INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

E javaslat célja a lakossági befektetési piac átláthatóságának javítása.

A lakossági befektetési termékek – például a befektetési alapok, a strukturált lakossági termékek és a befektetési célból kötött biztosítási szerződések bizonyos típusai – alapvető fontosságúak az uniós állampolgárok megtakarítási és befektetési termékek iránti keresletének kielégítése szempontjából. Ezek a termékek egyúttal hozzájárulnak a tőkepiacok hatékony működéséhez is, segítve az EU gazdasági növekedését.

A befektetési termékekkel kapcsolatban azonban a lakossági befektetők és a szóban forgó termékeket kifejlesztők, illetve azokat a befektetők számára értékesíteni szándékozók között fennáll az aszimmetrikus információk problémája. Emiatt a lakossági befektetők nincsenek kellőképpen felvértezve a saját érdekeik megvédéséhez. Az érintett befektetők gyakran megtévesztő és túlságosan bonyolult tájékoztatást kapnak a befektetési lehetőségekről, és így nehéz a termékek kockázatainak és költségeinek értékelése vagy összehasonlítása. Ez aláássa a befektetési piacok hatékony működését, és magasabb árakat eredményez a befektetők számára. A tájékoztatás hiányosságai közvetlenül hozzájárulnak ahhoz is, hogy a lakossági befektetők adott esetben nem megfelelő terméket vásárolnak meg, ami az előre nem látott költségek vagy veszteségek, elszalasztott lehetőségek, vagy – a legrosszabb esetben – a megtakarítások elvesztése folytán súlyos kárt okoz az egyén és családja jóléte szempontjából.

A tájékoztatások jelenleg a termék jogi formájához, nem pedig annak gazdasági tartalmához vagy a lakossági befektető számára jelentett kockázathoz igazodnak. Az információk összehasonlíthatósága, érthetősége és prezentációja eltérő, így az átlagos befektetőnek nehézséget okoz a különböző termékek közötti összehasonlítás elvégzése. A terméktájékoztatók ugyanis gyakran inkább a termék előállítójának jogi kockázatainak csökkentésére összpontosítanak ahelyett, hogy olyan formában nyújtanának hatékony, egyértelmű és kiegyensúlyozott tájékoztatást a termékkel kapcsolatban a potenciális ügyfeleknek, amelyet az ügyfél valószínűsíthetően megért és fel tud használni. A tájékoztatás – a reklámanyagok kivételével – jellemezően túl hosszú, és nem emeli ki kellőképpen a legfontosabb szempontokat vagy információkat.

A pénzügyi válság nyomán e kérdések kezelése még fontosabbá vált. A lakossági befektetők olyan befektetéseken veszítettek pénzt, amelyekre vonatkozóan a kockázatok nem voltak világosak vagy azokat az érintett befektetők nem értették meg. Másrészről a lakossági befektetési termékeket – ideértve a lakossági strukturált termékeket vagy a befektetési célú biztosítási szerződéseket – gyakran úgy értékesítették, illetve értékesítik még most is a lakossági befektetőknek, mint az egyszerű termékek – például a megtakarítási számlák – helyettesítőit, jóllehet a lakossági befektetők nem feltétlenül látják át a különbségeket. Ez a helyzet vezetett a befektetői bizalom összeomlásához: egy, az Európai Unió egészére kiterjedő, közelmúltbeli felmérés szerint a fogyasztók minden más gazdasági ágazatnál kevésbé bíznak a pénzügyi szolgáltatásokban.

Életbevágóan fontos, hogy a bizalmat a helyes alapokon állítsuk helyre. Ennek egyik kulcseleme az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseknek a megerősítése oly módon, hogy azok a lakossági befektetők érdekeit szolgálják, figyelembe véve sajátos szükségleteiket.

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) esetében a „kiemelt befektetői információk” rendszerének létrehozásával az EU már tett innovatív lépéseket e téren. A rendszert új megközelítéssel, a tájékoztatóknak a lakossági befektetők bevonásával történt alapos tesztelésére alapozva dolgozták ki abból a célból, hogy az információt a lehető legnagyobb mértékben rövidítsék, egyszerűsítsék és fókuszálják, továbbá biztosítsák azt, hogy az információ az átlagos lakossági befektető részére érthető legyen.

Miközben tehát az ÁÉKBV-k esetében a tájékoztatók javultak, a lakossági befektetési termékek szélesebb köréről ugyanez nem mondható el. A mostani feladat minden ilyen termékre kiterjeszteni a szabályozást: az európai lakossági befektetőknek minden esetben kapniuk kell rövid, összehasonlítható és standardizált – ebben az indoklásban „kiemelt információkat tartalmazó dokumentum” néven szereplő – tájékoztatást, függetlenül a befektetési döntés tárgyát képező terméktől.

A kiemelt információknak az Európai Unió egészében egységes szabályozása az ECOFIN Tanácsnak a 2007. májusi ülésén az Európai Bizottság felé megfogalmazott azon kéréséből fakad, amely alapján a Bizottságnak meg kellett vizsgálnia a különböző típusú lakossági befektetési termékekre az Európai Unióban alkalmazott jogszabályok koherenciáját.

A munka első szakaszának csúcspontját a lakossági befektetési csomagtermékekről szóló közlemény Bizottság általi elfogadása jelentette 2009 áprilisában. A közleményben a Bizottság megállapította, hogy a lakossági befektetési csomagtermékek értékesítésére és tájékoztatóira vonatkozó fenntartható és célnak megfelelő szabályozási környezet kialakítása csak európai szintű jogszabály-módosítás útján lehetséges, mivel a hatékony európai szintű szabályok hiánya meghatározó az egyes ágazatokban alkalmazott megoldások közötti következetlenségek szempontjából. A közlemény két területet jelölt meg, ahol további munkára van szükség: a termékek forgalmazására vonatkozó szabályok, illetve a terméktájékoztatókra vonatkozó szabályok terén. Ez a javaslat ez utóbbi, azaz a terméktájékoztatókkal kapcsolatos munka eredménye.

A javaslat rendelet formáját ölti, amelyet felhatalmazáson alapuló / végrehajtási jogi aktusokba ültetett részletes intézkedések egészítenek majd ki. E rendelet átfogó elveket határoz meg az alkalmazott módszer és a tartalom tekintetében. A felhatalmazáson alapuló / végrehajtási jogi aktusok a rendelet által előírt információk prezentációját a lehetséges mértékig standardizálnák, ugyanakkor az intézkedéseket a szükséges mértékben hozzáigazítanák a többi lakossági befektetési termék egyedi jellemzőihez és eltérő kockázati profiljához annak biztosítása érdekében, hogy lakossági ügyfelek minden esetben hozzájussanak a megalapozott döntések meghozatalához szükséges legfontosabb információkhoz. A részletszabályok végső soron egy csomagot fognak alkotni az e javaslat szerinti rendelettel. A részletes szabályok hatással lesznek a kiemelt információk bevezetésével összefüggésben felmerülő költségekre, így a részletszabályokkal kapcsolatos opciók maguk is alapos hatásvizsgálat tárgyát fogják képezni.

Ez a javaslat egy szélesebb körű, a pénzügyi piacokba vetett fogyasztói bizalom helyreállítására irányuló jogalkotási csomag része. A csomag két részből áll: az első a biztosítási közvetítésről szóló 2002/92/EK irányelv (IMD) átfogó felülvizsgálata arra irányulóan, hogy az ügyfelek magas szintű védelemben részesüljenek biztosítási termékek vásárlása esetén. A csomag másik részének célja az ÁÉKBV letétkezelői funkciójának erősítése, ami az ÁÉKBV-irányelv szerinti befektetővédelem egyik meghatározó építőköve. Annak érdekében, hogy ezen építőelem továbbra is eredményesen működhessen, a Bizottság jól körülhatárolt módosításokat javasolt a 2009/65/EK irányelvhez.

A terméktájékoztatóval kapcsolatban e rendeletben javasolt intézkedések különösen a befektetési tanácsadás és az értékesítési szolgáltatások tekintetében egészítik ki a befektetővédelemre vonatkozó intézkedéseket. Ami a strukturált betéteket illeti, ezekkel a pénzügyi eszközök piacairól és a 2004/39/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat[1] foglalkozott. A biztosítási közvetítésről szóló irányelv felülvizsgálata kifejezetten a befektetési biztosítási termékek értékesítésére vonatkozó szabályok megerősítésére fog irányulni.

2.           Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk eredményei; hatásvizsgálatok

A kezdeményezés az érdekelt felek mindegyikével folytatott széles körű párbeszéd és konzultáció eredményeként született meg.

E konzultációk két szakaszban zajlottak: az elsőre a tanácsi felkérést követően, de még a bizottsági közlemény 2009-ben történt közzétételét megelőzően került sor. A folyamat részeként 2007 októberében a Bizottság írásos állásfoglalást kért, amit 2008 márciusában egy visszaigazoló nyilatkozat, majd 2008 májusában az ágazati képviselőkkel folytatott technikai jellegű workshop követett, majd a konzultáció első szakasza 2008 júliusában egy magas szintű nyilvános fórummal zárult. A második szakasz inkább a tájékoztatókra irányuló munkafolyamat konkrét elemeire összpontosított, majd a közlemény közzétételét követően újabb technikai jellegű találkozóra került sor 2009 októberében, amit a legfrissebb eredmények közzététele követett 2009 decemberében.

Az említett erőfeszítésekkel párhuzamosan a nemzeti felügyeleti hatóságokat tömörítő három 3. szintű bizottság (CEBS, CEIOPS és a CESR) is közösen dolgozott a témával kapcsolatos álláspontjuk kidolgozásán. Első eredményként 2009. november 18-án három ágazati jelentést nyújtottak be együttesen a Bizottsághoz. A munkafolyamat ágazatközi jellegét felismerve, 2009-ben felállították a lakossági befektetési csomagtermékekkel foglalkozó munkacsoportot, amely egy évvel később benyújtotta a Bizottsághoz a zárójelentését.

A Bizottság 2010 novemberében nyilvános konzultációt kezdett a konkrét megoldási lehetőségekről. A Bizottsághoz mintegy 140 észrevétel érkezett, amelyeket közzé is tettek a Bizottság weboldalán. A konzultáció keretében adott válaszok azt mutatták, hogy az ágazatot, a fogyasztókat és a tagállamokat képviselő érdekelt felek egyöntetűen támogatják a kezdeményezést és a javasolt megközelítést. Az egyes álláspontok közötti különbségek elsősorban a szabályozás hatályának kiterjedtségével, továbbá azzal kapcsolatban merültek fel, hogy az ÁÉKBV-k kiemelt befektetői információkra vonatkozó szabályozása mennyire alkalmazható más lakossági befektetésekre.

Ezeket a konzultációkat kiegészítették a fogyasztói érdekképviseletekkel (FIN-USE, Financial Services Consumer Group, Financial Services User Group), a szabályozó hatóságokkal (Pénzügyi Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság (FSC), európai értékpapír bizottság (ESC), európai biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-bizottság (EIOPC)), valamint az ágazat képviselőivel folytatott egyeztetések.

