19.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 271/75

1.1

Európa hatalmas kihívásokkal néz szembe, és tagállamainak továbbra is kritikus szemlélettel kell hozzájárulniuk a gazdasági és pénzügyi válság nyomán nyilvánvalóvá vált problémák megoldásához. Ahhoz, hogy leküzdjük a munkanélküliséget, amely jellegétől és az érintett társadalmi rétegektől függetlenül az egyik legjelentősebb probléma, a tagállamok együttes és összehangolt erőfeszítéseire van szükség. Ezeket egy közös stratégia égisze alatt kell összevonni, biztosítva, hogy megvalósításuk az egyes országok sajátosságai és jellemzői szerint eltérő módon történjen.

1.2

Az Európai Bizottság egy ilyen légkörben tett javaslatot a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervre, amelynek célja egy olyan vállalkozói és innovációs kultúra ösztönzése, amely lehetővé teszi a gazdaság újjáélesztését, valamint a társadalmat a mindannyiunkat érintő célok elérése érdekében mozgósítani képes, valódi „európai vállalkozói szellem” kialakítását.

1.3

Ez a vélemény a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv bevezetésével járó hozzáadott értékeket vizsgálja. A terv reális kötelezettségvállalás a vállalkozó szellem és a vállalkozói készség mint a válságból való kilábalást elősegítő valódi európai eszköz újjáélesztéséhez. Ez az eszköz elsősorban kellő hatékonyságú egyedi fellépésekre és olyan rövid, közép-, és hosszú távú strukturált politikai intézkedésekre összpontosít, amelyek azáltal képesek változtatni a jelenlegi helyzeten, hogy megerősítik és ösztönzik a vállalkozói szemléletet, a társadalmat pedig az innováció és a gazdasági növekedés érdekében mozgósítják. Ennek a vállalkozáspolitikának minden társasági forma alapítását ösztönöznie kell. Támogatni kell ezenkívül az egyéni vállalkozók, a kézművesek, a szabadfoglalkozásúak, a családi vállalkozások, a szövetkezetek és más szociális vállalkozások felemelkedését is.

1.4

Az EGSZB úgy véli, hogy a vállalkozói készséget a társadalom nem tekintheti egyfajta csodaszernek. Inkább úgy kell felfognia, mint a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi jólét érdekében szükséges szemléletváltás eszközét, amely elősegíti az innovációs kultúra megteremtését, az ismeretszerzést és az üzleti lehetőségek feltérképezését minden társasági formában.

1.5

Az EGSZB attól tart, hogy az Európai Tanács által elfogadott többéves pénzügyi keret aláássa a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv végrehajtását, és az végül csupán egy csokorra való, a pénzügyi fenntarthatóságot nélkülöző jó szándékú kezdeményezés marad.

1.6

Az EGSZB felhívja és felkéri az Európai Parlamentet, hogy vegye fontolóra a cselekvési terv végrehajtásához szükséges források folyamatos és fenntartható biztosítását, továbbá emlékeztet arra, hogy a strukturális alapok fontos szerepet játszhatnak e téren.

1.7

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az érintetteket el kell látni a vállalkozói szellemmel kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztéséhez és népszerűsítéséhez szükséges eszközökkel, azok forrásától (állami vagy magán), illetve a tevékenységi területtől függetlenül.

1.8

Az EGSZB azt javasolja, hogy az európai kontextusban betöltött jelentőségére és súlyára tekintettel a „Vállalkozás 2020” cselekvési tervet az Európai Bizottság és a tagállamok a különböző kkv-kat képviselő szervezetekkel szoros együttműködésben hajtsák végre.

1.9

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a vállalkozói szellem ösztönzését célzó politikákat össze kell hangolni az oktatáspolitikával, és ennek során be kell vonni az oktatókat, és már az iskolai oktatás első éveitől el kell kezdeni e szemlélet terjesztését. Az EGSZB a fent említett politikák egymással történő, mind tagállami, mind európai szintű összehangolására is felhív a javasolt fellépések harmonikus végrehajtásának biztosítása érdekében.

