52014DC0592

I. Bevezetés

Ez a jelentés a közúti fuvarozói szakma tagállamokban történő gyakorlásáról szól. Az Európai Unióban székhellyel rendelkező, a közúti fuvarozói szakmát gyakorló, valamint ezt a szakmát gyakorolni szándékozó minden vállalkozásra a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[1] (a továbbiakban: az 1071/2009/EK rendelet) kell alkalmazni. A közúti fuvarozói szakma magában foglalja mind a közúti árufuvarozói szakmát[2], mind a közúti személyszállítói szakmát[3]. A vállalkozások bizonyos kategóriái, mint például a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárműveket használó vállalkozások, mentesülnek a rendelet hatálya alól. Az 1071/2009/EK rendelet meghatározza a közúti árufuvarozói és a közúti személyszállítói szakma gyakorlására vonatkozó közös szabályokat.

A rendelet 3. cikke értelmében a közúti fuvarozói szakmát gyakorló vállalkozásoknak a következő követelményeket kell teljesíteniük: tényleges és állandó székhely valamely tagállamban, jó hírnév, megfelelő pénzügyi helyzet és a szükséges szakmai alkalmasság. Ezenfelül a rendelet 4. cikke a közúti fuvarozási vállalkozások számára olyan szakmai irányító kijelölését írja elő, aki rendelkezik azt igazoló szakmai alkalmassági bizonyítvánnyal, hogy birtokában van a fuvarozási tevékenységek összes jogi és iparági előírásoknak megfelelő, tényleges és folyamatos irányításához szükséges készségeknek és ismereteknek. A tagállamok feladata annak ellenőrzése, hogy a fuvarozási vállalkozások megfelelnek-e az 1071/2009/EK rendeletben előírt feltételeknek. Ezenkívül a tagállamok közötti jól szervezett igazgatási együttműködés is fontos szerepet játszik az Európai Unióban működő vállalkozások felügyelete hatékonyságának javításában.

Az 1071/2009/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdése több határidőt is kitűz:

A rendelet alkalmazásának napjától kezdve a tagállamok kétévente megadják a rendelet 26. cikkében kért adatokat.  A tagállamok által benyújtott adatok alapján a Bizottság kétévente jelentést készít, amelyet megküld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A tagállamok által készített nemzeti jelentések nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a bizottsági jelentéshez. A rendelet 26. cikke felvázolja, hogy a nemzeti jelentéseknek milyen adatokat kell tartalmazniuk:

„a) ágazati áttekintés, tekintettel a jó hírnévre, a pénzügyi helyzetre és a szakmai alkalmasságra;

b) a kibocsátott, felfüggesztett, visszavont engedélyek száma éves és típusonkénti felbontásban, valamint az alkalmatlanná nyilvánítások száma indoklással;

c) az egyes években kibocsátott, szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok száma;

d) a nemzeti elektronikus nyilvántartásokhoz és azok illetékes hatóságok általi használatához kapcsolódó központi statisztika; és

e) a 18. cikk (2) bekezdése értelmében a többi tagállammal folytatott információcsere áttekintése, beleértve különösen a többi tagállamnak bejelentett jogsértések éves számát, valamint a 18. cikk (3) bekezdése alapján beérkezett kérelmek és válaszok éves számát is.”

A Bevezetésen kívül a jelentés három szakaszból áll, amelyek közül a II. szakasz a nemzeti adatszolgáltatások minőségéről és időszerűségéről szól, a III. szakasz pedig a tagállamok által benyújtott jelentéseket elemzi. A IV. szakasz a levont következtetéseket tartalmazza.

II. Adatszolgáltatás

Ez az 1071/2009/EK rendelet szerint készített első jelentés, amely a 2011. december 4. és 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozik annak érdekében, hogy annak közzétételét összehangolja a közúti szállításra vonatkozó szociális jogszabályok végrehajtásáról szóló jelentéssel[4], amint azt az 1071/2009/EK rendelet 26. cikkének (2) bekezdése előírja. Az időszak kezdete megegyezik e rendelet alkalmazásának kezdetével. A következő jelentéstételi időszak két teljes évet fog felölelni, 2013. január 1-jétől 2014. december 31-ig.

A rendelet 26. cikkében leírt jelentéstételi kötelezettség ellenére e jelentés készítésének időpontjában hat tagállam, nevezetesen Belgium, Dánia, Finnország, Luxemburg, Németország és Portugália még nem nyújtották be a nemzeti jelentésüket. Néhány tagállam komoly késedelemmel nyújtotta be a 2013. szeptember 31-i határidőre kért adatait, ami jelentősen befolyásolta e bizottsági jelentés elkészítésének időzítését. Számos jelentésből hiányoztak bizonyos szükséges információk, ami megnehezítette az átfogó elemzés elkészítését. Egyes esetekben a megadott adatok nem a kért időtartamra vonatkoztak.