Ez a javaslat a 3. szintű bizottságok (CEBS, CEIOPS és CESR[2]) által elvégzett munkára, a konzultációk, illetve workshopok és az érdekeltekkel folytatott egyeztetések keretében kifejtett véleményekre, valamint a kiemelt befektetői információk vonatkozásában az ÁÉKBV-k tekintetében kidolgozott rendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatokra épül.

A Bizottság a szabályozás javítására irányuló politikájával összhangban elvégezte a lehetséges szakpolitikai megoldások hatásvizsgálatát. A szakpolitikai lehetőségek az új rendszer hatályával, a standardizálás fokával, a tájékoztatók elkészítéséért felelős személy kilétével, továbbá a tájékoztató lakossági befektetőkhöz való tényleges eljuttatásának módjával kapcsolatosak. Ezt a hatásvizsgálati munkát egy sor tanulmány – köztük egy, a lakossági befektetők viselkedési mintáival foglalkozó innovatív tanulmány – is alátámasztotta.

A hatásvizsgálat tervezetét a hatásvizsgálati testület is kiértékelte, majd annak 2011. április 15-i pozitív állásfoglalása alapján felülvizsgálták azt. Többek között egyértelműbbé tették a javaslat és a befektetővédelemre irányuló (például az értékesítési módszerek tekintetében alkalmazott) egyéb eszközök közötti kölcsönhatást, világosabbá vált a javaslat által érintett termékek és jogalanyok konkrét köre, valamint a javaslat és az uniós jog egyéb területei közötti lehetséges összekapcsolódások, illetve mélyrehatóbb és bővebb lett az egyes lehetőségek elemzése, egyúttal a költségekre és a hasznokra vonatkozó becsléseket szorosabban hozzáigazították az ÁÉKBV-k esetében már megtett lépésekhez. Ezen felül a befektetői döntések szempontjából jelentőséggel bíró egyéb tényezők vizsgálatát kibővítették annak érdekében, hogy világosan látszódjon, hogy a befektetők részére készített tájékoztatók csak az egyik elemét jelentik a befektetési döntéseket megalapozó tényezőknek, és a befektetési tanácsadók vagy értékesítők szerepe számos gyakorlati értékesítési szituációban meghatározó lehet a befektetők választásának eldöntésében vagy befolyásolásában.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

3.1.        Jogalap

E javaslat alapja az EUMSZ 114. cikke. A javaslat egységes szabályokat állapít meg a lakossági befektetőknek szánt befektetési terméktájékoztatókra vonatkozóan. A javaslat célja, hogy a lakossági befektetők képesek legyenek megérteni a lakossági befektetési termékek legfontosabb jellemzőit és kockázatait, és képesek legyenek összehasonlítani a különböző termékek tulajdonságait. A javaslat egyúttal egyenlő versenyfeltételeket is kíván teremteni a különböző befektetési termékek előállítói, illetve e termékek értékesítői között. A javaslat tehát megteremtené annak egységes feltételeit, hogy a befektetők az Unióban milyen módon kapnak tájékoztatást a befektetési termékekről egy rövid dokumentum formájában, és miként jutnak ehhez az információhoz. A javaslat tehát harmonizálja a befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó működési feltételeket a lakossági befektetési piac valamennyi érintett szereplője, azaz a termékek előállítói, értékesítői és a befektetők szempontjából.

A befektetési terméket kínáló ágazat szerint változó szabályok, illetve az e terültre vonatkozó eltérő nemzeti szabályozás miatt a különböző termékek és forgalmazási csatornák nem egyenlő versenyfeltételek között működnek, ez pedig további akadályokat emel a pénzügyi szolgáltatások és termékek egységes piacán. A befektetővédelem területén mutatkozó hiányosságok orvosolása érdekében a tagállamok az eddigiek során eltérő és koordinálatlan intézkedéseket hoztak, és valószínűsíthető ezen tendencia folytatódása. A lakossági befektetési termékek határokon átnyúló kereskedelme egyre nagyobb méreteket ölt, de az eltérő nemzeti szabályozások eltérő szintű befeketővédelmet, megnövekedett költségeket és bizonytalanságokat eredményeznek a termékek előállítói és forgalmazói számára, ami hátráltatja a lakossági befektetési piac határokon átnyúló további fejlődését. E további fejlődéshez elengedhetetlen lenne az Unióban előforduló különböző típusú termékek egyszerű összehasonlíthatósága is. A befektetőknek nyújtott tájékoztatásra vonatkozó eltérő standardok miatt az ilyen összehasonlítások elvégzése rendkívül nehéz. Az eltérő szabályozás akadályozhatja az alapvető szabadságok érvényesülését, és ezáltal hatással lehet a belső piac működésére. Az ÁÉKBV-k terén szerzett tapasztalatok ugyancsak azt mutatják, hogy a tájékoztatókra alkalmazott eltérő nemzeti szabályok jelentős mértékben torzíthatják a versenyt. A megfelelő jogalapot tehát az EUMSZ 114. cikke adja.

A Bizottság helyénvalónak és szükségesnek véli, hogy ez a javaslat rendelet formáját öltse, és így betölthesse a funkcióját. Az intézkedés kizárólag a lakossági befektetők tájékoztatására vonatkozik. A javaslat nem érinti a termékek előállítóinak, a forgalmazóknak vagy a befektetőknek egyéb jogait és kötelezettségeit, amely esetekben az irányelv lehetne a megfelelő jogi forma. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben egy terméktájékoztatóban standardizált, a befektetők számára a különböző befektetési termékek összehasonlítását lehetővé tevő információkat kell feltüntetni, ezt a célt kizárólag olyan közvetlenül alkalmazandó rendelkezésekkel lehet elérni, amelyek nem teszik szükségessé azt, hogy a tagállamok bármilyen további végrehajtási intézkedést tegyenek. Amennyiben – egy irányelv átültetésének következményeként – a tájékoztató tartalmára és formájára vonatkozó követelmények tagállamonként eltérőek lennének, nem lenne biztosított az, hogy a piaci szereplők egyenlő versenyfeltételek között működjenek, és a befektetővédelem szintje sem lenne azonos. Fontos, hogy ez a rendelet közvetlen kötelezettségeket állapítson meg a magánszektorbeli jogalanyok vonatkozásában a tájékoztató elkészítése, illetve a tájékoztatásnyújtás tekintetében, és e kötelezettségek hatálya ne legyen a nemzeti végrehajtási intézkedések függvénye.

3.2.        Szubszidiaritás és arányosság

A szubszidiaritás elve (az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdése) szerint uniós szintű intézkedésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitűzött célokat a tagállamok önállóan nem képesek kielégítően megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés nagyságrendje vagy hatásai miatt az EU szintjén jobban megvalósíthatók.

E javaslat céljai – azaz a termékek különböző előállítói és a befektetési termékek értékesítői közötti egyenlő versenyfeltételek megteremetése az Unió egészében, valamint a befektetővédelem egységes szintjének az átláthatóságra vonatkozó harmonizált szabályok megállapításán keresztüli megteremtése – nem valósíthatók meg tagállami szintű intézkedésekkel. A nemzeti szinten tett erőfeszítéseknek kedvező hatásuk lehet a befektetővédelemre az érintett tagállamban. A tagállami intézkedések azonban – jellegükből adódóan – csak az érintett tagállam területére korlátozódnak. Másrészről fennáll a kockázata annak, hogy eltérő megoldások születnek a befektetői tájékoztatókra vonatkozóan. A tagállami szintű megoldások nem képesek egyenlő versenyfeltételeket teremteni a termékek előállítói és a forgalmazók számára, illetve a befektetői tájékoztatók tekintetében nem alkalmasak az Unió egészében azonos szintű befektetővédelem biztosítására sem. Európai szintű fellépésre van tehát szükség.

Az arányosság elvével (az EUSZ 5. cikkének (4) bekezdése) összhangban e kezdeményezés célkitűzéseinek elérése érdekében szükséges és helyénvaló meghatározni a lakossági befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatók tartalmára és formájára vonatkozó elveket, továbbá e tájékoztatók elkészítésére és a lakossági befektetőkhöz történő eljuttatására vonatkozó szabályokat. E követelmények részleteit a második szinten kell kidolgozni annak érdekében, hogy biztosítható legyen az intézkedések szükséges mértékű konzisztenciája, megkönnyítve ezáltal a különböző ágazatokból származó befektetési termékek összehasonlítását.

3.3.        Az EUMSZ 290. és 291. cikkének való megfelelés

2011. január 1-jétől alkalmazandók a három európai felügyeleti hatóságot, azaz az Európai Bankhatóságot (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EBFH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (EÉPH) létrehozó rendeletek[3]. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztetni kíván a rendeletek 2009. szeptember 23-i elfogadásakor az EUMSZ 290. és 291. cikkével összefüggésben tett nyilatkozatára, amely szerint: „A szabályozási standardok elfogadására vonatkozó eljárások tekintetében a Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a Lámfalussy-rendszerből eredő egyedi jellegét, amelyet az EUMSZ-hez csatolt 39. nyilatkozat is kifejezetten elismer. A Bizottság azonban súlyos kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási intézkedések elfogadásakor betöltött szerepének a korlátozása összhangban van-e az EUMSZ 290. és 291. cikkével.”

3.4.        A javaslat részletes magyarázata

3.4.1.     Befektetési termékek, amelyekhez lakossági befektetőnek történő értékesítés esetén csatolni kell a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot

A befektetési termékeket eltérő jogi formákba lehet önteni, és így ugyanazt a befektetési ajánlatot különböző ágazatokban is meg lehet tenni. A befektetési termékek kialakítása tehát azt a benyomást keltheti, hogy termékek igencsak különbözőek, jóllehet a mögöttes gazdasági célok hasonlók (egy befektetési alap, egy betét és egy befektetési egységhez kötött (unit-linked) biztosítás például nagyon is eltérőnek tűnhet miközben egyformán felhasználhatók ugyannak a befektetési ajánlatnak a közvetítésére.) A termékek mindegyike egy viszonylag egyszerű szükséglet kielégítésére irányul: a kockázatmentesen elérhető hozamot meghaladó tőkefelhalmozásra. Jóllehet ezek a termékek különböznek az általuk kínáltakban – némelyik a tőkefelhalmozás lehetőségét tőkegaranciával kombinálja, némelyik viszont nem; van köztük olyan, amelyik a befektetési elemet egy másik elemmel vegyíti (például életbiztosítást nyújt) – mindegyiküket lakossági befektetők részére értékesítik, amikor azok pénzügyi közvetítőkhöz vagy közvetlenül a termékek előállítóihoz fordulnak olyan termékekért, amelyek tőkefelhalmozásra irányuló szükségleteket elégítenek ki.

