INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A kezdeményezés célja a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés és a kapcsolódó projektek finanszírozásának biztosítása. A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK rendelet előírja, hogy a gazdaságszerkezeti felmérést 2010-ben általános összeírás formájában, 2013-ban és 2016-ban pedig mintavételes felmérés formájában kell végrehajtani. Előírja továbbá, hogy 2010-ben vagy 2011-ben el kell végezni a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérést. A felmérések végrehajtása mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság részéről jelentős költségvetési forrásokat igényel. A rendelet alapján az EU a tagállamok által a felmérések végrehajtására fordított költségek legfeljebb 75 %-át fedezheti. A maximálisan visszatéríthető összegek országonként kerülnek megállapításra. Mivel a felmérésekre két többéves pénzügyi keret időszakában kerül sor, a teljes finanszírozás egy időpontban történő megállapítása nem volt lehetséges. Az 1166/2008/EK rendelet 14. cikke szerint a 2016. évi gazdaságszerkezeti felméréshez szükséges összeget a Bizottság javaslatára és a 2014-ben kezdődő időszakra szóló új pénzügyi keret alapján a költségvetési és jogalkotó hatóság határozza meg.

Emellett figyelembe kell venni Horvátország Európai Unióhoz való csatlakozását. Ezért a rendeletet a Horvátországra vonatkozó maximális hozzájárulás beillesztése céljából is módosítani kell.

Az európai statisztikai rendszerre vonatkozó stratégia megállapítja, hogy az európai statisztikai rendszer bizottságának tanácsadó szerepet kell betöltenie, és segítenie kell a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában. Következésképp a komitológiai eljárás céljából az Agrárstatisztikai Állandó Bizottságot fel kell váltani az európai statisztikai rendszer bizottságával.

A javaslat a következők révén aktualizálja az 1166/2008/EK rendeletet: i. a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret meghatározása; ii. a gazdaságszerkezeti felmérések végrehajtásának költségeihez Horvátországnak nyújtandó maximális uniós hozzájárulás megállapítása; valamint iii. a Bizottságot segítő bizottsághoz kapcsolódó módosítások.

A gazdaságszerkezeti felméréseket 1966 óta összehangoltan, jogi aktusokra alapozva hajtják végre az Európai Unióban. Az 1166/2008/EK rendelet a témában készült jogi aktusok egyike, és ezért a rendelet módosítására vonatkozó javaslat teljes mértékben összhangban van az európai statisztikai programmal és az uniós szakpolitikákkal.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az 1166/2008/EK rendelet előkészítése idején került sor a különböző érdekeltekkel és egyéb érintett felekkel folytatott fő konzultációkra. Jelen javaslatot a Bizottság szolgálatai értékelték, tekintettel a gazdaságszerkezeti felmérések adatainak szükségességére.

A javaslatot megvitatták az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal.

Sor került a kezdeményezés előzetes értékelésére.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A rendelet módosítja a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK rendeletet. Megállapítja a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés pénzügyi keretét, meghatározza a Horvátország által végrehajtandó felmérés költségeihez nyújtott európai uniós pénzügyi hozzájárulás maximális összegét és felváltja a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában segítő bizottságot.

Az európai statisztika előállításának jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 338. cikke jelenti. Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez az Unió tevékenységeinek ellátásához szükséges. Az említett cikk meghatározza az európai statisztika előállítására vonatkozó követelményeket, és előírja a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelése normáinak való megfelelést.

A javaslat a szubszidiaritás és az arányosság elvének egyaránt megfelel, mivel az 1166/2008/EK rendelet kisebb módosításait tartalmazza, amelyek közül egyeseket már az említett rendelet elfogadásához vezető jogalkotási eljárás is előirányzott.

Javasolt aktus: rendelet. Más jogi aktus nem felelne meg, mivel a javaslat hatályban levő tanácsi és európai parlamenti rendeletet módosít.

