INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] (a továbbiakban: az irányelv), valamint a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] elfogadását követően rendelkezni kell az ezen irányelvekben foglalt szabályoknak az európai intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre való alkalmazásáról.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Mivel ez a javaslat csupán a közbeszerzésekre, valamint a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó új irányelveket hajtja végre, nem került sor nyilvános konzultációra.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A költségvetési rendelet szövegében szükségessé vált módosítások három fő csoportba sorolhatók.

A változások első csoportja az irányelvvel való összehangoláshoz kapcsolódik. Olyan új rendelkezések bevezetésére került sor, mint például a piaci konzultáció, az új innovációs partnerség mint eljárás, a környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezéseknek való megfelelés mint kulcsfontosságú követelmény, a kritériumok fontossági sorrend nélküli értékelése, valamint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton alapuló odaítélési módszertan. Ezenfelül első alkalommal vezetik be a költségvetési rendeletbe az építési beruházásra és a szolgáltatásokra vonatkozó koncessziókat, amelyekre ugyanolyan típusú eljárások alkalmazandók, mint a közbeszerzési szerződésekre.

A változások második csoportja a kizárásokra vonatkozó cikkeket érinti. A kizáró okokat, valamint az érintett gazdasági szereplő javító intézkedések meghozatalára vonatkozó lehetőségét pontosították és összehangolták az irányelvvel. Az összetévesztést elkerülendő, a kizárást egyértelműen elválasztották az egy adott eljárás során való elutasítástól. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét megerősítendő olyan egységes rendszert hoztak létre, amely figyelembe veszi a kizárások meglévő központi adatbázisát. A rendszer célja, hogy biztosítsa a kockázatok korai felismerését és megelőzését, valamint a kizárt gazdasági szereplőkhöz kapcsolódó információk közzétételét. A kizáró határozatoknak az ügy elemzését követő meghozatalára létrehozzák a kizárásokkal foglalkozó testületet, amely biztosítja a gazdasági szereplők védelemhez való jogát.

A változások harmadik csoportja a szöveg pontosításához és az egyszerűsítésekhez kapcsolódik. Az irányelv határain belül és azon értékhatárok alatt, ahol az irányelv alkalmazandó, a közbeszerzéseket érintő rendelkezéseket felülvizsgálták annak érdekében, hogy biztosítsák a cím egészében alkalmazott szóhasználat következetességét, valamint hogy pontosítsanak bizonyos szabályokat. E pontosítások és módosítások a következőkre vonatkoznak: hirdetés az értékhatárok felett és alatt, a felbontásra és az értékelésre vonatkozó követelmények, a nem szabályszerű ajánlatok elutasítása, az építési beruházásra és az összetett szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozó bankgaranciák, az a tény, hogy az uniós intézmények az irányelv értelmében központi ajánlatkérőnek tekintendők, az irányelv értelmében alkalmazandó értékhatárokra való hivatkozás, elektronikus eljárások, valamint a közbeszerzések intézmények általi megnyitása nemzetközi szervezetek előtt.

2014/0180 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 322. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére[3],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet[4] meghatározza az Európai Unió általános költségvetésének megállapítására és végrehajtására vonatkozó szabályokat. Az említett rendelet a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat is tartalmaz. 2014. február 26-án elfogadták a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet[5], valamint a koncessziós szerződésekről szóló 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet[6]. Ezért ki kell igazítani a 966/2012/EU, Euratom rendeletet, hogy az európai intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre vonatkozóan figyelembe vegye az említett irányelveket.

(2)       A szöveget ki kell egészíteni néhány fogalommeghatározással, és bizonyos technikai pontosításokat kell tenni annak biztosítására, hogy a 966/2012/EU, Euratom rendelet szóhasználata összhangban legyen a 2014/24/EU és a 2014/23/EU irányelvével.

(3)       A 2012/24/EU irányelvben megállapított értékhatárok feletti és alatti szerződések esetében pontosítani kell a közbeszerzési eljárás megindításához szükséges, előzetes és utólagos hirdetést.

(4)       A 966/2012/EU, Euratom rendeletnek értékhatártól függetlenül tartalmaznia kell valamennyi, az uniós intézmények rendelkezésére álló közbeszerzési eljárás kimerítő jellegű felsorolását.

(5)       A 2012/24/EU irányelvvel összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek lehetővé kell tennie a közbeszerzési eljárás megindítása előtti piaci konzultációt.

(6)       Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét megerősítendő olyan egységes rendszert kell létrehozni, amely figyelembe veszi a kizárások meglévő központi adatbázisát. A rendszer feladata, hogy biztosítsa a kockázatok korai felismerését, valamint a kizárt gazdasági szereplők központosítását.

(7)       Jóllehet a korai felismerési és kizárási rendszer működtetése a Bizottság feladata, a többi intézménynek és szervnek is közvetlenül részt kell vennie a kockázatok korai felismerésében.

(8)       Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét erősítendő, tökéletesíteni kell a közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárásra vonatkozó szabályokat.

(9)       Egy gazdasági szereplőnek különösen a közbeszerzési eljárásban való részvételből történő kizárására, valamint pénzügyi szankció kiszabására vonatkozó határozatot a Bizottság által újonnan létrehozott központosított testületnek kell meghoznia. A testületnek a Bizottság, valamint az illetékes intézmények, szervek vagy uniós hivatalok fő érintett szereplőiből kell állnia.

(10)     A 2012/24/EU irányelvvel összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek meg kell határoznia azon jogellenes tevékenységek jegyzékét, amelyek kizáró oknak minősülnek, különösen a gyermekmunkát, illetve az emberkereskedelem egyéb formáit illetően. Egyértelművé kell tenni, hogy a súlyos szerződésszegés kizáró oknak minősül.

