19.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/91

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szociális beruházási csomagját és az ezzel együtt járó paradigmaváltást, amely szerint a szociális beruházások hangsúlyosabbá tételét nem csupán költségtényezőként kell látni, hanem a jövőbe, a növekedésbe és a foglalkoztatásba való beruházásnak is kell tekinteni, amely jelentősen hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez, és egyúttal az európai szociális modell egyik fő elemét képezi.

1.2

A célirányos szociális beruházások azonban nem csupán szociális és társadalmi haladást hoznak és a versenyképességet növelik. A beruházásoknak a szociális államban – különösen olyan időkben, amikor sosem látott, drámai mértékű munkanélküliséget és növekvő szegénységet tapasztalhatunk – központi szerep jut a társadalmi kohézió erősítése, a társadalmi beilleszkedés elősegítése, valamint a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem terén is.

1.3

A munkaerőpiac a demográfiai változás kezelésének és az államháztartások tartós konszolidációjának alapvető kulcsa. Az EGSZB véleménye szerint az intenzív és célirányos szociális beruházások tartósan növelik az emberek elhelyezkedési esélyeit. A szociális beruházási csomag ezért, ha a gyakorlatban is következetesen végrehajtják, fontos hozzájárulást jelenthet egy, a nagyobb növekedést és foglalkoztatást megcélzó politikai irányváltáshoz.

1.4

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a szociálpolitika alakítása elsődlegesen a tagállamok hatásköre, és hogy minden országnak meg kell találnia saját egyensúlyát szociális rendszereinek, illetve a szociális szolgáltatások szervezésének fenntarthatósága és megfelelősége között. Tekintettel az egyes országok közötti jelentős különbségekre, az Európai Bizottságnak központi szerepet kellene betöltenie a bevált és innovatív megközelítések tagállamok és valamennyi érintett szereplő közötti cseréje terén.

1.5

Az EGSZB üdvözli, hogy a közlemény egyértelműen elismeri a szociális gazdaság, a szociális vállalkozások, a civil társadalom és a szociális partnerek fontos szerepét a szociális beruházási csomag végrehajtásában. Ezzel összefüggésben kifejezetten támogatja azt a követelést, hogy a szociális partnereket és a szervezett civil társadalom körébe tartozó szereplőket tagállami szinten, illetve az európai szemeszter koordinációs folyamatába minél inkább vonják be.

1.6

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen be tervet a szociális beruházási csomag konkrét végrehajtására, támogassa a tagállamokat a szükséges intézkedések terén, és segítse elő az információcserét az országok, a szociális partnerek, a szociális gazdaság szervezetei, a nem kormányzati szervezetek, a szervezett civil társadalom és a szociális szolgáltatások nyújtói között. Ezek a szereplők rendelkeznek a szükséges szaktudással a szociális beruházások, a szociális innováció és a foglalkoztatás támogatása terén.

1.7

Az EGSZB ugyanakkor bírálja, hogy a szociális beruházási csomag finanszírozásának kérdése jórészt megválaszolatlan marad. Úgy tűnik, hogy a kiadáscsökkentés egyoldalú politikájának megváltoztatása nélkül a javaslatok megvalósítására nincs reális esély. Az európai strukturális és beruházási alapok jobb kihasználása, valamint az intézkedések maximális hatékonysága és célzottsága ugyan üdvözlendő, de semmiképp sem lesz elég ahhoz, hogy a célul kitűzött irányváltás létrejöjjön.

1.8

Az EGSZB ezért továbbra is elengedhetetlennek véli, hogy az államháztartások számára új bevételi forrásokat tárjanak fel. Olyan lépésekre gondolhatunk itt, mint az adóalapok módosítása és szélesítése, az adóparadicsomok felszámolása, a romboló hatású negatív adóverseny megszüntetése, az adócsalás elleni küzdelem vagy akár a különféle vagyontípusok alapján teljesítendő befizetések.

