INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

1.1.        A javaslat okai és céljai Az európai globális navigációs műholdrendszerben (GNSS, Global Navigation Satellite Systems) Svájc technológiai, földrajzi és pénzügyi okokból fontos szerepet játszik. A Galileo program keretében Svájc rendkívül fontos technológiát szolgáltat. E megállapodás célja, hogy meghatározza az együttműködés általános elveit, valamint Svájc jogait és kötelezettségeit többek között a biztonság és az exportellenőrzés tekintetében. A megállapodáshoz vezető tárgyalások alapjául a Tanács által 2010. június 29-én elfogadott tárgyalási irányelvek szolgáltak. Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (5) bekezdése, valamint 6. cikkének (4) bekezdése értelmében harmadik országok is nyújthatnak kiegészítő finanszírozást az európai GNSS programokhoz, és részvételük feltételeit az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokban kell rögzíteni. A megállapodás olyan témakörökre korlátozódik, amelyek a Svájccal folytatott szoros együttműködés biztosításához szükségesek. Az egész Unióra kiterjedő Galileo és EGNOS programok felépítése és irányítása érdekében közös megközelítésekre és munkamódszerekre van szükség az EU valamennyi tagállama és egyes Unión kívüli országok mint Norvégia és Svájc között. Az ezekre a témakörökre vonatkozó szabályokat a kormányoknak kell meghatározniuk, és ezeket Európa-szerte koherensen kell végrehajtani. Az Unió részéről a program irányítójaként és a rendszer tulajdonosaként eljáró Bizottságnak minden ésszerű intézkedést meg kell hoznia e koherencia megteremtése érdekében. A biztonsági kockázat növekedését eredményezné, amennyiben ez meghiúsulna.

1.2.        Háttér-információk A Galileo program kezdete óta Svájc az Unió egyik legszorosabban együttműködő, harmadik országbeli partnere. Svájc az Európai Űrügynökség (ESA, European Space Agency) tagjaként és az évek során a Galileo programmal kapcsolatos uniós irányítási struktúrákban vállalt informális részvétele révén politikai, technikai és pénzügyi értelemben a Galileo program valamennyi fázisában szerepet vállalt. E megállapodás hivatalos keretet szolgáltat az európai GNSS programokba való szoros svájci integrációhoz és elmélyíti azt. E megállapodás nélkül az együttműködés jellegét – a biztonsági, exportellenőrzési, szabványosítási, tanúsítványi és a rádióspektrummal kapcsolatos területeken – bizonytalanság övezné. Továbbá a megállapodás az Unió számára lehetővé teszi, hogy átfogó elveket határozzon meg, a biztonsággal és az exportellenőrzéssel kapcsolatos védintézkedéseket is beleértve.

1.3.        Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen A mellékelt megállapodás határozza meg Svájc Galileo programban való közreműködését, amely átfogó keretként szolgálva magában foglalja a jövőbeli együttműködés elveit, illetve a biztonság, a szabványosítás és a tanúsítás terén megvalósuló együttműködésre vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket.

1.4.        Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat összhangban van azzal a politikával, amely szerint az európai GNSS programokba bevonnak egyes, az ESA-ban tagsággal rendelkező harmadik országokat, amelyek tagságukból adódóan a kezdetektől részt vettek a Galileo és az EGNOS programokban. Emellett a javaslat támogatja a nonproliferációval kapcsolatos politikák terén megvalósuló együttműködés uniós aspektusainak megerősítését célzó bizottsági célkitűzéseket is.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

2.1.        Konzultáció az érdekelt felekkel

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre A tárgyalási irányelvek kidolgozása, valamint a tárgyalások folyamán kétoldalú megbeszélések útján konzultációt folytattak a Tanács különbizottságával, a tagállamok és Svájc hatóságaival. A válaszadók köre az uniós tagállamok és Svájc hatóságai, külügy-, védelmi és belügyminisztériumai, az Európai Űrügynökség, valamint a nemzeti űrügynökségek műszaki, biztonsági és szállítási szakértőit foglalta magában.

Az észrevételek összefoglalása és figyelembevételük módja Az említett érdekelt felek támogatták Svájc közvetlen bevonását a GNSS programokkal kapcsolatos kérdésekre irányuló együttműködésbe, és hangsúlyozták, hogy a megállapodásban fontos olyan témaköröket szerepeltetni, mint a biztonság és az exportellenőrzés.

2.2.        Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Érintett tudományterületek/szakterületek Űrtechnológia / földi létesítmények, biztonság / ipari és kormányzati biztonság, információbiztonság és nemzetközi jog / kiváltságok és mentességek.

Alkalmazott módszerek Találkozók és információcsere.

A konzultációba bevont főbb szervezetek/szakértők Az Unió tagállamainak minisztériumai és űrügynökségei, az Európai Űrügynökség és az űripar.

A beérkezett és felhasznált vélemények összefoglalása Nem merült fel, hogy a javaslat visszafordíthatatlan káros következményekkel járhat.

Széles körű volt az egyetértés a megállapodásban foglalt együttműködési elvekkel, valamint azzal a célkitűzéssel kapcsolatban, hogy Svájcot intenzíven be kell vonni a programba, ideértve a jogokat és a vonatkozó kötelezettségeket is.

A szakértői vélemények nyilvánosságának biztosítása A szakértők következtetéseit nem hozták nyilvánosságra.

