EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2015.7.17.

COM(2015) 338 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

A 98/34/EK IRÁNYELV MŰKÖDÉSE 2011-TŐL 2013-IG

{SWD(2015) 137 final}

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló    

I. RÉSZ: SZABVÁNYOSÍTÁS    

1.    Bevezetés    

2.    Tájékoztatási eljárás    

2.1.    Az eljárás működése 2011-től 2012-ig    

2.2.    Következtetés    

3.    Megbízások    

3.1.    A megbízási eljárás működése 2011 és 2012 között    

3.2.    A megbízásokkal kapcsolatos tendenciák    

3.3.    Következtetés    

4.    Formális kifogások    

4.1.    Az eljárás működése 2011-től 2012-ig    

4.2.    Következtetés    

5.    Új jogszabályi keret    

II. RÉSZ: MŰSZAKI SZABÁLYOK    

1.    A 2011–2013 közötti fejlemények    

1.1.    Az eljárás alkalmazása a „jobb szabályozás” szempontjából    

1.2.    Az eljárás alkalmazása a versenyképesség javítása érdekében    

1.3.    A 98/34/EK irányelv szerinti eljárás irányításának javítása    

2.    A 98/34/EK irányelv szerinti eljárás alkalmazása    

2.1.    Hatékonyság: általános áttekintés    

2.2.    A sürgősségi eljárás alkalmazása    

2.3.    „Adó- és pénzügyi ösztönző intézkedések” bejelentése    

2.4.    A Bizottság válaszainak nyomon követése    

2.5.    A bejelentési eljárás nyomon követése    

2.6.    A tagállamokkal folytatott párbeszéd    

2.7.    A 98/34/EK irányelv alapján kiállított dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek    

2.8.    Következtetés    

Vezetői összefoglaló

Ez a jelentés a 98/34/EK irányelv 1 által megállapított eljárásoknak a műszaki előírások tekintetében a 2011 és 2013 közötti időszakban, a szabványok tekintetében pedig 2011-ben és 2012-ben való alkalmazását elemzi (a 98/34/EK irányelv szabványosításról szóló részét 2013. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet 2 annak érdekében, hogy a jövőben jobban lehessen kezelni az európai szabványosítás terén felmerülő kihívásokat). Kiemeli, hogy a bejelentési eljárás jelentős mértékben hozzájárul az egységes piac működéséhez és a „jobb szabályozás” politikájának 3 végrehajtásához.

A szabványosítási rész a szabványokra vonatkozó tájékoztatási eljárásból, az európai szabványügyi szervezetekhez 4 intézett, szabványosítási munkára vonatkozó bizottsági kérelmekből („megbízások”) és a szabványokkal szemben emelt formális kifogásokból áll. Mindezek a tevékenységek fontos elemnek bizonyultak az egységes piac működésében. A tájékoztatási eljárás átláthatóságot vitt a szabványosításba nemzeti és így egyúttal európai szinten is, és arra ösztönözte a nemzeti szabványügyi testületeket, hogy további európai szintű kezdeményezéseket tegyenek az európai harmonizáció előmozdítása érdekében. A formális kifogások lehetővé tették a tagállamok és a Bizottság számára annak biztosítását, hogy a szabványok eleget tegyenek a szabályokban foglalt céloknak annak érdekében, hogy alkalmazhatók legyenek az új megközelítés szerinti jogi szabályozás során. A megbízások szolgáltatták azt az eszközt, amely meghatározza a Bizottság szolgálatai és a szabványügyi testületek közötti kapcsolatot, mintegy köztes felületet biztosítva a szakpolitika és annak műszaki tekintetben való kifejezésre juttatása között.

A műszaki szabályok terén a Bizottság értesítése a nemzeti műszaki szabályokról azok elfogadása előtt hatékony eszköznek bizonyult a kereskedelmi akadályok felszámolása, valamint a Bizottság és a tagállamok, illetve a tagállamok egymás közötti együttműködése szempontjából. A bejelentési eljárás hasznos eszköze volt a nemzeti szabályozási tevékenységre vonatkozó útmutatásnak egyes feltörekvő ágazatokban, valamint a nemzeti műszaki szabályok minőségének – az átláthatóság, olvashatóság és hatékonyság tekintetében – történő javításának a nem vagy csak részben harmonizált területeken. Az egyes tagállamok jogi kereteinek fokozottabb átláthatósága elősegítette, hogy a gazdasági szereplők csökkentsék a szabályokhoz való hozzáféréssel és azok megfelelő alkalmazásával kapcsolatos költségeiket.

I. RÉSZ: SZABVÁNYOSÍTÁS

1.Bevezetés

Ez a szakasz a 98/34/EK irányelv szabványosítási részének működését ismerteti, amely az alábbi három fő tevékenységet foglalja magában: a szabványokra vonatkozó tájékoztatási eljárást, az európai szabványügyi szervezetekhez intézett, szabványosítási munkára vonatkozó bizottsági felkéréseket (megbízások 5 ) és az új megközelítést alkalmazó irányelveket támogató szabványokkal szemben emelt formális kifogásokat. Magyarázattal kiegészített statisztikai adatokkal szolgál a 2011–2012 közötti időszakra vonatkozóan, mivel az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet a 98/34/EK irányelv szabványosításról szóló részét 2013. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

2.Tájékoztatási eljárás

A szabványok terén történő tájékoztatási eljárást a (98/34/EK irányelv értelmében elismert) nemzeti szabványügyi testületek által bevezetett új szabványosítási tevékenységek nyomon követésére alakították ki. Az értesítési rendszert elsősorban azért hozták létre, hogy más testületek számára lehetővé váljon, hogy észrevételekkel segítsék a munkát, részt vegyenek benne, illetve európai szintű kezdeményezést kérjenek (lásd az 1. mellékletet).

1.1.Az eljárás működése 2011-től 2012-ig

Az eljárás 2011-től 2012-ig továbbra is eredményesen működött. A CEN és a CENELEC által rendelkezésre bocsátott éves jelentésekből kiderül, hogy a nemzeti intézkedések száma viszonylag stabil maradt 2011-ben és 2012-ben. A 2. melléklet tagállamonkénti bontásban tartalmazza a bejelentések számát.

