Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012IE0154

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil társadalom bevonása a jövőbeli európai energiaközösség kialakításába (saját kezdeményezésű vélemény)

    HL C 68., 2012.3.6, p. 15–20 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    6.3.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 68/15


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A civil társadalom bevonása a jövőbeli európai energiaközösség kialakításába (saját kezdeményezésű vélemény)

    2012/C 68/03

    Előadó: Pierre-Jean COULON

    2011. július 14-én az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy eljárási szabályzata 29. cikkének (2) bekezdése alapján saját kezdeményezésű véleményt dolgoz ki a következő tárgyban:

    A civil társadalom bevonása a jövőbeli európai energiaközösség kialakításába.

    A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2011. december 20-án elfogadta véleményét.

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. január 18–19-én tartott, 477. plenáris ülésén (a 2012. január 18-i ülésnapon) 183 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1   Az EGSZB helyesli az Európai Bizottságnak az összeköttetések további kiépítésére és a belső energiapiac megvalósítására irányuló legújabb kezdeményezéseit. Támogatja továbbá az EU és tagállamai által a nemzetközi színtéren elfoglalt pozíció megerősítése érdekében – különösen a Tanács által – tett erőfeszítéseket. Az EGSZB mindenekelőtt tudomásul veszi az Európai Bizottság által 2011. december 15-én közzétett, 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervet, amely kimondja, hogy „(…) olyan európai megközelítésre van szükség, amelyben valamennyi tagállam közös álláspontot képvisel (…)”.

    1.2   Az EGSZB támogatja az európai energiaközösség (EEK) létrehozásának elvét, és helyesli az ehhez szükséges köztes lépéseket, különösen az európai regionális energiahálózatoknak, a megújuló energiák fejlesztési alapjának és a gázbeszerzési csoportosulásnak a létrehozását.

    1.3   Az EGSZB az energiaárak közelítése és csökkentése érdekében további lépések megtételét és az európai piacok integrálását ajánlja. Az energiaszerkezettel kapcsolatban azt javasolja továbbá, hogy uniós szinten a legkoherensebb és leghatékonyabb döntéseket hozzák meg. Az államok egyes csoportjai hivatalos formában szorosabb együttműködést alakíthatnának ki kiemelt infrastrukturális és összekapcsolódási projektek, illetve az energiatermelés és -ellátás szintjén megvalósuló komplementaritás alapján.

    1.4   Az EGSZB azt javasolja, hogy a beruházásokat – a nemzeti beruházásokat is beleértve – az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatechnológiák területén folyó kutatásra összpontosítsák. A hangsúlyt a megújuló energiák mellett azokra a nagy léptékű projektekre kellene helyezni, amelyek hozzájárulhatnak majd Európa újraiparosításához és a foglalkoztatáshoz.

    1.5   Az EGSZB kiáll amellett, hogy az energiához való egyetemes hozzáférés szerepeljen az EU közös energiapolitikájának célkitűzései között. Javasolja, hogy az illetékes hatóságok vagy az energiaszolgáltatók rendszeresen tájékoztassák a végfogyasztókat a jogaikról, és adott esetben erősítsék meg a fogyasztók védelmét. Az EGSZB azt ajánlja, hogy egy „európai energiaszolidaritási paktumon” keresztül haladéktalanul adjanak választ az energiaszegénység problémájára.

    1.6   Az EGSZB támogatja a fosszilis energiákkal való ellátás közös struktúrájának létrehozását. Kéri az EU nemzetközi energiaellátási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalási és ellenőrzési hatásköreinek megerősítését.

    1.7   Az EGSZB azt ajánlja, hogy az energia területén a fejlődés és a partnerség szellemében a fejlődő országokkal és az EU szomszédaival fűzzék szorosabbra az együttműködést.

