EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2013.1.9.

COM(2012) 797 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Iskolák rendszere 2011-ben

TARTALOMJEGYZÉK

1.Bevezetés3

2.Az iskolák helyzete4

2.1.Alicante4

2.2.Bergen4

2.3.Brüsszel4

2.4.Culham5

2.5.Frankfurt5

2.6.Karlsruhe5

2.7.Luxemburg6

2.8.Mol6

2.9.München6

2.10.Varese6

3.A költségvetési helyzet és a kihívások7

4.A politikai helyzet és a kihívások9

4.1.A rendszer megnyitása – akkreditált iskolák9

4.2.A kirendelt/óraadó tanárok illetménytáblázatának felülvizsgálata10

4.3.Túlzsúfoltság/infrastruktúra10

4.4.A tagállamok közötti költségmegosztás11

4.5.Jogviták11

5.Pedagógiai és szervezési fejlemények12

5.1.Az európai érettségi reformja12

5.2.A sajátos nevelési igényű tanulók (SEN) érdekében hozott intézkedések12

5.3.Az órarend és a tanulmányi szerkezet megszervezése12

6.A jövő kihívásai.13

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az Európai Iskolák rendszere 2011-ben

1.Bevezetés

Az Európai Iskolák rendszere továbbra is nehéz európai gazdasági és költségvetési körülmények között működött, amelynek következtében kiadásait úgy kellett ellenőrzés alatt tartania, hogy közben megőrizze az oktatás színvonalát.

Az Európai Iskolák Igazgatótanácsa (a továbbiakban: az Igazgatótanács) 2010 áprilisában jóváhagyta az Európai Iskolák 2011. évi költségvetését, amelyben az előző évihez képest 11 %-kal megnövelt uniós hozzájárulást határozott meg, elsősorban a tanulólétszám alakulása (+2,6 %) miatt. Az Igazgatótanács azzal a feltétellel fogadta el a költségvetést, hogy az Európai Iskolák intézkedéseket hoznak a költségvetés jövőbeni alakulásának megfelelőbb ellenőrzése érdekében.

Az Európai Parlament és a Tanács közötti vitát követően az EU teljes 2011. évi költségvetését úgy fogadták el, hogy abban 164 millió EUR-s hozzájárulás szerepel az Európai Iskolák számára. Bár ez a hozzájárulás alacsonyabb az Európai Iskoláknak az Igazgatótanács által elfogadott költségvetésben meghatározottnál, továbbra is meghaladja a 2010. évi 154 millió EUR-s összeget.

Mivel a Parlament és a Tanács úgy döntött, hogy kiigazítja a Bizottság által az Európai Iskolák számára igényelt költségvetést 1 , az Iskolák kénytelenek voltak sürgős takarékossági intézkedéseket hozni, ami számos reakciót váltott ki, különösen a szülők egyesülete és a személyzeti bizottság részéről. A Bizottság az említett intézkedések mellett foglalt állást, feltéve hogy azok nem veszélyeztetik az iskolák tanmenetének alapelveit. 

Az Igazgatótanács 2011 áprilisában fontos ésszerűsítési döntéseket fogadott el.

Másrészről a tanulólétszám folyamatos növekedése fokozottan igénybe veszi az Európai Iskolák rendszerét, amit súlyosbít, hogy egyes tagállamok nehezen teljesítik az infrastruktúrával és a tanárok kirendelésével kapcsolatos kötelezettségeiket.

2.Az iskolák helyzete

A 14 Európai Iskola összlétszáma folyamatosan növekszik, a tanulólétszám a 2010. évi 22 778-ról 2011-ben 23 367-re emelkedett. A rendszerben tanulók többsége (63 %) a brüsszeli (44 %) és luxemburgi (19 %) Európai Iskolákba iratkozott be. Az 1. kategóriába 2 tartozó tanulók – főként az EU és az Európai Iskolák személyzetének, a müncheni iskola esetében pedig az Európai Szabadalmi Hivatal alkalmazottainak gyermekei – az iskolai létszám 74 %-át teszik ki (17 396), de egyes kis létszámú iskolák tanulói közül rendkívül kevesen tartoznak ebbe a kategóriába. A 2. kategóriába 3 tartozó tanulók az iskolai létszám 5,12 %-át adják. A gazdasági válság következményei ebben a csoportban jelentkeztek, mivel az e kategóriába tartozó tanulók esetében az Európai Iskolák kevesebb megállapodást kötöttek. Végezetül a 3. kategóriába 4 az a 4 774 tanuló tartozik (20 %), akik tandíjfizetés ellenében látogathatják az intézményt.