Ezek a befektetési termékek kiteszik a befektetőt az eszközök piaci értékének változásával vagy az eszközökből várható kifizetések ingadozásával járó kockázatnak. Ez a kitettség azonban nem olyan közvetlen kockázat, mint például amikor a befektető magát az adott eszközt vásárolja meg. Valójában ezek a termékek és az előállítóik – a szóban forgó termékek „becsomagolásán”, vagy a közvetlen tulajdonlástól eltérő más mechanizmuson keresztül – a befektető és a piacok közé ékelődnek. Ilyen mechanizmus lehet például a tőkének sok befektetőtől történő összegyűjtése kollektív befektetések megvalósítása céljából, vagy az áttételes kitettség származtatott eszközökön keresztül. Ezek a módszerek még összetettebbé teszik a termékeket, további költségeket generálnak és rontják az átláthatóságot. Másrészről azonban ezek a technikák lehetővé teszik a kockázatok szétterítését és egyéb olyan előnyöket kínálnak, amelyek különben nem lennének elérhetők a befektetők számára. A befektetési piacokon való hatékonyabb részvétel lehetőségét kínálják a hétköznapi befektetők számára, ami végső soron sokoldalúbb tőkepiacokat, a befektetők számára pedig jobb lehetőségeket teremt befektetői kitettségük diverzifikálására. A szóban forgó valamennyi ilyen termék lefedése érdekében e rendelet alkalmazásában a befektetési termék fogalma már eleve a „csomagtermékeket” jelöli. A Bizottság 2009. áprilisi közleménye kifejezetten lakossági befektetési csomagtermékeket említett. Az egyeztetések keretében elhangzottakat követve ez a rendelet az eszközök tulajdonlásának közvetettségére való utalással viszi át a gyakorlatba a csomagtermékek megkülönböztetését.

A fogalommeghatározásba beletartoznak a tőkegarantált termékek, és azok, amelyeknél a tőke mellett a hozam egy része is garantált; a nyílt- vagy zártvégű befektetési alapok, ideértve az ÁÉKBV-ket is; az összes strukturált termék, formájuktól függetlenül (pl. biztosítási kötvényeket, alapokat, értékpapírokat vagy banki termékeket tartalmazó csomagtermékek); biztosítási termékek, amelyeknek visszaváltási értékét közvetve a biztosítótársaságok saját befektetéseinek hozama vagy magának a biztosítótársaságnak a jövedelmezősége határozza meg; valamint a származtatott termékek. Az említett termékek némelyike felhasználható egyéni magánnyugdíj-termékként, azaz nyugdíj-előtakarékossági célú tőkefelhalmozási eszközként.

E fogalommeghatározás eredményeként az alábbi termékek nem tartoznak e rendelet hatálya alá:

- olyan termékek, amelyek esetében a hozam pontos mértékét a termék teljes futamidejére vonatkozóan előre maghatározzák, mivel ilyen esetekben a kifizetendő összeg nem függ más eszközök árának ingadozásától (nincs befektetési kockázat);

- fedezetlen részvények és kötvények, amennyiben ezek az érintett eszközök közvetlen birtoklásán kívül egyéb mechanizmust nem tartalmaznak;

- nem „strukturált” betétek, azaz például az EURIBOR vagy a LIBOR kamatlábhoz kötött betétek;

- olyan biztosítási termékek, amelyek kizárólag biztosítási ellátásokat kínálnak, azaz például a tisztán valamilyen kockázattal szemben védelmet kínáló biztosítási termékek vagy nem életbiztosítási termékek, amelyeknek nincs egy vagy több mögöttes eszköz hozama vagy más referenciaérték ingadozásának kitett visszaváltási értéke;

- a 2003/41/EK vagy a 2009/138/EK irányelv szerinti foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók;- olyan nyugdíjelőtakarékossági termékek, amelyeknél a nemzeti szabályozás alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíjelőtakarékossági termék szolgáltatója tekintetében.

A kifizetések teljesítésére alkalmazott mechanizmus nem lesz releváns a hatály meghatározása szempontjából: a jövedelmet termelő vagy lejáratkor egyösszegű kifizetést teljesítő vagy más megoldást alkalmazó termékek mindegyike a rendelet hatálya alá tartozik, ha megfelelnek az általános fogalommeghatározásnak.

A fogalommeghatározás semmilyen utalást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a terméket lakossági befektetőknek szánták-e vagy sem, jóllehet a befektetési termékek jelentős részét már eleve a lakossági ügyfelekre szabják. Ez annak a ténynek a következménye, hogy a lakossági szempontot csak az értékesítési pontnál lehet megítélni, amikor a forgalmazó egy bizonyos befektetési terméket a lakossági ügyfél részére elad, vagy azzal kapcsolatban tanácsot nyújt. A tájékoztatást ugyanakkor minden olyan esetben biztosítani kell, amikor a rendelet hatálya alá tartozó terméket lakossági ügyfél részére értékesítik.

3.4.2.     A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésével kapcsolatos felelősség (5. cikk)

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítéséért a javaslat szerint egyértelműen a befektetési termék előállítója felelős. A rendelet értelmezésében befektetési termék előállítója: a befektetési terméket előállító személy, illetve olyan személy, aki valamely meglévő befektetési termék kockázati vagy költségszerkezetét érdemben megváltoztatta. (A több terméket kombináló jogalany termékelőállítónak minősül.) Ez a fogalommeghatározás lefedi azokat a helyzeteket is, amikor egy adott pénzügyi termék eredeti előállítója nem gyakorol ellenőrzést a végső termék felett. Az eredeti termék nem minden megváltoztatása vonja maga után a felelősség átruházását. A befektetési termék alapvető jellemzőit, például kockázat/hozam-profilját vagy költségeit módosító változtatásokat a 4. cikknek megfelelően a termék újraelőállításának kell tekinteni. A tájékoztató vagy annak egy része elkészítésének harmadik felekre történő átruházása – ami történhet például a forgalmazókkal való együttműködés keretében – nem érinti a termékelőállítónak a kiemelt befektetői információkkal kapcsolatos általános felelősségét.

3.4.3.     A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tartalma és formája (6–11. cikk)

Ez a javaslat az ÁÉKBV-k esetében a kiemelt befektetői információkra alkalmazott rendszert vezeti be az összes többi lakossági befektetési termékre – a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok mindegyikének standardizált „külsőt és funkciót” kell kapnia, a tartalmat pedig az egységes módon bemutatott kiemelt információkra fókuszálva kell meghatározni, elősegítve ezáltal az információk összehasonlíthatóságát és a lakossági befektetők általi megértését.

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a potenciális befektetőkkel folytatott hatékony kommunikáció egyik lehetőségének kell tekinteni. A javaslat ezért egyértelmű iránymutatást tartalmaz a kiemelt információk formájára és nyelvezetére vonatkozóan: rövid, tömör formában, nem technikai nyelvezettel megírt dokumentumnak kell lennie, amely mellőzi a szakzsargont annak érdekében, hogy az átlagos vagy tipikus lakossági befektető számára érthető legyen. Olyan egységes formában kell elkészíteni, hogy a befektetők képesek legyenek könnyedén összehasonlítani a különböző befektetési termékeket. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak önálló dokumentumnak kell lennie abban az értelemben, hogy lakossági befektetőnek ne kelljen egyéb dokumentumokat is elolvasnia ahhoz, hogy megértse a befektetési termék legfontosabb jellemzőit, és megalapozott befektetési döntést hozhasson. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egyúttal jól megkülönböztethetőnek kell lennie az egyéb marketing célú anyagoktól.

A javaslat meghatározza a befektetési termékek azon lényeges elemeit, amelyet be kell mutatni a kiemelt befektetői információk között: a termék és előállítójának azonosítása; a termék jellege és fő jellemzői, ideértve azt is, hogy a befektetők veszíthetnek-e vele tőkét vagy sem; a termék kockázat/hozam-profilja; költségek; és – amennyiben indokolt – a múltbeli hozamra vonatkozó adatok. Egyes termékek vonatkozásban más információkat is meg lehet adni, a magánnyugdíj-termékek esetében pedig tájékoztatást kell adni a jövőbeni lehetséges kimenetelekről. Az összehasonlíthatóság elősegítése érdekében a javaslat meghatározza a dokumentum szakaszainak közös formátumát és sorrendjét. Elemi fontossággal bír, hogy a dokumentumban közölt információk a legszükségesebbekre korlátozódjanak, máskülönben a dokumentum túlságosan bonyolulttá válik a lakossági befektetők számára. Annak érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum megőrizhesse rövid formáját, egyéb információt nem tartalmazhat.

E követelményeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell pontosítani, a kockázatokkal és költségekkel kapcsolatos összefoglaló számításokhoz használt módszertant pedig technikai standardok fogják rögzíteni. Ezzel a megoldással a szabályozás hatálya alá tartozó termékek sokféleségének figyelembevételével biztosítható a tájékoztatók maximális konzisztenciája és összehasonlíthatósága. A kezdeményezést eredményesen támogató további intézkedések is szerepelnek a tervek között: például a kifejezések közös glosszáriumba foglalása vagy az egyszerűsített nyelvezet alkalmazása tekintetében bevált módszerek megosztása.

A kezdeményezés ezenfelül a kiemelt befektetői információk naprakészen tartását szolgáló intézkedéseket, valamint a kísérő reklámcélú tájékoztatókban szereplő hivatkozások megfelelőségét biztosító intézkedéseket is tartalmaz.

A kezdeményezés egyértelműen meghatározza a befektetési termék előállítójának a kiemelt befektetői információk alapján fennálló felelősségét és az e tekintetben fennálló bizonyítási terhet: amennyiben a lakossági befektető panasszal él, a termék előállítójának kell igazolnia azt, hogy eleget tett a rendeletnek.

3.4.4.     A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség (12–13. cikk)

A javaslat a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátását írja elő (tehát nem egyszerűen a felkínálását). Annak, aki a terméket a kisbefektetőnek értékesíti (legyen az a forgalmazó vagy – közvetlen értékesítés esetén – a termék előállítója), az értékesítés megtörténte előtt kellő időben a potenciális befektető rendelkezésére kell bocsátania a tájékoztatót. A tájékoztató rendelkezésre bocsátásának időzítése kulcsfontosságú: ahhoz, hogy érdemi hatása lehessen, a dokumentumot a befektetési döntés meghozatala előtt rendelkezésre kell bocsátani. A javaslat szerinti rendelet ugyanakkor némi rugalmasságot biztosít a dokumentum rendelkezésre bocsátásának időzítése tekintetében akkor, ha a forgalmazás nem személyes értékesítés formájában történik. A javaslat emellett a kisbefektetőknek szánt kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátásához igénybevett adathordozóra vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, ideértve például a papírtól eltérő adathordozók alkalmazásának feltételeit is. Ezen előírások révén biztosítható, hogy a szóban forgó adathordozók megfeleljenek az értékesítés szempontjainak, továbbá, hogy a lakossági befektetők a jövőben is folyamatosan hozzáférjenek az információkhoz. A konzisztens eredmények elérése érdekében a módszertani részleteket, illetve a tájékoztatónak a lakossági befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásának időzítését és feltételeit felhatalmazáson alapuló jogi aktusok fogják meghatározni.

3.4.5.     Panaszok, jogorvoslat és együttműködés (14–17. cikk)

A javaslat arra vontakozóan is tartalmaz rendelkezéseket, hogy a hatékony panaszkezelési eljárás mind a befektetési termék előállítója, mind a tagállamok szintjén biztosított legyen. Ezenfelül a javaslat a vitarendezési eljárásokhoz és a jogorvoslati lehetőségekhez való tényleges hozzáférést biztosító intézkedésekről is rendelkezik.