(11)     Nem alkalmazható kizáró határozat a gazdasági szereplőre, amennyiben javító intézkedések meghozatalával bizonyítani tudja megbízhatóságát. Ez a lehetőség nem alkalmazható a legsúlyosabb bűncselekmények esetében.

(12)     Az újonnan létrehozott testületnek súlyos szakmai kötelezettségszegés, csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, gyermekmunka, illetve az emberkereskedelem egyéb formái, valamint bizonyítottan súlyos szerződésszegés esetén ki kell zárnia a gazdasági szereplőt.

(13)     A testületnek biztosítania kell a gazdasági szereplők védelemhez való jogát. Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció vagy bármilyen más olyan jogellenes tevékenység esetén, amelyre nézve még nem hoztak jogerős ítéletet, a testület számára lehetőséget kell adni, hogy elhalassza a gazdasági szereplő számára biztosítandó, észrevételei megtételére vonatkozó lehetőséget. Ez a halasztás csak abban az esetben indokolt, amennyiben a vizsgálat titkosságának megőrzésére irányuló lényeges jogos érdek áll fenn.

(14)     Az ajánlatkérőnek akkor is ki kell zárni a gazdasági szereplőt, ha súlyos szakmai kötelezettségszegés, társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettség nemteljesítése, csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, gyermekmunka, illetve az emberkereskedelem egyéb formái esetén jogerős közigazgatási határozat vagy jogerős ítélet született.

(15)     A kizárási kritériumokat egyértelműen el kell választani az egy adott eljárás során való lehetséges elutasításhoz vezető kritériumoktól.

(16)     A költségvetés végrehajtásában érintett jogalanyoknak az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében meg kell osztaniuk a gazdasági szereplőre vonatkozó információkat, amennyiben saját felelősségükre kizáró határozatot hoznak.

(17)     A 2014/24/EU irányelvvel összhangban a kizárás időtartamát korlátozni kell.

(18)     A kizárásra és a pénzügyi szankciókra vonatkozó szabályok visszatartó hatásának javítása érdekében a kizáró okokkal kapcsolatos helyzetben lévő gazdasági szereplőkhöz kapcsolódó információkat a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben[7] és a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[8] foglalt adatvédelmi követelményeknek megfelelően közzé kell tenni a Bizottság internetes oldalán.

(19)     A 2014/24/EU irányelvvel összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy bármilyen sorrendben végre lehessen hajtani a kizárás ellenőrzését, a kiválasztási és odaítélési feltételek alkalmazását, valamint a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés ellenőrzését. Ennek eredményeképpen lehetővé kell tenni, hogy a pályázatokat az odaítélési feltételek alapján, a megfelelő ajánlattevőre vonatkozó kizárási kritériumok vagy kiválasztási feltételek előzetes ellenőrzése nélkül utasítsák el.

(20)     A szerződések odaítélését a 2014/24/EU irányelvvel összhangban a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján kell lefolytatni.

(21)     Egyértelművé kell tenni, hogy valamennyi eljárásra vonatkozóan minden ajánlatot fel kell bontani és értékelni kell, tekintet nélkül arra, hogy kijelöltek-e külön felbontóbizottságot vagy értékelőbizottságot. Az odaítélésről szóló döntést mindig értékelés alapján kell meghozni.

(22)     Mivel a feltételeket fontossági sorrend nélkül alkalmazzák, a szabályszerű ajánlatot benyújtó, elutasított ajánlattevők számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben kérik, megkapják a sikeres ajánlat jellemzőit és relatív előnyeit.

(23)     Lehetővé kell tenni, hogy építési beruházások, áruk vagy összetett szolgáltatások esetében szerződéses garanciákat írjanak elő annak érdekében, hogy a szerződés megfelelő teljesítésének céljából annak időtartama alatt az adott szektorokban szokásos gyakorlatnak megfelelően biztosítsák a lényeges szerződéses kötelezettségeknek való megfelelést.

(24)     Lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének felfüggesztését annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak hibák, szabálytalanságok vagy csalás előfordulásáról.

(25)     Annak megállapítása érdekében, hogy milyen értékhatárok és eljárások alkalmazandók az uniós intézményekre, egyértelművé kell tenni, hogy az uniós intézmények a 2014/24/EU irányelvben meghatározottak szerint központi ajánlatkérőnek tekintendők.

(26)     Helyénvaló feltüntetni az építési beruházásokra, valamint az árukra és szolgáltatásokra vonatkozóan a 2014/24/EU irányelvben előírt két értékhatárra való hivatkozást. Az egyszerűsítés, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében az uniós intézmények szerződéskötési igényeinek sajátosságait figyelembe véve a koncessziós szerződésekre is ezen értékhatárokat kell alkalmazni. A 2014/24/EU irányelvben előírt ezen értékhatárok naprakésszé tétele ezért az uniós intézmények által végzett közbeszerzésekre közvetlenül alkalmazandó lenne.

(27)     Egyértelművé kell tenni a várakozási időszak alkalmazásának feltételeit.

(28)     Egyértelművé kell tenni, hogy székhelyüktől függően mely gazdasági szereplők férnek hozzá az uniós intézmények közbeszerzéseihez, és kimondottan rendelkezni kell a hozzáférés nemzetközi szervezetek számára való lehetővé tételéről.

(29)     A kizáró okok alkalmazását ki kell terjeszteni a költségvetés végrehajtásának más olyan eszközeire, mint például a vissza nem térítendő támogatások, a pénzdíjak, a pénzügyi eszközök és a szakértők javadalmazása, valamint a közvetett irányításra is.