Nem minden tagállam indokolta meg, hogy miért késett a jelentés benyújtásával, illetve miért voltak hiányosak az adatok. Azok, amelyek indokolták, megjegyezték, hogy nehézségeik támadtak a nemzeti nyilvántartásuknak a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásával (ERRU) történő összekapcsolásával. Mások azt jelezték, hogy a jelentéstételi követelményekben bizonyos kifejezések, például a „központi statisztika” nem voltak egyértelműek számukra. Végül néhány olyan tagállam, amelyben helyi vagy regionális hatóságok feladata az érvényesítés, megjegyezte, hogy nehéz volt összegyűjteni az adatokat ezektől a hatóságoktól.

Figyelembe kell venni, hogy bár a jelentés tartalmát az 1071/2009/EK rendelet 26. cikkének (1) bekezdése felvázolja, egységes jelentéstételi formátum nem került kidolgozásra. A következetesség érdekében, és hogy segítséget nyújtsunk az illetékes nemzeti hatóságoknak a jelentéstételi kötelezettségül jövőbeni teljesítésében, a nemzeti beadványok elemzését követően javasolni fogunk egy egységes formanyomtatványt a tagállamoknak.

III. A közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó adatok elemzése

1. A közúti fuvarozási ágazat áttekintése, tekintettel a jó hírnévre, a pénzügyi helyzetre és a szakmai alkalmasságra

Ebben a részben a tagállamok által benyújtott információk alapján bemutatjuk a nemzeti követelményeket, az ellenőrzések megszervezését, a megfelelés szintjét és a tapasztalt nehézségeket. Tekintettel a tagállamok által benyújtott jelentések hiányos jellegére, ez az áttekintés nem teljes körű.

A szakma gyakorlásának engedélyezését szabályozó nemzeti rendszerekre vonatkozóan Ausztria, Franciaország, Olaszország, Szlovákia és a Cseh Köztársaság nyújtott be adatokat. Két tagállam, nevezetesen Ausztria és Szlovákia bevezetett olyan nemzeti követelményeket, amelyeket az 1071/2009/EK rendelettel párhuzamosan kell teljesíteni. Szlovákia továbbá azt a követelményt is bevezette, hogy a szakmai irányítónak legalább 21 évesnek kell lennie. Ausztria azt a feltételt is előírta a közúti fuvarozók számára, hogy megfelelő parkolóhelyekkel kell rendelkezniük a saját városukban, illetve egy másik, ugyanabban vagy a szomszédos közigazgatási körzetben található városban, és nem tárolhatják a járműveiket az úttesten.

Franciaország úgy határozott, hogy a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó szabályok teljesítésének kötelezettségét azon közúti árufuvarozók számára is előírja, akik 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó gépjárművekkel végzik a közúti fuvarozást, valamint azon közúti személyszállítók számára is, akik kilenc főt meg nem haladó befogadóképességű gépjárművekkel fuvaroznak. Ezenkívül bevezették a pénzügyi helyzettel kapcsolatos igazgatási eljárások egyszerűsítését is.

A Cseh Köztársaságban négyféle engedélyt adnak ki a működő vállalkozások részére. Nevezetesen: i. a vezetővel együtt kilencnél több személyt szállítására szolgáló személyszállító gépjárművek, ii. 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó áruszállító gépjárművek vagy járműszerelvények, iii. a vezetővel együtt legfeljebb kilenc személyt szállító személyszállító gépjárművek, valamint iv. 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó áruszállító gépjárművek vagy járműszerelvények. Az 1071/2009/EK rendeletben foglalt követelményeket az első két kategóriának kell teljesítenie.

Olaszország olyan szabályok elfogadására készül, amelyek lehetővé teszik majd annak felülvizsgálatát, hogy mi minősül jogsértésnek az érvényben lévő jogszabályok szerint, és melyek a kapcsolódó büntetések. Olaszország azokra az esetekre is kidolgoz eljárási intézkedéseket az illetékes hatóság számára, amikor a hatóság úgy látja, hogy a jó hírnév elvesztése nem állna arányban az elkövetett jogsértéssel. Végül pedig az olasz hatóságok az 1071/2009/EK rendelet 6. cikkében előírt intézkedések hatékonyságának biztosítása érdekében javítják közigazgatási és szakmai eljárásaikat. Ezenkívül, Olaszország arról is beszámolt, hogy milyen nehézségekbe ütközött a pénzügyi helyzetre vonatkozó követelmény teljesítésének valós időben történő ellenőrzése során, mivel a nemzeti jog többféle jogi koncepciót fogalmaz meg a garanciára vonatkozóan, nincsenek még vállalati biztosítási politikák, és a követelménnyel kapcsolatos eljárásokat több mint száz, közigazgatásilag is független tartományi adminisztráció kezeli Olaszország egész területén.

