23.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 434/24

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának „Az emberi jogok előmozdítása, védelme és gyakorlása az interneten” című, 2012. július 5-i határozatára, amely elismeri az emberi jogok védelmének és a szabad online információáramlásnak a fontosságát (1),

—

tekintettel Frank La Rue, az ENSZ különleges előadójának a véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításáról és védelméről szóló, 2011. május 16-i (A/HRC/17/27) és 2011. augusztus 10-i jelentéseire (A/66/290), amelyek aláhúzzák a véleménynyilvánítás szabadságához való jogra vonatkozó nemzetközi emberi jogi normáknak és szabványoknak az internetre mint kommunikációs eszközre való alkalmazhatóságát,

—

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2008. március 28-i 7/36. számú határozatára, amely megbízza a különleges előadót a véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével,

—

tekintettel az ENSZ „Üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó elvek: a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtása” című, 2011. június 16-i jelentésére, amely John Ruggie, az ENSZ különleges képviselője munkáját tükrözi,

—

tekintettel az Interparlamentáris Unió Kormányzótanácsa által 2011. október 19-én elfogadott állásfoglalásra (2),

—

tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretre, melyet a Tanács 2012. június 25-én fogadott el (3),

—

tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjéről szóló, a Tanácshoz intézett 2012. június 13-i ajánlására (4),

—

tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című, 2012. június 12-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel a „Versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című, 2012. április 20-i állásfoglalására (6),

—

tekintettel „Az emberi jogok helyzete a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája, ideértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos stratégiai politikájára gyakorolt hatásait is” című éves jelentéséről szóló, 2012. április 18-i állásfoglalására (7),

—

tekintettel a vakok könyvekhez és más nyomtatott termékekhez való hozzáféréséről szóló petícióról szóló, 2012. február 16-i állásfoglalására (8),

—

tekintettel a 2012. február 29-én elfogadott 2012. évi általános költségvetésre, és különösen a „Globális Internetszabadság Alapjának” létrehozásáról szóló felhívásra (9),

—

tekintettel a digitális menetrendért felelős biztos „szabad háló” stratégiáról szóló, 2011. december 12-i közleményére,

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság 2011. december 12-i„Emberi jogok és demokrácia az európai unió külső tevékenységének középpontjában – egy hatékonyabb megközelítés felé” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közös közleményére (COM(2011)0886),

—

tekintettel 2011. november 17-i állásfoglalására a nyílt internetről és a hálózatsemlegességről Európában (10),

—

tekintettel a Bizottság „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című, 2011. október 25-i közleményére (COM(2011)0681),

—

tekintettel az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvekre,

—

tekintettel a hatékony európai nyersanyag-politikai stratégiáról szóló, 2011. szeptember 13-i állásfoglalására (11),

—

tekintettel a demokratizálódást támogató uniós külpolitikákról szóló, 2011. július 7-i állásfoglalására (12),

—

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, 2011. május 25-i közös közleményére (COM(2011)0303),

—

tekintettel az EU külpolitikai fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására (13),

—

tekintettel a „Vállalati és szociális felelősség a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban című”2010. november 25-i állásfoglalására (14),

—

tekintettel „Az internet szabályozása: a következő lépések” című, 2010. június 15-i állásfoglalására (15),

—

tekintettel a tárgyak internetéről szóló, 2010. június 15-i állásfoglalására (16),

—

tekintettel az Európai Unió megállapodásaiban szereplő emberi jogi és demokráciazáradékokról szóló, 2006. február 14-i állásfoglalására (17),

—

tekintettel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének sürgős eseteiről szóló állásfoglalásaira, ahol ezek digitális szabadságjogokkal kapcsolatos kérdéseket érintenek,

—

tekintettel a 2011. szeptember 27-i álláspontjára a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 1334/2000/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (18),

—

tekintettel a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU (19) tanácsi rendeletre, amely az ikt-k terén exportkorlátozásokat és nyomon követési eszközöket vezet be,

—

tekintettel az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2012. március 23-i 264/2012/EU tanácsi rendeletre (20), amely az ikt-k terén exportkorlátozásokat és nyomon követési eszközöket vezet be,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. és 21. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unió emberi jogokról szóló iránymutatásaira,

—

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és valamennyi vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközre, beleértve a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát,

—

tekintettel a szellemi kulturális örökség védelméről szóló, 2003. április 17-i ENSZ-egyezményre (21),

—

tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

—

tekintettel az emberi jogok európai egyezményére és az EU-nak az egyezményhez való csatlakozásáról jelenleg folyó tárgyalásokra,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

—

tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A7-0374/2012),

A.

mivel a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az emberek világszerte új információs és kommunikációs technológiákat (ikt) használhatnak és csatlakozhatnak az internethez, ezáltal elősegítve, hogy forradalmi változások menjenek végbe a társadalmakban, a demokrácia működésében, valamint az igazgatás, a gazdaság, az üzleti élet, a média, a fejlesztések és a kereskedelem terén;