2.3.        Hatásvizsgálat A fellépés célja, hogy biztosítsa Svájc szoros bevonását a Galileo és az EGNOS programok kivitelezési és üzemeltetési szakaszába. Ez a két kezdeményezés jelentős ipari, gazdasági és stratégiai elemeket tartalmaz. Az európai GNSS programok irányítását a 683/2008/EK rendelet megreformálta, ennek értelmében a köz- és magánszféra partnerségéről eltolódik a hangsúly az Unió által irányított programok és az Unió tulajdonában álló rendszerek felé. Ez a fejlemény, valamint a biztonsági vonatkozásokkal is rendelkező együttműködés tartalma hivatalos szabályozási intézkedéseket tesz szükségessé. Következésképpen e cél elérése érdekében három lehetőséget mérlegeltek. Az első lehetőség szerint Svájc a Galileo programban érdekelt valamennyi harmadik országot tömörítő nemzetközi együttműködési testületen – a Nemzetközi Galileo Tanácson – keresztül társulna a programhoz. Miután azonban az említett testületről hosszas megbeszéléseket folytattak Svájccal és más harmadik országokkal, így Norvégiával is, ezt a lehetőséget elvetették. Svájc álláspontja szerint nem lett volna méltányos, ha azonos elbánásban részesülne olyan, jóval kisebb mértékben bevont, Európán kívüli harmadik országokkal, amelyek pénzügyileg nem járulnak hozzá a programhoz. A második lehetőség a mellékelt megállapodás megkötését jelentette. Ez a gyakorlatban lehetőséget kínált arra, hogy a biztonsággal és exportellenőrzésekkel kapcsolatos rendelkezéseket megerősítsék, és elveket és iránymutatásokat fogalmazzanak meg, amelyek megnyitják az utat egy kölcsönösen előnyös, hosszú távú, együttműködésen alapuló partnerségi kapcsolat előtt, és arra is, hogy további finanszírozási források álljanak rendelkezésre. A harmadik lehetőség szerint nem történt volna fellépés e téren. Mindez bizonytalan kapcsolatokat eredményezett volna Svájccal a GNSS program tekintetében.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        A javaslat összefoglalása A Bizottság javasolja a Tanácsnak, hogy adjon felhatalmazást az EU és tagállamai, valamint Svájc között létrejövő európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodás aláírására és ideiglenes alkalmazására. A megállapodás uniós hatáskörbe eső elemeinek az ideiglenes alkalmazására a célból van szükség, hogy a megállapodás alkalmazását felgyorsítsák és hozzájussanak a Svájc által a programokhoz biztosított pénzügyi hozzájáruláshoz.

3.2.        Jogalap Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikke, a Szerződés 218. cikkének (5) és (8) bekezdésével összefüggésben értelmezve.

3.3.        A szubszidiaritás elve Mivel a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve érvényesül.

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok önállóan a következők miatt nem tudják kielégítően megvalósítani:

A Galileo program, amelynek becsült költsége eléri a több milliárd eurót, olyan európai kezdeményezés, amelyet egyetlen állam sem képes egymaga finanszírozni. A javasolt megállapodás tartalma nem korlátozódhat egyetlen tagállamra vagy tagállamok csoportjára, hanem az Unió egészére vonatkozik, sőt, bizonyos szempontból globális jelentőséggel bír.

Az űriparra vonatkozó ipari és technikai szakértelem számos európai ország, köztük Svájc között oszlik meg, és amelyet egyetlen állam sem képes egymaga birtokolni. Összehangolt erőfeszítések és az információ megosztásának hiányában nagyobb a kockázata annak, hogy Svájccal az optimálistól eltérő megoldásokban egyezzenek meg. A biztonság területén felmerülő hibák veszélyeztethetnék az ellátás biztonságát az európai GNSS programok exportellenőrzés alá vont komponensei vonatkozásában. Ez megnövelné a programok költségeit.

Továbbá az európai GNSS programok mérete és összetettsége miatt központosított és egyszerű irányítási szerkezetekre és egyértelmű kapcsolódási pontokra van szükség az Unió és a harmadik országok között. Ha Svájccal kétoldalú kapcsolatok kiterjedt hálózata jönne létre, megnőne a hatékonyság hiányából, a késedelmekből és az ellentmondásokból adódó kockázat, ami egy ipari projekt esetében könnyen költségnövekedést eredményezhet az uniós költségvetés terhére. Az önállóan fellépő tagállamok rosszabb eséllyel állapíthatnának meg elveket és feltételeket Svájc számára, mint ha együtt lépnek fel.

A megállapodás hatálya az együttműködés közös elvei és az együttműködési kötelezettségvállalások mellett az Unió tulajdonában levő európai GNSS programok részét képező kérdésekre korlátozódik. A megállapodás legtöbb rendelkezésének végrehajtása a tagállamok meglévő kapacitására (pl. exportellenőrzés, bizalmas információk megosztása) támaszkodik.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

3.4.        Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt:

A megállapodás a nemzetközi kapcsolatok jól ismert, hagyományos eszköze, amelyet a meglévő szakértői munkacsoportokkal együttműködésben dolgoznak ki, és a meglévő döntéshozatali struktúrák hagynak jóvá. Nem hoz létre új igazgatási struktúrákat.

3.5.        A jogi aktus típusának megválasztása

A nemzetközi megállapodás az egyetlen olyan eszköz, amely a műholdas navigáció területén Unió-szerte biztosíthatja a Svájccal fenntartott kapcsolatok koherenciáját. A megállapodás egységes alkalmazása különösen fontos a biztonság tekintetében, így ez képezi a megállapodás egyik legfontosabb elemét. Ugyanakkor a megállapodás rugalmasságot biztosít a végrehajtási intézkedések terén, ideértve különösen a szabványosítást és a tanúsítást, ahol a tagállamok a nemzetközi szervezetekben kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok szabályozására a Szerződés más reális lehetőségről nem rendelkezik.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A javaslatnak az uniós költségvetésre nézve kizárólag pozitív költségvetési vonzatai vannak. Svájc európai GNSS programokhoz való pénzügyi hozzájárulása a hetedik uniós kutatási és technológiafejlesztési (KTF) keretprogramhoz való svájci hozzájárulás mintájára fog épülni. A Svájc által nyújtandó hozzájárulás összegét arányossági alapon kell kiszámítani; a szorzótényezőt a Svájc piaci áron számított bruttó hazai terméke és az Európai Unió tagállamai piaci áron számított bruttó hazai termékeinek összege hányadosaként kell kiszámítani.