(30)     A 966/2012/EK, Euratom rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 966/2012/EU, Euratom rendelet a következőképpen módosul:

1.           A 60. cikk (2) bekezdése d) pontjának első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„d) megfelelő szabályokat és eljárásokat alkalmaznak a vissza nem térítendő támogatásokon, közbeszerzéseken és pénzügyi eszközökön keresztül uniós forrásokból biztosított finanszírozás nyújtása során, ideértve a 108. cikk (5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket is;”;

2.           Az első rész V. címe címsorának helyébe a következő szöveg lép:

„V. CÍM

KÖZBESZERZÉS ÉS KONCESSZIÓK”;

3.           Az első rész V. címének 1. fejezetében az 1., 2. és 3. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„1. szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

101. cikk

Fogalommeghatározások e cím alkalmazásában

(1) „Közbeszerzés”: ingatlan, építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő által kiválasztott gazdasági szereplőkkel az említett ajánlatkérők által kötött szerződés útján történő megvalósítása, illetve megszerzése.

(2) „Közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 117. és a 190. cikk értelmében, visszterhesen, írásban megkötött szerződés, amelyet az ár részben vagy egészben a költségvetésből történő kifizetése ellenében ingó vagy ingatlan javak szerzése, építési beruházások elvégzése vagy szolgáltatások nyújtása céljából kötnek.

A közbeszerzési szerződések tárgya lehet:

a) ingatlan;

b) árubeszerzés;

c) építési beruházás;

d) szolgáltatásnyújtás.

(3) „Koncessziós szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között, a 117. és a 190. cikk értelmében, visszterhesen, írásban megkötött szerződés, amelyet gazdasági szereplő építési beruházás elvégzésével, illetve szolgáltatások nyújtásával való megbízása céljából kötnek. Az ellenszolgáltatás vagy kizárólag az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve. Az építési vagy szolgáltatási koncessziós szerződés odaítélésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha – rendes működési feltételek mellett – nem garantált, hogy megtérülnek a szóban forgó építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során eszközölt beruházások, illetve felmerült költségek.

(4) „Szerződés”: közbeszerzési szerződés vagy koncessziós szerződés.

(5) „Keretszerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő között létrejött megállapodás, amelynek célja egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségre vonatkozóan.

(6) „Gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy vagy közjogi intézmény, aki, illetve amely áruk szállítását, építési beruházások kivitelezését vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.

(7) „Közbeszerzési dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve a 103. cikkben meghatározott hirdetést, az ajánlattételhez szükséges dokumentációt vagy a részleteket ismertető dokumentumot, a szerződéstervezetet és az ajánlati felhívást.

(8) A 106–108. cikk kivételével e cím nem alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásokra, valamint az EBB-vel vagy az Európai Beruházási Alappal megkötött, a 125. cikk (8) bekezdésének megfelelően meghatározott technikai segítségnyújtásra irányuló szerződésekre.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési szerződések és a koncessziós szerződések, valamint a keretszerződések és az egyedi szerződések meghatározásával és hatályával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

102. cikk

A közbeszerzési eljárásokra és szerződésekre alkalmazandó elvek

(1) Minden közbeszerzési eljárásnak és szerződésnek tiszteletben kell tartania az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(2) Minden szerződést a lehető legszélesebb körben kell pályáztatni, kivéve a 104. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett tárgyalásos eljárás alkalmazásakor.

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják a keretszerződéseket nem megfelelően vagy oly módon, amelynek célja vagy tényleges hatása a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.

2. szakasz

Hirdetés

103. cikk

Hirdetés

(1) Az ajánlatkérő köteles a 118. cikk (1) bekezdésében vagy a 190. cikkben meghatározott értékhatárt elérő vagy túllépő valamennyi eljárásra vonatkozóan közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában az alábbiakat:

a) szerződési hirdetmény az eljárás megindításához, kivéve a 104. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti eljárás esetében;

b) közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény.

(2) A 118. vagy a 190. cikkben meghatározott értékhatár alatti eljárások meghirdetése megfelelő eszközök révén történik.

(3) A szerződés odaítélésére vonatkozó egyes információk közzétételétől el lehet tekinteni, amennyiben az akadályozná a jog alkalmazását vagy egyéb módon közérdeket sértene, sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az eljárások meghirdetésére és a hirdetmények közzétételére vonatkozó követelményekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

3. szakasz

Közbeszerzési eljárások

104. cikk

Közbeszerzési eljárások

(1) A keretszerződéseket is magukban foglaló koncessziós szerződések vagy közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó közbeszerzési eljárások a következő formák egyikét ölthetik:

a) nyílt eljárás;

b) meghívásos eljárás, dinamikus beszerzési rendszeren keresztül is;

c) tervpályázat;

d) tárgyalásos eljárás;

e) versenypárbeszéd;

f) tárgyalásos (verseny)eljárás;

g) innovációs partnerség;

h) a részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás.

(2) Az érintett ajánlatkérők – amennyiben a szerződésben vagy a keretszerződésben két vagy több intézmény, végrehajtó ügynökség vagy a 208., illetve a 209. cikkben említett szerv érdekelt, és amennyiben hatékonyságnövelés valósítható meg – az eljárás lebonyolítását és a későbbi közvetlen szerződés vagy keretszerződés kezelését intézményközi alapon az egyik ajánlatkérő vezetésével végezhetik.

Az intézményközi eljárásban részt vehetnek a Tanács által a KKBP keretében az EUSZ V. címe szerint létrehozott szervek is.

A keretszerződés feltételei csak a közbeszerzési eljárás megindításától fogva e célból megjelölt ajánlatkérők és a keretszerződésben részes gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

(3) Amennyiben egy intézmény és valamely tagállam egy vagy több ajánlatkérője közös fellépésének végrehajtásához szerződésre vagy keretszerződésre van szükség, úgy az intézmény és az ajánlatkérők az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott egyes esetekben közösen is lebonyolíthatják a közbeszerzési eljárást.

