27.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 366/135

—

tekintettel a Bangladesről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen 2013. november 21-i állásfoglalására „Bangladesről: emberi jogok és a küszöbönálló választások” (1), 2014. szeptember 18-i állásfoglalására az emberi jogok megsértéséről Bangladesben (2), valamint 2014. január 16-i állásfoglalására a közelmúltbeli bangladesi választásokról (3),

—

tekintettel 2012. december 11-i, az uniós külpolitika digitális szabadságra vonatkozó stratégiájáról szóló állásfoglalására (4), valamint 2013. június 13-i állásfoglalására a sajtó és a média szabadságáról a világban (5),

—

tekintettel az Európai Közösség és a Bangladesi Népi Köztársaság között létrejött, a partnerségről és a fejlesztésről szóló, 2001. évi együttműködési megállapodásra,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének 2015. április 1-jei és 2015. augusztus 9-i, bangladesi bloggerek meggyilkolásáról szóló nyilatkozataira,

—

tekintettel ENSZ-szakértők Niloy Neel blogger meggyilkolását elítélő 2015. augusztus 7-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Zeid Raad el-Husszeinnek 2015. november 5-i nyilatkozatára, amelyben azt kéri, hogy az állam biztosítson jobb védelmet az írók, kiadók és más olyan személyek számára, akiket szélsőségesek fenyegetnek Bangladesben,

—

tekintettel az Európai Unió bangladesi küldöttségének 2015. február 11-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének Muhammad Kamaruzzaman tervezett bangladesi kivégzéséről kiadott 2015. április 9-i nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Unió bangladesi küldöttségének 2014. október 29-i nyilatkozatára a halálbüntetésnek az országban való alkalmazásáról,

—

tekintettel a lelkiismereti és vallásszabadság ügyével foglalkozó különleges ENSZ-előadó Bangladesben tett látogatása nyomán megfogalmazott 2015. szeptember 9-i előzetes megállapításaira,

—

tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

—

tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2015. július 20-i uniós cselekvési tervre,

—

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Banglades részes fele, és különösen annak 19. cikkére,

—

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló ENSZ-nyilatkozatra,

—

tekintettel a véleménynyilvánításnak az interneten és egyéb környezetben való szabadságáról szóló, 2014. május 12-i uniós iránymutatásokra,

—

tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, 2013. június 24-i uniós iránymutatásokra,

—

tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

—

tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint a véleménynyilvánítás szabadsága – többek között a sajtó és a média szabadsága – nélkülözhetetlen pillére egy demokratikus, pluralista és nyitott társadalomnak;

B.

mivel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdítása és védelme az EU emberi jogi politikájának egyik fő célkitűzése, ideértve a megkülönböztetésmentesség elvének és annak teljes mértékű támogatását, hogy részesüljenek egyenlő védelemben a nem teista vagy ateista meggyőződést valló személyek;

C.

mivel Banglades az utóbbi években jelentős előrelépéseket tett, különösen a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása terén; mivel az EU-nak jó és régóta tartó kapcsolatai vannak Bangladessel, többek között a partnerségről és a fejlesztésről szóló együttműködési megállapodás révén;

D.

mivel a 2014-ben elfogadott bangladesi alkotmány rögzíti az alapvető szabadságokat, többek között a véleménynyilvánítás szabadságát;

E.

mivel az alapvető szabadságok és az emberi jogok megsértése – ideértve az erőszakot, felbujtást, gyűlöletbeszédet, zaklatást, megfélemlítést és cenzúrát az újságírókkal és bloggerekkel szemben – továbbra is széles körben elterjedt gyakorlat Bangladesben; mivel Banglades a globális sajtószabadsági index szerint 180 ország közül a 146. helyen áll;

F.

mivel megnőttek a feszültségek a világi és a vallási erők között, és megnőtt az eltérő véleményt képviselőkkel szembeni erőszak; mivel évek óta fundamentalista, hazai iszlamista szélsőséges csoportok – különösen az Ansarullah Bangla Csoport – közzétesznek egy „találati listát” olyan emberekről – köztük a Szaharov-díjas Taslima Nasreenről –, akiket az iszlám kritikusainak tekintenek, és felszólítanak világi bloggerek és írók kivégzésére, közben pedig brutális gyilkosságokat követnek el, viszonylagos büntetlenség mellett;

