Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012DC0218

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról

/* COM/2012/0218 final */

52012DC0218

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról /* COM/2012/0218 final */


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1.           Bevezető

A GMES-program célja egy magas színvonalú európai Föld-megfigyelési kapacitás kifejlesztése. Stratégiai jelentőségű a koordinált uniós fellépés e téren, különösen egy olyan időszakban, amikor az Unió nemzetközi partnerei nagy mértékű beruházásokat eszközölnek hasonló jellegű kapacitásokba. A GMES szolgáltatásai számos európai politika előnyére válnak majd. A program jelentős gazdasági növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeket is rejt magában – összhangban az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiával.

Helyzetkép a jövőbeni GMES-programról

Az „Európa 2020 költségvetése” című közleményében[1] a Bizottság a GMES-programnak a következő többéves pénzügyi kereten kívüli finanszírozását javasolta, tekintettel az uniós költségvetés finanszírozási korlátaira az ilyen nagyságrendű projektek esetében. A Bizottság ugyanakkor erősen elkötelezett a GMES sikerének biztosítása iránt, és e kontextusban 2011. novemberében közleményt[2] fogadott el, amely meghatározza a GMES-program megfelelő irányításának és hosszú távú, 2014–től történő finanszírozásának főbb elemeit.

A Bizottság továbbá egy külön GMES-alap felállítását javasolta, amely az Európai Fejlesztési Alap modelljéhez hasonlóan, valamennyi 27 uniós tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) szerinti hozzájárulásokból állna. Ennek a megvalósításához a Tanács keretében ülésező uniós tagállamok kormányközi megállapodására van szükség. Az alap irányításával a Bizottságot bíznák meg.

2012. február 16-án az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a GMES jövőjét illetően, amelyben a GMES-programnak a többéves pénzügyi keretből történő finanszírozását részesíti előnyben. A közleményt a Tanács keretében is megvitatták, különösen a kormányközi alapból történő finanszírozás kérdését, következtetések azonban nem születtek.

A késedelemből eredő kockázatok

1998-as indulása óta a GMES-program nem lépte túl a költségeket és nem jellemezték jelentős mértékű késedelmek. A műveletek esetleges megszakítása azonban a felhasználókra nézve hátrányos lenne, az eddigi beruházásokat és a program hitelességét kockáztatná, ezenkívül a költségek túllépésével járna.

A működési szakaszt megelőzően a GMES szolgáltatásai jelentős együttműködési lehetőségekhez vezettek a nemzeti és regionális beruházások terén. 2012 kezdete óta két GMES szolgáltatás működik: a GMES szárazföld-megfigyelési szolgáltatás és a GMES veszélyhelyzet-reagálási szolgáltatás. Az egyes felhasználói közösségek jelenleg már mindkettőt használják. Jelentős információhiánnyal, valamint a felhasználók tevékenységeire nézve kedvezőtlen hatással járna, ha a szolgáltatások folytonossága megszakadna. Ez mind a működési szakaszt megelőzően kifejlesztett GMES-szolgáltatásokra, mind a GMES tenger- és légkör-megfigyelési szolgáltatásokra vonatkozik, illetve azokra a GMES biztonsági és éghajlatváltozási szolgáltatásokra is, amelyek jelenleg még fejlesztési fázisban vannak. E tekintetben a működési fázis előkészítésével kapcsolatos aktuális bizonytalanságok már jelenleg is hátráltatják az érdekelt felek kötelezettségvállalását; mind a polgári védelem, a környezetvédelmi vagy tudományos közösségek, mind a magáncégek, különösen a felhasználó irányú szolgáltatásokat nyújtó kkv-k esetében.