1.9

Ebben az összefüggésben az EGSZB ismét hangsúlyozza azt a követelését, hogy jöjjön létre egy, a GDP 2 %-ának megfelelő európai konjunktúra- és beruházási program. Ennek révén finanszírozni lehetne egy olyan szociális beruházási csomagot, amely az előirányzott költségvetési konszolidáció ellenére a gyakorlatban is lehetővé teszi a politikai prioritásoknak a szociális beruházások irányába történő eltolását, valamint a tagállami szociálpolitikák erősítését és korszerűsítését. A szociális beruházási csomagot csak kellő finanszírozás mellett lehet eredményesen megvalósítani, ennek hiányában puszta szándéknyilatkozat marad.

1.10

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szociális beruházásokra helyezett nagyobb hangsúly az európai szemeszter koordinációs folyamatában is tükröződjön. Ezt a hangsúlyeltolódást az országspecifikus ajánlásokban és a következő, 2014. évi növekedési jelentésben is egyértelműen érvényesíteni kell. Az Európai Bizottságnak ehhez mihamarabb konkrét javaslatokat kellene beterjesztenie. Világossá kell tenni, hogy a nagyobb arányú szociális beruházások összhangban állnak a növekedést elősegítő, differenciált költségvetési konszolidációval.

2.1

Az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése, hogy 2020-ig legalább 20 millió polgárt kivezessen a szegénységből. A válság mélyreható következményei és a növekedés helyreállításának igénye egy sor kezdeményezést indított el az Európai Bizottság részéről, amelyek a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését, a munkahelyváltások zökkenőmentességét és általában véve az aktivizálást célozzák (1).

2.2

Az Európai Bizottság 2013. február 20-án beterjesztette régóta várt szociális beruházási csomagját. A csomag egy közleményből („Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében – többek között a 2014–2020-as Európai Szociális Alap végrehajtása révén”), egy európai bizottsági ajánlásból („Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés”) és a bizottsági szolgálatok ezeket kísérő hét munkadokumentumából áll.

2.3

A csomag továbbfejlesztett szociális beruházásokat állít az európai szemeszter keretébe, és az Európa 2020 stratégia szociál-, foglalkoztatás- és oktatáspolitikai céljainak elérésére törekedve szigorítja az Unió és a tagállamok irányítását és beszámolási kötelezettségeit.

2.4

Az Európai Bizottság megállapítja, hogy a 2008 óta tartó európai válság során számos uniós polgár számára fokozódott és különösen a legveszélyeztetettebb csoportok körében eddig nem látott méreteket ért el a szegénység, valamint a társadalmi és munkaerő-piaci kirekesztés. Közleményében az Európai Bizottság azt tanácsolta a tagállamoknak, hogy több súlyt fektessenek a szociális beruházásokra, és a forrásokat hatékonyabban hasznosítsák.

2.5

Az Európai Bizottság véleménye szerint a szociális beruházások segítik a polgárokat. Növelik szaktudásukat és képzettségüket, és elősegítik társadalmi és munkaerő-piaci részvételüket. Ez nagyobb jóléthez vezet, élénkíti a gazdaságot és segíti az EU-t abban, hogy megerősödve, egységesebben és versenyképesebben kerüljön ki a válságból.

2.6

A szociális rendszerek eszerint hármas funkciót töltenek be: szociális beruházásokat valósítanak meg egy jobb jövő érdekében, szociális védelmet nyújtanak a nehéz életszakaszokban és nem utolsósorban stabilizálják a nemzetgazdaságokat.

2.7

Ennek kapcsán az Európai Bizottság olyan intézkedéseket szorgalmaz, melyek biztosítják, hogy a szociális védelmi rendszerek figyelembe vegyék a kritikus élethelyzetben levők igényeit. Ennek eléréséhez az Európai Bizottság azt kéri, hogy minél korábban eszközölt beruházások formájában hozzanak megelőző intézkedéseket ahelyett, hogy utólag hárítanák el a károkat, ami több kiadással is jár. Fontosak tehát a gyermekeket és a fiatalokat célzó beruházások.