A Bizottság 2013. június 27-én az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás alkalmazását előíró egyes jogi aktusoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkéhez történő igazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatot fogadott el (2013/0218 (COD)). A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK rendelet a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendszeréhez igazított alap-jogiaktusok közé tartozott.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A gazdaságszerkezeti felmérések végrehajtása költséges, így a tagállamok és a Bizottság részéről jelentős költségvetési forrásokat igényel a tájékoztatási követelmények betartása. Az 1166/2008/EK rendelet szerint a tagállamok legfeljebb 75 %-os visszatérítést kapnak költségeikhez, figyelembe véve az országonként megállapított maximális összegeket. A rendeletben megállapításra kerültek a szükséges összegek, az Európai Unióhoz csak 2013-ban csatlakozott Horvátországra vonatkozó kivételével. Emellett a rendelet tartalmazza a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is. A 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó átfogó pénzügyi keret 20 650 000 EUR-t tesz ki.

A mezőgazdasági statisztikák kiváló minőségére vonatkozó követelmények teljesítése érdekében, valamint annak biztosítása céljából, hogy az összegyűjtött információ rendelkezésre bocsátása és felhasználása a lehető leghatékonyabb legyen, a módszertan javítását és olyan megoldások feltérképezését eredményező intézkedésekre van szükség, amelyek révén a felmerülő új információs igények teljesítése mellett csökkenthető a válaszadókra és a tagállami statisztikai hivatalokra nehezedő teher. Ezért a javaslat tartalmazza további, adminisztratív jellegű Eurostat-előirányzatoknak a Bizottság belső eljárása révén történő elosztását az adatbázis fejlesztéséhez és módszertani feladatokhoz.

. 2013/0367 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK rendeletnek a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] előírja, hogy a tagállamok 2010-ben, 2013-ban és 2016-ban készítsenek felmérést a gazdaságok szerkezetéről, amihez a felmérések végrehajtási költségeire adható, legfeljebb 75 %-os pénzügyi hozzájárulást kapnak az Uniótól, figyelembe véve a meghatározott maximális összegeket.

(2)       A gazdaságszerkezeti felmérések végrehajtása és az uniós tájékoztatási követelmények betartása a tagállamok és az Unió részéről jelentős költségvetési forrásokat igényel.

(3)       Az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet biztosította a felmérési program végrehajtásának pénzügyi keretösszegét, beleértve a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is, és meghatározta a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó összeget.

(4)       Az 1166/2008/EK rendelet 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban a 2014–2018 közötti időszakra szóló összeget a Bizottság javaslatára a 2014-ben kezdődő időszakra szóló új pénzügyi keret alapján a költségvetési és jogalkotó hatóság határozza meg.

(5)       A javasolt pénzügyi keret csak a 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés végrehajtásához és a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kapcsolódó kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges finanszírozást biztosítja.

(6)       Tekintettel Horvátország csatlakozására és annak szükségességére, hogy 2016-ban a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérést kell végezni ebben a tagállamban, meg kell állapítani Horvátország számára a felmérésenként adható maximális uniós hozzájárulást; erre a kiigazításra a csatlakozás miatt van szükség, és a csatlakozási okmányban nem szerepel.

(7)       Az 1972. július 31-i 72/279/EGK tanácsi határozattal[2] létrehozott Agrárstatisztikai Állandó Bizottság tanácsot ad és az agrárstatisztikára vonatkozó jogi aktusok tekintetében segíti a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában.

(8)       Az európai statisztikai rendszer (ESR) keretén belül a koordináció és a partnerség javítását célzó új ESR-szervezetre irányuló stratégia szerint az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel[3] létrehozott európai statisztikai rendszer bizottságának (ESR-bizottság) tanácsadó szerepet kell betöltenie és segítenie kell a Bizottságot végrehajtási hatásköreinek gyakorlásában. A Bizottság továbbra is konzultál a mezőgazdasági és halászati statisztikák szakértőivel, mielőtt egy témát az európai statisztikai rendszer bizottsága elé terjesztene.

(9)       Az Agrárstatisztikai Állandó Bizottságra vonatkozó hivatkozásokat az európai statisztikai rendszer bizottságára való hivatkozásokkal kell felváltani.

(10)     Az Agrárstatisztikai Állandó Bizottsággal konzultációra került sor.

