This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0937
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EU) N° 260/2012 as regards the migration to Union-wide credit transfers and direct debits
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 260/2012/EU rendeletnek az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre való átállás tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 260/2012/EU rendeletnek az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre való átállás tekintetében történő módosításáról
/* COM/2013/0937 final - 2013/0449 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 260/2012/EU rendeletnek az uniós szintű átutalásokra és beszedésekre való átállás tekintetében történő módosításáról /* COM/2013/0937 final - 2013/0449 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A javaslat háttere A javaslat okai és céljai A 260/2012/EU
rendelet megállapítja az euróátutalásokra és -beszedésekre vonatkozó közös
technikai és üzleti követelményeket és így fontos eleme az egységes
eurófizetési térség (single euro payments area – SEPA) létrehozásának. A
rendelet 2014. február 1-jét határozza meg végső határidőként a
belföldi, valamint az Európán belüli euróátutalások és -beszedések tekintetében
a SEPA-átutalásokra, illetőleg SEPA-beszedésekre való átállásra. Az Európai Központi Bank (EKB) legújabb
statisztikája szerint a teljes átállási arány az euróövezetben a
SEPA-átutalások esetében a 2013. októberi 59,87 %-ról novemberre
64,1 %-ra, a SEPA-beszedések esetében pedig az októberi 11,52 %-ról
novemberre 26 %-ra emelkedett. A Bizottság által a tagállamok illetékes
hatóságainak tájékoztatására irányulóan tett ismételt erőfeszítések,
valamint az Európai Központi Bank és számos tagállam által a SEPA-átállásra
vonatkozóan folytatott jelentős kampány ellenére továbbra is a kkv-k, a
kisebb közigazgatási szervek és az önkormányzatok a legkevésbé felkészültek a
tényleges átállásra. Úgy tűnik, a banki ágazat által a kkv-k körében
végzett kommunikációs tevékenység és a nemzeti tájékoztató kampányok nem érték
el a várt hatást vagy legalábbis nem hatottak a várt mértékben. Figyelembe véve, hogy az átállás üteme a
SEPA-átutalások esetében egyes tagállamokban, míg a SEPA-beszedések esetében a
tagállamok többségében lassú, rendkívül valószínűtlen, hogy a SEPA-átállás
2014. február 1-jéig teljes körűen befejeződik. Tekintettel azonban
arra, hogy jogszabályban rögzített végső határidőről van szó,
előfordulhat, hogy a bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók ettől az
időponttól kezdve visszautasítják az olyan hagyományos fizetések
teljesítését, amelyek nem felelnek meg a SEPA-nak. Amennyiben nem történik meg
a SEPA-átutalásra/SEPA-beszedésre való teljes átállás, nem lehet kizárni a
fizetési késedelmekhez vagy piaci zavarokhoz vezető fizetési
fennakadásokat. Ez hatással lehet a fizetési szolgáltatások valamennyi igénybe
vevőjére, mindenekelőtt a kkv-kra és a fogyasztókra. Erre a jelentős jogi problémára, valamint
a lakosságot és a vállalatokat érintő esetleges súlyos következményekre
tekintettel a Bizottság a 260/2012/EU rendelet módosítását javasolja olyan
átmeneti rendelkezés bevezetése révén, amely lehetővé teszi a bankok és
egyéb pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a SEPA-átutalások és -beszedések
mellett 2014. február 1-jét követően – hat hónapra korlátozott
időtartamon át – hagyományos fizetési modelljeiken keresztül folytassák a SEPA-nak
nem megfelelő fizetések feldolgozását. Az említett módosítással
kapcsolatos egyértelmű tájékoztatás biztosítékot jelent a pénzforgalmi
szolgáltatás igénybe vevői számára abban a tekintetben, hogy fizetéseiket
2014. február 1-jét követően továbbra is feldolgozzák, a módosítás továbbá