A 2011 és 2012 közötti időszak statisztikáit a megelőző időszakokéval összehasonlítva az EU27 országok által tett bejelentések száma továbbra is állandó, 1750 és 2000 között volt évente (eltekintve a 2010. évi különleges helyzettől).

Az ágazati bontás (3. melléklet) azt mutatja, hogy a CEN-nél a nemzeti bejelentések többsége továbbra is a legtágabban értelmezett építőipari ágazattal függ össze. A CEN-nél az élelmiszeripari termékek és a kőolajtermékek szintén jelentős területnek számítanak. A CENELEC-nél az épületek elektromos szerelvényei, kábelei és berendezései számítottak jelentős alágazatnak 2011-ben és 2012-ben egyaránt.

Az eljárás keretében terjesztett információk nyomán a Bizottság szolgálatai továbbra is kérhették további információk benyújtását, valamint kérdéseket tehettek fel a bejelentésekből vagy más forrásokból származó szüneteltetésre (7. cikk) vonatkozóan.

A 2010. évi meglehetősen kivételes helyzettől eltekintve a bejelentések száma viszonylag stabil vagy csökken 2006 óta. Ez azokra a tagállamokra is igaz, amelyek 2004-ben, illetve 2007-ben csatlakoztak az EU-hoz, ami a rendszerbe való jó integráció jeleként is értelmezhető, mivel úgy tűnik, hogy a szabványosítási tevékenység kezd áttevődni nemzeti szintről uniós szintre. Általában az eljárást jól alkalmazzák és az megfelelően működik.

1.2.Következtetés

A tájékoztatási eljárás továbbra is fontos szerepet játszik abban, hogy a nemzeti szabványügyi testületeket arra ösztönözze, hogy kezdeményezéseiket európai szintre emeljék, előmozdítva ezzel az egységes piacot és az európai harmonizációt. Az EU-12 tagállamokból érkező bejelentések száma állandó, ami a rendszerbe való integrálódásuk jó jelének tekinthető.

A 98/34/EK irányelv szabványosításról szóló részét 2013. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet annak érdekében, hogy a jövőben jobban lehessen kezelni az európai szabványosítás terén felmerülő kihívásokat. Ez különösen a szolgáltatásokra vonatkozó szabványok fokozott kidolgozásával, a hivatalos szabványoktól eltérő egyéb szabvány jellegű dokumentumok fejlődésével és az európai szabványosítási rendszer inkluzivitására vonatkozó fokozott követelményekkel függ össze. Az 1025/2012/EU rendelet azonban a 98/34/EK irányelv értelmében működtetett eljáráshoz hasonló tájékoztatási eljárást tart fenn, noha némi változtatással.

3.Megbízások

A szabványosítási „megbízások” a Bizottság jól bejáratott eszközei az európai jogalkotást és/vagy szakpolitikákat támogató műszaki előírások megteremtésére. Ezek az ESO-khoz intézett, szabványosítási munkára vonatkozó felkérések, amelyek referenciakeretet biztosítanak a szóban forgó munkához (lásd az 1. mellékletet). Elengedhetetlenek az olyan esetekben, amikor a szabványok a jogszabályokat támogatják, például az új megközelítést alkalmazó irányelvek esetében.

1.3.A megbízási eljárás működése 2011 és 2012 között

A jelentéstételi időszakban összesen 43 megbízást, valamint 8 módosító megbízást adtak ki ESO-k részére. A módosítások aránya viszonylag magasabb az előző évekhez képest (lásd a 4. mellékletet). Az új megközelítést alkalmazó irányelveket érintő megbízások száma (13 és további 8 módosítás) is emelkedett az előző időszakhoz képest.

A megbízási eljárás jól működik. A dokumentumoknak a szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottság tagjainak részére történő eljuttatása előtt sorra kerülő nem hivatalos konzultáció révén általában már a hivatalos konzultáció megkezdése előtt konszenzusos megállapodás születik.

A szabványosításban érdekelt európai feleket – az ANEC-et (Európai szövetség a fogyasztók szabványosításban való képviseletének összehangolására), az ECOS-t (Európai környezettudatos polgárok szabványosítási szövetsége), a NORMAPME-t (Európai mesterségek, kereskedők és kis- és középvállalatok szabványügyi hivatala) és az ETUI-REHS-t (Európai Szakszervezeti Intézet – Kutatás, oktatás, egészség és biztonság) – a jelentéstételi időszakban megfelelően bevonták a folyamatba. Ennek eredményeképpen nőtt a nem hivatalos konzultáció átláthatósága.

Az átláthatóság további növelése érdekében a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatósága kezeli a megbízások adatbázisát. Ez tartalmazza a múltban kiadott, M/xxx számozású összes megbízást. Az adatbázis nyilvánosan elérhető az alábbi internetcímen:

http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/mandates/index.cfm?fuseaction=search.welcome

Az időszak során folytatódott az a gyakorlat, mely szerint a frissített jegyzéket a szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottság rendelkezésére bocsátva tájékoztatták a bizottságot a vele folytatott összes megbízási konzultációról.

1.4.A megbízásokkal kapcsolatos tendenciák

A jelentéstételi időszakban jogszabályok széles körét támogató megbízások kiadására került sor. A jogalkotás legjelentősebb területei közé tartoznak az építőipari termékek, a környezetbarát tervezés, a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem. A jogalkotási területek széles köre a modellnek tulajdonított jelentőséget bizonyítja.

A megbízások tárgyköre tovább bővül. Ugyanakkor az új megközelítést alkalmazó irányelvekre kiadott megbízások továbbra is nagyon jelentősek, számuk ténylegesen emelkedett az előző jelentéstételi időszakokhoz képest. Egyéb szakpolitikai területeken – különösen a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem terén – továbbra is számos megbízást adtak ki.