B.

mivel az internet kulcsszerepet játszik a szólás-, a sajtó- és a gyülekezési szabadság gyakorlásában, valamint az információhoz való hozzáférésben, illetve a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fejlődésben;

C.

mivel általános egyetértés uralkodik a tekintetben – amint azt a nemzetközi jog is tükrözi –, hogy az alapvető jogok korlátozását csak jogszabályban lehet kilátásba helyezni;

D.

mivel az EU-nak offline és online egyaránt védenie kell és elő kell mozdítania az emberi jogokat;

E.

mivel a befogadás, az e-készségek fejlesztése és a digitális szakadékok áthidalása központi szerepet játszik az internetben és az ikt-kban rejlő potenciál kiaknázásában;

F.

mivel az ikt-kat – jóllehet kulcsfontosságú eszközei voltak a különböző országokban zajló társadalmi megmozdulások és tüntetések megszervezésének, különös tekintettel az arab tavaszra – az elnyomás eszközeként is alkalmazzák a (tömeges) cenzúra, a megfigyelés, valamint az egyének és az információk felkutatatása és nyomon követése révén;

G.

mivel az ikt-k egyúttal a terrorszervezetek számára is hasznos eszközöket jelenthetnek a támadások előkészítésében és végrehajtásában;

H.

mivel a technológiák alkalmazási környezete nagymértékben meghatározza azt a hatást, amelyet pozitív fejlemények vagy éppen elnyomás előidézőjeként fejthetnek ki;

I.

mivel e változások új körülményeket teremtenek, ez pedig szükségessé teszi a hatályos jogszabályok olyan stratégián alapuló kiigazított alkalmazását, amelynek célja az internet és az ikt-k általános érvényesítése az Unió minden külső fellépésében;

J.

mivel szerves fejlődése és virágzása révén az internet jelentős értékű platformmá fejlődött a társadalom számára; mivel ugyanakkor az internet által elérhetővé vált új lehetőségek és eszközök helytelen alkalmazása új kockázatokat és veszélyeket is teremt;

K.

mivel az internet egyúttal a nemzetközi kereskedelem fejlődésének lényeges tényezőjévé vált, ezért továbbra is elővigyázatosnak kell lenni, különösen a fogyasztóvédelem terén;

L.

mivel kizárólag abban az esetben alkalmazhatók korlátozások, ha az internetet jogellenes tevékenységekre, így például gyűlölet- vagy erőszakkeltésre és rasszizmusra való felbujtásra, önkényuralmi rendszerek melletti propagandára, valamint gyermekek pornográf tartalmakhoz való hozzáférésére vagy szexuális kizsákmányolására használják fel;

M.

mivel globális és határtalan jellege miatt az internet a többszereplős nemzetközi együttműködés és irányítás új formáit teszi szükségessé;

N.

mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke kimondja: „Az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek. A Tanács és a Bizottság – az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közreműködésével – felelősek ennek az összhangnak a biztosításáért és e célból együttműködnek egymással”;

O.

mivel a versenyt és átláthatóságot biztosító hálózatsemlegesség a nyílt internet alapvető elve;

P.

mivel a digitális biztonság és a digitális szabadság egyformán létfontosságúak és nem helyettesíthetik egymást;

Q.

mivel az EU csak akkor mutathat példát a digitális szabadságjogok terén, ha ezeket az Unión belül is biztosítja;

1.

elismeri, hogy a nyílt internethez való cenzúrázatlan hozzáférés, a mobiltelefonok és az ikt-k mind hatással vannak az emberi jogokra és az alapvető szabadságjogokra, és olyan lehetőségeket kínálnak, amelyek világszerte szélesítik a szólásszabadság, az információhoz való hozzáférés, a magánélethez való jog és a gyülekezési szabadság alkalmazási körét;

2.

elismeri, hogy a közösségépítés, a civil társadalom, valamint a globális gazdasági, társadalmi, tudományos, kulturális és politikai fejlődés szempontjából a nyílt internet és az ikt-k jelentős lehetőségeket teremtő és katalizáló potenciált rejtenek, és ezzel hozzájárulnak az egész emberiség haladásához; tisztában van ugyanakkor az ikt-k helytelen alkalmazásából fakadó új emberi jogi kockázatokkal és veszélyekkel;

3.

elimseri, hogy az internet – és különösen a közösségi média – révén a kormányok közvetlen diplomáciát folytathatnak, az emberek között pedig világszerte közvetlen kapcsolatok alakulhatnak ki; hangsúlyozza, hogy az elképzelések nyíltszíni megvitatása visszaszoríthatja a szélsőséges nézeteket és javíthatja a kultúrák közötti kapcsolatokat és a megértést;

