálózatok részére 0 (51,2) millió euro,

—

a Marco Polo program részére 0 (66,8) millió euro.

—

Teljes létszám: 308 tervezett álláshely, ebből betöltött: 283 (163 tervezett álláshely, 161 betöltött).

—

Ideiglenes alkalmazotti álláshelyek száma 77, ebből betöltött 61 (37 tervezett álláshely, 35 betöltött).

—

Szerződéses alkalmazottak: 231 tervezett álláshely, ebből betöltött: 222 (126 tervezett álláshely, 126 betöltött).

—

a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME)

—

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram a következő területeken: energia, környezetvédelem és erőforrások

—

a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE)

—

az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA)

—

A versenyképességi és innovációs keretprogram következő részei: Intelligens Energia Európa (IEE) és ökoinnovációs programok.

—

A COSME egyike a 2014-ben az EASME-ra bízott új programoknak.

—

A COSME tevékenységének középpontjában kommunikációs és tájékoztatási tevékenységek állnak. Egy példa: az EASME a torinói Kereskedelmi Kamarával (hálózati partnerével) együttműködve, több mint 700 résztvevővel éves konferenciát szervezett, s az ennek során lebonyolított 2  000 informális és formális üzleti találkozó 192 potenciális üzleti lehetőséget eredményezett.

—

2014-ben az EASME négy pályázati felhívást tett közzé a „Horizont 2020 – Innováció” keretében „Innováció a kis- és középvállalkozásokban” címmel, két másikat pedig „Az on-line együttműködés teljes potenciáljának kihasználása” és a „Klaszterek által segített projektek az új ipari értéklánc számára” címmel, 2015. márciusi és áprilisi határidővel.

—

Az újonnan indított kkv-eszköz nagy sikert aratott: a folyamatosan nyitott pályázati felhívásra az Ügynökséghez a négy határidőig több mint 8  000 pályázat érkezett be. A kiválasztott üzleti ötletek új termékeket, eljárásokat és szolgáltatásokat kívánnak bevezetni.

—

A program keretében a kedvezményezettek felkészítésben részesülhetnek. Sor került az alapvető felkészítési célok meghatározására és módszertani kezdőcsomagok készítésére. A kiemeltügyfél-kapcsolati menedzserek segítik a kkv-eszköz kedvezményezettjeit a felkészítési prioritásaik meghatározásában, és egy vagy több felkészítőt javasolnak számukra. Az év végéig 39 kkv határozta meg az igényeit és választotta ki felkészítőit, az Ügynökség pedig 21 felkészítővel kötött szerződést.

—

A három téma közül kettő az energiahatékony épületekre vonatkozó szerződéses köz-magán partnerséggel volt kapcsolatos, a harmadik pedig a fenntartható feldolgozóipari (SPIRE) köz-magán partnerséggel. Az Ügynökséghez 63 pályázat érkezett be, ezek közül 19 lett támogatásra ajánlva.

—

Mind a kutatási és innovációtámogató intézkedések, mind a koordinációs és támogatási intézkedések terén 15 témát nyitottak meg. Az Ügynökséghez 393 pályázat érkezett be, ezek közül 45 lett kiválasztva.

—

Az első energiahatékonysági felhívás eredményeiből kitűnik, hogy az energiahatékonyság területén végzett innováció támogatása, a kutatástól a piaci értékesítésig, ígéretes.

—

Októberben az Ügynökség bemutatta a köz-magán partnerség finanszírozásával kapcsolatos témáit a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága (DG RTD) által szervezett köz-magán partnerségi információs napon.

—

Decemberben Brüsszelben az EASME nagyszabású, több mint 550 résztvevős információs napon mutatta be a 2015-ös „Horizont 2020” energiahatékonysági felhívást.

—

Az Ügynökség munkatársai részt vettek az energiahatékony épületek és a SPIRE szerződéses köz-magán partnerség jövőbeni prioritásairól szóló, az Európai Bizottság és az ágazati szereplők közötti találkozókon is.

—

2014-ben az Ügynökség volt felelős az 5. társadalmi kihívás keretében kiírt „Horizont 2020” pályázatok lebonyolításáért, kivéve a nagy politikai jelentőségű, illetve a más szervek által lebonyolított pályázatokat.

—

Az Ügynökség kezelt több felhívást, illetve részt vett azokban, pl. az energiahatékonyságra, a katasztrófákkal szembeni ellenálló-képességre és a kék növekedésre vonatkozó felhívásokban.

—

Novemberben az Ügynökség információs napot tartott a „Horizont 2020” keretében az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezet, az erőforrás-hatékonyság és a nyersanyagok terén kiírt 2015-ös felhívások témájában. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a 2015-ös felhívásokat a potenciális pályázóknak és útmutatást nyújtson nekik a felkészülésre és a pályázatok benyújtására nézve.