lehetővé teszi, hogy azok, akik nem hajtották végre az átállást, a
lehető leggyorsabban megtegyék azt. Maga a végső határidő nem
módosul és az átmeneti rendelkezés rendkívüli egyszeri intézkedés. Mindenesetre
folytatni kell a SEPA-átállásra vonatkozó, jelenleg zajló tájékoztatási
kampányokat. Az átmeneti időszak végén a Bizottság haladéktalanul megteszi
a szükséges lépéseket az uniós jog tagállamok általi teljes körű
alkalmazásának biztosítása érdekében. 2013. december 19-én konzultációra került sor
a kezdeményezésről az Európai Központi Bank magas szintű
képviselőit és az eurórendszer központi bankjainak igazgatótanácsi tagjait
tömörítő magas szintű SEPA-találkozó résztvevőivel. A fentiekre tekintettel, és mivel nagyon rövid
idő maradt a 2014. február 1-jei határidőig, biztosítani
kell, hogy az Európai Parlament és a Tanács sürgősen fogadja el a
rendeletet, és az haladéktalanul lépjen hatályba. A rendelet indokolt annak
érdekében, hogy elkerülhető legyen a bankokat és egyéb pénzforgalmi szolgáltatókat,
valamint a vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő jogbizonytalanság,
mivel a 260/2012/EU rendelet kötelezi a pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy
az említett végső határidő lejárta után utasítsák vissza az olyan
eurófizetések feldolgozását, amelyek nem felelnek meg a SEPA-követelményeknek.
Amennyiben a javasolt rendelet elfogadására nem sürgősséggel kerül sor, az
2014. február 1-jét követően súlyos jogi és technikai kockázatokat
eredményezhet a fizetési műveletek terén. Háttér-információk A 260/2012/EU rendelet 2012. március 31-én
lépett hatályba és két évet biztosított a piaci szereplőknek arra, hogy a
fizetések feldolgozását a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre vonatkozó
követelményekhez igazítsák. E két év során a Bizottság és az EKB a nemzeti
hatóságokkal együtt szorosan nyomon követte a SEPA-átállás előrehaladását.
Az EKB rendszeresen jelentést tett a SEPA-átállás terén elért
eredményekről. A SEPA Tanács számos ülést tartott, amelyek keretében a
Bizottság a pénzforgalmi piac kínálati és keresleti oldalának
képviselőivel megvitatta az átállás terén elért előrehaladást és
hangsúlyozta a pénzforgalmi szolgáltatók, valamint a pénzforgalmi
szolgáltatások igénybe vevőinek valamennyi kategóriája (társaságok, köztük
a kkv-k, közigazgatások, fogyasztók stb.) felé irányuló kommunikációs
tevékenység fokozásának szükségességét. A Bizottság 2012. március 30-án a SEPA
Tanács szakértőinek részvételével, majd 2013. július 12-én a tagállamok
képviselőivel tartott munkaértekezletet a 260/2012/EU rendelet
értelmezéséről. A Bizottság 2013. április 17-én a SEPA-val foglalkozó
szakértői csoportülést is szervezett. Emellett a Bizottság mind az évente
kétszer megrendezésre kerülő uniós SEPA-fórumon, mind a tagállamok
képviselőit magában foglaló pénzforgalmi bizottság keretében megvitatta az
elért eredményeket. A SEPA-átállás az EKB által a nemzeti központi bankok
képviselőivel tartott számos szakértői megbeszélésen, valamint a
banki ágazat képviselőinek részvételével rendezett egyes fórumokon rendszeresen
napirendre került. Az EKB SEPA-átállásról szóló, 2013. márciusi
jelentésében közzétett alacsony átállási arányra tekintettel az ECOFIN Tanács
2013. május 14-én átfogó tanácsi következtetéseket fogadott el, amelyben
hangsúlyozta a SEPA-átállás fontosságát és felszólította a tagállamokat és a
piaci szereplőket arra, hogy megfelelő intézkedésekkel aktívan
támogassák és gyorsítsák fel a SEPA-átállás folyamatát. Az ECOFIN Tanács
következtetései alapján a Bizottság és az EKB 2013. május 15-én közös levelet küldött
a pénzügyminisztereknek és a tagállami jegybankelnököknek, amelyben szintén