1.10

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a következő két év egyikét más hasonló események mintájára a vállalkozói szellem európai évének kellene nyilvánítania, ezáltal ösztönözve a közös kezdeményezéseket, és lendületet adva az „európai vállalkozói szellem” koncepciójának. E javaslat nem befolyásolja a dokumentumban szereplő „Az EU vállalkozói napja” lebonyolítását.

1.11

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, hogy a vállalkozásokra, és különösen a legkisebb vállalkozásokra irányuló támogatási, tanácsadási és segítségnyújtási intézkedéseknek a köztes szervezeteken keresztüli megerősítésére hozzák létre a 4. cselekvési tengelyt.

1.12

Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot, hogy több tagállam tapasztalatai alapján dolgozzanak ki és állítsanak fel olyan rendszereket, amelyek támogatják az önálló tevékenységet folytatni kívánó időseket, és egyszerűsítik tevékenységük keretét.

2.1

Az EGSZB megfelelőnek ítéli a három területen javasolt azonnali beavatkozást, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a vállalkozás és a vállalkozói szellem fenntartható fejlesztéséhez Európában. Úgy véli azonban, hogy ennek ki kell egészülnie a globális piacokat célzó európai szellemiség jegyében fogant, helyi szinten alkalmazott egyedi intézkedésekkel. Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy bár az elgondolás jó, biztosítani kell a végrehajtandó intézkedések pénzügyi fenntarthatóságát is.

Pontosan megállapítja az azonnali beavatkozás területeit:

Más szóval beavatkozás az oktatás és a képzés területén, a vállalkozói szellemet ösztönző feltételek biztosítása és a fenti elgondolás előmozdítása az időközben biztosított feltételek alapján.

Az EGSZB ismételten hangsúlyozza, hogy egy pontosan megfogalmazott koncepcióról van szó, melyhez a tagállamok közös elkötelezettségére, valamint a cselekvési terv pénzügyi fenntarthatóságának tisztázására van szükség.

3.1

A vállalkozói szellem már önmagában véve is olyan tényező, amely a fejlett társadalmakat jellemzi, és amelynek kedvező hatást kell kifejtenie az uralkodó kultúrára (1).

3.2

Az európai társadalom vállalkozói szellemhez való viszonyulása a bevált gyakorlatoknak és a már meglévő sikertörténeteknek, illetve a vállalkozói kultúrához kapcsolódó alapvető fogalmaknak az elterjesztésével változtatható meg, szem előtt tartva, hogy az erőfeszítéseknek az európai humán tőkében rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázására kell összpontosítaniuk. A többéves pénzügyi keretnek figyelembe kellene vennie, hogy a kkv-k egyes tagállami szervezetei és képviselői körében el kell terjeszteni a meglévő bevált gyakorlatokat.

3.3

Vannak olyan fontos, a magatartásváltáshoz szükséges koncepciók, amelyeket a közlemény nem hangsúlyoz kellő mértékben. Ezért az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a végrehajtandó feladatok tervezése során vegye figyelembe az említett dokumentumban (2) kitűzött célok eléréséhez nélkülözhetetlen fogalmakat, így a szellemi tulajdon vagy a szerzői jog fogalmát. Az EGSZB határozott álláspontot vár az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól azon szervezetekkel szemben, amelyek e téren vezető szerepet töltenek be a világkereskedelemben.

3.4

A közleményben szereplő jó szándékú kezdeményezések ellenére a tagállamok által kidolgozandó intézkedések végrehajtásának és nyomon követésének módja nem egészen világos. Az EGSZB szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek az intézkedések többnyire csak akkor bizonyulhatnak hatékonynak, ha a tagállamok tevőlegesen részt vesznek a kulturális váltás folyamatában, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben az uniós programokból érkező források nélkül nem tűnik könnyen megvalósíthatónak. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy minél inkább sikerül bevonni a kkv-k képviselőit – biztosítva ezáltal az érdekelt felek részvételét a felmerülő kérdések megoldásában és a feltétlenül szükséges magatartásváltozásban –, annál hatékonyabban valósul meg a „Vállalkozás 2020” cselekvési terv.

