27.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 366/42

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

—

tekintettel az EU-ról és az ENSZ-ről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 69. ülésszakáról a Tanácshoz intézett, 2014. április 2-i ajánlására (1) és „Az EU mint globális szereplő: a multilaterális szervezetekben betöltött szerepe” című, 2011. május 11-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a Tanács 2015. június 22-i, az Egyesült Nemzetek 70. Közgyűlésére vonatkozó, következtetéseire,

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

—

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az Európai Uniónak az ENSZ munkájában történő részvételéről szóló határozatára (3), amely feljogosítja az EU-t, hogy felszólaljon a Közgyűlésen, javaslatokat terjesszen elő, és szóbeli módosításokat nyújtson be, amelyek egy tagállam kérdésére szavazásra bocsáthatók, valamint hogy gyakorolja a válaszadáshoz való jogot,

—

tekintettel a Biztonsági Tanács elnökének 2014. február 14-i nyilatkozatára (4), amely elsőként szólt az Uniónak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában betöltött szerepéről;

—

tekintettel a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló intolerancia elleni 2001. évi durbani világkonferencia nyilatkozatára,

—

tekintettel az Európai Parlament Uniós Külső Politikák Főigazgatósága által 2015 márciusában közzétett, „Az Egyesült Nemzetek megreformálása: A jelenlegi helyzet és az előremutató út” című tanulmányára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0308/2015),

A.

mivel az Európai Unió jövője összekapcsolódik a globális békével, biztonsággal, fejlődéssel és az emberi jogokkal; mivel az Unió előtt álló kihívások globális megoldásokat, a globális problémák pedig uniós fellépést igényelnek;

B.

mivel az Európai Unió külpolitikájának elveit és céljait az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke rögzíti, és e célok szorosan kapcsolódnak az ENSZ céljaihoz; mivel az EUSZ 21. cikke kifejezetten előírja az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek tiszteletben tartását;

C.

mivel az Unió egyedülálló képessége, hogy a diplomáciai, biztonsági, védelmi, gazdasági, fejlesztési és humanitárius eszközök teljes skáláján képes erőforrásokat mozgósítani – az ENSZ Alapokmányában foglalt rendelkezések teljes betartásával; mivel ezeket az eszközöket átfogó megközelítés szerint használja, ami által egyedülálló rugalmassággal tud hatékonyan foglalkozni a legnagyobb biztonsági kihívást jelentő célokkal;

D.

mivel az Unió az ENSZ égisze alatt tevékenyen részt vesz a béke, a biztonság és a haladás előmozdításában közös kül- és biztonságpolitikája (KKBP) és közös biztonság- és védelempolitikája (KBVP) révén;

E.

mivel az Unió védi értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását, valamint a béke megőrzése, a konfliktusok megelőzése és a nemzetközi biztonság erősítése érdekében cselekszik, összhangban az ENSZ Alapokmányával és az 1975. évi Helsinki Záróokmánnyal, továbbá az 1990-ben elfogadott, az új Európáért létrejött párizsi charta céljaival; mivel az Unió része az ENSZ közös biztonsági rendszerének, a charta VIII. fejezetében szereplő regionális megállapodások egyikeként is;

F.

mivel az Unió a szegénység felszámolásának, a hosszú távú béke és stabilitás előmozdításának és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem elsődleges céljából támogatja a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, valamint humanitárius segítséget nyújt a természeti vagy ember okozta bármely típusú válság sújtotta lakosságnak, országoknak és régióknak;

G.

mivel az Unió vezető szerepet tölt be különböző egymással összefüggő szakpolitikai területeken: kereskedelem, fejlesztés, humanitárius segítségnyújtás, környezet és emberi jogok;

H.

mivel az Unió a környezet minőségének megóvására és javítására irányuló nemzetközi intézkedések és fellépések, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás előmozdítása révén a környezeti fenntarthatóság megvalósításán munkálkodik;

I.

mivel az Unió vezető szerepet játszik a környezeti szakpolitikák terén is, nevezetesen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nem csupán azzal, hogy élen jár az ambiciózus célok kitűzésében, hanem azzal is, hogy a világszintű tárgyalások alkalmával kötelességtudóan állást foglal és kötelezettséget vállal a megállapodások és konkrét, mérhető fellépések mellett;

J.