2.1.Alicante

Az alicantei iskola létszáma stabil; a 2011-es tanév elején 1034 tanuló járt ide, 48 %-uk tartozott az 1. kategóriába, ők főként a BPHH (Belső Piaci Harmonizációs Hivatal) alkalmazottainak gyermekei közül kerültek ki. Amint az Európai Iskolák esetében gyakran előfordul, a fogadó ország nyelvi tagozata a legnépesebb. Ebben a konkrét esetben a spanyol nyelvi szekció teszi ki a teljes létszám 37 %-át.

2.2.Bergen

A bergeni iskola tanulóinak száma kismértékben csökkent: míg a 2010/2011-es tanévben 608-an iratkoztak be ide, addig 2011/2012-ben 581 volt az itt tanuló diákok száma, akik közül 109 fő (18 %) tartozik az 1., 472 fő (81 %) pedig a 3. kategóriába.

2011-ben infrastrukturális munkákat végeztek, nevezetesen felújították a sportcsarnokot és a légkondicionáló rendszert.

2.3.Brüsszel

A brüsszeli Európai Iskolákban tovább súlyosbodott a túlzsúfoltság. A beiratkozási kérelmek számának növekedése következtében a 4 brüsszeli iskola létszáma a 2010/2011. tanévben regisztrált 9 847-ről a 2011/2012-es tanév kezdetén 10 285-re emelkedett.

Az I. brüsszeli Európai Iskolában hozzávetőlegesen hatvan fővel – 3 074-ről 3 131-re – növekedett a tanulók létszáma a 2010/2011-es és a 2011/2012-es tanév között. Az Európai Iskola egyik prioritása változatlanul a biztonság folyamatos javítása (belépőkártyás rendszer, videó felügyelet). Ennek oka az iskola nagy területe és a 14 különálló épület.

Jelenleg a II. brüsszeli Európai Iskola a legnépesebb (a 2011/2012-es tanévkezdetkor 3 176 tanulóval) a 4 brüsszeli iskola közül. A nagyon magas tanulólétszám miatt kihívást jelent az iskola mindennapi működésének megszervezése. Megkezdődött az új buszparkoló kivitelezése, és a létesítmény hivatalos átadására 2012-ben kerül sor. Ennek köszönhetően javul majd az iskolaudvar biztonsága, ahol jelenleg naponta két alkalommal mintegy ötven busz parkol.

A III. brüsszeli Európai Iskola létszáma szintén emelkedett, és a 2011-es tanévkezdetkor 2 919 főt tett ki. Az I. és II. brüsszeli iskolához hasonlóan a túlzsúfoltság gyakorlati nehézségeket okoz a közös helyiségek kihasználása terén.

A IV. brüsszeli Európai Iskolában ismét jelentős (31%-os) tanulólétszám-emelkedés (809-ről 1059 főre) következett be. Mivel a berkendaeli ideiglenes helyszínen nem áll rendelkezésre elegendő helyiség, előre gyártott épületeket rendeztek be 7 további osztály befogadása céljából.

2.4.Culham

Az Igazgatótanács 2007. áprilisi határozata értelmében a culhami Európai Iskola 2017-ig fokozatosan megszünteti működését, mivel a Közös Európai Tórusz Cadarache-ba (Franciaország) költözik. Így a 2011-es tanévkezdetkor egyetlen új óvodai osztály sem indult.

Másrészről a brit hatóságok új projektet mutattak be, amely szerint az eredetileg tervezett „academy” helyett egy nemzeti iskolát („free school”) nyitnak a létesítmény területén. A „free school” elindítását 2012 szeptemberére tervezik, és és az fokozatosan valósul majd meg: amint az Európai Iskolában megszűnik egy évfolyam, úgy indul be ugyanaz az osztály a free schoolban.

Az Európai Iskola és az új „free school” 2017. júniusig közösen használja a culhami létesítményeit. A pedagógiai, adminisztratív és pénzügyi funkciók világosan elkülönülnek, azonban a két iskolának osztoznia kell az infrastruktúrán, és meg kell osztaniuk a helyszín működési költségeit. A Bizottság támogatja ezt a tervet, amely lehetővé teszi, hogy 2017 után is iskola működjön a culhami létesítményben.

