(1)

A 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) módosítására van szükség a piaci fejlemények és a piaci szereplők és felügyeletek eddigi tapasztalatainak figyelembevétele érdekében, különösen a letétkezelők feladataira és kötelezettségeire, javadalmazási politikájára és a szankciókra vonatkozó nemzeti rendelkezések eltéréseinek a kezelése érdekében.

(2)

Annak elkerülése érdekében, hogy a rosszul kidolgozott javadalmazási rendszerek esetleg káros hatást gyakoroljanak az eredményes kockázatkezelésre és az egyes személyek kockázatvállalási magatartásának ellenőrzésére, egyértelmű kötelezettséget kell előírni az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai számára arra vonatkozóan, hogy az általuk kezelt ÁÉKBV kockázati profiljára szakmai tevékenységük révén lényeges hatást gyakorló alkalmazotti kategóriák tekintetében a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló javadalmazási politikákat és gyakorlatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn. Ezen alkalmazotti kategóriáknak magukban kell foglalniuk az alapok és a részalapok szintjén a döntéshozatalért felelős bármely munkavállalót és alkalmazottat, az alapkezelőlet és azokat a személyeket, akik valódi befektetési döntéseket hoznak, azokat a személyeket, akiknek hatalmukban áll befolyásolni ezeket a munkavállalókat, ideértve a befektetéspolitikai tanácsadókat és elemzőket, a felső vezetést, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke tekintetében a felső vezetéssel és a döntéshozásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat. Ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni azokra az ÁÉKBV befektetési társaságokra is, amelyek nem jelölnek ki alapkezelő társaságot.

(3)

A javadalmazási politikákra nézve irányadó elvekben el kell ismerni, hogy az ÁÉKBV alapkezelő társaságok a méretüknek, az általuk kezelt ÁÉKBV-alapok méretének, belső szervezeti felépítésüknek, valamint tevékenységeik jellegének, körének és összetettségének megfelelően eltérően tudják alkalmazni e politikákat. Az ÁÉKBV alapkezelő társaságoknak azonban minden körülmények között biztosítaniuk kell, hogy egyszerre alkalmazzák az összes ilyen elvet.

(4)

Az ezen irányelvben megállapított hatékony és eredményes javadalmazási politikákra vonatkozó elveknek összhangban kell lenniük azokkal az elvekkel, amelyeket a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról szóló, 2009. április 30-i 2009/384/EK bizottsági ajánlás (3) meghatározott, továbbá az FSB munkájával és a G20-aknak a pénzügyi szolgáltatási ágazatban kockázatmérséklésre vonatkozó kötelezettségvállalásaikkal, illetve ez utóbbiaknak ki kell egészíteniük azokat.

(4a)

A garantált változó javadalmazásnak kivételes jellegűnek kell lennie, mivel nincs összhangban sem a hatékony kockázatkezeléssel, sem a teljesítményarányos fizetés elvével, és nem képezheti részét a jövőbeli javadalmazási terveknek.

(4b)

Az alapból az alapkezelő társaságok részére fizetett javadalmazásnak, csakúgy mint az alapkezelő társaságok által a munkavállalók részére fizetett javadalmazásnak összhangban kell állnia a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel és a befektetők érdekeivel.

(4c)

Az arányos javadalmazás mellett, az alapkezelő társaság a befektetések fenntartásához és védelméhez közvetlenül kapcsolódó költségeket és kiadásokat – mint például a jogi intézkedések, a befektetők jogainak védelme vagy érvényesítése, az elveszett értékek visszaszerzése vagy kompenzációja – kiszámlázhatja az alapnak. A Bizottságnak értékelnie kell, hogy melyek a tagállamokban a lakossági befektetési termékek vonatkozásában a termékekhez kapcsolódó általános költségek és kiadások. A Bizottságnak konzultációt kell indítania és hatásvizsgálatot kell lefolytatnia, amelyet – ha további harmonizációra van szükség – jogalkotási folyamatnak kell követnie.

(5)

A javadalmazási politikák és gyakorlatok értékelésével kapcsolatos felügyeleti konvergencia előmozdítása érdekében az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Értékpapírpiaci Hatóságnak (EÉPH) gondoskodnia kell arról, hogy rendelkezésre álljon az eszközkezelési szektor hatékony és eredményes javadalmazási politikájáról szóló iránymutatás. Az iránymutatás kidolgozásában az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Európai Bankhatóságnak (EBH) is segítenie kell az EÉPH-t. Az iránymutatásoknak különösen további utasításokat kell előírniuk az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV-k kockázati profiljával, kockázatvállalási hajlandóságával és a stratégiájával összeegyeztethető javadalmazási elvek részleges semlegesítéséről. Az EÉPH által a javadalmazási politikákról készített iránymutatásokat lehetőség szerint, amennyire csak lehet, össze kell hangolni az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (6) szabályozott alapokra vonatkozó iránymutatásokkal. Emmellett az EÉPH-nak felügyelnie kell az iránymutatásnak a nemzeti hatóságok általi végrehajtását is. A belső piac egészében érvényesülő egyenlő versenyfeltételek védelme érdekében a veszteségeket haladéktalanul felügyeleti eljárás alá kell vonni.

