TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE.. 2

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS.. 3

I. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK.. 9

1............... A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 10

1.1.......... 8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-KIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS.. 10

1.2.......... 8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS.. 14

1.3.......... 9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS.. 17

1.4.......... 10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS.. 20

1.5.......... MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ.. 23

2. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS.. 48

2.1.......... ALLOKÁCIÓK.. 52

2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS.. 55

2.3.......... IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK.. 60

II. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 61

3............... A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI. 63

3.1.......... AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN.. 63

3.2.......... A 2011. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS.. 64

3.3.......... KIMUTATÁS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRÓL. 65

3.4.......... CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN   66

3.5.......... MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ.. 67

MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN.. 100

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap 2011. évről szóló éves beszámolója a 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának VIII. címével és a pénzügyi kimutatások mellékletében ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

A 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 125. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott – és garantálta azok megbízhatóságát –, amelyek az Európai Fejlesztési Alapok eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi helyzetéről.

                                                                                                               

[aláírás]

Philippe Taverne

Számvitelért felelős tisztviselő

                                                                                               

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VELÜK VALÓ ELSZÁMOLÁS

1.         HÁTTÉR

Az Európai Unió számos fejlődő országgal ápol fejlesztési együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célja az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági és társadalmi fejlődést, hosszú távon pedig csökkentse és enyhítse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az Unió a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. Az uniós fejlesztési források három helyről származnak:

– az Európai Unió költségvetéséből,

– az Európai Fejlesztési Alapból,

– és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. Az 1957-es Római Szerződés hozta létre ezt a támogatást, eredetileg annak érdekében, hogy az Unió az akkor még kolonizált – és bizonyos tagállamokhoz történelmi kapoccsal kötődő – afrikai országok számára technikai és pénzügyi segítséget nyújtson.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az alapot a tagállamok finanszírozzák, külön pénzügyi szabályzat vonatkozik rá, és különbizottság irányítja. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős, a beruházási keretet viszont az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2008–2013-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az EFA általában megközelítőleg öt évre szól. Az első partnerségi egyezmény 1964-es megkötése óta az EFA programozási ciklusok általában a partnerségi megállapodások/egyezmények ciklusának felelnek meg. Minden EFA-ra külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Európai Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A beruházási keretet a Cotonoui Megállapodás keretében hozták létre. A beruházási keretet az Európai Beruházási Bank kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban – de nem kizárólag – magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem az Európai Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely a 8., 9. és 10. EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló 2. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről. A 10. EFA a 2008-tól 2013-ig tartó időszakra szól, teljes költségvetése 22 682 millió EUR. Ebből az összegből az AKCS-országok 21 966 millió EUR-t, a TOT-ok 286 millió EUR-t, a Bizottság pedig 430 millió EUR-t kap (az EFA programozásával és végrehajtásával kapcsolatos támogatási kiadás céljára)[1].

2.         AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

Az Európai Tanács 2005. december 15–16-i ülésén fogadta el a 2007–2013-ra szóló pénzügyi keretet. Ekkor úgy határoztak, hogy az AKCS-országokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az Európai Unió költségvetésébe, hanem a 2008–2013-as időszakban továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az Európai Unió költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az EFA az Európai Uniótól eltérően többéves alapon működő alapot képez. Valamennyi EFA a tagállamok közötti partnerségi megállapodás megkötésével jön létre, amelyhez egy rendszerint ötéves időszakra szóló pénzösszeget rendelnek a fejlesztési együttműködés megvalósításának céljával. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, az EFA teljes időszakán keresztül felhasználható. A költségvetési évenkéntiség elvétől való eltérést jelzik a költségvetési beszámolóban, ahol az EFA végrehajtását a teljes pénzösszeghez viszonyítják.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az Alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. Ezt követően a Bizottság kezeli a pénzösszeget. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikán kívül saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást. 2010-ig a 15 addig részt vevő tagállamtól hívtak le hozzájárulást. 2011-ben első ízben került sor a 10. EFA 27 tagállamtól származó hozzájárulásainak lehívására.

Bár a 10. EFA egy részét elkülönítették az előre nem látható szükségletekre, a nagyobb részét többéves indikatív keretben programozzák, elsősorban földrajzilag, de tematikailag is elkülönítve. A jelenlegi keret 2008–2013-ra szól. A Bizottság ennek megfelelően fogadja el az ország-, a regionális, illetve az AKCS-közi stratégiai dokumentumokat. E dokumentumok végrehajtását évente ellenőrzik, a stratégiákat pedig az időszak felénél (2010-ben, jelenleg folyamatban), valamint az időszak végén (2012-ben) felülvizsgálják. A félidős és az időszak végi felülvizsgálat eredményeként a Bizottság az Európai Unió nevében a jelenlegi szükségletektől és az érintett AKCS-államok, illetve régiók teljesítményétől függően módosíthatja a stratégiákat és a forráselosztást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az Alapnak.

3.       HOGYAN KEZELIK ÉS MIRE KÖLTIK AZ EFA-FORRÁSOKAT?

3.1.     Operatív kiadások

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle operatív EFA-kiadás létezik. A pénzügyi szabályzattal összefüggésben a Bizottság a következő módszerek alkalmazásával használja fel az EFA-forrásokat:

Decentralizált irányítás: ebben az esetben a Bizottság – a kedvezményezett helyzetétől függően kisebb vagy nagyobb mértékben – egyes végrehajtási feladatokat a harmadik országra bíz.

Központi irányítás: ebben az esetben a költségvetést a bizottsági szolgálatok hajtják végre közvetlenül, illetve közvetve, ha a Bizottság a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokat európai uniós vagy nemzeti szervekre ruházza, például közszolgálati feladatokkal megbízott vagy közjogi uniós ügynökségekre.

Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás: ennél a módszernél a Bizottság nemzetközi szervezetekre bízza a végrehajtási feladatok egy részét.

3.2.     A különböző pénzügyi szereplők

A felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő felelős a teljes igazgatásért a szakpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges feladatok meghatározásától kezdve a tevékenységek operatív és költségvetési szempontból történő irányításáig, ideértve a jogi kötelezettségvállalások aláírását, a teljesítmény monitorozását, a kifizetéseket, valamint adott esetben a visszafizettetéseket is.

Az Európai Unió küldöttségének vezetője közvetít a Bizottság, valamint a nemzeti, illetve regionális AKCS/TOT-hatóságok között. A küldöttségvezető szorosan együttműködik az engedélyezésre jogosult nemzeti vagy regionális tisztviselőkkel a végrehajtási stratégia és az ágazati politikák kidolgozása, valamint az EFA-programok és -projektek előkészítése, tanulmányozása és felülvizsgálata során.

A fogadó ország engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselője az AKCS-állam/TOT kormánya által kinevezett magas rangú tisztviselő. Ez a tisztviselő képviseli az adott ország hatóságait az Alapból finanszírozott és a Bizottság, illetve az EBB által kezelt tevékenységekkel kapcsolatban. E funkciót a legtöbb esetben valamelyik kormánytag tölti be, általában a tervezési vagy a pénzügyminiszter. Az engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselő végzi az EFA-programok és -projektek kezelésével kapcsolatos igazgatási, technikai és pénzügyi teendőket.

A számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kibocsátott fizetési és visszafizetési utalványokat, ő a felelős a pénzgazdálkodásért, a számviteli szabályok és módszerek meghatározásáért, a számviteli rendszerek jóváhagyásáért, a számlavezetésért és az éves beszámoló összeállításáért. Emellett alá kell írnia a beszámolót, amelyben kijelenti, hogy az megbízható és valós képet ad a pénzügyi helyzetről.

3.3.     Az EFA-források végrehajtása

Az EFA-n keresztül az AKCS-államoknak és TOT-oknak juttatott pénzügyi hozzájárulás döntő többsége vissza nem térítendő támogatás. Az EFA végrehajtásának megkezdésekor az Európai Unió tájékoztatja az AKCS-államokat és a TOT-okat az időszak során rendelkezésükre bocsátandó támogatások összértékéről. A forrásokat az országok konkrét szükségleteinek függvényében, a fogadó ország saját politikáinak és fejlesztési erőfeszítéseinek figyelembevételével osztják szét.

A kedvezményezett ország a fejlesztési partnerekkel (donorokkal) való konzultáció közben vagy azt követően együttműködési stratégiát dolgoz ki. Az Európai Unióval közösen kidolgozott stratégia tartalmazza az ország saját középtávú fejlesztési stratégiáját, a politikai és a társadalmi-gazdasági helyzet elemzését, valamint az Európai Unió által adott értékelést. Az Európai Bizottság személyzete technikai segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak az együttműködési stratégiai dokumentumok összeállításában.

Az együttműködési stratégia végrehajtásához nemzeti indikatív program (NIP) készül. A NIP határozza meg a támogatandó ágazatokat és területeket, kifejti, hogyan segíti a támogatás a célkitűzések elérését, meghatározza a végrehajtási szakaszok határidejét, és megadja, hogy adott esetben hogyan járulnak hozzá más szereplők – például nemzetközi szervezetek vagy nem kormányzati szervezetek – a programhoz. Az átfogó indikatív programot évente, félidőben és az EFA-időszak végén felülvizsgálják, szükség esetén pedig a végrehajtási időszak során módosítják.

3.4.     Az EFA-források lekötése

Semmilyen EFA-forrást nem költenek el addig, amíg a Bizottság és az EFA-pénzösszeg lehetséges kedvezményezettje nem kötött írásos megállapodást.

A harmadik féllel szembeni jogi kötelezettség vállalása (például szerződés vagy támogatási megállapodás megkötése) előtt meg kell győződni arról, hogy a költségvetésben létezik olyan tétel, amelyen elegendő összeg található az adott tevékenység finanszírozásához. Ha ez a feltétel teljesült, akkor a számviteli rendszerbe bevitt költségvetési kötelezettségvállalás révén el kell különíteni a szükséges összeget a költségvetésben. Ez azonban nincs hatással az általános számlára (azaz a főkönyvre), mivel még nem történt kiadás, és mivel az EFA számviteli rendszere két különálló, de kapcsolt számlából áll:

(a) a költségvetési számlából, amely a költségvetés végrehajtásának részletes nyilvántartására szolgál; valamint

(b) az általános számlából, amelyet a mérleg és a gazdasági eredménykimutatás készítéséhez használnak.

A költségvetési számla mutatja a kötelezettségvállalásokat és a folyósított kifizetéseket. A számla a pénzforgalmi elv alapján készül, vagyis a kiadást vagy bevételt csak akkor rögzítik a számlán, ha készpénzt kötöttek le, fizettek ki vagy szedtek be. Ez a fajta számvitel jellemző az állami szektorra, amely történetileg a költségvetésre és annak végrehajtására összpontosít.

Az eredményelszámolás elvén alapuló általános számla a pénzügyi év valamennyi kiadását és bevételét – azaz a gazdasági eredményt – mutatja, valamint az eszközöket és kötelezettségeket tartalmazó, az adott év december 31-ére vonatkozó mérleg formájában bemutatja az EFA pénzügyi helyzetét.

3.5.     A kifizetés folyamata

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő hozzájárulásával megállapított költségvetési kötelezettségvállalás nélkül nem folyósítható kifizetés.

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. A pénztárkészletet, illetve az előleget vagy felhasználják a megállapodásban meghatározott határidőn belül és célra, vagy visszafizetik. Ha a kedvezményezettnél nem merül fel elszámolható kiadás, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás tehát csak akkor válik tényleges kiadássá, ha teljesülnek a vonatkozó szerződéses feltételek, vagyis az első kifizetés teljesítésekor eszközként rögzítik a mérlegben. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek (amelyeket a gazdasági eredménykimutatásban kiadásként tüntetnek fel) és a visszatérített összegek.

Az év végén meg kell vizsgálni az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolási számítások elvégzését követően az elszámolható kiadások becsült összegét elhatárolt kiadásként rögzítik, a várhatóan el nem számolható kiadásokat pedig „elszámolhatóság ellenőrzésére váró tételek” megjegyzéssel külön számlán tartják nyilván. Ezeket az összegeket a rövid lejáratú kötelezettségek között tartják nyilván annak érdekében, hogy nehogy túlbecsüljék az eszközöket és a kötelezettségeket.

3.6.     A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése

Az EFA-ra terhelt kiadások elszámolhatóságát az alkalmazandó szabályokban vagy a támogatási feltételekben meghatározott igazoló dokumentumok alapján ellenőrzik. A kontrollrendszerek költséghatékonyságának optimalizálása érdekében az egyenlegkifizetés iránti kérelmekhez mellékelt igazoló dokumentumokat alaposabban ellenőrzik, mint az időközi kifizetésekhez mellékelteket. Előfordulhat tehát, hogy ekkor állapítanak meg az időközi kifizetésben történt hibát, amelyet az egyenlegkifizetés módosításával korrigálnak. A Bizottságnak ezenfelül joga van arra, hogy a finanszírozott intézkedés végrehajtása során, illetve utána a kifizetést kérelmezőnél a helyszínen ellenőrizze az igazoló dokumentumok valódiságát. A végrehajtási időszak során talált hibákat az azt követő kifizetések módosításával korrigálhatják. Az utólagosan talált hibák esetében visszafizetési felszólítást bocsátanak ki.

4.         IDŐSZAK VÉGI JELENTÉSTÉTEL

4.1.     Éves beszámoló

A számvitelért felelős tisztviselő felelőssége, hogy elkészítse az éves beszámolót, és gondoskodjon arról, hogy az megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

            I. rész: Az Európai Bizottság által kezelt pénzösszegek

– A 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kimutatásai

– Jelentés a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi végrehajtásáról

            II. rész: Az Európai Beruházási Bank által kezelt pénzösszegek

– A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről.

Az éves beszámolót a Bizottság a Számvevőszék általi ellenőrzést követően a következő év július 31-én fogadja el, majd mentesítés céljából bemutatja a Tanácsnak és a Parlamentnek.

4.2.     Éves tevékenységi jelentés

Az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelősségi körébe tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben beszámol a szakpolitikai eredményekről, és arról, hogy megalapozott bizonyossággal rendelkezik-e azzal kapcsolatban, hogy a jelentésben szereplő tevékenységekre elkülönített forrásokat eredeti céljuk, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei szerint használták-e fel, valamint hogy az ellenőrzési eljárások kellőképpen biztosítják-e az alapul szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségét.

5.         ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

5.1.     Ellenőrzés

Az EFA éves beszámolóját és forrásgazdálkodását az Európai Számvevőszék ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. A Számvevőszék fő feladata, hogy elvégezze az EFA éves beszámolójának független külső ellenőrzését. Tevékenységei részeként a Számvevőszék:

(1) éves jelentést készít, amelyben részletesen kifejti az éves beszámolóval és az alapjául szolgáló tranzakciókkal kapcsolatos észrevételeit;

(2) a végzett ellenőrzések alapján, az éves jelentésben megbízhatósági nyilatkozat formájában véleményt formál i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. az alapjául szolgáló tranzakciók jog- és szabályszerűségéről;

(3) különjelentéseket készít a konkrét irányítási területekre vonatkozóan végzett ellenőrzések során tett észrevételeiről.

A Számvevőszéknek az ellenőrzés során jogában áll valamennyi szükséges dokumentumba betekinteni. A Számvevőszék az EFA valamennyi tevékenységi területét ellenőrzi, és megvizsgálja az egyes tranzakciók és kifizetések jog- és szabályszerűségét. Az éves beszámolót is ellenőrzi, átnézi az egyes mérlegeket és a gazdasági eredménykimutatás elemeit, valamint a bemutatott pénzügyi kimutatásokat. A Számvevőszék tehát nemcsak a bemutatott számokkal, hanem az alkalmazott rendszerekkel és ellenőrzésekkel kapcsolatban is kifejtheti a véleményét.

5.2.     Mentesítés

A záró ellenőrzést az EFA-források pénzügyi végrehajtása alól az adott pénzügyi évre adott mentesítés jelenti. Az EFA esetében a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács tesz ajánlást a Parlamentnek, a Parlament pedig dönt arról, hogy elfogadja-e a Bizottság beszámolóját az EFA-források előző pénzügyi évben történt végrehajtásáról. A döntés alapjául a számlák vizsgálata, a Számvevőszék éves jelentése (amely tartalmazza a hivatalos megbízhatósági nyilatkozatot), a Bizottság erre adott válaszai, valamint a Bizottsághoz intézett kérdések és tájékoztatási kérelmek szolgálnak.

A mentesítés a pénzügyi végrehajtás külső ellenőrzésének politikai aspektusa, amelynek során a Parlament a Tanács ajánlásának megfelelően felmenti a Bizottságot az adott pénzügyi évre vonatkozó végrehajtás felelőssége alól. A mentesítési eljárás eredményeként vagy megadják, vagy elhalasztják a mentesítést. A mentesítés megadásakor a Parlament hangsúlyozhatja az általa fontosnak tartott észrevételeket, amelyek kapcsán gyakran intézkedéseket is ajánl a Bizottság számára. A Bizottság ezt követően nyomonkövetési jelentésben határozza meg az intézkedéseket és a cselekvési tervet, amelyet megküld a Parlamentnek és a Tanácsnak.

I. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK[2]

1.           A 8., 9. ÉS 10. EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAP PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI        

1.1.       8., 9. ÉS 10. EFA: ÖSSZEVONT MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS, CASH FLOW-KIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8., 9. és 10. EFA ÖSSZEVONT MÉRLEGE          

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Hosszú lejáratú előfinanszírozás || 2.1 || 380 || 353

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Rövid lejáratú előfinanszírozás || 2.2 || 1 175 || 1 096

|| Rövid lejáratú követelések || 2.3 || 111 || 247

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5 || 1 224 || 808

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 2 891 || 2 503

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Rövid lejáratú kötelezettségek || 2.6 || (1 033) || (1 045)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (1 033) || (1 045)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 858 || 1 458

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.7 || 26 979 || 23 879

|| Egyéb tartalékok || 2.8 || 2 252 || 2 252

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (24 674) || (21 909)

|| Éves gazdasági eredmény || || (2 700) || (2 765)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 1 858 || 1 458

A 8., 9. ÉS 10. EFA ÖSSZEVONT GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011 || 2010

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1 || 99 || 140

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2 || (2 702) || (2 914)

Igazgatási kiadások || 3.3 || (75) || (86)

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2 679) || (2 860)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4 || (20) || 95

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (21) || 95

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (2 700) || (2 765)

A 8, 9. ÉS 10. EFA ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁSA           

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011 || 2010

|| || ||

Éves gazdasági eredmény || || (2 700) || (2 765)

|| || ||

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || 4.2 || ||

A tagállamok általános hozzájárulásai || || 3 238 || 3 420

A tagállamok társfinanszírozási hozzájárulásai || || 7 || 65

A követelések értékvesztési leírása (visszaírása) || || 6 || 2

|| || ||

Hosszú lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (28) || (157)

Rövid lejáratú előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése || || (79) || (296)

Rövid lejáratú követelések állományának (növekedése)/csökkenése || || 14 || (62)

Rövid lejáratú kötelezettségek állományának növekedése/(csökkenése) || || (42) || 78

|| || ||

NETTÓ CASH FLOW || || 417 || 285

|| || ||

PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK NETTÓ NÖVEKEDÉSE/(CSÖKKENÉSE) || || 417 || 285

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya || 2.5 || 808 || 523

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya || 2.5 || 1 224 || 808

A 8., 9. és 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ ÖSSZEVONT KIMUTATÁS      

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 761 || 25 381 || 20 381 || (21 909) || 2 252 || 724

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || (3 500) || 3 500 || - || - || 3 500

A társfinanszírozási hozzájárulások átsorolása[3] || (70) || (69) || (2) || - || - || (2)

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (2 765) || - || (2 765)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 21 812 || 23 879 || (24 674) || 2 252 || 1 458

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || (3 100) || 3 100 || - || - || 3 100

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (2 700) || - || (2 700)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 45 691 || 18 712 || 26 979 || (27 374) || 2 252 || 1 858

1.2.       8. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 8. EFA MÉRLEGE   

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Rövid lejáratú előfinanszírozás || 2.2 || 70 || 100

|| Rövid lejáratú követelések || 2.3 || 4 || 9

|| Átvezetési számlák || 2.4 || 387 || 497

|| || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 461 || 605

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Rövid lejáratú kötelezettségek || 2.6 || (29) || (45)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (29) || (45)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 432 || 560

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.7 || 12 840 || 12 840

|| Egyéb tartalékok || 2.8 || (2 276) || (2 237)

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (10 042) || (9 985)

|| Éves gazdasági eredmény || || (90) || (58)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 432 || 560