2.5.Frankfurt

A frankfurti Európai Iskola létszámának növekedési üteme az egyik legerőteljesebb – a növekedés közel 5 %-ot tesz ki az előző évhez képest –, mivel emelkedik az Európai Központi Bank alkalmazottainak létszáma. 2011 szeptemberében 1 136 tanuló iratkozott be ebbe az Európai Iskolába, közülük 780 fő tartozott az 1. kategóriába. Ez az iskola is túlzsúfolt, emiatt további infrastruktúrát igényeltek a német hatóságoktól. Azok azonban még mindig nem tisztázták, hogy a költségeket Hessen tartomány vagy a Külügyminisztérium állná-e. Máskülönben az iskola 2012-ben készül megünnepelni létrehozásának 10. évfordulóját.

2.6.Karlsruhe

A karlsruhei Európai Iskolába beiratkozott tanulók száma évek óta fokozatosan csökken, a 2008-as 979 tanulóról 2011 szeptemberére 933 főre. 173 fő (18,5 %) az 1., 267 fő a 2., a tanulók több mint fele (493) pedig a 3. kategóriába tartozik.

Ez az iskola példát mutat a helyi társfinanszírozásra, ugyanis Karlsruhe városától támogatásban részesül (2011-ben 165 000 EUR), amelyet az önkormányzat által az iskolához kirendelt gazdasági igazgató és asszisztens tevékenységének fedezésére fordítanak. Baden-Württemberg szövetségi állam szintén támogatja az iskolát pénzügyileg: 2011-ben 732 200 EUR-t folyósított a számára.

2.7.Luxemburg

Jelenleg a Luxembourg-Kirchbergen található I. luxemburgi Európai Iskola létesítményei adnak otthont a II. luxemburgi Európai Iskolának is, amely a 2012/2013-as tanévkezdéskor a bertrange/mameri végleges helyszínre költözik.

2011-ben mintegy 4 500 beiratkozott tanuló (3 579 az I., 957 a II. iskolát) látogatta a létesítményeket (3 579 az I., 957 a II. iskolát). A túlzsúfoltság következtében korlátozó felvételi politikát kellett bevezetni az EU személyzetéhez nem tartozó szülők gyermekeivel szemben.

A luxemburgi hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek az iskolai szállítás elősegítése érdekében. A szállítás megszervezésének feladatát részben a luxemburgi hatóságok, részben pedig az I. luxemburgi Európai Iskola iskolai szállítási egyesülete (ATSEE) látja el. Továbbá a luxemburgi hatóságokkal együttműködve kidolgozásra került a bertrange/mameri II. luxemburgi iskola mobilitási terve. Folyamatban vannak az előkészületek a II. luxemburgi iskola mameri végleges helyszínének 2012-es megnyitására.

2.8.Mol

A moli iskola tanulóinak létszáma viszonylag stabil: a 2011/2012-es tanév kezdetén 767 főt tett ki, akik közül 614 (80 %) tartozik a 3., 138 (18 %) pedig az 1. kategóriába. A holland és az angol nyelvi tagozat a legnépesebb. A német nyelvi szekció viszont mindössze 72 tanulót számlál.

2.9.München

A müncheni Európai Iskola létszáma évek óta komoly ütemben növekszik az Európai Szabadalmi Hivatal személyzetének bővülése miatt, ugyanis az ő gyermekeik teszik ki a tanulók legnagyobb hányadát. Továbbra is korlátozó felvételi politikát alkalmaznak, amíg nem valósul meg az iskola 2016-ra tervezett bővítése.

2.10.Varese

A 2011/2012-es tanévkezdéskor 1 366 tanulót regisztráltak, így az iskola létszáma változatlanul stabil. A tanulók valamivel több mint a fele tartozik az 1. kategóriába. A gazdasági helyzet miatt 2008–2011 között csökkent (235-ről 177-re) a 2. kategóriába tartozó tanulók száma.

Még mindig nem történt meg annak az olasz hatóságok által bejelentett 400 000 EUR-s összegnek a folyósítása, amelyet az iskola kiegészítő infrastruktúrának finanszírozására szánnak, annak ellenére sem, hogy Olaszország Európai Unió melletti állandó képviselője is megerősítette azt Šefčovič alelnök számára.