Spanyolország kifejtette, hogy a szakmai alkalmassággal, a pénzügyi helyzettel és a jó hírnévvel kapcsolatos feltételek a nemzeti jogszabályaiban nagyon szigorúak, ezért nem volt szükség jelentős változtatásokra az 1071/2009/EK rendelet hatályba lépését követően, eltekintve néhány konkrét jogszabályi módosítástól a szakmai irányítóként dolgozó személyek leírását illetően.

A jó hírnévre vonatkozó rendelkezések végrehajtása tekintetében (az 1071/2009/EK rendelet 6. cikke) Szlovénia úgy ítélte meg, hogy nem volt pontos azon esetek leírása, amelyekben az engedélyező hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a fuvarozói engedélyt, vagy a fuvarozót a szakma gyakorlására alkalmatlannak minősítheti.

Az 1071/2009/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének történő megfelelés ellenőrzése tekintetében Észtország, Írország, Lettország és Magyarország ismertette a saját országában fennálló helyzetet.

Észtország rámutatott, hogy az ellenőrzéseket kockázatalapú rendszer szerint végzik, és főleg azokat a vállalkozásokat célozzák meg, amelyeknél fokozott a kockázata annak, hogy súlyosan vagy gyakran megszegik a közúti fuvarozás szabályait.

Írországban a jó hírnevet, a pénzügyi helyzetet és a szakmai alkalmasságot legalább ötévente ellenőrzik az engedélyek megújítási folyamata keretében minden vállalkozásnál, mivel az engedélyek ennyi ideig érvényesek. Ezenfelül gyakrabban is sor kerülhet ellenőrzésre olyan fuvarozók esetében, amelyek magas kockázatot jelentenek, vagy amelyekre felfigyel az illetékes hatóság. A jó hírnevet a szakmai irányító és minden más releváns személy átvilágításával ellenőrzik, amelyet a rendőrség által működtetett Nemzeti Átvilágító Szolgálat végez el. Az átvilágító szolgálat jegyzéket készít a problémákról az illetékes hatóság számára, amely ennek alapján meg tudja állapítani a jó hírnevet.

Lettországban úgy ellenőrzik a megfelelő pénzügyi helyzetet, hogy a cégnyilvántartásból lekért éves jelentésekből gyűjtenek információkat.

Magyarország megadta, hogy ebben a jelentéstételi időszakban hány ellenőrzést végeztek a jó hírnév (11 062), a pénzügyi helyzet (7 197) és a szakmai alkalmasság (5 329) feltételeit illetően.

Hat tagállam – nevezetesen Ciprus, Észtország, Írország, Litvánia, Málta és Szlovénia – azt jelezte, hogy az ágazatban működő közúti fuvarozási vállalkozások körében nagyarányú az 1071/2009/EK rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés.

2. Engedélyek

A megadott adatokból látszik, hogy a legtöbb tagállam nem az 1071/2009/EK rendelet III. fejezetében leírtak szerint készít jelentést az engedélyekről. A rendelet szerint „a közúti fuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezése” olyan igazgatási döntést jelent, amely engedélyezi az 1071/2009/EK rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozások számára a közúti fuvarozási szakma gyakorlását.

A nemzeti rendszerektől függően többféle forgatókönyv létezik; az engedély lehet a belföldi fuvarozási engedély és/vagy a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges közösségi engedély megszerzésének előfeltétele, lehet egyenértékű a belföldi fuvarozási engedéllyel, vagy egyesítheti magában a belföldi és a nemzetközi fuvarozási engedélyt. Mivel azonban az engedélyek tekintetében nem állnak rendelkezésre információk a nemzeti rendszerekről, a tagállamok által benyújtott mennyiségi adatok nem adnak világos képet a közúti fuvarozói szakmát gyakorló vállalkozások számáról. Ezért a tagállamokat arra ösztönözzük, hogy készítsenek leírást a nemzeti engedélyezési rendszerükről, hogy a következő jelentéstételi időszakban következetes adatokat lehessen majd gyűjteni.

