52013PC0911

2013/0396 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉLEMÉNYE

Szlovénia gazdasági partnerségi programjáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       A Stabilitási és Növekedési Paktum, melynek célja a költségvetési fegyelem biztosítása az Unióban, megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. A paktum alapja a rendezett államháztartás mint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló dinamikus, fenntartható növekedés feltételeit erősítő eszköz, amely elősegíti az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló célkitűzéseinek megvalósítását.

(2)       A költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja az euróvezetbeli költségvetési politikák megerősített monitoringjára vonatkozó és a nemzeti költségvetéseknek a Stabilitási és Növekedési Paktum és az európai szemeszter keretében kiadott gazdaságpolitikai iránymutatásokkal való összhangjának biztosítását célzó rendelkezéseket. Mivel a költségvetési intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendőek a túlzott költségvetési hiány tartós korrekciójához, kiegészítő politikai intézkedésekre és szerkezeti reformokra lehet szükség. 

(3)       A 473/2013/EU rendelet 9. cikke megállapítja a túlzotthiány-eljárás alatt álló euróövezeti tagállamok által benyújtandó gazdasági partnerségi programokra vonatkozó rendelkezéseket. A gazdasági partnerségi programnak meg kell határoznia a túlzott hiány eredményes és tartós korrekcióját célzó intézkedések ütemtervét, részletezve mindenekelőtt a legfontosabb fiskális-strukturális reformokat, nevezetesen az adórendszerre, a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerre és a költségvetési keretrendszerre vonatkozó, a túlzott hiány tartós kiigazítására hivatott intézkedéseket.

(4)       2009. december 2-án a Tanács a Szerződés 126. cikkének (6) bekezdése alapján határozatot fogadott el Szlovénia túlzotthiány-eljárás alá helyezéséről. 2013. június 21-én a Tanács a Szerződés 126. cikk (7) bekezdése alapján felülvizsgált ajánlást fogadott el a 473/2013/EU rendelet hatálybalépése előtt megnyitott túlzotthiány-eljárásra vonatkozóan. Ebben az összefüggésben a Tanács felkérte Szlovéniát, hogy 2013. október 1-ig nyújtson be gazdasági partnerségi programot, amelyben ismerteti a túlzott hiány eredményes és tartós kiigazítását biztosítani hivatott fiskális-strukturális reformokat.

(5)       A Szlovénia által október 1-jén benyújtott gazdasági partnerségi program a következő célok elérését célzó intézkedéseket ismertet: a túlzott hiány tartós kiigazítására irányuló államháztartási stratégia megerősítése (1. országspecifikus ajánlás); a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának támogatása és az öregedés költségeinek féken tartása (2. országspecifikus ajánlás); a munkaerőpiac reformja (3. országspecifikus ajánlás); a banki eszközök minőségének értékelése (4. országspecifikus ajánlás); a banki szabályozás és felügyelet javítása (5. országspecifikus ajánlás); a szabályozott szakmák reformja (6. országspecifikus ajánlás); a bírósági eljárások felgyorsítása (7. országspecifikus ajánlás); az állami vállalatok irányításának megerősítése és privatizáció (8. országspecifikus ajánlás); a nehéz helyzetben lévő vállalkozások szerkezetátalakítása és az üzleti környezet javítása (9. országspecifikus ajánlás).

 (6) Szlovénia az alábbi területeken tervez fiskális-strukturális intézkedéseket és reformokat végrehajtani: i. adórendszer és adózási fegyelem; ii. államháztartási keretrendszer; iii. nyugdíjrendszer; iv. tartós ápolás-gondozás. Az intézkedések részben megfelelőek, és várhatóan hozzájárulnak a túlzott hiány eredményes és tartós csökkentéséhez. Mindamellett egyes területeken további erőfeszítésekre és gyorsabb végrehajtásra van szükség.

(7)       A közelmúltban bevezetett bevételnövelő szerkezeti intézkedések, mindenekelőtt a magasabb héakulcsok és az új ingatlanadó az előrejelzések szerint jelentősen, a GDP mintegy 1,3%-val járulnak majd hozzá az államháztartás konszolidálásához. Ezeket a lépéseket nem egészítik ki kiadásoldali szerkezeti intézkedések, amelyek ugyancsak nélkülözhetetlenek lennének az egyensúlyban lévő vagy többletet mutató költségvetési pozíció eléréséhez. A jelenlegi információk alapján még korai lenne értékelni az adózási fegyelem növelését célzó egyes adminisztratív intézkedések hatását. Mindazonáltal, amennyiben ezek eredményesek lesznek, tovább erősítik az államháztartás fenntarthatóságát.

(8)       A szlovén hatóságok jelenleg készítik elő azokat az intézkedéseket, amelyek célja az államháztartási keretrendszert szabályozó jogi aktusoknak a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés és az uniós jogi követelmények szerinti átalakítása. Az egyensúlyi költségvetés alkotmányos előírása és az annak végrehajtását szabályozó, előkészítés alatt álló jogi aktusok, így az új költségvetési szabályozási törvény és a módosított államháztartási törvény beépíti a nemzeti jogba a költségvetési fegyelem szabályait.