5.           OPCIONÁLIS ELEMEK

A javaslat felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

2012/0230 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Svájci Államszövetség között létrejött, az európai műholdas navigációs programokról szóló együttműködési megállapodásnak az Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére, összefüggésben 218. cikke (5) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)       2010. június 29-i határozatával a Tanács felhatalmazta a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen Svájccal egy a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás létrehozásáról.

(2)       Ezen együttműködési megállapodás értelmében Svájc részt vesz az európai műholdas navigációs programokban. Svájc pedig pénzügyi támogatást nyújt a programokhoz.

(3)       A megállapodás [2012. xx]-i parafálásával a tárgyalások sikeresen lezárultak.

(4)       A megállapodást – annak későbbi időpontban történő megkötésére figyelemmel – az Európai Unió nevében alá kell írni.

(5)       A haladéktalan végrehajtás és Svájc programokban való megfelelő részvétele érdekében azon elemeket, amelyek az Európai Unió hatáskörébe esnek, a megállapodás 27. cikkének (2) bekezdése alapján ideiglenesen alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió és tagállamai, valamint Svájc között létrejött, műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás aláírása az Unió nevében jóváhagyásra kerül, amennyiben az említett megállapodást megkötik.

A megállapodás szövegét e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk

A Tanács Főtitkársága – figyelemmel a megállapodás megkötésére – teljes körűen felhatalmazza a megállapodás főtárgyalója által megjelölt személyt vagy személyeket a megállapodás aláírására.

3. cikk

A megállapodás 27. cikkének (2) bekezdésével összhangban a megállapodás megkötéséhez szükséges eljárások lezárásáig a megállapodást ideiglenesen alkalmazni kell. A Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben tájékoztat a megállapodás ideiglenes alkalmazásának első napjáról.

4. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

                                                                       a Tanács részéről

                                                                       az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS A KIZÁRÓLAG A BEVÉTELI OLDALRA KORLÁTOZOTT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSSAL JÁRÓ JAVASLATOKHOZ

1.           A JAVASLAT CÍME:

EGYÜTTMŰLKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT AZ EURÓPAI MŰHOLDAS NAVIGÁCIÓS PROGRAMOKRÓL.

2.           KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK:

66. alcím

660. jogcímcsoport

6600. jogcím

Az érintett évben a költségvetésben szereplő összeg: p.m.

3.           PÉNZÜGYI HATÁS

A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a kiadásokra, van azonban pénzügyi hatása a bevételekre – a hatás a következő:

(EUR-ban)

|| ||

Költségvetési tétel || Bevétel || 12 hónapos időszak, amelynek kezdete || 2012

660. jogcímcsoport; 6600. jogcím || Egyéb hozzájárulások és visszatérítések – Címzett bevétel || 2012.1.1. || 20 000 000

Az intézkedést követő helyzet

|| 2013 || 2014 || 2015 || 2016 || …

660. jogcímcsoport; 6600. jogcím || 40 000 000 || 20 050 870 || a későbbiekben kerül kiszámításra || a későbbiekben kerül kiszámításra || a későbbiekben kerül kiszámításra

4.           CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

5.           EGYÉB MEGJEGYZÉSEK

(a) Ez a GNSS-ről szóló, az EU és Svájc közötti együttműködési megállapodás határozatlan időre szól. Svájc európai műholdas navigációs programokhoz történő pénzügyi hozzájárulása a 2008 és 2013 közötti időszakra 60 000 000 EUR, 2014-re pedig 20 050 870 EUR.

(b) Svájc pénzügyi hozzájárulását a megállapodás 18. cikkében foglalt szorzótényező alapján számítják ki. E szorzótényezőt a 2008 és 2013 közötti időszakra 3 005 millió EUR összegre alkalmazzák. 2014-től ugyanezen szorzótényezőt az európai műholdas navigációs programok éves költségvetési előirányzataira fogják alkalmazni.

Az Európai Bizottság NYILATKOZATA

A Bizottság emlékeztet az általános szakpolitikai célkitűzésére, miszerint adott esetben törekszik arra, hogy olyan megállapodásokról folytasson tárgyalásokat, melyeknek szerződő fele kizárólag az Unió.

____________________

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG KÖZÖTT AZ EURÓPAI MŰHOLDAS NAVIGÁCIÓS PROGRAMOKRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ,

valamint

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

egyrészről az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, (a továbbiakban: tagállamok),

másrészről a SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG, (a továbbiakban: Svájc),

(a továbbiakban: fél vagy felek),

FIGYELEMBE VÉVE a globális navigációs műholdrendszer (a továbbiakban: GNSS) kifejezetten polgári célokra történő fejlesztésében rejlő közös érdekeket,

FELISMERVE az európai GNSS programok jelentőségét az európai uniós és svájci navigációs és információs infrastruktúrához való hozzájárulás terén,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unióban, Svájcban és a világ más területein a GNSS-alkalmazások egyre ütemesebb fejlődését,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Unió, annak tagállamai és Svájc közötti, műholdas navigáció terén érvényesülő hosszú távú együttműködés közös érdekét,