A működési fázissal kapcsolatos bizonytalanságok az űrkomponens üzembe állításával kapcsolatosan is nehézségekhez vezethetnek, amelyhez az első három Sentinel műhold 2013‑ban lesz indításra kész. 2012. áprilisában az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsa – a műveletekkel és a jövőbeni intézményi kerettel kapcsolatos bizonytalanság miatt – megkérdőjelezte a műholdak indításának engedélyezését. Az indítás elhalasztása jelentős pluszköltségekkel járna, különösen a műhold megfelelő tárolására nézve. Ezenkívül az ENVISAT műholdnak[3], amely jóval az élettartamát meghaladóan működött, közelmúltbeli üzemen kívül helyezése a Sentinel általi adatszolgáltatást még sürgősebbé teszi az európai felhasználók számára.

A Bizottság álláspontja a GMES-programnak a többéves pénzügyi kereten kívüli finanszírozásával kapcsolatban nem változott, és továbbra is elkötelezve támogatja a tagállamokat a szükséges kormányközi megállapodás létrehozásában, valamint a GMES-műveletekhez szükséges rendeletek időbeni kidolgozásában annak érdekében, hogy elkerülje a program megszakítását.

Maga a kormányközi megállapodás létrehozása, valamint az azt kísérő végrehajtási és pénzügyi rendelet kidolgozása bizonyos időt vesz igénybe. Mivel 2014. január 1-jén hatályban kell lenniük, a Bizottság azt szorgalmazza, hogy a tagállamok haladéktalanul kezdjenek hozzá a kormányközi megállapodás előkészítéséhez.

A folyamatban lévő tárgyalások megkönnyítése érdekében e közlemény melléklete tartalmazza a kormányközi megállapodás fő elemeinek részletes tervezetét, amely a tárgyalások alapjául szolgálhat.

2.           A GMES-alap

2011. novemberi közleményében2 a Bizottság megerősítette, hogy a GMES-tevékenységekhez szükséges pénzügyi keret (a 2014–2020 időszakra) változatlan árak esetén legfeljebb 5 841 millió EUR.

A GMES lehetséges finanszírozási lehetőségeire nézve eddig három opciót vizsgáltak meg: külön GMES-alap (az Európai Fejlesztési Alaphoz kidolgozott rendszer mintájára), megerősített együttműködési opció (a programban nagymértékben érdekelt tagállamok bevonásával) és végül a gazdasági ágazati részvétel lehetősége, amely szerint a felelősségeket és a finanszírozást megosztanák az érdekelt gazdasági szereplőkkel. A finanszírozás mindhárom opció esetén a 2014-től kezdődő pénzügyi kereten kívül esik. A Bizottság értékelésében azt is kifejtette, hogy nem támogatja az utolsó két opciót, egyrészt azért, mert a megerősített együttműködés a program teljes uniós dimenziójára kockázatot jelentene, másrészt pedig azért, mert a Galileo projekt kapcsán nyert tapasztalatok alapján a magánszektor bevonása és megtartása rövidtávon nehézségekbe ütközik, és nem felel meg program közérdeket szolgáló jellegének.

Ezért a Bizottság egy külön GMES-alap létrehozását javasolta, amely valamennyi 27 tagállam hozzájárulásain alapulna. Ez a döntés végső soron kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Bizottság azonban felkéri a tagállamokat, hogy működjenek közre a GMES-program európai dimenziójának biztosítása és konszolidálása érdekében.

Ennek a megvalósításához a Tanács keretében ülésező EU tagállamok kormányközi megállapodására lenne szükség. E közlemény melléklete további részleteket tartalmaz a megállapodás fő elemeire vonatkozóan.

A kormányközi megállapodás valamennyi 27 uniós tagállam hozzájárulásait a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) szerint határozná meg – a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra. A megállapodás létrehozná az alap fő felügyeleti szerveként a „GMES Tanácsot”, amelynek hatáskörébe tartozna elsősorban az általános költségvetés elfogadása, az előző év költségvetés-végrehajtásának és elszámolásának, valamint azon megállapodásoknak a jóváhagyása, amelyeket tagállamokkal, harmadik országokkal, nemzetközi kormányzati- illetve nem kormányzati szervezetekkel, illetve a tagállamok nemzeti szervezeteivel kerülnek megkötésre.

