Vezetői összefoglaló

A digitálistartalom-szolgáltatásról, valamint az árucikkek internetes és egyéb távértékesítéséről szóló irányelvekre vonatkozó javaslatok hatásvizsgálata

A. Fellépés szükséges

Miért? Milyen problémát kell megoldani?

A digitális egységes piaci stratégia a digitálistartalom-szolgáltatással és a termékek internetes értékesítésével foglalkozik, tekintve, hogy az e-kereskedelem részesedése az uniós kiskereskedelemben gyorsabban nő, mint a hagyományos kereskedelem, és az e-kereskedelem jelentős kiaknázatlan növekedési potenciálját ki kell használni.

Az internetes – de nem tagállamközi – értékesítést folytató vállalkozások 39 %-a az országonként eltérő szerződési jogot említi az egyik fő akadályként. Ez különösen a hibás termék szállítása esetén érvényesítendő jogorvoslatokra érvényes (az internetes értékesítést folytató uniós kiskereskedők 49 %-a és a jelenleg tagállamközi internetes értékesítést folytató vagy mérlegelő uniós kiskereskedők 67 %-a szerint). Az országonként eltérő szerződési jogi környezet hozzávetőleg 4 milliárd EUR egyszeri költséget okoz a fogyasztóknak értékesítő kiskereskedőknek; ezek a költségek leginkább a mikro- és kisvállalkozásokat érintik.

A fogyasztók bizalmatlanok a tagállamközi internetes vásárlással szemben. Ennek egyik legfőbb oka az alapvető szerződéses jogaikkal kapcsolatos bizonytalanságuk. Elmulasztanak lehetőségeket, emellett kevésbé versenyképes áron szűkebb termékválaszték áll rendelkezésükre. A hibás digitális tartalomra vonatkozó egyértelmű szerződési jog szerinti jogosultságok hiánya miatti kár is éri őket. A digitális tartalmak mindössze négy fajtáját érintő közelmúltbeli problémákból fakadó pénzügyi kár és a problémák megoldására az elmúlt 12 hónap során tett kísérletekkel töltött idő együttes értéke becslések szerint 9 és 11 milliárd EUR között van.

Mi a kezdeményezés várható eredménye?

Az általános célkitűzés a digitális egységes piac gyorsabb növekedéséhez való hozzájárulás, ami egyaránt szolgálja a fogyasztók és a vállalkozások érdekeit. Az éves uniós GDP várhatóan évente mintegy 4 milliárd EUR-val fog növekedni. A tagállamközi internetes kereskedelmet gátló, szerződési jogi vonatkozású akadályok felszámolásával a kezdeményezés csökkenteni fogja a szerződési jog eltérései miatt a vállalkozásoknál felmerülő költségeket, valamint a vállalkozásoknak a jogi keret összetettségéből eredő bizonytalanságát. A kezdeményezés egyértelmű fogyasztói jogokat tartalmazó egységes szabályok biztosításával növelni fogja a fogyasztói bizalmat.

Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés?

A tagállamok saját kezdeményezésükre nem tudnák felszámolni a nemzeti szabályrendszerek közötti különbségek miatti akadályokat. Az egyes tagállamok egyedül nem tudnák biztosítani a jogszabályaik és a többi tagállam jogszabályai közötti átfogó következetességet. Az árucikkek esetében ez a kezdeményezés célzott, teljes mértékben harmonizált szerződési jog szerinti jogokat biztosít a fogyasztóknak internetes és egyéb távértékesítéses vásárláskor. Csökkenti a vállalkozások költségeit, aminek eredményeképpen a fogyasztók nagyobb választékból vásárolhatnak, versenyképesebb árakon. A digitális tartalom esetében jogbiztonságot teremt a más tagállamokban értékesíteni szándékozó vállalkozások számára. Ugyanakkor egységes fogyasztói jogokat és magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít. Ennek eredményeképpen a fogyasztók könnyebben szerezhetnek be, a vállalkozások pedig könnyebben kínálhatnak digitális tartalmat és árucikkeket az interneten a teljes digitális egységes piacon. A kezdeményezés megakadályozza a digitális tartalomra vonatkozó szabályok széttagolódását, tekintve, hogy a tagállamok már elkezdtek e területen egyenként jogszabályokat alkotni.

B. Megoldások

Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e előnyben részesített lehetőség? Miért?