mivel az Unió a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a nemzetközi jog elveinek megerősítése, támogatása és előmozdítása révén erősíti a társadalmi fenntarthatóság és a jó kormányzás alapjait;

K.

mivel a Szerződésekkel összhangban az Unió támogatja az erősebb többoldalú együttműködésen és jó globális kormányzáson alapuló nemzetközi rendszert, és elkötelezett a tényleges multilateralizmus mellett, amelynek középpontjában az ENSZ áll; mivel ez az elkötelezettség abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy ha sikeres választ akarunk adni a globális válságokra, kihívásokra és fenyegetésekre, akkor a nemzetközi közösségnek egyetemes jogokon és értékeken alapuló hatékony multilaterális rendszerre van szüksége;

L.

mivel az Unió külpolitikájában a kétoldalú kapcsolatok, valamint az egyes országokkal, országok csoportjaival és más regionális és nemzetközi szervezetekkel világszerte folytatott együttműködés és partnerség kap fő hangsúlyt; mivel az utóbbi évtizedekben különös figyelem irányult az Unió keleti és déli szomszédságával kapcsolatos geopolitikai célokra és problémákra; mivel az Uniónak különleges kapcsolatokat ápol az afrikai országokkal, és fellépéseiben különös figyelmet fordít a bennük felmerülő kihívásokra;

M.

mivel az egyre erősebb globális egymásra utaltság összefüggésében az Uniónak a kétoldalú kapcsolatokban és többoldalú fórumokon egyaránt meg kell erősítenie szerepét;

N.

mivel az Unió részt vesz és fontos szerepet játszik a nemzetközi tárgyalásokban és közvetítésben, különösen az E3+3 és Irán közötti tárgyalásokban és a közel-keleti békefolyamatban;

O.

mivel az Uniónak a világ legnagyobb kereskedelmi blokkjaként fontos szerepe van a két- és többoldalú kereskedelemi egyezmények terén, és aktív kereskedelempolitikai intézkedéseket alakított ki a gazdasági növekedés, a szegénység csökkentése, valamint a környezetvédelem és a természeti erőforrások előmozdítása érdekében;

P.

mivel az Unió és tagállamai nyújtják a legjelentősebb pénzügyi hozzájárulást az ENSZ általános költségvetéséhez, valamint a hivatalos fejlesztési támogatáshoz és a békefenntartó műveletekhez; mivel az uniós fejlesztéspolitika óriási jelentőségű, mivel ténylegesen előmozdítja a szegénység csökkentését és a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságot, így erősítve a békét és biztonságot; mivel az EU egyedüli nem állam szereplőként több mint 50 többoldalú ENSZ-megállapodás és -egyezmény részes fele;

Q.

mivel az Unió az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a kulturális értékek és a sokféleség, a demokrácia és a jogállamiság egyik legelkötelezettebb védelmezője és előmozdítója; mivel az ezen elvekre vonatkozó rendelkezések megjelennek az általa kötött valamennyi kétoldalú partnerségben és központi helyet foglalnak el többoldalú kapcsolatok szakpolitikájában; mivel az EU mindig nagyon erőteljesen támogatta a nemzetközi igazságszolgáltatást;

R.

mivel az Unió fontos szerepet játszik az ENSZ által a kölcsönös érdekű területeken végrehajtott műveletek támogatásában, különösen a fegyveres konfliktusokban érintett civilek, elsősorban nők és gyermekek védelme terén;

S.

mivel a nemek közötti egyenlőség az Uniónak a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában elismert egyik alapvető értéke; mivel az Unió vállalta, hogy a nemek közötti egyenlőséget beépíti valamennyi tevékenységébe és szakpolitikai területébe, beleértve a külkapcsolati és fejlesztési együttműködési politikát is;

T.

mivel az emberiség közös értékekkel és érdekkel bír; mivel a közös problémák megoldásának és a közös célok és értékek előmozdításának terheit és hasznát méltányos módon kell megosztani;

U.

mivel az ENSZ rendszere a globális kormányzás javításának fő fóruma, és ekként a legjobb fórum az uniós értékek és érdekek előmozdítására;

V.