hangsúlyozta a SEPA-átállás fontosságát és a tagállami szintű sürgős
intézkedések szükségességét. 2. Az érdekelt felekkel folytatott
konzultációk és a hatásvizsgálatok eredményei 2.1. A javaslat nemzeti parlamenteknek
történő továbbítása A bizottsági javaslatokat tartalmazó, az
Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megküldött jogalkotási aktusok tervezetét a
szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban
betöltött szerepéről szóló 1. sz. jegyzőkönyvnek
megfelelően továbbítani kell a nemzeti parlamenteknek. A jegyzőkönyv 4. cikkének
megfelelően a között az időpont között, amikor valamely jogalkotási
aktus tervezetét a nemzeti parlamentek rendelkezésére bocsátják, és a között az
időpont között, amikor azt elfogadás céljából, illetőleg egy
álláspont jogalkotási eljárás keretében történő elfogadása céljából a
Tanács ideiglenes napirendjére tűzik, egy nyolchetes időszaknak kell
eltelnie. A 4. cikk szerint azonban sürgős esetben
kivétel tehető; ekkor az indokokat a Tanács jogi aktusában vagy
álláspontjában meg kell jelölni. A fent említett okokból a Bizottság felkéri az
Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy tekintse ezt a javaslatot rendkívül
sürgős esetnek. 2.2. Egyéb érdekelt felekkel folytatott
konzultáció és hatásvizsgálat Az EKB által 2013 decemberében közzétett
alacsony átállási arányra tekintettel a Bizottság és az EKB megvizsgálta annak
a valószínűségét, hogy a SEPA-átállás 2014. február 1-jén teljesen
lezárul. Elismerték, hogy ennek a valószínűsége annak ellenére csekély,
hogy a pénzforgalmi szolgáltatások számos nagy igénybe vevője – például a
csoportos fizetéseket bonyolító közüzemi szolgáltatók – jelezte, hogy csak
közvetlenül a végső határidő előtt tervezi az átállást. Bár nehéz megbecsülni, hogy mekkora lesz azon
piaci szereplők száma, amelyek a jogszabályban előírt végső
határidőig nem felelnek meg a SEPA követelményeinek, egyértelmű, hogy
különösen a SEPA-beszedések terén az átállási arány nem fogja megközelíteni a
100 %-ot. A bankok és más pénzforgalmi szolgáltatók
2014. február 1-jétől kezdve visszautasíthatják az olyan fizetések
feldolgozását, amelyek nem felelnek meg a SEPA-nak. A legnagyobb átállási
kockázat a kkv-khoz kapcsolódik, amelyek közül sok még nem hajtotta végre az
átállást. E kockázatok ismeretében az EKB elemezte a lehetséges
forgatókönyveket és azok hatását, a helyzet orvoslására irányuló lehetséges
megoldásokkal együtt. Technikai szempontból a pénzforgalmi szolgáltatók
hagyományos modelljeik használatával képesek lennének folytatni a
követelményeknek nem megfelelő fizetések feldolgozását. Emellett
azonosítani kell azokat a piaci szereplőket, amelyek még nem teljesítik a
SEPA-követelményeket és őket megfelelően tájékoztatni kell arról,
hogyan hajthatják végre eredményesen a SEPA-átállást. Bár technikailag megvalósítható, hogy a piaci
szereplők megfelelő felügyelet mellett átmeneti megoldásokat
alkalmazzanak a 2014. február 1-jét követő esetleges átállási problémák
áthidalása céljából, de komoly a veszélye annak, hogy ez a nem kielégítő
helyzet mind a fogyasztók, mind a pénzforgalmi szolgáltatások más igénybe
vevői szempontjából zavarokhoz vezet, és jogbizonytalanságot eredményez
azon pénzforgalmi szolgáltatók számára, amelyek az említett átmeneti
megoldásokat (még) be nem vezetett piaci szereplőkkel kerülnek szembe. A
követelményeknek nem megfelelő piaci szereplők között sok a kkv. Az a
tény, hogy hagyományos fizetéseiket a bankok 2014. február 1-jét követően
esetleg nem tudják feldolgozni, az egész eurórendszer jó hírnevének
csorbulásával is járhat. Valószínűtlen, hogy az átmeneti megoldásokat
időben végrehajtják, még ha technikailag megvalósíthatóak is. A fizetések terén a SEPA követelményeinek való