A program folytonosságának biztosítása érdekében a GMES-alap bizonyos előírásait ideiglenes jelleggel 2014. január 1-jétől alkalmazni kell, a 27 tagállam általi megerősítésig.

3.           A GMES-alap végrehajtása

A kormányközi megállapodás az első lépés a GMES-program 2013 utáni fejlesztéséhez, amelynek részletes végrehajtási módjait a megállapodást végrehajtó rendelet határozná meg.

A GMES műveleteire vonatkozó rendeletnek szabályokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az Unió és a tagállamok döntéshozói számára a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a biztonság terén a pontos és megbízható adatok és információk folyamatos szolgáltatását. Továbbá a gazdasági stabilitás és növekedés biztosításához is hozzá kell járulnia azáltal, hogy fellendíti a kereskedelmi alkalmazásokat számos különböző ágazatban annak köszönhetően, hogy teljes körű és szabad hozzáférést tesz lehetővé a GMES információihoz és megfigyelési adataihoz.

A rendeletnek, amelyet a Bizottság javaslatára a Tanács és a Parlament fogad el, meg kell határoznia a GMES-alap adminisztrációjára, irányítására, végrehajtására, elszámolására, ellenőrzésére és mentesítésére vonatkozó szabályokat. A GMES-műveletek előirányzásával és végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaznia kell, beleértve a hatáskör-átruházási megállapodásokkal, valamint a szerződések és támogatások odaítélésével kapcsolatos szabályokat. Továbbá megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia annak érdekében, hogy a Bizottság független szakértőket vonhasson be a GMES-program végrehajtásának nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez.

A GMES-program felépítésétől függetlenül, a program hosszú távú fenntartásának érdekében fontos az, hogy megfelelő működési kapacitással rendelkezzen, különösen az erőforrások és a szaktudás, valamint a megfelelő jogi kapacitás tekintetében, hogy a felhasználók elvárásainak megfelelően műveleteivel teljesíteni tudja a program célkitűzéseit.

4.           Következtetések

A működési szakasz műveleteinek előkészítéséhez szükséges időt, valamint a műveletek megszakításának kockázatát figyelembe véve a Bizottság:

– szorgalmazza, hogy a tagállamok kezdjék meg a GMES-program műveleteire vonatkozó kormányközi megállapodás és rendelet időbeni elfogadásához szükséges intézkedéseket, és

– megerősíti a tagállamok támogatására irányuló kötelezettségvállalását ebben a folyamatban.

MELLÉKLET

A kormányközi megállapodás tervezetének fő elemei KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS

az európai Föld-megfigyelési program (GMES) kormányközi alapjának a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról

a Tanácsban ülésező tagállamok kormányainak képviselői között, az európai Föld-megfigyelési program (GMES) finanszírozására vonatkozóan, a 2014–2020 időszakra

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

mivel:

(1)       [Nagy kezdőbetű …].

(2)       [Nagy kezdőbetű …].

(3)       [Nagy kezdőbetű …].

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

A GMES-alap létrehozása

1.           E megállapodással a tagállamok létrehoznak egy kormányközi alapot az európai Föld-megfigyelési program (GMES) finanszírozására, a továbbiakban: „GMES-alap”.

2.           A GMES-alap finanszírozza a GMES-program valamennyi műveletét és tevékenységét. E célból minden olyan finanszírozási eszközt felhasználhat, amely szükséges és a legmegfelelőbb módon biztosítja a GMES-program célkitűzéseinek elérését.

3.           A GMES-alapról szóló rendeletnek meg kell határoznia a GMES-alap adminisztrációjára, irányítására, végrehajtására, elszámolására, mentesítésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A rendeletet a Bizottság javaslatára a Tanács és az Európai Parlament fogadja el.