mivel a második világháborút követően a fő cél a béke és biztonság megőrzése volt; mivel a gazdasági és társadalmi fejlődés és az emberi jogok előmozdítása központi helyet foglal el a chartában; mivel a környezeti kérdések már az 1970-es évek elején felkerültek az ENSZ napirendjére; mivel 1987-ben a „Közös jövőnk” című Brundtland-jelentés a fenntartható fejlődés fogalmát olyan fejlődésként határozta meg, amely a jelen szükségleteit a jövő generáció szükségletei kielégítésére irányuló képességének veszélyeztetése nélkül elégíti ki; mivel az 1992. évi riói konferencia alkalmával a fejlesztési és környezeti szakpolitikákat egyesítették a szegénység hatékony csökkentésének és a fenntartható fejlődés előmozdításának világszintű megvalósítása érdekében;

W.

mivel az ENSZ-rendszer kiterjed az együttműködés összes területére a Biztonsági Tanáccsal együtt, amelynek elsődleges felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, és amelynek munkáját segédszervek és tanácsadó testületek segítik;

X.

mivel az ENSZ-rendszernek 19 szakosított intézménye van, köztük a FAO, IFAD, ILO, IMF, UNESCO, UNIDO, WHO és a Világbank-csoport, valamint 11 alapja és programja, köztük az UNCTAD, UNDP, UNEP, UNFPA, UNHCR, UNICEF, UN Women és a WFP (5), továbbá 9 funkcionális bizottsága, 5 regionális bizottsága és számos hasonló testülete; mivel más szervezetek, például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szintén kapcsolódik az ENSZ-rendszerhez;

Y.

mivel az említett intézmények, alapok, programok és bizottságok nagy része a Gazdasági és Szociális Tanács és az ENSZ-közgyűlés égisze alatt működik, közülük néhány pedig jelentést is tesz nekik;

Z.

mivel az Unió és tagállamai alapvető szerepet játszanak az ENSZ elveinek és céljainak előmozdításában és az emberiség közös problémáinak megoldásában; mivel egyrészt Európának globális partnerekre van szüksége saját problémáinak megoldásához olyan területeken, mint a biztonság, környezetvédelem, az emberi jogok, migráció, a menedékjog garantálása és pénzügyi instabilitás;

AA.

mivel a szomszédaival szemben az Unióra kiemelt felelősség hárul a béke fenntartása, a fejlesztés és az emberi jogok tekintetében;

AB.

mivel döntő fontosságú, hogy az ENSZ keretében tett fellépések tiszteletben tartsák a nemzetközi jogot; mivel az ENSZ-megbízatás keretében elkövetett bűncselekmények rendkívül károsak a szervezet hitelességére, és nem maradhatnak büntetlenül;

AC.

mivel az országok földrajzi térségekre oszlanak, ami gyakran ahhoz vezet, hogy csoportokban szavaznak; mivel olyan államok is rendszeresen megsértik az emberi jogokat, amelyek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagjai, és ezzel aláássák az egész Emberi Jogi Tanács eredményességét és hitelességét;

AD.

mivel Irakban és Szíriában az ISIS/Dáis arra használja fel a vallási és kulturális helyek kifosztását és a műkincsek csempészetét, hogy elősegítse az ISIS/Dáis terrorista tevékenységeinek finanszírozását; mivel az UNESCO-nak és a kulturális javak illegális importjának, exportjának és tulajdonjog-átruházásának megakadályozását és megelőzését szolgáló eszközökről szóló egyezményének központi szerepet kell játszania a szíriai és iraki kulturális örökség vészhelyzetbeli védelmének biztosításában;

AE.

mivel az EU és az ENSZ szorosan együttműködik a legkényesebb válsághelyzetekben, különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában; mivel tovább kell fokozni erőfeszítéseiket e válságok békés politikai rendezése érdekében;

AF.

mivel 2015-ben az ENSZ Közgyűlés napirendjén szerepel az Internetirányítási Fórum megbízatásának megújításáról folytatandó vitát és döntés; mivel a Parlament felhívta az ENSZ Közgyűlését, hogy újítsa meg az Internetirányítási Fórum megbízatását, és erősítse meg erőforrásait, valamint az internetirányítás több érdekelt felet összefogó modelljét;

1.

emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai az EUSZ 21. cikkének (1) bekezdésében rögzítettek szerint magukénak vallják az ENSZ Alapokmányának értékeit és elveit, és az Unió külső fellépésén keresztül döntő szerepük van ezen elvek és az ENSZ céljainak előmozdításában; úgy véli, hogy az Uniónak globális partnerekre van szüksége külpolitikai céljainak sikeres eléréséhez, nevezetesen a béke és biztonság, a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a regionális konfliktusok, az államkudarcok és a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozása terén;

2.