(11)     Ezért az 1166/2008/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

(12)     .

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1166/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 13. cikk a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés tekintetében Horvátország esetében a maximális összeg 500 000 EUR.”

Az (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik.

2. A 14. cikk a következőképpen módosul:

            a)         A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérés végrehajtásához – beleértve az e rendelet rendelkezései szerint a tagállamok által szolgáltatandó adatok feldolgozásához a Bizottság által használt adatbázisrendszerek kezeléséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges előirányzatokat is – a 2014–2018 közötti időszakra megállapított uniós pénzügyi keretösszeg 20 650 000 EUR.”;

            b)         A cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Bizottság az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel[4] összhangban hajtja végre az uniós pénzügyi támogatást.”

3. A szöveg a következő 14 a. cikkel egészül ki:

„14a. cikk

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság megfelelő intézkedésekkel – csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal – biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2) A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint a program keretében uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

              Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

              Az első és a második albekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban, valamint az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF elvégezheti az említett helyszíni és egyéb ellenőrzéseket és vizsgálatokat.”

4. A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot a 223/2009/EK rendelettel létrehozott, az európai statisztikai rendszerrel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[5] szerinti bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

              1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

              1.2.    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

              1.3.    A javaslat/kezdeményezés típusa

              1.4.    Célkitűzés(ek)

              1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása

              1.6.    Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

              1.7.    Tervezett igazgatási módszer(ek)

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

              2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

              2.2.    Irányítási és kontrollrendszer

              2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

              3.1.    A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

              3.2.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

              3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

              3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

              3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

              3.3.    A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.        A javaslat/kezdeményezés címe

A gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK rendeletnek a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tekintetében történő módosításáról

1.2.        A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[6]

3403 – Statisztikai információk előállítása

1.3.        A javaslat/kezdeményezés típusa

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[7]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.        Célkitűzések

1.4.1.     A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

A növekedés új forrásainak feltárása, a szociális kohézió erősítése és a vidéki gazdaság élénkítése

1.4.2.     Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés

Annak biztosítása, hogy 2016-tól összehangolt statisztikai adatok álljanak rendelkezésre az európai uniós gazdaságok szerkezetéről a döntéshozók és más érdekelt felek, többek között a nyilvánosság számára.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek):

3403 – Statisztikai információk előállítása

1.4.3.     Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat célja, hogy a 2016. évi gazdaságszerkezeti felméréshez való hozzájárulás céljából meghatározza a 2014–2018 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretet, ezáltal pénzügyi támogatást biztosítva a tagállamok számára a gazdaságok szerkezetére vonatkozó adatok összegyűjtéséhez.

A javasolt program biztosítani kívánja a közös agrárpolitika (beleértve az új KAP 2020-at) nyomon követéséhez és végrehajtásához nyújtott támogatás további rendelkezésre bocsátását azáltal, hogy lehetővé teszi a mezőgazdaság időbeli strukturális változásainak mérésére szolgáló adatok összegyűjtésének folytatását, ami az uniós mezőgazdasági trendek elemzéséhez szükséges.

A közös agrárpolitika mindig rendkívül fontos uniós szakpolitikai terület volt és a vidékfejlesztési politikára tekintettel továbbra is az, ahogy az a költségvetésben is megnyilvánul (azaz a teljes uniós költségvetés 30–40 %-át jelenti), és rendkívül fontos, hogy értékelhető legyen a szakpolitika mezőgazdasági fejlődésre gyakorolt hatása. A kezdeményezés alapján a tagállamok továbbra is pénzügyi támogatást kapnának a gazdaságok szerkezetére vonatkozó adatok összegyűjtéséhez abból a célból, hogy a közös agrárpolitika nyomon követéséhez és végrehajtásához szükséges adatsorok és a folyamatos információszolgáltatás biztosított legyen. A hatályos jogi keret egyéb aspektusai változatlanok maradnak, és új hatás nem várható.

1.4.4.     Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat végrehajtásának nyomon követése a következők révén történik: i. munkacsoportülések a tagállamokkal; ii. az adatok validálása az adatszolgáltatási kézikönyvben meghatározott szabályoknak megfelelően; valamint iii. a nemzeti módszertani jelentések elemzése.