A varesei iskola 2011-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

3.A költségvetési helyzet és a kihívások

Az Európai Iskolák rendszerébe beiratkozott tanulók száma 2010 és 2011 között 2,6%-kal, 22 778-ról 23 367-re növekedett. A 17 396 1. kategóriába tartozó tanuló teszi ki a teljes iskolai létszáma közel 75 %-át. Az összlétszám 5 %-át kissé meghaladó 2. kategóriában jelentkeztek a gazdasági válság következményei (kevesebb megállapodást kötöttek az Európai Iskolákkal). Végül pedig a 3. kategóriába összesen 4 774 tanuló, a létszám valamivel több mint 20 %-a tartozik.

2011-ben az összes Európai Iskola éves átlagos költsége 11 918 EUR volt tanulónként. A gazdasági helyzet miatt csökkent a tagállamok hozzájárulása, egyes tagállamok pedig kevesebb tanárt rendeltek ki. Így a 2011-es tanévkezdéskor 88 kirendelt tanári álláshelyet nem töltöttek be a tagállamok, ami az előző évinél 24-gyel több betöltetlen álláshelyet jelent. Következésképpen növekedett az európai költségvetésből az Európai Iskoláknak nyújtott támogatás részaránya.

A költségvetési hozzájárulás (az átvitt többlet és a tartalékalapok igénybevétele nélkül):

2011 (összesen: 275 318 397€):

2010 (összesen: 265 383 975€):

Az Igazgatótanács 2010. áprilisban elfogadta a Bizottság által támogatott, 171 millió EUR összegű 2011-es költségvetés-tervezetet. Az Igazgatótanács mindazonáltal ahhoz a feltételhez kötötte ennek az összegnek a jóváhagyását, hogy olyan takarékossági intézkedéseket léptetnek életbe, mint az Európai Iskolákhoz kirendelt személyzet illetménytáblázatának felülvizsgálata, az órarend és a választható tantárgyak újraszervezése, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókra fordított pénzeszközök felhasználásának pontosítása. A Bizottság az említett 171 millió eurós összeget beleillesztette a költségvetési hatóságnak (a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek) megküldött költségvetés-tervezetbe.

2010. decemberben a költségvetési hatóság 164 millió EUR-ban határozta meg a 2011-es európai költségvetési hozzájárulás összegét. A Bizottság figyelmeztette az Európai Iskolák Főtitkárságát, és felkérte az iskolákat, hogy sürgősen hozzanak takarékossági intézkedéseket a költségvetési keret tiszteletben tartása érdekében. 2011 elején az igazgatótanácsi üléseken a Bizottság arra is felkérte az Európai Iskolákat, hogy jelöljék meg azokat a konkrét megtakarításokat, amelyeket be tudnak vezetni. 2011. áprilisban az Igazgatótanács jelentős ésszerűsítési döntéseket fogadott el, különösen a tanulmányi és órarenddel, valamint a belső szervezéssel kapcsolatosan – például csökkentették a pályaválasztási koordinátorok óraadás alóli mentesítésének idejét, felülvizsgálták a sajátos nevelési igényű (SEN) tanulóknak és a SWALS tanulóknak 5 nyújtott tanulmányi segítségre fordított koordinációs időt. Az Európai Iskolák tanárainak és óraadó tanárainak illetménytáblázatát szintén felülvizsgálták, hogy összhangba hozzák azt az európai uniós tisztviselőknek a 2004. évi reform óta alkalmazandó személyzeti szabályzatával.

4.A politikai helyzet és a kihívások

4.1.A rendszer megnyitása – akkreditált iskolák

Az Európai Iskolák rendszerének a nemzeti rendszerek előtti megnyitása az egyik alapvető részét képezte az Európai Iskolák Igazgatótanácsa által 2009 áprilisában Stockholmban elfogadott reformnak. E nyitás keretében akkreditációt adnak nemzeti iskolák számára, hogy azok európai oktatást nyújthassanak és európai érettségi vizsgát szervezhessenek. Ezek az úgynevezett II. típusú Európai Iskolák lehetővé teszik az olyan uniós helyszíneken dolgozó uniós alkalmazottak gyermekeinek iskoláztatását, ahol nincsenek Európai Iskolák. Ezek a nemzeti iskolarendszer keretében finanszírozott, akkreditált iskolák az uniós személyzet ott tanuló gyermekeinek számával arányosan kaphatnak pénzügyi hozzájárulást az uniós költségvetésből. 2010. december 8-án a Bizottság határozatot fogadott el az uniós hozzájárulás nyújtásáról.