úgy véli, hogy az Unió biztonsági környezete a nagyszámú elhúzódó vagy újonnan felmerülő biztonsági kihívás miatt egyre bizonytalanabbá és ingatagabbá válik; úgy véli, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus, a szíriai és iraki konfliktusok, valamint ezzel egyidejűleg az ISIS terrorszervezet erősödése, a líbiai válság és az Afrikában (elsősorban a Száhel-övezetben, Líbiában és Északkelet-Afrikában) tapasztalható terrorizmus veszélye súlyos globális fenyegetések, amelyek globális válaszokat igényelnek; úgy véli, hogy az EU önmaga nem tudja kezelni ezeket a fenyegetéseket, és nemzetközi partnerek támogatására van szüksége;

3.

üdvözli, hogy az Unió és tagállamai különböző módokon és formákban aktívan részt vállalnak az ENSZ-rendszer munkájában és közreműködnek benne, amit láthatóbbá kellene tenni;

4.

örömmel állapítja meg azt is, hogy az Unió szerte a világon jelentős mértékben hozzájárul a fejlesztési és humanitárius segélyekhez; emlékeztet arra, hogy az Unió és tagállamai együttesen a világ legnagyobb adományozói a fejlesztési és humanitárius segélyek terén;

5.

emlékeztet arra, hogy az Unió valódi nemzetközi szereplővé vált, és hogy ennek megfelelően kiemelt megfigyelői státusza van az ENSZ-ben, a fő csoportok képviselői között, az egyes államok előtt jogosult felszólalni az ENSZ Közgyűlésének ülésein tartott vitákban, és javaslatokat és módosításokat nyújthat be, továbbá jogosult válaszolni, napirendi pontokat javasolni, és dokumentumokat köröztetni;

6.

emlékeztet arra is, hogy az ENSZ keretében az Uniót több szereplő képviseli: az Európai Tanács elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, az Európai Bizottság és az uniós küldöttségek, valamint a 28 tagállam, amelyek közül kettő (Franciaország és az Egyesült Királyság) vétójoggal rendelkező állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT); ragaszkodik ahhoz, hogy a Szerződés értelmében az uniós tagállamok kötelesek legyenek összehangolni fellépéseiket valamennyi nemzetközi fórumon;

7.

meggyőződése, hogy a Szerződésbe foglalt külpolitikai célok jobb megvalósítása érdekében az Uniónak törekednie kell az ENSZ-rendszeren belüli globális kormányzás megerősítésére és saját és tagállamai befolyásának növelésére ugyanezen a rendszeren belül; emlékeztet az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy tevőlegesen támogatja az ENSZ-rendszer átfogó reformját e rendszer legitimitásának, regionális képviseletének, átláthatóságának, elszámoltathatóságának és napjaink összetett, sokrétű kihívásaira való reagálási képességének erősítése érdekében; különösen hangsúlyozza a Közgyűlés munkája felélesztésének fontosságát;

8.

hangsúlyozza, hogy a Közgyűlésben az Uniónak nagyobb láthatóságot és politikai befolyást maga után vonó, megerősített szerepet kell játszania, lehetővé téve, hogy a Közgyűlés fent említett 2011. május 3-i határozatával összhangban jobban végrehajtsa nemzetközi kötelezettségeit;

9.

megismétli, hogy támogatja az ENSZ-rendszeren belül a parlamentek és regionális közgyűlések szerepét;

10.

felhívja a Biztonsági Tanács tagjait, hogy a Közgyűléssel szoros együttműködésben vizsgálják felül az ENSZ-főtitkár kiválasztásának átláthatatlan eljárását, és biztosítsák, hogy nők és férfiak egyenlő eséllyel indulhassanak e tisztségért; felhívja az ENSZ szerveit, nevezetesen a Biztonsági Tanácsot, hogy fordítson kellő figyelmet a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére az ENSZ-ben, felhívja továbbá az uniós tagállamokat, hogy járjanak élen ebben az erőfeszítésben és támogassák a női jelölteket; kifejezi abbéli kívánságát, hogy nőt válasszanak az ENSZ következő főtitkárának; felhívja az EU-t, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőségért és a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséért létrehozott ENSZ-szervezetet (UN Women) abban, hogy figyelembe vegyék a nemi identitáson és nemi önkifejezésen alapuló megkülönböztetést;