G.

mivel Faisal Arefin Dipant, a Jagriti Prokashoni kiadóház egyik kiadóját 2015. október 31-én dakkai irodájában machetével brutálisan meggyilkolták; mivel ugyanazon a napon egy másik kiadót és két írót is megtámadtak és megsebesítettek, másokat pedig továbbra is fenyegetnek;

H.

mivel idén legalább öt világi bloggert és újságírót – Niladri Chatterjee-t, más néven Niloy Neelt, Faisal Arefin Dipant, Ananta Bijoy Dast, Washiqur Rahman Babut és Abhijit Royt – gyilkoltak meg az országban amiatt, hogy élt a politikai, társadalmi és vallási kérdésekre vonatkozóan a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogával; mivel szélsőséges iszlamista csoportok számos gyilkosságot vállaltak magukra;

I.

mivel 2013-ban meggyilkolták az ismert bloggert, Ahmed Rajib Haidert, 2014-ben pedig A.K.M. Shafiul Islam egyetemi oktatót; mivel sok más blogger halálos fenyegetéseket kap a közösségi médiában – „találati listákat” tettek közzé a Facebookon, amelyekkel világi írókat céloznak meg –, illetve sikertelen gyilkossági kísérleteket követtek el ellenük, és sokan abbahagyták az írást vagy elmenekültek az országból;

J.

mivel Sheikh Hasina miniszterelnök elítélte a gyilkosságokat, és kifejezte, hogy kormánya elkötelezett a terrorizmus és az erőszakos szélsőségek elleni küzdelem iránt; mivel a miniszterelnök „zéró toleranciát” hirdetett az emberi jogoknak a bűnüldöző hatóságok által történő bárminemű megsértésével szemben, valamint törvényt hozott a rendőrség reformjáról, amely magatartási kódexet határoz meg; mivel, ennek ellenére, ő is támogatta világi bloggereknek a kormánya általi letartóztatását, és egy olyan hírszerző testület létrehozását, amelynek feladata, hogy a potenciálisan istenkáromló tartalmak felkutatása érdekében átvizsgálja a közösségi médiát;

K.

mivel 2014 augusztusában a bangladesi kormány új médiapolitikát vezetett be, amely továbbra is aggályokat vet fel a véleménynyilvánítás szabadságát illetően; mivel e politika egyes elemei korlátozzák a média szabadságát, azáltal például, hogy az „államellenes”, a „nemzeti ideológiát kifigurázó” és „a bangladesi kultúrával nem összeegyeztethető” megnyilvánulásokat tiltják, és korlátozzák az „anarchiáról, felkelésekről vagy erőszakról” beszámoló riportokat; mivel a bangladesi kormány fokozta a közösségi média elleni fellépést, az internet egészének, a Facebooknak, a WhatsAppnak, a Vibernek és a Messengernek az ideiglenes vagy teljes leállításával;

L.

mivel az elmúlt hónapokban számos újságírót letartóztattak és az információs és kommunikációs technológiákról szóló törvény megsértésével vádolták meg őket, amely büntethetővé teszi a rágalmazó és „államellenes” kiadványokat;

M.

mivel ijesztő módon megnőtt a zaklatások száma a jogszabályok 2014-es, jogosulatlan bevezetése óta; mivel a médiaágazatban dolgozó 13 személy ellen fegyelmi eljárás indult, ami hozzájárul a félelem és a megfélemlítés általános légköréhez, és öncenzúrát eredményez;

N.

mivel 2015. augusztus 16-án Probir Sikdar újságírót, az Uttaradhikar Ekattor News online hírújság tulajdonosát letartóztattak azzal a váddal, hogy egy minisztert megrágalmazott a Facebookon; mivel 2015. augusztus 18-án Shaukat Mahmudot, a bangladesi szövetségi újságíró egyesület elnökét letartóztatták azzal a váddal, hogy 2015. január 23-án felgyújtott egy buszt, és mivel az állítólagos támadás kapcsán három bűncselekmény miatt emeltek ellene vádat;