1.5.        A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.     Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A gazdaságszerkezeti felmérések (a 2010. évi általános összeírás, valamint a 2013. évi és a 2016. évi mintavételes felmérés) az 1166/2008/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

1.5.2.     Az uniós részvételből adódó többletérték

Annak érdekében, hogy a közös agrárpolitikával összefüggésben összehasonlítható uniós szintű következtetéseket lehessen levonni, összehangolt adatgyűjtésre van szükség. Az Európai Unión belüli különböző éghajlati és környezeti régiók, a maguk különböző mezőgazdasági módszereivel megerősítik, hogy összehasonlítható statisztikák előállításához uniós szintű megközelítésre van szükség. Az intézkedés a szubszidiaritás elvének megfelelően lehetővé teszi, hogy az országok meghatározzák az adatok összegyűjtésének módját (személyes interjúk, postai úton elvégzett felmérés, internetes vagy telefonos felmérés, egyéb adminisztratív források használata stb.), azonban a rendeletnek megfelelően számos összehangolt adatot kell összegyűjteni egységes fogalommeghatározások alapján (amelyek a tagállamokban – mezőgazdaságuk sajátosságaitól függően – eltérően értelmezhetők). Ezért uniós intézkedésre van szükség ahhoz, hogy uniós szinten összehasonlítható adatokat lehessen összegyűjteni a mezőgazdaságról.

1.5.3.     Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A gazdaságszerkezeti felmérés felépítése meglehetősen összetett, és ahogy arról a felméréseket országukban végrehajtó tagállami képviselők a munkacsoportokban beszámolnak, jelentős munkát igényel a tagállamokban (jelenleg valamennyi, a felmérésben részt vevő gazdaság esetében körülbelül 200 változóra vonatkozóan gyűjtenek információt). A gazdaságszerkezeti felméréssel foglalkozó munkacsoport ülésein konzultációt folytattak a válaszadókra és az adatok összegyűjtéséért felelős szervezetekre nehezedő terhekről. Ebből kiderült, hogy az előírt adatok összegyűjtése jelentős terhet ró a tagállamokra (a statisztikai hivatalokra és a válaszadókra), és a kiváló minőségű adatok biztosításához gyakran személyes interjúkra van szükség. A felmérések végrehajtása és az előírt adatok összegyűjtése mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság részéről jelentős költségvetési forrásokat igényel – a tapasztalatok szerint a tagállami költségek nagymértékben meghaladhatják az uniós hozzájárulást (melynek felső határa az országonként meghatározott összeg legfeljebb 75 %-a). Miközben a 2010. és 2013. évi felmérésekhez a pénzügyi keret az 1166/2008/EK rendeletben került meghatározásra, a 2016. évi gazdaságszerkezeti felméréshez szükséges összeget a Bizottság javaslatára és a 2014-ben kezdődő időszakra szóló új pénzügyi keret alapján a költségvetési és jogalkotó hatóság határozza meg az 1166/2008/EK rendeletnek megfelelően.

Összhang és lehetséges szinergia egyéb eszközökkel

A hosszú történetre visszatekintő gazdaságszerkezeti felmérések végrehajtására 1966/67 óta az Unió által megállapított jogi keretnek megfelelően kerül sor. A jelenleg hatályos jogi aktus (az 1166/2008/EK rendelet) a 2010. évi általános összeírás formájában, valamint a 2013. évi és a 2016. évi mintavételes felmérés formájában ütemezett felmérésekre vonatkozik. A tervek szerint a felmérési program 2016 utáni folytatására vonatkozóan új jogalkotási kezdeményezésre kerül sor, amelynek célja a KAP 2020 és az azt követő szakpolitika kialakításához, végrehajtásához, nyomon követéséhez és értékeléséhez nyújtott támogatáshoz való hozzájárulás.

1.6.        Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

× A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

– ×   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014. január 1-jétől 2018. december 31-ig

– ×   Pénzügyi hatás: 2014-től 2019-ig

¨ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

– Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

– azt követően: rendes ütem.