4.           A rendeletnek tartalmaznia kell a GMES-alap működésére és a GMES-tevékenységek előirányozására és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, azon szabályokat is beleértve, amelyek a Bizottság felhatalmazására, az uniós jog hatálya alá tartozó ügynökségekkel, a Közösségek és más szakosított uniós szervekkel, nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodásokra, valamint a szerződések és támogatások odaítélésére vonatkoznak.

5.           Továbbá a rendeletnek meg kell határoznia a költségvetés végrehajtása során a tagállamokat terhelő ellenőrzési és számviteli kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget. Továbbá minden szerv tekintetében, amelyre költségvetési hatásköröket ruháztak át, meg kell határoznia annak saját kiadásaival kapcsolatos felelősségi köröket és részletes szabályokat is.

Felügyelet és irányítás

6.           A GMES-alap felügyeletét a GMES-tanács látja el, amely tagállamonként egy kinevezett képviselőből áll, és amelyet a Bizottság elnököl.

7.           A GMES-alap irányításával a Bizottságot bízzák meg. A Bizottság végzi a GMES-tanács által elfogadott költségvetés, valamint a projektek és programok pénzügyi végrehajtását.

8.           A Bizottság hajtja végre a GMES-alap által finanszírozott tevékenységeket. E célból a Bizottság a következő szervekre ruházhat át végrehajtási feladatokat:

a)      az uniós jog hatálya alá tartozó ügynökségekre;

b)      a Közösségek által létrehozott és más szakosított uniós szervekre, feltéve, hogy e feladatok összeegyeztethetők az egyes szervek jogalapját megteremtő jogi aktusban meghatározott feladatokkal;

c)      a nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli szervekre vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekre, amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a megállapodás végrehajtási rendeletében megállapított feltételeknek.

9.           Ennek során azonban a Bizottság nem ruházhatja át azon, a Szerződések, illetve e megállapodás által meghatározott hatásköreit, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel járó mérlegelést igényelnek.

10.         Az indokolatlanul kifizetett összegek behajtása céljából az EUMSZ 299. cikke alapján a bizottsági határozatok végrehajthatók.

A GMES-tanács

11.         A GMES-tanács – a szavazójoggal rendelkező tagjai kétharmadának minősített többségével – a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)      elfogadja az általános költségvetést és jóváhagyja a költségvetés végrehajtását, valamint az elmúlt év elszámolását, a GMES-alap befektetett eszközeit és kötelezettségeit tartalmazó mérleggel együtt – miután tudomásul vette a külső ellenőr jelentését.

b)      a programok finanszírozásával kapcsolatos intézkedésekről határoz, ideértve az ezekhez rendelt pénzügyi eszközöket;

c)      döntést hoz a harmadik országoknak a programhoz való csatlakozására vonatkozó feltételekről;

d)      jóváhagyja a tagállamokkal, harmadik országokkal, nemzetközi kormányzati- illetve nem kormányzati szervezetekkel, illetve a tagállamok nemzeti szervezeteivel kötött megállapodásokat.

12.         A GMES-tanács – a szavazójoggal rendelkező tagjai egyszerű többségével – a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)      döntést hoz a tagállamoknak a GMES-alaphoz való éves hozzájárulásainak kiigazításáról;

b)      kinevezi az ellenőröket és döntést hoz hivatalban maradásuk időtartamáról;

c)      elfogadja eljárási szabályzatát;

d)      a tagállamokhoz intézett ajánlásokat fogad el a megállapodás módosításai tekintetében;

e)      bármely olyan irányítási intézkedést hoz, amellyel nem a Bizottságot bízták meg, és amelyet a GMES-alap megfelelő működése indokol.

13.         A GMES-tanács tagállamok egyhangúságával dönt egy tagállam kizárásáról, a kizárás feltételeiről, valamint a GMES-alap megszüntetéséről és felszámolásáról.