(6)

A javadalmazásra vonatkozó rendelkezések nem sérthetik a Szerződések által garantált alapvető jogokat, a nemzeti szerződési jog és munkajog általános elveit, a részvényesek jogaira és részvételére, valamint az érintett intézmény igazgatási és felügyeleti szerveinek általános kötelezettségeire vonatkozó jogszabályokat, valamint adott esetben a szociális partnerek jogát kollektív szerződés kötésére és érvényesítésére a nemzeti jogszabályoknak és szokásoknak megfelelően.

(7)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a különböző tagállamokban a vonatkozó szabályozási előírások harmonizációjának szükséges szintjét, további szabályokat kell elfogadni, amelyek meghatározzák a letétkezelők feladatait és kötelezettségeit, kijelölik azokat a jogalanyokat, amelyeket letétkezelőként lehet kinevezni, és tisztázzák a letétkezelők felelősségét olyan esetekben, amikor az ÁÉKBV eszközei elvesznek a letéti elhelyezés során, vagy amikor a letétkezelők nem megfelelően teljesítik a felügyeleti kötelezettségeiket. E kötelezettségek nem megfelelő teljesítése eszközvesztést eredményezhet, de eredményezheti az eszközök értékének csökkenését is, ha például egy letétkezelő olyan befektetéseket is eltűrt, amelyek nem feleltek meg az alap szabályzatának, miközben ezzel váratlan vagy előre látható kockázatnak tette ki a befektetőt. További szabályoknak kell tisztázniuk a letétkezelői funkció átruházásának feltételeit is.

(8)

Szükséges annak tisztázása, hogy az ÁÉKBV-nek egyetlen letétkezelőt kell kijelölnie az ÁÉKBV eszközeinek általános felügyeletére. Egyetlen letétkezelő kinevezésének előírása révén azt kell biztosítani, hogy a letétkezelő áttekintéssel rendelkezzen az ÁÉKBV valamennyi eszköze felett, és mind az alap vezetői, mind a befektetők egy helyre fordulhassanak az eszközök letéti őrzésével vagy a felügyeleti funkció ellátásával kapcsolatos probléma esetén. Az eszközök letéti őrzése magában foglalja az eszközök letétben őrzését, vagy ahol az eszközök jellege miatt a letétben őrzés nem lehetséges, az eszközök tulajdonjogának ellenőrzését és nyilvántartás vezetését az eszközökről.

(9)

Feladatai ellátása során a letétkezelőnek becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV, illetve az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.

(10)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a letétkezelői kötelezettségek teljesítésének harmonizálását valamennyi tagállamban az ÁÉKBV jogi formájától függetlenül, szükséges a felügyeleti kötelezettségek egységes felsorolásának a bevezetése, amely mind a vállalati ÁÉKBV (befektetési társaság), mind a szerződéses ÁÉKBV esetében alkalmazandó.

(11)

A letétkezelő felel az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséért, és különösen annak biztosításáért, hogy az ÁÉKBV tulajdonát képező befektetői pénzt és készpénzt helyesen könyveljék el az ÁÉKBV, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró letétkezelő nevére nyitott számlákon. Ezért részletes rendelkezéseket kell elfogadni a pénzmozgások nyomon követésére vonatkozóan a hatékony és egységes szintű befektetővédelem biztosítása érdekében. A letétkezelőnek a befektető pénzének készpénzszámlákon történő könyvelésekor figyelembe kell vennie a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 2006/73/EK bizottsági irányelv (7) 16. cikkében megállapított elveket.

(12)

A csalárd készpénzátutalások megelőzése érdekében elő kell írni, hogy a letétkezelő tudomása nélkül ne lehessen az alap ügyleteivel kapcsolatos készpénzszámlákat nyitni.

(13)

Az ÁÉKBV számára letéti kezelésében lévő pénzügyi eszközöket el kell különíteni a letétkezelő saját eszközeitől, és minden esetben az ÁÉKBV tulajdonaként kell azonosítani; ennek az előírásnak a célja további biztonsági háló nyújtása a befektetők számára a letétkezelő mulasztása esetére.

(14)

Az ÁÉKBV tulajdonát képező eszközök letéti őrzésének jelenlegi kötelezettségén túlmenően, meg kell különböztetni azokat az eszközöket, amelyek letéti őrzése lehetséges, azoktól az eszközöktől, amelyeké nem, és amelyekre ehelyett a nyilvántartási és tulajdonjog-ellenőrzési követelmény vonatkozik. A letétben őrizhető eszközök csoportját világosan el kell különíteni, mivel az elveszett eszközök megtérítésének a kötelezettsége csak erre a konkrét pénzügyieszköz-kategóriára érvényes.