2.8

A tagállamoknak szóló európai bizottsági ajánlásban iránymutatások megfogalmazásával pontosítják mindezt. Az Európai Bizottság szerint a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem terén egy sor különböző intézkedéssel meg lehet valósítani olyan megelőző jellegű beruházásokat, amelyek a gyermekek érdekét hivatottak szolgálni.

2.9

„Nagyobb hatékonyságot a szociálpolitikában!” jelszóval az Európai Bizottság azt kéri a közleményben, hogy a megfelelő és fenntartható szociális biztonság, illetve egy jobb, tényeken alapuló szociálpolitika érdekében használják hatékonyabban a finanszírozási eszközöket. Ehhez a tagállamoknak egyszerűsíteniük kell a juttatások és szolgáltatások adminisztrációját, és célzottabban – egyszersmind bizonyos feltételekhez, például továbbképzésben való részvételhez kötve – kell juttatásokat biztosítaniuk.

2.10

A közlemény többször is arra kéri a tagállamokat, hogy a szociálpolitikának az Európa 2020 stratégia keretében történő továbbfejlesztése során fokozott mértékben vonjanak be minden érintett szereplőt – elsősorban a szociális partnereket és a civil szervezeteket.

3.1

A pénzügyi és gazdasági válság, amely mélyreható következményekkel járt a növekedésre és a foglalkoztatásra, illetve a gazdasági és szociális kohézióra, immár öt éve kiemelt helyen szerepel az Európai Unió politikai napirendjén. Míg a tagállamok kezdetben anticiklikus, konjunktúrastabilizáló gazdaságpolitikával reagáltak, elsősorban a bankmentőcsomagok miatt jelentősen megnőtt az államháztartások adósságállománya. Egybehangzóan kudarcnak ítélik azt, ahogy az egyes kormányok a gazdasági fellendülés során az államháztartásokat egyoldalúan a kiadások visszaszorításával próbálták meg konszolidálni. Ehhez képest a szociális beruházásokról szóló európai bizottsági közlemény új szemléletet hoz a válságkezelésben: úgy véli ugyanis, hogy a szociális beruházások rövid távon ugyan költségekkel járnak, közép- és hosszú távon azonban előnyösek a társadalmi jólét szempontjából, és nagyobb költségvetési bevételeket generálnak, amelyek ráadásul jelentősen csökkentik is a jövőben jelentkező társadalmi költségeket.

3.2

Ezért az EGSZB nyomatékosan üdvözli az Európai Bizottság szociális beruházási csomagját és azt, hogy ezzel az előretekintő menetrenddel szemléletváltást is hoz az uniós intézmények számára. A tagállamokat most már kimondottan arra kérik, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a szociális beruházásokra, illetve hogy modernizálják és erősítsék meg a szociálpolitikát, valamint hatékonyabban hasznosítsák a rendelkezésre álló forrásokat. A szociálpolitikának fenntarthatóbbá kell válnia. Úgy tűnik, hogy ezzel az Európai Bizottság korrigálja az elmúlt évek hibás lépéseit, és a szociális beruházásokat már nem csupán költségtényezőnek tekinti. Ezek ugyanis inkább bővítik az emberek szakképesítéseit és képességeit, növelik társadalmi és munkaerő-piaci esélyeiket és ezzel a jólétet, serkentik a növekedést, és segítséget jelentenek az EU-nak abban, hogy megerősödve és még inkább versenyképesen kerüljön ki a válságból. Ez a csomag tehát – ha valóban következetesen és ambiciózusan végrehajtják – akár az elmúlt évek egyik legfontosabb szociálpolitikai kezdeményezése is lehet. Ehhez pedig az kell, hogy az Európai Bizottság folyamatosan támogatást nyújtson hozzá.

