52013DC0392

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a Hollandiában fennálló túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)       Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 126. cikke szerint a tagállamoknak kerülniük kell a túlzott költségvetési hiányt.

(2)       A Stabilitási és Növekedési Paktum az árstabilitás és az erős, fenntartható, munkahelyteremtéshez vezető növekedés eszközeként a rendezett államháztartás célkitűzésén alapul.

(3)       A Tanács 2009. december 2-án az EUMSZ 126. cikkének (6) bekezdése szerinti határozatában megállapította, hogy Hollandiában túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével és a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1997. július 7-i 1467/97/EK tanácsi rendelet[1] 3. cikkével összhangban ajánlást adott ki a túlzott hiány legkésőbb 2013-ig történő megszüntetéséről[2]. Az államháztartási hiánynak hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá történő csökkentése érdekében a holland hatóságoknak az ajánlás szerint 2010-ben végre kell hajtaniuk a 2010. évi költségvetésben tervezett költségvetési intézkedéseket, és 2011-ben megkezdve a konszolidációt, 2013-ig meg kell szüntetniük a túlzott hiányt. E célból a 2011–2013 közötti időszakban átlagosan évente a GDP 0,75 %-ának megfelelő költségvetési erőfeszítést kell biztosítaniuk, a konjunkturális feltételek figyelembevételével meg kell határozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a túlzott hiány 2013-ig történő megszüntetéséhez, és a gazdasági vagy költségvetési feltételek akkor vártnál jobb alakulása esetén fel kell gyorsítaniuk a hiány csökkentését. A Tanács 2010. június 2-át jelölte meg az eredményes intézkedések megtételének határidejeként.

(4)       2010. június 15-én a Bizottság megállapította, hogy a Bizottság szolgálatainak 2010. tavaszi előrejelzése alapján Hollandia a Tanács 2009. december 2-i ajánlásával összhangban eredményes intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá szorítsa, így a túlzotthiány-eljárás keretében abban az időpontban nincs szükség kiegészítő intézkedésekre.

(5)       Az 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság ajánlása alapján az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének megfelelő felülvizsgált ajánlás elfogadásáról határozhat, amennyiben sor került eredményes intézkedések meghozatalára, továbbá, ha az említett ajánlás elfogadását követően a költségvetésre jelentős negatív hatást gyakorló, előre nem látható gazdasági események következtek be. A költségvetésre jelentős és kedvezőtlen hatást gyakorló, előre nem látható kedvezőtlen gazdasági eseményeket a tanácsi ajánlás alapjául szolgáló gazdasági előrejelzéssel összevetve kell megvizsgálni.

(6)       Az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdésének és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének megfelelően a Tanácsnak a túlzott hiány meghatározott időszakon belül történő megszüntetésére irányuló ajánlásokat kell tennie az érintett tagállam részére. Az ajánlás az érintett tagállam számára legfeljebb hathónapos határidőt állapíthat meg a túlzott hiány megszüntetésére irányuló eredményes intézkedések meghozatalára. Továbbá a túlzott hiány megszüntetéséről szóló ajánlásban a Tanácsnak olyan éves költségvetési célok elérését kell előírnia, amelyek az ajánlást alátámasztó előrejelzések alapján összhangban vannak a strukturális egyenlegben, azaz az egyszeri és egyéb átmeneti intézkedések nélküli, ciklikusan kiigazított egyenlegben elért, viszonyítási alapként a GDP legalább 0,5 %-ának megfelelő egyenlegjavulással.

(7)       A bizottsági szolgálatok 2009. őszi előrejelzése szerint – amely a 2009. december 2-i, az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti tanácsi ajánlás alapjául szolgált – a holland gazdaság 2009-ben 2,5 %-kal szűkül, ezt mérsékelt élénkülés követi 2010-ben és 2011-ben, 0,25 %-os illetve 1,5 %-os GDP-növekedés mellett. Jóllehet a 2012-es és a 2013-as éveket az előrejelzés már nem fedte le, a jelentős negatív kibocsátási rés 2015-ig történő fokozatos megszűnésére vonatkozó feltételezés alapján 2012–2013-ra a 2011. évinél erősebb növekedést vártak. A GDP-növekedés 2009-ben a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi előrejelzésében vártnál kisebb mértékben, 3,7 %-kal esett vissza, 2010-ben pedig az export vezérelte élénkülés 1,6 %-kal erősebb volt, de 2011-ben a gazdasági növekedés 1 %-ra lassult, és a holland gazdaság 2012-ben visszacsúszott a recesszióba. Hollandiában 2011-ben az első negyedév kivételével negatívak voltak a negyedéves növekedési ráták, 2012-ben pedig 1 %-kal szűkült a holland gazdaság. Az év első felében negyedéves viszonylatban a növekedés enyhén pozitív volt, de azután erősen visszaesett. A GDP-növekedés összességében jóval alacsonyabbnak bizonyult a normál ciklikus élénkülés mellett várhatónál, és a gazdaság jelentős mértékű szűkülése negatívan érintette a foglalkoztatást; a munkanélküliség nőtt, a reálbér-növekedés negatívba fordult, a belföldi kereslet pedig csökkent.