Számos tagállam a 2012. december 31-én működő engedélyezett fuvarozók összesített számát adta meg, ami hivatkozási alapot jelent a kibocsátott, felfüggesztett vagy visszavont engedélyek számára vonatkozó adatokhoz. A Cseh Köztársaságban közel 95 600[5] engedélyezett fuvarozó működik, Olaszországban körülbelül 81 000, az Egyesült Királyságban több mint 53 500, Svédországban megközelítőleg 18 000, Hollandiában majdnem 11 700, Írországban 5 800, Litvániában 4 500 és Szlovákiában 2 800. Magyarország valamivel több, mint 45 000 érvényes engedélyről számolt be.

Az adatok alapján úgy tűnik, hogy az engedélyezett vállalkozások túlnyomó többsége közúti árufuvarozó.

Ezenkívül Észtország és Spanyolország a közösségi engedélyek számáról is adott információkat, ami esetükben 1 700, illetve 27 000 egyazon időpontban, azt azonban nem jelezték, hogy ezek a számok a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó engedélyeknek milyen hányadát teszik ki. Bulgária azt jelentette be, hogy 2014. január 13-án körülbelül 10 300 fuvarozó rendelkezett közösségi engedéllyel.

2.1. Kibocsátott engedélyek

A kibocsátott engedélyeket illetően, a tagállamok eltérő módon adták meg az adatokat; gyakran a közösségi engedélyekről és a belföldi szállítási engedélyekről szolgáltattak adatokat. Mindössze tizenkét tagállam[6] adta meg a kibocsátott engedélyek számát, és ezeknek a fele[7] adott az 1071/2009/EK rendelet által megszabott teljes időszakra vonatkozó adatokat. Ezen adatok alapján meg lehet állapítani, hogy ebben a tizenkét tagállamban körülbelül 171 000[8] engedélyt adtak ki közúti fuvarozói szakma gyakorlására a személyszállítási és az árufuvarozási ágazatokban. A kiadott belföldi engedélyek száma 900-tól (Írország) 81 000-ig (Olaszország) terjed. A benyújtott információkat tartalmazó részletes táblázatot a jelentés I. melléklete tartalmazza.

A benyújtott adatokból látható, hogy a legtöbb engedélyt Olaszországban (81 000 a személyszállításra és az árufuvarozásra összesen) és Spanyolországban (majdnem 3 000 a személyszállításra és árufuvarozásra összesen) adták ki. Ezeket a számokat össze lehet hasonlítani a Franciaországban kiadott 10 000 személyszállítási és árufuvarozási engedéllyel. Meg kell jegyezni, hogy francia adat magában foglalja azokat a fuvarozókat is, akik olyan gépjárművekkel végeznek áruszállítást, amelyeknek a megengedett össztömege a 3,5 tonnás küszöbérték alatt van, valamint olyanokat, akik a vezetőt is beleszámítva kilenc embernél kisebb befogadóképességű gépjárművekkel szállítanak. Spanyolországban a kiadott engedélyek száma magában foglalja a regisztrációkat, a vállalkozások átruházását, cseréjét, típusváltozását, székhelyváltozását, bővítését, átmeneti felfüggesztésének megszüntetését és felvásárlását is.

Más tagállamok nem részletezték, hogy milyen összetevőket tartalmaz a kibocsátott engedélyek kategória. Az adatok következetessége érdekében célszerű lenne európai szinten közös megállapodásra jutni arról, hogy milyen típusú adatokat kell felvenni a kibocsátott engedélyek kategóriába.

Ezenkívül a közúti árufuvarozásra kibocsátott engedélyek aránya minden esetben legalább kétszer (Írország), de van, ahol hetvenszer (Spanyolország) magasabb, mint a személyszállításra kiadott engedélyek száma. Ez a tendencia csak Franciaországban fordított, ahol több engedélyt adtak ki személyszállítást végző vállalkozásoknak. Ez azzal a francia döntéssel magyarázható, hogy a járművek szélesebb körére terjesztik ki az 1071/2009/EK rendeletben meghatározott követelményeknek történő megfelelésre vonatkozó kötelezettséget.

2.2. Visszavont és felfüggesztett engedélyek

A tagállamok által jelentett adatok alapján megfigyelhető, hogy a legtöbb engedélyt Spanyolországban vonták vissza, mégpedig a személyszállításban és az árufuvarozásban együttesen majdnem 37 600-at. Az engedélyek visszavonására azért került sor, mert nem sikerült bizonyítani az engedélyek kibocsátásához szükséges feltételek teljesítését, vagy mert a kérelmező ezt kérte, vagy pedig mert az adott vállalkozás beszüntette a tevékenységét. A visszavont személyszállítási és árufuvarozási engedélyek számát tekintve Franciaország került a második helyre 4700 visszavont engedéllyel, ezt Szlovákia követte 1200, Svédország 965, a Cseh Köztársaság 956 és Szlovénia 599 visszavonással. Hollandiában csak az árufuvarozás területén több mint 1000 engedélyt vontak vissza.