3.3

A szociálpolitikák kialakítása azonban túlnyomórészt a tagállamok hatásköre. A sokféle tagállami feltétel és körülmény miatt minden egyes tagállamnak meg kell találnia a maga egyensúlyát szociális rendszerének fenntarthatósága és megfelelősége között, mivel nem létezik olyan egységes modell, amely mindenki számára jó. Az Európai Bizottságnak össze kellene állítania a legjobb gyakorlati példákat – arra vonatkozóan is, hogy miként lehet a közjólét érdekeit szem előtt tartó magánszolgáltatókat a szociális szolgáltatások esetében biztosított közbeszerzés és választási szabadság révén támogatni –, amivel arra buzdítja a tagállamokat, hogy szociális rendszereiket innovatívan és hatékonyan alakítsák, és az Európa 2020 stratégia szegénységellenes céljának elérése érdekében a foglalkoztatásra és a mobilizációra helyezzék a hangsúlyt.

3.4

Olyan időkben, amikor az EU-ban sosem látott mértékű a munkanélküliség és növekszik a szegénység, a szociális államra nélkülözhetetlen szerep hárul az aktuális kihívások kezelésében. Úgy lehet strukturális problémákat megoldani és munkahelyeket teremteni, hogy célirányos beruházásokat valósítanak meg a szociális biztonság és a szociális állam terén. Jobban kiaknázhatók a meglévő lehetőségek, ha olyan stratégiát követünk, amely minél átfogóbb, és a társadalom minél szélesebb rétegei számára lehetővé teszi az aktív befogadást és a társadalmi szerepvállalást, illetve ha valamennyi tagállam végrehajtja a munkaerőpiacról kiszorultak aktív beilleszkedéséről szóló 2008-as ajánlásokat.

3.5

Ahhoz képest, hogy eddig főként „költségként” tekintettek a szociális kiadásokra, és megszorításokat szorgalmaztak a szociális kiadásokra szánt költségvetésben, a közlemény egyfajta politikai irányváltásra utalhat mind az EU, mind pedig néhány tagállam szintjén. Az EGSZB eddig is azt az álláspontot képviselte, hogy komoly – és egyben szociális – igény van beruházásokra, és ez munkahelyeket teremthet, csökkenti a szegénységet és ellensúlyozza a társadalmi kirekesztést. Ehhez magán- és állami beruházásokra is szükség van, és reformokat kell végrehajtani (2).

3.6

Új látásmódként és egy újfajta beruházási logikaként az EGSZB üdvözli az európai bizottsági közleményben szereplő, a szociális beruházásokkal kapcsolatos életciklus- és igényorientált megközelítésmódot, amely hozzájárulhat az egyéni lehetőségek és a társadalmi kohézió bővüléséhez, valamint a jobb gazdasági fejlődéshez is. A szociális beruházások megerősítése elsősorban közép- és hosszú távon jelentkezik kedvező hatásokkal. Ugyanakkor nem szabad lebecsülni azt sem, hogy rövid távon milyen kedvező hatásokkal lehet számolni. A jobb, tényeken alapuló szociálpolitikába irányuló beruházások bizonyítottan gyors és pozitív eredményeket hoznak sokféle helyzetben (3).

3.7

A szociális beruházásoknak a munkaerő-piaci hatások mellett központi szerepük van a társadalmi kohézió megerősítésében, a társadalmi beilleszkedésben, illetve a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelemben. A súlyos gazdasági válság drámaian rontott sok ember szociális helyzetén Európában. Ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen ezt a folyamatot, mindenképpen olyan szemléletváltásra van szükség, amely a több szociális beruházás irányába mutat.

3.8

Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottságnak pontosabban ki kellene fejtenie és be kellene határolnia, hogy mit ért a szociális juttatások „feltételessége” alatt. Így például az aktív munkaerő-piaci politika terén ésszerű lehet, hogy támogatásokat bizonyos célokhoz kötnek (például továbbképzésben való részvételhez), azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez az elv általánosan érvényesüljön minden szociálpolitikai intézkedésre vonatkozóan (például a gyermekgondozás terén). A szociális juttatásokat jogként, kiszámítható feltételek mellett kell biztosítani, és garantálni kell a jogbiztonságot.