    1.8   Tekintettel a környezetvédelmi kihívások horderejére, a megvalósítandó beruházások költségeire, a politikai döntések társadalmi kihatásaira, az életmódra gyakorolt hatásokra és a közvélemény szükséges támogatására, elengedhetetlen, hogy a polgárokat tájékoztassák és bevonják az energetikai kérdésekkel kapcsolatos vitába. Az EGSZB egy olyan, az energiaügyi kérdések nyomon követésével foglalkozó európai civil társadalmi fórum létrehozását kéri, amelynek révén a tagszervezetek a döntéshozók előtt kifejezésre juttathatják szempontjaikat.

    1.9   Az EGSZB-nek az európai civil társadalommal az európai energiaközösség előrehaladásának témájában rendszeres időszakonként folytatott strukturált viták fórumául kell szolgálnia.

    1.10   Az EGSZB azt javasolja, hogy az EUMSZ 194. cikkének szem előtt tartásával 2014-ig értékeljék az elért haladást, akkor pedig vizsgálják meg, hogy az ebben a véleményben foglalt javaslatokhoz mérten van-e szükség változtatásokra.

    2.   Az EU energiapolitikája: kihívások, eredmények és korlátok

    2.1   Az EU energiahelyzetét a hazai termelés és fogyasztás közötti egyre nagyobb egyensúlyhiány, valamint a szénalapú energiaforrásoktól való erős és tartós függés jellemzi. Ezért az Európai Uniónak egyidejűleg három nagy, egymással eleve nehezen összeegyeztethető kihívással kell megküzdenie, amelyek:

    az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalom irányába történő átmenet,

    az integráció, a hatékony belső energiapiac és a megfizethető energiaárak, valamint

    az ellátás biztonsága.

    2.2   A belső villamosenergia- és gázpiac létrehozására irányuló célkitűzés 1996-ból származik (első liberalizációs csomag), de a belső energiapiac 15 év elteltével is lényegében csak egy üres váz: a villamos energiának csupán 10 %-a áramlik az országok között, a fogyasztók továbbra sem választhatnak egy másik tagállamban letelepedett szolgáltatót, a megújuló energiák fejlesztése – amelyeknek a villamosenergia-termelés legfőbb forrásává kell válniuk – továbbra is nemzeti támogatási mechanizmusokon alapul, a hálózattervezés a jövőben is javarészt nemzeti hatáskörbe tartozik (mivel az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége [ACER] csupán a határokon átnyúló kapacitásokkal foglalkozik, holott a valódi integrált piachoz arra is szükség van, hogy közösen lehessen fellépni a nemzeti hálózatokon), az EU továbbra sem egységesen tárgyal a beszállító országokkal stb. A gáz- és villamosenergia-ágazatra vonatkozó fontosabb politikákról továbbra is alapvetően nemzeti szinten döntenek.

    2.3   E kérdések hordereje, valamint a tagállamok és az EU közötti nagyfokú kölcsönös politikai, gazdasági és technikai függőség olyan közös fellépést tesz szükségessé, amely a nemzetinek tekintett érdekek helyett az EU kollektív érdekeit helyezi előtérbe.

    2.4   A cél jelenleg az, hogy a belső energiapiac kiépítése 2014-ben befejeződjön. Az európai energiarendszer kialakításával az európai polgárok elvárása teljesül. Az Európai Parlament legutóbbi Eurobarométer felméréseiből (a 2011. január 31-i 74.3. számú EB Standard felmérés az energiáról és a 2011. április 19-i 75.1. számú EB Special felmérés) kitűnik, hogy: i) az európai polgárok hisznek az európai többletértékben, és a közösségi megközelítést helyezik előtérbe; és hogy ii) aggályaik egybeesnek a fent említett nagy kihívásokkal, amelyek sorrendben: az árstabilitás, a megújuló energiaforrások és az energiaellátás garantálása. Az ellátás biztonságával kapcsolatban az európaiak 60 %-a vélekedik úgy, hogy a többi uniós országgal összehangolt intézkedések jobban védenék őket. Végül pedig: az uniós polgárok 78 %-a ért egyet az európai energiaközösségre irányuló javaslattal.