meg nem felelésből eredően bekövetkező szükségtelen zavarok
elkerülése érdekében és a jogbiztonság valamennyi piaci szereplő számára
történő biztosítása céljából a Bizottság szerint indokolt az a javaslat,
miszerint lehetővé kell tenni, hogy 2014. február 1-jét követően egy
hat hónapos korlátozott időtartamon keresztül a tagállami hagyományos
rendszerek a SEPA-átutalási és -beszedési modellekkel párhuzamosan
működjenek. Az említett átmeneti időszak hosszának arányosnak kell
lennie. Ennek célja a mielőbbi átállás kapcsán a piaci szereplőkre
nehezedő nyomás fenntartása, ugyanakkor a jogbiztonság megteremtése és
annak biztosítása, hogy a pénzforgalmi szolgáltatókat a két fizetési rendszer
párhuzamos fenntartása miatt terhelő költségek korlátozottak maradjanak.
Azok a pénzforgalmi szolgáltatók, amelyek már átálltak a SEPA-átutalásra és
-beszedésre, mérlegelhetik konvertálási szolgáltatások nyújtását azon piaci
szereplők részére, amelyek még nem hajtották végre az átállást. Az
átmeneti időszakban a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy szankciókat
alkalmazzanak azon pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben, amelyek a
követelményeknek nem megfelelő fizetéseket dolgoznak fel, és a
pénzforgalmi szolgáltatások azon igénybe vevőivel szemben, amelyek esetleg
még nem hajtották végre (teljes mértékben) az átállást. A hagyományos fizetések feldolgozásának egy
további időszakra történő egyszeri és rendkívüli engedélyezése egyben
lehetővé teszi a fokozatos átállást is. A közelgő határidőre
tekintettel számos nagyobb közüzemi szolgáltató jelezte, hogy csak közvetlenül
a hatályos 2014. február 1-jei határidő előtt hajtja végre az
átállást. Ez szűk keresztmetszetet eredményezhet, különösen a pénzforgalmi
szolgáltatók és szoftverforgalmazók szintjén, amelyek kapacitási korlátokkal
kerülhetnek szembe. Az átállásra vonatkozó jelenlegi adatokat és
az átállás várt ütemét tekintve helyénvaló hat hónapos, 2014. augusztus 1-jéig
tartó átmeneti időszak bevezetése. Ebben az időszakban a Bizottság és
az EKB a nemzeti hatóságokkal együtt folytatja az átállási folyamat szoros
nyomon követését és adott esetben kész további intézkedéseket tenni. Ezt a javaslatot nem kíséri külön
hatásvizsgálat, mivel annak elkészítésére a 260/2012/EU rendelethez
kapcsolódóan már sor került. A javaslat nem jelenti a rendelet lényegi
módosítását és nem ró új kötelezettségeket a vállalkozásokra. Célja csupán az,
hogy a rendelet 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott végső
határidő lejártát követő átmeneti időszakot vezessen be és így
elkerülhető legyen a felügyeleti hatóságokat, a pénzforgalmi szolgáltatókat,
a vállalkozásokat és a fogyasztókat érintő jogbizonytalanság. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A Bizottság a 260/2012/EU rendelet módosítását
javasolja egy olyan átmeneti rendelkezés bevezetése révén, amely lehetővé
teszi a bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy 2014. augusztus
1-jéig a SEPA-átutalások és -beszedések mellett jelenlegi hagyományos fizetési
modelljeiken keresztül folytassák a SEPA-nak nem megfelelő fizetések
feldolgozását. Ez a módosítás biztosítja, hogy azok a piaci szereplők,
amelyek 2014. február 1-jéig nem készek a SEPA-ra való átállásra, folytathassák
a fizetések lebonyolítását és hozzájárul a fogyasztóknak okozott
kényelmetlenségek elkerüléséhez. A javaslat biztosítja a módosítás 2014. január
31-től történő alkalmazását. Arra az esetre, ha az Európai Parlament
és a Tanács nem fogadná el a javaslatot február 1-jéig, a rendelkezés
lehetővé teszi a visszamenőleges alkalmazást is, de csak ettől
az időponttól kezdődően. Így elkerülhető, hogy 2014.