3.5

Az EGSZB aggodalommal figyeli, hogy nincs egy olyan külön költségvetés, amely biztosítaná a cselekvési tervben foglalt intézkedések végrehajtását, továbbá a javasolt intézkedések megvalósítását biztosító működőképes költségvetési terv hiányában megkérdőjelezi a terv hatékonyságát. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy ezzel összefüggésben a strukturális alapok kulcsfontosságú szerepet játszhatnak, ezért felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő közösségi referenciakeretben aknázzák ki megfelelően az alapokban rejlő lehetőségeket a vállalkozói szellem fejlesztése kapcsán. Az intézkedések nyomon követését és értékelését ugyancsak a strukturális alapokból kell finanszírozni.

3.6

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak a következő két év egyikét más hasonló események mintájára a vállalkozói szellem európai évének kellene nyilvánítania, ezáltal ösztönözve az „európai vállalkozói szellem” koncepciójának fejlesztését célzó közös kezdeményezéseket.

3.7

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által a vállalkozások alapításával és fejlesztésével összefüggő bürokratikus terhek csökkentésének ösztönzésére tett erőfeszítéseket, és sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan közös intézkedéseket, amelyek megóvják az európai piacot a más országok vagy régiók irányából fenyegető tisztességtelen versennyel szemben.

3.8

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamoknak a vállalkozói szellem fejlesztését célzó programjaikba be kell építeniük a szociális biztonsági rendszerekkel összefüggő olyan konkrét intézkedések kidolgozását, amelyek a munkavállalókéhoz hasonló szintű védelmet biztosítanak a vállalkozóknak, miáltal nagyobb biztonságot nyújtanak azoknak, akik kezdeményezéseik sikere érdekében mernek kockázatot vállalni.

3.9

Az EGSZB támogatja a „vállalkozók arca” elnevezésű virtuális csapatok létrehozását, amelyek valódi sikertörténetekkel igyekeznek javítani a vállalkozásról és a vállalkozókról kialakult képet és kivívni a társadalom elismerését e téren. A csapatok feladata az lesz, hogy növeljék a vállalkozás megbecsülését és ösztönözzék a közös kezdeményezéseket. Az Európai Bizottság már megtette az első lépést ebben az irányban azzal, hogy minden évben, a kkv-k európai hete keretében közzéteszi a „Secret of Success” című kiadványt, amelyben a tagállamokban működő, a kkv-k nagyköveteinek tekinthető vállalkozók szerepelnek. Hasonló lépésnek tekinthető a digitális menetrend keretében indított „Start up Europe” kezdeményezés is.

4.1.1

Az EGSZB elismeri és hangsúlyozza, hogy a vállalkozói szellem ösztönzésére és a vállalkozói ismeretek oktatására irányuló ráfordítások elengedhetetlenek a társadalomban szükséges kulturális változással kapcsolatban javasolt célok eléréséhez.

Az EGSZB nagyon fontosnak tartja, hogy erre az ösztönzésre már az iskolai oktatás korai éveiben sor kerüljön. Az EGSZB ugyanakkor emlékeztet arra, hogy a vállalkozói szellem a társadalom különböző szegmenseiben és a polgárok életpályájának egyes szakaszaiban egyaránt jelen van. A vállalkozói tevékenység ösztönözését tehát ebben az átfogó szemléletben kell megközelíteni. A civil társadalom általában kiváló táptalaj az általános vállalkozói szellem erősödése szempontjából kulcsfontosságú szociális vállalkozások fejlődéséhez. Az EGSZB azt ajánlja, hogy ez a megközelítés kapjon elismerést és támogatást.