3.9

A közleményben szereplő ajánlás, illetve a munkadokumentumok jelzik, hogy melyek azok a legfontosabb területek, ahol alkalmazni fogják a szociális beruházásokkal kapcsolatos „új logikát”. Az Európai Bizottságnak el kellene most kezdenie a párbeszédet minden érintett szereplővel arról, hogy miként lehet a gyakorlatban is alkalmazni a szociális beruházások logikáját a kijelölt témakörökben. Az Európai Bizottságnak emellett egy olyan tervezetet is elő kellene terjesztenie közleményének végrehajtásáról, amely cselekvési útmutatót tartalmaz, hogy segítse a tagállamokat.

3.10

Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság határozottan elismeri, hogy a szociális beruházások csomagjának megvalósításában milyen fontos szerep hárul a szociális gazdaságra, a szociális vállalatokra és a civil társadalomra (4). Amellett, hogy felajánlhatják tapasztalataikat, illetve további erőforrásokat bocsáthatnak rendelkezésre, gyakran közvetlenül is – például szociális szolgáltatások nyújtásával – részt vesznek abban, hogy a politikai célokat konkrét gyakorlati intézkedésekbe ültessék át. Ahhoz, hogy segítséget kapjanak ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez, könnyebben és jobban hozzá kell tudni férniük közpénzekhez és magántőkéhez. Üdvözlendő javaslatnak tartjuk, hogy a 2014–2020-as időszakra szóló uniós kohéziós politikába támogatási területként felveszik a szociális beruházásokra vonatkozó tematikus célokat és a beruházásokat. Ezeket figyelembe kell venni azoknak a tárgyalásoknak a során, melyekre – a civil szervezetek képviselőinek részvételével – a nemzeti hatóságok és az Európai Bizottság között kerül majd sor a programokról.

3.11

Az Európai Bizottság szerint a szociális beruházásokra vonatkozó stratégiák egyik lényeges eleme az innováció, mivel a szociálpolitikának folyamatosan alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz. A közbeszerzésekkel támogatott magánvállalatok ezért fontos szerepet játszhatnak a közszféra alternatívájaként és kiegészítéseként.

3.12

Az Európai Bizottság szerint a tagállamoknak nagyobb mértékben élniük kellene innovatív finanszírozási lehetőségekkel, például a magánszektor részvételén keresztül vagy szociális beruházási kötvények révén, ezek ugyanis szerinte költségvetési megtakarításokat eredményezhetnek (5). A szociális beruházási kötvényekről viszont számos vita zajlik, és még számos vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy megtudjuk, milyen hatásokkal járnak. Emellett részletesebben ki kellene térni azokra a lehetséges területekre, amelyek alkalmasak az „innovatív finanszírozásra”. Az EGSZB mindenesetre hangsúlyozza, hogy mindenképpen el kell kerülni, hogy az ilyen eszközök révén kommercializálódjon a szociálpolitika. Az állam nem bújhat ki szociálpolitikai felelőssége alól.

4.1

A következő években – nem utolsósorban az egyes uniós tagállamokban elfogadott konszolidációs csomagok miatt is – sajnos elhúzódó gazdasági és szociális visszaeséssel, illetve lassuló gazdasági dinamikával kell számolnunk. A fenntartható gazdasági fejlődést ezért a (belső) kereslet erősítésén keresztül kell ösztönözni, például a nők hatékonyabb munkaerő-piaci integrációja révén. Kulcsfontosságú szerepet tölt be a szociális szolgáltatások és a szociális gazdaság növekedése, amelyek éppen a válság idején bizonyították ellenálló képességüket.

4.2

Ehhez a szociális beruházási csomag fontos hozzájárulást tehet. Így a szociális szolgáltatások kiépítése az állami eszközfelhasználás bármely más formájánál nagyobb foglalkoztatás-élénkítő hatással jár. Ráadásul szükség van a szociális szolgáltatásokba történő beruházásokra, a növekvő kereslet és a növekvő szociális igények kielégítése érdekében. Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási céljai a (fiatalkori) munkanélküliség leküzdése és az idősek hatékonyabb munkaerő-piaci integrációja mellett elsősorban a nők foglalkoztatási rátájának emelését követelik meg.