(14a)

A letétkezelő által letétben őrzött pénzügyi eszközöket nem szabad a letétkezelőnek vagy a letétkezelői funkcióval megbízott harmadik félnek saját céljaira újra hasznosítani.

(15)

Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyekkel a letétkezelő a letéti őrzési kötelezettségeit harmadik félre ruházhatja át. Az átruházást és a továbbruházást objektíven meg kell indokolni és azokra szigorú követelményeket kell előírni az átruházott funkcióval megbízott harmadik fél megfelelőségét, valamint azt illetően, hogy a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal járjon el a harmadik fél kiválasztása, kinevezése és ellenőrzése során. Az egységes piaci feltételek és az ugyanilyen magas szintű befektetővédelem megvalósítása céljából, ezeket a feltételeket össze kell hangolni a 2011/61/EU irányelv, a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet  (8) és az 1095/2010/EU rendelet szerint alkalmazandóakkal. Rendelkezéseket kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik felek rendelkezzenek a feladataik teljesítéséhez szükséges eszközökkel, és elkülönítsék az ÁÉKBV-k eszközeit.

(16)

Az eszközök megőrzésének a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) rendelkezései szerinti rábízása értékpapír-elszámolási rendszer működtetőjére, vagy a hasonló szolgáltatások nyújtásának harmadik országbeli értékpapír-elszámolási rendszerekre történő rábízása nem tekinthető a letétkezelői funkciók átruházásának.

(17)

A harmadik fél, amelyre az eszközök biztonságos megőrzését átruházták, gyűjtőszámlát tarthat fenn elkülönített közös számlaként az ÁÉKBV-k részére.

(18)

A letétkezelés harmadik félre történő átruházása esetében annak biztosítására is szükség van, hogy a harmadik félre vonatkozzanak a hatékony prudenciális szabályozás és felügyelet konkrét előírásai. Ezenkívül rendszeres külső ellenőrzést kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi eszközök annak a harmadik félnek a birtokában legyenek, amelyre a letétkezelést átruházták.

(19)

A befektetővédelem egységesen magas szintjének biztosítása érdekében a működésre és az összeférhetetlenség kezelésére vonatkozó rendelkezéseket kell elfogadni, és azokat minden helyzetben alkalmazni kell, beleértve a letéti őrzési feladatok átruházásának esetét. Ezen szabályoknak különösen biztosítaniuk kell a letétkezelő, az ÁÉKBV és az alapkezelő társaság feladatainak és funkcióinak egyértelmű elhatárolását.

(20)

A befektetővédelem magas szintjének biztosítása és a prudenciális szabályozás és folyamatos felügyelet megfelelő szintjének garantálása érdekében kimerítő listát kell készíteni azokról a jogalanyokról, amelyek jogosultak letétkezelői tevékenység folytatására oly módon, hogy csak a hitelintézetek és befektetési társaságok számára szabad engedélyezni az ÁÉKBV letétkezelői tevékenység folytatását. Annak érdekében, hogy a korábban esetlegesen ÁÉKBV letétkezelői tevékenység folytatására jogosult más szervezetek átalakulhassanak erre jogosult jogalanyokká, átmeneti rendelkezéseket kell hozni az ilyen jogalanyokra vonatkozóan.

(21)

Szükséges az ÁÉKBV-letétkezelő felelősségének meghatározása és tisztázása a letétbe helyezett pénzügyi eszköz elvesztése esetére. A letétkezelő legyen köteles a letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget az ÁÉKBV rendelkezésére bocsátani. Az eszközök elvesztése esetére a kötelezettség alóli további mentesítés előírása nem indokolt, kivéve, ha a letétkezelő bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan „érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény” miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna”. Ebben az összefüggésben a letétkezelő – kimentendő magát a felelőssége alól – nem hivatkozhat bizonyos belső körülményekre, mint például egy munkavállaló által elkövetett csalásra.

(22)

Ha a letétkezelő letétkezelési feladatokat ruház át, és a harmadik fél által őrzött pénzügyi eszközök elvesznek, a felelősséget a letétkezelőnek kell viselnie. Azt is meg kell állapítani, hogy letétben őrzött eszközök elvesztése esetén a letétkezelő köteles ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget rendelkezésre bocsátani, még akkor is, ha az eszközök elvesztése egy alletétkezelőnél történt. A letétkezelő csak akkor mentesül ez alól a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt és olyan következménnyel következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen volt. Ebben az összefüggésben a letétkezelő – kimentendő magát a felelőssége alól – nem hivatkozhat bizonyos belső körülményekre, mint például egy munkavállaló által elkövetett csalásra. Nem lehetséges szerződéses vagy szabályozási felelősség alóli mentesítés azokban az esetekben, amikor egy letétkezelő vagy alletétkezelője veszíti el az eszközöket.

(23)

Minden ÁÉKBV-alapba befektetőnek biztosítani kell a jogot, hogy a letétkezelője kötelezettségeivel kapcsolatos követelésekkel élni tudjon közvetlenül vagy közvetve az alapkezelő társaságon keresztül. A letétkezelő elleni jogorvoslat nem függhet az ÁÉBV jogi (vállalati vagy szerződéses) formájától, sem pedig a letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetők között fennálló jogviszony természetétől.