1.7.        Tervezett irányítási módszer(ek) [8]

x Bizottság általi közvetlen irányítás

– x a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

– ¨  végrehajtó ügynökségen keresztül

¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

– ¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– ¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– ¨az EBB és az Európai Beruházási Alap;

– ¨ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

– ¨ közjogi szervek

– ¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

– ¨ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;

– ¨ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

– Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.           IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.        A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Ismertesse a rendelkezések gyakoriságát és feltételeit.

A támogatás kedvezményezettjeinek át kell adniuk az összegyűjtött adatokat és a megfelelő módszertani jelentést.

2.2.        Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.     Felismert kockázat(ok)

Esetleges adatminőségi és időszerűségi problémák.

2.2.2.     Tervezett ellenőrzési mód(ok)

Az adatkészletekre alkalmazandó validálási szabályokat előre közölni kell a tagállamokkal; a határidők betartását nyomon követik. Az egyes felmérésekhez nemzeti módszertani jelentéseket kell készíteni. A költségek elszámolhatóságát ellenőrzik.

2.3.        A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A szabályozói ellenőrzési mechanizmusok alkalmazása mellett az Eurostat csalás elleni stratégiát dolgoz ki a Bizottság 2011. június 24-én elfogadott új, csalás elleni stratégiájának (CAFS) megfelelően. Ez biztosítja majd többek között, hogy a belső csalás megelőzését célzó ellenőrzés teljes mértékben összhangban legyen a CAFS-stratégiával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítés a csalás kockázatát magában hordozó területek, valamint a megfelelő válaszlépések meghatározására irányuljon. Szükség szerint hálózatépítő csoportokat és a csalási ügyek elemzését szolgáló megfelelő informatikai eszközöket alakítanak ki.

Az Eurostat megfogalmazta a kiadások végrehajtásához kapcsolódó, a 2013–2017 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzési stratégiát. A stratégiához tartozó intézkedések és eszközök teljes mértékben alkalmazhatók a javasolt rendelettel összefüggésben. Az egyszerűsítésnek, a költséghatékony nyomonkövetési eljárások alkalmazásának, valamint a kockázatokon alapuló előzetes és utólagos ellenőrzések végrehajtásának célja a csalás valószínűségének csökkentése és annak megelőzéséhez való hozzájárulás. Az ellenőrzési stratégia részét képezik a csalás megelőzésére irányuló, egyedi figyelemfelkeltő intézkedések és kapcsolódó képzések is.

3.           A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.        A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

· Jelenlegi költségvetési kiadási tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám Megnevezés || diff./nem diff. ([9]) || EFTA-országoktól[10] ||  tagjelölt országoktól[11] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

2 || 05 08 02 Fenntartható növekedés: természeti erőforrások || diff. || NEM || NEM || NEM || NEM

· Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás

Szám [Megnevezés …...….] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

|| [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM

3.2.        A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.     A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete: || Szám: 2 || Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || || || 2014 || 2015 [12] || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || ÖSSZESEN

Ÿ Operatív előirányzatok || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma 05 08 02 [13] || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || 0,250 || 19,500 || 0,300 || 0,300 || 0,300 || || 20,650

Kifizetési előirányzatok || (2) || || 9,850 || 0,300 || 0,300 || 9,900 || 0,300 || 20,650

Költségvetési tétel száma || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || ||

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok [14] || || || || || || ||

Költségvetési tétel száma || || (3) || || || || || || ||

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok összesen || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || 0,250 || 19,500 || 0,300 || 0,300 || 0,300 || || 20,650

Kifizetési előirányzatok || =2+2a +3 || || 9,850 || 0,300 || 0,300 || 9,900 || 0,300 || 20,650

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || 0,250 || 19,500 || 0,300 || 0,300 || 0,300 || || 20,650

Kifizetési előirányzatok || (5) || || 9,850 || 0,300 || 0,300 || 9,900 || 0,300 || 20,650

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || 0,250 || 19,500 || 0,300 || 0,300 || 0,300 || || 20,650