A skála másik végén Görögország állt, amely 222 személyszállítási és árufuvarozási engedély visszavonását jelentette, Lengyelország 68-at vont vissza, Magyarország 33-at, Olaszország 31-et, a többi tagállam pedig 10-nél is kevesebbet. A visszavont és felfüggesztett engedélyekkel kapcsolatos részletes információkat a jelentés II. melléklete tartalmazza.

Mindössze három tagállamban, nevezetesen Szlovákiában, Spanyolországban és Hollandiában fordult elő, hogy a visszavont személyszállítási és árufuvarozási engedélyek száma meghaladta a kibocsátott engedélyek számát. E két érték között Spanyolországban a legnagyobb a különbség, ahol 6600-zal több engedélyt vontak vissza, mint amennyit kiadtak. Ez a különbség még nagyobb lehet, ha figyelembe vesszük azt a 12 500 engedélyt is, amely felfüggesztésre került Spanyolországban. Szlovákiában és Hollandiában a visszavont engedélyek száma nem volt jelentősen magasabb a kiadottaknál, mindössze 46-tal, illetve 229-cel.

Egyes tagállamok arról is közöltek adatokat, hogy miért történtek a visszavonások. Ausztriában 10 esetből kilencszer, Hollandiában pedig a legtöbb esetben az volt a visszavonás oka, hogy a közúti fuvarozók nem feleltek meg az 1071/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt, a közúti fuvarozók megfelelő pénzügyi helyzetére vonatkozó követelménynek. Szlovéniában a visszavonás oka vagy a vállalat felszámolása, vagy a közösségi engedély lejárta volt. Svédország arról számolt be, hogy 965 visszavonásból 962 azért következett be, mert a fuvarozók nem teljesítették az 1071/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdését, amely a tagállamok által előírható további követelményekre vonatkozik. Litvániában egyetlen engedélyt vontak be azért, mert a fuvarozó nem felelt meg a szakmai alkalmasság követelményének, hármat pedig azért, mert nem felelt meg a létesítmény címének és a szakmai irányító adatainak változásaira vonatkozó követelménynek.

3. A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványok

Húsz tagállam által megadott információk alapján több mint 52 ezer szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt állítottak ki. Ez magában foglalja az 1071/2009 rendelet 8. cikke szerinti vizsgán megszerzett bizonyítványokat, valamint ugyanennek a rendeletnek a 9. cikke értelmében mentesség útján, a tapasztalat elismerése alapján megszerzett bizonyítványokat is.

A tárgyalt jelentéstételi időszakban az Európai Unió területén Romániában adták ki a legtöbb bizonyítványt, ami az összes tagállamban kiadott és jelentett bizonyítvány 31,5%-át teszi ki, ezt pedig Franciaország (11%), Spanyolország (11%), Olaszország (8%), a Cseh Köztársaság (8%), Svédország (6%) és Lengyelország (5%) követi. Az adatokat benyújtó tagállamok közül egyedül Málta jelentette azt, hogy a referenciaidőszakban egyetlen szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítványt sem adtak ki. A részletes adatokat a jelentés III. melléklete tartalmazza.

4. Alkalmatlannak nyilvánított szakmai irányítók

Az 1071/2009/EK rendelet 14. cikke értelmében, amennyiben a szakmai irányító elveszti jó hírnevét, az illetékes hatóság a szakmai irányítót vállalkozások fuvarozási tevékenységének irányítására alkalmatlannak nyilvánítja.

A legtöbb olyan tagállam[9] amely benyújtott adatokat az alkalmatlanná nyilvánítások számáról, azt közölte, hogy a jelentéstételi időszakban egyetlen ilyen eset sem fordult elő sem a személyszállításban, sem az árufuvarozásban. Alkalmatlanságról szóló nyilatkozatot négy tagállamban adtak ki; Franciaország (3)[10], Észtország (14)[11], Magyarország (129)[12] és Olaszország (348)[13]. Az alkalmatlanná nyilvánítás okaként Franciaország vagy a tachográffal történő csalást, vagy a közúti közlekedési szabályok súlyos megsértését jelölte meg. Magyarországon néhány esetben a szakmai irányítók számára előírt 10 éves rendszeres továbbképzés késedelme vagy elmulasztása vezetett a jó hírnév elvesztéséhez. A tagállamok által megadott adatokat a jelentés II. melléklete tartalmazza.