(9)       A 2012. decemberi nyugdíjreform végrehajtásának eredményeként az öregségi nyugdíjra újonnan jogosultak számát mutató havi adatok az növekedés mérséklődését jelzik. Mindazonáltal a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának erősítésére vonatkozó második tanácsi ajánlás végrehajtásának sikerességét még korai lenne értékelni. A reform hatásait jelenleg elemzi egy a tudomány és az államigazgatás területéről érkező szakemberekből álló munkacsoport. A kormány ezen elemzés alapján tervez újabb javaslatokat benyújtani a nyugdíjrendszer 2020 utáni fenntarthatóságát biztosító további módosítások tárgyában.

(10)     Az öregedés növekvő költségeinek csökkentése érdekében a kormány jóváhagyta a tartós ápolás-gondozásról és a személyes segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot, amely új, biztosításalapú rendszert vezet be. Az új törvényt várhatóan 2014 első felében fogadja el a szlovén parlament. A kötelező biztosításalapú rendszer finanszírozása még nem tisztázott, de a rendszer valószínűleg az aktív és inaktív népesség által fizetett kötelező hozzájáruláson alapul majd, és így nem növeli az általános társadalombiztosítási járulékrátát.

(11)     Az elmúlt hónapok során Szlovéniában gyorsultak a makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazítását célzó, nem fiskális szerkezeti reformok. Fontos előrelépés történt a bankrendszer területén. Mindamellett a kiigazítást és a növekedést támogató főbb reformok – nevezetesen a peren kívüli vállalati szerkezetátalakítás és az állami vagyon osztályozása – jelentős késedelmet szenvednek, és még mindig csupán az előkészítés fázisában vannak.

(12)     Folyamatban van a bankrendszer stabilizálását célzó intézkedések végrehajtása: várhatóan 2013 vége előtt befejeződik a bankrendszer csaknem 70%-át lefedő, mélyreható eszközminőségi felülvizsgálat és stresszteszt. Az értékelést várhatóan a bankrendszer szerkezetátalakítását, konszolidációját és feltőkésítését rendező, átfogó stratégia kialakítása követi majd, amely tartalmazni fogja a hazai bankokban meglévő közvetlen és közvetett állami tulajdonrészek értékesítésére vonatkozó terveket is. Az utóbbi jelentősen csökkentené a függő kötelezettségek újbóli megjelenésének kockázatát a következő években.

(13)     A nemzeti vagyonkezelő holdingról szóló törvény jelenleg formálódó reformja – megfelelő kialakítása és az állami tulajdonú vállalatok gyors privatizálását is magában foglaló maradéktalan végrehajtása esetén – egyrészt újabb bevételeket hozhat, és csökkentheti az államháztartás függő kötelezettségeit, másrészt hozzájárulhat az állami vagyon hatékonyabb stratégiai kezeléséhez, különösen a külföldi befektetők bevonását érintő lehetőségek tekintetében,

ELFOGADTA EZT A VÉLEMÉNYT:

A Szlovénia által a Bizottságnak és a Tanácsnak 2013. október 1-jén benyújtott gazdasági partnerségi programban foglalt fiskális-strukturális reformintézkedések a túlzott hiány eredményes és tartós csökkentését részben megfelelően támogatják, és azokat a várt eredmények eléréséhez megfelelően és maradéktalanul végre kell hajtani. A gazdasági partnerségi program előrelépés mutat a Szlovénia stabilitási programjában és nemzeti reformprogramjában vállalt kötelezettségek teljesítése terén az adóreform, az adózási fegyelem és az államháztartási keretrendszer megerősítése, valamint a bankszektor konszolidációja vonatkozásában. A bankrendszer és a vállalkozások szerkezetátalakítása, valamint a banki eszközminőségi felülvizsgálat és stresszteszt eredményét követően benyújtandó konszolidációs stratégia a bizalom helyreállításának és a külföldi befektetések, köztük a szlovén állampapírokba irányuló külföldi befektetések növelésének kulcsfontosságú eszköze. A nyugdíjrendszer esetleges további kiigazításával kapcsolatos munka csak a közelmúltban kezdődött meg, és az e területet érintő várható intézkedésekről és azok ütemezéséről még nem állnak rendelkezésre információk. Általában megállapítható, hogy még szinte egyetlen reform sem zárult le, ami kulcsfontosságúvá teszi a gyors elfogadást és a maradéktalan végrehajtást. Felkérjük ezért Szlovéniát, hogy a következő nemzeti reformprogramban és stabilitási programban nyújtson be további és részletesebb információkat a tervezett reformokról. E programok teljes körű értékelését a Bizottság és a Tanács az európai szemeszter keretében végzi majd el.

Kelt Brüsszelben,

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]       HL L 140., 2013.5.27., 11. o.