11.

hangsúlyozza az ENSZ Közgyűlésének 70. ülésszakára kidolgozott jelenlegi uniós prioritásokat, melyek megismétlik az Unió hosszú ideje fennálló, arra irányuló követelését, hogy az ENSZ-nek egyszerűsítenie kellene rendszereit, költségvetését és munkamódszereit, és nem lenne szabad húzódoznia az olyan nehéz kérdésektől, mint amilyen a Biztonsági Tanács reformja;

12.

hangsúlyozza, hogy az összes tagország kormányát képviselő Közgyűlésnek rendelkeznie kell azokkal a módokkal és eszközökkel, amelyekkel lehetséges az ENSZ-rendszer irányítása és összes tevékenységének koordinációja;

13.

meggyőződése, hogy a Biztonsági Tanács reformokra szorul annak érdekében, hogy jobban tükrözze az új világhelyzetet, és hatékonyabban foglalkozhasson a jelen és a jövő biztonsági kihívásaival; arra ösztönzi az ENSZ Biztonsági Tanácsának vétójoggal rendelkező országait, hogy népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények esetében ne éljenek vétójogukkal;

14.

emlékeztet – az Uniónak a világ béke- és biztonsági architektúrájához való hozzájárulása és a Lisszaboni Szerződésnek az európai külpolitika erősítésére irányuló célkitűzése alapján – az Unió azon hosszú távú céljára, hogy helyet kapjon a kibővített Biztonsági Tanácsban, és megismétli felhívását, hogy kezdeményezzenek európai szintű vitát a Biztonsági Tanács reformjáról; ismételten felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy törekedjen közös uniós álláspont kialakítására a Biztonsági Tanács hatáskörébe tartozó kérdésekben, és javítsa azokat a meglévő együttműködési mechanizmusokat, melyek célja, hogy a Biztonsági Tanácsban ülésező uniós tagállamok az Unió közös álláspontját védjék e fórumon; emlékeztet arra, hogy az EUSZ 34. cikke értelmében az ENSZ BT uniós tagállamainak tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a főképviselőt, és védelmezniük kell az Unió álláspontjait és érdekeit; emlékeztet arra is, hogy ha az Unió meghatározott állásponttal rendelkezik az ENSZ BT egyik napirendi pontját illetően, az említett tagállamoknak kérniük kell, hogy a főképviselőt az Unió álláspontjának ismertetése céljából hívják meg;

15.

emlékeztet arra, hogy az ENSZ Alapokmányának VIII. fejezete támogatja a regionális és szubregionális szervezetek szerepének növelését az ENSZ-en belül, és felhívja az Uniót és az EBESZ-t, hogy törekedjen saját szervezetei és más regionális szervezetek jobb bevonására a globális kormányzásba;

16.

úgy véli, hogy az ENSZ-szel folytatott további együttműködés révén az Uniónak több hasznot kellene húznia az ENSZ szakosított intézményeivel, alapjaival és bizottságaival folytatott partnerségekből; felhív az uniós koordináció megerősítésére e szervek vezető testületeiben annak biztosítása érdekében, hogy az Unió egységes álláspontot képviseljen;

17.

hangsúlyozza, hogy ezek mellett az ENSZ-en belül végrehajtandó reformok mellett az uniós külpolitikai célok, köztük az alapvető értékek előmozdítása jobb megvalósításának előfeltétele a két- és többoldalú külső szakpolitika különböző dimenzióinak hatékonyabb összehangolása; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy az uniós fellépésnek és a többoldalú fórumokon és a helyszínen nyújtott uniós támogatásnak nagyobb láthatóságot kell szerezni;

18.

felhívja az EU-t, hogy hatékonyabban hangolja össze a humanitárius segélyek terén, például az ECHO-n keresztül végzett munkáját az ENSZ megfelelő ügynökségeivel, hogy korlátozott erőforrások mellett optimális hatékonyságot érjen el, és elkerülje a szükségtelen átfedéseket;

19.