FELISMERVE Svájc jelentős szerepvállalását a Galileo és az EGNOS programokban azok meghatározási szakasza óta,

FIGYELEMBE VÉVE az Űrtanács állásfoglalásait, különösen a 2007. május 22-én elfogadott „Európai űrpolitika", valamint a 2008. szeptember 29-én elfogadott „Az európai űrpolitika előmozdítása" című állásfoglalásokat, melyek felismerik az Európai Unió, az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: ESA) és tagállamaik európai űrpolitikában betöltött kulcsfontosságú szerepét, csakúgy mint a 2010. november 25-én elfogadott, „Globális kihívások: az európai űrrendszerek maradéktalan kihasználása” című állásfoglalás, amely felkéri az Európai Bizottságot és az ESA-t, hogy segítse elő mind az EU és az ESA tagállamai, mind a nem tagállamok számára, hogy vegyenek részt az együttműködési programok valamennyi szakaszában,

FIGYELEMBE VÉVE a 2011. április 4-i, „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című bizottsági közleményt,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az európai GNSS programok terén valamennyi szempontra kiterjedő hivatalos együttműködést alakítsanak ki,

FELISMERVE Svájc érdeklődését a GNSS valamennyi, EGNOS és Galileo nyújtotta szolgáltatása iránt, a hatóságilag szabályozott szolgáltatásokat is ideértve (a továbbiakban: PRS),

FIGYELEMBE VÉVE az egyrészről az Európai Közösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről a Svájci Államszövetség közötti tudományos és technológiai együttműködésről szóló, 2007. június 25-i megállapodást,

FELISMERVE az Európai Unió és a Svájci Államszövetség között létrejött, a minősített információk cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokról szóló, 2008. április 28-i megállapodást (a továbbiakban: biztonsági megállapodás),

FIGYELEMBE VÉVE azokat az előnyöket, amelyeket az európai GNSS és szolgáltatásainak a felek területén biztosított egyenértékű védelme jelentene,

FELISMERVE a felek nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, különösen Svájc állandó semlegességéből adódó kötelezettségeit,

FELISMERVE, hogy az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja, hogy a GNSS programok keretében létrehozott vagy kifejlesztett tárgyi eszközök és immateriális javak összességének a rendeletben meghatározottak szerint az Európai Közösség tulajdonát kell képeznie,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló, 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU rendeletet,

FIGYELEMBE VÉVE a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól szóló, 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozatot,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.            ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzés

1. E megállapodás célja, hogy a polgári irányítás alatt álló műholdas navigáció terén ösztönözze, elősegítse és erősítse a felek közötti hosszú távú együttműködést, különösen Svájc európai GNSS programokban való részvétele révén.

2. Svájc programokban való részvételének formájáról és feltételeiről e megállapodás rendelkezik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

1. „európai globális navigációs műholdrendszerek” (európai GNSS): a Galileo program és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) keretében létesített rendszer;

2. „kiegészítő rendszer”: olyan regionális vagy helyi mechanizmus, mint például az EGNOS; ezek a mechanizmusok a globális GNSS felhasználói számára fokozottabb teljesítményt, így nagyobb pontosságot, hozzáférhetőséget, integritást és megbízhatóságot tesznek lehetővé;

3. „Galileo”: polgári irányítás alatt álló, önálló európai globális műholdas navigációs és időmérő rendszer, amelyet az Európai Unió, az ESA és azok tagállamai GNSS-szolgáltatások nyújtására terveztek és dolgoztak ki. A Galileo üzemeltetése magánfélre is átruházható. A Galileo nyílt hozzáférésű, kereskedelmi célú, életbiztonsági, kutatási és mentési szolgáltatásokat, valamint korlátozott hozzáférésű, kifejezetten a közszféra engedélyezett felhasználóinak szükségletei szerint kidolgozott, védett, hatóságilag szabályozott szolgáltatást foglal magában.

4. „Galileo helyi elemei”: a használt fő konstellációból származó információkon túl a Galileo műhold navigációs és időmérő jeleit a felhasználók felé közvetítő helyi rendszerek. A helyi elemeket repülőterek, kikötők és városok vagy földrajzilag kihívást jelentő környékek körüli fokozott teljesítmény elérése érdekében lehet alkalmazni. A Galileo a helyi elemeket általános modellekkel látja el;

5. „globális navigációs, helymeghatározási és időmérő berendezés”: bármilyen polgári végfelhasználói berendezés, amelyet arra terveztek, hogy műholdas navigációs vagy időmérő jeleket továbbítson, fogadjon vagy dolgozzon fel szolgáltatásnyújtás vagy regionális kiegészítő rendszerrel történő működés céljából;

6. „hatóságilag szabályozott szolgáltatás” (PRS): a Galileo program keretében létesített rendszer által nyújtott szolgáltatás, amely kizárólag a hatékony hozzáférési ellenőrzést és magas szintű szolgáltatási folyamatosságot követelő, érzékeny alkalmazások használatára a kormány által felhatalmazott felhasználók számára elérhető;

7. „szabályozási intézkedés”: a felek bármely törvénye, rendelete, stratégiája, szabálya, eljárása, határozata vagy hasonló közigazgatási intézkedése;

8. „interoperabilitás”: a globális és regionális műholdas navigációs rendszerek és kiegészítő rendszerek, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások együttes alkalmazása annak érdekében, hogy felhasználói szinten hatékonyabb szolgáltatás álljon rendelkezésre, mint ha csupán egyetlen rendszer nyílt hozzáférésű szolgáltatását vennék igénybe;

9. „szellemi tulajdon”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete létrehozásáról szóló, 1967. július 14-i stockholmi egyezmény 2. cikke VIII. pontjának fogalommeghatározása szerinti tulajdon;

10. „minősített adat”: a jogosulatlan hozzáférés ellen védelmet igénylő, bármilyen formájú információ, amelynek ismertté válása a felek vagy az egyes tagállamok alapvető érdekeit – a nemzetbiztonságot is ideértve – bármilyen mértékben sértheti. Az adat minősítését a minősítési jelölés jelzi. Az ilyen adatokat a felek a vonatkozó törvényeknek és jogszabályoknak megfelelően minősítik; azokat bizalmas jellegük és integritásuk elvesztésével és nyilvánosságra kerülésükkel szemben védeni kell.