14.         A GMES-tanács keretében a tagállamok szavazatainak száma arányos a GMES-alaphoz való hozzájárulásukkal. Amennyiben azonban egy tagállam hozzájárulása hátralékának összege meghaladja a mindenkori pénzügyi évre előirányzott hozzájárulását, a tagállam nem szavazhat a GMES-tanácsban. Tartózkodás esetén a tagállamot úgy tekintik, mint ha nem szavazna.

15.         A szavazatok teljes száma 999, amely a következőképp oszlik meg:

Tagállam || Szavazatok

Belgium || 29

Bulgária || 3

Cseh Köztársaság || 12

Dánia || 19

Németország || 203

Észtország || 1

Írország || 12

Görögország || 17

Spanyolország || 85

Franciaország || 157

Olaszország || 126

Ciprus || 1

Lettország || 2

Litvánia || 2

Luxemburg || 3

Magyarország || 8

Málta || 1

Hollandia || 48

Ausztria || 24

Lengyelország || 29

Portugália || 14

Románia || 10

Szlovénia || 3

Szlovákia || 6

Finnország || 15

Svédország || 31

Egyesült Királyság || 138

Összesen || 999

16.         A GMES-tanács bármely olyan hatáskört átruházhat a Bizottságra, amely az irányítási hatáskörét túllépi és a GMES célkitűzéseinek elérésére irányul, és vissza is vonhatja ezt a felhatalmazást.

A GMES-alap felépítése

17.         A GMES-alap összege a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra 5 841 millió EUR (2011-es árak szerint), amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme szerinti hozzájárulásokból tevődik össze. A műveletek első évében a tagállamoknak a következő pénzösszegeket kell 2013. szeptember 30-ig a rendelkezésre bocsátaniuk:

Tagállam || Hozzájárulási kulcs || A 2014. évi hozzájárulás EUR‑ban[4]

Belgium || 2,93% || 24 451 749

Bulgária || 0,31% || 2 573 644

Cseh Köztársaság || 1,25% || 10 398 781

Dánia || 1,91% || 15 917 693

Németország || 20,34% || 169 693 249

Észtország || 0,13% || 1 056 893

Írország || 1,23% || 10 304 449

Görögország || 1,72% || 14 378 433

Spanyolország || 8,49% || 70 851 816

Franciaország || 15,72% || 131 203 971

Olaszország || 12,55% || 104 702 411

Ciprus || 0,14% || 1 183 430

Lettország || 0,16% || 1 294 145

Litvánia || 0,24% || 2 004 516

Luxemburg || 0,33% || 2 757 700

Magyarország || 0,79% || 6 553 633

Málta || 0,05% || 425 091

Hollandia || 4,81% || 40 095 555

Ausztria || 2,38% || 19 861 219

Lengyelország || 2,92% || 24 377 945

Portugália || 1,36% || 11 329 104

Románia || 1,04% || 8 681 881

Szlovénia || 0,28% || 2 363 824

Szlovákia || 0,55% || 4 616 893

Finnország || 1,50% || 12 521 438

Svédország || 3,06% || 25 492 378

Egyesült Királyság || 13,82% || 115 336 728

Összesen || 100% || 834 430 583

18.         A GMES-tanács dönt a tagállamok éves hozzájárulásainak kiigazításáról minden további évre vonatkozóan – a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme szerinti, felülvizsgált elosztási kulcs alapján. A kiigazításról szóló határozatot a Bizottság hajtja végre, amely az EUMSZ 299. cikkében foglaltak szerint végrehajtható. Miután értesítést kaptak a tagállamok a kiigazításról szóló határozatról, az esedékes összegeket szeptember 30. előtt kell befizetniük.

19.         A GMES-alap pénzügyi előirányzatai nem szólhatnak 2020. december 31. utáni időpontra, kivéve, ha az Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslatára egyhangúlag másképp határoz.