A 8. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA   

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011 || 2010

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1 || 40 || 54

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || 3.2 || (128) || (116)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (88) || (61)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4 || (1) || 4

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (2) || 4

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (90) || (58)

A 8. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || - || 12 840 || (9 985) || (2 153) || 703

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || - || - || - || - || -

Átvezetés a 10. EFA-ba || - || - || - || - || (85) || (85)

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (58) || - || (58)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || - || 12 840 || (10 042) || (2 237) || 560

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || - || - || - || - || -

Átvezetés a 10. EFA-ba || - || - || - || - || (38) || (38)

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (90) || - || (90)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 12 840 || - || 12 840 || (10 132) || (2 276) || 432

1.3.       9. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 9. EFA MÉRLEGE

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Hosszú lejáratú előfinanszírozás || 2.1 || 191 || 158

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Rövid lejáratú előfinanszírozás || 2.2 || 569 || 742

|| Rövid lejáratú követelések || 2.3 || 87 || 233

|| Átvezetési számlák || 2.4 || 2 557 || 2 516

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5 || 6 || 7

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 3 410 || 3 655

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Rövid lejáratú kötelezettségek || 2.6 || (315) || (392)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (315) || (392)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || ||  3 096 || 3 263

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.7 || 11 699 || 11 039

|| Egyéb tartalékok || 2.8 || 4 227 || 4 157

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (11 932) || (10 854)

|| Éves gazdasági eredmény || || (898) || (1 078)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || 3 096 || 3 263

A 9. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011 || 2010

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1 || 49 || 82

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2 || (924) || (1 230)

Igazgatási kiadások || 3.3 || (3) || (6)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (879) || (1 155)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4 || (19) || 77

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (19) || 77

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (898) || (1 078)

A 9. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 4 160 || 7 539 || (10 854) || 4 308 || 993

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || (3 500) || 3 500 || - || - || 3 500

Átvezetés a 10. EFA-ba || - || - || - || - || (151) || (151)

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (1 078) || - || (1 078)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 660 || 11 039 || (11 932) || 4 157 || 3 263

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || (660) || 660 || - || - || 660

Átvezetés a 10. EFA-ba/EFA-ból || - || - || - || - || 70 || 70

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (898) || - || (898)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 11 699 || 0 || 11 699 || (12 830) || 4 227 || 3 096

1.4.       10. EFA: MÉRLEG, GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS ÉS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

A 10. EFA MÉRLEGE

|| || || || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| BEFEKTETETT ESZKÖZÖK || || ||

|| Hosszú lejáratú előfinanszírozás || 2.1 || 189 || 195

|| || || ||

|| FORGÓESZKÖZÖK || || ||

|| Rövid lejáratú előfinanszírozás || 2.2 || 536 || 255

|| Rövid lejáratú követelések || 2.3 || 20 || 5

|| Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 2.5 || 1 218 || 801

||   || || ||

|| ESZKÖZÖK ÖSSZESEN || || 1 963 || 1 255

|| || || ||

|| RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK || || ||

|| Rövid lejáratú kötelezettségek || 2.6 || (689) || (608)

|| Átvezetési számlák || 2.4 || (2 944) || (3 013)

|| || || ||

|| KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN || || (3 633) || (3 621)

|| || || ||

|| NETTÓ ESZKÖZÖK || || (1 670) || (2 366)

|| || || ||

|| FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK || || ||

|| Lehívott tőke || 2.7 || 2 440 || -

|| Egyéb tartalékok || 2.8 || 301 || 333

|| Előző évek áthozott gazdasági eredménye || || (2 699) || (1 070)

|| Éves gazdasági eredmény || || (1 712) || (1 629)

|| NETTÓ ESZKÖZÖK[4] || || (1 670) || (2 366)

A 10. EFA GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁSA

|| || millió EUR

|| Megjegyzés || 2011 || 2010

|| || ||

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK || 3.1 || 10 || 4

|| || ||

MŰKÖDÉSI KIADÁSOK || || ||

Működési kiadások || 3.2 || (1 650) || (1 567)

Igazgatási kiadások || 3.3 || (72) || (80)

|| || ||

|| || ||

A MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (1 712) || (1 643)

|| || ||

Pénzügyi bevételek || 3.4 || 0 || 14

A PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉGEKBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG/(VESZTESÉG) || || (1) || 14

|| || ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || || (1 712) || (1 629)

A 10. EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

|| || || || || || || millió EUR

|| Az Alap tőkéje (a) || Le nem hívott források (b) || Lehívott tőke (c)=(a)–(b) || Eredménytartalék (d) || Egyéb tartalékok (e) || Összes nettó eszköz (c)+(d)+(e)

2009. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 222 || 21 221 || 2 || (1 070) || 97 || (971)

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || - || - || - || - || -

A társfinanszírozási hozzájárulások átsorolása[5] || (70) || (69) || (2) || - || - || (2)

Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból || - || - || - || - || 236 || 236

Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (1 629) || - || (1 629)

2010. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 21 152 || - || (2 699) || 333 || (2 366)

|| || || || || ||

Tőkenövekedés – általános hozzájárulások || - || (2 440) || 2 440 || - || - || 2 440

Átvezetés a 8. és 9. EFA-ból/ EFA-ba || - || - || - || - || (32) || (32)

 Éves gazdasági eredmény || - || - || - || (1 712) || - || (1 712)

2011. DECEMBER 31-I EGYENLEG || 21 152 || 18 712 || 2 440 || (4 411) || 301 || (1 670)

1.5.       MEGJEGYZÉSEK A 8., 9. ÉS 10. EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ  

1.         LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1.     JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS A PÉNZÜGYI SZABÁLYZAT

A pénzügyi kimutatások a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban készültek. A pénzügyi szabályzat 121. cikkének rendelkezéseivel összhangban a pénzügyi kimutatásokat az eredményelszámolás elvét tiszteletben tartva készítik.

Ezeket a pénzügyi kimutatásokat az EFA számviteli szabályainak és módszereinek megfelelően készítették el, amely szabályok és módszerek a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS), vagy azok hiányában a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapulnak, amelyeket a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standard Testület (IPSASB), illetve a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) bocsátott ki. Az EFA számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott értékelési szabályok és számviteli módszerek az EFA-források azon részére vonatkozóan kerültek alkalmazásra, melynek pénzgazdálkodásáért az Európai Bizottság felelős.

Az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének a következő év március 31-ig kell benyújtania az előzetes beszámolót a Számvevőszékhez ellenőrzésre. A Számvevőszék ezt követően június 15-ig megteszi észrevételeit a Bizottság előzetes beszámolójára vonatkozóan (125. cikk). Ezen észrevételek alapján a Bizottság július 31-ig elfogadja a végleges beszámolót, és megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek. A beszámolót, valamint a Számvevőszéknek az EFA-források azon részét illető megbízhatósági nyilatkozatát, amelynek pénzgazdálkodásáért a Bizottság felelős, november 15-ig teszik közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

1.2.     SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy valamely gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-járól a felhasználók széles köre számára hasznos információt nyújtsanak. Az EFA-hoz hasonló, közszektorbeli gazdálkodó egységek esetében a célkitűzés konkrétabban a döntéshozatalhoz hasznos információk nyújtása, valamint annak szemléltetése, hogy a gazdálkodó egység el tud számolni a rábízott forrásokkal.

Ha a pénzügyi kimutatások megbízható és valósághű képet kívánnak nyújtani, akkor – azon felül, hogy lényeges adatokat tartalmaznak a gazdálkodó egység tevékenységének jellegére és hatókörére vonatkozóan, bemutatják finanszírozásának módját, és pontos információkat szolgáltatnak a működéséről – ezt olyan világos és érthető módon kell tenniük, amely lehetővé teszi az egyes pénzügyi évek összehasonlítását. E dokumentum a fenti célok szellemében készült.

Az EFA számviteli rendszere általános számvitelre és költségvetési számvitelre tagolódik. A költségvetési számlák részletes képet nyújtanak a költségvetés végrehajtásáról. E számlák vezetése a pénzforgalmi szemlélet alapján történik. Az általános számlák lehetővé teszik a pénzügyi kimutatások összeállítását, mivel az eredményszemléletű számviteli szabályoknak megfelelően tartalmazzák a költségvetési év valamennyi bevételét és kiadását, és úgy kerültek kialakításra, hogy december 31-vel mérleg formájában megállapítható legyen belőlük a pénzügyi helyzet.

A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 120. cikke rögzíti a pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazandó számviteli alapelveket:

– folyamatosság;

– óvatosság,

– a számviteli módszerek stabilitása;

– összehasonlíthatóság,

– lényegesség;

– bruttó elszámolás,

– a tartalom elsődlegessége a formával szemben;

– eredményelszámolás.

1.3.     A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.3.1.  Funkcionális és beszámolókészítési pénznem

Az EFA funkcionális és beszámolókészítési pénzneme az euró, a pénzügyi kimutatások millió euróra kerekített adatokat tartalmaznak.

1.3.2.  Egyéb pénznemek – az átváltás szabályai

Az egyéb pénznemben lebonyolított műveleteket az adott művelet napján érvényes árfolyamon számítják át euróra. Az egyéb pénznemen alapuló ügyletek kiegyenlítéséből származó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket, valamint az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokon történő átszámításából adódó árfolyamnyereségeket és -veszteségeket a gazdasági eredménykimutatás mutatja be.

Az egyéb pénznemben meghatározott monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az alábbi, december 31-én érvényes árfolyamokon számítják át euróra.           

Pénznem || 2011.12.31. || 2010.12.31. || Pénznem || 2011.12.31. || 2010.12.31.

BGN || 1.9558 || 1.9558 || LTL || 3.4528 || 3.4528

CZK || 25.7870 || 25.0610 || PLN || 4.4580 || 3.9750

DKK || 7.4342 || 7.4535 || RON || 4.3233 || 4.2620

EEK || N/A || 15.6466 || SEK || 8.9120 || 8.9655

GBP || 0.8353 || 0.8607 || CHF || 1.2156 || 1.2504

HUF || 314.5800 || 277.9500 || JPY || 100.2000 || 108.6500

LVL || 0.6995 || 0.7094 || USD || 1.2939 || 1.3362

1.3.3.  Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukba foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentősebb becsült tételek a következők (a felsorolás nem kizárólagos): céltartalék, a követelések értékvesztése, passzív időbeli elhatárolások. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslésekben bekövetkező változásokat abban az időszakban veszik figyelembe, amelyben ismertté válnak.

1.4.     MÉRLEG

1.4.1.  Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi előfinanszírozási megállapodásban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Ha a kedvezményezett nem jelent le elszámolható kiadást, akkor vissza kell térítenie az előfinanszírozást. Az előfinanszírozás összegét (teljes egészében vagy részben) csökkentik az elfogadott elszámolható költségek és a visszatérített összegek.

Az év végén kinnlevő előfinanszírozási összegek értéke megfelel a kifizetett eredeti összeg(ek)nek, csökkentve a következőkkel: visszafizetett összegek, elszámolt támogatható összegek, az év végéig el nem számolt, becsült támogatható összegek, valamint az értékcsökkenés.

Az előfinanszírozási összegek kamata a vonatkozó megállapodás értelmében beszedett nyereségnek számít. Az elhatárolt kamatból származó bevételek összegét a legmegbízhatóbb információ alapján év végén becslik meg.

1.4.2.  Követelések

A követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti összegen tartják nyilván. A követelések értékvesztési leírására akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a követelések eredeti feltételei szerint nem szedhető be valamennyi esedékes összeg. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a visszanyerhető összeg közötti különbözetnek felel meg, amely utóbbi a jövőbeni várható cash flow-nak a hasonló hitelfelvevőkre vonatkozó piaci kamatlábbal diszkontált jelenértéke. A kinnlevő, de egyedi leírással még nem érintett visszafizetési felszólítások esetében általános leírás megjelenítésére kerül sor. Az általános leírás a múltbeli veszteségadatok arányában történik, összegét a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.4.3.  Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek rövid lejáratú pénzügyi eszközök. Ide tartoznak: a készpénz, a bankoknál elhelyezett látra szóló betétek, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetések.

1.4.4.  Kötelezettségek

Az EFA kötelezettségeinek jelentős összege nem áru- illetve szolgáltatásbeszerzéssel, hanem a támogatások, illetve egyéb finanszírozás kedvezményezettjeinek kifizetetlen költségtérítési igényeivel kapcsolatos. A költségtérítési igény beérkezésekor az igényelt összeget kötelezettségként számolják el, majd az ellenőrzést követően az illetékes pénzügyi meghatalmazottak támogathatóként fogadják el. Értékelésük ebben a szakaszban az elfogadott és elszámolható összegen történik.

Az áru- és szolgáltatásbeszerzéssel kapcsolatos kötelezettségeket a számla beérkezésekor az eredeti összegen tüntetik fel, a kapcsolódó kiadásokat pedig az adott áru vagy szolgáltatás átvételekor vezetik be a számlára.

1.4.5.  Céltartalékok

Céltartalékot akkor képeznek, ha az EFA-nak múltbeli eseményből adódóan jogi vagy vélelmezett kötelme áll fenn harmadik fél felé; ebben az esetben nagyon valószínű, hogy a kötelem forráskiáramlást von maga után, amelynek összege megbízhatóan becsülhető. A céltartalék összege az adott kötelem rendezéséhez szükséges kiadás beszámolókészítéskor megbecsült összege.

1.4.6.  Elhatárolt és halasztott bevételek és kiadások

Az eredményszemléletű elszámolás egyik központi eleme, hogy az ügyleteket abban a számviteli évben számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Ezt nevezik elhatárolásnak. Különösen az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokra (elhatárolt kiadásokra) kell figyelmet fordítani. Néhány, az adott évben történt kifizetés viszont egy következő időszakhoz kapcsolódik (halasztott kiadás), így ezeket is azonosítani kell, és a következő időszak(ok)ban kell feltüntetni.

Az EFA számviteli szabályai szerint a gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítását a Bizottság által kiadott részletes operatív és gyakorlati iránymutatással összhangban végzik el, amelynek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

A bevételeket szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. Az év végén, ha egy számlát még nem küldtek ki, de a szolgáltatásnyújtásra sor került, illetve az EDF már leszállította a készleteket, vagy érvényben van egy (szerződés szerinti) szerződéses megállapodás, az összeg elhatárolt bevételként jelenik meg a pénzügyi kimutatásokban.

Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elkülönítik és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.5.     GAZDASÁGI EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.5.1.  Bevételek

Az Európai Fejlesztési Alapnak nincsenek bevételei. Az általános tagállami hozzájárulásokat tőkeként kezelik. A bevételek a kiadások visszafizettetéséből és kamatbevételből tevődnek össze.

Kiadások visszafizettetése

A korábban az EFA által a végső kedvezményezett vagy harmadik ország felé kifizetett kiadások visszafizettetésére okot adó műveletek kapcsán visszafizetési felszólításokat bocsátanak ki, illetve a következő kifizetés terhére elszámolt levonásokat állapítanak meg és vezetnek be a könyvekbe a következők szerint:

– Kiadások visszafizettetése: a kibocsátott visszafizetési felszólítás alapján követelés keletkezik, amelyet az adott évre vonatkozó gazdasági eredménykimutatásban bevételként rögzítenek; illetve

– Az előfinanszírozás visszafizettetéséből származó összegek: ebben az esetben az összeg a mérleg előfinanszírozási tételében kerül kimutatásra.

Kamatbevétel

A kamatbevételeket a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatbevételt a kereskedelmi bankokban tartott készpénzállomány és látra szóló betétek után és az EFA követeléseinek késedelmes befizetése után járó kamat képezi. A kamatbevételt a jóváíráskor tüntetik fel.

1.5.2.  Kiadások

Az áru- és szolgáltatásvásárlásból származó, ellenszolgáltatáshoz kötött adásvételi kiadások kimutatására a készletek leszállításakor és átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik.

Az EFA kiadásainak többsége ellenszolgáltatás nélküli, a kedvezményezetteknek való átutalásokkal kapcsolatos kiadás, és három típusba sorolható: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok.

A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet (pénzügyi szabályzat vagy egyéb rendelet) engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről szerződést írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre ésszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségigénylés érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére már esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

Kamatkiadások

A kamatkiadásokat a ténylegeskamatláb-módszer használatával a gazdasági eredménykimutatásban jelenítik meg. A kamatkiadások a kifizetett vagy kifizetendő kamatokból állnak, és felmerülésükkor rögzítik őket.

1.6.     FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.6.1.  Függő követelések

A függő követelés olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges eszköz, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés bevezetésére kerül sor akkor, amikor gazdasági hasznok vagy ún. szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

A függő követeléseket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelni kell, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelően tükrözzék a fejleményeket. Amennyiben gyakorlatilag biztossá vált, hogy a gazdasági hasznok, illetve a szolgáltatáspotenciál beáramlására sor kerül, és az eszköz értékét megbízhatóan mérni lehet, úgy az eszközt és a kapcsolódó bevételeket azon időszak pénzügyi kimutatásaiban kell elszámolni, amelyben a változásra sor kerül.

A garanciák olyan múltbeli eseményekből keletkező lehetséges követelések, amelyek meglétét csak a garancia tárgyát képező esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. A garanciák így függő követelésnek minősülnek. A garancia megszűnik, ha tárgya már nem áll fenn. Követeléssé akkor válik, ha a kezes a lehívási feltételek teljesülése miatt fizetésre kötelezhető.

1.6.2.  Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség olyan, múltbeli eseményekből keletkező lehetséges kötelezettség, amelynek meglétét csak egy vagy több, nem teljesen az EFA ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatják ki, mert: nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat megtestesítő forráskiáramlásra vagy potenciális szolgáltatásra lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez, vagy mert olyan ritka körülmények álltak elő, amelyek mellett a kötelezettség összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni. A függő kötelezettségeket közzéteszik, kivéve ha csekély a gazdasági hasznot megtestesítő forrás vagy szolgáltatáspotenciál kiáramlásának valószínűsége.

A függő kötelezettségeket minden egyes mérlegfordulónapkor értékelik annak megállapítására, hogy valószínűvé vált-e a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlása. Amennyiben egy adott időszakban valószínűvé válik, hogy egy függő kötelezettségként kezelt tétel esetében gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség, úgy ezen időszak pénzügyi kimutatásaiban céltartalékot jelenítenek meg.

2.         MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

2.1.     HOSSZÚ LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Hosszú lejáratú előfinanszírozás || - || 191 || 189 || 380 || 353

ÖSSZESEN || - || 191 || 189 || 380 || 353

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írnak elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Az előfinanszírozás összege nem tartalmazza az előlegekhez kapcsolódó, teljesítetlen visszafizetési felszólításokat és az év végéig el nem számolt becsült összegeket. Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a visszafizettetés vagy a felhasználás ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló dátumától számított tizenkét hónapnál rövidebb esedékességű, visszafizetendő és felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként tartják nyilván, azaz a forgóeszközök között. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Ezért ezek az előfinanszírozási összegek a befektetett eszközök között kerülnek kimutatásra.

A hosszú lejáratú előfinanszírozás összege 2010. december 31-hez képest 28 millió EUR-val nőtt, ami elsősorban az AKCS-n belüli projektekhez (49 millió EUR) és az igazgatási kiadásokhoz (14 millió EUR) kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozási összegek növekedésével magyarázható, amellyel szemben csak az ágazati politikákhoz és a programozható segélyhez kapcsolódó hosszú lejáratú előfinanszírozás csökkenése (17 és 15 millió EUR) áll.

       

FORGÓESZKÖZÖK

2.2      RÖVID LEJÁRATÚ ELŐFINANSZÍROZÁS

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || Összesen 2010.12.31-én

Rövid lejáratú előfinanszírozás (bruttó) || 148 || 1 659 || 1 608 || 3 415 || 3 115

Az elszámolt előfinanszírozás becsült összege (levonás) || (78) || (1 090) || (1 072) || (2 240) || (2 019)

ÖSSZESEN || 70 || 569 || 536 || 1 175 || 1 096

A rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összege 79 millió EUR-val nőtt, ami főként az igazgatási kiadásokhoz (77 millió EUR), a programozható segélyhez (29 millió EUR), az intézményi támogatáshoz (44 millió EUR) és az ágazati politikákhoz (25 millió EUR) kapcsolódó rövid lejáratú előfinanszírozás nettó összegének növekedésével magyarázható. A növekedést az AKCS-n belüli projektekkel, a korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programokkal és a sürgősségi segéllyel kapcsolatos előfinanszírozás csökkenése (68, 20 illetve 7 millió EUR) ellensúlyozta.