3. cikk

Az együttműködés elvei

A felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési tevékenységek tekintetében a következő alapelveket alkalmazzák:

1. A jogok és kötelezettségek általános egyensúlyán alapuló kölcsönös előnyök, beleértve a 15. cikkben meghatározott valamennyi szolgáltatáshoz való hozzájárulást és hozzáférést is;

2. Kölcsönös lehetőségek az európai uniós és svájci GNSS-projekteken belüli együttműködési tevékenységekben való részvételre;

3. Az együttműködési tevékenységekre esetlegesen hatást gyakorló információ kellő időben megvalósuló cseréje;

4. Az e megállapodás 9. cikkében említett, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő és hatékony védelme;

5. A műholdas navigációs szolgáltatásnyújtás szabadsága a felek területén;

6. Az európai GNSS-termékek korlátozásmentes kereskedelme a felek területén.

II. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Együttműködési tevékenységek

1. A műholdas navigáció és időmérés területén az együttműködési tevékenységek a következő ágazatokat érintik: rádióspektrum, tudományos kutatás és képzés, beszerzések, ipari együttműködés, szellemitulajdon-jogok, exportellenőrzések, kereskedelem és piacfejlesztés, szabványok, tanúsítási és szabályozási intézkedések, biztonság, minősített adatok cseréje, személyzeti csereprogramok, és szolgáltatásokhoz való hozzáférés. A felek az ágazatok listáját e megállapodás 25. cikkével összhangban módosíthatják.

2. E megállapodás nem érinti az Európai Unió európai GNSS programok szabályozására vonatkozó intézményi autonómiáját, sem az Európai Unió által, az európai GNSS programok működtetése céljából létrehozott struktúrát. Nem érinti továbbá azokat az alkalmazandó szabályozási intézkedéseket, amelyek a nonproliferációs kötelezettségvállalásokat, az exportellenőrzéseket és immateriális technológiaátadás ellenőrzését hajtják végre, sem a nemzetbiztonsági intézkedéseket.

3. Az alkalmazandó szabályozási intézkedéseikre is figyelemmel, a felek a lehető legnagyobb mértékben támogatják az e megállapodás keretében meghatározott együttműködési tevékenységeket a célból, hogy az (1) bekezdésben felsorolt ágazatokon belül megvalósuló tevékenységeikben való részvételre kölcsönösen hasonló lehetőségeket biztosítsanak.

5. cikk

Rádióspektrum

1. A felek megállapodnak, hogy a rádióspektrumokkal összefüggő kérdésekben a Nemzetközi Távközlési Egyesület (a továbbiakban: ITU) keretében folytatják az együttműködést és egymás kölcsönös támogatását, a Galileo műholdas rádiónavigációs rendszer ITU-hoz benyújtott frekvenciaigényeinek kezeléséről szóló, 2004. november 5-i egyetértési megállapodást is figyelembe véve.

2. Ebben az összefüggésben a felek információt cserélnek a frekvenciaigényekkel kapcsolatban és megvédik a Galileo számára juttatott megfelelő frekvenciaelosztást, annak érdekében, hogy világszerte, és különösen Svájcban és az Európai Unióban biztosítsák a Galileo-szolgáltatások elérhetőségét a felhasználók számára.

3. Mindemellett a felek elismerik a rádiónavigációs spektrum megszakítás és zavarás elleni védelmének fontosságát. E célból a feleknek fel kell kutatniuk a zavar forrásait, és kölcsönösen elfogadható megoldásokat kell találniuk az ilyen zavarok megszüntetésére.

4. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az ITU alkalmazandó rendelkezéseitől – ideértve az ITU Rádiószabályzatát is – eltérne.

6. cikk

Tudományos kutatás és képzés

1. A felek uniós és svájci kutatási programok, valamint egyéb vonatkozó kutatási programjaik révén támogatják az európai GNSS területét érintő közös kutatási és képzési tevékenységeket. A közös kutatási tevékenységek hozzájárulnak az európai GNSS jövőbeli továbbfejlesztésére irányuló tervezéshez.

2. A felek megállapodnak abban, hogy a hatékony kapcsolatok, valamint a vonatkozó kutatási programokban való részvétel biztosítása céljából meghatározzák a megfelelő mechanizmusokat.

7. cikk

Beszerzések

1. Az európai GNSS programokkal kapcsolatos beszerzésekre vonatkozóan a felek kötelezettségvállalásaikat a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) közbeszerzésről szóló megállapodásának (a továbbiakban: GPA), valamint az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a közbeszerzések egyes vonatkozásairól szóló 1999. június 21-i megállapodásnak megfelelően alkalmazzák.

2. A GPA XXIII. cikkének (a módosított GPA III. cikkének) sérelme nélkül svájci szervezetek is jogosultak az európai GNSS programokhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásra irányuló beszerzésekben való részvételre.