A javaslat több ágazatot lefedő jellege – a banki, biztosítási termékek mellett az értékpapírok és a különböző alapok is a hatálya alá tartoznak – magasabb szintű és érdemi együttműködést tesz szükségessé valamennyi ágazat illetékes hatóságai között.

3.4.6.     Közigazgatási szankciók és intézkedések (18–22. cikk)

A szankciókról szóló bizottsági közlemény[4] megerősítette, hogy „az uniós szabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása mindenekelőtt a nemzeti hatóságok feladata, az ő felelősségük az, hogy a pénzügyi intézményeket megakadályozzák az uniós szabályok megsértésében, és hogy joghatóságukon belül szankcionálják a jogsértéseket”. A közlemény egyúttal nyomatékosította, hogy a nemzeti hatóságoknak koordinált és integrált módon kell fellépniük.

A közleménnyel összhangban és a pénzügyi ágazatra vonatkozóan hozott egyéb uniós szintű kezdeményezéseket követve a javaslat a szankciókra és intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek célja a konzisztencia biztosítása érdekében harmonizált megközelítés bevezetése a szankciók tekintetében. Fontos, hogy azokban az esetekben, amikor a javaslat kulcsfontosságú rendelkezéseinek nem tesznek eleget, közigazgatási szankciók és intézkedések kerüljenek alkalmazásra, továbbá, hogy ezek a szankciók és intézkedések hatékonyak, arányosnak és visszatartó erejűek legyenek.

3.4.7.     Az ÁÉKBV-kre vonatkozó átmeneti rendelkezés, illetve felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés (23–25. cikk)

Tekintettel a kiemelt befektetői információknak az ÁÉKBV-k esetében nemrégiben történt bevezetésére, jelen szakaszban nem lenne arányos e rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra vonatkozó előírásait az ÁÉKBV-kre alkalmazni. Ebből a megfontolásból a javaslat egy átmeneti rendelkezésen keresztül lehetővé teszi az ÁÉKBV-k számára, hogy e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig még a 2009/65/EK irányelv szerinti kiemelt befektetői információkat alkalmazzák.

Akkorra a Bizottság meg fogja tudni ítélni azt, hogy miként kell az ÁÉKBV-ket kezelni, és szükség van-e a ÁÉKBV-k tekintetében alkalmazott kiemelt befektetői információk szabályozásának módosítására, illetve milyen módon kerüljön erre sor annak érdekében, hogy az elérhető legnagyobb mértékben megvalósuljon az ÁÉKBV-kre vonatkozó információk és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum tekintetében ezen rendelet alapján szabályozott egyéb befektetési termékekre vonatkozó információk közötti összehasonlíthatóság. Az ÁÉKBV-k esetében alkalmazott kiemelt befektetői információk tartalmát érintő lehetséges módosítások mellett még számos egyéb megoldás elképzelhető a szabályozás arányos kiigazítására. Az egyik lehetőség e rendelet átmeneti rendelkezésének meghosszabbítása lehet, ami által az ÁÉKBV-kre továbbra is csak 2009/65/EK irányelv előírásai vonatkoznának; ezen előírásokat ugyanakkor ki lehet igazítani úgy, hogy az információk összehasonlíthatósága biztosítva legyen. Egy másik lehetőség a 2009/65/EK irányelv módosítása lehet az ÁÉKBV-kre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal kapcsolatos rendelkezések hatályon kívül helyezésével és az ÁÉKBV-kkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó anyagi jogi szabályoknak e rendeletbe történő áthelyezésével. Egy további lehetséges megoldás lehet az ÁÉKBV-kre vonatkozó kiemelt befektetői információkkal kapcsolatos rendelkezéseknek az ÁÉKBV-kre vonatkozó szabályozási keretben történő meghagyása azzal, hogy az ÁÉKBV-k esetében a kiemelt befektetői információk egyenértékűek a lakossági befektetési csomagtermékek esetében e rendelet alapján alkalmazott kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal. A különböző lehetőségek értékelésének – indokolt esetben – része lehet azon esetleges változtatások elemzése is, amelyek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum vonatkozásában e rendelet alapján szükségesnek mutatkoznak.

Ez a rendelet tartalmaz egy, az intézkedései hatékonysága tekintetében négy év elteltével elvégzendő felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezést. Ez az időzítés megelőzi a fent említett átmeneti időszak végét, így a következtetések már levonhatók lesznek az ÁÉKBV-k megfelelő kezelésének tekintetében is. A felülvizsgálat keretében azt is meg kell vizsgálni, hogy ki kell-e bővíteni a rendelet hatályát az Unióban kínált új vagy innovatív befektetési termékekre.

3.4.8.     A fogyasztók tájékoztatására vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal való kölcsönhatás

Az uniós jog tájékoztatásra vonatkozó egyéb előírásaival kapcsolatban meg kell említeni, hogy az e rendelet alapján előírt kiemelt információkat tartalmazó dokumentum olyan új tájékoztató dokumentum, amely – tartalma és formája tekintetében – kizárólagosan azon átlagos lakossági befektető igényeihez szabott, aki egy befektetési döntés meghozatala előtt meg akarja ismerni, illetve össze akarja hasonlítani a különböző befektetési termékeket. A rendelet kialakítása és célja nem teljesen azonos tehát olyan egyéb tájékoztatási előírásokkal, mint például a tájékoztatóról szóló irányelv szerinti összefoglalóra vonatkozó követelmények vagy a Szolvencia II. irányelv szerinti tájékoztatási követelmények. Az említett tájékoztatási előírások célja túlmutat a lakossági befektetőknek nyújtott kiemelt információk biztosításán: ezek által például a pénzügyi piacok felé biztosítják az átláthatóságot, vagy az ajánlatban szereplő ügylettel kapcsolatos teljes körű, minden részletre kiterjedő tájékoztatást szabályozzák. Következésképp a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem fogja tudni kiváltatni ezeket az egyéb előírásokat, így azokkal párhuzamosan fog létezni. Az e rendelet kapcsán szerzett tapasztalatok ugyanakkor meg fogják mutatni, hogy a gyakorlatban szükség van-e a kiemelt információk szabályozásának finomítására, például más uniós jogszabályok által előírt tájékoztatási követelmények kiváltása érdekében.

Ezenfelül a kiemelt információkra vonatkozó előírások párhuzamosan léteznek a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv előírásaival. A pénzügyi szolgáltatások távértékesítéséről szóló irányelv előírásai a szolgáltatáshoz kapcsolódnak, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv előírásai pedig az uniós jog által megállapított egyéb tájékoztatási követelmények kiegészítései. Ez a rendelet tehát nem fogja érinteni az említett irányelveket.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az uniós költségvetést érintő hatások nem merülnek fel, a szóban forgó feladatok ellátása nem igényel további forrásokat vagy álláshelyeket. Az európai felügyeleti hatóságok számára kilátásba helyezett feladatok az említett hatóságok meglévő feladatai közé tartoznak, így a szóban forgó hatóságok jóváhagyott pénzügyi kimutatásaiban szereplő források és személyi állomány elegendő lesz ezen feladatok végrehajtásához.

2012/0169 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[5]

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére[6],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[7],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       A lakossági befektetők számára a befektetési termékek egyre szélesebb választékát kínálják, amikor valamilyen befektetési lehetőséget keresnek. Ezek a termékek gyakran valamilyen egyedi, a lakossági befektetők igényeire szabott befektetési megoldást nyújtanak, viszont gyakran bonyolultak és nehezen áttekinthetők. Az ilyen befektetési termékekre vonatkozóan hatályban levő tájékoztatási előírások koordinálatlanok és jellemzően nem nyújtanak segítséget a lakossági befektetőknek ahhoz, hogy össze tudják hasonlítani a különböző termékeket, és meg tudják ismerni azok jellemzőit. A lakossági befektetők emiatt gyakran olyan befektetéseket választanak, amelyeknek a kockázatait és költségeit nem teljes mértékben látják át, és ennek következtében esetenként váratlan veszteségeket szenvednek el.

(2)       A lakossági befektetőknek kínált befektetési termékek átláthatóságára vonatkozó rendelkezések javítása fontos befektetővédelmi intézkedés, egyben a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalma helyreállításának is az egyik előfeltétele. Uniós szinten, a kiemelt befektetői információk rendszerének kidolgozásán keresztül az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[8] már megtörténtek az első lépések ebbe az irányba.

(3)       A befektetési terméket kínáló ágazat szerint változó szabályok, illetve az e terültre vonatkozó eltérő nemzeti szabályozás miatt a különböző termékek és forgalmazási csatornák nem egyenlő versenyfeltételek között működnek, ez pedig további akadályokat emel a pénzügyi szolgáltatások és termékek egységes piacán. A befektetővédelem területén mutatkozó hiányosságok orvosolása érdekében a tagállamok az eddigiek során eltérő és koordinálatlan intézkedéseket hoztak, és valószínűsíthető ezen tendencia folytatódása. A befektetési termékekkel kapcsolatos tájékoztatókra vonatkozó szabályozások eltérései miatt nem alakulhatnak ki egyenlő versenyfeltételek a befektetési termékek különböző előállítói, illetve e termékek értékesítői között, az eltérések tehát torzítják a versenyt. Emiatt a befektetővédelem szintje sem lehet egységes az Unióban. Ezek az eltérések akadályt jelentenek az egységes piac létrehozása és zökkenőmentes működése szempontjából. Ebből következően a megfelelő jogalap az EUMSZ-nek az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlata szerint értelmezett 114. cikke.

(4)       Az eltérések megelőzése érdekében az átláthatóság tekintetében uniós szinten egységes szabályokat kell alkotni a befektetési termékek piacán tevékenykedő összes résztvevőre vonatkozóan. Rendelet megalkotására van szükség ahhoz, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum közös standardja olyan formát öltsön, amely alkalmas e dokumentum formátumának és tartalmának harmonizálására. A közvetlenül alkalmazandó rendelet által biztosítható, hogy a befektetési termékek piacán tevékenykedő valamennyi szereplőre ugyanazon követelmények vonatkozzanak. Az egységes tájékoztatási követelmények megteremtését szolgálja az is, hogy a rendelettel kizárhatók a nemzeti rendelkezéseknek egy esetleges irányelv nem egységes átültetéséből következő eltérései. A rendelet alkalmazása azért is helyénvaló, mert ezáltal biztosítható, hogy a befektetési termékek valamennyi értékesítőjére egységes szabályok vonatkozzanak a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátása tekintetében.

(5)       Miközben a befektetési termékekre vonatkozó tájékoztatás javítása létfontosságú a lakossági befektetők pénzügyi piacokba vetett bizalmának helyreállítása szempontjából, ugyanennyire fontos, hogy e termékek értékesítési folyamatai is hatékonyan szabályozva legyenek. Ez a rendelet kiegészíti a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[9] a forgalmazásra vonatkozó rendelkezéseit. A rendelet ugyancsak kiegészíti a 2002/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[10] a biztosítási termékek forgalmazására vonatkozó rendelkezéseit.