2.2.1. Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor. A garanciák nominális és tényleges értékkel rendelkeznek. A nominális érték a garancia nyújtásakor meghatározott névleges érték. A tényleges érték az előfinanszírozás tényleges folyósítását és/vagy elszámolását is figyelembe veszi.

2011. december 31-én az EFA által az előfinanszírozási összegekre kapott garanciák nominális értéke 637 millió EUR, tényleges értéke pedig 394 millió EUR volt. 2010. december 31-én ezek az értékek 674 millió EUR-t, illetve 363 millió EUR-t tettek ki.

2.3.     RÖVID LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Ügyfelekkel szembeni követelések || 2 || 10 || 1 || 13 || 10

Tagállamokkal szembeni követelések || - || - || 9 || 9 || 125

Aktív időbeli elhatárolások || 2 || 77 || 10 || 89 || 112

ÖSSZESEN || 4 || 87 || 20 || 111 || 247

2.3.1. Ügyfelekkel szembeni követelések

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Ügyfelekkel szembeni követelések || 6 || 18 || 2 || 27 || 18

Ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztési leírása || (4) || (8) || (1) || (13) || (8)

ÖSSZESEN || 2 || 10 || 1 || 13 || 10

Ide azon visszafizetési felszólítások tartoznak, amelyeket 2011. december 31-ével behajtandó, és a mérleg eszközoldalán más megnevezés alatt még nem szereplő, megállapított kintlévőségként könyveltek le. A visszafizetési felszólítások záróegyenlege a kibocsátott, de az év végéig ki nem egyenlített visszafizetési felszólítások értékét mutatja.

Meg kell becsülni továbbá a kedvezményezettekkel szemben felmerült olyan követelések leírására képzendő céltartalék összegét, amelyek visszafizetése nem valószínű. E céltartaléknak két összetevője van:

– Egyedi eseteknél a becslés alapja a behajthatatlanság kockázata.

– Általános eseteknél, vagyis az egyedi esetek körén kívül eső követeléseknél a múltbeli veszteségek arányában képeznek céltartalékot.

Az értékvesztési leírás nem jelenti az érintett összegek jövőbeni behajtásáról való lemondást.

A teljesítetlen visszafizetési felszólításokban az időszak során bekövetkezett változásokat az alábbi táblázat részletezi.

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2011-BEN ÖSSZESEN || 2010-BEN ÖSSZESEN

Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év elején || 7 || 11 || 0 || 18 || 20

Kibocsátott visszafizetési felszólítások || 11 || 63 || 55 || 130 || 164

Lezárt visszafizetési felszólítások || (12) || (56) || (55) || (123) || (166)

Kifizetett || (9) || (46) || (53) || (108) || (143)

Olyan visszafizetési felszólítások, amelyekről lemondtak (ktgvetési rendelet 73. cikke) || 0 || (1) || 0 || (1) || (1)

Törölt || (1) || (1) || 0 || (2) || (5)

Kiegyenlített || (3) || (8) || (1) || (13) || (17)

Teljesítetlen visszafizetési felszólítások az év végén || 6 || 19 || 1 || 25 || 18

2.3.2. Tagállamokkal szembeni követelések

A 10. EFA tagállamokkal szembeni 9 millió EUR-s követelése Magyarországgal és Portugáliával szemben állt fenn – ezen országok hozzájárulása 2012 januárjában, illetve februárjában érkezett be –, valamint Dánia egy társfinanszírozási hozzájárulásából, amely még nem esedékes.

2.3.3. Aktív időbeli elhatárolások

Az aktív időbeli elhatárolások elsősorban az előfinanszírozási összegek után felszámított kamatból állnak. Ez a megnevezés tartalmazza a hozzájárulások késedelmesen befizetése után elhatárolt kamatjövedelmet is.

Az aktív időbeli elhatárolásokban bekövetkezett 23 millió EUR-s csökkenés az előfinanszírozások után felszámított alacsonyabb késedelmi kamatnak (23 millió EUR) tulajdonítható (lásd a 3.4.2. megjegyzést).

2.4.     ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

EFA-hoz/-tól || (2 065) || (214) || - || (2 279) || (2 279)

7. EFA-hoz/-tól || - || 2 279 || - || 2 279 || 2 279

8. EFA-hoz/tól || - || (3 037) || 584 || (2 453) || (2 563)

9. EFA-hoz/-tól || 3 037 || - || (3 529) || (491) || (450)

10. EFA-hoz/-tól || (584) || 3 529 || - || 2 944 || 3 013

ÖSSZESEN || 387 || 2 557 || (2 944) || 0 || 0

Gazdaságossági szempontból az EFA egyetlen pénztárkészletével a 10. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként a különböző EFA-k közötti műveleteket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítik ki.

2011-ben az átvezetési számlákon a következő fő változások történtek: a 10. EFA kifizetéseket eszközölt a 8. és 9. EFA végrehajtásával kapcsolatban, illetve a 9. EFA keretében lehívott hozzájárulás következtében készpénz érkezett a 10. EFA-hoz.

         

2.5.     PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK[6]

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Bankszámlán lévő pénzeszközök || - || - || 1 211 || 1 211 || 781

STABEX biztonsági számlák || - || - || 5 || 5 || 17

Társfinanszírozási bankszámlák || - || 6 || 2 || 8 || 10

Kongói Demokratikus Köztársaság speciális alap[7] || - || - || 1 || 1 || 0

ÖSSZESEN || - || 6 || 1 218 || 1 224 || 808

2.5.1. Bankszámlán lévő pénzeszközök

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Elkülönített számlák – tagállami pénzintézetek || - || - || 1 129 || 1 129 || 599

Folyószámlák – kereskedelmi bankok || - || - || 80 || 80 || 180

Helyi kifizetőhelyek || - || - || 2 || 2 || 1

ÖSSZESEN || - || - || 1 211 || 1 211 || 781

A bankszámlán lévő pénzeszközökben bekövetkezett növekedés elsődleges oka az, hogy 2011-ben a megállapított költségvetési összeghez képest kevesebbet költöttek.

A helyi kifizetőhelyek számláin az AKCS-államokban és a TOT-okban vezetett bankszámlákon nyilvántartott összegek szerepelnek, amelyeket a kedvezményezett országon belüli, helyi pénznemben denominált kifizetések végrehajtására használnak. A számlákat euróban vagy valamely uniós tagállam pénznemében vezetik. A kifizetések fokozottabb központosítása érdekében 2011 folyamán a 8 fennmaradó helyi kifizetőhelyből 2 számláit szüntették meg.

2.5.2. STABEX biztonsági számlák

|| millió EUR

|| Egyenleg 2011.12.31-én || Egyenleg 2010.12.31-én

Saint Lucia || 0 || 7

Saint Vincent és Grenadine-szigetek || 0 || 4

Elefántcsontpart || 2 || 2

Malawi || 1 || 1

Egyéb ország || 2 || 3

ÖSSZESEN || 5 || 17

A STABEX betűszó az Európai Unió által az AKCS-államok exportbevételeinek stabilizálása céljából működtetett kompenzációs finanszírozási rendszert jelöli. A rendszert a Loméi Egyezmény (1975) vezette be azzal a céllal, hogy ellensúlyozza a mezőgazdasági termékekből származó exportbevételek instabilitásából eredő káros hatásokat. A STABEX biztonsági számlák egyenlege a rendelkezésre álló STABEX-források teljes összegét mutatja, amelyet a jövőben átutalnak a kedvezményezett AKCS-államnak. Ezt az egyenleget a 10. EFA-hoz allokálják. A STABEX támogatási eszköz felszámolását követően 2011-ben két STABEX biztonsági számlát szüntettek meg.

E forrásokon kívül más STABEX-pénzeszközök is a kedvezményezett AKCS-államok rendelkezésére állnak. Amint a Bizottság és a kedvezményezett (AKCS-) állam megállapodásra jut a STABEX-pénzeszközök felhasználási módjáról, a két fél transzferegyezményt ír alá. A (módosított) 4. Loméi Egyezmény[8] 211. cikkének rendelkezéseivel összhangban a forrásokat olyan, az AKCS-állam nevében nyitott kamatozó számlára utalják át, amely kettős ellenjegyzést igényel (az Európai Bizottságét és a kedvezményezett államét). A pénzeszközök mindaddig a kettős ellenjegyzést igénylő számlán maradnak, amíg a kölcsönös kötelezettségvállalási egyezmény (kke) értelmében azokat át nem kell utalni egy projekt számára.

A számlával kapcsolatos aláírási jogkör a Bizottság engedélyezésre jogosult tisztviselőjénél marad annak biztosítása érdekében, hogy a forrásokat a szándékoknak megfelelően használják fel. A kettős ellenjegyzést igénylő számlán lévő pénzeszközök az AKCS-állam tulajdonában vannak, következésképpen nem jelennek meg eszközként az EFA beszámolójában. Az e számlákra történő átutalásokat STABEX-kifizetésként tartják nyilván.

2011-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás[9] 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 26 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként Saint Luciából (9 millió EUR), Kenyából (7 millió EUR) és Togóból (4 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

2.5.3. Társfinanszírozási bankszámlák

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Társfinanszírozási bankszámlák || - || 6 || 2 || 8 || 10

ÖSSZESEN || - || 6 || 2 || 8 || 10

Ezek a bankszámlák 2007-es vagy annál korábbi társfinanszírozási megállapodásokhoz kapcsolódó összegeket tartalmaznak. A társfinanszírozási pénzeszközök az érintett tagállamok tulajdonát képezik, ezért a kapcsolódó összeget kötelezettségként tartják nyilván. Ez az összeg tehát nincs hatással a nettó eszközökre.

Szomáliában még mindig folyamatban van a 9. EFA keretében folyó olasz társfinanszírozás.

A 10. EFA társfinanszírozási bankszámlái lezárásra váró, régi társfinanszírozási projektekhez kapcsolódnak. Ezeket a pénzeszközöket az engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítását követően visszaadják a tagállamoknak.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

2.6.     RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Folyó kötelezettségek || 9 || 146 || 243 || 399 || 487

Elhatárolt költségek || 20 || 168 || 151 || 339 || 286

Elhatárolt tőke-hozzájárulás ||  - || - || 295 || 295 || 272

ÖSSZESEN || 29 || 315 || 689 || 1 033 || 1 045

A rövid lejáratú kötelezettségek közé az EFA által a támogatási és közbeszerzési tevékenységek keretében kapott költségkimutatások tartoznak. Ezeket az igény beérkezése pillanatában lekönyvelik az igényelt összeggel. Ugyanezt az eljárást alkalmazzák a közbeszerzési eljárás keretében kapott számlák és jóváírási értesítések esetében. Az érintett költségtérítési igényeket teljes egészében figyelembe vették az év végi elhatárolási eljárás során. Az elhatárolás bejegyzését követően a támogatható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelték.

2.6.1. Folyó kötelezettségek

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Szállítók és egyéb || 9 || 140 || 159 || 308 || 400

A tagállamok felé társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettségek || - || 6 || 75 || 81 || 75

Egyéb kötelezettségek || - || - || 10 || 10 || 12

ÖSSZESEN || 9 || 146 || 243 || 399 || 487

2.6.1.1. Szállítók és egyéb

E tétel tartalmazza a beszállítók, illetve az állami szervek és harmadik államok felé fennálló tartozásokat.

Az előző beszámolási időszakhoz viszonyított 92 millió EUR-s növekedés elsősorban a harmadik államok felé fennálló kötelezettségek 62 millió EUR-s növekedésével magyarázható.

2.6.1.2. A tagállamok felé társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettségek

A beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek, mivel teljesítik a feltételes nem visszterhes ügyletből származó bevétel feltételeit. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, eltérő esetben pedig vissza kell térítenie az eszközöket (azaz a kapott hozzájárulásokat) a tagállamoknak. A társfinanszírozási megállapodás következtében fennálló kötelezettségek a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült költségek különbségét jelentik. A nettó eszközök értékét nem befolyásolják.

A tagállamok felé társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettségekből 8 millió EUR kapcsolódik 2007-es vagy annál korábbi megállapodásokhoz. Ezeket a pénzeszközöket külön erre a célra szolgáló bankszámlán – társfinanszírozási bankszámlán, lásd a 2.5.3. megjegyzést – tartják.

2011-ben 7 millió EUR értékű új társfinanszírozási hozzájárulás érkezett be (Belgium – 3 millió EUR, Egyesült Királyság – 2 millió EUR, Svédország – 1 millió EUR és Svájc – 1 millió EUR). A 2008-ban vagy azt követően aláírt társfinanszírozási megállapodásokhoz kapcsolódó pénzeszközöket nem tartják külön számlán.

A társfinanszírozás miatt fennálló kötelezettség 2 millió EUR-val csökkent, a társfinanszírozási projektekhez kapcsolódó bevételek megjelenítése miatt (lásd a 3.1.4. és a 3.2.2. megjegyzést).

2.6.1.3. Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek többnyire allokálatlan készpénzbevételek és visszafizetett összegek.

2.6.2. Elhatárolt költségek

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Elhatárolt költségek || 20 || 168 || 151 || 339 || 286

ÖSSZESEN || 20 || 168 || 151 || 339 || 286

Az év végén megvizsgálják az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerült, de az EFA-nak még nem jelentett elszámolható kiadásokat. Az elhatárolás kiszámítását követően az elszámolható költségek becsült összegét elhatárolt költségként könyvelik. Az előfinanszírozási összeg becsült felhasználását az elszámolt előfinanszírozás becsült összege megnevezés alatt tüntetik fel (lásd a 2.2. megjegyzést).

2.6.3. Elhatárolt tőke-hozzájárulás

|| || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Egyesült Királyság || - || - || 289 || 289 || 269

Írország || - || - || 5 || 5 || 3

Litvánia || - || - || 1 || 1 || -

ÖSSZESEN || - || - || 295 || 295 || 272

Ez a megnevezés a tagállamok által korábban kifizetett hozzájárulásokat tartalmazza.

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.7.     LEHÍVOTT TŐKE

|| || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN

Az alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691

Lehívatlan tőke || - || (660) || (21 152) || (21 812)

Lehívott tőke 2010.12.31-én || 12 840 || 11 039 || - || 23 879

|| || || ||

Az alap tőkéje || 12 840 || 11 699 || 21 152 || 45 691

Lehívatlan tőke || - || - || (18 712) || (18 712)

Lehívott tőke 2011.12.31-én || 12 840 || 11 699 || 2 440 || 26 979

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg.

A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott eredeti hozzájárulást jelentik.

A lehívott tőke az eredeti hozzájárulások azon összegét jelenti, amelyet a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 16. cikkével összhangban a tagállamok kincstári számláira történő átutalásra lehívtak.

A 8. és a 9. EFA tőkéjét lehívták és teljes egészében megkapták.

A 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodásnak megfelelően a 10. EFA 2008-ban 21 152 millió EUR tőke birtokában lépett hatályba.

Az Alap tőkéje

|| || || || millió EUR

Hozzájárulások || % || Le nem hívott (9. EFA) 2010.12.31. || 2011-ben lehívott || Le nem hívott (9. EFA) 2011.12.31.

Ausztria || 2.65 || (19) || 19 || -

Belgium || 3.92 || (27) || 27 || -

Dánia || 2.14 || (15) || 15 || -

Finnország || 1.48 || (10) || 10 || -

Franciaország || 24.30 || (170) || 170 || -

Németország || 23.36 || (164) || 164 || -

Görögország || 1.25 || (9) || 9 || -

Írország || 0.62 || (4) || 4 || -

Olaszország || 12.54 || (88) || 88 || -

Luxemburg || 0.29 || (2) || 2 || -

Hollandia || 5.22 || (37) || 37 || -

Portugália || 0.97 || (7) || 7 || -

Spanyolország || 5.84 || (41) || 41 || -

Svédország || 2.73 || (19) || 19 || -

Egyesült Királyság || 12.69 || (89) || 89 || -

EBB || N.A. || 40 || (40) || -

ÖSSZESEN || 100,00 || (660) || 660 || -

|| || || || millió EUR

Hozzájárulások || % || Le nem hívott (10. EFA) 2010.12.31. || 2011-ben lehívott || Le nem hívott (10. EFA) 2011.12.31.

Ausztria || 2.41 || (510) || 59 || 451

Belgium || 3.53 || (747) || 86 || 661

Dánia || 2.00 || (423) || 49 || 374

Finnország || 1.47 || (311) || 36 || 275

Franciaország || 19.55 || (4 135) || 477 || 3 658

Németország || 20.50 || (4 336) || 500 || 3 836

Görögország || 1.47 || (311) || 36 || 275

Írország || 0.91 || (192) || 22 || 170

Olaszország || 12.86 || (2 720) || 314 || 2 406

Luxemburg || 0.27 || (57) || 7 || 51

Hollandia || 4.85 || (1 026) || 118 || 908

Portugália || 1.15 || (243) || 28 || 215

Spanyolország || 7.85 || (1 660) || 192 || 1 469

Svédország || 2.74 || (580) || 67 || 513

Egyesült Királyság || 14.82 || (3 135) || 362 || 2 773

Ciprus || 0.09 || (19) || 2 || 17

Cseh Köztársaság || 0.51 || (108) || 12 || 95

Észtország || 0.05 || (11) || 1 || 9

Magyarország || 0.55 || (116) || 13 || 103

Litvánia || 0.12 || (25) || 3 || 22

Lettország || 0.07 || (15) || 2 || 13

Málta || 0.03 || (6) || 1 || 6

Lengyelország || 1.3 || (275) || 32 || 243

Szlovénia || 0.18 || (38) || 4 || 34

Szlovákia || 0.21 || (44) || 5 || 39

Bulgária || 0.14 || (30) || 3 || 26

Románia || 0.37 || (78) || 9 || 69

ÖSSZESEN || 100,00 || (21 152) || 2 440 || 18 712

2011-ben került sor a 9. EFA-ból történő utolsó lehívásra, és első ízben került sor a 10. EFA 27 tagállamtól származó hozzájárulásainak lehívására.

2.8.     EGYÉB TARTALÉKOK

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

EFA-hoz/-tól || 94 || 490 || - || 584 || 584

7. EFA-hoz/-tól || 533 || 1 135 || - || 1 668 || 1 668

8. EFA-hoz/tól || - || 2 762 || 141 || 2 903 || 2 864

9. EFA-hoz/-tól || (2 762) || - || 161 || (2 601) || (2 531)

10. EFA-hoz/-tól || (141) || (161) || - || (302) || (333)

ÖSSZESEN || (2 276) || 4 227 || 301 || 2 252 || 2 252

A 10. EFA 2008-as hatálybalépése óta a korábbi EFA-kban szereplő valamennyi visszavont összeget a 10. EFA tartalékába vezetnek át. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

2011-ben a 8. EFA-ból 38 millió EUR, a 9. EFA-ból pedig 80 millió EUR visszavont összeget csoportosítottak át a 10. EFA-ba, a 10. EFA teljesítménytartalékából pedig 150 millió EUR-t csoportosítottak át a 9. EFA-ba[10].

2011. május 23-án a Tanács olyan határozatot hozott[11], amely szerint a 9. EFA és a korábbi EFA-k projektjeitől elvont pénzeszközökből 200 millió EUR-t Dél-Szudán javára kell elkülöníteni. 2011 végén ezek az összegek még mindig a 10. EFA teljesítménytartalékában voltak, de felszabadításukra várhatóan 2012 folyamán sor kerül.

3.         MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

3.1.     MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2011-BEN ÖSSZESEN || 2010-BEN ÖSSZESEN

Kiadások visszafizettetése || 3 || 11 || 2 || 16 || 29

STABEX-pénzeszközök visszafizettetése 2010-ben a 10. || 26 || - || - || 26 || 32

Árfolyamnyereség || 11 || 37 || 7 || 54 || 78

Társfinanszírozási működési bevétel || - || - || 2 || 2 || 1

ÖSSZESEN || 40 || 49 || 10 || 99 || 140

3.1.1. Kiadások visszafizettetése

Ez a megnevezés az EFA által kibocsátott visszafizetési felszólításokat, illetve a korábban kifizetett kiadások ellenőrzése és jogosultsági vizsgálata alapján visszafizetendőnek ítélt, a következő kifizetésekből levont és az EFA számviteli rendszerében könyvelt összegeket tartalmazza. Meg kell jegyezni, hogy a visszafizetett előfinanszírozási összegeket nem bevételként, hanem a mérleg „előfinanszírozás” megnevezésében tartják nyilván.

3.1.1.1. A jogosulatlan kifizetések visszatérítése

2011-ben 12 millió EUR értékben állítottak ki jogosulatlan kifizetések visszafizetésére való felszólítást (2010-ben ez a szám 11 millió EUR volt). Ebből 8 millió kiadások visszafizetéséhez kapcsolódott, tehát működési bevételként könyvelték. 4 millió EUR előfinanszírozási összegek visszafizetéséhez kapcsolódott, ezt a mérleg „előfinanszírozás” megnevezéséhez könyvelték.