Közös közbeszerzést EFTA-államokkal és az Unió tagjelölt országaival is lehet folytatni, amennyiben ezt a lehetőséget egy két- vagy többoldalú megállapodás kifejezetten előírja.

(4) Az ajánlatkérő csak az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírt esetekben alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljárások típusaival, a dinamikus beszerzési rendszerrel, a közös közbeszerzési eljárásokkal, a kis értékű szerződésekkel, valamint a számla ellenében történő kifizetésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

105. cikk

Az eljárás előkészítése

(1) Az eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő előzetes piaci konzultációt folytathat annak érdekében, hogy előkészítse a közbeszerzést.

(2) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban oly módon határozza meg a közbeszerzés tárgyát, hogy ismerteti igényeit és a kivitelezendő építési beruházások, illetve a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, és meghatározza az alkalmazandó szempontokat. Megjelöli továbbá, hogy mely elemek jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket valamennyi ajánlattevőnek teljesítenie kell.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési dokumentumok tartalmára és az előzetes piaci konzultációra vonatkozó részletes szabályok tekintetében.

106. cikk

Kizárási kritériumok

(1) A gazdasági szereplőt az alábbi esetekben ki kell zárni a közbeszerzési eljárásban való részvételből:

a) csődeljárás, fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagyonát bíróság vagy felszámoló igazgatja, egyezséget kötött a hitelezőkkel, felfüggesztette üzleti tevékenységét, vagy a tagállami jogszabályok szerinti hasonló eljárás következtében bármely ezekhez hasonló helyzetben van;

b) a 108. cikkben említett testület határozata, illetve jogerős ítélet vagy közigazgatási határozat megállapítása szerint bizonyítottan súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el;

c) jogerős ítélet vagy közigazgatási határozat megállapítása szerint nem teljesítette társadalombiztosítási hozzájárulási vagy adófizetési kötelezettségét azon ország jogi rendelkezéseivel összhangban, ahol székhellyel rendelkezik, vagy az ajánlatkérő országában, illetve abban az országban, ahol a szerződést teljesíteni kell;

d) a 108. cikkben említett testület döntése, illetve jogerős ítélet megállapítása szerint bizonyítottan elkövette a következők valamelyikét: csalás, korrupció, bűnszervezetben való részvétel, pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, terrorizmussal összefüggő bűncselekmények, gyermekmunka, illetve az emberkereskedelem egyéb formái;

e) a 108. cikkben említett testület határozata szerint súlyosan megszegte az Unió költségvetése által finanszírozott szerződést;

f) a 108. cikkben említett testület határozata, illetve jogerős ítélet megállapítása szerint bizonyítottan szabálytalanságot követett el.

(2) Ki kell zárni a gazdasági szereplőt, amennyiben az említett gazdasági szereplő igazgató, vezető vagy felügyelő testületének valamely tagja, illetve az e testületek képviseletére, az azokban való döntéshozatalra, vagy annak kontrolljára vonatkozó jogkörrel rendelkező valamely személy az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek egyikében van.

(3) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt eseteket kivéve az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki az érintett gazdasági szereplőt, amennyiben az megbízhatóságának bizonyítására javító intézkedéseket hozott.

Korlátozott időtartamra és az első albekezdésben említett javító intézkedések elfogadásáig az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy nem zárja ki az érintett gazdasági szereplőt, amennyiben ez a szolgáltatás folyamatosságának biztosításához elengedhetetlen. Ilyen esetekben az ajánlatkérőnek meg kell indokolnia döntését.

(4) Az (1) albekezdés a) pontja nem vonatkozik áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy fizetésképtelenségi eljárás, csődegyezség vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében a felszámolótól történő beszerzésére.

(5) A gazdasági szereplő nyilatkozatot tesz, hogy nincs az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében sem, illetve hogy az e cikk (3) bekezdésében említett esetek egyikében van. A gazdasági szereplő adott esetben ugyanilyen nyilatkozatot nyújt be azon szervezetről, amelynek kapacitásait igénybe kívánja venni. Nagyon kis értékű szerződések esetében az ajánlatkérő mindazonáltal eltekinthet e követelményektől.

(6) Az ajánlatkérő kérésére a gazdasági szereplő megfelelő bizonyítékot nyújt be arra vonatkozóan, hogy nincs az (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében sem.

Amennyiben az ajánlatkérőnek aggályai vannak a (2) bekezdésnek való megfelelést illetően, a gazdasági szereplő kérésre információt nyújt be az igazgató, vezető vagy felügyelő testület tagjaira, illetve az e testületek képviseletére, az azokban való döntéshozatalra, vagy annak kontrolljára vonatkozó jogkörrel rendelkező személyekre vonatkozóan. A gazdasági szereplő kérésre megfelelő bizonyítékot nyújt be arra vonatkozóan is, hogy az említett személyek közül egy vagy több nincs az (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében sem.

(7) Az ajánlatkérő azt is ellenőrizheti, hogy az alvállalkozó nincs-e az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében, illetve hogy az e cikk (3) bekezdésében említett esetek egyikében van-e.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek meghatározásával, a javító intézkedésekkel, valamint azon nyilatkozattal és bizonyítékkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, mely szerint a gazdasági szereplő nincs az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében sem.