4.

véleménye szerint a politikai kapcsolatok megszakadása vagy zavara esetén a kultúra elősegítheti a hozzáférést és a kapcsolatteremtést; elismeri, hogy a szabadság és a kultúra szorosan kapcsolódik egymáshoz, a digitális kultúrán alapuló diplomácia pedig stratégiai fontosságú az Unió számára;

5.

elismeri a művészi szabadság, valamint a lemásolás és az újbóli felhasználás szabadságának szerepét, amelyek a kreativitás, valamint a véleménynyilvánítás és a gondolatok szabadságának sarokköveit képezik; tudatában van annak, hogy a kivételek és korlátozások fontos szerepet játszanak a szerzői jogi ökoszisztémában, különösen olyan területeken, mint az újságírás, az idézés, a szatíra, a levéltárak, a könyvtárak, valamint a kulturális örökséghez való hozzáférés és ezen örökség felhasználhatóságának biztosítása;

6.

felszólítja a Bizottságot, hogy kellően foglalkozzon azzal a ténnyel, hogy egyes országok ellenőrzik és elnyomják a polgárokat, civil társadalmi szervezeteket és aktivistákat, más országokban pedig az üzleti élet a tartalom letiltása, valamint az emberi jogi jogvédők, az újságírók, az aktivisták és a másként gondolkodók nyomon követése és beazonosítása révén egyre jelentősebb technológiai töltettel rendelkezik; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy lépjen fel a legitim online önkifejezés büntetendőként való feltüntetése, illetve az ilyen intézkedéseket legitimizáló korlátozó jogszabályok meghozatala ellen; következésképpen ismételten megerősíti, hogy az ilyen gyakorlatok ellentétesek a koppenhágai kritériumokkal;

7.

hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvek internetszolgáltatók, szoftverfejlesztők, hardvergyártók, közösségi hálózatépítő szolgáltatások/média stb. általi elismerése és végrehajtása szükséges az emberi jogi jogvédők cselekvési szabadságának és biztonságának, valamint a véleménynyilvánítás szabadságának garantálásához;

8.

hangsúlyozza, hogy a digitális szabadságjogok előmozdításának és védelmének kiemelten fontos helyet kell kapnia az EU valamennyi külpolitikai tevékenységében, finanszírozási és segélyezési szakpolitikájában és eszközeiben, és azt az elszámoltathatóság és folytonosság biztosítása érdekében évente felül kell vizsgálni, a főképviselő és az EKSZ vezetése mellett; e tekintetben proaktív megközelítés alkalmazására, valamint az érintett uniós intézmények és ügynökségek közötti, illetve azokon belüli horizontális együttműködés és koordináció biztosítására hív fel;

9.

támogatja, hogy a Bizottság elismerte: az internethez való biztonságos hozzáférés a koppenhágai kritériumok része, a véleménynyilvánítás szabadságának – többek között az interneten történő – korlátozása csak kényszerítő társadalmi szükséglettel igazolható, a korlátozásnak pedig az elérni kívánt jogszerű célhoz mérten arányosnak kell lennie;

10.

tudja, hogy valamennyi országban megfigyelhetők az emberi jogok és szabadságok online védelmével és előmozdításával kapcsolatos aggodalmak, mindemellett elismeri azon környezet – így például a jogállamiság és a jogorvoslathoz való jog megléte – függvényében fennálló lényeges különbségeket, amelyekben az ikt-kat alkalmazzák;

11.

felszólítja a Bizottságot, hogy az alapvető jogok feltétlenül szükséges és arányos korlátozásainak védelmekor biztosítsa az Unió külső fellépései és a Bizottság belső stratégiái közötti koherenciát, különösen a nemzetközi jog alapvető elveinek támogatásakor, amelyek értelmében például korlátozások csak jogszabályokon alapulhatnak, és nem vezethetők be önkényesen az iparág részéről;

12.

bátorítja az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, hogy a digitális szabadságjogokat és a „szabad háló” stratégiát vegye fel legfontosabb prioritásai közé;

13.

hangsúlyozza, hogy az uniós fejlesztési és emberi jogi politikák hatékony megvalósítása megköveteli az ikt-k általános elterjedését és a digitális szakadék áthidalását az alapvető technológiai infrastruktúra biztosítása, a tudáshoz és az információhoz való hozzáférés elősegítése, valamint a digitális jártasság világszerte történő előmozdítása révén;

14.