Valamely oktatási intézmény akkreditáció iránti kérelmét a tagállamok kezdeményezik. Az akkreditációs eljárás eredményeként az intézmény jogi képviselője és az Európai Iskolák Igazgatótanácsának képviseletében eljáró főtitkár megállapodást ír alá.

2011-ben az Igazgatótanács által jóváhagyott hat iskola közül öt írt alá támogatási megállapodást. Számukra a Bizottság átutalta a 2009/2010-es, a 2010/2011-es és a 2011/2012-es tanévekre járó támogatás első részleteit. Az e három tanévre vonatkozó uniós hozzájárulás összege 7 419 967 EUR.

A hat akkreditált iskola a következő: a pármai (Olaszország) „Scuola per l’Europa”, amely az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság közelében található; a dunshaughlini (Írország) „Centre for European Schooling”, amely a Bizottság Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatala mellett található ; a hérakleioni (Görögország) „School of European Education”, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) szomszédságában; a helsinki (Finnország) „European Schooling”, az Európai Vegyianyag-ügynökség közelében; az „Ecole Européenne de Strasbourg” (Franciaország), amely az európai intézmények (az Európai Parlament és az európai ombudsman) szomszédságában található; végül pedig a manosque-i (Franciaország) „Ecole Internationale Provence-Alpes-Côte d’Azur”, amely a cadarache-i ITER Kutatóközpont közelében van.

Az alábbi három további iskola jóváhagyása folyamatban van: a hágai (Hollandia) európai oktatási rendszerű iskola, amelynek megnyitását 2012. augusztusra tervezik; a tallinni (Észtország) European Schooling; a koppenhágai (Dánia) „European School of Copenhagen”.

Ezenfelül a rendszer megnyitása azt is lehetővé teszi, hogy egy kísérleti projekt keretében olyan oktatási intézményeknek is jóváhagyást adjanak, amelyekben nem az uniós alkalmazottak gyermekei tanulnak, azonban az európai tanmenetet követik, és ennek alapján úgynevezett III. típusú Európai Iskolákká válnak. Németország ennek megfelelően terjesztette elő a 2012 szeptemberében Bad Vilbelben megnyíló oktatási intézmény iratanyagát.

4.2.A kirendelt/óraadó tanárok illetménytáblázatának felülvizsgálata

Az Európai Iskolák kirendelt alkalmazottainak személyzeti szabályzata némi párhuzamosságot mutat az európai intézmények személyzetének hasonló dokumentumával. Az uniós személyzeti szabályzat 2004-es reformját, és különösen az alapilletmény-táblázat felülvizsgálatát követően az Európai Iskolák kirendelt alkalmazottainak személyzeti szabályzatát nem igazították ki megfelelőképpen. Ezért az Európai Iskolák Igazgatótanácsa 2010. decemberben elfogadta az illetménytáblázat felülvizsgálatát, hogy összehangolja azt az uniós személyzeti szabályzattal.

Ezen új előírások azokra az alkalmazottakra vonatkoznak, akik 2011. szeptember 1-jétől léptek be az Európai Iskolák rendszerébe. Az Európai Iskolákhoz kirendelt személyzet szabályzatát ennek megfelelően módosították.

4.3.Túlzsúfoltság/infrastruktúra

Az 1. kategóriába tartozó tanulók beiratkozási kérelmeinek folyamatos gyarapodása miatt további helyiségekre van szükség. Egyes Európai Iskolákban súlyos túlzsúfoltság alakult ki, aminek következtében mindennapos gyakorlati nehézségek jelentkeznek. Különösen ez a helyzet Brüsszelben, Luxembourgban, Frankfurtban és Vareseben.