4.1.2

Minden tagállamban vannak olyan figyelemre méltó bevált gyakorlatok, amelyeket az egyes tagállamok sajátosságait és szükségleteit szem előtt tartva terjeszteni és alkalmazni lehetne és kellene. E kezdeményezések megfelelő terjesztése és támogatása elősegítheti a vállalkozói szellem és kultúra jelentőségének kedvező megítélését szolgáló környezet kialakítását. Fontos, hogy a többéves pénzügyi keret a hatóságok és a különböző kkv-k képviselői számára biztosítsa a fenti bevált gyakorlatok népszerűsítéséhez és ösztönzéséhez szükséges forrásokat.

4.1.3

Az EGSZB – elvi síkon – e téren támogatja a bevált gyakorlatok népszerűsítését, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy minden esetben figyelembe kell venni az egyes tagállamok jellegzetességeit annak érdekében, hogy az intézkedések igazodjanak az egyes országok sajátosságaihoz.

4.1.4

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Enterprise Europe Network (európai vállalkozói hálózat, EEN) a tagállamok ösztönzése mellett a cselekvési tervvel kapcsolatos tájékoztatásukra is lehetőséget ad. E tevékenység hatékonyságának növelése érdekében támogatni kell az EEN együttműködését a vállalkozói szellem fellendítésében részt vevő további – különösen a kkv-hoz kapcsolódó – szervezetekkel. Szem előtt kell tartani, hogy az EEN az egyes országokban eltérő intenzitással működik.

4.2.1

Az EGSZB támogatja a társadalom vállalkozói szellemmel kapcsolatos mozgósítását célzó politikákat, amelyek alapját a sikeres modellek és korábbi esetek adják. A társadalom általában követi a jó példákat, miáltal – többek között – hatékonyan kivívható a vállalkozói szellem kedvező megítélése és biztosítható a különböző célértékek teljesítéséhez szükséges nagyobb önbizalom.

4.2.2

Az említetteknek megfelelően ugyanakkor a vállalkozói kultúrát már igen korán érdemes ösztönözni a fiatalok körében. Ok-okozati összefüggés figyelhető meg a vállalkozói szellem fejlesztésével kapcsolatos célok és az innováció között. A fiatalokat ösztönzik, és kedvező reakcióra késztetik az olyan kultúrából és környezetből fakadó ingerek, amelyek támogatják a saját, önálló alkotások létrehozását, és lelkesednek azokért az eredményekért, amelyeket valóban maguknak köszönhetnek. Minél korábban vonják be a fiatalokat olyan projektekbe, amelyek során a gyakorlatban sajátíthatják el a vállalkozói készségeket és szembesülnek a vállalkozói kultúra, valamint a közös célok és értékek mentén való együttműködés sikeres példáival, annál ígéretesebbek a majdani eredmények. Az EGSZB támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítséget nyújtanak az oktatóknak a vállalkozói szellem népszerűsítésében és ösztönzésében, mivel szerepet játszanak a magatartásformák megváltoztatásában. A vállalkozói szellem ösztönzésére irányuló programok jó példája a tanárok bevonásával megvalósuló F1 in Schools  (3) elnevezésű program. Az EGSZB emlékeztet továbbá a „Vállalkozói szellem az oktatásban” címmel kiadott jelentés következtetéseire; ez a jelentés átfogó képet nyújt a vállalkozói szellemre való nevelés támogatására bevezetett különböző európai stratégiákról (4).

4.2.3

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy nem létezik egységes vállalati kultúra: az a méret, a tevékenység jellege és az ágazat szerint eltérő. A támogatási intézkedéseknek tehát valamennyi vállalattípust érinteniük kell, óvakodva attól, hogy egyetlen modellt részesítsenek előnyben. Emellett a vállalkozások partnereit, főleg a bankokat, a hatóságokat és a médiát is meg kell célozniuk, hogy az általuk nyújtott információkban és a választott politikákban vegyék figyelembe ezeket a kulturális eltéréseket.