O.

mivel az ellenzéki pártok néhány tagja tisztázatlan körülmények között tűnt el az elmúlt években;

P.

mivel az Európai Unió minden esetben és minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést, és ezért következetesen annak egyetemes eltörlése mellett emel szót;

Q.

mivel a bangladesi ellenzék két prominens vezetőjét a Pakisztánnal folytatott 1971-es függetlenségi háború során elkövetett háborús bűnök miatt 2015. november 21-én, az utolsó pillanatban benyújtott kegyelmi kérvényük elutasítását követően kivégezték;

R.

mivel 2015. november 18-án Piero Arolari olasz papot és orvost agyonlőtték, míg 2015. szeptember 28-án Cesare Tavella olasz segélyszervezeti dolgozót, 2015. október 3-án pedig Hoshi Kunio szociális munkást gyilkolták meg, amiért az Iszlám Állam milicistái vállalták a felelősséget, amint azt tették az ásúra napi felvonulás során a síita muzulmánok legfőbb dakkai szentélyének 2015. október 24-i felrobbantása kapcsán is, melynek során egy serdülő fiú vesztette életét és több tucat ember megsebesült;

S.

mivel a kormány javaslatot nyújtott be a külföldi adományokra (önkéntes tevékenységekre) vonatkozó rendelet tervezetére, amelynek célja, hogy a külföldi támogatásban részesülő csoportok tevékenységét és finanszírozását szabályozza;

1.

elítéli az iszlám szélsőségesek által a nem vallásos indíttatású írók és bloggerek, valamint a vallási kisebbségek és a külföldi humanitárius dolgozók ellen elkövetett egyre több merényletet; sajnálatát fejezi ki a kioltott emberéletek miatt, és őszinte részvétét fejezi ki az áldozatoknak és családjuknak;

2.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy még erőteljesebben ítéljék el a véleménynyilvánítás szabadsága elleni folyamatos rémtetteket, és hogy haladéktalanul vessenek véget az újságírók, a bloggerek és a civil társadalom elleni valamennyi erőszakos cselekménynek, zaklatásnak, megfélemlítésnek vagy cenzúrának;

3.

legmélyebb aggodalmának ad hangot a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog kapcsán egyre romló légkör miatt, amely a vallási fundamentalizmus, az intolerancia és szélsőséges erőszak felerősödését kíséri Bangladesben; felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy a hatóságok megfelelőbb védelmet nyújtsanak az aktivisták és az újságírók számára; felhívja az összes politikai pártot és vezetőiket, hogy ellentmondást nem tűrő módon és a nyilvánosság előtt ítéljék el a szélsőséges erőszakot, és hogy támogassák a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot;

4.

emlékezteti az illetékes bangladesi hatóságokat nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségeikre, köztük azon felelősségükre, hogy politikai vagy vallási meggyőződéstől függetlenül biztosítaniuk kell a polgárok biztonságát és védelmét, valamint hogy garantálniuk kell, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát önkényes korlátozásoktól és cenzúrától mentesen lehessen gyakorolni az országban;

5.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy az ellenzéki pártok az elmúlt évek során – és kiváltképpen a 2014. januári választásokat megelőző és azután következő hónapokban – eltűnt tagjai ügyében biztosítsák a független vizsgálatokat és magyarázatot;

6.

sürgeti a bangladesi hatóságokat, hogy független, hiteles és átlátható eljárások, valamint tisztességes bírósági tárgyalások révén, ám a halálbüntetés mellőzésével akadályozzák meg a büntetlenséget, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt az elkövetők azonosítása és bíróság elé állítása érdekében;

7.

tudomásul veszi, hogy Abhijit Roy, Washiqur Rahman Babu és Niladri Chatterjee meggyilkolása kapcsán folyamatos erőfeszítéseket tesznek az elkövetők letartóztatására; üdvözli, hogy előrelépés történt a Cesare Tavella olasz és Konio Hoshi japán állampolgár halála kapcsán folytatott bűnügyi nyomozásban;