—

Az Ügynökség kezelte a Környezetvédelmi (DG ENV) és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (DG CLIMA) által meghirdetett, a LIFE területén tevékeny civil szervezetek működési támogatására vonatkozó, összesen 9 millió eurós költségvetésű pályázati felhívást. Erre az Ügynökséghez 66 pályázat érkezett be.

—

A kapacitásépítést célzó projektekre vonatkozó pályázati felhívás 2015 szeptemberében záruló nyílt pályázat, amelynek keretében 15 tagállam részesülhet támogatásban.

—

Az Ügynökség több mint 250, különböző tengely alá tartozó pályázatot értékelt, köztük éghajlat-politikaiakat (190 pályázat) és civil szervezetek működési támogatására vonatkozóakat (66 pályázat).

—

Az Ügynökség tevékenyen részt vett a nemzeti kapcsolattartó pontok számára rendezett LIFE információs napon, és megrendezett két információs napot a civil szervezeteknek nyújtott működési támogatás témájában.

—

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) tevékenységei egyes részeinek végrehajtásával 2014 októberében bízták meg az Ügynökséget. A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság (DG MARE) 19 ETHA-intézkedéssel bízta meg az EASME-t.

—

Az első ETHA-intézkedést ténylegesen decemberben ruházták át az Ügynökségre. Az Ügynökség a MARE Főigazgatósággal karöltve elkészítette négy ajánlati felhívás és egy pályázati felhívás értékelését.

—

2014-ben az Ügynökség által kezelt IEE-költségvetés teljes mértékben végrehajtásra került (67 millió euro). Az IEE-projektjelentések kiértékeléséhez és a kedvezményezettek kifizetéséhez szükséges átlagos idő rövidebb volt a szerződésben kötelezően előírtnál.

—

Az Intelligens Energia – Európa Program kézzelfogható előnyökkel járt az Unió energiapolitikája számára. Az IEE program hatáselemzése kimutatta, hogy az IEE-projekteket 2007 óta a média révén 40 millió ember ismerte meg szerte az Unióban, azok keretében 7 millió polgár éves villamosenergia-fogyasztásának megfelelő megújuló energia szállítására került sor, több mint 2 millió háztartás éves villamosenergia-felhasználásának megfelelő primerenergiát takarítottak meg, és közel 3 milliárd eurót sikerült mozgósítani a fenntartható energiába való beruházások céljára.

—

Az Ügynökség különböző rendezvényeken ismertette a program eredményeit. 2014 júniusában például az Ügynökség az Energiaügyi Főigazgatósággal (DG ENER) karöltve ismét megszervezte a fenntartható energia európai hetét (EUSEW), az Unió energetikai és éghajlat-politikai céljainak elérésében elkötelezett hatóságok, energiaügynökségek, magáncégek, civil szervezetek és iparági szövetségek számára rendezett legfontosabb uniós eseményt. A hét keretében sor került díjátadó ünnepségre, magas szintű politikai konferenciára, mindösszesen 600 eseményre, melyeken Unió- és világszerte számos országból kb. 1 00  000 fő vett részt.

—

Számos eseményre – különösen a nyílt napokon – a ManagEnergy kezdeményezés keretében került sor. Ezenkívül az Ügynökség munkatársai több mint 100 projekttalálkozón vettek részt.

—

A 2013-as ökoinnovációs pályázati felhívások lebonyolításának lezárása: 461 pályázat érkezett be. A kiértékelést követően 59 pályázatot választottak ki finanszírozásra. A rendelkezésre álló költségvetésből kiindulva 42 támogatási megállapodás aláírására került sor.

—

A felügyelő főigazgatóságokkal és más érdekeltekkel egész évben folyamatos volt a kommunikáció. Sor került néhány olyan találkozóra is, ahol az Ügynökség tevékenyen részt vett a program eredményeinek bemutatásában. Az Egyesült Királyságban sor került egy pénzügyi találkozóra ökoinnovációs partnerekkel; a Zöld Hét folyamán bemutattuk az NCP, a FICOB és az EcoProFabrics projektet, Spanyolországban pedig az „Ökoinnováció az uniós forrásokban” témát.

—

A Ügynökség által társfinanszírozott projektek nemzetközi elismerésben és díjakban részesültek. A PHOBIOR projekt koordinátora elnyerte az Energy Globe Award díjat, a LASERMARK és az EcoBionet projektet a valenciai regionális kormány 2013 legjobb európai környezetvédelmi projektjének választotta, míg a Genius projekt koordinátora (a Directa Plus nevű kkv) a tiszta technológiákat alkalmazó 10 legjobb olasz kkv egyikeként rákerült az „Italy Cleantech 10” listára.

—

Mindent összevetve a megörökölt CIP ökoinnovációs program továbbra is teljes gőzzel, nagy sikerrel működik. A 2013-as felhíváshoz kapcsolódó projektek mindegyikénél már megtörtént a szerződés aláírása, és legtöbbjük már megkezdődött. A folyamatban lévő projektek értékelése a kitűzött célok szerint zajlott, és a 2014-es év a költségvetés 100 %-os felhasználásával zárult.