felhívja az érintett uniós és ENSZ-intézményeket, hogy maradéktalanul tartsák tiszteletben és hajtsák végre a finanszírozási és igazgatási keretegyezményt (FAFA); felkéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést a Parlamentnek a finanszírozási és igazgatási keretegyezmény végrehajtásáról és a kapcsolódó iránymutatásokról, valamint azonosítsa a javítandó területeket, illetve tegyen javaslatokat e tekintetben;

20.

hangsúlyozza az Unió ás az UNDP közötti, segélyhatékonysággal kapcsolatos együttműködést; hangsúlyozza a hatékony fejlesztési együttműködésre irányuló globális partnerség melletti elkötelezettséget, valamint minden államot és magánszektorbeli szereplőt arra ösztönöz, hogy kötelezzék el magukat e partnerség mellett;

21.

úgy véli, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nagyon sikeresen járult hozzá ahhoz a fejlődéséhez, amit Európa az emberi jogok tiszteletben tartása terén ért el, és ez példaként szolgálhat más régiók számára;

22.

felhív a megelőző és korai figyelmeztető eszközök fejlesztésére és az ENSZ közvetítési képességeinek további javítására, a béketeremtő és békefenntartó műveletekre vonatkozó koherens és megvalósítható megbízatásokkal, amelyek emberi jogi elemet és egyértelmű kivonulási stratégiákat is tartalmaznak; arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak jelentősebb támogatást a béketeremtő és békefenntartó műveletekhez, és felhívja az EU-t, hogy fokozza közvetítési erőfeszítéseit a konfliktusrendezésben; tekintettel a néhány szélsőséges és terrorista csoport által a közelmúltban elkövetett atrocitásokra és az emberi jogok megsértésére, valamint a folytatódó szexuális erőszakra a konfliktusokban, beleértve a nemi erőszak háborús fegyverként való bevetését is; arra ösztönzi a Biztonsági Tanácsot, hogy – a védelmi felelősség elvével összhangban – határozzon meg ambiciózus eszközöket az efféle atrocitások hatékony megelőzése és a jogállamiság és a nemzetközi humanitárius jog támogatása érdekében, és ösztönözze az ENSZ tagországait az emberkereskedelem elleni küzdelemre, valamint a terrorista csoportok toborzása és finanszírozása elleni szigorú fellépésre azzal, hogy megakadályozzák és megtiltják a terrorista harcosok toborzását, szervezését, szállítását és felfegyverzését, valamint utazásuk és tevékenységeik finanszírozását;

23.

felszólítja az Uniót, hogy támogassa a békeműveletek felülvizsgálata, az ENSZ békeépítési struktúrája és az ENSZ BT nőkről, békéről és biztonságról szóló 1325. számú határozata közötti koherencia, szinergiák és kiegészítő jelleg megerősítését; hangsúlyozza a nők mint aktív szereplők egyenlő és teljes körű részvételének jelentőségét a konfliktusok megelőzésében és rendezésében, a béketárgyalásokon, a békeépítésben, a békefenntartásban, a humanitárius reagálásban és a konfliktust követő újjáépítés során; ebben az összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság felülvizsgálta humanitárius segélyezési politikáját, amely immár rögzíti, hogy a nemzetközi humanitárius jog és/vagy a nemzetközi emberi jogi normák szerint indokolt lehet a biztonságos abortusz lehetőségének biztosítása a háborúban elkövetett nemi erőszak áldozatai számára;

24.

ösztönzi az Uniót, hogy mozdítsa elő a humánbiztonság koncepciójának tágabb meghatározását, szorosabban összekapcsolva azt az emberi jogokkal, a nemek közötti egyenlőséggel és a humán fejlődéssel;

25.

meggyőződése, hogy az Uniónak határozottan és elkötelezetten támogatnia kell a Nemzetközi Büntetőbíróságot, különösen az ENSZ-szel és a Biztonsági Tanáccsal való kapcsolatok erősítése és kiterjesztése révén, és a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának kampalai módosításainak gyors ratifikációja révén, amely módosítások meghatározzák az agresszió bűntettét; emlékeztet arra, hogy az elkövetők bíróság elé állítása maguknak az államoknak az elsődleges felelőssége, és támogatja az NBB joghatóságát, amennyiben a tagállamok nem képesek vagy nem hajlandók valóban kivizsgálni a nemzetközi közösség számára legsúlyosabb bűncselekményeket;

26.

támogatja az Unió és az ENSZ közötti operatív együttműködést a válságkezelés terén, ami azt is magában foglalja, hogy az Unió együtt dolgozik az ENSZ-szel mind az elemzések megosztásán (hogy közös elemzést készítsenek), mind pedig a béke- és biztonsági műveletek tervezésén (az operatív szempontok elősegítése érdekében);

27.