(8)       A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2013-ban tovább, 0,8 %-kal csökken, noha a növekedés az év második felétől várhatóan fokozatosan visszatér a pozitív tartományba. A kereskedelem alakulása várhatóan hozzájárul az élénküléshez, a belföldi kereslet viszont az előrejelzések szerint 2013 nagy részében visszafogott marad. Az általános gazdasági kilátásokat, a reformjavaslatok és lehetséges további konszolidációs intézkedések végrehajtását illető bizonytalanság tovább apasztotta a belföldi keresletet. A várakozások szerint 2014-ben az export és az import egyaránt lendületet nyer, és a belföldi kereslet is fokozatos növekedésnek indul, támogatva a lassú kilábalást, a reál-GDP 0,9 %-ot kitevő növekedése mellett.

(9)       Hollandia úgy döntött, hogy a költségvetési kiigazítást 2011-re halasztja. Ezt a megközelítést a 2009. évi tanácsi ajánlás is jóváhagyta, amely konkrétan azt ajánlotta, hogy hajtsák végre a 2010. évi költségvetést, de a konszolidációt csak 2011-ben kell megkezdeni. Hollandia válaszképp a 2011‑2015 közötti időszakra vonatkozó, főként kiadáson alapuló intézkedésekből álló többéves csomagot dolgozott ki. Az intézkedések végrehajtása 2013-ig nagyjából jól halad. Miután a reál-GDP a Bizottság szolgálatainak 2009. őszi, a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott ajánlás alapjául szolgáló előrejelzéséhez képest 2009-ben és 2010-ben jobban teljesített, 2011-től jelentős mértékben romlott a holland gazdasági teljesítmény. Ez az államháztartás hasonló alakulásában is tükröződött, a költségvetési célok kezdeti, 2011-ig tartó túlteljesítésével. 2011-ben az államháztartási hiány elérte a GDP 4,5 %-át, ezt követően a GDP 4,1 %-ára javult 2012-ben. A hiány mozgatórugóit tekintve a gazdasági növekedés kilengései főként az állami bevételeket érintették. A pénzügyi válságból való kezdeti kilábalás, amely 2010-ben és 2011 első felében a vártnál erősebb gazdasági tevékenységgel járt, eleinte viszonylag erős bevételi teljesítményhez vezetett. Mindazonáltal később a bevételek elmaradtak a várttól, különösen 2011 második felében és 2012-ben, a növekedés visszaesése nyomán. Ez a negatív minta várhatóan folytatódik, és nagymértékben magyarázza a hiánnyal kapcsolatos gyenge kilátásokat is. Az általános trendek a bevételek ciklikus érzékenységét tükrözik, ami Hollandiában tipikusan megjelenik.

(10)     A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2013-ban várhatóan tovább javul, a GDP 3,6 %-ára, ami főként bevételoldali jelentős mértékű konszolidációs intézkedéseknek köszönhető, nevezetesen a héa-kulcs növelésének és a jövedéki adók emelésének, kiadásoldalon pedig a közalkalmazottak bérbefagyasztása és a jövedelemadó-sávok indexálásának elmaradása járul hozzá a konszolidációhoz. 2013-ban továbbá jelentős egyszeri műveletek hatnak a hiányra[3]. A 4G mobiltelefonos licenszek értékesítése és az SNS Reaal államosítása (mindkettő hatása 2013-ban jelenik meg) nagyjából kiegyenlítik egymást. Összességében azonban az egyszeri intézkedéseknek a GDP mintegy 0,2 %-át kitevő hiánycsökkentő hatása van, különösen a De Nederlandsche Bank osztalékfizetéseihez és a kikötőbővítéshez kapott állami hozzájárulásoknak a Havenbedrijf Rotterdam általi visszaszolgáltatásához kapcsolódóan. A többéves költségvetési előrejelzésekbe foglalt, részletesen meghatározott és egyeztetett intézkedésekhez tartoznak a folyamatos megtakarítások 2014-ben. Emellett De Nederlandsche Bank osztalékfizetéseiből és a bankokra kivetett válságadóból eredő pozitív egyszeri bevételek lefelé módosítják az államháztartási hiányt. Mindazonáltal, mivel a gyenge élénkülést figyelembe véve a bevételek várhatóan visszafogottak maradnak, az államháztartási hiány az előrejelzések szerint 2014-ben a GDP 3,6 %-án stabilizálódik. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése nem foglalja magában a kormány által 2013. márciusban javasolt, 2014-re vonatkozó kiegészítő konszolidációs csomagot, amelyet a szociális partnerekkel 2013. áprilisban kötött megállapodás nyomán ideiglenesen visszavontak.