(24)

2010. július 12-én a Bizottság javasolta a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló, 1997. március 3-i 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) módosítását. Fontos a 2010. július 12-i javaslat kiegészítése oly módon, hogy tisztázza az ÁÉKBV-letétkezelő és alletétkezelő kötelezettségeit és felelősségi körét annak érdekében, hogy az ÁÉKBV-befektetők számára magas szintű védelmet biztosítson, amennyiben a letétkezelő nem tudja teljesíteni az ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeit.

(24a)

Ezen irányelvnek a letétkezelők feladatait és felelősségeit meghatározó rendelkezéseinek fényében, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy mely helyzetekben vezethet egy ÁÉKBV-letétkezelő vagy egy alletétkezelő csődje – a befektetéseik nettó eszközértékének csökkenése vagy más okok által – az ÁÉKBV-befektetőknek az említett rendelkezések szerint nem behajtható veszteségéhez, és amelyek így olyan biztosítás vagy valamely olyan kártalanítási rendszer igénybevételét teszik szükségessé, amely fedezetet nyújt a letétkezelőnek az alletétkezelő csődje esetére. Az elemzésnek azt is vizsgálnia kell, hogy ilyen helyzetekben hogyan lehet biztosítani a befektetők egyenértékű, a befektető és a csőd által érintett átruházható értékpapírok közötti közvetítési lánctól független védelmét vagy az átláthatóságot. A fenti elemzést – szükség esetén jogalkotási javaslatok kíséretében – be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(25)

Gondoskodni kell arról, hogy a letétkezelőkre ugyanazok a követelmények vonatkozzanak függetlenül az ÁÉKBV jogi formájától. A követelmények egységességének fokoznia kell a jogbiztonságot, növelnie a befektetővédelmet, és hozzá kell járulnia egységes piaci viszonyok kialakításához. A Bizottság nem kapott értesítést arról, hogy bármilyen befektetési vállalkozás eltérést vett volna igénybe azon általános kötelezettség tekintetében, hogy eszközeit egy letétkezelőre bízza. Ezért a 2009/65/EK irányelvnek a befektetési vállalkozások letétkezelőjére vonatkozó előírásai redundánsnak tekintendők.

(26)

A pénzügyi szolgáltató szektor szankciórendszerének megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleménnyel összhangban az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni olyan pénzbírságok alkalmazására, amelyek kellően magas szintűek ahhoz, hogy visszatartó erővel rendelkezzenek és arányosak legyenek, és ellensúlyozzák a szabálysértő magatartástól elvárt előnyöket.

(27)

A minden tagállamban történő következetes alkalmazás biztosítása érdekében a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírságok szintjének meghatározása során a tagállamok számára elő kell írni, hogy biztosítsák az összes lényeges körülmény illetékes hatóságok általi figyelembevételét.

(28)

A nyilvánosságra gyakorolt visszatartó hatás erősítése és a befektetők védelmére negatívan ható szabálysértésekről szóló tájékoztatás érdekében a szankciókat – jól meghatározott körülmények kivételével – közzé kell tenni. Az arányosság elve betartásának biztosítása érdekében a szankciókat az anonimitás megőrzésével kell közzétenni, ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek.

(29)

A potenciális jogsértések feltárása érdekében az illetékes hatóságokat fel kell ruházni a szükséges vizsgálati hatáskörökkel és hatékony mechanizmusokat kell létrehozni, amelyekkel ösztönzik a lehetséges vagy tényleges jogsértés bejelentését.

(30)

Ez az irányelv nem sérti a tagállamok büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogának rendelkezéseit.

(31)

Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés rögzíti.

(32)

Ezen irányelv céljainak elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. A Bizottságot fel kell hatalmazni mindenekelőtt olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyek rendelkeznek a letétkezelő és az alapkezelő társaság vagy befektetési társaság közötti típusmegállapodásban feltüntetendő adatokról, a letétkezelői funkció ellátásának feltételeiről, ideértve a pénzügyi eszközök típusait, amelyeknek szerepelniük kell a letétkezelő letétkezelői kötelezettségei körében, azokról a feltételekről, amelyekkel a letétkezelő gyakorolhatja a letétkezelői feladatait a központi letétkezelőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök tekintetében, és azokról a feltételekről, amelyek alapján a letétkezelőnek a névre szólóan kibocsátott és a kibocsátónál vagy a könyvvezetőnél nyilvántartott pénzügyi eszközök letéti őrzését végeznie kell, a letétkezelők átvilágítási kötelezettségeiről, az elkülönített kezelési kötelezettségről, azokról a feltételekről és körülményekről, amelyek esetében a letétbe helyezett pénzügyi eszközöket elveszettnek kell tekinteni, arról, hogy mit lehet „minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen, ésszerű befolyásán túlmenő külső eseménynek” tekinteni. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak legalább olyan szintű befektetői védelmet kell nyújtaniuk, mint a 2011/61/EU irányelvben elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak.  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára egyidejűleg, időben és megfelelően történő eljuttatásáról.