úgy véli, hogy többet kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az ENSZ tagállamai eleget tegyenek a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos ígéreteiknek, mégpedig azzal, hogy rendszeresen áttekintést tesznek közzé kötelezettségeik betartásáról;

28.

üdvözli, hogy az Unió elkötelezett a fegyverkereskedelemmel kapcsolatos nagyobb felelősségvállalás és átláthatóság mellett, és támogatja a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének és teljes körű végrehajtásának előmozdítását, valamint a részes államok első konferenciája eredményeinek végrehajtását; felkéri az Uniót, hogy továbbra is mozdítsa elő az atomsorompó-szerződést mint a globális atomsorompó-rendszer sarokkövét, amely az atomsorompó-szerződés VI. cikkével összhangban a nukleáris fegyverek leszerelésének alapja; kéri továbbá az EU-t, hogy tegyen lépéseket a globális leszerelés felé;

29.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió továbbra is aktívan előmozdítsa az egyenlőséget és a megkülönböztetésmentességet; üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának az LMBTI-jogokról tartott első ülését, amelyre 2015. augusztus 24-én került sor, és amely elítélte LMBTI-személyek ellen a Közel-Keleten az ISIS által elkövetett támadásokat és gyilkosságokat; ösztönzi a Biztonsági Tanácsot, hogy továbbra is vegye számba az LMBTI-jogok megsértését;

30.

emlékeztet arra, hogy az Unió álláspontja a halálbüntetéssel szembeni zéró tolerancia; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU továbbra is támogassa a halálbüntetéssel kapcsolatos moratóriumot;

31.

meggyőződése, hogy az ENSZ-rendszer gazdasági és társadalmi dimenzióját határozottan meg kell erősíteni annak biztosításával, hogy az ENSZ-szervek megerősítsék politikai irányultságukat és az egymás között folytatott együttműködést, valamint a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználásával; meggyőződése, hogy ezt az ENSZ Alapokmánya szerint e területen illetékes fő szerv, a Gazdasági és Szociális Tanács strukturális és funkcionális reformja révén kell megvalósítani; felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra szerepük megerősítését a Gazdasági és Szociális Tanácsban úgy, hogy ez utóbbit fenntartható fejlődési tanáccsá alakítják át;

32.

üdvözli a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórum (HLPF) létrehozását, amelynek az a szerepe, hogy politikai vezetést, iránymutatást és ajánlásokat adjon a fenntartható fejlődés három (társadalmi, gazdasági és környezeti) pilléréről; meggyőződése, hogy a HLPF-nek fő döntéshozó szervvé kell válnia minden fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szakpolitikában, biztosítva a szükségletek összehangolt és hatékony értékelését, valamint a 2015 utáni fenntartható fejlesztési keretre vonatkozó szükséges ütemtervek, határozatok és kötelező intézkedések elfogadását; ragaszkodik ahhoz, hogy szükség van a 2015. szeptemberi ENSZ-csúcsértekezlet által elfogadott fenntartható fejlesztési célok eredményes végrehajtására;

33.

meggyőződése – a menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos, rengeteg emberi szenvedést okozó humanitárius válság tükrében, és tekintetbe véve, hogy a származási országok fenntartható fejlesztése nyújtana végső megoldást a humanitárius válságra –, hogy az e problémában érintett összes ügynökség munkáját koordinálni kellene;

34.