Az előnyben részesített lehetőség (1. lehetőség: a digitális tartalomra és az árucikkekre vonatkozó, célzott és teljes körűen harmonizált szabályok) csökkenteni fogja a kereskedők tagállamközi ügyleteinek szerződési joggal kapcsolatos költségeit. A nagyobb verseny a kereskedelem általános növekedését fogja eredményezni. A fogyasztók nagyobb választékból vásárolhatnak, versenyképesebb árakon. A fogyasztók Unió-szerte egyértelmű jogokkal fognak rendelkezni, és ezért jobban meg fognak bízni a digitális egységes piacban. A számba vett további lehetőségek a következők voltak:

2. lehetőség: A digitális tartalomra vonatkozó, célzott és teljes körűen harmonizált szabályok – A kereskedő székhelye szerinti jogszabályok alkalmazása az árucikkekre vonatkozóan meglévő és harmonizált szabályokkal együtt.

3. lehetőség: A digitális tartalomra vonatkozó, célzott és teljes körűen harmonizált szabályok az árucikkekre vonatkozó szakpolitika módosítása nélkül.

4. lehetőség: A digitális tartalomra vonatkozó harmonizációs minimumszabályok az árucikkekre vonatkozó szakpolitika módosítása nélkül.

5. lehetőség: Egy önkéntes európai szerződésminta és egy uniós bizalmi jegy együttes alkalmazása. 

Ki melyik lehetőséget támogatja? 

A digitális tartalom esetében általában az üzleti szereplők többsége szerint teljes körű harmonizáció formájában megvalósított uniós fellépésre van szükség; az informatikai ágazat megosztottabb. A fogyasztói szervezetek elismerik a fellépés szükségességét, emellett támogatják a teljes körű harmonizációt, amennyiben az magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít. A válaszadó tagállamok többsége is üdvözli a digitális tartalomra vonatkozó uniós fellépést. Az árucikkek esetében a vállalkozások támogatják az uniós fellépést. Miközben a többség teljes mértékű harmonizációt támogatna, mások a kereskedő székhelye szerinti jogot részesítenék előnyben. Számos tagállam és fogyasztóvédelmi szervezet ellenzi a Róma I. rendelet módosítását. A fogyasztói szervezetek csak abban az esetben támogatnák a teljes körű harmonizációt, ha a fogyasztóvédelem szintje magas volna, és a meglévő nemzeti fogyasztóvédelmi szintek nem romlanának. A tagállamok megosztottak a fellépés szükségességének kérdésében. Mind a digitális tartalom, mind az árucikkek esetében szinte minden válaszadó csak azt a lehetőséget részesíti előnyben, amelyik a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződések szabályozására terjed ki. Az érdekeltek többsége felhívja a figyelmet az árucikkek internetes és hagyományos értékesítésének lehetséges széttagolódására. E széttagolódás elkerülése érdekében azonban a Bizottság meg fogja tenni a szükséges lépéseket, és a fellépés előnyei jelenleg ellensúlyozzák a jogi széttagoltság kockázatát.

C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai

Melyek az előnyben részesített lehetőség előnyei? 

Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőség fel fogja számolni a tagállamközi internetes kereskedelemmel összefüggésben a fogyasztók és a kereskedők előtt álló, szerződési joggal kapcsolatos akadályokat. Ezen akadályok elhárítása előmozdítja a tagállamközi kereskedelmet: a szerződési joggal kapcsolatos akadályok felszámolásával a tagállamközi internetes értékesítést folytató vállalkozások száma több mint 5 százalékponttal emelkedhetne. Igen óvatos becslés szerint ez azt jelentené, hogy 122 000-rel több vállalkozás folytatna tagállamközi internetes értékesítést. Az EU-n belüli export 0,04 %-kal, azaz mintegy 1 milliárd EUR-val fog emelkedni.

Az internetes kiskereskedelemben a nagyobb verseny minden tagállamban a kiskereskedelmi árak csökkenését fogja eredményezni, ami uniós szinten átlagosan 0,25 %-os csökkenést jelent. Az árcsökkenés és az egységes uniós jogokból eredő nagyobb fogyasztói bizalom eredményeként növekedni fog a fogyasztói kereslet. A háztartások fogyasztása – amely a fogyasztói jólét mutatója – minden tagállamban nőni fog, és az emelkedés uniós szinten eléri a 0,23 %-ot, amely mintegy 18 milliárd EUR-nak felel meg. Az interneten keresztül más tagállamban vásárló fogyasztók száma mintegy 7 százalékponttal nőhet. Ez azt jelenti, hogy 8–13 millióval több fogyasztó kezdene tagállamközi internetes vásárlásba. Az egyes vásárlók által évente más tagállamban elköltött átlagos összeg is 40 EUR-val növekedne. A kínálat és a kereslet említett növekedése közvetlenül mind az egyes tagállamok, mind az egész EU főbb makrogazdasági mutatóira hatást fog gyakorolni. A EU reál GDP-je összességében várhatóan 0,03 %-kal emelkedik, ami azt jelenti, hogy az éves uniós GDP évente mintegy 4 milliárd EUR-val nő.