8. cikk

Ipari együttműködés

A felek – az európai műholdas navigációs rendszerek megfelelő működése, valamint a Galileo-alkalmazások és -szolgáltatások használatának és fejlesztésének előmozdítása céljából – ösztönzik és támogatják a két fél közötti ipari együttműködést, beleértve a közös vállalkozásokat, valamint a vonatkozó európai ipari társulásokban való svájci, illetve a vonatkozó svájci ipari társulásokban való európai uniós részvételt.

9. cikk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok

Az ipari együttműködés megkönnyítése érdekében a felek a legszigorúbb nemzetközi előírásoknak megfelelően, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodásban (TRIPS) rögzítettekkel összhangban biztosítják a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő és hatékony védelmét az európai GNSS fejlesztése és működése szempontjából releváns területeken és ágazatokban, beleértve az említett előírások hatékony érvényesítését is.

10. cikk

Exportellenőrzés

1. Annak biztosítása érdekében, hogy a felek az európai GNSS programokkal kapcsolatban egységes szempontok alapján hajtsák végre az exportellenőrzést és a nonproliferációs előírásokat, Svájc joghatóságán belül és nemzeti jogszabályaival és eljárási rendjével összhangban kellő időben elfogadja és érvényre juttatja azokat az intézkedéseket, amelyek kifejezetten az európai GNSS programok számára kifejlesztett vagy módosított technológiák, adatok és áruk exportellenőrzésére és nonproliferációjának megakadályozására vonatkoznak. Az intézkedéseknek az Unióban érvényes intézkedések szintjével egyenértékű szintet kell biztosítaniuk az exportellenőrzés és a nonproliferáció vonatkozásában.

2. Amennyiben olyan esemény adódik, amelynek során az exportellenőrzés és a nonproliferáció egyenértékű szintje nem érhető el, a 22. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

11. cikk

Kereskedelem és piacfejlesztés

1. A felek ösztönzik az európai uniós és a svájci műholdas navigációs infrastruktúrával és felszerelésekkel – beleértve az európai GNSS programok szempontjából lényeges helyi elemeket és alkalmazásokat – történő kereskedelmet és az ezekbe történő beruházásokat.

2. E célból a felek növelik a Galileo műholdas navigációs tevékenységeinek közismertségét, azonosítják a GNSS-alkalmazások elterjedésének lehetséges akadályait, és megfelelő intézkedéseket tesznek az elterjedés elősegítése érdekében.

3. A felhasználók igényeinek azonosítása és hatékony megválaszolása érdekében a felek szervezetei használhatják a jövőben létrehozandó GNSS felhasználói fórumot.

4. E megállapodás nem érinti a felek WTO-t létrehozó egyezményben foglalt jogait és kötelezettségeit.

12. cikk

Szabványok, tanúsítás és szabályozási intézkedések

1. A globális műholdas navigációs szolgáltatásokat érintő összehangolt nemzetközi szabványosítási és tanúsítási fórumok értékét felismerve a felek különösen abban állapodnak meg, hogy közösen támogatják a Galileo- és EGNOS-szabványok kidolgozását, és előmozdítják azok világszerte történő alkalmazását, hangsúlyt fektetve a más GNSS-rendszerekkel való interoperabilitásra is.

Az összehangolás egyik célja, hogy előmozdítsa a Galileo-szolgáltatások világszerte alkalmazott navigációs és időmeghatározási szabványként való, széles körű innovatív alkalmazását nyílt hozzáférésű, kereskedelmi és életvédelmi célokból. A felek megegyeznek abban, hogy előnyös feltételeket teremtenek a Galileo-alkalmazások fejlesztéséhez.

2. Ennek következtében a felek e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása és végrehajtása érdekében adott esetben együttműködnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetben, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben és az ITU-ban felmerülő, a GNSS-t érintő valamennyi kérdésben.

3. A felek biztosítják, hogy az európai GNSS-t érintő technikai szabványokra, hitelesítésre, engedélyezési követelményekre és eljárásokra vonatkozó intézkedések nem korlátozzák szükségtelenül a kereskedelmet. A nemzeti követelményeknek objektív, megkülönböztetésmentes és előre meghatározott, átlátható kritériumokon kell alapulniuk.

4. A felek a joghatóságukhoz tartozó területeken megteszik a Galileo-vevőkészülékek, a földi és a világűrbe telepített elemek teljes körű használata érdekében szükséges szabályozási intézkedéseket. E tekintetben Svájc a joghatóságához tartozó területeken a Galileo számára legalább olyan kedvező bánásmódot biztosít, mint a többi hasonló műholdas rádiónavigációs szolgáltatási rendszer számára.

13. cikk

Biztonság

1. Annak érdekében, hogy az európai GNSS programokat megvédjék a nem rendeltetésszerű használattal, interferenciával, megszakítással és ellenséges cselekményekkel szemben, a felek a 4. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül területükön belül minden ésszerű intézkedést megtesznek a műholdas navigációs rendszerek, valamint az azokhoz kapcsolódó infrastruktúra és létfontosságú eszközök folytonosságának és biztonságának megteremtése érdekében.

2. Ebben az összefüggésben Svájc saját joghatóságán belül, nemzeti jogszabályaival és eljárási rendjével összhangban kellő időben elfogadja és érvényre juttatja azokat az intézkedéseket, amelyek az Európai Unióban az európai GNSS programokkal kapcsolatos létfontosságú eszközök, információk és technológiák fenyegetések és nemkívánatos terjedés elleni védelmére, ellenőrzésére és kezelésére érvényes védelmi és biztonsági intézkedések szintjével egyenértékű szintet biztosítanak.