8.

sürgeti a bangladesi kormányt, hogy a további öldöklés elkerülése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket, azaz hozzon hatékony intézkedéseket az írók, a kiadók és más, megfenyegetett személyek hatékony védelme érdekében, nem csak azáltal, hogy különleges fizikai védelmet biztosít a potenciálisan erőszak célpontjává vált személyeknek, hanem azáltal is, hogy az összes fajta szélsőséges nézetet megkérdőjelező nyilvános vitákat nyit;

9.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy állítsák vissza a média teljes függetlenségét, hogy ejtsék az olyan kiadók és újságírók ellen felhozott összes vádat, amelyek a kormányt bíráló tartalmakat tettek közzé, hogy engedélyezzék az összes bezáratott médiaház újbóli megnyitását, valamint hogy haladéktalanul állítsák vissza a kiadványok valamennyi – többek között elektronikus – formájához való teljes körű és akadálytalan hozzáférést;

10.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy sürgősen tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és léptessék életbe az újságírók biztonságával és a büntetlenség kérdésével foglalkozó, 2013-ban elfogadott ENSZ cselekvési tervet;

11.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy biztosítsák a bírósági rendszer függetlenségét és pártatlanságát, továbbá módosítsák az információs és kommunikációs technológiákról szóló törvényt és a 2015. évi kiberbiztonsági törvényt annak érdekében, hogy azokat összhangba hozzák a szólásszabadságra vonatkozó nemzetközi normákkal, és töröljék el az „államellenes” kiadványok bűncselekménnyé minősítésének lehetőségét;

12.

mélységes aggodalmát fejezi ki az egyre-másra elkövetett etnikai és vallási indíttatású erőszakos cselekmények, és különösen a nők és az LMBTI-személyek ellen elkövetett, nemi alapú erőszak miatt; sürgeti a bangladesi kormányt, valamint a vallási szervezeteket és vezetőiket, hogy kezdjék meg a megbékélési folyamatot; sürgeti a bangladesi kormányt, hogy állítsa igazságszolgáltatás elé az ilyen jellegű erőszakos cselekmények elkövetőit; sürgeti továbbá a bangladesi kormányt, hogy nyújtson megfelelő védelmet és garanciákat a síita muzulmánokhoz, az ahmedistákhoz, a hindukhoz, a buddhistákhoz és a keresztényekhez, illetve a bihariakhoz hasonló kisebbségeknek;

13.

rámutat, hogy a külföldi adományokra (önkéntes tevékenységekre) vonatkozó 2014. évi rendelet néhány alkalommal törvényes civil társadalmi szervezetek önkényes állami ellenőrzéséhez vezetett; felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy ennek megakadályozása érdekében vizsgálják felül a rendeletet;

14.

felszólítja a bangladesi hatóságokat, hogy sürgősen tegyenek eleget kötelezettségeiknek, és léptessék életbe az újságírók biztonságával és a büntetlenség kérdésével foglalkozó, 2013-ban elfogadott ENSZ cselekvési tervet;

15.

kéri a bangladesi kormányt, hogy küldetésük teljesítése érdekében engedjen bejutást az országba a nemzetközi nem kormányzati szervezetek számára, továbbá biztosítsa, hogy az összes emberi jogi és civil társadalmi szervezet félelemtől és elnyomástól mentes légkörben tudjon működni;

16.

felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot és az EU küldöttségét, valamint a tagállami küldöttségeket, hogy szorosan kísérjék figyelemmel az emberi jogi és a politikai helyzetet Bangladesben, és hogy ennek érdekében használják az összes rendelkezésre álló eszközt, köztük a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét;

17.

felszólítja az EU-t, hogy az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos stratégiai keretével összhangban haladéktalanul vesse fel a fent említett aggályokat és ajánlásokat a bangladesi hatóságoknak;

18.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az ENSZ főtitkárának, valamint Banglades kormányának és parlamentjének.