február 1-jétől jogbizonytalanságot teremtő joghézag keletkezzen. A régi rendszerek fokozatos megszüntetésére
szolgáló átmeneti időszak bevezetését rendkívüli intézkedésnek kell
tekinteni, amely nem hosszabbítható meg. A 260/2012/EU rendelet 16. cikkében
megállapított különböző mentességek sérelme nélkül így 2014. augusztus
1-jéig valamennyi piaci szereplőnek meg kell felelnie a
SEPA-követelményeknek. 4. Költségvetési hatások A rendeletnek nincs költségvetési hatása a
Bizottságra nézve. 2013/0449 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE a 260/2012/EU rendeletnek az uniós
szintű átutalásokra és beszedésekre való átállás tekintetében történő
módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről
szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[1],
tekintettel az Európai Központi Bank
véleményére[2],
rendes jogalkotási eljárás keretében[3], mivel: (1) A 260/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet[4]
a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[5] együtt fontos eleme az
egységes eurófizetési térség (single euro payments area –SEPA) létrehozásának,
ahol a határokon átnyúló és a belföldi eurófizetési műveletek nincsenek
megkülönböztetve. A 260/2012/EU rendelet fő célja a nemzeti átutalási és
beszedési modellekről az összehangolt SEPA-átutalási és -beszedési
modellekre való átállás, többek között az uniós polgárok számára egyedi
nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) biztosítása révén, amely valamennyi, euróban
denominált SEPA-átutalási és -beszedési művelethez használható. (2) A 260/2012/EU rendelet 2014.
február 1-jét állapította meg határidőként a SEPA-ra való átállásra, hogy
a pénzforgalmi szolgáltatók és a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevők
számára elegendő idő álljon rendelkezésre a SEPA-átutalásokra és
-beszedésekre való átállás technikai követelményeihez való alkalmazkodáshoz. (3) A 260/2012/EU rendelet
elfogadása óta a Bizottság és az Európai Központi Bank szorosan nyomon követte
a SEPA-átállás terén elért eredményeket. Számos megbeszélésre került sor a
tagállamokkal, a nemzeti hatóságokkal és a piaci szereplőkkel. Az Európai
Központi Bank a nemzeti központi bankok által összegyűjtött fizetési
adatok alapján rendszeresen jelentést tett a SEPA-átállás terén elért
eredményekről. A jelentések szerint számos euróövezeti tagállam jó úton halad,
mivel a SEPA-átutalások esetében az átállási arány jelenleg megközelíti a
100 %-ot. A pénzforgalmi szolgáltatók többsége arról számolt be, hogy már
teljesíti a SEPA követelményeit. Vannak azonban olyan tagállamok is, amelyek
esetében az átállási arány elmarad a várakozásoktól. Ez különösen jellemző
a SEPA-beszedések esetében. (4) Az ECOFIN Tanács 2013. májusi
következtetéseiben[6]
ismét hangsúlyozta a SEPA-átállás fontosságát. Megjegyezte, hogy a SEPA-átállás
még közel sem zárult le és valamennyi piaci szereplő részéről
sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az átállás
időben megtörténjen. Cselekvési tervet fogadtak el, amelyben felkérték a
kereskedőket, a vállalatokat, a kkv-kat és a közigazgatási szerveket, hogy
haladéktalanul tegyék meg a szükséges konkrét belső lépéseket folyamataik
kiigazítása érdekében és tájékoztassák ügyfeleiket IBAN-számukról. (5) Az Európai Központi Bank, a
tagállamok, nemzeti hatóságaik és a különböző piaci szereplők által
az utóbbi hónapokban tett jelentős intézkedések ellenére az átállásra