(6)       Ez a rendelet formájuktól és szerkezetüktől függetlenül minden olyan termékre alkalmazandó, amelyeket a pénzügyi szolgáltatási ágazat abból a célból állít elő, hogy olyan befektetési lehetőségeket kínáljon a lakossági befektetők részére, amelyek esetében a befektetőnek kínált hozam egy vagy több eszköz hozamától vagy – egy kamatlábtól eltérő – referenciaérték teljesítményétől függ. A szóban forgó termékek közé tartoznak többek között a befektetési alapok, a befektetéssel kombinált életbiztosítások és a strukturált lakossági termékek. Ezen termékek esetében a befektetés nem olyan közvetlen jellegű, mint amikor a befektető magát az eszközt veszi meg és birtokolja azt. Ezek a termékek az eszközöknek a közvetlen birtokláshoz képest eltérő kitettségek létrehozása, eltérő termékjellemzők kínálása vagy eltérő költségstruktúrák kialakítása céljából történő „becsomagolásán” vagy vegyítésén keresztül a befektetők és a piacok közé ékelődnek. A „becsomagolás” révén a lakossági befektetők olyan befektetési stratégiákat is követhetnek, amelyek egyébként nem lennének elérhetők vagy nem lennének célszerűek számukra, de ezekhez adott esetben további információkat is rendelkezésükre kell bocsátani, különösen ahhoz, hogy lehetővé váljon a befektetések „becsomagolási” módjainak összehasonlítása.

(7)       Annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendelet kizárólag az említett befektetési csomagtermékekre vonatkozzon, a befektetési elemet nem kínáló biztosítási termékeket, valamint a kizárólag kamatláb-kockázatnak kitett termékeket ki kell zárni a rendelet hatálya alól. Nem terjed ki a rendelet hatálya a közvetlenül birtokolt eszközökre – mint például a vállalati részvényekre vagy az államkötvényekre –, amelyek nem befektetési csomagtermékek. Mivel e rendelet középpontjában a lakossági befektetők részére értékesített befektetési termékekre vonatkozó információk összehasonlíthatóságának és megérthetőségének javítása áll, a foglalkoztatói nyugdíjrendszerek – amelyek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[11] vagy a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i európai parlamenti és tanácsi irányelv[12] (Szolvencia II.) hatálya alá tartoznak – nem tartoznak e rendelet hatálya alá. Ehhez hasonlóan bizonyos, a 2003/41/EK irányelv hatálya alá nem tartozó foglalkoztatói nyugdíjtermékeket is ki kell zárni e rendelet hatálya alól, feltéve, hogy ezeknél a munkáltató a nemzeti szabályozás alapján pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, a munkavállalónak pedig nincs választási lehetősége a nyugdíjelőtakarékossági termék szolgáltatója tekintetében.Az intézményi befektetőkre szakosodott befektetési alapok szintén nem tartoznak e rendelet hatálya alá, hiszen ezek a lakossági befektetők számára nem megvásárolhatók. A rendelet hatályának azonban ki kell terjednie az egyéni nyugdíjcélú megtakarítások felhalmozását szolgáló befektetési termékekre, mivel ezek gyakran versenyeznek a rendelet hatálya alá tartozó más termékekkel, és ezeket hasonlóképpen értékesítik a lakossági befektetők részére.

(8)       Az e rendeletben megállapított kötelezettségek és az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK irányelv[13], valamint a 2009/138/EK irányelv szerinti kötelezettségek közötti kapcsolat tisztázása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az említett irányelveket e rendelet mellett továbbra is alkalmazni kell.

(9)       A befektetési termékek előállítónak – például az alapkezelőknek, a biztosítótársaságoknak, az értékpapír-kibocsátóknak, a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak – kell elkészíteniük a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot, mivel helyzetükből adódóan ők ismerik a legjobban a terméket, és ők felelősek érte. A dokumentumot a befektetési termék előállítójának azt megelőzően kell elkészítenie, hogy a termék megvásárolható lenne a lakossági befektetők számára. Azokban az esetekben viszont, amikor a terméket nem lakossági befektetőknek értékesítik, nincs szükség a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésére. Abban az esetben pedig, ha a befektetési termék előállítója számára gyakorlati szempontokból nem célszerű, hogy maga készítse el a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, ezt a feladatot másra is átruházhatja. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok széles körű terjesztésének és elérhetőségének biztosítása érdekében e rendelet lehetővé teszi a befektetési termék előállítójának, hogy a dokumentumokat egy általa választott weboldalon tegye közzé.

(10)     A lakossági befektetők igényeinek való megfelelés érdekében biztosítani kell, hogy a befektetési termékekre vonatkozó információk pontosak, helytállóak és egyértelműek legyenek, továbbá ne legyenek félrevezetőek a befektetők számára. Annak érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum érthető legyen a lakossági befektetők számára, ez a rendelet közös standardokat állapít meg a dokumentum elkészítésére vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a szakértők által alkalmazott pénzügyi terminológia megértése a lakossági befektetők jelentős része számára nehézséget okoz, különös figyelmet kell szentelni a dokumentum szövegének szókészletére és stílusára. Szabályokat kell megállapítani a dokumentum elkészítéséhez használt nyelvre vonatkozóan is. Továbbá a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak önmagában, egyéb információkra való hivatkozások nélkül is érhetőnek kell lennie a lakossági befektetők számára.

(11)     A lakossági befektetők részére olyan tájékoztatást kell nyújtani, amire szükségük van ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést tudjanak hozni, és össze tudják hasonlítani a különböző befektetési termékeket. Ha azonban ez az információ nem rövid és tömör, fennáll a kockázata, hogy nem fogják használni. A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum ezért kizárólag kiemelt információkat tartalmazhat, konkrétan a termék jellegére és jellemzőire vonatkozóan, ideértve például azt, hogy a fennáll-e a tőkevesztés kockázata a termék esetében, továbbá a termék költségeire és kockázati profiljára vonatkozó információkat, valamint a termék hozamával kapcsolatos információkat, illetve bizonyos egyéb információkat a termékek egyes típusaira vonatkozóan, ideértve például a nyugdíjcélú megtakarítási termékeket.

(12)     Tekintettel arra, hogy a fogyasztói magatartás és képességek miatt a tájékoztatás formátumát, prezentációját és tartalmát a közölt információ megértésének és felhasználásának maximalizálása érdekében kellő körültekintéssel kell megválasztani, a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot olyan formátumban kell elkészíteni, amely lehetővé teszi a lakossági befektetők számára, hogy összehasonlítsák a különböző befektetési termékeket. A témáknak, illetve a témákon belüli fejezeteknek minden egyes dokumentumban azonos sorrendben kell követniük egymást. Ezenfelül az egyes termékekre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő információk részleteinek, illetve az információk prezentációjának további harmonizációját olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokon keresztül kell megvalósítani, amelyek figyelembe veszik a fogyasztói magatartással kapcsolatban rendelkezésre álló kutatási eredményeket és a folyamatban lévő kutatásokat, ideértve az információk fogyasztók felé való közvetítésére alkalmazott módszerek hatékonyságának kutatására irányuló tesztek eredményeit is. Egyes befektetési termékek továbbá választási lehetőséget is adnak a lakossági befektetőnek a különböző mögöttes befektetések között. A formátum meghatározásánál ezeket a termékeket is figyelembe kell venni.

(13)     A lakossági befektetők egyre jellemzőbben nemcsak pénzügyi megtérülési lehetőségeket mérlegelnek befektetési döntéseik során. Gyakran egyéb megfontolásokat, például szociális vagy környezetvédelmi célokat is követnek. A befektetések nem pénzügyi vonatkozásaival kapcsolatos információk ugyancsak fontosak lehetnek azok számára, akik fenntartható, hosszú távú befektetési lehetőséget keresnek. A befektetési termék előállítója által elérni szándékozott szociális, környezetvédelmi vagy felelős vállalatirányítási eredményekre vonatkozó információk összehasonlítása azonban nehézségekbe ütközhet, vagy ezek az információk akár teljesen hiányozhatnak is. Következésképp célszerűnek tűnik még jobban harmonizálni az arra vonatkozó információk részleteit, hogy a környezetvédelmi, szociális vagy felelős vállalatirányítási szempontokat figyelembe vették-e, és ha igen, milyen módon.

(14)     A kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumnak egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie az értékesítési célokat szolgáló közleményektől. A kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentum jelentőségét a szóban forgó egyéb dokumentumok nem kisebbíthetik.

(15)     Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban található információk megbízhatók legyenek, e rendelet a befektetési termékek előállítói számára előírja, hogy a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot tartsák naprakészen. Ennek érdekében az információk frissítésének feltételeire és gyakoriságára, valamint a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum felülvizsgálatára vonatkozó szabályok felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kerülnek elfogadásra a Bizottság által.

(16)     A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a lakossági befektetők befektetési döntéseinek alapjául szolgál. Emiatt a befektetési termékek előállítóinak a lakossági befektetők felé fennálló komoly felelőssége, hogy megfeleljenek e rendelet szabályainak. Éppen ezért fontos biztosítani azt, hogy a befektetési döntéseiket a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumra alapozó lakossági befektetetők rendelkezzenek hatékony jogorvoslati lehetőségekkel. Biztosítani kell továbbá, hogy a lakossági befektetők uniószerte azonos kártérítési jogokkal rendelkeznek azon károk vonatkozásában, amelyeket a befektetési termék előállítójának az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelés tekintetében felróható mulasztások miatt szenvednek el. Ennek érdekében harmonizálni kell a befektetési termékek előállítóinak felelősségére vonatkozó szabályokat. E rendelet alapján a lakossági befektetők számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a termék előállítóját felelősségre vonhassák a rendelet megsértéséért, ha valamilyen veszteség a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum használatából fakadóan merül fel.

(17)     Tekintettel arra, hogy a lakossági befektetők általában nem látják át részleteiben a befektetési termékek előállítóinak belső folyamatait, fordított bizonyítási teher kerül megállapításra. A termék előállítójának kell majd bizonyítania azt, hogy a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot e rendelettel összhangban készítette el. Azt viszont, hogy a lakossági befektető vesztesége a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szereplő információ felhasználásából kifolyólag keletkezett, a lakossági befektetőnek kell majd bizonyítania, hiszen ez a kérdés a lakossági befektető közvetlen érdekkörébe tartozik.

(18)     A befektetési termék előállítójának polgári jogi felelősségének azon kérdései tekintetében, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá, a nemzetközi magánjog vonatkozó szabályai alapján irányadónak tekinthető nemzeti jog alkalmazandó. A lakossági befektető által előterjesztett polgári jogi követelés elbírálásának tekintetében illetékes bíróságot a nemzetközi joghatóságra vonatkozó szabályok alapján kell kijelölni.

(19)     Annak érdekében, hogy a lakossági befektető megalapozott befektetési döntést hozhasson, a befektetési terméket értékesítő személyek számára elő kell írni, hogy a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumot jóval az esetleges ügylet megkötését megelőzően rendelkezésre kell bocsátani. E követelménynek általában az ügylet lebonyolítási helyétől és módjától függetlenül eleget kell tenni. Az értékesítő személy fogalma magában foglalja mind a forgalmazókat, mind magukat a befektetési termékek előállítóit abban az esetben, ha úgy döntenek, hogy a terméket közvetlenül értékesítik a lakossági befektetőknek. A szükséges rugalmasság és arányosság biztosítása érdekében biztosítani kell annak lehetőségét, hogy azon lakossági befektetőknek, akik valamilyen távközlési eszközön keresztül kívánnak ügyletet kötni, lehetőségük legyen hozzájutni a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumhoz az ügylet megkötését követően. A kiemelt befektetői információk még ilyenkor is hasznosak lehetnek a befektető számára, például arra, hogy a befektető össze tudja hasonlítani a megvásárolt terméket a kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumban leírtakkal. A rendelet a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv sérelme nélkül alkalmazandó[14].

(20)     Egységes szabályokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a befektetési terméket értékesítő személynek legyen lehetősége megválasztani, hogy milyen közvetítő csatornát vesz igénybe a kiemelt információknak a lakossági befektetőkhöz való eljuttatására, ideértve az elektronikus kommunikációs eszközök használatát is azokban az esetekben, amikor az ügylet körülményeire való tekintettel ez helyénvaló. A lakossági befektető számára ugyanakkor biztosítani kell a lehetőséget, hogy a kiemelt információkat papíron kapja meg. A fogyasztók információhoz való hozzáférését biztosítandó, a kiemelt információkat minden esetben ingyenesen kell rendelkezésre bocsátani.

(21)     A lakossági befektetők befektetési termékekbe vetett bizalmának biztosítása érdekében meg kell határozni azon belső eljárásokra vonatkozó követelményeket, amelyek garantálják, hogy a lakossági befektetők érdemi választ kapjanak panaszaikra a befektetési termék előállítójától.

(22)     Az alternatív vitarendezési eljárások lehetővé teszik a vitáknak a bírósági eljáráshoz képest gyorsabb és kevésbé költséges rendezését, egyúttal enyhítik a bírósági rendszer leterheltségét. Ennek érdekében a befektetési termékek előállítói és a befektetési termékek értékesítői számára – a hatékony jogi védelem elvének megfelelő bizonyos biztosítékok kikötése mellett – elő kell írni a lakossági befektetők által az e rendeletben fogalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan kezdeményezett eljárásokban való részvételi kötelezettséget. Az alternatív vitarendezési eljárások nem sérthetik például az ilyen eljárásokban részt vevő felek azon jogát, amelynek értelmében a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért.

(23)     Tekintettel arra, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a pénzügyi piacok banki, biztosítási, értékpapír- és alapkezelői ágazataiban tevékenykedő jogalanyok által előállított befektetési termékekre vonatkozóan kell elkészíteni, létfontosságú a befektetési termékek előállítóinak felügyeletét ellátó különböző hatóságok közötti zökkenőmentes együttműködés biztosítása annak érdekében, hogy egységes megközelítést kövessenek e rendelet alkalmazása tekintetében.

(24)     A pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló 2010 decemberi bizottsági közleménnyel[15] összhangban, illetve az e rendeletben meghatározott előírásoknak való megfelelés biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és intézkedéseket vonjon maga után. A szankciók visszatartó erejének biztosítása és a befektetővédelemnek az e rendelet szabályait megsértő befektetési termékekre való figyelmeztetésen keresztül történő megerősítése érdekében a szankciókat és intézkedéseket – bizonyos jól meghatározott körülmények esetének kivételével – mindig közzé kell tenni.

(25)     A rendelet céljainak teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti jogi aktusokat fogadjon el a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum prezentációja és formátuma tekintetében alkalmazandó részletszabályokra, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban szerepeltetendő információk tartalmára, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátásának időzítésével kapcsolatos részletes szabályokra, valamint a dokumentum felülvizsgálatára és módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a megfelelő dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is.

(26)     A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok formájában és az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkeivel összhangban az EÉPH, az EBH és az EBFH által a 8. cikk alapján kidolgozott szabályozási technikaistandard-tervezeteket kell elfogadnia a kockázatok és hozamok prezentációját, illetve a költségek kalkulációját alátámasztó módszertanra vonatkozóan.

(27)     A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16] szabályozza a személyes adatoknak e rendelet alkalmazásában a tagállamokban, illetve az illetékes hatóságok felügyelete alatt történő kezelését és feldolgozását. A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[17] szabályozza a személyes adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az európai felügyeleti hatóságok az európai adatvédelmi biztos felügyelete alatt végeznek. A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő bármely kezelésének, így például a személyes adatok illetékes hatóságok közötti cseréjének vagy továbbításának összhangban kell lennie a 95/45/EK irányelvvel, az információk európai felügyeleti hatóságok közötti bármely cseréjének vagy továbbításának pedig összhangban kell lennie a 45/2001/EK rendelettel.

(28)     Jóllehet az ÁÉKBV-k e rendelet alkalmazásában befektetési terméknek minősülnek, a kiemelt befektetői információkra vonatkozó követelményeknek a 2009/65/EK irányelv alapján nemrégiben történt megállapítása miatt az ÁÉKBV-k tekintetében az arányosság elve alapján célszerű egy, ezen rendelet hatálybalépésétől számított ötéves átmeneti időszakot biztosítani, amely időszak alatt e rendelet hatálya az ÁÉKBV-kre nem terjed ki. Amennyiben az átmeneti időszak nem kerül meghosszabbításra, a szóban forgó időszak lejártát követően az ÁÉKBV-k bekerülnek a rendelet hatálya alá.

(29)     A piaci fejlemények, például új típusú befektetési termékek megjelenése, valamint az uniós jog egyéb területeinek fejleményei, illetve a tagállami tapasztalatok figyelembevétele érdekében négy évvel a rendelet hatálybalépését követően el kell végezni a rendelet felülvizsgálatát. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy a rendelet által bevezetett intézkedéseknek köszönhetően az átlagos lakossági befektető jobban átlátja-e a befektetési termékeket, és javult-e a termékek összehasonlíthatósága. A felülvizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy indokolt-e az ÁÉKBV-k tekintetében alkalmazott átmeneti időszak meghosszabbítása, illetve felmerülhet-e másfajta megoldás az ÁÉKBV-k kezelésére. A felülvizsgálat eredménye alapján a Bizottság jelentést nyújt be – szükség esetén a megfelelő jogalkotási javaslatok kíséretében – az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(30)     Annak érdekében, hogy a befektetési termékek előállítóinak és értékesítőinek elegendő idő álljon rendelkezésükre ahhoz, hogy felkészüljenek e rendelet előírásainak gyakorlati alkalmazására, e rendelet előírásai leghamarabb a rendelet hatálybalépését követő két év elteltével válnak alkalmazandóvá.

(31)     Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió alapjogi chartája által elismert alapjogokat és elveket.

(32)     Tekintettel arra, hogy meghozandó intézkedés célja – nevezetesen a lakossági befektetők védelmének fokozása és a befektetési termékekbe vetett bizalmának erősítése, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezeket a termékeket határokon átnyúlóan értékesítik – egymástól elkülönülten fellépő tagállamok által nem valósítható meg kielégítő módon, és csak európai szintű fellépés alkalmas a feltárt hiányosságok kezelésére, következésképp az intézkedés annak hatásaiból fakadóan uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet a befektetési termékek előállítói által elkészítendő, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formájára és tartalmára, illetve a dokumentumnak a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátására vonatkozó egységes szabályokat állapítja meg.

2. cikk

Ezt a rendeletet a befektetési termékek előállítására és értékesítésére kell alkalmazni.

A rendelet ugyanakkor nem alkalmazandó a következő termékekre:

a)      a visszaváltási értékkel nem rendelkező biztosítási termékek, illetve, ha ez a visszaváltási érték nem függ teljes mértékben vagy részben, közvetlenül vagy közvetve a piaci ingadozástól;

b)      valamilyen kamatláb függvényében megállapított hozammal rendelkező betétek;

c)      a 2003/71/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b)–g), i) és j) pontjában említett értékpapírok;

d)      származtatott elemet nem tartalmazó egyéb értékpapírok;

e)      a 2003/41/EK irányelv vagy a 2009/138/EK irányelv hatálya alá tartozó foglalkoztatói nyugdíjrendszerek; és

f)       olyan nyugdíjelőtakarékossági termékek, amelyeknél a nemzeti szabályozás alapján a munkáltató pénzügyi hozzájárulásra kötelezett, és amelyek esetében a munkavállalónak nincs választási lehetősége a nyugdíjelőtakarékossági termék szolgáltatója tekintetében.

3. cikk

(1) Amennyiben a befektetési termék e rendelet hatálya alá tartozó előállítója egyben a 2003/71/EK irányelv hatálya alá is tartozik, mind ezt a rendeletet, mind a 2003/71/EK irányelvet alkalmazni kell.

(2) Amennyiben a befektetési termék e rendelet hatálya alá tartozó előállítója egyben a 2009/138/EK irányelv hatálya alá is tartozik, mind ezt a rendeletet, mind a 2009/138/EK irányelvet alkalmazni kell.

4. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a)      „befektetési termék”: olyan befektetés, amelynél a befektetés jogi formájától függetlenül a befektető részére visszafizetendő összeg valamilyen referenciaérték ingadozásától vagy a befektető által nem közvetlenül megvásárolt egy vagy több eszköz hozamának ingadozásától függ;

b)      „befektetési termék előállítója”:

i.        befektetési terméket előállító bármely természetes vagy jogi személy;

ii.       meglévő befektetési terméken annak kockázat/nyereség-profilját vagy a befektetési termékben lévő befektetéshez kapcsolódó költségeket módosító változtatást végrehajtó bármely természetes vagy jogi személy;

c)      „lakossági befektetők”:

i.        a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott lakossági ügyfelek;

ii.       a 2002/92/EK irányelv szerinti ügyfél;

d)      „nyugdíjelőtakarékossági termékek”: a nemzeti jog alapján elsődleges céljukat tekintve a befektető számára nyugdíjjövedelmet biztosító és a befektetőt bizonyos ellátásokra feljogosító termékként elismert termékek;

e)      „tartós adathordozó”: a 2009/65/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének m) pontja szerinti tartós adathordozó;

f)       „illetékes hatóságok”: a befektetési termék előállítójának felügyeletére, illetve a lakossági befektető részére befektetési terméket értékesítő személy felügyeletére jogilag felhatalmazott tagállami nemzeti hatóságok.

II. FEJEZET KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM

1. Szakasz A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítése

5. cikk

A befektetési termék előállítója az e rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban az általa előállított összes befektetési termék vonatkozásában elkészíti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, és saját választása szerinti weboldalon közzéteszi a dokumentumot még azt megelőzően, hogy a termék a lakossági befektetők által megvásárolható lenne.

II. szakasz A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum formája és tartalma

6. cikk

(1) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak pontosnak, helytállónak, egyértelműnek és nem félrevezetőnek kell lennie.

(2) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum önálló, a marketing célú anyagoktól jól elkülöníthető dokumentum.