4.2.4

Az EGSZB kiemeli, hogy az egységes piac és az európai szociális modell teljes mértékű érvényre juttatása és megvalósítása érdekében védeni kell és meg kell őrizni a vállalati formák sokféleségét, és azt ajánlja az európai uniós intézményeknek és a tagállamoknak, hogy ennek megfelelően járjanak el. Minden vállalati forma tulajdonképpen az európai történelem egy-egy aspektusát tükrözi, és közös emlékezetünk és különböző vállalkozói kultúráink hordozója (5). Az európai vállalkozói szellem teljes mértékű megvalósítása és ösztönzése érdekében is az európai cselekvési tervnek ki kell domborítania és érvényre kell juttatnia a vállalati formák sokféleségét és pluralizmusát.

4.3.1

Nyilvánvalónak tűnik, hogy számos szinten be kell még bizonyítani, hogy a vállalkozások alapítása egy olyan közösség erőfeszítéseinek gyümölcse, amely elismeri, értékeli és hajlandó elfogadni az üzletember vagy a vállalkozó által megteremtett hozzáadott értéket. A jelenlegi gazdasági helyzetben még sokkal fontosabb, hogy a vállalkozások szerepét mindenki konstruktív szemlélettel közelítse meg.

4.3.2

A vállalkozói kultúra megfelelő támogatásán kívül – különösen jogi szempontból – valóban fenntartható és megbízható körülményeket kell teremteni azoknak, akik hajlandóak befektetni és kockázatot vállalni egy ötlet, egy koncepció vagy egy gazdasági tevékenység megvalósítása érdekében.

4.3.3

Az EGSZB emlékeztet arra, hogy döntő fontosságú, hogy ösztönözzük új vállalkozások létrehozását és elősegítsük a bezárással vagy csőddel fenyegetett vállalkozások adás-vételét. Azonban éppilyen fontos, hogy támogassuk a működő vállalkozásokat is. A vállalkozás az alapítás és a megszüntetés közötti teljes életciklusa során olyan konkrét szakpolitikákat igényel, melyeknek része a munkahelyteremtést és a fenntartható gazdasági tevékenységeket, az innovációt, továbbá a belső piaci és világszintű versenyképességet célzó jobb szabályozás.

4.3.4

Végeredményben a tagállamoknak kell úgy összehangolniuk a feltételeket, hogy a legkülönbözőbb vállalati formák struktúráit figyelembe véve létrejöjjenek a vállalkozások, illetve a vállalkozói és a szociális gazdasági tevékenységek fejlődéséhez szükséges optimális feltételek. A kollektív vállalati tőkerészesedés különböző formáiról vagy a szövetkezeti tömörülésekről szóló sikertörténetek elősegíthetik a tagállamok által megvalósítandó változásokat (6).

4.3.5

Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamoknak jobban össze kellene hangolniuk a cégalapítás feltételeire vonatkozó tájékoztatást annak érdekében, hogy az egyenlő feltételek ösztönözzék a vállalkozói szellemet. Hozzáférhetővé kellene tenniük a különféle vállalkozási formákra tekintettel levő támogató szolgáltatásokat is.

4.3.6

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a finanszírozás európai léptékű kérdés, amelyet valamennyi tagállamnak nagyon körültekintően kell kezelnie. A pénzügyi likviditás korlátozottsága leginkább azokat a kisvállalkozókat sújtja, akik egy adott projektbe kívánnak belefogni. Ezért feltétlenül meg kell erősíteni az e kezdeményezések támogatására irányuló olyan finanszírozási mechanizmusokat, amilyenek például a kölcsönös garanciarendszerek vagy a kedvezményes hitelkeretek, ezek ugyanis kiemelt fontossággal bírnak a kisvállalkozók számára, akik a hagyományos hitelpiacon nem jutnak finanszírozáshoz (7).