(33)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával (11) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása.

(34)

A tagállamok egymástól függetlenül eljárva nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani azon intézkedések célját, amelyek a letétkezelők kötelezettségeire és felelősségére, valamint az alapkezelő társaságok és befektetési társaságok javadalmazási politikájára vonatkozó követelmények megerősítése, valamint az irányelv rendelkezései megsértésének fontosabb eseteire vonatkozó szankciók egységes standardjainak bevezetése révén a befektetők ÁÉKBV-vel kapcsolatos bizalmának javítására irányulnak. Mivel a megállapított problémákat csak európai szintű intézkedéssel lehet kezelni és az ilyen fellépés uniós szinten jobban megvalósítható, az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően el kell fogadnia a szükséges intézkedéseket. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(34a)

A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban megtörtént az egyeztetés az európai adatvédelmi biztossal.

(35)

Ezért a 2009/65/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az irányelv a következő ▌ cikkekkel egészül ki:

„14a. cikk

(1)   A tagállamok kötelezik az alapkezelő társaságokat, hogy olyan hatékony és eredményes kockázatkezelést előmozdító és azzal összhangban álló javadalmazási politikákat alkalmazzanak, amelyek nem ösztönzik a kezelésükben lévő ÁÉKBV kockázati profiljával, alapszabályával vagy létesítő okiratával össze nem egyeztethető kockázatvállalást.

(2)   A javadalmazási politikák és gyakorlatok a fizetések és a nem kötelező nyugdíjjuttatások rögzített és változó összetevőire vonatkoznak.

(3)   A javadalmazási politikák és gyakorlatok azon alkalmazotti kategóriákra alkalmazandóak – köztük bármely munkavállaló és alkalmazott, mint például, de nem kizárólag az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazottak – az alapok és a részalapok szintjén, akik:

(4)   Az 1095/2010/EU ▌ rendelet 16. cikke szerint az EÉPH az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki, amelyek megfelelnek a 14b. cikknek. Ezen iránymutatások figyelembe veszik a 2009/384/EK ▌ ajánlásban meghatározott hatékony javadalmazási politikákra vonatkozó elveket, az alapkezelő társaság és az általa kezelt ÁÉKBV méretét, azok belső szervezeti felépítését, valamint tevékenységeik jellegét, körét és összetettségét. Az iránymutatások kidolgozása folyamán az EÉPH szorosan együttműködik az ▌ EBH-val a pénzügyi szolgáltatások más szektoraira – különösen hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra – kidolgozott követelmények összhangjának biztosítása érdekében.

14b. cikk

(1)   Az ebben a cikkben említett javadalmazási politika meghatározásakor és alkalmazásakor az alapkezelő társaságok a méretüknek, belső szervezetüknek és tevékenységük jellegének, körének és összetettségének megfelelő módon és mértékben betartják az alábbi elveket:

1a)     Az EÉPH az illetékes hatóságokkal együttműködésben figyelemmel kíséri a 14a. cikkben említett javadalmazási politikákat. A 14a. és 14b. cikk megsértése esetén az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkében meghatározott hatáskörének megfelelően járhat el, pontosabban ajánlást intézhet a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, hogy azok ideiglenesen betiltsák vagy korlátozzák az egyes javadalmazási politikák alkalmazását.

1b.     Az [ÁÉKBV/alapkezelő vállalat/javadalmazási bizottság] tartós adathordozón évente tájékoztatja a befektetőket az ÁÉKBV javadalmazási politikájáról a 14a. cikk hatálya alá tartozó alkalmazottak vonatkozásában, valamint a javadalmazás kiszámításának módjáról.

1c.     A 14b. cikk (1) bekezdésének ellenére, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság kérhesse az [ÁÉKBV-t/alapkezelő vállalatot/javadalmazási bizottságot], hogy adjon írásbeli magyarázatot arról, hogy bármely változó javadalmazási csomagja hogyan van összhangban egy olyan javadalmazási politika elfogadására vonatkozó kötelezettségével, amely:

Az EBH-val szoros együttműködésben az EÉPH belefoglalja a javadalmazási politikára vonatkozó iránymutatásába, hogy az eltérő ágazati javadalmazási elveket, például a 2011/61/EU és a 2013/36/EU irányelvben foglaltakat hogyan kell alkalmazni, amikor a munkavállalók vagy az egyéb kategóriájú személyzet eltérő ágazati javadalmazási elvek alá tartozó szolgáltatásokat végez. [Mód. 3]

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott elveket alkalmazni kell az alapkezelő társaságok által kifizetett bármilyen típusú javadalmazásra és az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek bármilyen formában történő átadására, amennyiben abban az alkalmazottak azon kategóriája részesül, amely magában foglalja a felső vezetést, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős alkalmazottakat, valamint a teljes javadalmazásuk mértéke miatt a felső vezetéssel és a kockázatvállalásért felelős alkalmazottakkal azonos javadalmazási kategóriába tartozókat, akiknek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profilra vagy a kezelésükben lévő ÁÉKBV kockázati profiljára.