4.3

Fontos annak felismerése, hogy a társadalmi beilleszkedés, az egészségügy és a szociális szolgáltatások nemzeti szakpolitikáira vonatkozó szociális beruházási csomag támogatása könnyen hozzáférhető, megfizethető és magas színvonalú szociális szolgáltatásokat is magában kell, hogy foglaljon, amelyek olyan hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat céloznak, mint például a fogyatékkal élők és a mélyszegénységben élők növekvő rétege. Ezek a szociális szolgáltatások növelik esélyüket arra, hogy emberhez méltó életet éljenek, munkát találjanak, és azt meg is tartsák.

4.4

Éppen a gyermekgondozás példája mutatja, hogy célirányos beruházások révén a szociális és társadalmi haladás összekapcsolható a versenyképesség fokozásával. A gyermekgondozásba és a tágabb értelemben vett szociális szolgáltatásokba (idősgondozás, oktatás, ápolás, szolgáltatások a fogyatékkal élők számára, támogatott lakhatás és házi betegápolás) való beruházások egyrészről javítják az „életkörnyezet minőségét”, másrészről pedig jelentősen hozzájárulnak a nők és a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek (például a fogyatékkal élők) foglalkoztatottságának a növeléséhez, továbbá közép- és hosszú távon az államháztartás tehermentesítéséhez is. Ahogyan azt az Európai Bizottság is elismeri, fontos annak biztosítása, hogy ezeket a beruházásokat célirányosan egy adott személy speciális szükségleteire szabjuk a csoport szükségletei helyett, az egyénre szabott támogatás és a lehető legjobb eredmények elérése érdekében (6). Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy szükség van a szociális problémák valamennyi megjelenési formájának megelőzésére, függetlenül az érintettek életkorától. Ezért fontos, hogy a megelőzés a szociálpolitika mindent átfogó koncepciója legyen, amely a gyermekek csoportján túlmutatva minden társadalmi csoportra vonatkozik.

4.5

A munkaerőpiac a demográfiai változás kezelésének és az államháztartások konszolidációjának legfontosabb kulcsa. Ezért üdvözlendő az Európai Bizottságnak az a kérése, hogy a foglalkoztatottságot aktív munkaerő-piaci politika és a társadalmi beilleszkedés erősítése révén is javítsák. Ha jobban kiaknázzák a foglalkoztatásban rejlő potenciált, a járulékfizetők és az ellátást igénybe vevők közötti arányt az idősek számának erőteljes növekedése ellenére is messzemenően egyensúlyban lehet tartani (7). Ugyanakkor az EGSZB megerősíti azt az álláspontját, hogy a szociális beruházásoknak az olyan társadalmi csoportokra is kell terjedniük, amelyek esetében a szociális szolgáltatások igénybevétele nem vezet munkaerő-piaci aktivizálásukhoz.

4.6

Szociális beruházások és jobb szociálpolitika révén azonban nemcsak fontos foglalkoztatáspolitikai célok valósíthatók meg. A társadalmi befogadás politikájának következetes tagállami végrehajtása és a szegénység elleni következetes küzdelem a társadalom egésze számára döntő előnyökkel jár, és ösztönzi a társadalmi békét és társadalmi kohéziót.

4.7

A közleményben felvázolt szemléletváltás jelentősen hozzájárul az államháztartások fenntartható konszolidációjához is. A befogadó növekedés ösztönzése és a foglalkoztatási ráta egyértelmű növelése 2020-ig további, mintegy 1 000 milliárd eurós mozgásteret jelenthet az EU-27 államháztartásai számára (8).