5. Információcsere

Az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke értelmében minden tagállamnak nemzeti nyilvántartást kell vezetnie azokról a közúti fuvarozási vállalkozásokról, amelyek engedélyt kaptak a közúti fuvarozói szakma gyakorlására. A tagállamok nyilvántartásai közötti összekapcsolódás elősegítése érdekében a nyilvántartásokban rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményeket a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló 2009/992/EU bizottsági határozat határozza meg[14]. A nemzeti hatóságok közötti együttműködés elősegítése érdekében a következő lépés a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásának (ERRU) létrehozása lenne azzal a céllal, hogy – az 1071/2009/EK rendelet 16. cikke (5) bekezdésének megfelelően – tovább javítsa az európai közúti fuvarozási jogszabályok határokon átnyúló érvényesítését. Az ERRU nyilvántartás egyszerűsítené a határokon átnyúló érvényesítést, és költséghatékonyabbá is tenné azt, amennyiben minden tagállam kapcsolódna hozzá, és hatékonyan használná a rendszert az adatbázisokban tárolt jó minőségű adatok cseréjén keresztül.

A megadott adatok alapján meg lehet állapítani, hogy a tagállamok közötti igazgatási együttműködés rendszere nem valósult meg. Néhány tagállam, például Ciprus, Litvánia, Málta, a Cseh Köztársaság, Hollandia és Szlovákia jelezte, hogy nem valósult meg információcsere az 1071/2009/EK rendelet 18. cikke értelmében, ami részben a földrajzi elhelyezkedésüknek is betudható. Ezzel szemben jó gyakorlatot valósított meg Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Románia és Spanyolország, amely országokban az információcsere ebben a jelentéstételi időszakban megvalósult. A Bizottság támogatja az igazgatási együttműködés további bővítését, ami az Európai Unió minden tagállamában erősíti a következetes és hatékony végrehajtást.

A nemzeti nyilvántartások összekapcsolását 2012. december 31-ig kellett volna elérni. Számos tagállam adott tájékoztatást az ERRU megvalósításának helyzetéről is. Cipruson és Franciaországban nem működött a nyilvántartás. Írország jelezte, hogy a közúti fuvarozási vállalkozások új elektronikus nyilvántartásának megvalósítása már az utolsó fázisban van, és hamarosan megvalósul az összekapcsolódás is. Szlovénia azt bizonygatta, hogy az 1071/2009/EK rendelet 26. cikkében előírt minden információ rendelkezésre fog állni a követező jelentéstételi időszakban, miután elkészül a nemzeti elektronikus nyilvántartás, amelynek létrehozása már az utolsó fázisba lépett. Franciaország javaslatot tett egy olyan közös, európai szintű adatbázis létrehozására, amely az Euro Contrôle Route mintájára összegyűjtené a kodifikált jogsértéseket.

IV. Következtetések

Ez a jelentés áttekintést ad a tagállamok által, a közúti fuvarozási szakma gyakorlásáról szóló 1071/2009/EK rendelet 26. cikke szerint benyújtott információkról. Ezek az információk az 1071/2009/EK rendeletnek a tagállamok által, a 2011. december 4. és 2012. december 31. közötti időszakban történő végrehajtásának bizonyos szempontjait írják le (az 1071/2009/EK rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában felsoroltak szerint).

A tagállamok által benyújtott információk minőségét és időzítését jelentősen befolyásolta, hogy ez volt az első jelentéstételi időszak. Mivel jelentős mennyiségű adat hiányzik, a bizottsági jelentés nem ad teljes körű elemzést az 1071/2009/EK rendeletben foglalt rendelkezések megvalósításáról. A Bizottság emlékezteti a tagállamokat arra a kötelezettségükre, hogy a megadott határidőn belül olyan teljes körű jelentést kell benyújtaniuk, amely az 1071/2009/EK rendelet 26. cikke (1) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt valamennyi elemet tartalmazza.

A nemzeti adatszolgáltatások összehangolása érdekében, valamint hogy segítséget nyújtsunk az illetékes nemzeti hatóságoknak a jövőbeni jelentéstételi feladataik ellátásában, a Bizottság – a tagállamokkal együttműködve – egységes jelentéstételi formanyomtatványt fog kidolgozni. Az egységes formanyomtatványról folytatott egyeztetések segíthetnek a benyújtandó adatok jellegével kapcsolatos kérdések tisztázásában is, és ennek alapján a tagállamok időben meg tudják szervezni a következő jelentéstételi időszakhoz szükséges adatgyűjtést. Végül pedig a nemzeti nyilvántartásoknak az ERRU-val történő összekapcsolása várhatóan szintén javítani fogja a benyújtott adatok minőségét.