107. cikk

Elutasítás egy adott eljárás során

(1) A szerződések nem ítélhetők oda egy adott eljárásra vonatkozóan olyan gazdasági szereplőnek, amely:

a) a 106. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében van;

b) az eljárásban való részvétel feltételeként megkövetelt információ tekintetében megtévesztő információt szolgáltatott;

c) korábban részt vett a közbeszerzési dokumentumok előkészítésében, és ez olyan versenytorzulást von maga után, amely máskülönben nem orvosolható.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a versenytorzulás elkerülésére irányuló intézkedésekkel, valamint azon nyilatkozattal és bizonyítékkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, mely szerint a gazdasági szereplő nincs az e cikk (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében sem.

108. cikk

A korai felismerési és kizárási rendszer

(1) A Bizottság az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló rendszert hoz létre és működtet. A rendszer magában foglalja az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerését, az olyan gazdasági szereplők kizárását, amelyek a 106. cikk (1) bekezdésében felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében vannak, valamint pénzügyi szankciók kiszabását olyan gazdasági szereplőre, amely a 106. cikk (1) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában felsorolt kizáró okokkal kapcsolatos helyzetek egyikében van.

(2) Az Unió pénzügyi érdekeit fenyegető kockázatok korai felismerése az alábbiak bármelyike által továbbított információn alapul:

a) az OLAF által a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek* megfelelően, amennyiben egy folyamatban lévő OLAF-vizsgálat azt mutatja, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében helyénvaló lehet elővigyázatossági intézkedések meghozatala;

b) feltételezett súlyos szakmai kötelezettségszegés, szabálytalanság, csalás vagy súlyos szerződésszegés esetén a Bizottság vagy valamely végrehajtó ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselője által;

c) feltételezett súlyos szakmai kötelezettségszegés, szabálytalanság, csalás vagy súlyos szerződésszegés esetén egy másik intézmény, szerv vagy európai hivatal által.

Az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett információt a Bizottság számviteli rendszerén keresztül haladéktalanul továbbítani kell a Bizottság és annak végrehajtó ügynökségei, az összes többi intézmény, szerv és európai hivatal engedélyezésre jogosult tisztviselői számára, hogy a költségvetés végrehajtása során megelőző átmeneti és fenntartó intézkedéseket hozhassanak. Az említett intézkedések nem léphetik túl a közbeszerzési dokumentumok feltételeiben előirányzottakat.

(3) A 106. cikk (1) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában említett helyzetek vonatkozásában a Bizottság testületet hoz létre a Bizottság vagy valamely végrehajtó ügynökség engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kérésére, illetve közös testületet hoz létre más intézmény, szerv vagy európai hivatal kérésére. A Bizottság és annak végrehajtó ügynökségei, más intézmények, szervek vagy európai hivatalok nevében a testület a következő eljárást alkalmazza:

a) a kérelmező a szükséges információkkal és a kizáró okokkal kapcsolatos helyzettel együtt a testület elé utalja az ügyet;

b) a testület haladéktalanul értesíti a gazdasági szereplőt a szóban forgó tényekről és azok előzetes jogi minősítéséről, amely a 106. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamely kizáró okkal kapcsolatos helyzetnek minősülhet és/vagy pénzügyi szankciók kiszabásához vezethet;

c) amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő kérelme többek között az OLAF által szolgáltatott információkon alapul, az OLAF a 833/2013/EU, Euratom rendeletnek megfelelően együttműködik a testülettel;

d) a testület dönthet úgy, hogy ideiglenesen legfeljebb hathónapos időszakra kizárja a gazdasági szereplőt;

e) ideiglenes vagy végleges határozatának meghozatala előtt a testület lehetőséget nyújt a gazdasági szereplő számára, hogy megtegye észrevételeit;

f) a testület kizáró határozatot hozhat, többek között a kizárás időtartamát illetően, és/vagy a bizonyíték és a kapott információk alapján az arányosság elvének figyelembevételével pénzügyi szankciót szabhat ki;

g) a testület a kizárt gazdasági szereplő kérésére a kizárási időszak alatt felülvizsgálhatja határozatát, amennyiben az említett szereplő a megbízhatóságát elegendően bizonyító javító intézkedéseket hozott, vagy azt bizonyító új elemeket nyújt be, hogy már nem áll fenn a 106. cikk (1) bekezdésében említett kizáró okokkal kapcsolatos helyzet;

h) a kizárás, illetve a pénzügyi szankció visszatartó hatásának javítása érdekében a Bizottság közzéteszi internetes oldalán a testület határozatához kapcsolódó információkat;

i) a gazdasági szereplővel közölni kell a testület határozatát.

A 106. cikk (1) bekezdésének d) és f) pontjában foglalt esetekben az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett értesítés, valamint az e bekezdés első albekezdésének e) pontjában említett lehetőség kivételesen elhalasztható, amennyiben a vizsgálat vagy a nemzeti igazságszolgáltatási eljárás titkosságának megőrzésére irányuló lényeges jogos érdek áll fenn.

Kivételes esetekben, többek között amennyiben az érintettek természetes személyek vagy amennyiben meg kell őrizni a vizsgálat vagy a nemzeti igazságszolgáltatási eljárás titkosságát, a testület a magánélethez való jog és a 45/2001/EK rendeletben előírt jogok kellő figyelembevételével dönthet úgy, hogy eltekint a kizárás vagy pénzügyi szankció e bekezdés első albekezdésének h) pontjában foglaltak szerinti közzétételétől.

A testület határozata által kizárt vagy pénzügyi szankcióval sújtott gazdasági szereplő panaszt tehet az európai ombudsmannál és bírósági felülvizsgálatot kérhet.

(4) A kizárás időtartama az alábbiak egyikét sem haladhatja meg:

a) a jogerős ítéletben megállapított időtartam, ha van ilyen;

b) a 106. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben öt év;

c) a 106. cikk (1) bekezdésének b), e) és f) pontjában említett esetben három év.