Mekkorák az előnyben részesített lehetőség költségei?

A megfelelési költségek tekintetében a vállalkozásoknál egyszeri költségek fognak felmerülni, amikor a vállalkozások hozzáigazítják szerződéseiket az új szabályokhoz. Ezek a költségek vállalkozásonként mintegy 7 000 EUR-t tesznek ki. Ezeket a költségeket azonban jócskán ellentételezi az, hogy az exportban érdekelt kereskedőknek úgy nyílik lehetőségük az összes uniós tagállam fogyasztói számára értékesíteni, hogy nem kell szerződési joggal kapcsolatos pótlólagos költségeket viselniük amiatt, hogy szerződéseiket az egyes tagállamok kötelező szerződési jogi szabályaihoz kell igazítaniuk. A vállalkozásoknak azokat a költségeket is viselniük kell, amelyek konkrétan abból fakadnak, hogy alkalmazniuk kell az új szabályokat a fogyasztókkal kötött szerződéseikre. E költségek szintje azonban nem becsülhető meg, mivel e költségek például attól függően alakulnak, hogy a vállalkozás szállít-e hibás terméket, és ha igen, milyen gyakran.

Hogyan érinti mindez a vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

A vállalkozásoknak viselniük kell az új jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos költségeket, de ezeket meghaladják azok az előnyök, amelyeket a termékek és a digitális tartalom exportját Unió-szerte lehetővé tevő, teljes körűen harmonizált szabályokból eredően fognak élvezni. A mikrovállalkozások nem fognak mentesülni az új szabályok alól, amelyek a kkv-kra teljes mértékben vonatkoznak: a mentességek csökkentenék a fogyasztók bizalmát, amikor ilyen vállalkozástól vásárolnak. Nem indokolt, hogy a fogyasztók alacsonyabb szintű védelemben részesüljenek, ha nagyobb szállító helyett kkv-tól vásárolnak. Ez veszélyeztetné az Unió-szerte alkalmazandó egységes szabályrendszer által a fogyasztók számára nyújtott előnyöket. A kezdeményezés különösen előnyös lesz a kkv-k számára, amelyeket jobban érintik azok a költségek, amelyek a szerződéseik más tagállamok kötelező szabályaihoz való hozzáigazításával kapcsolatosak, és amelyek tevékenysége gyakran a nemzeti piacra korlátozódik. A külkereskedelem fontos módja annak, hogy kiaknázhassák a méretgazdaságosság előnyeit. A kkv-k nehezen találnak fogyasztókat. Ezt az akadályt könnyebben leküzdhetik az interneten, mivel az internetes értékesítés a hagyományos kereskedelemmel összehasonlítva alacsonyabb költségekkel jár.

Jelentős lesz-e a tagállami költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás?

Az irányelvek nemzeti jogba való átültetésére és az azok végrehajtására vonatkozó kötelezettség kivételével nincsenek a közigazgatásra vonatkozó gyakorlati hatások. A hibás termékekre vonatkozó egységes uniós szerződési jogi szabályok megkönnyítik a tagállami végrehajtást, és különösen a fogyasztóvédelmi együttműködésért felelős hatóságok közös tagállamközi végrehajtási intézkedéseit.

Lesznek-e egyéb jelentős hatások?

A kezdeményezés pozitív hatást fog gyakorolni az alapvető jogokra. Unió-szerte egységes, magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít (az Alapjogi Charta 38. cikke), bár a árucikkek esetében ez bizonyos tagállamokban a védelem szintjének módosulását fogja eredményezni. A Charta 7. és 8. cikkével, valamint a hatályos és a jövőbeni uniós jogszabályokkal összhangban növelni fogja a fogyasztók körében a személyes adataik gazdasági értékével kapcsolatos tudatosságot. A vállalkozások számára könnyebbé válik az értékesítés belföldön és más tagállamokban (16. cikk). Az egységes szabályok meg fogják könnyíteni a bíróságok előtti hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlását (47. cikk).

D. Nyomon követés

Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára?

A Bizottság nyomon fogja követni az irányelvek végrehajtását, és hatályba lépésük után 5 évvel értékelést készít annak felmérésére, milyen eredményesen érték el a megfogalmazott célkitűzéseket.