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || 9,850 || 0,300 || 0,300 || 9,900 || 0,300 || 20,650

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Ÿ Operatív előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (4) || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || (5) || || || || || || ||

Ÿ Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN || (6) || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =4+ 6 || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || =5+ 6 || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || Igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

Főigazgatóság: Eurostat ||

Ÿ Humánerőforrás || 0,537 || 0,537 || 0,537 || 0,537 || 0,537 || 2,685

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 0,30 || 0,45 || 0,55 || 0,45 || 0,45 || 2,2

Eurostat ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,837 || 0,987 || 1,077 || 0,987 || 0,987 || 4,885

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) || 0,837 || 0,987 || 1,077 || 0,987 || 0,987 || 4,885

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 1,087 || 20,487 || 1,377 || 1,287 || 1,287 || || 25,525

Kifizetési előirányzatok || 0,837 || 10,837 || 1,377 || 1,287 || 10,887 || 0,300 || 25,525

3.2.2.     Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || ||

|| Típus[15] || Teljesítések átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összes költség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[16] || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés || Adatbázis || 1,45 || || 0,25 || || 0,3 || || 0,3 || || 0,3 || || 0,3 || || 1,45

– Teljesítés || Mikroadatok || 11,4 EUR adatonként || || || || 9,6 || || || || || || 9,6 || 1,685 M adat || 19,2

– Teljesítés || || || || || || || || || || || || || ||

1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || ||

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS || || || || || || || || || || || || || ||

– Teljesítés || || || || || || || || || || || || || ||

2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || ||

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || 0,25 || || 9,9 || || 0,3 || || 0,3 || || 9,9 || || 20,65

3.2.3.     Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.  Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || ||

Humánerőforrás || 0,537 || 0,537 || 0,537 || 0,537 || 0,537 || 2,685

Egyéb igazgatási kiadások || 0,3 || 0,45 || 0,55 || 0,45 || 0,45 || 2,2

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || 0,837 || 0,987 || 1,077 || 0,987 || 0,987 || 4,885

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE[17] bele nem tartozó előirányzatok || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || ||

ÖSSZESEN || 0,837 || 0,987 || 1,077 || 0,987 || 0,987 || 4,885

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjegy pontossággal) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 4,1 || 4,1 || 4,1 || 4,1 || 4,1 || ||

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve[18]

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || || || || || || ||

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy [19] || – a központban[20] || || || || || || ||

– a küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02 (AC, INT, END közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 4,1 || 4,1 || 4,1 || 4,1 || 4,1 || ||

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || – a kezdeményezéshez kapcsolódó támogatások kezelése – adatok validálása – támogatás és módszertani munka – jelentések elemzése

Külső munkatársak ||

3.2.4.     A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[21].

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.     Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

|| N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || ||

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||

3.3.        A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– ¨         a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– ¨         a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[22]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Jogcímcsoport…….. || || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(ek)et.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

[1]               HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

[2]               HL L 179., 1972.8.7., 1. o.

[3]               HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

[4]               HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

[5]               HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[6]               Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity-Based Budgeting).

[7]               A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

[8]               Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html.

[9]               Diff. = differenciált előirányzat / nem diff. = nem differenciált előirányzat.

[10]             EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

[11]             Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.

[12]             A 05 08 02 számú költségvetési tétel kifizetéseinek végrehajtására a 2014–2020 közötti időszak tekintetében főként 2015-ben (a 2016. évi felméréshez kapcsolódó előlegfizetések), a végső kifizetésekre pedig 2018-ban kerül sor.

[13]             A 05 08 02 számú költségvetési tétel a 2014–2020 közötti időszakban az EMGA-hoz tartozik és konkrét felső határ vonatkozik rá.

[14]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[15]             A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

[16]             Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés

[17]             Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

[18]             AC= szerződéses alkalmazott; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED= küldöttségi pályakezdő szakértő; AL = helyi alkalmazott; END= kirendelt nemzeti szakértő.

[19]             Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA- tételek).

[20]             Elsősorban a strukturális alapok, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) esetében.

[21]             Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[22]             A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.