Tekintettel az uniós alkalmazottak gyermekeinek növekvő létszámára, és a tanulólétszám elkövetkező években várható alakulására, az Európai Iskolák Igazgatótanácsa 2010. áprilisban úgy döntött, hogy felkéri a belga hatóságokat, tegyenek javaslatot egy ötödik brüsszeli iskola helyszínére. A számszerűsített becslések azt mutatják, hogy a laekeni iskola 2012. szeptemberi megnyitása ellenére 2015-től szükség lesz egy ötödik brüsszeli iskolára is.

Az Európai Iskolák főtitkára 2011 folyamán többször is levélben kérte a belga hatóságoktól, hogy tegyenek javaslatot az ötödik brüsszeli iskola számára alkalmas helyszínekre. A Bizottság 2011 folyamán mindvégig sürgette a belga hatóságokat az ötödik iskola helyszínének kijelölésére irányuló tárgyalások megkezdésére, és hangsúlyozta, hogy olyan helyszínre van szükség, amelya legfontosabb lakóövezetek és az európai intézmények személyzetének irodái közelében helyezkedik le. Šefčovič alelnök levélben fordult Elio Di Rupo belga miniszterelnökhöz a belga kormányfő 2011. decemberi kinevezésekor, amelyben az ötödik Európai Iskola helyszíneire vonatkozó javaslatok megfogalmazására irányuló tárgyalások megkezdését kérte. Kétoldalú egyeztetésekre került sor a belga hatóságokkal, majd az alelnök egy második levelet intézett a miniszterelnökhöz, erre azonban még nem érkezett semmiféle, javaslatokat tartalmazó, hivatalos válasz.

A II. luxemburgi Európai Iskola a 2012-es tanévkezdéskor veszi birtokba a 3 000 tanuló befogadására alkalmas bertrange/mameri állandó létesítményeket. Ennek a korszerűen berendezett, tágas iskolának az átadása érezhető javulást idéz elő a mostanáig egyetlen helyszínen osztozó egész tanulóközösség életében.

A IV. brüsszeli Európai Iskola szintén 2012. szeptemberben veszi birtokba a mintegy 2 800 tanuló befogadására alkalmas, laekeni állandó létesítményeit. A helyszínen zajló, komoly építészeti projektnek minősülő felújítási és építési munkálatok a tervek szerint haladnak.

A berkendaeli helyszínen ideiglenesen berendezett IV. brüsszeli Európai Iskola tanulóit a 2012-es tanévkezdéskor átköltözetik Laekenbe. Az iskola gyakorlati téren és a tanulók bevonása tekintetében egyaránt komoly erőfeszítéseket tesz az iránt, hogy erre a helyváltoztatásra a lehető legjobb feltételek mellett kerüljön sor.

4.4.A tagállamok közötti költségmegosztás

2011-ben az EU által az Európai Iskolák rendszeréhez nyújtott 164 millió EUR összegű pénzügyi hozzájárulás tette ki a teljes költségvetés 60 %-át.

Az uniós hozzájárulás kiegyenlítő támogatás, amelynek összege a nemzeti illetményüket továbbra is kézhez kapó, kirendelt tanárok tekintetében nyújtott tagállami hozzájárulás mértékétől függ. Évek óta növekszik a tagállamok által be nem töltött, kirendelt tanári álláshelyek száma, aminek következtében emelkedik az EU pénzügyi hozzájárulása is. Šefčovič alelnök felszólalt az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács ülésén, és 2011. szeptemberben levélben emlékeztette a tagállamokat az e tekintetben vállalt kötelezettségeik teljesítésére.

A 2011/2012-es tanévben az Európai Iskolák rendszerének elnökségét betöltő Egyesült Királyság úgy döntött, hogy ismét vitát indít a tagállamok közötti teherelosztásról, és ezt a kérdést jelöli meg éves elnöksége egyik prioritásaként. Az Egyesült Királyság és Írország felül kívánják vizsgálni kirendelt tanáraik számát, amely szerintük az angol nyelv oktatása iránt megnyilvánuló rendkívüli igény miatt különösen magas. Ugyanis tekintettel arra, hogy minden tagállam költségvetési nehézségekkel küzd, egyre nagyobb nehézséget jelent számukra a tanároknak az Európai Iskolákhoz való kirendelése. Ez további pénzügyi terhet ró az EU-ra, amelynek finanszíroznia kell az óraadó tanárokkal kapcsolatos költségeket.