(3) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum egy rövid dokumentum, amely:

a)      könnyen olvasható megjelenítéssel és elrendezéssel, olvasható méretű karakterek használatával készül;

b)      világosan megfogalmazott és olyan nyelvezettel megírt, amelynek közlésmódja megkönnyíti a lakossági befektető számára a közölt információ megértését, különösen a következők révén:

i. a használt nyelvezet világos, tömör és érthető;

ii. mellőzi a zsargon használatát;

iii. kerüli a szakkifejezéseket, ha helyettük hétköznapi szavak is használhatók.

(4) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum csak akkor készülhet színesben, ha a színek miatt az információk érthetősége fekete-fehér nyomtatásban vagy fénymásolva sem csökken.

(5) A befektetési termék előállítójának vagy csoportjának vállalati márkajelzése vagy logója csak akkor szerepelhet a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban, ha nem vonja el a lakossági befektető figyelmét a dokumentumban foglalt információktól, és nem takarja el a szöveget.

7 cikk

A kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a befektetési termék értékesítésének helye szerinti tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy a szóban forgó tagállam illetékes hatóságai által elfogadott valamely nyelven kell megfogalmazni, vagy – amennyiben ettől eltérő nyelven fogalmazták meg – le kell fordítani ezen nyelvek valamelyikére.

8. cikk

(1) A „Kiemelt befektetői információk” címet szembetűnően, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum első oldalának tetején kell feltüntetni. Magyarázó nyilatkozatot kell megjeleníteni közvetlenül a cím alatt. A nyilatkozat szövege a következő:

„Ez a dokumentum kiemelt információkat nyújt erről a befektetési termékről. A dokumentum nem marketing célokat szolgál. Az információközlésre jogszabály alapján kerül sor, annak célja, hogy segítséget nyújtson Önnek e befektetési termék jellegének és a termékbe való befektetés kockázatainak megismerésében. Annak érdekében, hogy megalapozott befektetési döntést hozhasson arról, hogy be kíván-e fektetni a termékbe, kérjük, olvassa el az alábbi információkat.”

(2) A kiemelt információk között az alábbi információkat kell közölni:

a)      a dokumentum elején elhelyezett szakaszban a befektetési termék nevét és a befektetési termék előállítójának adatait;

b)      a „Milyen befektetésről van szó?” című szakaszban a befektetési termék jellegét és legfontosabb jellemzőit, ideértve:

i. a befektetési termék típusát;

ii. a befektetési termék céljait és a célok eléréséhez használt eszközöket;

iii. tájékoztatást arról, hogy a befektetési termék előállítója törekszik-e valamilyen sajátos környezeti, szociális vagy felelős vállalatirányítási eredmény elérésére akár az üzleti folyamatai, akár a befektetési termék tekintetében, és amennyiben törekszik ilyen eredmény elérésére, az elérni kívánt eredmények leírását, illetve ezek elérésének módját;

iv. amennyiben a befektetési termék biztosítási szolgáltatást is kínál, ezen biztosítási szolgáltatások részleteit;

v. a befektetési termék futamidejét, ha ismert;

vi. a várható hozamra vonatkozó forgatókönyveket, ha ez a termék jellegének fényében relevánsnak tekinthető;

c)      a „Veszíthetek-e pénzt a befektetéssel?” című fejezetben rövid tájékoztatást arról, hogy előfordulhat-e tőkeveszteség, ideértve

i. az esetleges garanciák vagy tőkevédelem bemutatását, illetve ezek korlátait;

ii. a tájékoztatást arról, hogy a termék mögött áll-e bármilyen kártalanítási rendszer vagy garanciarendszer;

d)      a „Mire szolgál a befektetés?” című szakaszban tájékoztatást az ajánlott minimális tartási időről és a termék várható likviditási profiljáról, ideértve a befektetés lejárat előtti megszüntetésének lehetőségével és feltételeivel kapcsolatos információkat, figyelembe véve a befektetési termék kockázat/hozam-profilját és a termék által megcélzott piaci fejleményt;

e)      a „Milyen kockázatok vannak, és mit nyerhetek?” című szakaszban tájékoztatást a befektetési termék kockázat/hozam-profiljáról, ideértve e profil összefoglaló indikátorát és azon esetleges egyedi kockázatokkal kapcsolatos figyelmeztetéseket, amelyeket az összefoglaló indikátor nem feltétlenül tükröz teljes mértékben;

f)       a „Milyen költségek merülnek fel?” című szakaszban tájékoztatást a befektetési termékbe történő befektetéshez kapcsolódó költségekről, azaz a befektetőnél felmerülő közvetlen és közvetett költségekről, kiegészítve ezen költségek összefoglaló indikátoraival;

g)      a „Hogyan teljesített a termék eddig?” című szakaszban tájékoztatást a befektetési termék múltbeli teljesítményéről, ha ez a termék jellegének és múltjának hossza fényében relevánsnak tekinthető;

h)      nyugdíjelőtakarékossági termékek esetében a „Mit kaphatok nyugdíjbavonulásomkor?” című szakaszban a lehetséges jövőbeli kimenetelek bemutatását.

(3) A befektetési termék előállítója egyéb információkat csak akkor tüntethet fel, ha erre szükség van ahhoz, hogy a lakossági befektető megalapozott befektetési döntést hozhasson valamilyen egyedi befektetési termékről.

(4) A (2) bekezdésben említett információkat egységes formában kell bemutatni, követve a (2) bekezdés szerinti közös címeket és standardizált sorrendet, lehetővé téve ezáltal a különböző befektetési termékekre vonatkozó kiemelt információk összehasonlítását. A kiemelt befektetői információkat tartalmazó dokumentumon szembetűnően szerepeltetni kell egy, a dokumentumot a többi dokumentumtól megkülönböztető egységes szimbólumot.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdésben említett információk formája és tartalma részleteinek meghatározásáról, a termék előállítója által a (3) bekezdés alapján a kiemelt információk között szerepeltethető egyéb információk formájának és tartalmának meghatározásáról, valamint a (4) bekezdésben említett egységes forma és egységes szimbólum meghatározásáról. A Bizottság figyelembe veszi a befektetési termékek, illetve a lakossági befektetők ismeretei közötti különbségeket, továbbá a befektetési termékek azon jellemzőit, amelyek alapján a lakossági befektetők választhatnak a különböző mögöttes befektetések vagy a termék által kínált egyéb választási lehetőségek között, ideértve azokat az eseteket is, amikor ezt a választást különböző időpontokban is meg lehet tenni, vagy a választás később módosítható.

(6) Az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság (EBFH) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (EÉPH) szabályozási technikaistandard-tervezeteket dolgoz ki az alábbiak meghatározására:

a)      az e cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett kockázatok és hozamok bemutatását alátámasztó módszertan; és

b)      az e cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett költségek kiszámítása.

A szabályozási technikaistandard-tervezeteknek figyelembe kell venniük a befektetési termékek különböző típusait. Az említett szabályozási technikaistandard-tervezeteket az európai felügyeleti hatóságok […]-ig benyújtják a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap szabályozási technikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikke, az 1094/2010/EU rendelet 10–14. cikke és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikke szerinti eljárással összhangban történő elfogadására.

9. cikk

A befektetési termékre vonatkozó egyedi információt tartalmazó, marketing célú közlemények nem tartalmazhatnak olyan állítást, amely ellentmond a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információknak, vagy csökkenti a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum jelentőségét. A marketing célú közleményekben jelezni kell, hogy rendelkezésre áll a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, és meg kell adni, hogy az miként szerezhető be.

10. cikk

(1) A befektetési termék előállítója rendszeresen felülvizsgálja a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információkat, és a felülvizsgálat alapján szükségesnek mutatkozó esetekben módosítja a dokumentumot.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálata és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosítása szabályainak meghatározásáról az alábbiak tekintetében:

a)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatának feltételei és gyakorisága;

b)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk módosítását indokoló feltételek, továbbá a módosított kiemelt információkat tartalmazó dokumentum kötelező vagy nem kötelező újbóli közzétételének feltételei;

c)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felülvizsgálatát vagy annak módosítását indokoló egyedi feltételek azokban az esetekben, amikor a befektetési termék a lakossági befektetők részére nem folyamatosan elérhető;

d)      a lakossági befektetők által megvásárolt befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentum módosításával kapcsolatban a lakossági befektetők tájékoztatását szükségessé tevő körülmények.

11. cikk

(1) Amennyiben a lakossági befektető a befektetési termék előállítója által összeállított, a 6., 7. és a 8. cikk követelményeinek nem megfelelő kiemelt információkat tartalmazó dokumentum alapján hozta meg befektetési döntését, az érintett lakossági befektető kártérítési igényt támaszthat a befektetési termék előállítójával szemben minden olyan veszteség tekintetében, amely az adott lakossági befektetőnél a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum felhasználása miatt merült fel.

(2) Amennyiben a lakossági befektető igazolja a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban foglalt információk felhasználásából fakadó veszteségét, a befektetési termék előállítójának kell bizonyítania azt, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum e rendelet 6., 7. és 8. cikkével összhangban készült el.

(3) A bizonyítási tehernek a (2) bekezdés szerinti megosztása előzetes megállapodáson keresztül nem módosítható. Az ilyen előzetes megállapodás egyetlen pontja sem kötelező erejű a lakossági befektetőre nézve.

III. szakasz A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum rendelkezésre bocsátása

12. cikk

(1) A befektetési terméket lakossági befektetők részére értékesítő személy az ügylet megkötését kellő idővel megelőzően a lakossági befektetők rendelkezésére bocsátja az adott befektetési termékre vonatkozó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a befektetési terméket értékesítő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot közvetlenül az ügylet megkötését követően is a lakossági befektetők rendelkezésére bocsáthatja, amennyiben:

a)      a lakossági befektető valamilyen távközlési eszközön keresztül kívánja megkötni az ügyletet;

b)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátása nem lehetséges; és

c)      a befektetési terméket értékesítő személy erről a tényről tájékoztatta a lakossági befektetőt.

(3) Amikor ugyanazon befektetési termékre vonatkozóan egymást követő ügyleteket hajtanak végre a lakossági befektető részére a szóban forgó lakossági befektető által az első ügyletet megelőzően a befektetési terméket értékesítő személynek adott utasítások alapján, a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (1) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátására vonatkozó követelményt csak az első ügyletre kell alkalmazni.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza:

a)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum kellő időben történő rendelkezésére bocsátására vonatkozóan az (1) bekezdésben meghatározott követelménynek való megfelelés feltételeit;

b)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum (2) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátásának módját és határidejét.

13. cikk

(1) A befektetési terméket értékesítő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot díjmentesen bocsátja a lakossági befektetők rendelkezésére.

(2) A befektetési terméket értékesítő személy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot az alábbi adathordozók valamelyikén bocsátja a lakossági befektetők rendelkezésére:

a)      papíron;

b)      a papírtól eltérő tartós adathordozón, amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek; vagy

c)      egy weboldalon keresztül, amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek.