4.3.7

Az EGSZB egyetért továbbá az innováció mértékével arányos kockázatot vállaló innovatív projektek támogatását célzó eszközök megerősítésével. Ennek megfelelőn támogatja a társadalom mozgatórugójaként működő új technológiák kikísérletezését, bemutatását és bevezetését célzó pénzügyi hozzájárulásokat.

4.3.8

Az EGSZB úgy véli, hogy napjainkban, amikor a vállalkozásokra különösen nehéz idők járnak, a vállalkozások átruházását megkönnyítő intézkedésekre olyan lehetőségként kell tekinteni, amely képes egyes gazdasági ágazatok újjáélesztésére és a munkaerőpiac felélénkítésére.

4.3.9

Fontos továbbá e tekintetben, hogy milyen a belső piaci keretszabályozásra vonatkozó hatályos jogszabályok minősége. Bár a tagállamoknak még mindig sok tennivalójuk van e téren, már nem lehet visszafordulni.

4.4.1

A sikertelenség és a második lehetőség kapcsán sok szó esik az amerikai vagy az angolszász kultúráról. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a társadalom egészének igyekeznie kell, hogy másként tekintsenek a vállalkozókra, akik képesek felülemelkedni a kezdeti sikertelenségeken. Ezért az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy létre kell hozni olyan mechanizmusokat, amelyek hosszú távon biztosítják a lehetőségeket azok számára, akikben megvan a vállalkozói szellem, és szeretnének valami valóban újszerűt létrehozni. A pénzügyi rendszer nem tekintheti az új dolgok megteremtésére irányuló első próbálkozás kudarcát az út végének. Olyan fejlődési lehetőségként lehet és kell is felfognia, amely mintegy felkészít az új vállalkozási projektekre. Az EGSZB is úgy véli azonban, hogy egy adott kultúra túlzott támogatása az eredeti szándékkal ellentétes hatást is kiválhat, ezért minden körülmények között szem előtt kell tartani a józan megfontolást és mértéket.

4.5.1

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak világosabbaknak és egyszerűbbeknek kell lenniük mindazok számára, akik vállalatot kívánnak létrehozni vagy fejleszteni. Az EGSZB támogatja a vállalkozások alapításához és korszerűsítéséhez kapcsolódó bürokratikus terhek csökkentésére irányuló bizottsági és tagállami erőfeszítéseket. A cégalapításnak, legyen szó akár ipari, szolgáltató vagy technológiai vállalkozásról, egyszerűnek, gyorsnak, ugyanakkor – akár a vállalkozást alapítani szándékozók, akár a szabályozó szervek részéről felmerülő esetleges túlzások és félreértések elkerülése érdekében – megfelelően alátámasztottnak kell lennie.

4.5.2

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon bejelentésével, amely szerint munkacsoportot hoz létre annak értékelésére, hogy a szabadfoglalkozású vállalkozóknak milyen sajátos szükségleteik vannak olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint például az egyszerűsítés, a tevékenység nemzetközivé tétele vagy a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a szubszidiaritás elvére és a szabadfoglalkozású vállalkozók egyes tagállamokban betöltött sajátos szerepére való tekintettel ösztönözni kellene a Szabadfoglalkozású Vállalkozók Európai Chartájának kidolgozását a Kisvállalkozások Európai Chartájának mintájára.

4.5.3

Az EGSZB egyetért a vállalkozásoknak biztosított tanácsadási és segítségnyújtási szolgáltatásokkal, felhívja azonban a figyelmet arra, hogy több szakterületen jártas, a piacot és annak sajátosságait jól ismerő csapatokat kell létrehozni. Ezért emlékeztet arra, hogy fel lehetne használni azon egykori vállalkozók és tapasztaltabb vállalkozók felhalmozódott tapasztalatait, akik a generációk közötti gyümölcsöző párbeszéd jegyében hajlandóak tudásuk átadásával segíteni az újdonsült vállalkozókat. Ennek érdekében az EGSZB fontosnak tartja, hogy ezek a tevékenységek ne csupán önkéntes alapon valósuljanak meg, hanem rendeljenek melléjük olyan ösztönzőket, amelyek lehetővé teszik, hogy a mentorok és a vállalkozók egyaránt részesüljenek a létrejövő értékekből. Ez egyúttal lehetővé teszi olyan emberek bevonását, akik bár már nincsenek jelen az aktív munkaerőpiacon, még mindig képesek hasznos segítséget nyújtani a társadalomnak.