A gazdasági szereplőt mindaddig ki kell zárni, amíg a 106. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett helyzetek egyikében van.

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a kizárást az (5) bekezdésben említett olyan hatóságok és szervezetek közlik, amelyekre nem vonatkozik a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv**.

(5) A tagállamok és harmadik országok hatóságai, valamint az EKB, az EBB és az Európai Beruházási Alap, továbbá az 58. és a 61. cikknek megfelelően a költségvetési végrehajtásában részt vevő szervezetek:

a) kizárólag jogerős ítélet vagy a saját felelősségükre hozott közigazgatási határozatok tekintetében haladéktalanul közlik a Bizottsággal az olyan gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat, amelyek a 106. cikk (1) bekezdésének a), b), c), d) vagy f) pontjában említett helyzetek egyikében vannak, ideértve a kizárás időtartamát is;

b) ellenőrzik, hogy van-e kizárás a rendszerben, és azt figyelembe veszik a költségvetés végrehajtásával összefüggő szerződések odaítélésekor.

A Bizottság a 60. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések részeként az e cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek szerint is kizárhat gazdasági szereplőt és/vagy pénzügyi szankciót szabhat ki.

(6) A Bizottság internetes oldalán közzéteszi a gazdasági szereplők kizárásához kapcsolódó, az (5) bekezdésben említett hatóságoktól kapott információkat. A Bizottság más forrásokból kapott kizárásokat is közzétehet.

(7) A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a folyamatban lévő kizárások és az új határozatok teljes számáról.

(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló uniós rendszerrel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan, ideértve a rendszer szabványosított eljárásait és a közzéteendő részleteket, a kizárásra vonatkozó határidőket, a testület összetételét, a kizárás időtartamát és a pénzügyi szankciókat.

110. cikk

A szerződések odaítélése

(1) A szerződések odaítélése odaítélési szempontok alapján történik, feltéve, hogy az ajánlatkérő ellenőrizte a következő feltételek mindegyikét:

a) az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt nem zárták ki a 106. cikk értelmében vagy nem utasították el a 107. cikk értelmében;

c) a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő megfelel a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kiválasztási feltételeknek.

(2) Az ajánlatkérő a szerződések odaítélésekor a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot veszi alapul.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a kiválasztási és odaítélési feltételekre, valamint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra vonatkozóan. A Bizottság továbbá felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el arra vonatkozóan, hogy mely dokumentumok igazolják a jogképességet, a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot, és mi igazolja a műszaki és szakmai hozzáértést, valamint az elektronikus árveréssel és a kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatokkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

111. cikk

Benyújtás és értékelés

(1) Az ajánlattételre vonatkozó intézkedéseknek biztosítaniuk kell a tényleges versenyt, valamint azt, hogy az ajánlatok tartalma azok egyidejűleg történő kibontásáig titkos maradjon.

(2) A Bizottság megfelelő eszközökkel és a 95. cikk alkalmazásával biztosítja, hogy az ajánlattevők az ajánlat tartalmát és az alátámasztó bizonylatokat elektronikus formátumban is benyújthassák („e-közbeszerzés”).

A Bizottság rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelkezés végrehajtása terén elért előrelépésről.

(3) Az ajánlatkérő – amennyiben az célszerű és arányos – biztosíték előzetes nyújtását írhatja elő az ajánlattevőknek, ezzel biztosítva, hogy az ajánlatokat nem vonják vissza.

(4) Az ajánlatkérő az összes részvételi jelentkezést és ajánlatot felbontja. Az ajánlatkérő elutasítja:

a)      az olyan részvételi jelentkezéseket, amelyek nem tartják be a beérkezési határidőt;

b)      az olyan ajánlatokat, amelyek nem tartják be a beérkezési határidőt vagy amelyeket az ajánlatkérő már felbontva vett kézhez.

(5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kritériumok alapján a (4) bekezdésben foglalt felbontási szakaszban el nem utasított összes részvételi jelentkezést vagy ajánlatot értékeli azzal a céllal, hogy odaítélje a szerződést vagy elektronikus árverést tartson.

(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére és az ajánlati dokumentációhoz való hozzáférésre vonatkozó határidőkkel, a kiegészítő információk benyújtásra vonatkozó határidőkkel, a sürgős esetekben alkalmazandó határidőkkel, valamint az ajánlatok és elektronikus katalógusok benyújtására vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazást kap továbbá arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlati biztosíték előírásának lehetőségével, az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásával, valamint a felbontóbizottság és az értékelőbizottság létrehozásával kapcsolatban.

112. cikk

Kapcsolattartás az eljárás alatt

(1) A közbeszerzési eljárás időtartama alatt minden, az ajánlatkérő és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők közötti kapcsolattartásnak teljesítenie kell az átláthatóságot és az egyenlő bánásmódot biztosító feltételeket. Az ajánlatok beérkezési határidejének letelte után a kapcsolattartás nem vezethet a közbeszerzési dokumentumok módosításához vagy a benyújtott ajánlat feltételeinek lényeges módosításához, kivéve ha e lehetőségeket a 104. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárás kifejezetten lehetővé teszi.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon kapcsolattartást illetően, amely az ajánlatkérő és a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt megengedett.

113. cikk

Döntés az odaítélésről, valamint a részvételre jelentkezők és ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a közbeszerzési dokumentumokban megállapított kiválasztási és odaítélési feltételekkel összhangban eldönti, hogy kinek ítélik oda a szerződést.

(2) Az ajánlatkérő minden olyan részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt, akinek a részvételi jelentkezését, illetve ajánlatát elutasították, tájékoztat az elutasítás indokairól, valamint a 118. cikk (2) bekezdésében említett várakozási időszak időtartamáról.

Újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket az értékelés eredményéről.

(3) Az ajánlatkérő minden egyes, kizáró okokkal kapcsolatos helyzetben nem lévő olyan ajánlattevőnek, akinek ajánlata megfelel a közbeszerzési dokumentumoknak, és aki írásban kéri, tájékoztatást nyújt a következők bármelyikéről:

a) a sikeres ajánlat jellemzői és viszonylagos előnyei, valamint a szerződést elnyerő ajánlattevő neve, kivéve az újabb versenyeztetéssel járó keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések esetében;

b) az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalás és párbeszéd előrehaladása.

Az ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy eltekint egyes információk közzétételétől, amennyiben az akadályozná a jog alkalmazását, közérdeket sértene, vagy sértené a gazdasági szereplők jogos üzleti érdekeit, vagy torzíthatja a tisztességes versenyt közöttük.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az értékelő jelentéssel, az odaítélésről szóló döntéssel, valamint a részvételre jelentkezők és ajánlattevők tájékoztatásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

114. cikk

A közbeszerzési eljárás törlése

Az ajánlatkérő a szerződés aláírása előtt törölheti a közbeszerzési eljárást anélkül, hogy a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők bármifajta ellentételezésre jogot formálhatnának.

A határozatot indokolni kell, és a lehető leghamarabb a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők tudomására kell hozni.

__________________

* Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

** Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.03.28., 65. o.).”;

4.           Az első rész V. címének 1. fejezetében a 4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„4. szakasz

A szerződés teljesítése, biztosítékok és korrekciós intézkedések

114a. cikk

A szerződés teljesítése és módosítása

(1) A szerződés aláírása előtt a szerződés teljesítése nem kezdődhet meg.

(2) Az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás nélkül kizárólag abban az esetben módosíthatja lényegesen a szerződést vagy keretszerződést, amennyiben az e rendelet szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus úgy rendelkezik, és a lényeges módosítás nem változtatja meg a szerződés vagy keretszerződés tárgyát.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződések aláírásával és módosításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

115. cikk

Biztosítékok

(1) Amennyiben az egyedi esetekben és kockázatelemzés alapján célszerű és arányos, az ajánlatkérő – kis értékű szerződések kivételével – előzetes biztosítéknyújtásra kötelezheti a szerződő feleket annak érdekében, hogy megtegye a következők valamelyikét:

a) korlátozza az előfinanszírozás kifizetésével járó pénzügyi kockázatokat;

b) építési beruházás, árubeszerzés vagy összetett szolgáltatások esetén biztosítsa a lényeges szerződéses kötelezettségeknek való megfelelést;

c) biztosítsa a szerződés egyenlegkifizetést követő teljes körű teljesítését.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződő felektől megkövetelt biztosítékokkal kapcsolatos részletes szabályokra, többek között a kockázatelemzés feltételeire vonatkozóan.

116. cikk

Lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás

(1) Amennyiben bebizonyosodik, hogy az eljárás során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő felfüggeszti az eljárást, és bármilyen, általa szükségesnek ítélt intézkedést hozhat, beleértve az eljárás törlését is.

(2) Amennyiben a szerződés aláírását követően az eljárásról vagy a szerződés teljesítéséről bebizonyosodik, hogy annak során lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás történt, az ajánlatkérő felfüggesztheti a szerződés teljesítését vagy – adott esetben – felmondhatja azt.

A szerződés teljesítése annak ellenőrzése érdekében is felfüggeszthető, hogy a feltételezett jelentős hibák, szabálytalanságok vagy csalás megtörténtek-e.

Amennyiben a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás a szerződő félnek tulajdoníthatók, az ajánlatkérő a fentieken kívül – a lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás súlyosságával arányosan – elutasíthatja a kifizetést vagy visszafizettetheti a jogtalanul kifizetett összegeket.

(3) Az OLAF gyakorolja az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (1) által a Bizottságra ruházott azon hatáskört, amelynek értelmében helyszíni vizsgálatokat és vizsgálatokat végez a tagállamokban, a hatályban lévő együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásoknak megfelelően harmadik országokban, valamint nemzetközi szervezetek irodáiban.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a szerződés lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás miatti felfüggesztésével, valamint a lényeges hiba vagy szabálytalanság meghatározásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

__________________

5.           (1) HL L 292., 1996.11.15., 2. o. ”; A 117. és a 118. cikk az alábbiak szerint módosul:

„117. cikk

Az ajánlatkérő

(1) A saját felelősségre kötött szerződések esetében az intézményeket kell a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdése 2. pontjának értelmében vett központi ajánlatkérőnek tekinteni. Az intézmények e rendelet 65. cikkével összhangban átruházzák az ajánlatkérői feladat gyakorlásához szükséges hatáskört.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az ajánlatkérő szerepének átruházásával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

118. cikk

Alkalmazandó értékhatárok és várakozási időszak

(1) A közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések odaítéléséhez az ajánlatkérő az e rendelet 104. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás kiválasztásakor figyelembe veszi a 2014/24/EU irányelv 4. cikkének a) és b) pontjában foglalt értékhatárokat. Az e rendelet 103. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt közzétételre vonatkozó intézkedéseket ezek az értékhatárok határozzák meg.

(2) Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban rögzített kivételekre és feltételekre is figyelemmel az ajánlatkérő az (1) bekezdésben megállapított értékhatárokat meghaladó szerződések esetében a sikeres ajánlattevővel csak a várakozási időszak lejárta után írhatja alá a szerződést vagy keretszerződést.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külön szerződésekkel és többtételes szerződésekkel, a közbeszerzési szerződések és koncessziós szerződések értékének meghatározásával, valamint a szerződés aláírását megelőző várakozási időszakkal kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.”;

6.           A 119. és 120. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„119. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel áll nyitva minden, a Szerződések hatálya alá tartozó természetes és jogi személy előtt számára, és minden olyan harmadik országban letelepedett természetes és jogi személy előtt, amely ország külön megállapodással rendelkezik az Unióval a közbeszerzés területén, az abban a megállapodásban megállapított feltételek mellett. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyításával kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan.