úgy véli, hogy különösen a félreeső területeken és a fejlődő társadalmakban az ikt-k lehetőséget kínálnak az átláthatóság, a jó kormányzás, az írástudás és az oktatás előmozdítására, a szexuális és reproduktív egészség megőrzésének javítására, valamint a hatékony választási megfigyelésre és katasztrófasegélyezésre;

15.

hangsúlyozza, hogy az EU fejlesztési és emberi jogi programjaiban – mindenekelőtt a nem demokratikus országokban, valamint a konfliktus utáni vagy politikai értelemben átmeneti időszakot élő társadalmakban – a digitális szabadságjogokat előmozdító segélyezési programoknak is helyet kell kapniuk; úgy véli, hogy az EU szabályozási szakértői fontos szerepet játszanak a partnerek képzésében, valamint abban, hogy az alapjogok és elvek helyet kapjanak harmadik országok új (médiával kapcsolatos) szabályozásában és a jogszabályaiban; hangsúlyozza, hogy az ikt-infrastruktúrák kiépítésének formájában nyújtott támogatást az internethez és az online információkhoz való nyílt hozzáférés megvalósításához és fenntartásához, valamint tágabb értelemben a digitális szabadsághoz kell kötni;

16.

felhívja a figyelmet az ikt-k konfliktusövezetekben való fejlesztésének fontosságára, előmozdítva a civil társadalom szintjén folytatott béketeremtő tevékenységeket azzal a céllal, hogy biztonságos kommunikációt tegyenek lehetővé a konfliktusok békés úton való rendezésében érintett felek között, ezáltal aktívan hozzájárulva az ilyen területeken élő személyek és szervezetek közötti kétoldalú kapcsolatokat hátráltató fizikai akadályok és kockázatok áthidalásához;

17.

kifejezi abbéli reményét, hogy az új kommunikációs technológiák, és különösen a közösségi média megfelelő használata elősegíti a közvetlen demokrácia megerősítését az uniós és harmadik országbeli polgárok körében azáltal, hogy megteremti a jogalkotás társadalmi fórumait;

18.

hangsúlyozza, hogy az emberi jogok megsértésének eseteivel kapcsolatos bizonyítékok digitális gyűjtése és terjesztése hozzájárulhat a büntetlenség ellen vívott globális küzdelemhez; úgy véli, hogy ezeknek az anyagoknak a nemzetközi (büntető)jog értelmében a bírósági eljárások során bizonyítékként elfogadhatónak kell minősülniük;

19.

hangsúlyozza annak biztosítását, hogy az ikt-k gyártásához felhasznált ritkaföldfémek kinyerése során tiszteletben tartják az emberi, a munkavállaláshoz való és a környezetvédelmi jogokat, és hogy e tevékenységek nem képezik monopolisztikus gyakorlatok, illetve a kereskedelmi hozzáférés szigorúan politikai okokból eredő korlátozásának tárgyát; véleménye szerint a ritkaföldfémekhez történő, emberhez méltó körülmények közötti hozzáférés biztosításával kapcsolatos multilaterális megközelítés e célok elérésének elengedhetetlen feltétele;

20.

elismeri, hogy az internet a nyilvános tér részévé vált, ahol a határokon átnyúló kereskedelem, az innovatív piacfejlesztés, valamint a kölcsönös társadalmi és kulturális kapcsolatok új formái jöttek létre; úgy véli, hogy a digitális szabadságjogoknak kéz a kézben kell haladniuk a határokon átnyúló kereskedelemmel annak érdekében, hogy a globális digitális gazdaságban az európai társaságok számára üzleti lehetőségeket teremtsenek és azokat optimalizálják;

21.

tudatában van annak az aggálynak, miszerint a polgárok, ahogy egyre többet hallják a szerzői jog kifejezést, úgy gyűlölik egyre jobban a mögötte rejlő tartalmat; elismeri a külkereskedelmi politika által a szerzői jog érvényesítési mechanizmusainak kialakításában játszott jelentős szerepet;

22.

sajnálja, hogy az EU-ban gyártott technológiákat és szolgáltatásokat a harmadik országokban olykor a (mobil)telefon-hálózatokon és az interneten keresztül az információ cenzúrájával, tömeges megfigyeléssel, a nyomon követéssel, valamint a polgárok és tevékenységeik felkutatásával és követésével az emberi jogok megsértésére használják; arra sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges lépést e „digitális fegyverkereskedelem” megállítása érdekében;

23.

felszólít az elnyomó technológiák és szolgáltatások önkényuralmi rendszerekbe irányuló exportjának tilalmára; úgy véli, hogy e tilalomnak precedenst kell teremtenie a strukturális korlátozó intézkedések terén; úgy véli, hogy ugyanakkor bölcs lépés lenne annak pontosítása, hogy a konfliktusok által érintett övezetek vagy önkényuralmi rendszerek vonatkozásában e tilalmakról eseti alapon, a sajátosságok figyelembevételével kell határozni;

24.