(3) Amennyiben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon keresztül bocsátják rendelkezésre, a lakossági befektető kérésére a dokumentumot díjmentesen papíron is rendelkezésre kell bocsátani.

(4) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a papírtól eltérő tartós adathordozón az alábbi feltételek teljesülése esetén bocsátható rendelkezésre:

a)      a befektetési terméket értékesítő személy és a lakossági befektető közötti üzletvitel szempontjából a tartós adathordozó alkalmazása megfelelőnek tekinthető; és

b)      a lakossági befektető számára felkínálták a választás lehetőségét a papíron és a tartós adathordozón közölt információk között, és a befektető ez utóbbit választotta.

(5) A kiemelt információkat tartalmazó dokumentum weboldalon keresztül akkor bocsátható rendelkezésre, ha a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot személyesen a lakossági befektetőnek címezték, vagy ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a)      a befektetési terméket értékesítő személy és a lakossági befektető közötti üzletvitel szempontjából a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak egy weboldalon keresztüli rendelkezésre bocsátása megfelelőnek tekinthető;

b)      a lakossági befektető beleegyezett, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot egy weboldalon keresztül bocsássák rendelkezésre;

c)      a lakossági befektetőt elektronikus úton értesítették a weboldal címéről és a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumnak a weboldalon belüli elérhetőségéről;

d)      amennyiben a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot a 10. cikk szerint módosították, a módosított változatok mindegyikét elérhetővé teszik a lakossági befektetők részére;

e)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum a weblapon elérhető marad mindaddig, amíg ésszerű megfontolások alapján a lakossági befektetőnek szüksége lehet rá.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásában az információknak a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weblapon keresztül történő rendelkezésre bocsátása a befektetési termék értékesítője és a lakossági befektető közötti üzletvitel szempontjából megfelelőnek tekinthető, ha bizonyítható, hogy a lakossági ügyfél rendszeres internethozzáféréssel rendelkezik. A lakossági befektető által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím ilyen bizonyítéknak tekinthető.

III. FEJEZET PANASZOK, JOGORVOSLAT, EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

A befektetési termék előállítója olyan megfelelő eljárásokat és szabályokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy a kiemelt információkat tartalmazó dokumentummal kapcsolatban panasszal élő lakossági befektetők kellő időben és megfelelő módon érdemi választ kapjanak.

15. cikk

(1) Amennyiben a lakossági befektető az e rendeletben megállapított jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő vita kapcsán a nemzeti jogban meghatározott alternatív vitarendezési eljárást kezdeményez a befektetési termék előállítójával vagy a befektetési terméket értékesítő személlyel szemben, a befektetési termék előállítójának vagy a befektetési termékeket értékesítő személynek részt kell vennie az eljárásban, feltéve, hogy az megfelel az alábbi követelményeknek:

a)      az eljárás nem kötelező erejű döntéssel zárul;

b)      a vita bíróság előtti rendezésére vonatkozó elévülési idő az alternatív vitarendezési eljárás időtartamára felfüggesztődik;

c)      a követelés elévülési ideje az eljárás időtartamára felfüggesztődik;

d)      az eljárás – a nemzeti szabályozásban meghatározottak szerint – díjmentes vagy alacsony költségeket von maga után;

e)      az eljárás a felek részére nem csak elektronikus eszközök útján érhető el;

f)       különleges esetekben – az ügy sürgősségére való tekintettel – átmeneti intézkedések is hozhatók.

(2) A tagállamok [beillesztendő a konkrét dátum: 6 hónappal a rendelet hatálybalépése/alkalmazásának kezdő időpontja után]-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett eljárások intézése tekintetében illetékes testületekről. A tagállamok az e testületeket érintő bármely későbbi változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) Az (1) bekezdésben említett eljárások intézése tekintetében illetékes testületek együttműködnek egymással az e rendelet alapján felmerülő határokon átnyúló viták rendezésében.

16. cikk

E rendelet alkalmazása céljából az illetékes hatóságok együttműködnek egymással és a 15. cikkben említett, bíróságon kívüli panaszkezelési és jogorvoslati eljárásokért felelős testületekkel.

Az illetékes hatóságok többek között indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátják az ebben a rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

17. cikk

(1) A tagállamok a személyes adatok e rendelet szerinti kezelése során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák.

(2) A személyes adatoknak az EBH, az EBFH és az EÉPH általi kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó.

IV. FEJEZET KÖZIGAZGATÁSI SZANKCIÓK ÉS INTÉZKEDÉSEK

18. cikk

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásai megsértésének minősülő esetekben alkalmazandó közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. A szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok az első albekezdésben említett szabályokról [dátum beillesztendő: 24 hónappal e rendelet hatálybalépését követően]-ig tájékoztatják a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát. A szabályok esetleges módosításáról a tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát.

(2) A 19. cikk szerinti hatásköreik gyakorlása során az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a közigazgatási szankciók és intézkedések az e rendelet szerinti kívánt eredményekkel járjanak, továbbá összehangoltan lépnek fel a határokon átnyúló esetekben alkalmazott közigazgatási intézkedések és szankciók tekintetében a többszörös és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében.

19. cikk

(1) Ezt a cikket az alábbi jogsértésekre kell alkalmazni:

a)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem felel meg a 6. cikk (1)–(3) bekezdésének vagy a 7. cikknek;

b)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum nem tartalmazza a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott információkat, vagy azok prezentációja nem felel meg a 8. cikk (4) bekezdésének;

c)      valamely marketing célú közlemény – a 9. cikket megsértve – olyan információt tartalmaz a befektetési termékre vonatkozóan, amely ellentmond a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumban közölt információknak;

d)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum felülvizsgálatára és módosítására nem a 10. cikkel összhangban kerül sor;

e)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot nem bocsátották a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően időben rendelkezésre;

f)       a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot nem a 13. cikk (1) bekezdésének megfelelően, díjmentesen bocsátották rendelkezésre.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek legalább a következő közigazgatási intézkedések és szankciók kiszabására vonatkozó hatáskörrel:

a)      valamely befektetési termék forgalmazását megtiltó végzés;

b)      valamely befektetési termék forgalmazását felfüggesztő végzés;

c)      nyilvános figyelmeztetés, amelyben szerepel a felelős személy neve és a jogsértés jellege;

d)      a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum új változatának közzétételét előíró végzés.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes hatóságok egy vagy több (2) bekezdés szerinti közigazgatási intézkedést, illetve szankciót szabtak ki, az illetékes hatóságok rendelkezzenek olyan hatáskörrel, amelynek értelmében kiadhatnak olyan közleményt, vagy a befektetési termék előállítója vagy a befektetési terméket értékesítő személy részére előírhatják az érintett lakossági befektetőnek címzett olyan közlemény kiadását, amelyben tájékoztatják a lakossági befektetőt a közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról, illetve arról, hogy hol tehetnek panaszt, vagy hol nyújthatnak be jogorvoslati kérelmet.

20. cikk

Az illetékes hatóságok a 19. cikk (2) bekezdésében említett közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazásakor figyelembe veszik a releváns körülmények mindegyikét, ideértve az alábbiakat:

a)      a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)      a felelős személy felelősségének mértéke;

c)      a jogsértésnek a lakossági befektető érdekeire gyakorolt hatása;

d)      a jogsértésért felelős személy együttműködési hajlandósága;

e)      a felelős személy általi esetleges korábbi jogsértések.

21. cikk

(1) Az illetékes hatóság a közigazgatási intézkedés vagy szankció nyilvános közzétételével egyidejűleg az EBH-t, az EBFH-t és az EÉPH-t is értesíti az alkalmazott közigazgatási intézkedésről és szankcióról.

(2) A tagállamok a 18. cikk és a 19. cikk (2) bekezdése alapján kiszabott valamennyi közigazgatási intézkedésről és szankcióról évente összefoglaló tájékoztatást nyújtanak az EBH, az EBFH és EÉPH részére.

(3) Az EBH, az EBFH és EÉPH a kapott információkat éves jelentésben teszi közzé.

22. cikk

A 19. cikk (1) bekezdésében említett jogsértések után kiszabott szankciókat és intézkedéseket indokolatlan késedelem nélkül a nyilvánosság tudomására kell hozni, ideértve legalább a rendelet megsértésének típusára és a jogsértésért felelős személyre vonatkozó információkat, kivéve, ha a közzététel súlyosan kockáztatná a pénzügyi piacok működését.

Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az illetékes hatóságok a szankciókat, illetve intézkedéseket anonim módon teszik közzé.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

(1) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való feljogosítására az e cikkben szereplő feltételek vonatkoznak.

(2) A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő [4 évre] felhatalmazást kap a 8. cikk (5) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 12. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (5) bekezdésében, a 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 12. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 8. cikk (5) bekezdésnek, a 10. cikk (2) bekezdésének és a 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktusról szóló értesítéstől számított két hónapos határidőn belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha a határidő lejártát megelőzően az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére [2 hónappal] meghosszabbodik.

24. cikk

A 2009/65/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett alapkezelő társaságok és a 27. cikkében említett befektetési társaságok, valamint az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV befektetési jegyeit értékesítő személyek [beillesztendő dátum: 5 évvel a hatálybalépés után]-ig mentesülnek az e rendelet szerinti kötelezettségek alól.

25. cikk

(1) Négy évvel e rendelet hatálybalépéstét követően a Bizottság felülvizsgálja ezt rendeletet. A felülvizsgálat magában foglalja a rendeletben megállapított szabályok gyakorlati alkalmazásának általános felmérését, kellőképen figyelembe véve a lakossági befektetési termékek piacának fejleményeit. A 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerinti ÁÉKBV-k tekintetében a felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni, hogy az e rendelet 24. cikke szerinti átmeneti rendelkezéseket meg kell-e hosszabbítani, vagy – az adott esetben szükségesnek mutatkozó módosítások meghatározása alapján – a 2009/65/EK irányelv kiemelt befektetői információkra vonatkozó rendelkezései helyettesíthetők-e vagy egyénértékűnek tekinthetők-e e rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumra vonatkozó szabályaival. A felülvizsgálat keretében ki kell térni e rendelet hatályának egyéb pénzügyi termékekre történő kiterjesztésének lehetőségére is.

(2) A Bizottság az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságával folytatott konzultációt követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

26. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [a hatálybalépést követő 2 év eltelte] után kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               COM(2011) 656 végleges.

[2]               A CEBS (Európai Bankfelügyeleti Bizottság), a CEIOPS (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeletek Bizottsága) és a CESR (Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottsága) az EBH (Európai Bankhatóság), az EBFH (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az EÉPH (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) elődeiként működő bizottságok.

[3]               Az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet; HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

[4]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről, 2010. december 8., (COM(2010) 716 végleges).

[5]               HL…,… o.

[6]               HL…,… o.

[7]               HL C , , o.

[8]               HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

[9]               HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

[10]             HL L 9., 2003.1.15., 3. o.

[11]             HL L 235., 2003.9.23., 10. o.

[12]             HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

[13]             HL L 345., 2003.12.21., 64. o.

[14]             HL L 271., 2002.10.9., 16. o.

[15]             COM(2010) 716.

[16]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[17]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.