    2.5   Az EGSZB úgy véli, hogy ha az EU hathatós választ ad a polgárok említett aggályaira, azzal újra igazolni tudja fellépésének létjogosultságát. Az európai energiaközösség szakaszonkénti létrehozása a legjobb módja annak, hogy az energiával kapcsolatos kihívások gazdasági és társadalmi következményeit az európai polgárok számára mérsékelni lehessen. A tagállamok közötti tényleges kölcsönös energiafüggőség nagy veszélyt jelent az Unió kohéziójára, ha nem társulnak hozzá a közérdeket szolgáló közös döntések meghozatalát lehetővé tevő demokratikus irányítási eszközök.

    3.   Útban az európai energiaközösség (EEK) felé

    3.1   Ebben az összefüggésben Jacques Delors vetette fel egy valódi „európai energiaközösség (EEK)” létrehozásának gondolatát, és a terv Jerzy Buzek támogatását is elnyerte. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a politikai projekt – amelyről a Notre Europe agytröszt részletes jelentést készített (lásd: http://www.notre-europe.eu/uploads/tx_publication/Etud76-Energy-en.pdf) – megfelelhet a kihívásoknak, miközben újra legitimálja és ismét fellendíti az európai integrációt.

    3.2   A status quo fenntartásától (az EUMSZ 194. cikke) egy új európai energiaszerződés megkötéséig számos választási lehetőségre született javaslat.

    3.3   A javaslatok között köztes lépések is szerepelnek, nevezetesen:

    szorosabb együttműködés az európai regionális energiahálózatok körül;

    közös energiaalap létrehozása az új technológiák fejlesztésére;

    egy európai gázbeszerzési csoportosulás létrehozása.

    3.4   Mivel az EGSZB néhány korábban elfogadott véleményében (1) már felvetette egy közös európai energiaszolgáltatás elképzelését, úgy véli, hogy azon túlmenően, hogy a Notre Europe agytröszt jelentése által elindított lendületet ki kell használni, a civil társadalmat is be kell vonni a vitába, és az integrációs és együttműködési célkitűzések elérése érdekében intézkedéseket kell végrehajtani.

    4.   Az Európai Unió úton egy integráltabb energiapolitika felé

    4.1   Az EGSZB elégedetten veszi tudomásul az Európai Bizottságnak az energiaügyi kihívások megválaszolása érdekében tett kezdeményezéseit – különösen a válságok megelőzésére, a hálózatokra és az infrastruktúrákra, valamint a harmadik országokkal szemben az ellátás biztonságossá tételére vonatkozó legutóbbi javaslatait. Ezek a javaslatok hozzájárulnak a fokozottabb szolidaritáshoz, együttműködéshez és hatékonysághoz, és egy közös jövőkép irányába mutatnak.

    4.2   Az EGSZB üdvözli a transzeurópai energiainfrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról szóló legújabb rendeletjavaslatot (COM(2011) 658 végleges), amely a 2010-ben javasolt integrált európai energiahálózat programtervéből (COM(2010) 677 végleges) következik. Erről egy külön véleményben foglal majd állást (TEN/470. sz. vélemény).

    4.3   Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezéseit, hogy az uniós energiapolitikát olyan integrált és koherens külső dimenzióval ruházza fel, amely képes előmozdítani a harmadik országokból érkező szállítmányok biztonságossá tételét (COM(2011) 539 végleges). Az EGSZB minden olyan lépést támogat, ami az Unión kívüli külső partnereivel szemben erősíti az EU pozícióját. Ezt a kérdést a TEN/464. számú véleményében vizsgálja.

    4.4   Az EGSZB támogatja a tagállamok és harmadik országok között az energiaellátás területén kötött kormányközi megállapodásokra vonatkozó információcsere-mechanizmust (COM(2011) 540 végleges). Ez az európai bizottsági javaslat annak hangsúlyozása szempontjából fontos, hogy a közös európai érdek előbbre való a nemzeti érdekeknél (TEN/464. sz. vélemény).