úgy véli, hogy a menekültekhez kapcsolódó humanitárius válság által támasztott kihívások olyan kérdések, amelyeket átfogó módon, az EU-n belüli szolidaritás szellemében, az ENSZ-szel és annak ügynökségeivel szorosan együttműködve kell kezelni;

35.

felhívja az Uniót és az ENSZ-t, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy ambiciózus és jogilag kötelező erejű megállapodás szülessen az ENSZ 2015. évi párizsi Éghajlat-változási Konferenciáján, és biztosítsák a COP21 gyors végrehajtását;

36.

véleménye szerint a Világbank-csoport, a Nemzetközi Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet munkáját is az ENSZ-rendszer részeként kellene koordinálni, jelenlegi döntéshozatali struktúrájuk megtartása mellett, annak biztosítása érdekében, hogy az egyes döntéseket meghozzák, és az intézkedéseket elszámoltatható, eredményes és koherens módon hajtsák végre;

37.

támogatja az arra irányuló célt, hogy többoldalú szinten egy új beruházásvédelmi rendszert hozzanak létre, amelyen belül tiszteletben tartják a nemzeti bíróságok joghatóságát, és arra kéri a Bizottságot, hogy a beruházási megállapodások szövegének kidolgozásához ezt a célt építse be tárgyalási menetrendjébe; úgy véli, hogy amennyiben létre kell hozni egy befektetési vitákat rendező állandó nemzetközi bíróságot, annak az ENSZ rendszerében kell helyet kapnia, és a bíróság hatálya alá tartozók jogain és kötelezettségein kell alapulnia, hangsúlyt helyezve a multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatásokra és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre; úgy véli, hogy az ENSZ rendszere hasznos mintákkal szolgál egy ilyen rendszerhez, különösen a finanszírozással kapcsolatos kérdéseket illetően;

38.

úgy véli, hogy a dohai fejlesztési forduló következtetéseit meg kell valósítani, és meggyőződése, hogy az ENSZ élhet kivételes helyzetével annak biztosítására, hogy a fejlődő országok szempontjából sikerrel záruljanak ezek a tárgyalások; úgy véli, hogy e tekintetben az ENSZ-nek együttműködést kell folytatnia a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO), továbbá tanácsadást és iránymutatást kell nyújtania a fejlődő országok számára a kereskedelem és a beruházásokra vonatkozó, az Unió mint kulcsszereplő bevonásával megvalósuló stratégia előmozdítása érdekében;

39.

tisztában van az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvei (UNGP-k) megerősítésének és végrehajtásának szükségességével; felszólítja az Európai Uniót, hogy járuljon hozzá az emberi jogokkal és a transznacionális vállalatokkal foglalkozó kormányközi munkacsoport munkájának sikeréhez;

40.

meggyőződése, hogy az ENSZ-nek fokoznia kell fellépését az emberek jólétével kapcsolatos ügyekben is; úgy véli, hogy ezek között szerepelhetne a kulturális fenntarthatóság és a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása az oktatás, az idegenforgalom, a kulturális diplomácia, a kulturális örökség védelme, a kreatív ágazat és a tudományos kutatás szakpolitika-alkotásba történő bevonása révén;

41.

azt ajánlja, hogy humanitárius válsághelyzetek, fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák esetén az Unió és az ENSZ között biztosítsák az együttműködést a vészhelyzetek idején történő oktatásra irányuló programok tekintetében azáltal, hogy továbbra is támogatják az olyan programokat, mint az UNICEF „Oktatás vészhelyzetben” és „Válság utáni átmenet” programja, az UNHCR menekülttáborokban bevezetett „Minőségi oktatás” programja és az UNRWA oktatással kapcsolatos munkája;

42.

üdvözli e tekintetben, hogy a 2014-ben kinevezett Bizottság munkáját tematikus alapon szervezik, és a főképviselő/alelnök kapta az Unió külpolitikája koordinációjának megerősített feladatát, az egyéb uniós intézményekkel szoros együttműködésben; hangsúlyozza, hogy a globális dimenziót tartalmazó szakpolitikáknak e tematikus klaszter középpontjában kell állniuk;

43.

felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy KKBP-ről szóló éves jelentésébe foglaljon bele egy átfogó részt az uniós globális külpolitikai célok előmozdításáról;

44.

véleménye szerint az Európai Parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy a Bizottsághoz hasonlóan átfogó és mélyreható módon nézzen szembe a globális kihívásokkal, és ennek megfelelően szervezze munkáját; arra ösztönzi a Parlament valamennyi bizottságát, amelyek hatáskörébe külső vagy globális dimenziójú szakpolitika tartozik, hogy a főképviselő/alelnök jelentésének megfelelő részéről szóló véleményüket küldjék el az e jelentésért felelős Külügyi Bizottságnak;

45.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, az ENSZ Közgyűlésének és az ENSZ főtitkárának.