Az új megközelítésen kívüli jogszabályokat támogató megbízások száma (lásd a 4. mellékletet) viszonylag magas maradt a megelőző időszakhoz képest, és ez azt mutatja, hogy az uniós szakpolitikák széles körének tekintetében továbbra is ezt a társszabályozási modellt alkalmazzák. Ezen a területen a megbízások jelentős részét a 2009/125/EK irányelvet (a környezetbarát tervezésről szóló irányelvet) támogató megbízások képviselték.

A 2011–2012 közötti időszakban hat olyan megbízást 6 adtak ki, amelyek a környezetbarát tervezésről szóló irányelvet támogatták. Ezek a megbízások olyan termékekre irányulnak, mint például a háztartási mosogatógépek, lámpák, légkondicionáló berendezések, szivattyúk és ventilátorok.

A megbízásoknak az új megközelítésen kívüli és a szakpolitika új területeit szabályozó jogszabályok támogatására való felhasználásának tendenciája azt tükrözi, hogy az európai szabványosítást egyre fokozottabb mértékben használják fel a jobb szabályozást célzó politika támogatására. Ezt ismerte el, sőt ösztönözte az „Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig” című, 2011. évi bizottsági közlemény 7 .

Az európai politikát támogató megbízások száma tovább csökkent, és egymás után másodszor némileg elmarad az előző jelentéstételi időszakétól. Mindazonáltal a szakpolitikákat támogató öt mandátum között olyan, az átjárhatóság előmozdítását célzó kulcsfontosságú kezdeményezések szerepelnek, mint például az intelligens energiahálózatokra vagy az űriparra vonatkozó megbízatás.

Ebben az időszakban a szolgáltatási ágazaton belüli szabványosításra nem adtak ki megbízást.

1.5.Következtetés

A megbízások kiadásának jól bejáratott folyamatát ma az 1025/2012/EU rendelet szabályozza. Alapvető fontosságú az ESO-kkal és valamennyi érdekelt féllel (különösen a jövőbeni szabványok felhasználóit képviselő európai érdekelt felekkel) folytatott, nem hivatalos konzultáció lefolytatása még a szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottsággal való konzultáció előtt.

A szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottság átláthatóbb működése érdekében a Bizottság szolgálatai a jelentéstételi időszakban folytatták azt a 2006-ban bevezetett gyakorlatot, miszerint felkérik az európai szabványosításban érdekelt feleket (ANEC, ECOS, ETUI-REHS és NORMAPME), hogy vegyenek részt a kibővített üléseken.

A megbízási folyamat jelentős mértékben hozzájárult a szabványosítás szerepének kibővítéséhez az európai jogszabályok és politikák új területein.

4.Formális kifogások

Az új megközelítést alkalmazó irányelvek biztosítékokat tartalmaznak azokra az esetekre, amikor egy harmonizált szabvány nem teszi lehetővé a termékek megfelelését a vonatkozó irányelvek alapvető követelményeinek. Ilyen esetekben a tagállamok vagy a Bizottság formális kifogást emelhetnek a szóban forgó szabvánnyal szemben, amiről kikérik a szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottság véleményét (az eljárás részleteit lásd az 1. mellékletben).

1.6.Az eljárás működése 2011-től 2012-ig

A jelentéstételi időszak során, az előző évekhez képest némileg csökkent a bizottsági határozatokat megalapozó kifogások száma. A Bizottság csupán egy olyan határozatot fogadott el, amely korlátozta a megfelelőség vélelmét. A szóban forgó határozat azonban két olyan formális kifogásra vonatkozott, amelyeket ugyanazon harmonizált szabvány ellen emeltek (lásd az 5. mellékletet).

1.7.Következtetés

Általánosságban véve az eljárás megfelelően működik. 2011-ben és 2012-ben az előző jelentéstételi időszakhoz képest jelentős mértékben lerövidült a kifogás kézhezvételétől a határozathozatalig tartó eljárás.

A megbízásokhoz hasonlóan és az átláthatóság érdekében a Bizottság a formális kifogásokról szóló határozatokat egységesített formában hozza nyilvánosságra, és minden ülésen hozzáférhetővé teszi a szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottság számára a formális kifogásokkal kapcsolatban hozott intézkedések frissített táblázatát.

5.Új jogszabályi keret

A 98/34/EK irányelv szabványosításról szóló részét 2013. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az európai szabványosításról szóló 1025/2012/EU rendelet, amely jelentős változásokat vezetett be a tájékoztatási eljárás, a megbízási eljárás és a formális kifogás tekintetében.

Az 1025/2012/EU rendelet 24. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság külön jelentést fog benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet 2013–2015 közötti végrehajtásáról.

II. RÉSZ: MŰSZAKI SZABÁLYOK

1.A 2011–2013 közötti fejlemények

A nemzeti műszaki szabályokra vonatkozó bejelentési eljárás (a továbbiakban: eljárás) lehetővé teszi a Bizottság és az EU tagállamai számára azon műszaki szabályok előzetes megvizsgálását, amelyeket a tagállamok az (ipari, mezőgazdasági és halászati) termékek, valamint az információs társadalom szolgáltatásai tekintetében szándékoznak bevezetni (lásd a 6. mellékletet). Ez egyszerűsített formában alkalmazandó az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak (EFTA) az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodást aláíró tagjai, valamint Svájc és Törökország esetében is (lásd a 9. mellékletet).

Az eljárás fő hozadékai

Lehetővé teszi a belső piac új akadályainak észlelését, még mielőtt azok kifejtenék negatív hatásukat, elkerülve ezzel a hosszadalmas és költséges jogsértési eljárásokat.

Lehetővé teszi olyan protekcionista intézkedések feltárását, amelyeket a tagállamok különleges körülmények között, például a gazdasági és pénzügyi válságra való tekintettel esetleg bevezethetnek.

Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meggyőződjenek a bejelentett tervezetek és az uniós jogszabályok közötti kompatibilitás mértékéről.

Lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság közötti hatékony párbeszédet a bejelentett tervezetek értékelése során.

Összehasonlító teljesítményértékelési eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok merítsenek partnereik ötleteiből a műszaki szabályokat érintő közös problémák megoldása érdekében.