A következő jelentéstételi időszakban (2013–2014.) minden tagállamnak teljesítenie kell a jelentéstételi kötelezettségét annak érdekében, hogy teljes körű jelentés készülhessen, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 258. cikke szerinti jogsértési eljárásokat elkerüljék. Ezenkívül arra biztatjuk a tagállamokat, hogy készítsenek leírást a nemzeti engedélyezési rendszereikről, mert így európai szinten is megbízhatóbb és jobb minőségű áttekintést lehet készíteni.

Érdemes kiemelni, hogy a tagállamok közötti igazgatási együttműködés rendszere nem valósult meg. A Bizottság támogatja ennek további fejlesztését, ami hozzájárulna az 1071/2009/EK rendelet minden uniós tagállamban történő következetes és hatékony végrehajtásához.

[1] HL L 300., 2009.11.14., 51. o.

[2] A rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében „a közúti árufuvarozó szakma” bármely vállalkozás által díjazás ellenében gépjárművel vagy járműszerelvénnyel végzett árufuvarozási tevékenység.

[3] A rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a „közúti személyszállítói szakma” bármely vállalkozás által, a vezetőt is beleértve, kilenc főt meghaladó befogadóképességűnek gyártott és felszerelt, és erre a célra szolgáló gépjárművekkel végzett közcélú vagy meghatározott utascsoportokra kiterjedő, a szállított személyek vagy a szállítás szervezője által megfizetett személyszállítási szolgáltatás.

[4] A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (HL L 102., 2006.4.11., 1. o.) meghatározottak szerint.

[5] Ez a szám négyféle engedélyre vonatkozik, melyek a következők: személyszállítás több mint 9 ember vagy legfeljebb 9 ember befogadóképességű gépjárművel, áruszállítás 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó vagy meghaladó gépjárművekkel. Nem mindegyiküknek kell megfelelnie a közúti fuvarozási szakma gyakorlásáról szóló 1070/2009/EK rendelet követelményeinek.

[6] Ausztria, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Svédország, Szlovákia.

[7] Ausztria, Görögország, Írország, Magyarország, Olaszország és Svédország.

[8] Ez a szám a csak 2012-ben és a teljes jelentéstételi időszak során kiadott engedélyeket tartalmazza, 2011. december 4-től 2012. december 31-ig.

[9] Ausztria, a Cseh Köztársaság, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Málta és Szlovákia.

[10] 2012-ben.

[11] ua.

[12] Ebben a jelentéstételi időszakban.

[13] Ez a szám a 2013. szeptember 26-ig kiadott nyilatkozatokat foglalja magában.

[14] HL L 339., 2009.5.20., 36. o.

I. melléklet – Kibocsátott engedélyek

Tagállamok || Kibocsátott engedélyek a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban || Közösségi engedélyek a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban || Belföldi szállításra szóló engedélyek a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban

|| Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás || Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás || Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás

AT || || 166 || || || ||

BE || Nem készült jelentés

BG || || || 4 301 || 381 || ||

CY || || || 8 || || 34 || 8

CZ* || 4667 || 1 607 || 170 || ||

DK || Nem készült jelentés

EE* || || || 1 026 || 120 || ||

FI || Nem készült jelentés

FR[1]         || 4484 || 5412 || || || ||

DE || Nem készült jelentés

EL || 2268[2] || || || 1 248

HU || 27 174 || 4402 || || || ||

IE || 616 || 295 || || || ||

IT || 75 072 || 5985 || || || ||

LV* || || || 808 || 70 || 45 || 3

LT* || || || 940 || 60 || 166 || 26

LU || Nem készült jelentés

MT* || || || 8 || 0 || 8 || 16

NL* || 809 || || || 92 || ||

PL* || 7 182 || 644 || || || ||

PT || Nem készült jelentés

RO || || || 8 699 || 785 || ||

SK* || 1 067 || 106 || || || ||

SL || || || 13 135 || 1 962 || ||

ES* || 30 534 || 444 || || || ||

SE || 1 149 || 56 || || || ||

UK || Nincs információ

II. melléklet – Visszavont és felfüggesztett engedélyek, a szakmai irányítók alkalmatlannak nyilvánítása

Tagállamok || Visszavont engedélyek a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban || Felfüggesztett engedélyek a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban || Alkalmatlanná nyilvánítások száma a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban

|| Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás || Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás || Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás

AT || || 10 || || || 0

BE || Nem készült jelentés

BG || Nincs adat

CY || Nincs információ

CZ* || 956 || 373 || 0

DK || Nem készült jelentés

EE* || 2[3] || 00 || 14

FI || Nem készült jelentés

FR[4]          || 3 344 || 1 424 || Nincs információ || 3

DE || Nem készült jelentés

EL || 222 || 48 || 0

HU || 31 || 2 || 3 || 0 || 123 || 6

IE || 2 || 0 || Nincs információ

IT || 31 || 0 || 0 || 0 || 348

LV* || 58 || Nincs információ

LT* || 4 || 13 || Nincs információ

LU || Nem készült jelentés

MT* || 0 || 0 || 0

NL* || 1 038 || Nincs adat || Nincs adat || 0 || 0 || Nincs adat

PL* || 62 || 6 || Nincs információ || 0

PT || Nem készült jelentés

RO || 0 || 1 || Nincs információ

SK* || 1219 || 0 || 0

SL || 579 || 20 || Nincs információ

ES* || 37 595 || 19 || 12 493 || 1 || Nincs információ

SE || 892 || 73 || Nincs információ

UK || Nincs információ

III. melléklet – Kibocsátott szakmai alkalmassági bizonyítványok

Tagállamok || A szakmai alkalmassági bizonyítványok a 2011.12.4. és 2012.12.31. közötti időszakban

|| Közúti árufuva-rozás || Személy-szállítás || Megjegyzések

AT || 71 ||

BE || Nem készült jelentés ||

BG* || 1 547 || 171 ||

CY || 21 ||

CZ* || 4 295 || Sikeresen letett vizsga alapján 802 bizonyítványt adtak ki. 3493 esetben a 96/26/EK irányelv szerint kiadott szakmai alkalmassági bizonyítványokat a tulajdonos kérésére kicserélték.

DK || Nem készült jelentés ||

EE* || 303 || 109 ||

FI || Nem készült jelentés ||

FR* || 3 775 || 1 794 || Közúti árufuvarozás esetében: 559 – vizsga, 674 – egyenértékű oklevél és 2542 – tapasztalat elismerése Személyszállítás esetében: 108 – vizsga, 133 – egyenértékű oklevél és 1553 – tapasztalat elismerése

DE || Nem készült jelentés ||

EL || 2 294 ||

HU || 1183 || 153 || Közúti árufuvarozás esetében: 1183 szakmai alkalmassági bizonyítvány és 1507 bizonyítvány 10 évenkénti rendszeres képzést követően Személyszállítás esetében: 153 szakmai alkalmassági bizonyítvány és 510 bizonyítvány 10 évenkénti rendszeres képzést követően

IE || 273 || 150 ||

IT || 3 977 || 242 || A szakmai irányítónak sikeres vizsgát kell tennie egy olyan speciális szakmai tanfolyam elvégzését követően, amely a középiskolai végzettséggel nem rendelkező jelöltek számára kötelező.

LV* || 516 ||

LT* || 1028 ||

LU || Nem készült jelentés ||

MT* || 0 || 0 ||

NL* || 566 || 38 ||

PL* || 2 469 || 345 ||

PT || Nem készült jelentés ||

RO || 12 488 || 3 977 ||

SK* || 1294 ||

SL* || 231 ||

ES* || 4 904 || 957 ||

SE || 3 051 ||

UK || Nincs információ ||

ÖSSZESEN || 52 222 ||

* A számok magukban foglalják a 2012. évet.

[1] A számok csak 2012-re vonatkoznak. Azoknak a közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozásoknak a száma, amelyek teljesítik a szakma gyakorlására vonatkozó követelményeket, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó és – a vezetőt is beleértve – legfeljebb 9 fő befogadóképességű gépjárművekre is kiterjesztve.

* A számok 2012-re vonatkoznak.

[2] Ez a szám magában foglalja a nemzeti fuvarozói szakma és a nemzetközi vagy nemzeti-nemzetközi fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó engedélyeket is. A megújításokat is magában foglalja.

[3] Visszavont közösségi engedélyek száma

[4] A számok csak 2012-re vonatkoznak. A visszavont engedélyek száma azon közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozások esetében, amelyek teljesítik a szakma gyakorlásának követelményeit, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meg nem haladó és – a vezetőt is beleértve – legfeljebb 9 fő befogadóképességű gépjárművekre is kiterjesztve.

* A számok 2012-re vonatkoznak.