4.5.4

A kkv-k együttműködési hálózatait ösztönözni kellene, mivel a méretgazdaságosságnak (a marketinggel, a beszerzéssel vagy más közösen igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek megosztása, a kiegészítő javakat vagy szolgáltatásokat előállító szervezeti egységek együttműködése, valamint innovációs és nemzetközivé válási lehetőség) köszönhetően számottevően javítják a kkv-k életképességét.

4.5.5

Az adminisztratív egyszerűsítésre és az új vállalkozók támogatására irányuló erőfeszítések mellett az EGSZB a vállalkozói szervezetek tanácsadói szerepét (coaching és mentorálás) is hangsúlyozza, amelyet alapvető jelentőségűnek tart. Ezek nélkül az intézkedések nélkül a kkv-k, és különösképpen a mikrovállalkozások – bár közvetlenül érintettek – önerejükből nem férhetnek hozzá a közösségi finanszírozáshoz és alapokhoz, és nem képesek arra, hogy újításokat vezessenek be, fejlesszék versenyképességüket és végrehajtsák az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseit. Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy a cselekvési terv nem tartalmazza a vállalkozói szervezeteket segítő coaching/mentorálás megerősítését. Kéri, hogy hozzák létre a 4. cselekvési tengelyt ezeknek az intézkedéseknek a köztes szervezetek támogatásán keresztüli megerősítésére. Az intézkedéseknek kifejezetten a legkisebb vállalkozásokra kell irányulniuk.

4.6.1

Az EGSZB egyetért azokkal a törekvésekkel, amelyek a társadalom azon csoportjait igyekeznek mozgósítani, amelyek egyre nagyobb szerephez jutnak az ilyen jellegű közös célok elérésére irányuló erőfeszítésekben.

4.6.2

Az EGSZB egyetért a cselekvési tervben említett csoportoknak – így a munkanélkülieknek, a nőknek, az időseknek, a fiataloknak, a fogyatékkal élőknek és a bevándorlóknak – a vállalkozói szellemmel, a vállalkozások alapításával és társadalmi értékek teremtésével összefüggő mozgósítását célzó intézkedésekkel. A bevált gyakorlatok támogatása és terjesztése e csoportok körében átfogóbb megközelítés alkalmazását és a megfelelő intézkedések végrehajtását teszi lehetővé. Az EGSZB egyetért azzal, hogy e csoportok képesek mozgósítani a társadalmat a fenti kérdésekkel összefüggésben, és támogatja, hogy körükben elterjesszék a vállalkozói szellem és az innováció értékeire irányuló fejlesztési politikákat annak érdekében, hogy így ösztönözzék részvételüket ebben az egész Európát érintő feladatban.

4.6.3

Az EGSZB kifejezetten felhívja az intézmények figyelmét arra, hogy növekszik az új önálló tevékenységbe kezdő vagy azt újrakezdő idős nyugdíjasoknak a száma. Ez a jelenség elsősorban a magasabb várható élettartammal, az egészségügy terén elért fejlődéssel, valamint a válság nyugdíjak összegére gyakorolt hatása miatti jövedelemkiegészítésnek a szükségességével magyarázható. Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot, hogy több tagállam tapasztalatai alapján dolgozzanak ki és állítsanak fel olyan rendszereket, amelyek támogatják az ezen az úton haladni kívánó időseket, és egyszerűsítik tevékenységük keretét.