Hozzájárulás a GMES-alaphoz

20.         A Bizottság minden évben összeállítja és szeptember 30-ig átadja a GMES-tanácsnak a kötelezettségvállalásokról, a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő két költségvetési évben esedékes hozzájárulási felhívások éves összegéről szóló nyilatkozatot.

21.         Ezeket az összegeket úgy határozzák meg, hogy képesek legyenek a források javasolt szintjének hatékony teljesítésére.

22.         A Bizottság javaslatára a GMES-tanács minősített többséggel határozza meg a hozzájárulások éves összegének felső határát a Bizottság javaslatát követő második évre vonatkozóan (n+2), és az előző évben meghatározott felső összeghatáron belül a hozzájárulási felhívások éves összegét a Bizottság javaslatát követő első évre vonatkozóan (n+1).

23.         Amennyiben az adott pénzügyi évben a hozzájárulások eltérnek a GMES-program tényleges igényeitől, a Bizottság a hozzájárulási összegek módosítására irányuló javaslatokat nyújt be a GMES-tanácshoz, amely minősített többséggel határoz.

24.         A hozzájárulási felhívások nem haladhatják meg a fenti bekezdésekben meghatározott felső összeghatárt, és a felső összeghatár nem emelhető fel, kivéve akkor, ha kivételes vagy előre nem látható körülményekből eredő különleges szükségletek esetén a GMES-tanács erről minősített többséggel határoz. Ez esetben a Bizottság és a GMES-tanács biztosítja, hogy a hozzájárulások megfeleljenek a várt kifizetéseknek.

25.         A Bizottság minden évben szeptember 30-ig közli a GMES-tanáccsal a következő költségvetési évre vonatkozóan a kötelezettségvállalások, kifizetések és hozzájárulások általa becsült összegét.

26.         A hozzájárulások tagállamok általi befizetésére vonatkozó részletes szabályokat e megállapodás végrehajtási rendeletében kell meghatározni.

A GMES-alap további forrásai

27.         Amennyiben új ország csatlakozik az Unióhoz, a GMES-tanács határozatot hoz a hozzájárulások elosztásának módosításáról.

28.         A pénzügyi források módosításáról a GMES-tanács minősített többséggel határoz.

29.         A GMES-program célkitűzéseinek támogatása céljából bármely tagállamnak lehetősége van – a rendeletben meghatározott döntéshozatali szabályok és eljárások sérelme nélkül – önkéntes támogatásokat biztosítani a Bizottság részére. A tagállamoknak egyedi kezdeményezések keretében lehetőségük nyílik a Bizottság, az Európai Befektetési Bank vagy bármely más uniós szerv vagy szervezet által irányított projekteket vagy programokat társfinanszírozni, amennyiben e szervekkel vagy szervezetekkel a GMES-alap együttműködési megállapodást kötött, vagy amelyeket bizonyos végrehajtási feladatokkal bíztak meg.

30.         E megállapodás végrehajtási rendelete tartalmazza a GMES-alap általi társfinanszírozás, valamint a tagállamok által végrehajtott társfinanszírozási tevékenységek szükséges rendelkezéseit.

31.         A tagállamok hozzájárulásaikról előre tájékoztatják a GMES Tanácsot.

A GMES-alap keretében végzett tevékenységek

32.         A GMES-szolgáltatások műveletei

a)      A GMES-szolgáltatások operatív tevékenységei:

– globális szintű rendszeres/rutintevékenységek a földi alrendszerek állapotának nyomon követésére és előrejelzésére, úgy regionális, mint globális szinten, különös tekintettel a tengeri környezetre, a légkör és a levegő minőségére, a globális szárazföldi és éghajlat-változásokat követő rendszerekre;

– regionális/helyi jellegű, lekérhető tevékenységek, különös tekintettel a vészhelyzetek kezelésére, a biztonságra, valamint a páneurópai szárazföld-figyelési szolgáltatásokra, Európa határain belül vagy kívül.

b)      A létező szolgáltatások minőségének és teljesítményének javításával, új elemek kifejlesztésével, valamint az értékesítés támogatásával kapcsolatos fejlesztési tevékenységek.

33.         Az űrkomponens műveletei

34.         Az űrmegfigyelés operatív tevékenységei:

a)      a külön a GMES céljait szolgáló űrinfrastruktúra üzemeltetése (Sentinel küldetések);

b)      hozzáférés harmadik felek küldetéseihez;

c)      adattovábbítás;

d)      technikai segítségnyújtás a Bizottságnak a szolgáltatási adatokra vonatkozó követelmények egységesítése terén;

e)      a megfigyelési hiányosságok azonosítása, hozzájárulás az új űrbeli küldetések specifikációihoz.

35.         Fejlesztési tevékenységek:

a)      az űrinfrastruktúra új elemeinek megtervezése és beszerzése;

b)      technikai segítségnyújtás a Bizottságnak a szolgáltatási követelmények új űrbeli küldetések specifikációiba való átalakításában, az űrinfrastruktúra üzemeltetőinek segítségével;

c)      az űrbeli tevékenységek fejlesztésének összehangolása, beleértve az űrmegfigyelési kapacitás modernizálását és kiegészítését célzó fejlesztéseket is.

36.         A GMES lokális komponensének operatív tevékenységeihez a következők tartoznak:

a)      a lokális adatok GMES-szolgáltatásokhoz történő továbbításának összehangolása a helyszíni üzemeltetőkkel kötött ad hoc adminisztratív egyezmények révén;

b)      a harmadik felektől származó lokális adatok továbbításának összehangolása nemzetközi szinten;

c)      technikai segítségnyújtás a szolgáltatási adatok lokális megfigyelési infrastruktúrák és hálózatok specifikációiba való átalakításában;

d)      együttműködés a helyszíni üzemeltetőkkel a GMES lokális komponensével kapcsolatos tevékenységek fejlesztésének előmozdításában.

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele

37.         A GMES-tanács nemzetközi megállapodásokat köthet – a GMES-alaphoz történő csatlakozásukat is beleértve – a következő országokkal:

a)      az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel;

b)      a tagjelölt országok, valamint azok a potenciálisan tagjelölt országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási folyamatnak, a velük kötött keretmegállapodásban vagy társulási megállapodás jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott általános elveknek megfelelően;

c)      a Svájci Államszövetség, az 1. és 2. pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSZ 218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg kell határoznia a részvétel feltételeit és részletes szabályait.

A megállapodás elfogadása és hatálybalépése

38.         A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az ezen megállapodás elfogadásához szükséges belső eljárásaik befejezéséről.

39.         E megállapodás azt az időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, hogy a megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről az ezen eljárásokat utolsóként befejező tagállam is értesítette az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

40.         E megállapodás 2020. december 31. után hatályát veszti, ezen időpont után nem vállalható jogi vagy pénzügyi kötelezettség.

41.         A fentiek sérelme nélkül, a GMES-alap keretében, a kötelezettségvállalásokból eredő, 2020. december 31. előtti kifizetéseket és kötelezettségeket a GMES-alap 2023. december 31-ig teljesíti. Ezen időpont után minden fennmaradó kötelezettség a tagállamokra hárul.

42.         Az Európai Unió Tanácsának főtitkára e megállapodás letéteményeseként jár el, amely megállapodást az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, a tagállamok kormányai által erre felhatalmazott, a Tanács keretében ülésező képviselők, aláírták ezt a megállapodást.

[1]               COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[2]               COM(2011) 831 végleges, 2011.11.30.

[3]               Az ENVISAT az ESA tudományos műholdmissziója, amelyet 2002-ben indítottak – 10 fedélzeti alkalmazással együtt. A legszéleskörűbb civil földmegfigyelési program, amely már 2007-ben elérte a várható élettartama végét.

[4]               Forrás: Eurostat 2012.

Top