Lehetővé teszi, hogy a gazdasági szereplők – köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – hangot adjanak véleményüknek, és tevékenységeiket időben hozzá tudják igazítani a jövőbeni műszaki szabályokhoz. A gazdasági szereplők gyakran élnek ezzel az ellenőrzési joggal, segítséget nyújtva ezáltal a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak a kereskedelmi akadályok felkutatásában.

Hozzájárul a szubszidiaritás elvének alkalmazásához.

Szabályozási eszköz, melynek alkalmazásával azonosíthatók azok a területek, ahol harmonizáció szükséges.

Ez – a „jobb szabályozás” elvével összhangban – hozzájárul a nemzeti és az uniós szabályozások minőségének javításához.

Az iparpolitikával összefüggésben hozzájárul a vállalkozások versenyképességének javításához.

1.8.Az eljárás alkalmazása a „jobb szabályozás” szempontjából

A Bizottság „Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban” című közleményében 8 kiemelte, hogy a 98/34/EK irányelv által létrehozott megelőző ellenőrző mechanizmus döntő jelentőségű a termékekre és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó nemzeti szabályozás javítása szempontjából.

A szabályozási környezet egyszerűsítését és javítását célzó bizottsági cselekvési terv keretében 9 a tagállamok felkérést kaptak a bejelentett tervezeteket kísérő hatástanulmányok (vagy azok következtetései) benyújtására, amennyiben ilyen tanulmányok elvégzésére a szervezeteken belül sor került. E hatástanulmányok elemzése arra ösztönzi a tagállamokat, hogy előzetesen elgondolkodjanak a legalkalmasabb használandó eszközről, és lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy megvizsgálja a javasolt intézkedések szükségességét és arányosságát.

A Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés a 98/34/EK irányelv szerinti bejelentési eljárás keretében elősegíti a bejelentett nemzeti jogszabálytervezetek egyértelműségének és következetességének javítását. Ez az együttműködés intenzívebbé fog válni annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők számára egyértelmű és világos szabályozási keretet nyújtsanak, biztosítva ugyanakkor a közegészség, a fogyasztók és a környezet nagyfokú védelmét.

A nemzeti hatóságokat különösen az alábbi szempontok figyelembevételére biztatják:

a tervezetek megszövegezésénél ügyeljenek az alábbiakra: egyértelműség, következetesség, átláthatóság és jogbiztonság a szövegek alkalmazásakor;

az adott ágazatban rendelkezésre álló valamennyi szabályhoz való hozzáférés lehetősége a szövegek egységesített változatának mind papíralapú, mind online formában való közzététele révén;

a gazdasági élet szereplőire szükségtelenül bonyolult és költségigényes adminisztratív terheket hárító eljárások meghatározása, különösen egy termék forgalomba hozatalakor.

1.9.Az eljárás alkalmazása a versenyképesség javítása érdekében

Az Európa 2020 stratégia keretében a jogszabályok versenyképességi elemzésén alapuló új iparpolitikai megközelítésre született javaslat.

Ezzel összefüggésben a Bizottság az iparpolitikáról szóló közlemény legutóbbi, 2012. október 10-i frissítésében – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében - COM (2012)582 final – kihangsúlyozta a következőt:

„A belső piacot gátló irányítási és szabályozási akadályok a tagállamok által szabályozott szakpolitikai területeken is kialakulnak, például a műszaki szabályokkal, a kölcsönös elismerés alkalmazásának elutasításával vagy a 27 különböző adózási szabályrendszer eltéréseivel összefüggésben. A műszaki szabályok tervezeteinek korai elemzése megelőzheti a szabályozási akadályok kialakulását. Pontosan ez a célja a 98/34/EK irányelv szerinti bejelentési eljárásnak, amely előírja, hogy a termékekre és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabályokat tartalmazó jogszabálytervezeteket el kell juttatni a Bizottságnak azok elfogadása előtt. Az eljárás megelőző jellege az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok számos megsértését segített megelőzni. Ez a bejelentési eljárás a „jobb szabályozás” elvével összhangban, összehasonlító teljesítményértékeléssel a nemzeti jogszabályok fejlesztésére is használható. A benne rejlő lehetőség még inkább kiaknázható, ha javasolják a tagállamoknak, hogy a nemzeti hatásvizsgálatok keretében végezzék el a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát.”

A iparpolitikáról szóló bizottsági közlemény kifejezetten hivatkozik a 98/34/EK irányelvre, amelynek az Unión belüli kereskedelem előtt álló akadályok leküzdésére szolgáló eszközként betöltött szerepe mellett az is a feladata, hogy a nemzeti jogszabályok versenyképességi elemzésére ösztönözze a tagállamokat.

Ezt a megközelítést az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága is jóváhagyta az „Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében” című, 2013. december 18-i jelentésében ((2013/2006(INI)), amelyben ösztönözte a 98/34/EK irányelv szerinti bejelentési eljárásban rejlő lehetőségek további kiaknázását, és javasolta, hogy a tagállamok nemzeti jogalkotási folyamataik kidolgozása során végzett hatásvizsgálataik keretében vezessék be a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatát, a 2013. február 7-i, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal az egységes piac irányításáról szóló parlamenti állásfoglalásban említett „egységes piaci teszt” tágabb keretében.

Ezzel összefüggésben a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy 2014 márciusától rendszeresen készítsék el a 98/34/EK irányelvvel megállapított eljárással bejelentett tagállami jogszabályok versenyképességi elemzését.

1.10.A 98/34/EK irányelv szerinti eljárás irányításának javítása

A Bizottság 2011 és 2013 között továbbra is különféle kampányokat szervezett az átláthatóság és a nemzeti hatóságokkal folytatott párbeszéd javítása céljából. A TRIS (Technical Regulations Information System – műszaki szabályozások információs rendszere) adatbázist folyamatosan továbbfejlesztik.