3. Amennyiben olyan esemény adódik, amelynek során az egyenértékű védelmi és biztonsági szint nem érhető el, a 22. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

14. cikk

A minősített adatok megosztása

1. Az uniós minősített adatok cseréjét és védelmét a biztonsági megállapodással, valamint a biztonsági megállapodás végrehajtó rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

2. Svájc az európai GNSS programokkal kapcsolatos, nemzeti minősítési jelöléssel ellátott minősített adatokat azon uniós tagállamokkal cserélheti ki, amelyekkel e célból kétoldalú megállapodást kötött.

3. A felek olyan átfogó és koherens jogi keret felállítására törekszenek, amely lehetővé teszi a Galileo programmal kapcsolatos minősített adatok e megállapodást aláíró felek közötti cseréjét.

15. cikk

A szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Svájc e megállapodás értelmében hozzáférést nyer valamennyi európai GNSS-szolgáltatáshoz, valamint egy külön PRS-megállapodás értelmében a hatóságilag szabályozott szolgáltatáshoz.

Svájc érdeklődését fejezte ki a hatóságilag szabályozott szolgáltatással kapcsolatban, mivel úgy ítéli meg, hogy ez az európai GNSS programokban való részvételének fontos eleme. A felek egy PRS-megállapodás aláírására törekednek annak érdekében, hogy amint Svájc benyújtja ez irányú kérelmét, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében rögzített eljárás lezárult, biztosítsák a svájci PRS-részvételt.

16. cikk

Az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) Ügynökségben való részvétel

Svájc jogosult részt venni az Európai GNSS Ügynökségben egy az Európai Unió és Svájc között létrejött megállapodásban előírt feltételeknek megfelelően. Amint Svájc benyújtja ez irányú kérelmét és az Európai Unió részéről lezárulnak a szükséges eljárások, a tárgyalások megkezdődnek.

17. cikk

Bizottságokban való részvétel

Svájc képviselői meghívást kapnak az európai GNSS program keretében létrehozott, igazgatással, fejlesztéssel és a tevékenységek végrehajtásával foglalkozó bizottságok ülésein megfigyelőként való részvételre a vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban, szavazati jogosultság nélkül. A részvétel különösen vonatkozik a GNSS programbizottság, valamint a GNSS biztonsági tanácsa üléseire, beleértve munkacsoportjaik üléseit is.

III. PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

18. cikk

Finanszírozás

Svájc hozzájárul az európai GNSS programok finanszírozásához. A Svájc által nyújtandó hozzájárulás összegét arányossági alapon kell kiszámítani; a szorzótényezőt Svájc piaci áron számított bruttó hazai terméke és az Európai Unió tagállamai piaci áron számított bruttó hazai termékeinek összege hányadosaként kell kiszámítani.

Az európai GNSS programokhoz nyújtott svájci pénzügyi hozzájárulás a 2008–2013 időszakra 80 050 870 EUR.

Az összeg fizetésének ütemezése az alábbiak szerint alakul:

2012: 20 000 000 EUR

2013: 40 000 000 EUR

2014: 20 050 870 EUR

2014-et és az azt követő időszakot illetően a svájci hozzájárulás évente fizetendő.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Felelősség

Mivel az európai GNSS rendszer nem kerül Svájc tulajdonába, nem terheli tulajdonosi felelősség.

20. cikk

Vegyes bizottság

1. Ezennel létrejön az „Európai Unió/Svájc GNSS-bizottság"; a bizottság a felek képviselőiből áll, és e megállapodás igazgatásáért és előírásszerű alkalmazásáért felel. A vegyes bizottság e célból ajánlásokat tesz. Az e megállapodásban meghatározott esetekben határozatokat hoz; e határozatokat a felek saját szabályaik szerint hajtják végre. A vegyes bizottság a határozatait közös megegyezéssel hozza.

2. A vegyes bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát, amely egyéb rendelkezések mellett az ülések összehívásának és az elnök jelölésének módját, valamint az elnök megbízatási idejének meghatározását is magában foglalja.

3. A vegyes bizottság szükség esetén ülésezik. Az ülés összehívását az Európai Unió és Svájc kérheti. A vegyes bizottság, a 22. cikk (2) bekezdésének megfelelően a kérelem benyújtását követő 15 napon belül összeül.

4. A vegyes bizottság határozhat munkacsoportok és szakértői csoportok felállításáról, amennyiben belátása szerint ez a feladatai ellátása érdekében szükséges.

5. A vegyes bizottság határozhat a melléklet módosításáról.

21. cikk

Konzultációk

1. E megállapodás megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a felek rendszeresen információt cserélnek, és bármely fél kérésére konzultálnak a vegyes bizottságban.

2. A felek bármelyikük kérésére haladéktalanul konzultálnak minden olyan kérdésről, amely e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerül.

22. cikk

Védintézkedések

1. A vegyes bizottságon belüli konzultációt követően a felek megteszik a megfelelő védintézkedéseket – beleértve egy vagy több együttműködési tevékenység felfüggesztését – azokban az esetekben, amikor az exportellenőrzés vagy a biztonság szintje nem bizonyul egyenértékűnek a felek között. Ha a legcsekélyebb késlekedés is veszélyeztethetné a GNSS megfelelő működését, előzetes konzultáció nélkül ideiglenes védintézkedések rendelhetők el, feltéve, hogy az említett intézkedések meghozatala után haladéktalanul konzultációra kerül sor.

2. A fent említett intézkedések alkalmazási körét és időtartamát a helyzet rendezéséhez és az e megállapodásból fakadó jogok és kötelezettségek közti megfelelő egyensúly biztosításához szükséges mértékre kell korlátozni. Bármely fél kérheti a vegyes bizottságtól, hogy folytasson konzultációt a kérdéses intézkedések arányosságáról. Amennyiben a vita rendezésére nem kerül sor 6 hónapon belül, a vitás kérdés kapcsán bármely fél kötelező érvényű választottbírósági eljárást kezdeményezhet a mellékletben meghatározott eljárással összhangban. Ennek keretében nem rendezhetők e megállapodás azon rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos kérdések, melyek azonosak az Európai Unió jogszabályainak megfelelő rendelkezéseivel.