A jogosulatlan kifizetések visszafizettetése a következő okokra vezethető vissza:

millió EUR ||

|| Bevételek || Előfinanszírozás || 2011-BEN ÖSSZESEN || Bevételek || Előfinanszírozás || 2010-BEN ÖSSZESEN

Hiba || 2 || 1 || 3 || 1 || 1 || 2

Szabálytalanság || 6 || 3 || 8 || 5 || 3 || 8

OLAF által bejelentett || 1 || - || 1 || 1 || - || 1

ÖSSZESEN || 8 || 4 || 12 || 7 || 4 || 11

3.1.2. STABEX-pénzeszközök visszafizettetése

2011-ben a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás[12] 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően az AKCS-államok kettős ellenjegyzést igénylő számláiról 26 millió EUR-t utaltak vissza az EFA-nak. E pénzeszközöket főként Saint Luciából (9 millió EUR), Kenyából (7 millió EUR) és Togóból (4 millió EUR) utalták vissza. Ezeket a bevételeket a 8. EFA gazdasági eredménykimutatásában működési bevételként (STABEX támogatási eszköz) tüntetik fel.

3.1.3. Árfolyamnyereség

Árfolyamnyereség az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint az éves beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkezik, lehet realizált és nem realizált is.

3.1.4. Társfinanszírozási működési bevétel

A társfinanszírozási működési bevétel a felhasznált hozzájárulásokat jelenti (lásd a 3.2.2. megjegyzést). Mivel ezek a hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a hozzájárulásokat a társfinanszírozási projekt végrehajtásának megfelelően számolják el.

3.2.     MŰKÖDÉSI KIADÁSOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2011-BEN ÖSSZESEN || 2010-BEN ÖSSZESEN

Működési kiadások – támogatási eszközök || 114 || 879 || 1 640 || 2 633 || 2 852

Társfinanszírozási működési kiadások || - || - || 2 || 2 || 1

Árfolyamveszteség || 11 || 41 || 8 || 61 || 58

A követelések értékvesztési leírása || 3 || 4 || - || 7 || 3

ÖSSZESEN || 128 || 924 || 1 650 || 2 702 || 2 914

3.2.1. Működési kiadások – támogatási eszközök

|| || || || millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2011-BEN ÖSSZESEN || 2010-BEN ÖSZESEN

Programozható segély || 58 || 56 || 1 136 || 1 251 || 1 127

Makrogazdasági támogatás || - || 51 || - || 51 || 35

Ágazati szakpolitika || 0 || 372 || 0 || 371 || 765

Kamattámogatás || 0 || - || - || 0 ||

AKCS-n belüli projektek || - || 301 || 349 || 650 || 336

Sürgősségi segély || - || 63 || 149 || 212 || 442

Menekültek segélyezése || 0 || - || - || 0 || (1)

Kockázati tőke || 19 || - || - || 19 ||

STABEX || 12 || - || - || 12 || 46

Sysmin[13] || (8) || - || - || (8) || 10

Korábbi EFA-khoz kapcsolódó egyéb támogatási programok || - || 24 || - || 24 || (17)

Adósságenyhítés – Súlyosan eladósodott szegény országok és Világbank || - || - || - || - || 14

Intézményi támogatás || - || 2 || 6 || 8 || 44

Exportbevétel-kompenzáció || 32 || 10 || - || 42 || 37

Kongói Demokratikus Köztársaság Alap || - || 0 || - || 0 || 15

Összesen || 114 || 879 || 1 640 || 2 633 || 2 852

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

3.2.2. Társfinanszírozási működési kiadások

Ebbe a sorba a társfinanszírozott projektek 2011-es kiadásai tartoznak. Mivel a beérkezett társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, a megfelelő hozzájárulási összeget a működési bevételek (3.1.4. megjegyzés) között szerepeltetik.

3.2.3. Árfolyamveszteség

Árfolyamveszteség az eurótól eltérő valutában lebonyolított mindennapi tevékenységeken és azokhoz kapcsolódó tranzakciókon, valamint az éves beszámolókészítéshez szükséges év végi átértékelésen keletkezik, lehet realizált és nem realizált is.

A nettó eredményt tekintve az évben 6 millió EUR nettó árfolyamveszteség keletkezett (a 61 millió EUR-s árfolyamveszteségből levonva az 54 millió EUR-s árfolyamnyereséget).

3.2.4. A követelések értékvesztési leírása

Ez a megnevezés főként előfinanszírozási korrekciókat, valamint a követeléseken leírt összegeket/veszteségeket tartalmaz.

3.3.     IGAZGATÁSI KIADÁSOK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2011-BEN ÖSSZESEN || 2010-BEN ÖSSZESEN

Igazgatási kiadások || 0 || 3 || 72 || 75 || 86

ÖSSZESEN || 0 || 3 || 72 || 75 || 86

Ez a megnevezés a támogatási kiadásokat, azaz az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó igazgatási költségeket tartalmazza. Ide tartoznak a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségei, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás stb. költségei.

3.4.     PÉNZÜGYI BEVÉTELEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || 2011-BEN ÖSSZESEN || 2010-BEN ÖSSZESEN

Kamatbevétel – európai bankok || - || 0 || 1 || 1 || 1

Kamatbevétel – STABEX || 0 || - || - || 0 || 0

Visszafizetési felszólításokon realizált késedelmi kamatbevételek || 0 || 0 || 0 || 0 || 3

Előfinanszírozási kamat || (1) || (19) || (1) || (21) || 91

ÖSSZESEN || (1) || (19) || 0 || (20) || 95

2011-ben a tartósan alacsony kamatlábak miatt alacsony maradt a kamatbevétel.

3.4.1. Visszafizetési felszólításokon realizált késedelmi kamatbevételek

Ide tartoznak a visszafizetési felszólítások adósok általi késedelmes fizetése – beleértve a tagállami hozzájárulások késedelmes befizetését is – után realizált kamatok. Ezek a pénzek a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. és 6. cikke értelmében felhasználhatók projektfinanszírozásra.

3.4.2. Előfinanszírozási kamat

Az előfinanszírozási kamat megjelenítése a 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 7. cikkének (3) bekezdésében és 8. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban a kamat realizálásakor történik.

A 2011-re elhatárolt kamat alacsonyabb a 2010. évinél, a 2010. évi elhatárolás visszavezetésével a kamatbevétel gyakorlatilag negatívvá vált. Ennek oka, hogy 2011-ben több, korábban támogatási szerződésként számon tartott szerződést nemzetközi szervezetekkel közös irányítású szerződéssé minősítettek át. A pénzügyi szabályzat fent említett rendelkezéseivel összhangban az előbbi típusú szerződések lehetővé teszik elhatárolt kamat felszámítását az előfinanszírozás után, az utóbbi típusúak viszont nem.

4.         MEGJEGYZÉSEK A CASH FLOW-KIMUTATÁSHOZ

4.1.     A CASH FLOW-KIMUTATÁS CÉLJA ÉS ÖSSZEÁLLÍTÁSA

Az EFA pénzeszköz- és pénzeszközegyenértékes-teremtésre irányuló képessége, valamint e cash flow felhasználása iránti igénye a cash flow-adatok alapján értékelhető.

A cash flow-kimutatás az indirekt módszer alkalmazásával készül. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi év nettó nyereségét vagy veszteségét módosítják a nem készpénzjellegű tranzakciók hatásaival, valamint a múltbeli vagy jövőbeli működési pénzbevételek vagy -kifizetések aktív vagy passzív időbeli elhatárolásaival.

Az eurótól eltérő pénznemben lebonyolított tranzakciókból származó cash flow-t is az EFA beszámolási pénznemében (euró) kell elszámolni, az eurótól eltérő pénznemben lévő összegre az eurónak és e pénznemnek a cash flow időpontjában érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva.

4.2.     MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK

Az EFA cash flow-kimutatása csak működési tevékenységekből származó cash flow-t tartalmaz, mivel az EFA-nak nincsenek befektetési és finanszírozási tevékenységei. A működési tevékenységek célkitűzése a szakpolitikához kötött eredmények elérésében való részvétel.

5.         FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.1.     FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Teljesítési garanciák || 16 || 221 || 88 || 325 || 360

Visszatartási garanciák || 5 || 151 || 40 || 197 || 227

Jogvita tárgyát képező függő követelések || - || 1 || - || 1 || 1

ÖSSZESEN || 21 || 373 || 128 || 523 || 587

5.1.1. Teljesítési garanciák

Esetenként előírnak teljesítési garanciát annak biztosítása érdekében, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

A teljesítési garanciák összegének 35 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége a 8. EFA-hoz (23 millió EUR, elsősorban a programozható támogatással kapcsolatban), illetve a 9. EFA-hoz (90 millió EUR, főleg az ágazati szakpolitikai támogatással kapcsolatban) kötődik.

5.1.2. Visszatartási garanciák

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezettnek esedékes időközi kifizetés 10 %-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a vállalkozó teljesítse kötelezettségeit. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. A szerződéskötő hatóság jóváhagyásával a vállalkozó az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. Az így kapott biztosítékot függő követelésként tüntetik fel.

A visszatartási garanciák összegének 30 millió EUR-s csökkenése a megszüntetett garanciák és az újonnan kapott garanciák különbözetéből adódik. A megszüntetett garanciák többsége a 9. EFA-hoz (63 millió EUR, főleg az ágazati szakpolitikai támogatással kapcsolatban) kötődik. Az új garanciák főként a 9. EFA-hoz (31 millió EUR, elsősorban az ágazati szakpolitikai támogatással kapcsolatban), illetve a 10. EFA-hoz (22 millió EUR) kötődnek.

5.2.     FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Jogvita tárgyát képező összegek || - || 0 || - || 0 || 6

ÖSSZESEN || - || 0 || - || 0 || 6

A fenti összegek az EFA-val szembeni jelenlegi kártérítési keresetekhez, egyéb jogvitákhoz és a becsült jogi költségekhez kapcsolódnak. A függő kötelezettségeket és kötelezettségvállalásokat – ha később esetleg esedékessé válnak – az EFA fogja finanszírozni.

5.3.     EGYÉB KÖZZÉTÉTELEK

5.3.1. Költségvetési kötelezettségvállalások

millió EUR

|| 8. EFA || 9. EFA || 10. EFA || ÖSSZESEN 2011.12.31-én || ÖSSZESEN 2010.12.31-én

Még kifizetetlen, fennálló költségvetési kötelezettségvállalások || 157 || 1 643 || 3 794 || 5 594 || 5 991

A gazdasági eredménykimutatásban szereplő kapcsolódó összegek || (29) || (308) || (309) || (646) || (714)

ÖSSZESEN || 128 || 1 335 || 3 485 || 4 948 || 5 277

A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások azokat a nyitva álló kötelezettségvállalásokat jelentik, amelyekre még nem történt kifizetés, illetve amelyeket nem vontak vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei. 2011. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 5 594 millió EUR-t tett ki. A finanszírozandó jövőbeli kötelezettségvállalásként szerepeltetett összeg megegyezik a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásnak a 2011. évi gazdasági eredménykimutatásban kiadásként feltüntetett, kapcsolódó összegekkel csökkentett értékével, és összesen 4 948 millió EUR-t tesz ki.

6.         PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk az Európai Bizottság által az Európai Fejlesztési Alap nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

6.1.     KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

Az EFA pénztári műveleteire vonatkozó szabályokat és elveket a 10. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 215/2008/EK tanácsi rendelet és a belső megállapodás határozza meg.

A fenti rendelet eredményeképpen a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

– Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál – vagy a jegybank által kijelölt pénzintézetnél – vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

– Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más – kevéssé ismert – pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

– A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság a 215/2008/EK tanácsi rendelet 44. cikke alapján az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket (lásd a 6.4. megjegyzést).

A Bizottság pályázati eljárás útján választja ki azokat a kereskedelmi bankokat, amelyek a fent említett elkülönített számlákon kívüli számlákat vezetik az EFA számára.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belső ellenőrzési normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

6.2.     PIACI KOCKÁZAT

6.2.1.  Devizakockázat

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti a devizakockázat.

6.2.2.  Kamatkockázat

Az EFA nem hitelez, ezért nincs kamatkockázata.

A különböző bankszámlákon tartott összegek után azonban kamat keletkezik. A Bizottság ezért az EFA nevében intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a kapott kamatot a piaci kamatlábnak megfelelő és annak ingadozásait követő kamatlábbal számítsák.

A kereskedelmi bankszámlákon a napi egyenleg alapján számolják a kamatot. Az ilyen számlaegyenleg utáni kamatszámítás változó – szerződésben megállapított pozitív vagy negatív különbözettel számolt – piaci kamaton történik. A legtöbb számla esetében a kamatszámítás az egynapos euró indexátlagon (EONIA) alapul, és e kamat bármilyen ingadozása esetén kiigazítják. Más számlák esetében a kamatszámítás az EKB refinanszírozási műveletei esetében alkalmazott határkamatlábon alapul. Ily módon nem áll fenn annak kockázata, hogy az EFA-egyenlegek után a piacinál alacsonyabb kamatot számolnának.

6.3.     HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

A 215/2008/EK tanácsi rendelettel összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot pályázati felhívás útján választanak ki. A pályázati eljárásban való részvételhez szükséges minimum rövid távú hitelkockázati besorolás Moody's P-1 vagy azzal egyenértékű (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is megfelelő lehet.

6.4.     LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulás teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság kincstára és az illetékes kiadási részlegek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről. Ily módon biztosítják, hogy az egy adott időszakban végrehajtandó kifizetések összege ne haladja meg a rendelkezésre álló pénztári forrásokat.

Ezenfelül az EFA napi pénztári műveleteinél automatikus készpénzkezelő eszközök biztosítják, hogy valamennyi EFA-bankszámlán naponta elegendő készpénz álljon rendelkezésre.

7.         KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Nem azonosítottunk egy olyan kapcsolt félhez kapcsolódó tranzakciót sem, amelyet e megnevezésben közzé kellene tenni.

8.         A MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló benyújtásának dátumáig az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének nem jutott tudomására olyan egyéb lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és ilyenről bejelentés sem érkezett. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

9.         A GAZDASÁGI ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az éves gazdasági eredményt az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban – a költségvetési rendelettel összhangban – a pénzforgalmi elszámolás szabályain alapul. Mivel mindkettő ugyanazoknak az alapul szolgáló műveleteknek az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg.     

|| || millió EUR

|| 2011 || 2010

|| ||

ÉVES GAZDASÁGI EREDMÉNY || (2 700) || (2 765)

|| ||

BEVÉTELEK || ||

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések || (52) || (33)

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követelések || (3) || (4)

A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követelések || 10 || 10

Előfinanszírozás nettó hatása || 46 || 53

Nettó elhatárolt bevétel || (13) || (173)

|| ||

KIADÁSOK || ||

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások || 98 || 178

A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek || (249) || (155)

Törölt kifizetések || 17 || 39

Előfinanszírozás nettó hatása || (346) || (353)

Nettó elhatárolt kiadás || 317 || (31)

|| ||

A KÖLTSÉGVETÉSI ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE || (2 874) || (3 233)

9.1. Összeegyeztetett tételek – Bevételek

A költségvetési év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása a visszafizetett előfinanszírozási összegek elszámolása. Ennek a készpénzbevételnek nincs hatása a gazdasági eredményre.

A nettó elhatárolt bevétel elsősorban az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt – kell figyelembe venni.

9.2. Összeegyeztetett tételek – Kiadások

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett – éves költségvetési kiadásként rögzített – új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást – vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást – kell figyelembe venni.

           

2. A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS

BEVEZETÉS

Korábbi EFA-k

· Az átmeneti intézkedésekről szóló, 2000. július 27-i 1/2000 AKCS-EK tanácsi határozat előírja, hogy a korábbi EFA-k felosztatlan forrásainak egy részét a Cotonoui Megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, az átmeneti intézkedések alapján előzetesen használják fel.

· A 2001. március 16-i 410/2001 bizottsági határozat – amely az AKCS-országok indikatív programjainak javára történő kiutalásokat rögzíti az AKCS-EK partnerségi megállapodásnak megfelelően – előírja, hogy a korábbi EFA-k felosztatlan forrásait a szóban forgó EFA-k szabályainak és eljárásainak megfelelően legfeljebb 1,2 milliárd EUR összegig a végrehajtásra használják fel. Ez a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtti időszakra vonatkozik.

· A 2001. június 15-i 1033/2001 bizottsági határozat az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének keretén belül rögzítette a regionális programok és az AKCS-n belüli együttműködés javára elosztott forrásokat.

· A 2002. július 11-i 1252/2002 bizottsági határozat egyrészt a 6. és a 7. EFA általános tartalékainak igénybevételével 60 millió EUR-val megnövelte az AKCS-n belüli együttműködésre szánt keretet, másrészt tervbe vette e pótlólagos pénzeszközöknek a 9. EFA pénzügyi jegyzőkönyvének hatálybalépése előtti időszakban való felhasználását a kiindulási EFA esetében alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően.

· Végül a 2002. december 23-i 3/2002 AKCS-EK minisztertanácsi határozat a 8. EFA felosztatlan forrásaiból (általános tartalék) 25 millió EUR-t az AKCS-EK partnerségi megállapodásban foglalt regionális együttműködéshez csoportosított át.

· Mivel a 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban lezárult, az éves beszámoló ezen EFA-k esetében már nem tartalmaz végrehajtási táblázatot. Az átvitt egyenlegek végrehajtása azonban megtalálható a 9. EFA-ban.

· Akárcsak az elmúlt években, a 2009. évi beszámoló átlátható módon történő bemutatásának biztosítása érdekében az alábbi táblázatok a 8. EFA-n belül elkülönítve szerepeltetik a Loméi Egyezményben előírt programozás alapján, illetve a Cotonoui Megállapodásban előírt programozás alapján felhasznált forrásokat. Ez utóbbinál a számlavezetés és -bemutatás az országok vonatkozásában az AKCS-EK partnerségi megállapodás IV. melléklete 3. cikkének (2) bekezdése alapján történt. Ez a cikk az AKCS-országok vonatkozásában a makrogazdasági támogatás, valamint a programok és projektek támogatásának fedezésére egy „A” keretről rendelkezik, az előre nem látott igények – mint például a sürgősségi segély, az adósságenyhítési kezdeményezések, az exportbevételek ingadozásából eredő hátrányos hatások mérséklését szolgáló támogatás – fedezésére pedig egy „B” keretet vezet be[14]. A régiók vonatkozásában az adatok bemutatása az AKCS-EK partnerségi megállapodás 2. fejezetében (regionális indikatív programok és AKCS-n belüli együttműködés) foglaltaknak megfelelően a regionális programozás alapján történt.

· Az AKCS-EK partnerségi megállapodás Ib. mellékletének (a 2008–2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) 4. pontja alapján a 2007. december 31. és a 10. EFA hatálybalépése között fel nem használt egyenlegeket, valamint az alapokra vonatkozóan visszavont összegeket átcsoportosították a 9. EFA-ba annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós igazgatás cselekvőképességét, és hogy a 10. EFA hatálybalépéséig fedezzék a folyamatban lévő projektek folytatásához szükséges költségeket.

· A 2010/406/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok keretén belüli projektekből visszavont pénzeszközökből 150 millió EUR-t Szudán javára, a leginkább veszélyeztetett népesség szükségleteinek kezelésére fordítanak. Az összeget 2011-ben elkülönítették.

· A 2011/315/EU tanácsi határozat értelmében a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok keretén belüli projektekből visszavont pénzeszközökből 200 millió EUR-t Dél-Szudán javára, a dél-szudáni hároméves fejlesztési terv végrehajtásának támogatására fordítanak. Ezt az összeget még nem különítették el a programozás céljaira.

10. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok által Cotonouban 2000. június 23-án aláírt AKCS-EK partnerségi megállapodás 2003. április 1-jén lépett hatályba. A Cotonoui Megállapodást 2005. június 25-én és 2010. június 23-án módosították.

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat 2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat.

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2006. július 17-én elfogadott belső megállapodás 2008. július 1-jén lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és TOT-oknak nyújtott uniós támogatást a második időszakban (2008–2013) a 10. EFA-ból finanszírozzák, összesen 22 682 millió EUR értékben, amelyből:

– 21 966 millió EUR jut az AKCS-államoknak a módosított Cotonoui Megállapodás Ib. mellékletében foglalt többéves pénzügyi kerettel összhangban, ebből 20 466 millió EUR-t a Bizottság igazgat;

– 286 millió EUR-t a TOT-oknak tartanak fenn, a TOT-ok és az Európai Közösség társulásáról szóló, módosított tanácsi határozat IIAa. mellékletével összhangban, ebből 256 millió EUR-t a Bizottság igazgat;

– és 430 millió EUR jut a Bizottságnak a 10. EFA forrásai programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 6. cikkével összhangban.