A Bizottság továbbfejlesztette a TRIS nyilvános weboldalát (http://ec.europa.eu/growth/tools-databases/tris/en/) annak érdekében, hogy jobban hozzáférhető módon kifejtse a 98/34/EK irányelv szerinti eljárást, és szélesebb közönséget érjen el, különösen a kkv-k közül. A weboldal nyilvános hozzáférést biztosít a bejelentett tervezetekhez az EU 23 hivatalos nyelvén, továbbá az eljárással kapcsolatos alapvető információkhoz. Az interneten folytatott konzultációk számának folyamatos növekedése tapasztalható: 2011-től 2013-ig 10 %-kal nőtt a keresések száma, mely így 2013-ban összesen már 212 000 körüli volt (lásd a 10. mellékletet). Több mint 4 300 gazdasági szereplő iratkozott fel a TRIS levelezési listájára, ami 25 %-os növekedést jelent 2010-hez képest.

A Bizottság 2012–2013-ban videofelvételt is készített a 98/34/EK irányelv szerinti eljárásról. Az üzenet célja az volt, hogy egyszerű és vonzó módon magyarázza el az eljárás működését és a vállalkozások számára abból származó előnyöket, ösztönözze a vállalkozások, különösen a kkv-k aktív részvételét, és kifejtse, hogy a vállalkozások miként tudják a legjobban felhasználni a meglévő eszközöket (weboldalakat, adatbázisokat, riasztási rendszereket). Ezt a videofelvételt 2013. szeptember 11-én tették közzé, és a következő linken érhető el: http://www.youtube.com/watch?v=ziuAklsNKdI . A közösségi hálózatokon is népszerűsítették a felvételt, amelyet az érdekelt felek a közzététele óta 2675 alkalommal tekintettek meg.

2.A 98/34/EK irányelv szerinti eljárás alkalmazása

1.11.Hatékonyság: általános áttekintés

► A bejelentések száma és az érintett ágazatok

2011-től 2013-ig 2114 bejelentés érkezett a Bizottsághoz (2011-ben 675, 2012-ben 734, 2013-ban pedig 705).

Az előző jelentéstételi időszakhoz hasonlóan ismét az építőipari ágazatban került sor a legtöbb bejelentésre a jelentéstételi időszakban. Számos intézkedés az épületek és betonszerkezetek energiahatékonyságához, az útburkolatokhoz és szerkezeti anyagokhoz, valamint az épületek tűzbiztonságához fűződött. Az építőipart ismét a mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek és az italok követték. Ebben az ágazatban számos intézkedés fűződött az élelmiszerhigiéniához, az élelmiszerek és italok összetételéhez és címkézéséhez, az élelmiszerek csomagolásához, az alkoholos italok minimálárához, valamint az alkoholos és a nem alkoholos italok összetételéhez és értékesítéséhez. Emelkedett a bejelentések száma a távközlési ágazatban (rádióberendezések és távközlő végberendezések, rádióinterfészek, a járművekbe beépített fedélzeti elektronikus mechanizmusok (fekete dobozok) által gyűjtött adatok összegyűjtésére, kezelésére és felhasználására szolgáló hardver és szoftver) és a környezetvédelmi ágazatban (csomagolás és csomagolási hulladék, újrahasznosítható termékek, a biológiailag lebomló hulladék feldolgozása) (lásd a 8.3. mellékletet).

► Megvizsgált kérdések

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 34–36. (áruk szabad mozgása), valamint 49. és 56. cikkének (a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága) hatálya alá tartozó nem harmonizált területeken a Bizottság válaszai arra irányultak, hogy felhívják a tagállamok figyelmét azokra a potenciális kereskedelmi akadályokra, amelyeket az elérendő célkitűzéssel aránytalan, szükségtelen intézkedések támaszthatnak. A Bizottság ezáltal biztosította a megfelelést ezen elveknek, emellett továbbra is arra kérte a tagállamokat, hogy minden egyes, a harmonizált területen kívül eső műszaki szabálytervezetbe illesszenek be egy kölcsönös elismerési záradékot.

A harmonizált területeken a válaszok célja annak biztosítása volt, hogy a nemzeti intézkedések valóban szükségesek és indokoltak, valamint az EU másodlagos jogával összeegyeztethetőek legyenek.

    2011-ben, 2012-ben és 2013-ban a tagállamok 512 műszakiszabály-tervezetet jelentettek be az építőipar területén. Ezek a tervezetek az építőipari termékek valamennyi típusát érintették (többek között hídszerkezeteket és beton közúti műtárgyakat, nyeregtetős épületek fedélhéjazatait, tűzoltási és mentési berendezéseket, hőszigetelést, szintetikus feltöltőanyagokat, betonszerkezeteket, a betonszerkezeteken és azokban található elektromos berendezéseket, valamint az ivóvízzel érintkező fémes anyagokat).

A Bizottság megvizsgálta az építési termékekre vonatkozóan további műszaki követelmények vagy műszaki vizsgálatokat meghatározó műszakielőírás-tervezeteket, amelyek akadályozzák a CE-jelöléssel ellátott termékek szabad mozgását. A Bizottság a bejelentett tervezeteket elsősorban az építési termékekre vonatkozó 89/106/EGK irányelv 10 , valamint az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU rendelet 11 alapján vizsgálta meg.

A Bizottság továbbá olyan jogszabálytervezetet is megvizsgált, amely megtiltaná a fosszilis eredetű olajjal és földgázzal működő kazánok új épületekbe való beépítését, kivéve abban az esetben, ha az olaj-, illetve gázkazánok csak megújuló energiaforrást használnak. A Bizottság a bejelentett tervezetet a gázüzemű berendezésekről szóló 2009/142/EK irányelv 12 , valamint a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről szóló 92/42/EGK irányelv 13 alapján vizsgálta meg.

A Bizottság az épületek energiahatékonyságára vonatkozó műszaki előírásokat az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv 14 , az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv 15 és az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló 2009/125/EK irányelv 16 alapján értékelte.