120. cikk

A Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzési szabályai

Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet keretében kötött, a közbeszerzésről szóló megállapodás alkalmazandó, úgy a közbeszerzési eljárás nyitva áll az azon államokban letelepedett gazdasági szereplők előtt is, amelyek megerősítették az említett megállapodást, az abban megállapított feltételek mellett.”;

7.           A 131. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 106. cikk (1), (2), (3) és (6) bekezdése, valamint a 107. és 108. cikk a vissza nem térítendő támogatást igénylőkre is alkalmazandó. A támogatást igénylők nyilatkozatot tesznek, miszerint nincsenek az e cikk (1) bekezdésében felsorolt helyzetek egyikében sem, illetve a 106. cikk (3) bekezdésében említett esetek egyikében vannak. A 108. cikk kedvezményezettekre is alkalmazandó.”;

8.           A 131. cikkben az (5) bekezdést el kell hagyni.

9.           A 131. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a következőkkel kapcsolatos részletes szabályokra vonatkozóan: a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok, a kizáró okokkal kapcsolatos helyzet fenn nem állásához kapcsolódó bizonyítékok, a jogi személyiséggel nem rendelkező pályázók, az egy pályázót alkotó jogi személyek, a kizáró határozatok és a pénzügyi szankciók, az elszámolhatósági kritériumok és a kis értékű vissza nem térítendő támogatások.”;

10.         A 138. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A verseny szabályai meghatározzák legalább a részvételre vonatkozó feltételeket – ideértve a 106. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében és a 107. cikkben említett kizárási kritériumokat –, az odaítélési feltételeket, a pénzdíj összegét, a kifizetés módját, valamint a kizáró határozat meghozatalához és a pénzügyi szankciók kiszabásához való jogot.”;

11.         A 139. cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Nem nyújtható pénzügyi támogatás olyan különleges célú befektetési eszközök, pénzügyi közvetítők és végső kedvezményezettek számára, amelyek a 106. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontjában és a 107. cikk b) és c) pontjában említett helyzetek egyikében vannak.”;

12.         A 183. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Vissza nem térítendő támogatással kapcsolatos és közbeszerzési eljárásokban e cikk (1) bekezdésével összhangban való részvétele során a közbeszerzésekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatos kizárásra és szankciókra vonatkozó rendelkezések tekintetében a JRC-re nem alkalmazandók a 106. cikkben, a 107. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában, a 108. cikkben, valamint a 131. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek.”;

13.         A 190. és a 191. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„190. cikk

Közbeszerzés külső fellépések esetében

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső fellépésekkel kapcsolatos közbeszerzés részletes szabályaira vonatkozóan.

(2) Az első rész V. címe 1. fejezetének a közbeszerzés általános rendelkezéseivel kapcsolatos rendelkezései alkalmazandók az e címben foglalt szerződésekre, figyelemmel az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélésére megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezésekre is. A 117–120. cikk nem alkalmazandó az e fejezetben foglalt közbeszerzésre.

Ez a fejezet a következőkre alkalmazandó:

a) olyan közbeszerzés, ahol a Bizottság nem saját felelősségére ítél oda szerződést;

b) az 58. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint megbízott szervezetek vagy személyek általi közbeszerzés, amennyiben a 189. cikkben említett finanszírozási megállapodás úgy rendelkezik.

(3) A közbeszerzési eljárásokról a 189. cikkben említett finanszírozási megállapodásokban kell rendelkezni.

(4) E fejezet nem alkalmazandó az ágazat-specifikus alap-jogiaktus keretében hozott azon fellépésekre, amelyek humanitárius válságkezelési segélyhez, polgári védelmi műveletekhez és humanitárius segítségnyújtási műveletekhez kapcsolódnak.

191. cikk

A közbeszerzéshez való hozzáférés szabályai

(1) A közbeszerzési eljárásban való részvétel egyenlő feltételekkel nyitva áll minden, a Szerződések hatálya alá tartozó személy előtt, és – az érintett együttműködési ágazatot szabályozó alap-jogiaktusok különös rendelkezéseivel összhangban – minden más természetes és jogi személy előtt. A közbeszerzési eljárás nemzetközi szervezetek előtt is nyitva áll.

(2) Az 54. cikk (2) bekezdésében említett esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által megfelelően megindokolt, kivételes körülmények alapján megengedhető, hogy az e cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő, harmadik országok állampolgárai is pályázhassanak a szerződésekre.

(3) Amennyiben az áruk vagy szolgáltatások piacának megnyitására vonatkozó olyan megállapodást kell alkalmazni, amelynek az Unió szerződő fele, úgy a költségvetés által finanszírozott beszerzések szerződései szintén nyitva állnak az (1) és a (2) bekezdésben említetteken kívül más harmadik országokban letelepedett természetes és jogi személyek előtt, az említett megállapodásban megállapított feltételekkel.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 210. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférés részletes szabályaira vonatkozóan.”;

14.         A 204. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A szakértők a 106. cikk (1), (3) és (5) bekezdése, a 106. cikk (6) bekezdésének első albekezdése, a 106. cikk (7) bekezdése, valamint a 107. és a 108. cikk hatálya alá tartoznak.”.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

[2]               Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

[3]               HL C […], […], […] o.

[4]               Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

[5]               Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

[6]               Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

[7]               Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

[8]               Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).