A 10. EFA hatálybalépésének napján a fenti összegek kiegészültek a maradványösszegekkel, valamint a 9. EFA-t megelőző alapok keretében az elsődleges mezőgazdasági termékek exportjából származó bevételek stabilizálását biztosító rendszer (STABEX) visszavont kötelezettségvállalásaival. Ezeket az egyenlegeket és visszavont kötelezettségvállalásokat a módosított Cotonoui Megállapodással és a belső megállapodással összhangban használják fel és kezelik.

A 10. EFA fent említett allokációból az Európai Bizottság által kezelt 21 152 millió EUR-s összeg felosztása a következő:

– 15 300 millió EUR a nemzeti indikatív programokra, ennek összetétele:

· 13 500 millió EUR az „A” keretre, ebből 12 467 millió EUR-t nyitottak meg, amelyből 33 millió EUR-t a regionális allokációkhoz csoportosítottak át (MTR régió–PALOP). Ezenkívül a Stabex visszavont kötelezettségvállalásaiból származó 57 millió EUR-val növelték az „A” keretet;

· 1 800 millió EUR a "B" keretre, ebből az eredeti allokáció 601 millió EUR, 1 199 millió EUR pedig az előre nem látható szükségletekre elkülönített tartalék (amelyet az éves FLEX és az ad hoc sebezhetőségi FLEX-mechanizmus, valamint az élelmiszerár-válság megoldásának finanszírozására használnak fel); ebből az összegből 1 624 millió EUR-t nyitottak meg;

– 1 783 millió EUR a regionális indikatív programokra, az átcsoportosított 33 millió EUR-val együtt 1 816 EUR összegű allokációt nyitottak meg;

– 2 700 millió EUR AKCS-n belüli allokáció, ebből 2 664 millió EUR-t nyitottak meg;

– 683 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programok időközi és záró felülvizsgálatát követő allokációkra szánt tartalék;

– 430 millió EUR végrehajtási költségekre, a teljes allokációt megnyitották;

– 256 millió EUR TOT-allokációra:

· 195 millió EUR „A keret”, ebből 66 millió EUR-t nyitottak meg;

· 15 millió EUR „B keret”, ebből 7 millió EUR-t nyitottak meg;

· 40 millió EUR a regionális indikatív programokra, valamennyi allokációt megnyitották;

· 6 millió EUR tanulmányokra és technikai segítségnyújtásra, valamennyi allokációt megnyitották.

- A 10. EFA le nem hívható teljesítménytartaléka

A 10. EFA 2008. július 1-jei hatálybalépése óta a fennmaradó egyenlegeket, valamint a 9. és korábbi EFA-k projektjeihez kapcsolódó, visszavont összegeket átcsoportosítják a 10. EFA teljesítménytartalékába. Ez alól kivételt képeznek a Stabex-pénzeszközök és a 9. EFA igazgatási keretösszege. Ez a tartalék csak a 10. EFA-ra alkalmazandó belső megállapodás 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén használható fel.

A tartalék 2011. december 31-i állapotával kapcsolatos részleteket (millió EUR) az alábbi táblázat tartalmazza:

A 10. EFA le nem hívható tartalékába átcsoportosított összegek: || 438

            mínusz a Tanács által Szudán számára a 2010. július 12-i 2010/406/EU tanácsi határozattal a 9. EFA-hoz átcsoportosított összegek: || -150

A tartalék rendelkezésre álló összege (AKCS+TOT): || 288

Megjegyzés: ezt a tartalékot a 2011. május 23-i 2011/315/EU tanácsi határozat értelmében 200 millió EUR-val csökkenteni kell; a csökkentés összegét Dél-Szudán számára kell átcsoportosítani a 9. EFA-hoz.

- A 10. EFA Stabex-tartaléka

A Stabex-számlák megszüntetését követően a fel nem használt, illetve visszavont kötelezettségvállalásokat a 10. EFA Stabex "A keret" tartalékába (10. EFA belső megállapodása 1. cikkének (4) bekezdése), majd az érintett országok nemzeti indikatív programjába csoportosítják át.

- 10. EFA társfinanszírozás

A 10. EFA keretében 89 millió EUR összegű társfinanszírozás-átcsoportosítási megállapodásokat írtak alá a tagállamokkal; összesen 79 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot nyitottak meg, ez a kifizetési előirányzatoknál 73 millió EUR beszedett összegnek felel meg.

A társfinanszírozási előirányzatok 2011. december 31-i helyzetét az alábbi táblázat mutatja (millió EUR):

|| Kötelezettségvállalási előirányzatok || Kifizetési előirányzatok

Társfinanszírozás – „A” keret || 69 || 61

AKCS-n belüli társfinanszírozás || 12 || 12

Társfinanszírozás – Igazgatási kiadások || 2 || 2

|| 83 || 75

Az elhatározott, lekötött és kifizetett összegekre vonatkozó alábbi táblázatok nettó adatokat tartalmaznak.

Az államok és eszközök szerinti bontást a mellékletek tartalmazzák.

2.1.        ALLOKÁCIÓK

2.2. ÖSSZEVONT KIMUTATÁS

2.3.       IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK

Olasz társfinanszírozás (ITA COF) (1985)

Az Európai Bizottság 1985-ben megállapodást írt alá az olasz kormánnyal a Bizottság által kezelt fejlesztési projektek társfinanszírozásáról.

A megállapodást ezt követően az olasz kormány és a fejlesztésért felelős biztos közötti levélváltások alapján több ízben, legutóbb 2004. december 31-ig meghosszabbították.

A Bizottság ezt követően az E/1588/2004 írásbeli eljárás útján határozatot hozott a társfinanszírozási keretmegállapodás végrehajtásáról. A határozat megállapítja a megállapodás keretében tett kötelezettségvállalások költségvetési és szabályozási keretét. Ennek szellemében a Bizottság határozata előírja, hogy a Bizottság a társfinanszírozást az EFA pénzügyi szabályzatában megállapított rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre. E határozat értelmében az EFA felhatalmazás vagy átruházott felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselői jogosultak kezelni Olaszország e társfinanszírozáshoz való hozzájárulását. A tisztviselők jogosultak továbbá az alkalmazandó szabályokkal összhangban megállapítani a végrehajtás végleges határidejét.

Az Európai Bizottság és az olasz kormány között 1985 júliusában létrejött megállapodás 4. cikkének 4. pontjával összhangban – ezt a rendelkezést az E/1588/2004 határozat 3. cikkének 3. pontja is megerősíti – az olasz kormány 2006. december 15-i levelében kérte a Bizottságot, hogy fizesse vissza a lezárt projektek számlaegyenlegét. Ez akkor összesen 4 708 867,66 EUR-t tett ki. Ezt az összeget 2008 márciusában visszatérítették az olasz kormánynak.

2011. december 31-én az AKCS-országokbeli projektek vonatkozásában a Bizottság által kezelt olasz pénzeszközök helyzete a következőképpen alakult:

Összességében 52, AKCS-országokban végrehajtott projekt részesült olasz társfinanszírozásban a fent említett megállapodás aláírása óta, amelyek közül már csak egy – a Szomália újjáépítését célzó 4. projekt – van folyamatban (ezt a kenyai uniós küldöttség kezeli); az egyes tételek banki egyenlegei a következők:

Projektszám || Ország || Projekt || Egyenleg (EUR) || Egyenleg (EUR)

|| || || || 2010.12.31. || 2011.12.31.

ITA COF || 37 || || A társfinanszírozás kamata || 317 230.20 || 320 646.67

ITA COF || 40 || || Igazgatási kiadások || 408 990.37 || 410 580.63

ITA COF || 50 || SZOMÁLIA || Újjáépítés || 6 722 163.55 || 5 452 595.91

ÖSSZESEN || || || 7 429 706.86 || 6 183 823.21

II. RÉSZ – ÉVES EFA-BESZÁMOLÓ: A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK || CA/454/12

|| 2012. március 15.

|| A dokumentum száma: 12/069

||

|| Auditálta a KPMG

AZ IGAZGATÓTANÁCS

beruházási keret

Pénzügyi kimutatások

2011. december 31-i állapot

|| ||

|| - A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás - Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás - Kimutatás a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól - Cash flow-kimutatás - Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz - Független könyvvizsgálói jelentés ||

SZ.EGYS.:E ||

3.           A BERUHÁZÁSI KERET PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

3.1.       AZ ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR-ban)

|| || 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| Megjegyzések || 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| || ||

Kamat- és kamatjellegű bevételek || 16 || 59 561 || 54 601

Kamat- és kamatjellegű kiadások || 16 || -940 || -2 591

|| || ||

Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek || || 58 621 || 52 010

|| || ||

Díj- és jutalékbevétel || 17 || 2 149 || 11 775

Díj- és jutalékráfordítás || 17 || -144 || -372

|| || ||

Nettó díj- és jutalékbevétel || || 2 005 || 11 403

|| || ||

Pénzügyi műveletek nettó eredménye || 18 || 18 070 || -15 823

|| || ||

A kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszautalásokkal. || 7 || 27 452 || 25 428

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || 8 || -6 888 || -3 714

|| || ||

Általános igazgatási kiadások || 19 || -38 006 || -34 086

|| || ||

|| || ||

Éves nyereség || || 61 254 || 35 218

|| || ||

Egyéb átfogó jövedelem: || || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök – Valósérték-tartalék || || ||

1. Az értékesíthető pénzügyi eszközök valós értékének nettó változása || || 20 574 || 2 962

2. A nyereségben/veszteségben kimutatott nettó összeg || || -3 394 || 1 898

Értékesíthető pénzügyi eszközök összesen || || 17 180 || 4 860

|| || ||

Teljes egyéb átfogó jövedelem || || 17 180 || 4 860

|| || ||

A teljes éves átfogó jövedelem || || 78 434 || 40 078

3.2.       A 2011. DECEMBER 31-I PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

(ezer EUR-ban)

|| Megjegyzések || 2011.12.31. || 2010.12.31. || 2009.12.31.

|| || || ||

ESZKÖZÖK || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 5 || 452 279 || 411 587 || 330 057

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 434 || 1 376 || 12 870

Kölcsönök és követelések || 7 || 1 033 160 || 844 428 || 693 441

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 8 || 251 660 || 194 828 || 164 606

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 9/14 || 87 310 || 100 000 || 87 310

Egyéb eszközök || 10 || 416 || 3 172 || 925

|| || || ||

Eszközök összesen ||   || 1 825 259 || 1 555 391 || 1 289 209

|| || || ||

|| || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || ||

|| || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 || 12 702 || 6 110 || 5 522

Halasztott bevételek || 11 || 33 003 || 29 579 || 24 317

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 12 || 329 660 || 298 415 || 213 850

Egyéb kötelezettségek || 13 || 1 113 ||  940 || 1 560

|| || || ||

Kötelezettségek összesen || || 376 478 || 335 044 || 245 249

|| || || ||

A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 14 || 1 281 309 || 1 131 309 || 995 000

Valósérték-tartalék || || 41 750 || 24 570 || 19 710

Visszatartott nyereség || || 125 722 || 64 468 || 29 250

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 1 448 781 || 1 220 347 || 1 043 960

|| || || ||

A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || || 1 825 259 || 1 555 391 || 1 289 209

3.3.       KIMUTATÁS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAINAK VÁLTOZÁSAIRÓL

(ezer EUR-ban)

|| Lehívott hozzájárulás || Valósérték-tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen

2011. január 1-jén || 1 131 309 || 24 570 || 64 468 || 1 220 347

|| || || ||

Az év során lehívott tagállami hozzájárulások || 150 000 || - || - || 150 000

|| || || ||

Éves nyereség 2011-ben || - || - || 61 254 || 61 254

|| || || ||

A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || - || 17 180 || - || 17 180

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 150 000 || 17 180 || 61 254 || 228 434

|| || || ||

2011. december 31-én || 1 281 309 || 41 750 || 125 722 || 1 448 781

|| || || ||

|| Lehívott hozzájárulás || Valósérték-tartalék || Visszatartott nyereség || Összesen

2010. január 1-jén || 995 000 || 19 710 || 29 250 || 1 043 960

|| || || ||

Az év során lehívott tagállami hozzájárulások || 130 000 || - || - || 130 000

Felhasználatlan kamattámogatások || 6 309 || - || - || 6 309

Éves nyereség 2010-ben || - || - || 35 218 || 35 218

|| || || ||

A teljes éves egyéb átfogó jövedelem || - || 4 860 || - || 4 860

|| || || ||

A hozzájárulást fizetők forrásainak változásai || 136 309 || 4 860 || 35 218 || 176 387

|| || || ||

2010. december 31-én || 1 131 309 ||  24 570 || 64 468 || 1 220 347

|| || || ||

|| || || ||

3.4.       CASH FLOW-KIMUTATÁS A 2011. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉV VONATKOZÁSÁBAN

|| 2011.01.01-től 2011.12.31-ig || 2010.01.01-től 2010.12.31-ig

MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK || ||

A pénzügyi év nyeresége || 61 254 || 35 218

Kiigazítás || ||

Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés || 3 172 || 3 714

Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés nettó változása || -27 452 || -25 428

Kölcsönökön és követeléseken realizált kamat || -10 512 || -13 239

Az elhatárolt kamat változásai és a kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéke || -2 801 || -466

A halasztott bevételek növekedése || 3 424 || 5 262

Az árfolyamváltozások kölcsönökre gyakorolt hatása || -15 337 || -24 626

Az árfolyamváltozások értékesíthető pénzügyi eszközökre gyakorolt hatása || 34 || -538

A működési tevékenységekből származó nyereség (a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt) || 11 782 || -20 103

|| ||

Kölcsönfolyósítás || -237 040 || -206 952

Kölcsönök visszafizetése || 104 410 || 119 724

A származtatott termékek valós értékének változásai || 7 534 || 12 082

Értékesíthető pénzügyi eszközök állományának növekedése || -67 829 || -50 952

Értékesíthető pénzügyi eszközök eladása || 24 971 || 22 414

Egyéb eszközök állományának csökkenése/növekedése || 2 756 || -2 247

Egyéb kötelezettségek állományának növekedése/csökkenése || 173 || -620

Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése/csökkenése || 4 144 || -2 324

|| ||

Működési tevékenységekből származó nettó cash flow || -149 099 || -128 978

|| ||

FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK || ||

A tagállamoktól beszedett hozzájárulások || 136 345 || 187 310

A tagállamoktól kamattámogatás címén beszedett összegek || 76 345 || 40 000

A tagállamok nevében kamattámogatás címén kifizetett összegek || -22 899 || -16 802

|| ||

Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow || 189 791 || 210 508

|| ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése || 40 692 || 81 530

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi év kezdetén || 411 587 || 330 057

|| ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén || 452 279 || 411 587

3.5.       MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ

1 Általános információ

A beruházási keretet (a továbbiakban: beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 23-án módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A megállapodás keretében történő finanszírozás az uniós tagállamok költségvetéseiből történik, a kifizetésre pedig egymást követő öt-hat éves időszakokra elfogadott pénzügyi jegyzőkönyvek alapján kerül sor. A megállapodás keretén belül és a 10. Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: EFA) néven 2008. július 1-jén – a 2008–2013-as időszakra vonatkozóan – hatályba lépett második pénzügyi jegyzőkönyv hatálybalépését követően az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: EBB) feladata az alábbiak kezelése:

- a beruházási keret, egy 3 185,5 millió EUR-nyi kockázatot hordozó forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve;

- a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, 400 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve 1,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatások legfeljebb 10 %-a projektekkel kapcsolatos technikai segítség finanszírozására is fordítható.

Az EBB Igazgatási Bizottságának javaslatára az EBB Igazgatótanácsa 2012. március 15-én elfogadta, majd 2012. április 30-ig történő jóváhagyásra a Kormányzótanács elé továbbította e pénzügyi kimutatásokat.

2 Lényeges számviteli politikák

2.1. A beszámolókészítés alapja – Megfelelésre vonatkozó kijelentés

2011-ben a beruházási keret az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat használta pénzügyi kimutatásainak összeállításához; a standardok alkalmazására az IFRS 1 „A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása” standardnak megfelelően került sor, az áttérés időpontjaként 2011. január 1-jét vették.

2.2. Jelentős számviteli feltevések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

§ Pénzügyi eszközök valós értéke

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző – matematikai modelleket tartalmazó – értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A mérlegelés kiterjed a likviditás vizsgálatára, és olyan modell-adatokat vesz figyelembe, mint a korreláció vagy a három hónapnál hosszabb lejáratú derivatívák volatilitása.

§ Kölcsönökből és követelésekből származó értékvesztés

Minden jelentés összeállításakor felülvizsgálják a beruházási keret problémás kölcsöneit és követeléseit, így értékelve, hogy az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztést. Az Európai Beruházási Bank vezetőségének értékítéletére különösen a jövőbeli cash flow összegének és időzítésének becslése során van szükség, a tartalék szintjének megállapításához. Az ilyen becslések számos tényezővel kapcsolatos feltevéseken alapulnak, a tényleges eredmények ettől eltérhetnek, amelynek következtében a tartalék jövőbeni nagysága változhat. A jelentős egyedi kölcsönökre és követelésekre képzett különleges tartalékon felül a beruházási keret általános értékvesztési veszteségre is képez tartalékot olyan kockázatokkal szemben, amelyek ugyan önmagukban nem tennék szükségessé különleges tartalék képzését, ám a velük kapcsolatos nemfizetés kockázata nagyobb, mint amikor eredetileg nyújtották őket.

A kölcsönt értékvesztettnek ítélik akkor, ha a kamat- és tőkefizetés legalább 90 napja esedékes, és az Európai Beruházási Bank vezetősége megállapítja az értékvesztés objektív jeleit.

§ Nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések értékelése általában a következő tényezők egyikén alapszik:

- jelenlegi, független piaci tranzakciók;

- olyan másik eszköz jelenlegi valós értéke, amely alapjában véve azonos;

- a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow; illetve

- egyéb értékelési modellek.

A cash flow és a nem jegyzett, értékesíthető tőkebefektetések diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az eszköz megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

§ Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan értékvesztést számolnak el abban az esetben, ha az értékesíthető tőkebefektetéseknél a valós érték jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken, illetve akkor, ha a veszteség egyéb objektív módon bizonyított. A „jelentős mérték” és „tartósság” megítélése mérlegelést igényel. A beruházási keret általában a legalább 30 %-os veszteséget tekinti „jelentősnek”, „tartós” alatt pedig a 12 hónapnál hosszabb időszakot érti. A Keret ezenfelül más tényezőket is értékel, többek között a jegyzett részvények árfolyama és a jövőbeli cash flow normál volatilitását, valamint a nem jegyzett részvények értékét diszkontáló tényezőket.

2.3. A számviteli politika változása

A 2011. december 31-re vonatkozó pénzügyi kimutatások elkészítéséhez a beruházási keret az Európai Unió által elfogadott IFRS-ekhez orientálódó számviteli politikák helyett az Európai Unió által elfogadott IFRS-eken alapuló számviteli politikákat alkalmazta számviteli politikaként. Az EBB vezetése úgy véli, hogy a számviteli politika megváltoztatásával relevánsabb tájékoztatás adható a Keret ügyleteiről és pénzügyi helyzetéről. A számviteli politika változása semmilyen hatást nem gyakorol a Keret pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatására, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásra, a kimutatásra a hozzájárulást fizetők forrásainak változásairól, vagy a cash flow-kimutatásra. A változások csak a pénzügyi kimutatásokhoz csatolt, az IFRS 7 standardnak megfelelően elkészített kockázatkezelési megjegyzéseket, valamint az IFRS 7 standardnak megfelelő, a pénzügyi eszközök valós értékére vonatkozó közzétételeket érintik.

Az újonnan alkalmazandó standardok, standardmódosítások és értelmezések némelyike a 2012. január 1-jén vagy azután kezdődő éves időszakokra alkalmazandó, így e pénzügyi kimutatások elkészítéséhez nem került felhasználásra.

IFRS 9 – Pénzügyi instrumentumok

Az IASB által az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok standard leváltására indított háromrészes projekt első lépéseként ez a standard újból meghatározza a pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriáit, illetve számviteli kezelésüket. A standard még nincs kész állapotban, de a későbbiekben teljes mértékben az IAS 39 helyébe léphet. A standard legújabb változatának bevezetésére kitűzött határidő 2013. január 1., a hatálybalépés tervezett időpontja 2015. január 1. A Keret nem tervezi e standard korai bevezetését, amelynek hatása még nem ismert.