vonatkozó legújabb statisztikák szerint a teljes átállási arány az
euróövezetben a SEPA-átutalások esetében a júniusi 40 %-ról novemberre
csak körülbelül 64 %-ra emelkedett, míg a SEPA-beszedések esetében a teljes
átállási arány csak 26 %-ot ért el. Bár az adatok számos tagállamban
komoly előrelépésre utalnak, a tagállamok egy jelentős része még
mindig nem érte el a várt átállási arányokat. Az említett tagállamokra
jellemző jelenlegi alacsony átállási arányra tekintettel ezért rendkívül
valószínűtlen, hogy 2014. február 1-jéig valamennyi piaci szereplő
meg fog felelni a SEPA-követelményeknek. (6) A bankoknak és más
pénzforgalmi szolgáltatóknak 2014. február 1-jétől jogi
kötelezettségeiknek megfelelően vissza kell utasítaniuk a SEPA-nak nem
megfelelő átutalások, illetőleg beszedések feldolgozását, bár
meglévő hagyományos modelljeik révén a SEPA-átutalások és -beszedések
mellett technikailag fel tudnák dolgozni az említett fizetéseket, ahogy ez már
jelenleg is gyakorlat. A SEPA-átutalásokra és -beszedésekre való teljes átállás
hiányában nem lehet kizárni, hogy a fizetési fennakadások a szóban forgó
műveletek esetében fizetési késedelmekhez vezetnek. Ez hatással lehet a
fizetési szolgáltatások valamennyi igénybe vevőjére, mindenekelőtt a
kkv-kra és a fogyasztókra. (7) El kell kerülni az abból
eredő szükségtelen fizetési zavarokat, hogy a SEPA-átállás 2014. február
1-jéig nem zárul le teljes körűen. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatók
számára lehetővé kell tenni, hogy – a jelenlegi gyakorlatnak
megfelelően – korlátozott időtartamon keresztül folytassák a fizetési
műveletek feldolgozását a SEPA-átutalási és -beszedési modelljeikkel
párhuzamosan működő hagyományos modelljeik révén. E célból átmeneti
időszakot kell bevezetni, amely lehetővé teszi a különböző
formátumú fizetések fentiek szerinti párhuzamos feldolgozását. Az átállásra
vonatkozó jelenlegi adatokat és az átállás várt ütemét tekintve helyénvaló hat
hónapos további egyszeri átmeneti időszakot bevezetni. A SEPA-nak nem
megfelelő hagyományos rendszerek fenntartását rendkívüli intézkedésnek
kell tekinteni és ezért a lehető legrövidebb időtartamra kell
korlátozni, mivel az integrált pénzforgalmi piac előnyeinek teljes
körű elérése érdekében gyors és átfogó átállásra van szükség. Fontos
továbbá korlátozni azt az időszakot, amikor a pénzforgalmi szolgáltatókat
a hagyományos fizetési modelleknek a SEPA-rendszerrel való további
egyidejű használatából eredő költségek terhelik. A SEPA-ra való
teljes átállást végrehajtott pénzforgalmi szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy az
átmeneti időszakban konvertálási szolgáltatásokat nyújtanak a pénzforgalmi
szolgáltatások azon igénybe vevői számára, amelyek még nem hajtották végre
az átállást. Az átmeneti időszakban a tagállamoknak tartózkodniuk kell attól,
hogy szankciókat alkalmazzanak azon pénzforgalmi szolgáltatókkal szemben,
amelyek a követelményeknek nem megfelelő fizetéseket dolgoznak fel, és a
pénzforgalmi szolgáltatások azon igénybe vevőivel szemben, amelyek esetleg
még nem hajtották végre az átállást. (8) Beszedési eszközök számos
nagy igénybe vevője már jelezte, hogy csak közvetlenül a végső
határidő előtt hajtja végre az átállást. Az említett átállási
projektek elhalasztása a bejövő fizetésekkel és készpénzforgalommal
kapcsolatos átmeneti zavarokhoz vezethet, és így befolyásolja az érintett