23. cikk

Vitarendezés

A 22. cikk sérelme nélkül, az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerült vitákat a felek a vegyes bizottságon belüli konzultációk útján rendezik.

24. cikk

Mellékletek

E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

25. cikk

Felülvizsgálat

E megállapodás a felek kölcsönös megegyezésével bármikor módosítható és kiegészíthető.

26. cikk

A megállapodás megszüntetése

1. E megállapodást az Európai Unió vagy Svájc a másik félnek küldött értesítés útján felmondhatja. E megállapodás az ilyen értesítés kézhezvételének napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

2. E megállapodás megszüntetése nem érinti az ennek keretében kötött megállapodások érvényességét vagy időtartamát, sem a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatban felmerült különleges jogokat és kötelezettségeket.

3. A megállapodás megszüntetése esetén a vegyes bizottság javaslatot tesz annak érdekében, hogy a felek a folyamatban lévő ügyeket, beleértve a pénzügyi következményeket, az időarányosság elvének figyelembe vételével lezárják.

27. cikk

Hatálybalépés

1. E megállapodást a felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. E megállapodás az utolsó jóváhagyási értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

2. Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére Svájc és az Európai Unió – a hatáskörükbe tartozó kérdések vonatkozásában – megállapodnak, hogy e megállapodást ideiglenesen alkalmazzák az azt a napot követő hónap első napjától, amikor értesítették egymást az e célból szükséges eljárások lezárultáról.

3. A megállapodást a felek határozatlan időre kötik meg.

4. E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; e szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

--------------------------------

I. MELLÉKLET

VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

(1) Ha egy jogvitát választottbíróság elé terjesztenek, három választottbírót neveznek ki, hacsak a felek másképpen nem határoznak.

(2) Mindkét fél 30 napon belül kinevez egy-egy választottbírót.

(3) A két kinevezett választottbíró közös megegyezéssel nevez ki egy meghívott választottbírót, aki nem lehet egyik fél állampolgára sem. Ha a választottbírók a kinevezésüktől számított két hónapon belül nem jutnak egyezségre, a vegyes bizottság által összeállított hét fős listáról választják ki a meghívott választottbírót. A vegyes bizottság eljárási szabályzatával összhangban állítja össze és tartja naprakészen ezt a listát.

(4) Hacsak a felek másképpen nem határoznak, a választottbíróság maga határozza meg az eljárási szabályait. Határozatait egyszerű többséggel hozza meg.

II. MELLÉKLET

Svájc pénzügyi hozzájárulása az európai GNSS programokhoz

1. A 2008–2013-as időszakban Svájc – annak érdekében, hogy részt vegyen az európai GNSS programokban – az alábbiak szerint nyújt pénzügyi hozzájárulást az Európai Unió költségvetéséhez (EUR-ban kifejezve):

2012 || 2013 || 2014

20 000 000 || 40 000 000 || 20 050 870

2014-et és az azt követő időszakot illetően a svájci hozzájárulás évente fizetendő.

2. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletet[1] és annak végrehajtási szabályait[2] kell alkalmazni, különös tekintettel Svájc hozzájárulásának kezelésére.

3. A svájci képviselőknek és szakértőknek a programok végrehajtásával kapcsolatos, a Bizottság által szervezett találkozókon való részvételük keretében felmerülő utazási és tartózkodási költségeit a Bizottság ugyanazon hatályos eljárásokkal összhangban, azok alapján téríti vissza, mint ahogy ezt az Unió tagállamainak szakértői esetében teszi.

4. E megállapodás ideiglenes alkalmazását követően és minden ezt követő év elején a Bizottság hozzájárulási felhívást intéz Svájchoz, amelynek összege megegyezik Svájcnak az e megállapodás szerinti, a programok költségvetéséhez való hozzájárulásának az összegével.

Ez a hozzájárulás EUR-ban értendő és a Bizottság egy euróban vezetett bankszámlájára kell azt átutalni.

5. Svájc a hozzájárulását, amennyiben a Bizottság hozzájárulási felhívása március 1. előtt érkezik meg, április 1-ig, vagy, ha a Bizottság később küldte meg azt, legkésőbb 30 nappal a hozzájárulási felhívást követően fizeti ki.

A hozzájárulás kifizetésében bekövetkezett bármely késedelem esetén a fizetési határidő lejártakor még esedékes összegek után Svájc késedelmi kamatot fizet. Ennek kamatlába megfelel az Európai Központi Bank által, euróműveletei keretében jegyzett, 3,5 százalékponttal növelt kamatlábnak.

EGYÜTTES NYILATKOZAT

Svájc bizottságokban való részvételéről

A szerződő felek kijelentik, hogy Svájc részvétele az európai GNSS programok keretében létrehozott, irányítással, fejlesztéssel és a tevékenységek végrehajtásával foglalkozó uniós bizottságokban a 17. cikk értelmében nem tekintendő precedens értékűnek az EU és Svájc közötti egyéb megállapodások vonatkozásában.

[1]               A legutóbb a 2007. december 17-i 1525/2007/EK rendelettel (HL L 343., 2007.12.27., 9. o.) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.).

[2]               A legutóbb a 2007. április 23-i 478/2007/EK, Euratom bizottsági rendelettel (HL L 111., 2007.4.28., 13.o.) módosított, az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 1.o.).