A következő két standardot 2011-ben bocsátották ki, hatálybalépésük napja 2013. január 1. E két standard bevezetésének a Keret pénzügyi kimutatásaira gyakorolt hatása még nem ismert.

IFRS 12 – Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele

E standard célja, hogy előírja azon információk közzétételét, amelyek segítségével a pénzügyi kimutatások felhasználói értékelni tudják a más gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek jellegét és kapcsolódó kockázatait, továbbá pénzügyi helyzetre, pénzügyi teljesítményre és cash flowra gyakorolt hatásait.

IFRS 13 – Valós értéken történő értékelés

Ez a standard meghatározza a valós érték fogalmát, megállapítja a valós értéken történő értékelés kereteit és közzétételeket ír elő a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatban.

2.4. A lényeges számviteli politikák összefoglalása

2.4.1 Az eurótól eltérő pénznemek átszámítása

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, ami egyben a funkcionális pénznem is.

A eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a mérlegfordulónapon érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő tételeket a hónap végén érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra.

2.4.2 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé.

2.4.3 A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A pénzeszközök elszámolása a teljesítés dátuma alapján történik.

§ Kölcsönök

A beruházási keretből nyújtott kölcsönök akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A kölcsönöket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg, a tranzakciós költségeket is tartalmazó kölcsönösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig értékcsökkenési leírással csökkentett értéken értékelik, a tényleges hozam módszert alkalmazva, és levonva minden, értékvesztésre vagy behajthatatlanságra képzett céltartalékot.

§ Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan eszközök, amelyeket ilyennek minősítettek, vagy amelyek nem minősíthetők a nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt eszköznek, lejáratig tartandó befektetésnek, kölcsönnek vagy követelésnek. Ide tartoznak a tőkeeszközök és a kockázatitőke-alapokba történő befektetések.

A kezdeti értékelés után az értékesíthető pénzügyi eszközöket valós értéken tartják nyilván. Az aktív piacokból nem levezethető tőkebefektetések valós értékének meghatározásánál a következők érvényesek:

a. Kockázatitőke-alapok

Minden kockázatitőke-alap valós értéke – amennyiben számítása az IFRS-sel egyenértékűnek elismert nemzetközi értékelési irányelvek (pl. az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület által közzétett nemzetközi magán- és kockázatitőke-értékelési irányelvek – IPEV-irányelvek) alapján történik – az alap által közölt utolsó nettó eszközértéken alapul. Mindazonáltal a beruházási keret kezelői határozhatnak az alap által jelentett nettó eszközérték kiigazításáról, amennyiben olyan kérdések merülnek fel, amelyek befolyásolhatják az értékelést.

b. Közvetlen tőkebefektetések

A befektetés valós értéke a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi kimutatásokon alapul, adott esetben a részesedés megszerzésekor alkalmazott modellt újra felhasználva.

A kockázatitőke-alapok és a közvetlen tőkebefektetések nem realizált nyereségét és veszteségét addig szerepeltetik a hozzájárulást fizetők forrásain belül, amíg a befektetés értékesítésre, beszedésre nem kerül, vagy el nem idegenítik, illetve amíg úgy nem határoznak, hogy az adott befektetésre értékvesztést számolnak el. Amennyiben egy értékesíthető befektetésre értékvesztést számolnak el, az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza a korábban a saját tőkében szerepeltetett, halmozott nem realizált nyereséget vagy veszteséget.

A nem jegyzett befektetések valós értékét elismert értékelési technikák (például diszkontált cash flow vagy többszörözés) alkalmazásával határozzák meg. E befektetéseket bekerülési értéken számolják el, ha a valós érték nem mérhető megbízható módon.

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IAS 27 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20 %-át birtokolja.

§ Biztosítékok

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi biztosítékokat a várt díjbevétel nettó jelenértékének megfelelő valós értéken számolják el. A számítást a tranzakció megkezdésénél végzik el, a mérlegen pedig az „egyéb eszközök” és az „egyéb kötelezettségek” alatt, a „pénzügyi biztosítékok” sorban tüntetik fel.

A kezdeti megjelenítést követően a beruházási keret e biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségeit az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

- a biztosíték alapján keletkező bármely pénzügyi kötelezettség rendezéséhez szükséges kiadások – a vonatkozó tényezők és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján rendelkezésre álló információk alapján – becsült értéke;

- a kezdetben megjelenített összeg, csökkentve a halmozott amortizációval. A kezdetben megjelenített összeg értékcsökkenéssel számított értékét a biztosításmatematikai módszer használatával számítják ki.

A pénzügyi biztosítékokhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „díj- és jutalékbevételek” sora tartalmazza.

A Keret így biztosított eszközeire ezt követően a biztosításmatematikai módszert alkalmazva értékcsökkenést számolnak el, és értékvesztési tesztet végeznek.

A garanciamegállapodás aláírásakor a biztosítékot függő kötelezettségként tüntetik fel a beruházási keret felé, a biztosíték igénybevételekor pedig kötelezettségvállalásként.

2.4.4 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A beruházási keretre vonatkozóan minden egyes mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére. A pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz-csoportra nézve értékvesztés akkor és csak akkor merül fel, illetve számolandó el, ha objektív bizonyítékai vannak az eszköz kezdeti megjelenítését követően bekövetkezett, egy vagy több esemény által eredményezett értékvesztésnek (bekövetkezett veszteség), és a veszteség olyan hatással van a pénzügyi eszköz vagy pénzügyi eszköz-csoport becsült jövőbeli cash flow-jára, amelyet megbízhatóan lehet becsülni. Az értékvesztést bizonyíthatja, ha a hitelfelvevő vagy a hitelfelvevők csoportja láthatólag jelentős pénzügyi nehézségekkel küszködik, késésben van a kamat- és tőkefizetéssel, vagy elmulasztja azt, fennáll a valószínűsége, hogy csődbe megy vagy egyéb pénzügyi átalakításra szorul, illetve a rendelkezésre álló adatok a becsült jövőbeli cash flow mérhető csökkenésére utalnak, mint például a hátralék vagy a gazdasági feltételek késedelmes fizetéshez vagy nemfizetéshez vezető változása.

A pénzügyi év végén kintlévő és értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken számított kölcsönökre értékvesztést számolnak el, amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az eredeti szerződés szerinti összeg vagy azzal egyenértékű érték része vagy egésze behajthatatlan. Amennyiben objektív bizonyíték van rá, hogy ténylegesen értékvesztés történt, az értékvesztés összegét az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeli cash flow jelenértéke közötti különbségben adják meg. Az eszköz könyv szerinti értékét különálló értékvesztési számla alkalmazásával csökkentik, az értékvesztés összege pedig szerepel az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban. A kamatbevételt a továbbiakban a csökkentett könyv szerinti értéknek megfelelően számítják, az eszköz tényleges kamatlába alapján. A kölcsönöket a megfelelő értékhelyesbítéssel együtt akkor írják le, ha nincs kilátás a jövőbeli behajtásra. Amennyiben az értékvesztés után bekövetkezett esemény következtében az értékvesztés becsült összege a későbbi években növekszik vagy csökken, a különálló értékvesztési számla módosításával növelik vagy csökkentik a korábban megállapított értékvesztési összeget.

A beruházási keret minden egyes művelet kapcsán hitelkockázat-elemzést végez, így nincs szüksége átfogó értékvesztési vizsgálatokra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre vonatkozóan a beruházási kereten belül minden mérlegfordulónapon értékelik, hogy van-e objektív bizonyíték arra, hogy értékvesztés történt. Objektív bizonyítéknak számít, ha a befektetés valós értéke jelentősen vagy tartósan a bekerülési érték alá csökken. Amennyiben az értékvesztés bebizonyosodott, a halmozott veszteséget (amely a beszerzési költség és a jelenlegi valós érték különbsége, csökkentve az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az adott befektetéssel kapcsolatban korábban megjelenített értékvesztés összegével) eltávolítják a hozzájárulást fizetők forrásai sorból és az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban szerepeltetik. Az értékesíthető pénzügyi eszközökből származó értékvesztés nem kerül visszaírásra az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, a valós érték értékvesztés után bekövetkező növekedését közvetlenül a hozzájárulást fizetők forrásaiban számolják el.

Az Európai Beruházási Bank kockázatkezelési egysége értékvesztés szempontjából legalább évente egyszer felülvizsgálja a befektetett pénzügyi eszközöket. Ennek alapján a következő kiigazításokra kerülhet sor: a leszámítolás összegének az eszközök élettartamára történő felosztása az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban, valamint az eredeti értékvesztés újraértékeléséhez szükséges valamennyi kiigazítás.

2.4.5 Származtatott pénzügyi eszközök

A származtatott pénzügyi eszközök közé tartoznak a keresztdevizás swap-ügyletek, a keresztdevizás kamatswap-ügyletek és a határidős devizaügyletek.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet – az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban – annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

A 2010. és 2011. december 31-i állapot szerint a beruházási keret nem bocsátkozott fedezeti ügyletekbe. Minden derivatívát valós értéken szerepeltetnek az eredménykimutatásban. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származtatott pénzügyi eszközök valós értékében bekövetkező változásokat a „Pénzügyi műveletek nettó eredménye” tartalmazza.

2.4.6 Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

- a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról;

- az eszközök az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartoznak;

- az összes többi eszközosztály alá rendelt eszközosztályba tartozó valamennyi pénzügyi eszköz azonos jellemzőkkel bír;

- az eszköznek nincs olyan jellemzője, aminek következtében az kötelezettségnek minősülne; valamint

- az eszköz élettartama alatt az eszköznek tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az eszköz élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

2.4.7  A kölcsönökből származó kamatjövedelem

A beruházási keretből nyújtott kölcsönöket az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Kölcsönök és követelések) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a tényleges kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a kölcsön várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a kölcsön nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy kölcsön nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti tényleges kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

2.4.8  Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keretbe hozzájárulást fizetők forrásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

2.4.9  Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevétele

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek kamatbevételét a beruházási keret átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

2.4.10  Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként. A kötelezettségvállalási díjakat elhatárolják, és a ténylegeskamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó kölcsön nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra könyvelik el jövedelemként.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le.

2.4.11  Adózás

Az Európai Közösségek Egységes Tanácsának és Egységes Bizottságának létrehozásáról szóló, 1965. április 8-i szerződéshez csatolt, az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3 Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

- hitelkockázat – az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is;

- likviditási kockázat – annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során;

- piaci kockázat – megfigyelhető piaci változóknak, például kamatlábaknak, devizaárfolyamoknak és tőkepiaci áraknak való kitettség.

3.1. Kockázatkezelési szervezet

Az Európai Beruházási Bank folyamatosan a körülményekhez igazítja kockázatkezelési politikáját. Rendszereket üzemeltet a tevékenységeiben rejlő fő kockázatok, vagyis a hitel-, a piaci és a likviditási kockázat kontrolljára és jelentésére.

A bank kockázatkezelése független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt hitel- és részvényárfolyam-kockázatokat. A kockázatkezelés a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységektől. A kockázattal kapcsolatos ügyekről a kockázatkezelési főigazgató az Európai Beruházási Bank kijelölt alelnöke felé jelent. A kijelölt alelnök rendszeres találkozókon vitatja meg a kockázattal kapcsolatos kérdéseket az Ellenőrző Bizottsággal. Felelősségi körébe tartozik továbbá az Európai Beruházási Bank Igazgatási Bizottsága és Igazgatótanácsa felé való kockázati jelentéstétel felügyelete.

3.2 Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1. Hitelkockázati politika

A kölcsönügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor a bank a hitelkockázat számszerűsítésére és árazására törekszik. A beruházási keret a társaságok vagy pénzügyi intézmények kapcsán olyan belső minősítési módszertant dolgozott ki, amelynek rendeltetése a fő kölcsönfelvevő/kezességvállaló kedvezményezett partnerek belső minősítésének meghatározása. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, bankok, közszektorbeli intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely – a bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve – egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek kezdetben – kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően – olyan belső minősítést kapnak, amely hosszú távú devizaadóssági (vagy szükség esetén helyi pénznemre vonatkozó) minősítésüket tükrözi.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez nem a belső minősítési módszertant használják, hanem az ágazat számára relevánsabb hitelkockázat-értékelő eszköztárat, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést és várható veszteséget rendelnek.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. Az egyes ügyletek maximális névleges értékének korlátját az ügylet várható vesztesége szabja meg. A partnerméretre vonatkozó korlátok az összevont kitettségekre érvényesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát és hosszú lejáratú külső finanszírozásának összességét tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében a Keret az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

- projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog); és/vagy

- garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, készfizető kezességvállalások).

A Keret emellett néha használ a projektkockázathoz közvetlenül nem kapcsolódó hitelminőség-javítási eszközöket is, például egyéb zálogokat vagy bankgaranciákat.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2. Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek - közöttük a derivatíváknak – a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

Maximális kitettség (ezer EUR-ban) || 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

ESZKÖZÖK || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 452 279 || 411 587

Származtatott pénzügyi eszközök || 434 || 1 376

Kölcsönök és követelések || 1 033 160 || 844 428

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 87 310 || 100 000

Egyéb eszközök || 416 || 3 172

Eszközök összesen || 1 573 599 || 1 360 563

|| ||

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK || ||

Függő kötelezettségek || ||

- Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 45 000

Kötelezettségvállalási előirányzatok || ||

- Nem folyósított kölcsönök || 701 092 || 808 865

- Lehívott biztosítékok || 7 909 || 9 484

Mérleg kívüli tételek összesen || 729 001 || 863 349

|| ||

Teljes hitelkitettség || 2 302 600 || 2 223 912

3.2.3. Kölcsönök és követelések hitelkockázata

3.2.3.1 Kölcsönök és követelések hitelkockázat-mérése

A Keret minden egyes hitelnyújtási ügylete kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a kölcsönbesorolás. A kölcsönbesorolást a kölcsönfelvevő minőségén, a kölcsön lejáratán, a garancián és adott esetben a garantőrön alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A kölcsönbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a kölcsönök hitelkockázatának relatív rangsorát. A kölcsönbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A kölcsönbesorolásokat a következő célokból használják:

- a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként;

- a felügyeleti erőfeszítések megosztásának eszközeként;

- a kölcsön adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként;

- a várható veszteségeken alapuló kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A kölcsönbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

i) A kölcsönfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a kölcsönfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. A bank a Bázel II. általa választott továbbfejlesztett megközelítésével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a kölcsönfelvevők és a garantőrök belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii) A csődkorreláció: ez a mutató a kölcsönfelvevő és a garantőr egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a kölcsönfelvevő és a garantőr fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb lesz a garancia értéke, és így a kölcsönbesorolásé is.

iii) A biztosítéki eszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az eszköztípusnak az együttes értékelésével számítják.

iv) A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a kölcsön minőségét és javítja belső besorolását.

v) A kölcsön futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a kölcsön futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A kölcsön várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a kölcsönt az alábbi kölcsönbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

A    Első osztályú kölcsönök: e kölcsönök további három alkategóriára oszthatók: Az A° alkategóriába az uniós államadósság kockázatai tartoznak, vagyis a tagállamoknak nyújtott vagy általuk teljes körűen, kifejezetten és feltétel nélkül garantált olyan kölcsönök, amelyek esetében nem várhatóak visszafizetési nehézségek és amelyek esetében az előre nem látható veszteségek allokált aránya 0%. Az A+ alkategóriába az olyan, nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) kölcsönök tartoznak, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása. Az A– alkategóriába olyan hitelnyújtási műveletek tartoznak, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát (például hosszú lejáratuk miatt, vagy mert egy egyébként kitűnő biztosíték jövőbeli árát magas volatilitás jellemzi) némi kétely övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke igen csekélyre várható.

B    Magas minőségű kölcsönök: a bank az ezen eszközosztályba tartozó kölcsönök stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeni minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B– alkategória szolgál.

C    Jó minőségű kölcsönök: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen kölcsönök 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

D    Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő kölcsönök között. A kölcsönbesorolás ezen „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D– alkategória szolgál. A D– besorolású kölcsönök fokozott felügyeletet igényelnek.

E    E kölcsönbesorolási kategóriában a kölcsönök kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan kölcsönöket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a kölcsönöket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E– alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E– besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

F    Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú kölcsönökre utal. F– besorolást csak olyan fennálló kölcsönök kaphatnak, amelyeknél a kölcsönszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a kölcsönadott tőke veszteségével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D– vagy annál rosszabb belső besorolású kölcsönök általában felkerülnek a megfigyelt kölcsönök listájára. Amennyiben azonban a kölcsönt eredetileg is D– vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a megfigyelési listára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása ennél is tovább romlik.

A Keret kölcsönportfóliójának a fent ismertetett kölcsönbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2 A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt és a folyósított kölcsönökre vonatkozó maximális hitelkockázati kitettséget mutatja kölcsönfelvevők szerinti bontásban, a garantőrök által nyújtott garanciákra is tekintettel:

2011. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Nem garantált || Összesen

Bankok || 111 020 || 197 245 || 308 265

Vállalatok || 71 300 || 475 012 || 546 312

Közintézmények || 37 670 || - || 37 670

Államok || 6 214 || 134 699 || 140 913

Teljes folyósítás || 226 204 || 806 956 || 1 033 160

Aláírt, de nem folyósított || 183 918 || 517 174 || 701 092

2010. december 31-én (ezer EUR-ban) || Garantált || Nem garantált || Összesen

Bankok || 101 675 || 156 488 || 258 163

Vállalatok || 304 283 || 127 611 || 431 894

Közintézmények || 36 667 || - || 36 667

Államok || 6 779 || 110 925 || 117 704

Teljes folyósítás || 449 403 || 395 025 || 844 428

Aláírt, de nem folyósított || 279 425 || 529 410 || 808 865

3.2.3.3 Hitelminőségi elemzés a kölcsönfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2011. december 31-i, illetve 2010. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

2011. december 31-én || ||  Magas besorolású ||  Átlagos besorolású ||  Minimálisan elfogadott kockázatú ||  Nagy kockázatú ||  Besorolás nélküli ||  ÖSSZESEN

(ezer EUR-ban) || || || || || ||

|| ||  A to B- ||  C ||  D+ ||  D- and below || ||

Kölcsönfelvevő || Bankok || 50 002 || 9 674 || 39 966 || 356 629 || 351 476 || 807 747

Társaságok || 3 917 || 5 279 || - || 635 825 || - || 645 021

Közintézmények || - || - || - || 38 761 || - || 38 761

Államok || - || - || - || 242 723 || - || 242 723

ÖSSZESEN || || 53 919 || 14 953 || 39 966 || 1 273 938 || 351 476 || 1 734 252

2010. december 31-én || ||  Magas besorolású ||  Átlagos besorolású ||  Minimálisan elfogadott kockázatú ||  Nagy kockázatú ||  Besorolás nélküli ||  ÖSSZESEN

(ezer EUR-ban) || || ||   || || ||

|| ||  A – B- ||  C ||  D+ ||  D- és rosszabb || ||

Kölcsönfelvevő || Bankok || 4 915 || 19 754 || 16 208 || 335 759 || 359 497 || 736 133

Társaságok || 4 189 || 5 095 || 3 366 || 595 062 || - || 607 712

Közintézmények ||  - || - || - || 37 757 || - || 37 757

Államok ||  - ||  - || - || 271 691 || - || 271 691

ÖSSZESEN || || 9 104 || 24 849 || 19 574 || 1 240 269 || 359 497 || 1 653 293

3.2.3.4 Kölcsönök és követelések hitelkoncentrációja

3.2.3.4.1.      Földrajzi elemzés

A kölcsönfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret kölcsönportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő országa || 2011.12.31. || 2010.12.31.