2011-től 2013-ig a tagállamok 393 műszakiszabály-tervezetet jelentettek be az élelmiszeripari és a mezőgazdasági ágazatban. Ezek a tervezetek többek között az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra, energiaitalokra, az élelmiszeripari termékekben lévő transzzsírokra, a borokra és a szeszes italokra, az élelmiszerek címkézésére, különösen a tápértékjelölésekre, a minőségi védjegyekre, a prémes állatok jóllétére és a szőrmetermékek forgalmazására vonatkoztak.

   Egyes tagállamok olyan jogszabálytervezeteket jelentettek be, amelyek korlátozásokat vagy tilalmakat vezetnek be az élelmiszerek, különösen a 0 és 3 év közötti gyermekeknek szánt élelmiszerek biszfenol-A-t tartalmazó csomagolására, valamint a biszfenol-A-t tartalmazó csomagoláson elhelyezendő egészségvédő figyelmezetésre. A Bizottság ezeket a bejelentéseket a Szerződésnek az áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezései és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról szóló 1935/2004/EK rendelet alapján 17 vizsgálta meg.

   A vonatkozó időszakban a Bizottság számos élelmiszerhigiéniával összefüggő bejelentést megvizsgált, valamint részletes véleményt és észrevételeket adott ki róluk az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet 18 , az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet 19 és az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról szóló 854/2004/EK rendelet 20 alapján.

   Más bejelentések az élelmiszerek címkézésére vonatkoztak, és a Bizottság megvizsgálta, hogy azok megfelelnek-e az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2000/13/EK irányelvnek 21 és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletnek 22 .

    Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások ágazatában 99 bejelentést nyújtottak be. Több bejelentésre került sor a szerencsejátékok területén, míg más bejelentések többek között a szerzői jogok digitális környezetben való végrehajtására, a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokra, az elektronikus kereskedelemre, az elektronikus aláírásra és az egyéb bizalmi szolgáltatásokra vonatkoztak.

    2011 óta a tagállamok számos, mérőműszerekre vonatkozó műszakiszabály-tervezetet jelentettek be. E tervezetek a mérőeszközök különféle típusaira, például gáz-, villamosenergia- és hőmennyiségmérőkre, taxiórákra és prizmás refraktométerekre vonatkoztak, és az ezen műszerek által teljesítendő egyedi követelményekről rendelkeztek. A Bizottság a gáz-, villamosenergia- és hőmennyiségmérőkre, valamint taxiórákra vonatkozó bejelentéseket elsősorban a mérőműszerekről szóló 2004/22/EK irányelv 23 alapján vizsgálta meg. Újdonságot jelentettek a szintén a 2004/22/EK irányelv hatálya alá tartozó, olyan új intelligens fogyasztásmérő rendszerekre vonatkozó projektek, amelyek a műszaki tervezési, az informatikai és kommunikációs, valamint az adatvédelmi és a biztonsági szempontok egyesítésének igénye miatt meglehetősen összetettek.

    A vegyipari ágazattal összefüggésben 76 bejelentés érkezett a Bizottsághoz. Közülük néhány a nanorészecskéket tartalmazó anyagokra vonatkozó éves nyilatkozatra, valamint az egyes ftalátokat tartalmazó, beltéri használatra szánt, valamint a bőrrel vagy a nyálkahártyával potenciálisan érintkezésbe lépő árucikkek behozatalát és értékesítését megtiltó jogszabálytervezetre vonatkoztak. A Bizottság a bejelentett tervezeteket főként a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EU rendelet 24 alapján vizsgálta meg.

    A Bizottság a környezetvédelmi ágazattal összefüggésben 141 rendelettervezetet vizsgált meg. Egyes bejelentett tervezetek a műanyag tárgyak és csomagolás környezetbarát jellegére utaló állítások alkalmazására vonatkozóan állapítottak meg feltételeket, míg más tervezetek a biológiailag nem lebomló bevásárlótáskák értékesítését tiltották meg. A Bizottság ezeket a bejelentett tervezeteket főleg a csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló 94/62/EK irányelv 25 fényében elemezte.

A 98/34/EK irányelv szerinti eljárás ezenkívül lehetővé tette a Bizottság számára, hogy olyan ágazatokban avatkozzon be, amelyekben uniós szintű harmonizáció volt tervbe véve vagy volt már folyamatban, megakadályozva ezzel, hogy a tagállamok eltérő nemzeti intézkedéseket vezessenek be. A 98/34/EK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése értelmében a Bizottság a következő területeken késleltette a bejelentett jogszabálytervezet elfogadását a bejelentéstől számított tizenkét hónapig: a gépjárművek és pótkocsijaik tömegére és méreteire vonatkozó típus-jóváhagyási követelmények; a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazása és felhasználása; az olívaolaj származásának feltüntetése a címkén és a feltüntetés módjai; a szeszes italok összetevőinek megnevezése; az elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosítás és bizalmi szolgáltatások; az ökológiai termelésben megengedett műtrágyák. Ezzel a fajta beavatkozással a Bizottság nemcsak hogy elkerülte a piac széttagolódását olyan területeken, amelyeken harmonizáció volt tervbe véve vagy volt már folyamatban, hanem a tagállamok és az Európai Unió jogrendszerének jogbiztonságát és stabilitását is fokozta, ami kedvező a gazdasági szereplők számára és az európai vállalkozások versenyképessége szempontjából.

► Válaszok

A Bizottság 208 bejelentéssel kapcsolatban adott ki részletes véleményt, ami a jelentéstételi időszakban a tagállamok által bejelentett összes tervezet 9,8 %-át teszi ki. E számadat szerint a Bizottság által kiadott részletes vélemények száma 29,2 %-kal emelkedett az előző három évhez képest. A tagállamok 205 részletes véleményt adtak ki. A jelentéstételi időszakban benyújtott 910 észrevétel közül 425-öt a Bizottság, 485-öt pedig a tagállamok tettek (lásd a 8.4. és a 8.6. mellékletet).

A Bizottság 12 esetben felkérte az érintett tagállamokat, hogy a bejelentett szabályok kézhezvételétől számított egy évvel halasszák el azok elfogadását, mivel uniós harmonizációs munka folyt az adott területen (lásd a 8.5. mellékletet).