A főtitkár elkészített egy vezetői összefoglalót, amelyet 2011 decemberében terjesztett az Igazgatótanács elé. Az e kérdés megtárgyalása céljából létrehozott külön munkacsoportnak elemeznie kell a helyzetet, és megoldási javaslatokat kell megfogalmaznia.

4.5.Jogviták

Két ítélet született a Bírósághoz benyújtott jogorvoslati kérelmek ügyében.

Az első ügyben a Bizottság nyújtott be fellebbezést az Egyesült Királysággal szemben (C-545/09. sz. ügy). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Egyesült Királyság nem tett eleget az alapszabály szerinti kötelességeinek, és megsértette az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezményt, amikor az Európai Iskolákban állományba helyezett tanárokat állományba helyezésük időtartama alatt kizárta a nemzeti iskolákban alkalmazott tanárok számára nyújtott illetmény-kiigazításból (karrierlehetőségekből és szakmai előmenetelből). Ez volt az első olyan fellebbezés, amelyet az Európai Iskolák alapszabályát megállapító egyezmény 26. cikke alapján nyújtottak be. A Bíróság 2012 februárjában követte főtanácsnokának véleményét, és a Bizottság javára döntött.

A második ügy az Európai Iskolák Felülbírálati Bizottsága által benyújtott – az angol tanárok illetményének árfolyam-ingadozás esetén történő kiigazítását érintő – előzetes kérdésre vonatkozott. (C-196/09. sz. ügy). A Bíróság kimondta hatáskörének hiányát, mivel a Felülbírálati Bizottság nem tagállami szerv, hanem egy „nemzetközi szervezet” részét képezi.

Végül pedig még mindig nem született ítélet egy olyan fellebbezés ügyében, amelynek elbírálását 2011-re várták. Annak a helyben alkalmazott tanárnak az ügyéről van szó, aki keresetet nyújtott be egy belga nemzeti bíróságon, a 2004 előtti üdülési pótlék kifizetését kérve. Magát a kifizetést elfogadhatónak ítélték, a visszaható hatály tárgyában azonban még nem született ítélet. Ez az ítélet adott esetben jelentős kiadásokat okozhat az Európai Iskolák költségvetése számára.

5.Pedagógiai és szervezési fejlemények

5.1.Az európai érettségi reformja

Az Igazgatótanács a 2009-es reform és az Európai Iskolák rendszerének megnyitása keretében egyszerűsíteni kívánta az európai érettségi vizsgát és csökkenteni annak költségeit, a vizsga magas színvonalának megtartása mellett. Az Igazgatótanács 2011. áprilisi ülésén a vizsga szervezésének egyszerűsítésére, költségeinek csökkentésére és tartalmának felülvizsgálatára vonatkozó határozatokat fogadott el. Emellett az Igazgatótanács 2011. decemberben elfogadta az európai írásbeli érettségi vizsga javítási szabályainak (különösen a másolatok névtelenségét illetően), valamint az írásbeli és szóbeli vizsgák jellegének, számának és súlyának felülvizsgálatát.

Mielőtt e szabályok a 2014-es vizsgaidőszaktól fogva hatályba lépnének, be kell azokat illeszteni az európai érettségi szabályzatába és alkalmazási szabályaiba.

5.2.A sajátos nevelési igényű tanulók (SEN) érdekében hozott intézkedések

A 2010/2011-es tanévben 619 sajátos nevelési igényű (SEN) tanuló tanult az Európai Iskolák rendszerében, ami növekedést jelent a megelőző évekhez képest (2008/2009-ben 477 fő, 2009/2010-ben 574 fő). Az Igazgatótanács 2011. áprilisi határozatai – amelyek értelmében létrehozták az alkalmazottak új, SEN-asszisztens elnevezésű kategóriáját, és az azonos típusú nehézségekkel küzdő tanulókat csoportokba szervezték SEN kisegítő órák céljából – lehetővé tették a SEN tanulókra fordított források felhasználásának ésszerűsítését, és a SEN-támogatás 2011. évi teljes összegének 4 526 927 EUR-ra történő korlátozását, ami 180 988 EUR megtakarítást jelent 2010-hez képest.