(3)   A méretük vagy a kezelésükben lévő ÁÉKBV mérete, a belső szervezeti felépítésük, valamint tevékenységeik jellege, köre és összetettsége szempontjából jelentős alapkezelő társaságok javadalmazási bizottságot hoznak létre. A javadalmazási bizottságot úgy kell kialakítani, hogy hozzáértő és független módon ítélhesse meg a javadalmazási politikákat és gyakorlatokat, valamint a kockázat kezelésére létrehozott ösztönzőket.

A javadalmazási bizottság – amennyiben az ilyen testület létrehozása ésszerű az EÉPH iránymutatásai szerint – felelős a javadalmazásra vonatkozó, többek között az érintett alapkezelő társasággal vagy ÁÉKBV-val kapcsolatos kockázatra és kockázatkezelésre hatással lévő és a felügyeleti feladatokat ellátó irányító testület által meghozandó döntések előkészítéséért. A javadalmazási bizottság elnöke az irányító testület egyik olyan tagja, aki az érintett alapkezelő társaságban nem lát el vezetői feladatot. A javadalmazási bizottság tagjai az irányító testület olyan tagjai közül kerülnek ki, akik az érintett alapkezelő társaságban nem látnak el vezetői feladatokat. A javadalmazási bizottság magában foglalja az alkalmazottak képviselőit is, és biztosítja, hogy szabályai lehetővé tegyék a részvényesek számára az összehangolt fellépést. Az ilyen döntések előkészítésekor a javadalmazási bizottság figyelembe veszi a részvényesek és a befektetők hosszú távú érdekeit, valamint a közérdeket.”

2.

A 20. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

(1)   A befektetési társaság, valamint az általa kezelt közös alapok mindegyike tekintetében az alapkezelő társaság biztosítja, hogy egyetlen letétkezelőt jelöljenek ki ezen fejezet rendelkezései szerint.

(2)   A letétkezelő kijelölése írásbeli szerződés formájában történik.

A szerződés tartalmazza azon információáramlást létrehozó szabályokat, amelyet szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a letétkezelő el tudja látni a funkcióját azon ÁÉKBV tekintetében, amely letétkezelőjének kijelölték a jelen irányelvben és az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban a letétkezelőkre vonatkozó más jogszabályokban, rendeletekben és közigazgatási rendelkezésekben meghatározottak szerint.

(3)   A letétkezelő:

(4)   A letétkezelő gondoskodik az ÁÉKBV készpénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és különösen arról, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevében történt valamennyi befizetés beérkezzen, és hogy az ÁÉKBV készpénzállománya olyan készpénzszámlákon legyen könyvelve, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:

Az első albekezdés b) pontjában említett jogalany készpénzét és a letétkezelő saját készpénzét nem lehet az ÁÉKBV nevében eljáró letétkezelő nevére nyitott készpénzszámlákon nyilvántartani.

(5)   Az ÁÉKBV eszközeit letéti őrzés céljából a letétkezelőre kell bízni az alábbiak szerint:

(5a)     A letétkezelő rendszeres időközönként átfogó leltárt ad az alapkezelő társaságnak az ÁÉKBV nevében tartott összes eszközről.

(5b)     A letétkezelő által letétben őrzött pénzügyi eszközöket nem szabad a letétkezelőnek vagy a letétkezelői funkcióval megbízott harmadik félnek saját céljaira újra hasznosítani.

E cikk alkalmazásában újbóli hasznosításnak minősül egy tranzakció során egy másik tranzakció fedezésére szolgáló pénzügyi eszköz bármiféle használata, beleértve többek között az átruházást, zálogjoggal megterhelést, eladást és kölcsönadást.

(6)   A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-hez tartozó pénzügyi eszközöket letétben őrző bármely szabályozott jogalany fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV-k e letétben őrzött pénzügyi eszközeit ne lehessen a letétkezelő vagy a szabályozott jogalany hitelezői között felosztani, vagy azok javára értékesíteni.

(7)   A letétkezelő a (3) és (4) bekezdésben említett funkcióit harmadik felekre nem ruházhatja át.

A letétkezelő az (5) bekezdésben említett feladatait csak akkor ruházhatja át harmadik felekre, ha

A letétkezelő az (5) bekezdésben említett funkcióit csak olyan harmadik félre ruházhatja át, amely a rá átruházott feladatok teljesítése során mindenkor

Az e) pont alkalmazásában az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a harmadik fél fizetésképtelensége esetén érvényes megfelelő intézkedésekről.