    5.   A jövő kihívásainak leküzdése érdekében ambiciózusabb és részvétel-orientáltabb dinamikára van szükség

    5.1   E figyelemreméltó előrelépések ellenére az EGSZB úgy véli, hogy messzebbre kell menni az energiaügyi kérdések közös irányításában, különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszer 2050-re történő megteremtésére vonatkozó célkitűzés tekintetében.

    Úton az európai szinten integrált energiapiac felé

    5.2   Az európai energiaügyi jogszabályoknak még jobban elő kell segíteniük a közös megközelítést az energiatermelés területén. Ez különösen igaz a nemzeti célkitűzések által is érintett megújuló energiákra. Az Unió területén a költségek és a termelési haszon szempontjából a leggazdaságosabb beruházásokat kell előnyben részesíteni. Azokban az időszakokban pedig, amikor európai szinten alacsony a termelés, fokozottabb szolidaritásra is szükség van, és megeshet, hogy ehhez módosítani kell az európai jogszabályokat.

    5.3   Az EGSZB ezért emlékeztet a hálózatok közös tervezésének és összekapcsolásának fontosságára a – különösen a határokon jellemző – torlódások megszüntetése érdekében. Az Európai Bizottságnak ebben a tekintetben vezető szerepet kellene játszania. Emellett a magánkézben levő piaci szereplők számára hosszú távon láthatóvá kell tenni a befektetés megtérülését. Ezzel összefüggésben állami és a magánszféra között partnerségek jöhetnek szóba.

    5.4   Noha az energiaszerkezet megválasztása nemzeti hatáskörbe tartozik, a tagállamoknak felelősen kell eljárniuk az energiatermeléssel kapcsolatos döntéseik meghozatalakor. Az egyes tagállamok által egyoldalúan hozott döntéseket – mint például a fukusimai baleset nyomán hozott döntéseket, amelyek megnehezítették a regionális szintű energiakereslet és -termelés közötti egyensúly megteremtését – a nagyfokú kölcsönös függésre való tekintettel ezentúl uniós szinten össze kell hangolni. A megújuló energiák felfutása miatt a megújuló energiaforrásokból történő termelés apadása esetére idővel garantálni kell – közösen – egy elegendő kapacitású energiatermelési tartalékpuffert.

    5.5   A koordináció hiánya rontja a tagállamok energiaellátásának megbízhatóságát, mivel teljesen hatástalanná teszi az Európai Unióban ezzel párhuzamosan, az összekapcsolások és a szolidaritás megerősítése érdekében tett erőfeszítéseket. Ugyanakkor nem szabad, hogy az atomenergiáról – amely alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás – való lemondás rövid távon a szennyező energiaforrások tömeges felhasználását idézze elő, ami ellentétes lenne az EU célkitűzésével. E folyamatnak a lehető legnagyobb átláthatóság mellett, a szervezett civil társadalom képviselőivel egyeztetve kell végbemennie.

    5.6   Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok közötti kölcsönös energiaügyi függőségre való tekintettel az energiafüggetlenség távlata csakis európai lehet, nemzeti nem.

    5.7   Az EGSZB annak mérlegelését javasolja, hogy a tagállamok vagy a gazdasági szereplők alcsoportjai között az energiaszerkezetük és a határokon átnyúló energiakereskedelmi gyakorlataik alapján közös megközelítéseket vezessenek be. Ez a regionális koordináció nagyobb összhangot biztosítana az érintett tagállamok energiaügyi választásai és ellátásuk fokozott biztonsága között. Ezek a csoportok egyébként mind a megújuló energiák, mind a más energiaforrásokból történő alapvető villamosenergia-termelés tekintetében jobban kiaknázhatnák energiaforrásaikat.

    5.8   Az EGSZB azt javasolja, hogy ezek a csoportok vállaljanak felelősséget az energiaszerkezetük megválasztásáért és infrastruktúra-hálózatukért. Így egységes és egymással összekapcsolt regionális energiaközösségeket lehetne létrehozni. E közösségek előnye az lenne, hogy – energiaár, a megújuló energiákhoz nyújtott támogatás, ügyfélkapcsolatok stb. tekintetében – hasonló piaci feltételeket teremtenének az érintett tagállamok között.

    5.9   Az Európa egyes régióiban sikeresen harmonizált szakpolitikák egyike jól mutatja, hogy a politikák harmonizációja egyértelműen kihat a piaci integrációra: a piacoknak az átviteli kapacitások elosztása érdekében történő összekapcsolásáról van szó. A különböző országok közötti, áralapú piac-összekapcsolás egységes kereskedelmi övezet – és ennek következtében egységes árzónák – létrehozását teszi lehetővé, amikor az összekapcsolási kapacitások nem korlátozzák a határokon átnyúló kereskedelmet. Hozzájárul továbbá a villamos energia egységes európai piacának létrehozásához is. 1993-ban a Nord Pool Spot bevezette az ún. „price splitting”-et, 2006-ban pedig Franciaország, Belgium és Hollandia között első ízben került alkalmazásra az áralapú piac-összekapcsolás. A cél az, hogy ezek a piaci feltételek transzeurópai választási lehetőségek skáláját kínálják a fogyasztóknak.

    5.10   Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a makroregionális csoportok – többek között a megújuló energiaforrásokkal összefüggő méretgazdaságosság és ipari fejlődés miatt – kedvező gazdasági lehetőségeket tartogathatnak a tagállamok számára.

    5.11   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy támogatja a diverzifikált és fenntartható energiaszerkezetet. A nemzeti döntéseknek összhangban kell állniuk az uniós jogszabályokkal és célkitűzésekkel. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy ezek a döntések nem gyakorolhatnak aránytalanul kedvezőtlen hatást sem a gazdaságra, sem a környezetre, sem pedig a társadalomra. Az EU-nak ebben a szellemben, a szervezett civil társadalom képviselőivel teljes átláthatóság mellett folytatott széles körű konzultációt követően új energiaforrásokat (például palagáz) kell kiaknáznia, hogy megelőzze az eltérő nemzeti megközelítések kockázatát.

    Az EU versenyképességének előmozdítása: a pénzügyi források megosztása és növelése

    5.12   Ösztönözni kell a tagállamok és a piaci szereplők közötti közös kutatási erőfeszítéseket, és – például technológiakutatási platformok révén – megfelelő kutatási hálózatokat és közösségeket kell kialakítani, különösen a megújuló energiák és az „alacsony kibocsátású” technológiák területén.

    5.13   A szükséges nagy ívű beruházásokat és a jelenlegi költségvetési korlátokat figyelembe véve a rendelkezésre álló eszközöket a nagy kihívásokra kell összpontosítani. Erősíteni kell a nemzeti és az európai finanszírozás közötti kapcsolatokat. Ez akár azt is jelentheti, hogy a tagállamok a kutatáshoz nyújtott nemzeti támogatást az európai célkitűzésekhez kapcsolódó projektekre irányítják.

    5.14   Fel kell mérni, hogy az infrastruktúrákra és a kutatásra rendelkezésre álló pénzügyi források összevonása növelni tudja-e a finanszírozások hatékonyságát. Ez magában foglalhatja azt, hogy a különböző európai és nemzeti finanszírozási programok keretében az energiaprojektekre fix összegeket különítenek el.

    5.15   Amennyiben az ez irányú felmérés kedvezőnek bizonyul, a források növelésének egyik hatékony eszköze lehet az, ha a projektek finanszírozására a kutatás, valamint a megújuló energiaforrások és az infrastruktúrák kiépítésének előmozdítása érdekében kötvényeket használnak.

    5.16   Az EU prioritást élvező infrastrukturális projektjeinek esetében jobban előtérbe kell helyezni az EBB által nyújtott hiteleket. A tagállami makroregionális csoportok beruházásainak jogosultaknak kell lenniük az EBB által kínált hitelek felvételére.

    5.17   A megújuló energiákra fordított átfogó és összehangolt erőfeszítések segíthetik az Uniót abban, hogy kilábaljon a jelenlegi gazdasági válságból. A megfizethető energia elérhetősége a gazdasági versenyképesség egyik lényeges eleme, melynek számos kedvező hatása lenne: munkahelyteremtés, know-how, az EU újraiparosítása stb. Az olyan projektek, mint a Supergrid vagy az intelligens hálózatok fejlesztése és kiépítése, alkalmat nyújthatnak az uniós szintű, megerősített ipari és innovációs együttműködésre.

    Energiapolitika mindenki számára

    5.18   Pusztán a piac integrációján felül az EU közös energiapolitikájának célkitűzései között az energiához való egyetemes hozzáférésnek is szerepelnie kell.

    5.19   A méltányos és átlátható energiaár mellett a vállalkozások növekedni tudnak, és beruházásokat tudnak végrehajtani. A megfizethető energiaárakhoz hatékony döntésekre, integrált és átlátható belső energiapiacra, valamint a nemzeti és európai szabályozókra ruházott kiterjedt ellenőrzési jogkörökre van szükség.

    5.20   Az uniós jogszabályok értelmében a fogyasztókat különböző jogok illetik meg, ők azonban ezeket rosszul ismerik, és csak kevéssé tudnak élni velük. Az EGSZB azt javasolja, hogy az illetékes hatóságok vagy az energiaszolgáltatók a végfogyasztókat rendszeresen tájékoztassák a jogaikról. Kéri, hogy rendszeresen készítsenek jelentéseket a fogyasztói jogok alkalmazásáról, és azokat nemzeti szinten tegyék közzé. Adott esetben további intézkedéseket is lehet hozni a fogyasztói jogok alkalmazásának biztosítása érdekében.

    5.21   A 2010–2011-es téli időszakban az energiaszegénység – az alkalmazott fogalommeghatározástól függően – 50–125 millió európai polgárt érintett. Ez a bizonytalanság a legrászorultabbakat és a legrosszabb lakhatási körülmények között élőket érinti, akik sokszor rosszul szigetelt lakásokban laknak, és még a tagállamokban bevezetett szociális díjakat sem tudják kifizetni. Az energiahatékonysággal és az energiaigény csökkentésével kapcsolatos elengedhetetlen uniós törekvés mellett az EGSZB azt javasolja, hogy az energiaszegénység elleni küzdelem érdekében gondolják át újra a szolidaritási mechanizmusoknak a 27 tagállamban történő megerősítését, kezdve egy közös fogalommeghatározással. (2)

    5.22   Ennek megfelelően egy „európai energiaszolidaritási paktum” foglalkozhatna az energia stratégiai és létfontosságú dimenziójával (elérhetőség, megfizethető díjak és árak, szabályszerűség, megbízhatóság, származás). Ez az európai energiaügyi szociális védőháló azt tükrözné, hogy Európa törődik a polgárok aggályaival, és egyben a fokozottabb szociális harmonizációra irányuló törekvések szerves részét képezné, és azért lenne kívánatos, hogy az európai projekt megerősítést és új értelmet nyerjen. A paktumnak a megfelelő szinten végrehajtott konkrét intézkedésekben kell kifejezésre jutnia.

    Az uniós energiapolitika külső dimenziójának megerősítése

    5.23   Az EGSZB akkor támogatja a Notre Europe agytröszt által az európai gázbeszerzési csoportosulás létrehozására kidolgozott javaslatot, ha a részt vevő államok és vállalkozások szélesebb tárgyalási jogkörrel rendelkezhetnek, jobban tudják biztosítani az ellátásukat, és a versenyszabályok tiszteletben tartása mellett mérsékelni tudják az árak volatilitását. Egy későbbi szakaszban kerülhetne sor a közös gázellátási, illetve esetlegesen más fosszilis energiákon alapuló közös ellátási struktúra létrehozására.