vállalatok likviditását. A nagyarányú késői átállás is szűk
keresztmetszeteket eredményezhet, különösen a bankok és szoftverforgalmazók
szintjén, amelyek kapacitási korlátokkal szembesülhetnek. Az új rendszer
fokozatos bevezetéséhez biztosított további időtartam lehetővé teszi
a fokozatosabb megközelítést. Azoknak a piaci szereplőknek, amelyek még
nem kezdték meg a SEPA követelményeinek való megfeleléshez szükséges
kiigazításokat, a lehető leghamarabb meg kell tenniük ezt. Azoknak a piaci
szereplőknek, amelyek már megkezdték fizetési folyamataik kiigazítását,
mindazonáltal a lehető leggyorsabban be kell fejezniük az átállást. (9) Az összehangolt és integrált
átállás megvalósítására irányuló általános célra tekintettel helyénvaló, hogy
az átmeneti időszak a SEPA-átutalásokra és -beszedésekre egyaránt
vonatkozzon. A SEPA-átutalásokra és -beszedésekre vonatkozó eltérő
átmeneti időszakok alkalmazása zavarokat okozna a fogyasztók, a
pénzforgalmi szolgáltatók, a kkv-k, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások
egyéb igénybe vevői számára. (10) A jogbiztonság és a
260/2012/EU rendelet alkalmazása folyamatosságának biztosítása érdekében
helyénvaló e rendelet sürgős hatálybaléptetése és 2014. január 31-től
történő alkalmazása. (11) A 260/2012/EU rendeletet ezért
ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk A 260/2012/EU rendelet 16. cikke (1)
bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A 6. cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme
nélkül a PSZ-ek 2014. augusztus 1-jéig folytathatják az eurófizetési
műveleteknek a SEPA-átutalások és -beszedések esetében előírttól
eltérő formátumban történő feldolgozását. A tagállamok csak 2014. augusztus 2-től
alkalmazzák a 11. cikknek megfelelően meghatározott, a 6. cikk (1) és (2)
bekezdésének megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat. A tagállamok a 6. cikk (1) és (2)
bekezdésétől eltérően 2016. február 1-jéig engedélyezhetik a PSZ-ek
számára, hogy a belföldi fizetések vonatkozásában konvertálási szolgáltatásokat
nyújtsanak a PIV-k részére, lehetővé téve a fogyasztóknak
minősülő PIV-knek, hogy a melléklet 1.a) pontjában említett
fizetésiszámla-azonosító helyett továbbra is a BBAN-t használják, feltéve, hogy
a fizető fél és a kedvezményezett BBAN-jának a melléklet 1.a) pontjában
említett fizetésiszámla-azonosítóra való, technikai és biztonsági szempontból
megfelelő konvertálása révén garantált a kölcsönös átjárhatóság. A
kezdeményező PIV – adott esetben még a fizetés teljesítése előtt –
megkapja a szóban forgó számlaazonosítót. Ilyen esetekben a PSZ-ek nem
háríthatnak a PIV-kre sem további díjat, sem egyéb, e konvertálási
szolgáltatásokhoz közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódó költséget.” 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. Ezt a rendeletet 2014. január
31-től kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] HL C… , , . .o. [2] HL C… , , . .o. [3] [4] Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i
260/2012/EU rendelete az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti
követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L
94, 2012.3.30., 22. o.). [5] Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i
924/2009/EK rendelete a Közösségben történő határokon átnyúló
fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
(HL L 266., 2009.10.9., 11. o.). [6] http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ecofin/137122.pdf