(11)     2014-ben és azt követően nem elhanyagolható végrehajtási kockázatok kapcsolódnak a költségvetési kilátásokhoz. A koalíciós megállapodásban foglalt intézkedések tekintetében a kockázatok főként az előirányzott hatékonyságnövelésből erednek, amelyet a feladatok önkormányzatokhoz történő decentralizálása által terveznek elérni. Hollandiában a koalíciós megállapodásokat hagyományosan nagyrészt változtatások nélkül hajtják végre. Az elmúlt időszakban azonban számos jelentős változtatásra volt példa, amelyekre az eredeti tervek koalíciós partnerek általi újraértékelése vagy a szociális partnerekkel kötött megállapodás nyomán került sor. A 2014-re előrejelzett államháztartási hiány mindenesetre arra utal, hogy jelentős kiegészítő intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy az államháztartási hiányt 2014-ben a GDP 3 %-a alá szorítsák.

(12)     A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi aktualizált előrejelzése szerint a 2010‑2013 közötti kiigazítási időszakban évente átlagosan várhatóan körülbelül a GDP 0,7 %-ának megfelelő mértékben javul a strukturális egyenleg, de 2014-ben nagyjából 0,3 százalékponttal romlik. A 2013. tavaszi előrejelzés alapján a 2011‑2013 közötti időszakban az átlagos költségvetési erőfeszítés így megközelítené a GDP 0,75 %-ában előírt mértéket. Ha figyelembe vesszük a potenciális kibocsátásnövekedésnek a túlzotthiány-eljárás szerinti 2009. évi ajánlás kibocsátása óta történt jelentős lefelé irányuló módosítását és a gazdasági növekedés összetételének a bevételekre ható módosításait, az így kapott átlagos éves strukturális erőfeszítés (a GDP 1,1 %-a) jelentős mértékben meghaladja a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott 2009. évi tanácsi ajánlásban a 2011‑2013 közötti időszakra előírt átlagos éves költségvetési erőfeszítést (a GDP 0,75 %-a). Ezért úgy tekinthető, hogy Hollandia a tanácsi ajánlással összhangban eredményes intézkedéseket tett. Alulról felfelé irányuló megközelítés szerint a teljes költségvetési erőfeszítés a 2011‑2013 közötti időszakban a GDP 4 %-át teszi ki, vagy évente a GDP mintegy 1,3 %-át, ami nagyjából egyformán oszlik meg a bevételi és a kiadási intézkedések között. A 2010‑2013 során hozott költségvetési konszolidációs intézkedések ezen, lentről felfelé irányuló értékelése alátámasztja azt a következtetést, hogy Hollandia eredményes intézkedéseket tett.

(13)     Az adósság alakulása Hollandiában kedvezőtlen volt. 2008-ban fő tényezőként a holland bankok támogatására irányuló jelentős kormányzati műveletek emelték meg az államadósság arányát, amely a 2007-ben a GDP 45,3 %-át kitevő értékről 58,5 %-ra duzzadt. 2008‑2012 között folyamatosan emelkedett, 2012-ben 71,2 %-ot ért el. A Bizottság szolgálatainak 2013. tavaszi előrejelzése szerint az adósság aránya várhatóan tovább emelkedik: 2013-ban a GDP 74,6 %-ára, 2014-ben pedig a GDP 75,8 %-ára. Ez főként az alacsony nominális GDP-növekedéssel társuló tartós államháztartási hiány eredménye, míg az államadóssághoz köthető EFSF- és ESM-műveleteknek csak viszonylag kismértékű felfelé mutató hatása van. A 2013-ra várható bruttó adósságarány felfelé való elmozdulása az SNS Reaal 2013 elején történt államosításához kapcsolódó, a GDP mintegy 1 %-ának megfelelő adósságnövelő műveletekhez is köthető (a körülbelül a GDP 0,6 %-át kitevő hiánynövelő intézkedések mellett).