    5.24   A több tagállamot érintő esetekben a Tanácsnak felhatalmazást kellene adnia az Európai Bizottságnak arra, hogy a harmadik országokkal kötendő energiaszolgáltatási megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalásokat az EU nevében lefolytassa. Az EGSZB elégedetten veszi tudomásul a Tanács azon döntését, hogy az Európai Bizottságot bízta meg azzal, hogy a Kaszpi-tengeren áthaladó gázvezetéken keresztül történő gázszállítás érdekében a tagállamok nevében lefolytassa az Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal kötendő megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat. Az EGSZB felkéri a Tanácsot és az Európai Bizottságot arra, hogy hasonló helyzetekben ezt a gyakorlatot tegyék általánossá.

    5.25   Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a harmadik országokkal kötött valamennyi nemzeti energiaszolgáltatási megállapodást szorosabban kövesse nyomon. Az Európai Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a megállapodásokat attól függően hagyja jóvá, hogy azok milyen pozitív vagy negatív hatást gyakorolnak az EU egészére (TEN/464. sz. vélemény).

    5.26   Az EGSZB olyan fejlesztési és partnerségi eljárás lefolytatását ajánlja az Euromed-országokkal és az EU keleti szomszédjaival, amely lehetővé teszi az EU energiaellátásának diverzifikálását és biztonságossá tételét (különösen a megújuló energiákkal történő ellátás érdekében a Desertec, a Mediterranean Ring, a Mediterranean Solar Plan és a Medgrid projekteken keresztül), valamint azt, hogy partnereinek segítséget nyújtson potenciáljuk kiaknázásához. Az EU technikai segítséget nyújthatna, valamint szakértelmet és know-how-t biztosíthatna a képzés és a projektvezetés terén (REX/329. számú vélemény).

    5.27   Az EGSZB véleménye szerint az EEK-t és a közbenső eszközöket erőteljes külső dimenzióval is fel kell ruházni, amelynek célja az, hogy elősegítse a fejlődő országok energiához való hozzáférését. Ezeknek az országoknak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy előállítsák a számukra szükséges energiát, de arra is képeseknek kell lenniük, hogy a beruházásaik finanszírozása érdekében energiát exportáljanak Európába.

    5.28   Az EGSZB tudomásul veszi a Tanács 2011. november 24-én tartott, közlekedési, hírközlési és energiaügyi ülésének következtetéseit, amelyek támogatják az energiapolitika külső dimenziójának megerősítését. Az EGSZB tudomásul veszi továbbá a Tanács prioritásait, és továbbra is az energiapolitikák jobb integrációját kéri, de legalább a döntéshozatal kezdeti szakaszában való módszeres konzultációt. Ami pedig a módszert illeti: közösségi megközelítést javasol a tagállamokkal szoros együttműködésben minden olyan esetben, amikor annak hozzáadott értéke van.

    A civil társadalom bevonása

    5.29   Tekintettel a környezetvédelmi kihívások horderejére, a megvalósítandó beruházások költségeire, a politikai döntések társadalmi kihatásaira, az életmódra gyakorolt hatásokra és a közvélemény szükséges támogatására, elengedhetetlen, hogy a polgárokat bevonják az energetikai kérdésekkel kapcsolatos vitába. Az európai polgároknak joguk van az európai, nemzeti vagy regionális szinten meghozott energiaügyi döntésekkel kapcsolatos világos és átlátható tájékoztatáshoz (3). A nemzeti gazdasági és szociális bizottságokra e tekintetben vezető szerep hárul: tájékoztatási és konzultációs kampányokat kell szervezni az Európa előtt álló nagy energiaügyi kihívásokról. Az energiahatékonyságra szintén hangsúlyt kell helyezni.

    5.30   Az is fontos, hogy a polgárok rendszeresen kifejthessék a nagy politikai döntésekkel kapcsolatos nézeteiket, ezért a megfelelő szinten konzultációkat kell szervezni. Az EGSZB több éve végez ilyen uniós szintű konzultációkat (többek között az atomenergiáról, a CO2 megkötéséről és tárolásáról). A nemzeti, regionális és helyi hatóságokat fel kellene kérni, hogy szervezzenek széles körű konzultációt a civil társadalommal.