5.3.Az órarend és a tanulmányi szerkezet megszervezése

Az Igazgatótanács ahhoz a feltételhez kötötte a 2011-es költségvetés elfogadását, hogy intézkedéseket léptetnek életbe a költségek alakulásának ellenőrzés alatt tartása érdekében. Ennek megfelelően az Igazgatótanács 2011. áprilisi ülésén újabb intézkedéseket fogadott el az órák és a választhatók tantárgyak szervezési rendjének pontosítása és részletezése céljából 6 (különösen a nyelvek és az ONL 7 nyelvek tanulócsoportjainak méretét és a SWALS tanulók oktatását illetően). 

Ezek a határozatok lehetővé tették hatékonyabb oktatási szervezet kialakítását, valamint a jelenlegi költségvetési helyzetben szükséges megtakarítások megvalósítását.

6.A jövő kihívásai.

Az Európai Iskolák fenntartható rendszerének biztosítása érdekében az elkövetkező évek fő kihívását az jelenti, hogy a költségvetés ellenőrzés alatt tartása mellett fenntartsák az oktatás minőségét, valamint méltányosan osszák meg az Európai Iskolák költségeit a tagállamok között.

Az Európai Iskoláknak továbbra is ellenőrzés alatt kell tartaniuk a költségvetésüket, és megtakarításokat kell elérniük, miközben garantálják az oktatás színvonalát is. A Bizottság osztja az Európai Iskolák rendszere összes szereplőjének véleményét, miszerint meg kell óvni a pedagógiai tartalom lényegét és olyan színtű oktatást kell biztosítani a tanulók számára, amely az érettségit követően megnyitja az utat számukra az általuk választott felsőoktatási intézménybe.

A tagállamoknak megoldásokat kell találniuk annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak a terheiket kiegyenlítő költségmegosztásról. A Bizottság változatlanul azon dolgozik, hogy tartós megoldás szülessen.

A Bizottság emellett továbbra is sürgetni fogja a belga hatóságokat, hogy 2015-ig jelöljék ki az 5. brüsszeli Európai Iskola helyszínét. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tarthasson az iskolai közösség létszámának változásával, és eleget tehessen a folyamatosan gyarapodó számú beiratkozási kérelemnek. A laekeni Európai Iskoláról folytatott megbeszélések megmutatták, hogy az iskola elhelyezkedése mekkora hatást gyakorol az uniós személyzet tagjainak szakmai és családi élete közötti egyensúly kialakítására, ugyanis az uniós alkalmazottak nem minden esetben irathatják be gyermekeiket a helyi iskolákba. Az 5. Európai Iskolának tehát közel kell lennie az európai intézmények személyzetének irodáihoz és a legfontosabb lakóövezetekhez.

Végezetül az Európai Iskolák rendszerének egyre nagyobb fokú megnyitása lehetővé teszi, hogy a nemzeti iskolák az Európai Iskolák tanmenete szerinti képzést nyújtsanak, amely európai érettségivel zárul. Ezenfelül az EU személyzetéhez tartozó szülők gyermekei után nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy akkreditációt igényeljenek nemzeti iskolák számára, és így számos tanuló tanulhat az Európai Iskolák tanmenete szerint, és tehet európai érettségi vizsgát, amelyet az összes uniós tagállamban elismernek.

(1) Az Európai Iskolák költségvetési rendeletében előírt helyzet (2011-07-D-17-fr-3 dokumentum; az iskolák weboldalán tették közzé : http://www.eursc.eu/fichiers/contenu_fichiers1/577/2011-07-D-17-fr-3.pdf)

(2) Az Európai Iskolák felvételi szabályait az Európai Iskolák Igazgatótanácsa határozatainak gyűjteménye a XII. fejezetben jelöli meg (az Európai Iskolák honlapján közzétett dokumentum: http://www.eursc.eu/fichiers/contenu_fichiers1/1794/2011-04-D-4-fr-1.pdf)

(3) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(4) Lásd a 2. lábjegyzetet.

(5) SWALS: Nyelvi szekcióval nem rendelkező tanulók, akik általában az egyik közvetítő nyelvi szekcióba járnak.

(6) Dokumentum: 2011-04-D-7-fr-3 (az Igazgatótanács 2011. áprilsi határozatai, IX. fejezet B.4. pont) az Európai Iskolák honlapján, az alábbi internetcímen tették közzé: http://www.eursc.eu/fichiers/contenu_fichiers1/1664/2011-04-D-7-fr-3.pdf.

(7) ONL: Other National Language [egyéb nemzeti nyelvek] (ír, máltai, finn, svéd)