(14)     A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival összhangban, mindezen tényezőket, különösen pedig a költségvetési pozíciónak az EUMSZ 126. cikke (7) bekezdése szerinti eredeti tanácsi ajánlás alapjául szolgálóhoz képest gyengébb általános gazdasági pozícióból eredő, jelentős mértékű romlását figyelembe véve, indokolt Hollandia számára új, 2014-es határidőt megállapítani a túlzott hiány kiigazítására.

(15)     A gazdaság és a költségvetés alakulását övező nagyfokú bizonytalanság ismeretében a korrekciós időszak utolsó évére ajánlott költségvetési célt jóval a referenciaérték alatt kell meghatározni annak garantálása érdekében, hogy a korrekció az előírt határidőn belül eredményesen és tartósan megvalósuljon.

(16)     A túlzott hiány megszüntetésére szolgáló további egy év biztosítása arányos lenne a 2013-ra a GDP 3,6 %-ában, 2014-re pedig a GDP 2,8 %-ában meghatározott közbenső államháztartási hiánycélokkal. A strukturális költségvetési egyenleg e célokhoz köthető, alapul szolgáló javulása 2013-ban a GDP 0,6 %-a, 2014-ben pedig a GDP 0,7 %-a. Összességében a fent említett strukturális célok eléréséhez a holland hatóságoknak biztosítaniuk kell a 2013-ban előirányzott strukturális erőfeszítés teljesítését és az alapforgatókönyvben szereplő intézkedéseken felül legalább a GDP 1 %-át kitevő további konszolidációs intézkedéseket kell elfogadniuk 2014-ben. Ezek a célok figyelembe veszik, hogy ellensúlyozni kell a költségvetési konszolidációnak a GDP-növekedésre kifejtett hatásán keresztül az államháztartást érő negatív másodlagos hatásokat.

(17)     Az Európai Bizottság 2012. évi költségvetési fenntarthatósági jelentéséből kiderül, hogy Hollandia rövid távon nem szembesül a költségvetési stressz kockázatával. Az országra közép- és hosszú távon közepes fenntarthatósági kockázat jellemző. Jóllehet a 2013. évi nyugdíjreform fontos pozitív lépés, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében további intézkedésekre lesz szükség, különösen a tartós ápolás-gondozáshoz kapcsolódó kiadások visszafogása terén.

(18)     Hollandia teljesíti annak feltételeit, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében meghatározott, a túlzott államháztartási hiány megszüntetésére kitűzött határidő meghosszabbítható legyen,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

(1) Hollandiának legkésőbb 2014-ig meg kell szüntetnie a jelenleg fennálló túlzott hiányt.

(2) Hollandiának 2013-ban a GDP 3,6 %-át, 2014-ben pedig a GDP 2,8 %-át kitevő államháztartási hiányt kell elérnie, ami a Bizottság szolgálatainak aktualizált 2013. tavaszi előrejelzése alapján összhangban van a strukturális egyenlegnek a GDP 0,6 %-át, illetve 0,7 %-át kitevő javulásával.

(3) Hollandiának végre kell hajtania a 2013. évi költségvetéssel már elfogadott többéves intézkedéseket, ugyanakkor készen kell állnia ezek kompenzálására, ha a hasznuk a jelenleg tervezettnél kisebbnek bizonyul, és a túlzott hiány 2014-ben való megszüntetésének biztosításához elegendő további intézkedéseket kell végrehajtania. A Tanács [október 1-jei] határidőt állapít meg Hollandia számára eredményes intézkedések meghozatalára, valamint arra, hogy az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4a) bekezdésével összhangban részletes jelentést tegyen a célok elérése érdekében kidolgozott konszolidációs stratégiáról.

Ezenfelül a költségvetési konszolidációs stratégia sikerének biztosítása érdekében fontos, hogy az európai szemeszter keretében Hollandiának címzett – különösen a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás prevenciós ágához kapcsolódó – tanácsi ajánlásokkal összhangban átfogó strukturális reformokkal támasszák alá a költségvetési konszolidációt.

Ennek az ajánlásnak a Holland Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

[1]               HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

[2]               A Hollandiára vonatkozó túlzotthiány-eljáráshoz kapcsolódó dokumentumok megtalálhatóak a következő weboldalon:http://ec.europa.eu/economy_finance/economic_governance/sgp/deficit/countries/netherlands_en.htm

[3]               A műveletek besorolásának ilyen értelmezése nem befolyásolja az Eurostat hivatalos értékelését.