    5.31   Az EGSZB azt javasolja, hogy hozzanak létre egy európai civil társadalmi fórumot, amely az energiaügyi kérdések nyomon követésével foglalkozna. A fórum szorosan együttműködne az uniós intézményekkel, és rendszeresen ülésezne, hogy munkájával hozzájáruljon az energiapiac integrációjára irányuló többéves programhoz. A fórum az energia területén tevékenykedő európai és nemzeti szervezeteket tömöríthetné. A fórummal folytatott konzultáció témái között szerepelhetne az EU energiahálózatának kialakítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiarendszerre való áttérés 2050-ig, valamint az ezekből következő gazdasági és társadalmi kérdések. A fórum tagjainak szintén megfelelő tájékoztatást kell kapniuk, hogy azt átadhassák a tagállamokban működő hasonló szervezeteknek.

    5.32   További kihívást jelent az energiaügyi döntések (atomenergia, a CO2 megkötése és tárolása, szélerőmű-parkok, nagyfeszültségű vezetékek stb.) lakossági elfogadása. A részvétel és a felelősségvállalás együtt járnak. A többek között az Európai Nukleáris Fórum (ENEF) átláthatósággal foglalkozó munkacsoportjának elnöki tisztét betöltő EGSZB az internetes honlapján keresztül hozzá tudna járulni a polgárok világos tájékoztatásához és a velük folytatott eszmecseréhez (helyes gyakorlatok terjesztése, a kezdeményezések és az együttműködési projektek nyomon követése, az ágazat fejlesztése, a civil társadalom által kifejezésre juttatott szempontok összegyűjtése a civil társadalmi fórum energiaügyekkel kapcsolatos vitái és a döntéshozók körében történő terjesztés érdekében). Az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy semleges és objektív csatornákon keresztül nyújtsanak helytálló tájékoztatást a polgároknak. E tekintetben a civil társadalmat képviselő szervezetek és a konzultációs fórumok szerepe alapvető fontosságú.

    A hosszabb távon elképzelhető intézményi változások tervezése

    5.33   A végső célkitűzés továbbra is az európai energiaközösség létrehozása. Ugyanakkor mivel nehezen kivitelezhető, hogy a 27 tagállam egyszerre forduljon ugyanabba az irányba, a gyorsabb haladás a tagállamok közötti szorosabb – nevezetesen regionális szintű – együttműködés révén valósulhatna meg. Ezek a fellépések nem lehetnek ellentétesek az uniós jogszabályokkal vagy más uniós intézkedésekkel, és ennek érdekében folyamatosan konzultálni kell az EU intézményeivel, és azokat be kell vonni. Szükség esetén formálisabb mechanizmusokat is be lehet vezetni.

    5.34   Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EUMSZ 194. cikkének szem előtt tartásával 2014-ig értékeljék az elért haladást, akkor pedig vizsgálják meg, hogy az ebben a dokumentumban foglalt javaslatokhoz mérten van-e szükség változtatásokra. Egy esetleges új intézményi keret meghatározásához az ESZAK-Szerződés szolgálhat mintául. Ha a tagállamok úgy határoznak, lehetővé kell tenni, hogy bármilyen új intézményi eszköz, valamint az általa képviselt vívmányok is részét képezzék az uniós struktúrának.

    Kelt Brüsszelben, 2012. január 18-án.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Staffan NILSSON


    (1)  HL C 175, 2009.7.28. 43–49. o.

    HL C 306, 2009.12.16. 51–55. o.

    (2)  Az EGSZB „Energiaszegénység a liberalizáció és a gazdasági válság kontextusában” című véleménye, HL C 44., 2011.2.11., 53–56. o.

    (3)  Franciaországban ezt a feladatot az atomenergia terén az államtanácsi rendelettel létrehozott ANCCLI, a helyi tájékoztató bizottságok nemzeti szövetsége látja el.


    Top