a célzott zavarásra, megfigyelésre, ellenőrzésre és lehallgatásra szolgáló műszaki termékeket és szolgáltatásokat „egyszer használatos” tételeknek tekinti, ezért felszólít azon országok rendszeresen frissített jegyzékének kialakítására, amelyek az emberi jogokkal összefüggésben megsértik a véleménynyílvánítás szabadságát, és amelyek irányában ezért meg kell tiltani a fenti „egyszer használatos” tételek exportját;

25.

hangsúlyozza a technológiákra kivetett uniós szankciók uniós szintű alkalmazásának és nyomon követésének szükségességét annak biztosítása érdekében, hogy azokat a tagállamok egyformán betartsák, és az egyenlő feltételek ne sérüljenek;

26.

hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak segítenie kell a kiviteli engedély kérelmezését illetően bizonytalan társaságokat oly módon, hogy a kereskedelmi megállapodások jogszerűségéről vagy esetleges káros hatásáról valós idejű tájékoztatással szolgál; ugyanígy kell eljárnia a harmadik országok kormányaival szerződéses viszonyt létesítő uniós vagy uniós székhelyű társaságok vonatkozásában is működési engedély kérelmezése, standstill- záradékok megtárgyalása, az üzleti működésbe való állami beavatkozás, vagy hálózatok és szolgáltatások állami használatának elfogadása esetén egyaránt;

27.

hangsúlyozza az ikt-król szóló nemzetközi megállapodásokban a fogyasztói jogok védelmének fontosságát;

28.

arra sürgeti a Bizottságot, hogy legkésőbb 2013 folyamán nyújtson be olyan javaslatokat, amelyek fokozott átláthatóságot és elszámoltathatóságot írnak elő az uniós székhelyű társaságok számára, valamint az emberi jogokkal kapcsolatos hatásvizsgálati stratégiáik közzétételét, annak érdekében, hogy javítsák az internetes oldalak letiltására, a tömeges megfigyelésre, az egyének felkutatására és nyomon követésére, (az akár e-mailen keresztüli) magánbeszélgetések feltörésére és a keresési eredmények szűrésére alkalmas ikt-k, termékek és szolgáltatások exportjának nyomon követését;

29.

felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat egy olyan uniós jogi keret kialakítására, amely arra kötelezné a tagállamokban közbeszerzésben részt vevő vállalatokat, hogy – a kutatási és fejlesztési időszaktól kezdődően – végezzenek emberi jogi hatásvizsgálatot bizonyos ikt-termékeken, és gondoskodjanak arról, hogy maguk ne váljanak bűnrészessé a harmadik országokban folyó lehetséges emberi jogi jogsértésekben;

30.

úgy véli, hogy a társaságoknak – többek között a kutatási és fejlesztési szakaszban is – az új ikt-termékek emberi jogokra gyakorolt esetleges hatásának nyomon követését célzó üzleti gyakorlatokat kellene kialakítaniuk és megvalósítaniuk, és biztosítaniuk kellene, hogy a harmadik országokban folyó emberi jogi jogsértésekben ne váljanak bűnrészessé; felszólítja a Bizottságot, hogy lássa el az uniós társaságokat széles körű tájékoztatással annak érdekében, hogy biztosítani tudják az üzleti érdek és a vállalati társadalmi felelősségvállalás közötti helyes egyensúlyt;

31.

e tekintetben helyteleníti azt, hogy az európai társaságok és az Unió területén működő nemzetközi vállalatok aktívan közreműködnek olyan országokban, amelyekben az emberi jogi aktivistákkal és a politikailag másként gondolkodókkal szemben elnyomó kormányzati politikák érvényesülnek a digitális jogok, az internethez való hozzáférés és az ikt-k terén; arra sürgeti a Bizottságot, hogy zárja ki az ilyen tevékenységet folytató társaságokat az uniós közbeszerzési eljárásokból és ajánlattételi felhívásokból;

32.

felszólítja a Bizottságot, hogy az ENSZ Ruggie-elvei alapján lássa el az uniós vállalkozásokat széles körű tájékoztatással és iránymutatással annak érdekében, hogy azok eleget tehessenek üzleti érdekeiknek és vállalati társadalmi felelősségvállalásuknak egyaránt;

33.

hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az ikt- és a távközlési termékek és szolgáltatások területére vonatkozó technológiai standardok előírásának hatását az EU-ban, ahonnan ilyen termékeket és szolgáltatásokat harmadik országokba exportálnak, ahol az olyan fogalmakat, mint a „jogszerű lehallgatás” – például a jogállamiság hiányában – másképpen értelmezhetnek;

34.

elismeri, hogy az internet olyan nyilvános térré és piaccá nőtte ki magát, amelyhez az információ szabad áramlása, valamint az ikt-khoz való hozzáférés elengedhetetlen; ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy a digitális szabadságjogok és a szabad kereskedelem előmozdításának és védelmének egyidejűleg kell megvalósulnia annak érdekében, hogy ösztönözzék és támogassák a szabad eszmecserét, valamint a fokozott üzleti lehetőségeket az uniós polgárok számára az egyre digitalizálódó világgazdaságban;

35.

szorgalmazza, hogy az Unió által kötött szabadkereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele olyan feltételességi záradékokat, amelyek átlátható biztosítékokat írnak elő, megőrzik az internethez való korlátlan hozzáférést és biztosítják az információ szabad áramlását;

36.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy a többoldalú és kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokra szóló meghatalmazások és maguk a tárgyalások is hatékonyan járuljanak hozzá az EU fontos célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a demokrácia és a jogállamiság által képviselt értékek előmozdítására, egy tényleges digitális egységes piac kialakítására és fejlesztési együttműködési politikájának tiszteletben tartására;

37.

felszólítja az Uniót, hogy nyújtson politikai támogatást azon európai vállalatoknak, amelyeket a felhasználók által létrehozott tartalmak törlésére vagy a személyes adatok olyan formában történő rendelkezésre bocsátására szólítanak fel, ami sérti az alapvető jogokat és korlátozza a vállalkozás szabadságát;

38.

felszólítja az EU-t, hogy vonja kétségbe és minimalizálja a harmadik országok jogszabályainak uniós polgárokra és vállalkozásokra gyakorolt extraterritoriális hatását;

39.

rámutat arra, hogy az e-kereskedelem a hagyományos kereskedelemszabályozás keretein kívül alakult ki; hangsúlyozza a WTO-n és a WIPO-n belüli fokozott nemzetközi együttműködés jelentőségét a globális digitális piac fejlődésének védelme és biztosítása érdekében; felszólít a WTO jelenlegi információstechnológiai megállapodásának (ITA) felülvizsgálatára és aktualizálására, valamint arra, hogy az EU vegye fontolóra egy nemzetközi digitális gazdasági megállapodás (IDEA) megkötésének lehetőségeit;

40.

felhívja a Bizottságot, hogy a megkötendő kereskedelmi megállapodásokban ne hárítsa a szerzői jogok érvényesítésének terhét a gazdasági szereplőkre, és biztosítsa azt is, hogy az internet szabadságára vonatkozó jogoknak ellentmondó fellépésekre csak a jogállamiság szabályai szerint, az igazságügyi szervek hozzázárulásával kerülhessen sor;

41.

úgy véli, hogy az uniós vállalkozások és online fogyasztók (digitális) piacokhoz való hozzáférésének harmadik országbeli tömegcenzúra révén történő korlátozása protekcionista intézkedésnek és a kereskedelem korlátozásának tekintendő; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan stratégiát, amely fellép a harmadik országok arra irányuló intézkedései ellen, hogy korlátozzák az uniós vállalkozások saját online piacaikhoz való hozzáférését;

42.

felszólítja az EU-t, hogy törekedjen annak biztosítására, hogy az internet és az ikt-k szabályozása indokolt és megfelelő mértékű legyen, és kizárólag akkor kerüljön rá sor, ha azt az Unió szükségesnek ítéli;

43.

kéri, hogy a Wassenaar-megállapodásban kapjanak helyet a célzott elnyomásra használt technológiák is;

44.

felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy nyújtsanak politikai támogatást azoknak az európai vállalatoknak, amelyek olyan harmadik országokban tevékenykednek, ahol arra szólítják fel őket, hogy töröljék a felhasználók által létrehozott tartalmakat, korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát vagy oly módon adjanak meg személyes adatokat, amely sérti az alapvető jogokat; rámutat, hogy a digitális vállalkozások gyakran határokon átnyúló módon működnek, és a harmadik országok jogszabályai kedvezőtlenül hathatnak az európai felhasználókra és fogyasztókra; felszólítja ezért a Tanácsot és a Bizottságot annak biztosítására, hogy a harmadik országok jogszabályainak az EU-ban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyekre kifejtett hatása minimálisra csökkenjen;

45.

rámutat, hogy az egyre fokozódó állami beavatkozás és szabályozás gátolja az internet nyitottságát és korlátok nélküli jellegét, ezáltal korlátozza az e-kereskedelem bővülésének lehetőségét és határt szab a digitális gazdaság területén tevékenykedő uniós vállalkozásoknak; úgy véli, hogy a többszereplős megközelítés lehet a leghatékonyabb a magán- és a közérdek közötti egyensúly biztosításában az internetet és a globális piacokat illetően; nemzetközi erőfeszítésre hív fel a digitális gazdaság terjeszkedéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését illetően, ideértve a liberális szabályozási rendszereket is, és a felhívja a fejlődő országokat, hogy a „kereskedelem a változásért” elvvel összhangban fokozzák a kölcsönös haszonnal járó tevékenységeket;

46.

úgy véli, hogy az uniós vállalkozások digitális piacokhoz és online fogyasztókhoz való hozzáférésének – többek között – állami tömegcenzúra révén történő korlátozása, illetve az európai online szolgáltatók harmadik országbeli korlátozott piaci hozzáférése a kereskedelmi útjában álló akadályt képez; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a jövőbeli – különösen az online szolgáltatásokat és az online információmegosztó felhasználói közösségeket érintő rendelkezéseket tartalmazó – kereskedelmi megállapodásokba építsen be védelmi mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az információs és kommunikációs technológiák területén működő uniós vállalatokat harmadik felek ne kötelezhessék arra, hogy a weboldalakhoz való hozzáférést korlátozzák, felhasználó által létrehozott tartalmat töröljenek vagy oly módon adjanak meg személyes adatokat – például a személyes IP-címet –, amely sérti az alapvető jogokat és szabadságjogokat; felhívja ezen túlmenően a Tanácsot és a Bizottságot, hogy dolgozzon ki az uniós társaságoknak a globális online piacokhoz való hozzáférését korlátozó, harmadik országok által hozott intézkedések felszámolására irányuló stratégiát;

47.

sürgeti a Bizottságot, hogy a kettős felhasználású termékek kapcsán nyújtson be új szabályozási keretre irányuló tervezetet, amelyben kitér a potenciálisan ártalmas információs és kommunikációs technológiák harmadik országokba irányuló exportjára, valamint meghatározza a Bizottság koordinációs és ellenőrző szerepét;

48.

az átlátható és együttműködő döntéshozatalt alapvetőnek tekinti az internet nyílt és részvételi alapú jellegének biztosításához; véleménye szerint az internet szabályozásáról folytatott vitáknak nyitott módon, valamennyi érdekelt fél – különösen az alapvető jogok védelmére szakosodott szereplők és az átlagos internethasználók – bevonásával kell megvalósulniuk; úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a digitális szabadságról szóló alapszabályok és a kibertérre vonatkozó magatartási normák kidolgozásában – beleértve a vitarendezési mechanizmusokat –, figyelembe véve az ütköző joghatóságokat is;

49.

megállapítja, hogy az internet struktúrája jelenleg viszonylag szabályozatlan, és hogy az internetet többszereplős megközelítés alapján irányítják; hangsúlyozza, hogy az EU-nak biztosítania kell e többszereplős modell befogadó jellegét, valamint azt, hogy abban a kisvállalkozások, illetve a civil társadalom és a felhasználók hangját ne nyomja el néhány nagyvállalat és kormányzati szereplő;

50.

véleménye szerint a kormányok és a magánszereplők közötti, ikt-kérdésekkel kapcsolatos együttműködés alapját nem szabad annak képeznie, hogy az internetszolgáltatókra közvetlen vagy közvetett módon azt a kötelezettséget hárítják, hogy az internet felügyelete és szabályozása révén átruházott bűnüldöző szerepet töltsenek be;

51.

hangsúlyozza az internetirányításról szóló átfogó uniós stratégia szükségességét – a távközlési szabályozáshoz kötődő kérdésekhez hasonlóan –, emlékeztetve arra, hogy az ágazatot nemzetközi szinten a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) irányítja, ahol minden egyes uniós tagállam egy-egy szavazattal rendelkezik;

52.

aggályait fejezi ki a kormányok és az üzleti világ között létrejött szövetségek azon javaslataival kapcsolatban, amelyek fokozni kívánják az internet és a távközlési tevékenységek felett gyakorolt szabályozói felügyeletet, valamint a kormányzati és magánszektorbeli ellenőrzést;

53.

felszólítja az Uniót, hogy kezelje, illetve védje ki a harmadik országbeli jogszabályok területen kívüli, uniós polgárokra, fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt hatásait, különös tekintettel az Egyesült Államok szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogszabályaira; ezzel összefüggésben felszólítja a Bizottságot, hogy az európai digitális menetrendben foglaltaknak megfelelően mihamarabb ismertesse a felhőalapú számítástechnikáról szóló európai szintű stratégiáját;

54.

emlékeztetni kíván arra, hogy az internet, az adatátvitel és -tárolás, valamint az ikt-k az EU létfontosságú infrastruktúrájának részei;

55.

sajnálja, hogy az Unióban erőteljesen szorgalmazzák az internetes oldalak letiltására irányuló hatáskörök kibővítését, mivel erre mindenkor csak végső esetben alkalmazható eszközként szabad tekinteni;

56.

határozottan támogatja az internetsemlegesség elvét, miszerint az internetszolgáltatók nem tilthatnak le oldalakat, nem alkalmazhatnak megkülönböztetést, valamint nem csorbíthatják vagy csökkenthetik – többek között az árakon keresztül – a személyek azon képességét, hogy – forrástól vagy célközönségtől függetlenül – igénybe vegyenek egy szolgáltatást a választásuk szerinti tartalom, alkalmazás vagy szolgáltatás elérése, használata, küldése, posztolása, fogadása vagy kínálása érdekében;

57.

úgy véli, hogy a jövőben globálisabb együttműködésre lesz szükség a szellemi tulajdonjogok oltalmazása és modernizálása érdekében, és hogy erre az innováció, a foglalkoztatás és a világkereskedelem nyitottsága érdekében mindenképpen szükség lesz;

58.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a szellemi tulajdonjogok tekintetében dolgozzanak ki olyan politikát, amely lehetővé teszi a saját tartalmak kidolgozását és közzétételét anélkül, hogy szellemi tulajdonjogi igény merülne fel;

59.

felkéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a határokon átnyúló online kereskedelem új szabályozási keretére és az információs társadalomról szóló 2001/29/EK irányelv értékelésére és felülvizsgálatára, ezáltal biztosítva az Európai Unió szerzői jogi rendszerének kiszámíthatóságát és rugalmasságát, valamint a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatára, ami egyensúlyt teremt a szerzői jogi reform és védelem szükségessége, illetve az alapvető online jogok és a nyílt internet megőrzése között, továbbá alapul szolgálhat a jövőben kötendő szabadkereskedelmi megállapodások szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos előírásaihoz és kötelezettségvállalásaihoz;

60.

elismeri, hogy az emberi jogokat online is védeni kell, és úgy véli, hogy e törekvés előmozdítása érdekében az ikt-knak minden uniós programban – különösen az európai szomszédságpolitikában és a stratégiai partnerségekben – kiemelt szerepet kell biztosítani;

61.

felszólítja az EU-t a digitális szabadságjogok olyan alapvető jogokként való elismerésére, amelyek az egyetemes emberi jogok (magánélethez való jog, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezés szabadsága és az információhoz való hozzáférés) gyakorlásának és az átláthatóság, illetve az elszámoltathatóság közéletben való biztosításának elengedhetetlen előfeltételei;

62.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy támogassák, képezzék és ruházzák fel felelősséggel a tevékenységeik során ikt-kat alkalmazó emberi jogi jogvédőket, civil társadalmi aktivistákat és független újságírókat, és ehhez kapcsolódóan alapvető jogként erősítsék meg a magánélethez való jogot, valamint a szólás-, gyülekezési és egyesülési szabadságot;

63.

arra kéri a tagállamokat, hogy ne alkalmazzák a közrendi kivételt olyan intézkedésként, amely korlátozza a civil társadalmi szervezetek alapvető jogait, így például a gyülekezési és tüntetési jogot, és emlékeztet arra, hogy az ilyen kivételt indokolni kell, illetve annak arányosnak kell lennie.

64.

kéri, hogy az uniós segélyekben részesülő országokban a segítségnyújtási programokon túl biztosítsanak politikai és diplomáciai támogatást a digitális szabadságjogokhoz;

65.

úgy véli, hogy az Unió harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban teljes mértékben figyelembe kell venni a digitális szabadságjogok korlátozását, míg az uniós támogatásban és segélyekben részesülő országokban – kivéve a súlyos konfliktus- vagy katasztrófahelyzettel, valamint a közvetlenül konfliktus vagy katasztrófa utáni helyzettel szembesülő országokat – az átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében kötelezővé kell tenni az ikt-k használatát;

66.

ösztönzi a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a csatlakozási tárgyalások és a harmadik országokkal kötendő keretmegállapodásokra irányuló tárgyalások, az emberi jogi párbeszédek, a kereskedelmi tárgyalások és az emberi jogi kapcsolatfelvételek valamennyi formája tartalmazzon feltételességi záradékokat, amelyek előírják az internethez való korlátlan hozzáférés és a digitális szabadságjogok garantálását és tiszteletben tartását;

67.

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EU-ban – különösen a hálózatsemlegesség elvének megfelelő rendeletbe foglalásával – mozdítsák elő és őrizzék meg a digitális szabadságjogok magas színvonalát az Unió digitális szabadság világszerte történő előmozdítása és védelme terén élvezett hitelességének erősítése érdekében;

68.

úgy véli, hogy az EU kereskedelem-, biztonság-, és külpolitikájának összehangolása, valamint értékeinek és érdekeinek egymáshoz igazítása elengedhetetlen, ha az Unió gazdasági erejét teljes mértékben latba kívánja vetni, és a digitális szabadságjogok védelmében globális szereplőként szeretne fellépni;

69.

úgy véli, hogy a más OECD-országokkal a digitális szabadság stratégiájának kialakítása és végrehajtása terén megvalósuló koordináció és a közös diplomáciai kezdeményezések elengedhetetlenek a hatékony és gyors fellépéshez;

70.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot a digitális szabadság uniós külpolitikában alkalmazandó stratégiájának mihamarabbi elfogadására;

71.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.