Regionális – AKCS || 99 543 || 94 789

Uganda || 117 035 || 102 676

Regionális - Nyugat-Afrika || 14 161 || 6 659

Mozambik || 126 666 || 86 992

Mauritánia || 43 427 || 29 359

Etiópia || 84 266 || 52 449

Dominikai Köztársaság || 66 118 || 55 717

Kenya || 65 611 || 69 183

Kamerun || 60 706 || 67 546

Zambia || 43 294 || 50 557

Kongói Demokratikus Köztársaság || 8 980 || 2 742

Nigéria || 28 691 || 49 395

Regionális – Csendes-óceáni térség || 20 603 || 29 766

Regionális - Közép-Afrika || 12 109 || 13 838

Jamaica || 59 317 || 30 062

Madagaszkár || 1 253 || 1 503

Mauritius || 12 732 || 14 742

Ghána || 7 812 || 10 585

Angola || 13 598 || 6 719

Trinidad és Tobago || 1 002 || 5 269

Burkina Faso || 12 588 || 14 242

Malawi || 5 833 || 6 086

Új-Kaledónia || 4 673 || 1 802

Ruanda || 11 197 || 9 600

Niger || 3 950 || 5 935

Francia Polinézia || 3 131 || 2 734

Botswana || - || 1 609

Szenegál || 10 329 || 6 779

Lesotho || 3 902 || 3 751

Vanuatu || 3 917 || 4 189

Belize || 103 ||  729

Grenada || 2 698 || 2 907

Gabon || 1 509 || 2 014

Togo || 53 224 || -

Zöld-foki-szigetek || 28 405 || -

Dzsibuti || 777 || 1 504

ÖSSZESEN || 1 033 160 || 844 428

3.2.3.4.2 Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret kölcsönportfóliójának a kölcsönfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek az átfogó kölcsönök között szerepelnek (ezer EUR-ban):

A kölcsönfelvevő gazdasági ágazata || 2011.12.31. || 2010.12.31.

Átfogó kölcsönök és ügynökségi megállapodások || 218 912 || 232 581

Légitársaságok és repülőgépgyártás || 103 ||  729

Repülőterek és légiforgalom-szervezési rendszerek || 31 052 || 30 062

Alapanyagok és bányászat || 135 573 || 119 512

Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek || 20 400 || 5 925

Ivóvíz, szennyvíztisztítás || 33 247 || 17 074

Villamos energia, szénipar, egyéb || 358 745 || 320 490

Élelmiszerlánc || 1 244 || 1 491

Tárgyi eszközök/tartós fogyasztási cikkek || 3 902 || 3 751

Tengeri szállítás, egyéb || 6 214 || 6 779

Nyersanyag-feldolgozás, építőipar || 29 025 ||  64

Papírlánc || 4 840 || 2 603

Út- és autópályaépítés || 62 856 || 23 125

Távközlés || 24 963 || 26 621

Szolgáltatás és egyéb || 102 084 || 53 620

ÖSSZESEN || 1 033 160 || 844 428

3.2.3.5 Kölcsönhátralékok

A késedelmes összegeket a „Késedelmes fizetések nyomon követési útmutatója” elnevezésű eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik.

A késedelmes összegek nyomon követése és jelentése általában az EBB Ügyletmonitoring és Adósságkezelési Igazgatóságához tartozó, késedelmes fizetésekkel foglalkozó csoport feladata. A csoport havonta jelentést készít a Keret kölcsöneinek esedékes, de be nem fizetett törlesztőrészleteiről, havi bontású táblázatba foglalva a nyolc napot meghaladó késéseket. A havi jelentés ország, kölcsön és törlesztőrészlet szerinti bontásban részletesen bemutatja a már meghozott vagy meghozandó intézkedéseket.

Emellett a több mint 90 napja esedékes kölcsönökről külön jelentést készítenek és küldenek el az Európai Bizottságnak. Az EBB Igazgatási Bizottsága évente kétszer összefoglaló táblázatot kap a több mint 30, illetve 90 napja esedékes kölcsönhátralékokról, amelyhez csatolva egy jelentés összehasonlító információkat szolgáltat a hátralékok éves és féléves alakulásáról.

Az érintett kölcsönök hátralékai az alábbiakban láthatók (ezer EUR-ban):

|| Több mint 30 napja esedékes törlesztőrészletek || Több mint 90 napja esedékes törlesztőrészletek || Több mint 180 napja esedékes törlesztőrészletek

|| || ||

2011.12.31. || 14 087 || 10 179 || 10 146

2010.12.31. || 8 224 || 4 461 || 4 366

3.2.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2011. december 31-én a befektetések csak bankbetét és más rövid távú pénzügyi eszköz formáját öltötték. A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

Az engedélyezett bankoknak vagy kibocsátóknak a rövid táv tekintetében legalább A-1/P-1/F1 (Moody’s, S&P, Fitch) minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankok vagy kibocsátók engedélyezett korlátjának felső határa jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró).

Az engedélyezett jogalanyoknál elhelyezett betétek lekötési ideje nem haladhatja meg a három hónapot, mértéke legfeljebb a hitelkitettségi korlátig terjedhet.

2011. december 31-én, illetve 2010. december 31-én a Keret által birtokolt bankbetétek és rövid távú kereskedelmi papírok legalább P-2 minősítést értek el a Moody’s-nál.

Az alábbi táblázat a bankbetétek és a felhalmozott kamatok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

A rövid távú minősítések elvárt minimuma || A Moody’s minősítése || 2011.12.31. || 2010.12.31.

P-1 || A1 || 117 603 || 26% || 138 724 || 36%

P-1 || A2 || 179 938 || 40% || 18 822 || 5%

P-1 || Aa2 || 28 622 || 6% || 118 562 || 31%

P-1 || Aa3 || 105 547 || 24% || 110 527 || 29%

P-2 || A3 || 17 441 || 4% || - || -

ÖSSZESEN || || 449 151 || 100% || 386 635 || 100%

Az alábbi táblázat a rövid távú kereskedelmi papírok állományát mutatja (ezer EUR-ban):

A rövid távú minősítések elvárt minimuma || A Moody’s minősítése || 2011.12.31. || 2010.12.31.

P-1 || A1 || - || - || 21 473 || 100%

ÖSSZESEN || || - || - || 21 473 || 100%

3.2.5. Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1 Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus kölcsönműveletek fedezésére swap-ügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az Európai Beruházási Bank minden swap-ügyletet külső partnerrel hajt végre. A swap-ügyletek feltételeit minden esetben az Európai Beruházási Bank és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2 A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret megbízásából végrehajtott swap-ügyletekre ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swap-partnerek kiválasztásakor az Európai Beruházási Bank ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swap-ügyletei kapcsán.

Az Európai Beruházási Bank a swap-ügyletekkel és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeni kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

Az alábbi táblázat a swap-szerződések (keresztdevizás swap-ügyleteket és keresztdevizás kamatswap-ügyleteket tartalmazó, de rövid távú kamatswapok nélkül értelmezett) állományának lejárati szerkezetét mutatja, névérték és valós érték szerinti bontásban:

Swap-szerződések 2011. december 31-én || kevesebb mint || 1 és || 5 és || több mint || 2011 összesen

(ezer EUR-ban) || 1 év || 5 év között || 10 év között || 10 év ||

|| || || || ||

Névérték || 7 042 || 43 593 || 16 899 || - || 67 534

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || -674 || -1 331 || -3 869 || - || -5 874

Swap-szerződések 2010. december 31-én || kevesebb mint || 1 és || 5 és || több mint || 2010 összesen

(ezer EUR-ban) || 1 év || 5 év között || 10 év között || 10 év ||

|| || || || ||

Névérték || 431 || 37 822 || 65 514 || 1 440 || 105 207

Valós érték (vagyis nettó diszkontált érték) || - 6 || -728 || - 3 787 || - 213 || - 4 734

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított kölcsöneivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid távú swap-szerződéseket köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket.

A rövid távú devizaswap-ügyletek névértéke a 2010. december 31-i 458 millió EUR-val szemben 2011. december 31-én 585 millió EUR-t tett ki. A rövid távú devizaswap-ügyletek valós értéke a 2010. december 31-i zéró EUR értékkel szemben 2011. december 31-én –6,4 millió EUR-t tett ki.

3.3. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység nehézségekbe ütközik pénzeszköz vagy más pénzügyi eszköz átadásával rendezendő pénzügyi kötelezettségek teljesítése során.

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak (9. és 10. EFA forrásai), másodsorban a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Figyelembe véve az EBB-nek a beruházási hitelkeret irányításával és működésével kapcsolatos előrejelzéseit, a Bizottság minden évben összeállítja és október 15-éig a Tanácsnak átadja a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő költségvetési évben esedékes hozzájárulási felhívások (kamattámogatásokat is tartalmazó) éves összegéről szóló nyilatkozatot.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik. A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges a Hitelezési Igazgatóság által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére.

A Keret nevében nyitott számlák eszközeit az EBB Treasury osztálya kezeli, a kiszolgáló egységek és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvvel összhangban. Az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek a Pénzügyi Tervezés és Bonyolítás osztály felelősségébe tartoznak.

Amennyiben a treasury-eszközök napi szintű kezelése során a kiszolgáló egységek és a háttérirodák vezetői műveleti okokból szükségesnek ítélik, a felmerülő problémák és megoldásuk kérdésében az EBB likviditással és cash flow-val foglalkozó operatív bizottsága (LICOCOM) fog dönteni, amelynek heti ülésein a pénzügyi, a hitelezési és a kockázatkezelési egységek vesznek részt. Az eszközök napi szintű kezelésén kívül eső műveleti igényekhez és a megfelelő megoldásokhoz elvileg a Bizottsághoz jóváhagyását kérik.

A feladatok elkülönítésének elvével összhangban a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése a bank Kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

Az alábbi táblázat a Keret forrásait és eszközeit a szerződésben meghatározott lejárati napig hátralévő időszak alapján képzett lényeges lejárati csoportok szerinti bontásban tartalmazza (ezer EUR-ban):

2011. december 31-én || Legfeljebb 3 hónap || 3–12 hónap || 1–5 év || 5 éven túl || Meghatározatlan idejű || Összesen

ESZKÖZÖK || || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 452 279 || - || - || - || - || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || - || 15 || 419 || - || - || 434

Kölcsönök és követelések || 62 505 || 14 649 || 118 795 || 837 211 || - || 1 033 160

Értékesíthető pénzügyi eszközök || - || - || - || 236 446 || 15 214 || 251 660

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 87 310 || - || - || - || - || 87 310

Egyéb eszközök ||  122 || - || - || 294 || - || 416

Eszközök összesen || 602 216 || 14 664 || 119 214 || 1 073 951 || 15 214 || 1 825 259

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || ||

Kötelezettségek || || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 6 469 || 615 || 1 749 || 3 869 || - || 12 702

Halasztott bevételek || 505 || - || - || 32 498 || - || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 660 || - || - || - || - || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 178 ||  - || - || 935 || - || 1 113

Összes kötelezettség || 336 812 || 615 || 1 749 || 37 302 || - || 376 478

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || - || - || - || - || 1 281 309 || 1 281 309

Valósérték-tartalék || - || - || - || 31 873 || 9 877 || 41 750

Visszatartott nyereség || - || - || - || - || 125 722 || 125 722

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || - || - || - || 31 873 || 1 416 908 || 1 448 781

A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 336 812 || 615 || 1 749 || 69 175 || 1 416 908 || 1 825 259

|| || || || || ||

2010. december 31-én || Legfeljebb 3 hónap || 3–12 hónap || 1–5 év || 5 éven túl || Meghatározatlan idejű || Összesen

ESZKÖZÖK || || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 411 587 || - || - || - || - || 411 587

Származtatott pénzügyi eszközök || - ||  3 ||  572 ||  801 || - || 1 376

Kölcsönök és követelések || 7 431 || 7 146 || 131 222 || 698 629 || - || 844 428

Értékesíthető pénzügyi eszközök || - || - || - || 171 637 || 23 191 || 194 828

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 100 000 || - || - || - || - || 100 000

Egyéb eszközök || 2 822 || - || - || - ||  350 || 3 172

Eszközök összesen || 521 840 || 7 149 || 131 794 || 871 067 || 23 541 || 1 555 391

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || || ||

Kötelezettségek || || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - ||  10 || 1 300 || 4 800 || - || 6 110

Halasztott bevételek || - || - || - ||  92 || 29 487 || 29 579

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 298 415 || - || - || - || - || 298 415

Egyéb kötelezettségek ||  169 ||  419 || - ||  352 || - ||  940

Összes kötelezettség || 298 584 ||  429 || 1 300 || 5 244 || 29 487 || 335 044

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || - || - || - || - || 1 131 309 || 1 131 309

Valósérték-tartalék || - || - || - || 10 113 || 14 457 || 24 570

Visszatartott nyereség || - || - || - || - ||  64 468 ||  64 468

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || - || - || - || 10 113 || 1 210 234 || 1 220 347

A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 298 584 ||  429 || 1 300 || 15 357 || 1 239 721 || 1 555 391

3.4. Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok, devizaárfolyamok és (a kibocsátó hitelképességének változásától független) hitelkockázati felárak változása befolyásolja a gazdálkodó egység bevételeit vagy pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1. Kamatkockázat

A kamatkockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a piaci hozamok kedvezőtlen alakulásával vagy a kamatlábak szerkezetével függ össze. Kamatkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha a különböző eszközök és kötelezettségek eltérő kamat- és lejárati jellemzőkkel rendelkeznek.

A Keret nem kezeli a kamatkockázatot.

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt arról, hogy a kölcsönök és követelések révén milyen kamatkockázatnak van kitéve a beruházási keret (ezer EUR-ban):

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

Rögzített kamatlábú kamatok || 516 175 || 412 428

Lebegő kamatlábú kamatok || 516 985 || 432 000

Összesen || 1 033 160 || 844 428

3.4.2. Árfolyamkockázat

Az árfolyamkockázat a Keret által fenntartott pozícióik gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó bevételeknek azon volatilitása, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A Keret minden olyan esetben árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor eszközei és kötelezettségei eltérő pénznemben vannak meghatározva. Az árfolyamkockázat a jövőbeni cash flow értékének árfolyammozgások miatti váratlan és kedvezőtlen változásait is magába foglalja.

3.4.2.1 Árfolyamkockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

Az árfolyamkockázatot azonnali vagy határidős devizaügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdeviza-swapokkal fedezik. A bank Treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2 Árfolyamkockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) árfolyamkockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret árfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

- A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált kölcsöneit a mögöttes kölcsön pénzügyi profiljának megfelelő keresztdeviza-swapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik.

- A Keret műveleteinek EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon folyósításai esetében, amelyekhez nem kapcsolódik hosszú távú fedezeti művelet, a Treasury osztály a folyósítás előtt két nappal devizaügyletet kezdeményez. A Keret műveleteihez alkalmazott átváltási árfolyamnak és a Treasury osztály által kapott piaci árfolyamnak meg kell egyeznie. Ehhez hasonlóan a Treasury osztály az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben kapott visszafizetések esetében is devizaműveletet végez, amennyiben a kapott összegek átváltása szükséges.

- A le nem hívott biztosítékok kapcsán nem kell devizafedezeti műveleteket végezni. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben lehívott biztosítékokat ugyanakkor fedezik.

- Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált azon műveletek, amelyek kapcsán a Treasury osztály nem tud elvégezni devizafedezeti műveletet, fedezetlenül maradnak. Ide tartoznak a helyi pénznemben denominált, de EUR-ban vagy USD-ban rendezett (szintetikus) műveletek is. A Keret kitettsége az így keletkezett árfolyamkockázat kapcsán fennmarad.

3.4.2.2.2. Az USD-ban denominált műveletek fedezése

- A Keret műveleteinek USD-ban denominált teljes kintlévőségét (a le nem hívott biztosítékok kivételével) fedezni kell USD/EUR swap-ügyletekkel, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak. A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

- Rendszeres időszakonként ki kell számítani a teljes USD-kitettség számviteli nyilvántartásoknak megfelelő összegét is, hogy szükség esetén a következő devizaswap-megújításkor ki lehessen igazítani a fedezet mértékét.

- Amennyiben a Treasury osztály a működés szempontjából kényelmesebbnek tartja, úgy egyes USD-kölcsönöket keresztdeviza-swapokkal is fedezhet.

- A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy EUR-ra kell váltani.

- Az USD-ügyletekből származó fedezetlen kintlévőségek (névértéken) semmikor sem haladhatják meg az 5 000 000 USD-t (öt millió USA-dollárt). E korlátot évente kiigazítják. A korlát átlépése esetén a Treasury osztály devizaművelettel a korlát alá szorítja a kitettség értékét.

Az alábbi táblázatok a Keret devizapozícióit mutatják (ezer EUR-ban):

2011. december 31-én || EUR || USD || CAD || AKCS/TOT deviza || Összesen

|| || || || ||

ESZKÖZÖK || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 416 384 || 35 895 || - || - || 452 279

Származtatott pénzügyi eszközök || 13 419 || -12 985 || - || - || 434

Kölcsönök és követelések || 477 340 || 501 923 || - || 53 897 || 1 033 160

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 54 287 || 186 525 || 4 303 || 6 545 || 251 660

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 87 310 || - || - || - || 87 310

Egyéb eszközök || 50 || - || - || 366 || 416

Eszközök összesen || 1 048 790 || 711 358 || 4 303 || 60 808 || 1 825 259

|| || || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || ||

Kötelezettségek || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - 641 758 || 654 460 || - || - || 12 702

Halasztott bevételek || 32 689 || 314 || - || - || 33 003

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 598 || 62 || - || - || 329 660

Egyéb kötelezettségek || 691 || 19 || - || 403 || 1 113

Összes kötelezettség || -278 780 || 654 855 || - || 403 || 376 478

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 281 309 || - || - || - || 1 281 309

Valósérték-tartalék || 41 750 || - || - || - || 41 750

Visszatartott nyereség || 125 722 || - || - || - || 125 722

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 448 781 || - || - || - || 1 448 781

A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 170 001 || 654 855 || - || 403 || 1 825 259

Devizapozíció 2011. december 31-én || -121 211 || 56 503 || 4 303 || 60 405 || -

|| || || || ||

2011. december 31-én: || || || || ||

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || ||

Folyósítatlan kölcsönök és az értékesíthető pénzügyi eszközök. || 761 319 || 204 340 || - || - || 965 659

Lehívott biztosítékok || - || - || - || 7 909 || 7 909

|| || || || ||

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || ||

Le nem hívott biztosítékok || - || - || - || 20 000 || 20 000

2010. december 31-én || EUR || USD || CAD || AKCS/TOT deviza || Total

|| || || || ||

ESZKÖZÖK || || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 378 570 || 33 017 || - || - || 411 587

Származtatott pénzügyi eszközök || 332 399 || - 331 023 || - || - || 1 376

Kölcsönök és követelések || 385 187 || 403 417 || - || 55 824 || 844 428

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 40 184 || 137 505 || 12 444 || 4 695 || 194 828

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 100 000 || - || - || - || 100 000

Egyéb eszközök || 2 742 || - || - || 430 || 3 172

Eszközök összesen || 1 239 082 || 242 916 || 12 444 || 60 949 || 1 555 391

|| || || || ||

KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A HOZZÁJÁRULÁST FIZETŐK FORRÁSAI || || || || ||

Kötelezettségek || || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - 69 815 || 75 925 || - || - || 6 110

Halasztott bevételek || 29 235 || 344 || - || - || 29 579

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 298 415 || - || - || - || 298 415

Egyéb kötelezettségek || 577 || 1 || - || 362 || 940

Összes kötelezettség || 258 412 || 76 270 || - || 362 || 335 044

A hozzájárulást fizetők forrásai || || || || ||

Lehívott tagállami hozzájárulások || 1 131 309 || - || - || - || 1 131 309

Valósérték-tartalék || 24 570 || - || - || - || 24 570

Visszatartott nyereség || 64 468 || - || - || - || 64 468

A hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 220 347 || - || - || - || 1 220 347

A kötelezettségek és a hozzájárulást fizetők forrásai összesen || 1 478 759 || 76 270 || - || 362 || 1 555 391

Devizapozíció 2010. december 31-én || - 239 677 || 166 646 || 12 444 || 60 587 || -

|| || || || ||

2010. december 31-én: || || || || ||

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK || || || || ||

Folyósítatlan kölcsönök és az értékesíthető pénzügyi eszközök. || 858 279 || 236 035 || - || - || 1 094 314

Lehívott biztosítékok || - || - || - || 9 484 || 9 484

|| || || || ||

FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK || || || || ||

Le nem hívott biztosítékok || 45 000 || - || - || - || 45 000

3.4.3. Részvényárfolyam-kockázat

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében vagy az egyedi tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a kockázati tőkebefektetései, vagyis közvetlen tőkebefektetései és kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A tőkebefektetéseket pontrendszerben értékelik. Minden egyes befektetést több, három fő kategóriába sorolható kritérium alapján vizsgálnak: gazdálkodás, üzleti terv és szerkezet. Az egyedi pontszámokat összevonva egyetlen összpontszámmal jellemzik a befektetés szilárdságát.

A részvényárfolyam-kockázati kitettségeket mind egyedi, mind halmozott szinten korlátozzák. A korlátok nagysága a tőkebefektetés minőségétől függ.

4 Eszközök és kötelezettségek valós értéke

Az alábbi táblázat kategóriák szerinti bontásban összehasonlítja a Keret eszközeinek és kötelezettségeinek könyv szerinti értékét és valós értékét, amelyeket a pénzügyi kimutatások tartalmaznak (ezer EUR-ban):

|| Könyv szerinti érték 2011.12.31. || Valós érték 2011.12.31. || Könyv szerinti érték 2010.12.31. || Valós érték 2010.12.31.

Valós értéken nyilvántartott eszközök || || || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 251 660 || 251 660 || 194 828 || 194 828

Származtatott pénzügyi eszközök || 434 || 434 || 1 376 || 1 376

Összesen || 252 094 || 252 094 || 196 204 || 196 204

|| || || ||

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott eszközök || || || ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 452 279 || 452 279 || 411 587 || 411 587

Kölcsönök és követelések || 1 033 160 || 1 022 679 || 844 428 || 844 428

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések || 87 310 || 87 310 || 100 000 || 100 000

Egyéb eszközök || 416 || 416 || 3 172 || 3 172

Összesen || 1 573 165 || 1 562 684 || 1 359 187 || 1 359 187

|| || || ||

Eszközök összesen || 1 825 259 || 1 814 778 || 1 555 391 || 1 555 391

|| || || ||

Valós értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 12 702 || 12 702 || 6 110 || 6 110

Összesen || 12 702 || 12 702 || 6 110 || 6 110

|| || || ||

Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kötelezettségek || || || ||

Halasztott bevételek || 33 003 || 33 003 || 29 579 || 29 579

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek || 329 660 || 329 660 || 298 415 || 298 415

Egyéb kötelezettségek || 1 113 || 1 113 || 940 || 940

Összesen || 363 776 || 363 776 || 328 934 || 328 934

|| || || ||

Összes kötelezettség || 376 478 || 376 478 || 335 044 || 335 044

Az alábbiakban az eszközök és kötelezettségek valós értékének meghatározására használt módszertanokat és feltételezéseket ismertetjük:

§ Eszközök, amelyek esetében a valós érték a könyv szerinti értékhez közelít

A likvid vagy három hónapnál rövidebb lejáratú eszközök és kötelezettségek esetében feltételezik, hogy a könyv szerinti érték a valós értékhez közelít.

§ Valós értéken nyilvántartott eszközök és kötelezettségek

Egy pénzügyi eszköz valós értékének megállapításához első körben az aktív piacon közzétett árjegyzéseket használják. A beruházási keret befektetési portfóliójának széles köre miatt ilyenek ritkán állnak rendelkezésre. A hozzáférhető piaci ár nélküli eszközök esetében a valós értéket – lehetőleg a mérlegfordulónapkor érvényes megfigyelhető piaci adatokon alapuló – értékelési technikák vagy modellek segítségével becsülik.

Az alábbi táblázat a pénzügyi eszközöket a valós érték megállapítására szolgáló értékelési módszer szerint mutatja be. A következő kategóriákat határozták meg:

- 1. szint:           aktív piacon jegyzett (kiigazítatlan) árak;

- 2. szint:           az 1. szintű értékek kivételével minden olyan ár, amely az eszköz esetében megfigyelhető               vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva);

- 3. szint:           az eszköz olyan értéke, amely nem megfigyelhető piaci adatokon alapul (nem megfigyelhető érték)

2011. december 31-én || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen

(ezer EUR-ban) || || || ||

|| || || ||

Pénzügyi eszközök || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - || 434 || - || 434

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 15 214 || - || 236 446 || 251 660

ÖSSZESEN || 15 214 || 434 || 236 446 || 252 094

|| || || ||

Pénzügyi kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - || 12 702 || - || 12 702

ÖSSZESEN || - || 12 702 || - || 12 702

2010. december 31-én || 1. szint || 2. szint || 3. szint || Összesen

(ezer EUR-ban) || || || ||

|| || || ||

Pénzügyi eszközök || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - || 1 376 || - || 1 376

Értékesíthető pénzügyi eszközök || 23 190 || - || 171 638 || 194 828

ÖSSZESEN || 23 190 || 1 376 || 171 638 || 196 204

|| || || ||

Pénzügyi kötelezettségek || || || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || - || 6 110 || - || 6 110

ÖSSZESEN || - || 6 110 || - || 6 110

A beruházási keret 2011-ben nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2011. december 31-ével végződő és a 2010. december 31-ével végződő évben bekövetkezett változásokat mutatják:

(ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2011. január 1-jén || 171 638

Teljes nyereség vagy veszteség ||

- az eredményben || -3 206

- az egyéb átfogó jövedelemben || 21 759

Kifizetés || 67 829

Visszafizetések || -21 574

Egyenleg 2011. december 31-én || 236 446

(ezer EUR-ban) || Értékesíthető pénzügyi eszközök

Egyenleg 2010. január 1-jén || 151 049

Teljes nyereség vagy veszteség ||

- az eredményben || -3 176

- az egyéb átfogó jövedelemben || -4 773

Kifizetés || 50 952

Visszafizetések || -22 414

Egyenleg 2010. december 31-én || 171 638

5 Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (ezer EUR-ban)

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek megoszthatók a tagállamoktól kapott és még kihelyezetlen források, valamint a beruházási keret működési és pénzügyi tevékenységéből származó források között.

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Befolyt, még kihelyezetlen tagállami hozzájárulások || 195 205 || 33 128

A keret pénzügyi és operatív tevékenységeiből származó pénzeszközök || 257 074 || 378 459

|| ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 452 279 || 411 587

6 Származtatott pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

A származtatott pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

2011. december 31-én || Valós érték || Névérték

Eszközök || Kötelezettségek

Keresztdevizás swap-ügyletek || 434 || -953 || 29 376

Keresztdevizás kamatswap-ügyletek || - || -5 355 || 38 158

Rövid lejáratú devizaswap-ügyletek || - || -6 394 || 585 000

|| || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 434 || -12 702 ||

2010. december 31-én || Valós érték || Névérték

Eszközök || Kötelezettségek

Keresztdevizás swap-ügyletek || 1 235 || -945 || 47 526

Keresztdevizás kamatswap-ügyletek ||  141 || -5 165 || 57 681

Rövid lejáratú devizaswap-ügyletek ||  - || - || 458 000

|| || ||

Származtatott pénzügyi eszközök || 1 376 || -6 110 ||

7 Kölcsönök és követelések (ezer EUR-ban)

A kölcsönök és követelések fő összetevői a következők:

|| Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen

Névérték 2011. január 1-jén || 246 500 || 542 322 || 123 910 || 912 732

Kifizetés || 25 689 || 211 351 || - || 237 040

Leírás || - || - || -2 000 || -2 000

Visszafizetések || -48 554 || -51 712 || -4 144 || -104 410

Tőkésített kamatok || - || 459 || 10 053 || 10 512

Árfolyamkülönbség || 1 730 || 13 930 || 860 || 16 520

Névérték 2011. december 31-én || 225 365 || 716 350 || 128 679 || 1 070 394

|| || || ||

Értékvesztés 2011. január 31-én || -15 006 || -18 056 || -44 023 || -77 085

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || -1 746 || -1 514 || -773 || -4 033

Leírás || - || - || 2 000 || 2 000

Értékvesztés visszaírása || 9 499 || 3 263 || 18 723 || 31 485

Árfolyamkülönbség || -356 || -65 || -762 || -1 183

Értékvesztés 2011. december 31-én || -7 609 || -16 372 || -24 835 || -48 816

|| || || ||

Amortizációs költség || -1 700 || -3 428 || -99 || -5 227

Elhatárolt kamat || 3 498 || 9 499 || 3 812 || 16 809

|| || || ||

Kölcsönök és követelések 2011. december 31-én || 219 554 || 706 049 || 107 557 || 1 033 160

(*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat

|| Átfogó kölcsönök (*) || Előnyös besorolású kölcsönök || Alárendelt kölcsönök || Összesen

Névérték 2010. január 1-jén || 230 989 || 406 799 || 145 482 || 783 270

Kifizetés || 39 596 || 165 781 || 1 575 || 206 952

Visszafizetések || -33 573 || -46 053 || -40 098 || -119 724

Tőkésített kamatok || - || - || 13 239 || 13 239

Árfolyamkülönbség || 9 488 || 15 795 || 3 712 || 28 995

Névérték 2010. december 31-én || 246 500 || 542 322 || 123 910 || 912 732

|| || || ||

Értékvesztés 2010. január 1-jén || -8 371 || -30 217 || -59 556 || -98 144

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban rögzített értékvesztés || -6 522 || - || -582 || -7 104

Értékvesztés visszaírása ||  266 || 13 843 || 18 423 || 32 532

Árfolyamkülönbség || -379 || -1 682 || -2 308 || -4 369

Értékvesztés 2010. december 31-én || -15 006 || -18 056 || -44 023 || -77 085

|| || || ||

Amortizációs költség || -1 727 || -2 047 || - 118 || -3 892

Elhatárolt kamat || 3 670 || 6 226 || 2 777 || 12 673

Kölcsönök és követelések 2010. december 31-én || 233 437 || 528 445 || 82 546 || 844 428

(*) beleértve az ügynökségi megállapodásokat

8 Értékesíthető pénzügyi eszközök (ezer EUR-ban)

Az értékesíthető pénzügyi eszközök fő összetevői a következők:

|| Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen

Költség 2011. január 1-jén || 142 932 || 33 350 || 176 282

Kifizetés || 59 579 || 8 250 || 67 829

Visszafizetések / értékesítések || -20 236 || -4 735 || -24 971

Visszafizetések / értékesítések árfolyamkülönbsége || 417 || -300 || 117

Költség 2011. december 31-én || 182 692 || 36 565 || 219 257

|| || ||

Nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség 2011. január 1-jén || 11 335 || 13 235 || 24 570

Nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség – nettó változás || 18 446 || -1 266 || 17 180

Nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség 2011. december 31-én || 29 781 || 11 969 || 41 750

|| || ||

Értékvesztés 2011. január 1-jén || -2 || -6 022 || -6 024

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || - 6 888 || - || -6 888

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a korábbi években rögzített értékvesztés felhasználása || 2 || 3 714 || 3 716

Értékvesztés árfolyamkülönbsége || 1 || -152 || -151

Értékvesztés 2011. december 31-én || -6 887 || -2 460 || -9 347

|| || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2011. december 31-én || 205 586 || 46 074 || 251 660

|| Kockázatitőke-alapok || Közvetlen tőkebefektetés || Összesen

Költség 2010. január 1-jén || 116 652 || 30 462 || 147 114

Kifizetés || 48 040 || 2 912 || 50 952

Visszafizetések / értékesítések || -22 414 || - || -22 414

Visszafizetések / értékesítések árfolyamkülönbsége ||  654 || -24 ||  630

Költség 2010. december 31-én || 142 932 || 33 350 || 176 282

|| || ||

Nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség 2010. január 1-jén || 18 138 || 1 572 || 19 710

Nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség – nettó változás || -6 803 || 11 663 || 4 860

Nem realizált árfolyamnyereség és -veszteség 2010. december 31-én || 11 335 || 13 235 || 24 570

|| || ||

Értékvesztés 2010. január 1-jén || -2 || -2 308 || -2 310

Az átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az év folyamán rögzített értékvesztés || - || -3 714 || -3 714

Értékvesztés 2010. december 31-én || -2 || -6 022 || -6 024

|| || ||

Értékesíthető pénzügyi eszközök 2010. december 31-én || 154 265 || 40 563 || 194 828

9 A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések (ezer EUR-ban)

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések fő alkotóelemei a következők:

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulás || 87 310 || 100 000

|| ||

A hozzájárulást fizetőkkel szembeni követelések teljes összege || 87 310 || 100 000

10 Egyéb eszközök (ezer EUR-ban)

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Az EBB-vel szembeni követelések || 59 || 2 743

Pénzügyi biztosítékok || 357 ||  429

|| ||

Egyéb eszközök összesen || 416 || 3 172

11 Halasztott bevételek (ezer EUR-ban)

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Halasztott kamattámogatások || 32 744 || 29 073

Kölcsönök és követelések halasztott jutaléka || 259 ||  506

|| ||

Halasztott bevételek összesen || 33 003 || 29 579

12 Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (ezer EUR-ban)

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő alkotóelemei a következők:

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások || 38 011 || 34 086

EBB-nek fizetendő egyéb összegek || 219 || -

A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások || 291 430 || 264 329

|| ||

Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen || 329 660 || 298 415

13 Egyéb kötelezettségek (ezer EUR-ban)

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Pénzügyi biztosítékok || 294 ||  351

Egyéb || 819 ||  589

|| ||

Egyéb kötelezettségek összesen || 1 113 ||  940

14 A tagállamoktól lehívott hozzájárulás (ezer EUR-ban)

Tagállam || Hozzájárulás a Kerethez || Hozzájárulás a kamattámo-gatásokhoz || Hozzájárulás összesen || Lehívott, de be nem fizetett (*)

Ausztria || 33 955 || 10 168 || 44 123 || 2 650

Belgium || 50 227 || 15 041 || 65 268 || 3 920

Dánia || 27 420 || 8 211 || 35 631 || 2 140

Finnország || 18 963 || 5 679 || 24 642 || 1 480

Franciaország || 311 358 || 93 237 || 404 595 || 24 300

Németország || 299 314 || 89 630 || 388 944 || 23 360

Görögország || 16 016 || 4 796 || 20 812 || 1 250

Írország || 7 944 || 2 379 || 10 323 || 620

Olaszország || 160 676 || 48 115 || 208 791 || 12 540

Luxemburg || 3 716 || 1 113 || 4 829 || 290

Hollandia || 66 884 || 20 028 || 86 912 || 5 220

Portugália || 12 429 || 3 722 || 16 151 || 970

Spanyolország || 74 828 || 22 407 || 97 235 || 5 840

Svédország || 34 980 || 10 475 || 45 455 || 2 730

Egyesült Királyság || 162 599 || 48 690 || 211 289 || -

Összesen 2011. december 31-én || 1 281 309 || 383 691 || 1 665 000 || 87 310

Összesen 2010. december 31-én || 1 131 309 ||  333 691 || 1 465 000 ||  100 000

(*) 2010. november 18-án a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2012. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

15 Függő kötelezettségek és kötelezettségvállalások (ezer EUR-ban)

|| 2011.12.31. || 2010.12.31.

|| ||

Kötelezettségvállalási előirányzatok || ||

Nem folyósított kölcsönök || 701 092 || 808 865

Ki nem fizetett értékesíthető pénzügyi eszközök || 264 567 || 285 449

Lehívott biztosítékok || 7 909 || 9 484

|| ||

Függő kötelezettségek || ||

Le nem hívott biztosítékok || 20 000 || 45 000

|| ||

Összesen || 993 568 || 1 148 798

16 Nettó kamatbevételek (ezer EUR-ban)

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

|| 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| ||

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek || 5 518 || 1 878

Kölcsönök és követelések || 50 800 || 50 299

Kamattámogatások || 3 243 || 2 424

|| ||

Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen || 59 561 || 54 601

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

|| 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| ||

Származtatott pénzügyi eszközök || -940 || -2 591

|| ||

Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen || -940 || -2 591

17 Nettó díj- és jutalékbevételek (ezer EUR-ban)

A díj- és jutalékbevételek fő alkotóelemei a következők:

|| 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| ||

Kölcsönök és követelések díj- és jutalékbevételei || 1 894 || 11 510

Pénzügyi biztosítékok díj- és jutalékbevételei || 255 ||  265

|| ||

Díj- és jutalékbevételek összesen || 2 149 || 11 775

A díj- és jutalékráfordítások fő alkotóelemei a következők:

|| 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| ||

Harmadik feleknek az értékesíthető pénzügyi eszközök kapcsán folyósított bizottsági kifizetések || -144 || -372

|| ||

Díj- és jutalékráfordítások összesen || -144 || -372

18 Pénzügyi műveletek nettó eredménye (ezer EUR-ban)

A pénzügyi műveletek nettó eredményének fő alkotóelemei a következők:

|| 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| ||

Származtatott pénzügyi eszközök valós értékének változása || -7 534 || -12 082

Árfolyamnyereség/veszteség || 8 376 || -5 556

Értékesíthető pénzügyi eszközök osztalékbevétele és a belőlük realizált nyereség || 17 228 || 1 815

|| ||

Pénzügyi műveletek nettó eredménye || 18 070 || -15 823

19 Általános igazgatási kiadások (ezer EUR-ban)

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, norma szerinti értékbecslési díjak által generált bevételt.

|| 2011.01.01-től || 2010.01.01-től

|| 2011.12.31-ig || 2010.12.31-ig

|| ||

Az EBB-nél felmerült tényleges költségek || -39 937 || -36 028

Bevételek a közvetlenül a keret ügyfeleire terhelt értékbecslési díjakból || 1 931 || 1 942

|| ||

Általános igazgatási kiadások, nettó || -38 006 || -34 086

A Cotonoui Partnerségi Megállapodás módosításának 2008. július 1-jei hatálybalépését követően az általános igazgatási kiadásokat már nem a tagállamok fedezik.

20 Későbbi események

A mérlegkészítés után nem történt olyan lényeges esemény, amely miatt közzétételre vagy a 2011. december 31-i pénzügyi kimutatások kiigazítására lenne szükség.

MELLÉKLET AZ I. RÉSZ 2. FEJEZETÉHEZ (A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL SZÓLÓ JELENTÉS): HELYZETKÉP ORSZÁGOK ÉS ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSBAN

Megjegyzések a táblázatokhoz:

· A „0,00” szám arra utal, hogy az adott összeg – 4 999 EUR és 4 999 EUR között van. Ahol nincs számadat, az összeg nulla.          A valamennyi oszlopban nulla egyenlegű országokat a táblázatok nem tartalmazzák.

· A „Minden AKCS/TOT-ország” sor olyan projektekre utal, amelyek több országot fednek le, de amelyeket nem a regionális együttműködésből finanszíroznak.

· A „Pénzügyi és igazgatási kiadások” megnevezés EFA-kamatokból vagy az igazgatási kiadásokra fenntartott keretből finanszírozott projekteket jelöl.

[1]            HL L 247., 2006.9.9.

[2]            A számokat millió euróra kerekítve adjuk meg. A kerekítés következtében a táblázatokban szereplő számok összege nem feltétlenül egyezik az adott főösszeggel. A "0"-val jelölt adatok 500 000 EUR-nál kisebb összeget jelölnek. A nulla összeget "–" jelöli.

[3]            2010-ben megváltozott a társfinanszírozási hozzájárulások besorolása: a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek. A társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, ezért így kell őket feltüntetni. Az átsorolás a 2008. és a 2009. év halmozott társfinanszírozási hozzájárulásait érintette.

[4]            A 10. EFA nettó eszközértéke negatív, mivel esetében csak 2011-ben hívtak le először hozzájárulást.

[5]            2010-ben megváltozott a társfinanszírozási hozzájárulások besorolása: a tagállamok felé fennálló kötelezettségként szerepelnek. A társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett teljesítik a nem visszterhes ügyletből származó bevétel kritériumait, ezért így kell őket feltüntetni. Az átsorolás a 2008. és a 2009. év halmozott társfinanszírozási hozzájárulásait érintette.

[6]            A 10. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 153. cikkével összhangban a pénztár a 10. EFA mérlegében kerül bemutatásra. Az egyes bankszámlák jellegét a Pénzügyi kockázatkezelés című 6. fejezet ismerteti.

[7]            Ez az egyenleg a Kongói Demokratikus Köztársaság számára a 2003/583/EK tanácsi határozat rendelkezéseivel összhangban rendelkezésre álló összegeket jelenti. Ezeket az összegeket konkrét célokra és a kedvezményezett állam számára különítették el.

[8]            HL L 156., 1998.5.29., 3–106. o.

[9]            HL L 247., 2006.9.9.

[10]          A Tanács 2010/406/EU határozata (2010. július 12.) a szudáni népesség leginkább veszélyeztetett része szükségleteinek kezelése céljából a 9. és a korábbi Európai Fejlesztési Alapok (EFA) keretén belüli projektekből visszavont pénzeszközök kiosztásáról

[11]          A Tanács 2011. május 23-i 2011/315/EU határozata.

[12]          HL L 247., 2006.9.9.

[13]          A Sysmin negatív egyenlegét az elhatárolt költségek visszavezetése okozza.

[14]          A korábbi EFA-k fel nem osztott forrásaihoz tartozik a Sysmin-források maradványösszege, amelyet a 3/2000 AKCS-EK minisztertanácsi határozat 410,926 millió EUR-ban állapított meg. A PE/410/2001 bizottsági határozat ezeket a forrásokat a nemzeti indikatív keretek (B rész) programozásába foglalja az AKCS-EK partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvének megfelelően.