1.12.A sürgősségi eljárás alkalmazása

Az összesen 2114 bejelentés közül a tagállamok 87 esetben kérték a sürgősségi eljárás alkalmazását a bejelentett tervezetekre. A Bizottság megerősítette a 98/34/EK irányelv által előírt kivételes feltételek szigorú értelmezését, azaz hogy különösen az egészség és a biztonság védelméhez kapcsolódó komoly és előre nem látható körülményeknek kell fennállniuk. Ennek eredményeképpen a Bizottság visszautasította a sürgősségi eljárás alkalmazását azokban az esetekben, amikor az indokolás nem volt kellően megalapozott, vagy azt kizárólag gazdasági okokra vagy a nemzeti közigazgatás késedelmére alapozták, valamint olyan esetekben, amikor előre nem látható körülmények bekövetkezése nem volt bizonyított. A Bizottság a sürgősségi eljárást 56 esetben találta indokoltnak, különösen a pszichotrop anyagokkal, a kábítószerek ellenőrzésével, a radioaktív hulladékokkal, a méhek fertőzésével, a metanolfogyasztás okozta mérgezésekkel, a robbanóanyag-prekurzorokkal, a pénzszállítók védelmével, az egészségre káros termékek tilalmával, valamint a nem magánszemélyeknek szánt tűzijátékok birtoklásának és használatának tilalmával kapcsolatos esetekben (lásd a 8.7. mellékletet).

1.13.„Adó- és pénzügyi ösztönző intézkedések” bejelentése

A 98/34/EK irányelv értelmében a tagállamoknak be kell jelenteniük az adó- és pénzügyi ösztönzőket, azaz az olyan műszaki előírásokat, amelyek az ezeknek való megfelelés ösztönzése által termékek fogyasztására vagy szolgáltatások igénybevételére hatással bíró adó- vagy pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatosak. Az ilyen műszaki előírások sajátossága, hogy a szünetelési időszak nem alkalmazandó.

A 2011–2013 közötti időszakban a tagállamok 112 „adó- vagy pénzügyi intézkedésnek” minősülő rendelettervezetet jelentettek be. A Bizottság megjegyzi, hogy a nemzeti jogszabályt gyakran tévesen minősítik a 98/34/EK irányelv szerinti „adó- vagy pénzügyi intézkedésnek”, ha adó- vagy pénzügyi intézkedést tartalmaz, a szóban forgó műszaki előírásoknak való megfelelésre irányuló ösztönzőt azonban nem. Annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak e műszaki előírások helyes besorolásához, a Bizottság iránymutatást készített az „adó- vagy pénzügyi intézkedések” 98/34/EK irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról és bejelentéséről.

1.14.A Bizottság válaszainak nyomon követése

A 2011-től 2013-ig tartó időszakban kielégítő volt az arány a tagállamok által adott válaszok és a Bizottság által kiadott részletes vélemények száma között (átlagosan 86 % a teljes időszakban). Az eljárás keretében fennálló tagállami kötelezettségek teljesítésének értékelésekor ez az arány a fő mutató. A teljesen kielégítő válaszok száma magasabb volt az előző jelentési időszakhoz képest (a 2011–2013 közötti időszakban átlagosan 48,4 % a 2009–2010-es időszak 32,5 %-os átlagához képest) (lásd a 8.8. mellékletet), ami arra utal, hogy a tagállamok a Bizottság válasza után jobban megfelelnek a belső piacra vonatkozó jogi keretnek. A Bizottság válaszának hatása még szembetűnőbb volt az olyan bejelentett műszaki előírás-tervezetek esetében, amelyeket a részletes vélemény kiadása után visszavontak (24 eset a bejelentési időszakban). Más bejelentett műszaki előírás-tervezetek esetében a párbeszéd még folyamatban van.

1.15.A bejelentési eljárás nyomon követése

Minden más olyan esetben, amikor az uniós belső piaci jogszabályok potenciális megsértését nem sikerült teljes mértékben kiküszöbölni a 98/34/EK irányelv szerinti eljárás keretében, a Bizottság tovább vizsgálódott, ami egyes esetekben végül EU Pilot eljáráshoz vagy kötelezettségszegési eljáráshoz (az EUMSZ 258. cikke) vezetett olyan témákban, mint például a szűz olívaolajok minősége és ellátási láncának átláthatósága, a magas cukor-, só- és/vagy koffeintartalmú élelmiszertermékek adóterhe, a környezetvédelmi termékdíjak, a hagyományos élelmiszertermelés, a borok és szeszes italok, az egyes ftalátokat tartalmazó, beltéri használatra szánt termékekre vonatkozó tilalom, a bőrből, nyersbőrből és szőrméből készült termékek, a gyümölcsalapú alkoholmentes italok gyümölcslétartalmának minimuma, valamint a műanyag zacskók.

A tagállamok ellen a jelentéstételi időszak alatt indított jogsértési eljárások közül kettőnek a jogalapját a 98/34/EK irányelv szerinti kötelezettségek megsértése alkotta.

1.16.A tagállamokkal folytatott párbeszéd

A szabványokkal és műszaki szabályokkal foglalkozó bizottság rendszeres ülései lehetővé tették a közérdekű kérdésekről és az eljárás specifikus vonatkozásairól folytatott eszmecserét.

A műszaki előírásokat illetően a megbeszélések különösen a következőkre irányultak: a bejelentések szerepe a tagállami versenyképességi problémák és a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálata szempontjából; hozzáférés a Bizottság dokumentumaihoz az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 26 értelmében; a tagállamok azon kötelezettsége, hogy a bejelentett műszaki előírás végleges szövegét megküldjék a Bizottságnak; a részletes vélemény kiadásának a 98/34/EK irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerinti jogi következményei.

A Bizottság bemutatót tartott a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletről; az 1907/2006/EK rendelet (REACH) felülvizsgálatáról; a termékbiztonsági és piacfelügyeleti csomagról; a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvre 27 vonatkozó értékelő jelentésről; az építőipari ágazat belső piacának jelenlegi állásáról; a megújuló energiaforrások terén meglévő műszaki előírásokkal kapcsolatos kérdésekről; a metrológiára vonatkozó bejelentésekről, valamint a vasúti ágazatban tett bejelentésekről, különösen a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv 28 és a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK irányelv 29 keretében fennálló bejelentési kötelezettségekről.