A harmadik albekezdés b) pontja ellenére, amennyiben harmadik ország joga előírja, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket helyi jogalanynál helyezzenek letétbe, és a harmadik albekezdés a)–f) pontjában említett átruházási előírásoknak megfelelő helyi jogalany nincs az országban, a letétkezelő csak a harmadik ország joga által előírt mértékben és csak addig ruházhatja át funkcióit egy ilyen helyi jogalanyra, amíg nincsenek olyan helyi jogalanyok, melyek megfelelnek az átruházási előírásoknak, továbbá csak ott, ahol:

Ugyanezen követelmények teljesítése mellett a harmadik fél továbbruházhatja e funkciókat. Ilyen esetben a 24. cikk (2) bekezdése értelemszerűen érvényes az adott felekre.

E bekezdés alkalmazásában a ▌szolgáltatások nyújtása a 98/26/EK irányelv által kijelölt értékpapír-elszámolási rendszerek révén, illetve hasonló szolgáltatások nyújtása harmadik országok értékpapír-elszámolási rendszerei révén nem minősül a letétkezelői funkció átruházásának.”

4.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben a letétkezelő vagy azon harmadik fél veszteségeiért, amelyre a 22. cikk (5) bekezdése szerint letétbe helyezett pénzügyi eszközök letéti őrzését átruházták.

A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsásson az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság rendelkezésére. A letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ellenkező erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A tagállamok biztosítják, hogy a letétkezelő feleljen továbbá az ÁÉKBV-val és az ÁÉKBV befektetőivel szemben is a letétkezelő jelen irányelv szerinti kötelezettségei megfelelő teljesítésének gondatlan vagy szándékos elmulasztása következtében elszenvedett minden más veszteségért.

(2)   A letétkezelő felelősségét nem érinti a 22. cikk (7) bekezdésében említett bármely átruházás.

(3)   Az (1) bekezdésben említett letétkezelői felelősséget nem lehet megállapodás révén kizárni vagy korlátozni.

(4)   Minden olyan megállapodás érvénytelen, amely ellentétes a (3) bekezdés rendelkezésével.

(5)   Az ÁÉKBV befektetői a letétkezelővel szembeni felelősséget közvetlenül vagy közvetve, az alapkezelő társaságon keresztül is érvényesíthetik.

(5a)     E cikk rendelkezései nem akadályozhatják a letétkezelőt abban, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerinti felelősségeinek való megfelelés céljából intézkedéseket tegyen, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem korlátozzák vagy csökkentik a felelősségeket, illetve nem eredményezik a letétkezelő kötelezettségeinek késedelmes teljesítését.”

6.

A 25. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Saját feladatkörében az alapkezelő társaság és a letétkezelő becsületesen, tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az ÁÉKBV, valamint az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit szem előtt tartva jár el.

A letétkezelő vagy megbízottjai nem végezhetnek olyan tevékenységeket az ÁÉKBV vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság részére, amelyek az ÁÉKBV, annak befektetői, az alapkezelő társaság és a letétkezelő között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a letétkezelő biztosítja, hogy megvalósuljon esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől a működési és hierarchiai szempontból történő elválasztás , és az esetleges összeférhetetlenségeket megfelelően meghatározza, kezeli, nyomon követi és az ÁÉKBV befektetői számára közzéteszi.”

7.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

(1)   Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a közös alap szabályzatában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetén biztosítják a befektetők védelmét.

(2)   Az alapkezelő társaság és a letétkezelő leváltásának feltételeit jogszabályban vagy a befektetési társaság létesítő okiratában kell rögzíteni, és meg kell határozni azokat a szabályokat is, amelyek leváltás esetére biztosítják a befektetők védelmét.”

8.

Az irányelv a következő ▌cikkekkel egészül ki:

„26a. cikk

A letétkezelő kérésre illetékes hatóságai rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely a feladatai végrehajtása során a birtokába jutott, és amely szükséges lehet az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az ÁÉKBV alapkezelő társaságának illetékes hatóságai számára. Ha az ÁÉKBV illetékes hatóságai vagy az ÁÉKBV alapkezelő társasága illetékes hatóságai nem egyeznek meg a letétkezelő illetékes hatóságaival, a letétkezelő illetékes hatóságai késedelem nélkül megosztanak minden kapott információt az ÁÉKBV és az alapkezelő társaság illetékes hatóságaival .

26b. cikk

(1)   A Bizottságot a 112. cikknek megfelelően ▌ fel kell hatalmazni olyan ▌ felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására, amelyekben meghatározza a következőket:

9.

A 30. cikk első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A 13., 14., 14a. és 14b. cikk értelemszerűen alkalmazandó azokra a befektetési társaságokra, amelyek nem jelöltek ki egy, a jelen irányelv szerint felhatalmazott alapkezelő társaságot.”

10.

Az V. fejezet 3. szakaszát el kell hagyni.

11.

A 69. cikk (3) bekezdése a következő ▌ albekezdéssel egészül ki:

„Az éves jelentés tartalmazza az alábbiakat is:

11a.