4.8

Ugyanakkor döntően fontos kérdések maradnak megválaszolatlanul a közleményben felvázolt súlypontáthelyezés és ennek az európai szemeszterbe történő integrációja kapcsán. Az EGSZB üdvözli a hatékonyabb ellenőrzést, azonban tudatában van annak, hogy a 2013. évi növekedési jelentés még az elmúlt év prioritásaihoz igazodik. Az EGSZB nézete szerint az év második részére vonatkozó országspecifikus ajánlásoknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a szociális beruházásokra. A következő éves növekedési jelentésben (2014) a szociális beruházásokat külön figyelembe kellene venni, a szociális problémákat pedig a következő európai szemeszterbe kellene integrálni. A szemeszter folyamán továbbá egyértelműen világossá kell tenni, hogy a nagyobb arányú szociális beruházások összhangban állnak egy „differenciált, növekedést elősegítő” költségvetési konszolidációval.

4.9

A közleményben a szociális beruházások offenzívájának finanszírozásával és az adózási struktúrák módosításával kapcsolatban megfogalmazott megállapítások azonban sajnos inkább csalódást keltőek, és visszalépést jelentenek a foglalkoztatási csomaghoz képest, ahol az Európai Bizottság a munkatényező tehermentesítése mellett a vagyon nagyobb mértékű megadóztatását is ajánlotta. Csak a finanszírozás biztosítása révén lehetséges a szociális beruházási csomag által beharangozott irányváltás sikeres gyakorlati átültetése.

4.10

A szociális beruházási csomag finanszírozásának kérdése azonban nagymértékben megválaszolatlan marad. Bár az európai strukturális és beruházási alapok (ESIF) és különösen az ESZA hatékonyabb felhasználása fontos finanszírozási eszközöket jelent, ezek az alapok semmi esetre sem lesznek elegendőek ahhoz, hogy megvalósítsuk az elérni kívánt irányváltást. Az EGSZB ezért ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy a közkiadások hatékonyságának és célirányosságának fokozása mellett elkerülhetetlenül szükség van az államháztartások új bevételi forrásainak feltárására is. Ennek során figyelembe kell majd venni a különböző típusú jövedelmekből és vagyonokból származó lehetséges hozzájárulásokat is (9). Egyben jobban kellene hasznosítani a rendelkezésre álló erőforrásokat is.

4.11

Az EGSZB utal arra, hogy a szociális beruházások logikája azáltal is megvalósul, hogy a szakpolitikákat azokon a területeken módosítják és javítják, ahol nem bizonyultak hatékonynak. Itt jellemzően nincs szükség további beruházásokra. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást és felvilágosítást az olyan új szociálpolitikákról, amelyek előnyösebbek a végfelhasználók számára, és amelyek költségkerete hasonló vagy alacsonyabb.

4.12

Az EGSZB már régóta amellett száll síkra, hogy nemcsak a kiadási oldalra kell figyelni, hanem az állami bevételeket is növelni kell, például az adóalapok módosítása és kiterjesztése, a pénzügyi tranzakciók megadóztatása, az adóparadicsomok megszüntetése, az adócsökkentési verseny befejezése, valamint az adóelkerülés elleni intézkedések révén (10). Az EGSZB éppen a szociális beruházási csomag és az ehhez kapcsolódó kihívások fényében szeretné még egyszer nyomatékosan hangsúlyozni ezeket a törekvéseket, valamint egy, a GDP 2 %-át kitevő európai konjunkturális és beruházási program szükségességét (11). A jelenlegi csomag kijelöli ugyan a helyes irányt, azonban nem tartalmaz javaslatokat egyfajta szociális beruházási paktum létrehozására, ami lehetővé tenné a politikai irányváltás puszta szándéknyilatkozatokon túlmenő gyakorlati végrehajtását.

4.13

Azon az EGSZB által is határozottan támogatott kérésen túl, hogy a tagállamok nagyobb mértékben vonják be a szociális partnereket és a szervezett civil társadalmat, az Európai Bizottságnak haladéktalanul konkrét javaslatokat kellene előterjesztenie az európai szemeszter koordinációs folyamatába való fokozott és folyamatos bevonást illetően. Itt különösen a szociális beruházások és az aktív befogadás erősebb szerepéről is szó van. Ennek a bevonásnak alapvetőnek kell lennie, és lehetővé kellene tennie a politika-alakítási folyamatra való hatékony ráhatást.