A Bizottság iránymutatást terjesztett elő az „adó- vagy pénzügyi intézkedések” 98/34/EK irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról és bejelentéséről, valamint „a 98/34/EK irányelv szerinti bejelentési eljárással és a meghatározott uniós szabályokban előírt értesítési eljárásokkal összefüggő egyablakos ügyintézésről”.

Ezen túlmenően több tagországban is szemináriumokat tartottak, lehetővé téve ezáltal a Bizottság és az eljárásban részt vevő nemzeti hatóságok közötti közvetlen párbeszédet, és segítve ez utóbbiakat abban, hogy megismerkedjenek az eljárás erősen technikai elemeivel.

1.17.A 98/34/EK irányelv alapján kiállított dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek

2011-től 2013-ig 272 kérelem érkezett a Bizottsághoz a 98/34/EK irányelv szerinti eljárás keretében kiállított dokumentumokhoz való hozzáférés iránt. Jelentős többségük a Bizottság által megfogalmazott részletes véleményekre és észrevételekre vonatkozott. A Bizottság 167 esetben hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz. A többi esetben a Bizottság megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, amíg a tagállamokkal folyamatban volt a potenciális kereskedelmi akadályok felszámolására irányuló párbeszéd.

1.18.Következtetés

A 2011–2013 közötti időszakban ismét bebizonyosodott az eljárás hasznossága a hatékonyság, az átláthatóság és az igazgatási együttműködés szempontjából.

A 98/34/EK eljárás megelőző jellegű és hálózatalapú megközelítése lényegesen csökkentette annak kockázatát, hogy a tagállami szabályozási tevékenységeket olyan módon végzik el, amely technikai akadályokat gördíthet az áruk szabad mozgása elé a belső piacon. A jelentéstételi időszakban kiadott részletes vélemények és észrevételek nagy száma azt bizonyítja, hogy továbbra is fennáll a belső árupiac széttagolódásának kockázata. Az érintett tagállamok az időszak során a Bizottság által kiadott részletes véleményeknek átlagosan 86 %-át válaszolták meg, és az ezután következő párbeszédek célja az uniós joggal való összeegyeztethetetlenség felszámolása és a belső piacon az áruk szabad mozgásának biztosítása volt, elkerülve ezzel a jogsértési eljárásokat.

A 98/34/EK irányelv szerinti eljárás abban is megerősítette hasznosságát, hogy lehetőséget biztosít azon területek meghatározására, amelyeken érdemes lehet megfontolni az uniós szintű harmonizációt.

A 98/34/EK irányelv alkalmazásakor a Bizottság továbbra is éberen ügyel a jobb szabályozás elveinek betartására, és gondoskodik az európai gazdaság versenyképességéhez szükséges kedvező keretfeltételek fenntartásáról. A bejelentett tervezetek továbbra is hozzáférhetők elektronikus formában, díjmentesen és az EU valamennyi hivatalos nyelvén, így biztosítva lehetőséget a gazdasági szereplők és egyéb érdekelt felek számára, hogy észrevételeket tegyenek azokra vonatkozóan.

Folytatódnak az arra irányuló erőfeszítések, hogy a gazdasági szereplők számára egyértelmű jogi keret álljon rendelkezésre, az európai vállalkozások EU-n belüli és EU-n kívüli versenyképességének javítását célozva, figyelembe véve a 98/34/EK irányelv szerinti eljárás és a Kereskedelmi Világszervezet keretében a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban (TBT-megállapodás) meghatározott eljárás közötti összefüggéseket.Az irányelv érvényesülésének további elősegítése és fokozottabb végrehajtása – nagyobb hangsúlyt helyezve a szakpolitikai és jogalkotási intézkedések nyomon követésére – döntő fontosságú az irányelv célkitűzéseinek teljes körű megvalósítása szempontjából.

(1) A 98/48/EK irányelvvel (HL L 217., 1998.8.5., 18. o.) módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(3) Cselekvési terv a szabályozási környezet javításáról, COM(2002) 278 végleges. Lásd még: Jobb szabályozás a növekedés és a munkahelyteremtés területén az Európai Unióban, COM(2005) 97 végleges; A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása – A szabályozási környezet egyszerűsítésére irányuló stratégiáról, COM(2005) 535 végleges; Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata, COM(2006) 689; Az Európai Unión belüli jobb szabályozás második stratégiai felülvizsgálata, COM(2008) 32; Az Európai Unión belüli jobb szabályozás harmadik stratégiai felülvizsgálata, COM(2009) 15 és Intelligens szabályozás az Európai Unióban, COM(2010) 543.

(4) CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) és ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet).

(5) A megbízások az ESO-khoz intézett, bizonyos feltételek mellett elfogadható felkérések.

(6) Az M481, M485, M488, M495, M498 és M500 megbízás a 2005/32/EK irányelvre hivatkozik.

(7) COM(2011) 311 végleges, 2011. június 1.

(8) Lásd fent a 3. lábjegyzetet.

(9) Lásd fent a 3. lábjegyzetet.

(10) A Tanács 1988. december 21-i 89/106/EGK irányelve az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 12. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. március 9-i 305/2011/EU rendelete az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 30-i 2009/142/EK irányelve a gázüzemű berendezésekről (HL L 330., 2009.12.16., 10. o.).

(13) A Tanács 1992. május 21-i 92/42/EK irányelve a folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működő új melegvízkazánok hatásfok-követelményeiről (HL L 167., 1992.6.22., 17. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. május 19-i 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendelete az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-i 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 109., 2000.5.6., 29. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/22/EK irányelve a mérőműszerekről (HL L 135., 2004.4.30., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 1994. december 20-i 94/62/EK irányelve a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (HL L 365., 1994.12.31., 10. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/49/EK irányelve a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. június 17-i 2008/57/EK irányelve a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).