A 78. cikk (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 98. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 99. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„99. cikk

(1)    Az illetékes hatóságok 98. cikk szerinti felügyeleti hatásköreinek és a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és kiszabására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok – hogy ha az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések nem teljesülnek – megfelelő közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó szabályokat hozhatnak és biztosítják, hogy alkalmazásuk megtörténjen. A szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ÁÉKBV, alapkezelő társaságok, befektetési társaságok vagy letétkezelők számára kötelezettségek állnak fenn, akkor azok megszegése esetén szankciókat vagy intézkedéseket alkalmazhassanak a vezetői testület tagjaira és bármely más személyre, aki a nemzeti jog alapján felelős a jogsértésért.

(3)   Az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. Az illetékes hatóságok hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a szankciók vagy intézkedések elérjék a kívánt hatást, és több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.”

14.

A szöveg a következő ▌ cikkekkel egészül ki:

„99a. cikk

(1)    A tagállamok biztosítják, hogy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat határozzanak meg a következők tekintetében :

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett esetekben az alkalmazható közigazgatási szankciók és intézkedések magukban foglalják legalább a következőket:

99b. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok az ezen irányelv átültetése során elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén kiszabott szankciókat vagy intézkedéseket haladéktalanul közzétegyék, beleértve a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős személyek személyazonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok az anonimitás megőrzésével teszik közzé a szankciókat vagy intézkedéseket.

99c. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy intézkedések típusának és a közigazgatási pénzbírság szintjének meghatározásakor az illetékes hatóságok biztosítsák, hogy ezek hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, valamint vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, többek között:

(2)   Az EÉPH az 1093/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett iránymutatásokat bocsát ki a közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és a közigazgatási pénzbírságok szintjéről.

99d. cikk

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatékony mechanizmusokat hozzanak létre annak ösztönzése érdekében, hogy ezen hatóságok értesüljenek az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéséről , valamint hogy az illetékes hatóságok biztosítsanak egy vagy több biztonságos kommunikációs csatornát az ilyen megsértéseket bejelentő személyek számára. A tagállamok biztosítják, hogy az ezeken a csatornákon keresztül ilyen bejelentéseket tevő személyek személyazonosságát kizárólag az illetékes nemzeti hatóság ismerje.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé tartoznak legalább a következők:

(2a)     Az EÉPH egy vagy több biztonságos kommunikációs csatornát biztosít az ezt az irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéseinek bejelentése céljából. A tagállamok biztosítják, hogy az ezeken a csatornákon keresztül ilyen bejelentést tevő személyek személyazonosságát kizárólag az EÉPH ismerje.

(2b)     Az EÉPH-nak vagy az illetékes hatóságnak az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértéséről a (2a) bekezdés szerint jóhiszeműen tett bejelentés nem minősül az információátadás bármely, szerződésben vagy bármely jogalkotási, szabályozási, vagy igazgatási rendelkezésben meghatározott korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

(3)   A tagállamok előírják az intézmények számára, hogy legyenek megfelelő eljárásaik, amelyekkel az alkalmazottaik egy meghatározott csatornán keresztül belsőleg jelenthetik a jogsértéseket.

99e. cikk

(1)   A tagállamok minden évben összesítő tájékoztatást bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 99. cikkel összhangban kiszabott valamennyi intézkedésről és szankcióról. Az EÉPH a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

(2)   Ha az illetékes hatóság nyilvánosságra hozott egy intézkedést vagy szankciót, erről a tényről egyidejűleg az EÉPH-t is értesíti. Amennyiben a közzétett intézkedés vagy szankció egy alapkezelő társaságra vonatkozik, az EÉPH az alapkezelő társaságoknak a 6. cikk (1) bekezdése szerint közzétett jegyzékében hivatkozást tüntet fel a közzétett szankcióra vagy intézkedésre vonatkozóan.

(3)   Az EÉPH végrehajtási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki az e cikkben említett információk benyújtásának eljárásairól és formáiról.

Az EÉPH az említett végrehajtási technikaistandard-tervezetet …-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett végrehajtási technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

▌

(13)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.”;"

15.

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„104a. cikk

(1)   A tagállamok a személyes adatok ezen irányelv szerinti kezelése során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.

(2)   A tagállamok a személyes adatok ezen irányelv szerinti, EÉPH általi kezelése során a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14) alkalmazzák.

(14)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.”"

16.

A 112. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

A Bizottság a 2011. január 4-ét követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap a 12., 14., 43., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 90 , 95. és 111. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

A Bizottság a 2011. július 21-ét követő négyéves időtartamra felhatalmazást kap az 50a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

A Bizottság a […]-t követő négyéves időszakra felhatalmazást kap a 22. és 24. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legalább hat hónappal a négyéves időtartam lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. A felhatalmazás a korábbival azonos időtartamra automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a 112a. cikkel összhangban visszavonja azt.”

17.

A 112a. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12., 14., 22, 24 , 43., 50a., 51., 60., 61., 62., 64., 75., 78., 81., 90, 95. és 111. cikkben említett felhatalmazás átruházását.”

18.

Az I. melléklet ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul.