This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52012DC0218
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS on the establishment of an Intergovernmental Agreement for the operations of the European Earth monitoring programme (GMES) from 2014 to 2020
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról
/* COM/2012/0218 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az európai Föld-megfigyelési program (GMES) műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő létrehozásáról /* COM/2012/0218 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Az európai Föld-megfigyelési program (GMES)
műveleteiről szóló kormányközi megállapodásnak a 2014-2020 időszakra történő
létrehozásáról (EGT-vonatkozású szöveg) 1. Bevezető A GMES-program célja egy magas színvonalú
európai Föld-megfigyelési kapacitás kifejlesztése. Stratégiai jelentőségű a
koordinált uniós fellépés e téren, különösen egy olyan időszakban, amikor az
Unió nemzetközi partnerei nagy mértékű beruházásokat eszközölnek hasonló
jellegű kapacitásokba. A GMES szolgáltatásai számos európai politika előnyére
válnak majd. A program jelentős gazdasági növekedési és munkahely-teremtési
lehetőségeket is rejt magában – összhangban az intelligens, fenntartható és
inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiával. Helyzetkép a
jövőbeni GMES-programról Az „Európa 2020 költségvetése” című
közleményében[1]
a Bizottság a GMES-programnak a következő többéves pénzügyi kereten kívüli
finanszírozását javasolta, tekintettel az uniós költségvetés finanszírozási
korlátaira az ilyen nagyságrendű projektek esetében. A Bizottság ugyanakkor
erősen elkötelezett a GMES sikerének biztosítása iránt, és e kontextusban 2011. novemberében
közleményt[2]
fogadott el, amely meghatározza a GMES-program megfelelő irányításának és
hosszú távú, 2014–től történő finanszírozásának főbb elemeit. A Bizottság továbbá egy külön GMES-alap
felállítását javasolta, amely az Európai Fejlesztési Alap modelljéhez
hasonlóan, valamennyi 27 uniós tagállam bruttó nemzeti jövedelme (GNI) szerinti
hozzájárulásokból állna. Ennek a megvalósításához a Tanács keretében ülésező
uniós tagállamok kormányközi megállapodására van szükség. Az alap irányításával
a Bizottságot bíznák meg. 2012. február 16-án az Európai Parlament
állásfoglalást fogadott el a GMES jövőjét illetően, amelyben a GMES-programnak
a többéves pénzügyi keretből történő finanszírozását részesíti előnyben. A
közleményt a Tanács keretében is megvitatták, különösen a kormányközi alapból
történő finanszírozás kérdését, következtetések azonban nem születtek. A késedelemből eredő kockázatok 1998-as indulása óta a GMES-program nem lépte
túl a költségeket és nem jellemezték jelentős mértékű késedelmek. A műveletek
esetleges megszakítása azonban a felhasználókra nézve hátrányos lenne, az
eddigi beruházásokat és a program hitelességét kockáztatná, ezenkívül a
költségek túllépésével járna. A működési szakaszt megelőzően a GMES
szolgáltatásai jelentős együttműködési lehetőségekhez vezettek a nemzeti és regionális
beruházások terén. 2012 kezdete óta két GMES szolgáltatás működik: a GMES
szárazföld-megfigyelési szolgáltatás és a GMES veszélyhelyzet-reagálási
szolgáltatás. Az egyes felhasználói közösségek jelenleg már mindkettőt
használják. Jelentős információhiánnyal, valamint a felhasználók
tevékenységeire nézve kedvezőtlen hatással járna, ha a szolgáltatások
folytonossága megszakadna. Ez mind a működési szakaszt megelőzően kifejlesztett
GMES-szolgáltatásokra, mind a GMES tenger- és légkör-megfigyelési szolgáltatásokra
vonatkozik, illetve azokra a GMES biztonsági és éghajlatváltozási
szolgáltatásokra is, amelyek jelenleg még fejlesztési fázisban vannak. E
tekintetben a működési fázis előkészítésével kapcsolatos aktuális
bizonytalanságok már jelenleg is hátráltatják az érdekelt felek
kötelezettségvállalását; mind a polgári védelem, a környezetvédelmi vagy
tudományos közösségek, mind a magáncégek, különösen a felhasználó irányú
szolgáltatásokat nyújtó kkv-k esetében. A működési fázissal kapcsolatos bizonytalanságok
az űrkomponens üzembe állításával kapcsolatosan is nehézségekhez vezethetnek,
amelyhez az első három Sentinel műhold 2013‑ban lesz indításra kész. 2012.
áprilisában az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsa – a műveletekkel és a jövőbeni
intézményi kerettel kapcsolatos bizonytalanság miatt – megkérdőjelezte a
műholdak indításának engedélyezését. Az indítás elhalasztása jelentős
pluszköltségekkel járna, különösen a műhold megfelelő tárolására nézve.
Ezenkívül az ENVISAT műholdnak[3],
amely jóval az élettartamát meghaladóan működött, közelmúltbeli üzemen kívül
helyezése a Sentinel általi adatszolgáltatást még sürgősebbé teszi az európai
felhasználók számára. A Bizottság álláspontja a GMES-programnak a
többéves pénzügyi kereten kívüli finanszírozásával kapcsolatban nem változott,
és továbbra is elkötelezve támogatja a tagállamokat a szükséges kormányközi
megállapodás létrehozásában, valamint a GMES-műveletekhez szükséges rendeletek
időbeni kidolgozásában annak érdekében, hogy elkerülje a program megszakítását.
Maga a kormányközi megállapodás létrehozása,
valamint az azt kísérő végrehajtási és pénzügyi rendelet kidolgozása bizonyos
időt vesz igénybe. Mivel 2014. január 1-jén hatályban kell lenniük, a Bizottság
azt szorgalmazza, hogy a tagállamok haladéktalanul kezdjenek hozzá a
kormányközi megállapodás előkészítéséhez. A folyamatban lévő tárgyalások megkönnyítése
érdekében e közlemény melléklete tartalmazza a kormányközi megállapodás fő
elemeinek részletes tervezetét, amely a tárgyalások alapjául szolgálhat. 2. A GMES-alap 2011. novemberi közleményében2 a Bizottság megerősítette, hogy a
GMES-tevékenységekhez szükséges pénzügyi keret (a 2014–2020 időszakra)
változatlan árak esetén legfeljebb 5 841 millió EUR. A GMES lehetséges finanszírozási lehetőségeire
nézve eddig három opciót vizsgáltak meg: külön GMES-alap (az Európai
Fejlesztési Alaphoz kidolgozott rendszer mintájára), megerősített
együttműködési opció (a programban nagymértékben érdekelt tagállamok
bevonásával) és végül a gazdasági ágazati részvétel lehetősége, amely szerint a
felelősségeket és a finanszírozást megosztanák az érdekelt gazdasági
szereplőkkel. A finanszírozás mindhárom opció esetén a 2014-től kezdődő
pénzügyi kereten kívül esik. A Bizottság értékelésében azt is kifejtette, hogy
nem támogatja az utolsó két opciót, egyrészt azért, mert a megerősített
együttműködés a program teljes uniós dimenziójára kockázatot jelentene,
másrészt pedig azért, mert a Galileo projekt kapcsán nyert tapasztalatok
alapján a magánszektor bevonása és megtartása rövidtávon nehézségekbe ütközik,
és nem felel meg program közérdeket szolgáló jellegének. Ezért a Bizottság egy külön GMES-alap
létrehozását javasolta, amely valamennyi 27 tagállam hozzájárulásain alapulna.
Ez a döntés végső soron kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik, a
Bizottság azonban felkéri a tagállamokat, hogy működjenek közre a GMES-program
európai dimenziójának biztosítása és konszolidálása érdekében. Ennek a megvalósításához a Tanács keretében
ülésező EU tagállamok kormányközi megállapodására lenne szükség. E közlemény
melléklete további részleteket tartalmaz a megállapodás fő elemeire
vonatkozóan. A kormányközi megállapodás valamennyi 27 uniós
tagállam hozzájárulásait a bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) szerint határozná
meg – a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra. A
megállapodás létrehozná az alap fő felügyeleti szerveként a „GMES Tanácsot”,
amelynek hatáskörébe tartozna elsősorban az általános költségvetés elfogadása,
az előző év költségvetés-végrehajtásának és elszámolásának, valamint azon
megállapodásoknak a jóváhagyása, amelyeket tagállamokkal, harmadik országokkal,
nemzetközi kormányzati- illetve nem kormányzati szervezetekkel, illetve a
tagállamok nemzeti szervezeteivel kerülnek megkötésre. A program folytonosságának biztosítása
érdekében a GMES-alap bizonyos előírásait ideiglenes jelleggel 2014. január
1-jétől alkalmazni kell, a 27 tagállam általi megerősítésig. 3. A GMES-alap végrehajtása A kormányközi megállapodás az első lépés a
GMES-program 2013 utáni fejlesztéséhez, amelynek részletes végrehajtási módjait
a megállapodást végrehajtó rendelet határozná meg. A GMES műveleteire vonatkozó rendeletnek
szabályokat kell tartalmaznia, amelyek biztosítják az Unió és a tagállamok
döntéshozói számára a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a biztonság
terén a pontos és megbízható adatok és információk folyamatos szolgáltatását.
Továbbá a gazdasági stabilitás és növekedés biztosításához is hozzá kell
járulnia azáltal, hogy fellendíti a kereskedelmi alkalmazásokat számos
különböző ágazatban annak köszönhetően, hogy teljes körű és szabad hozzáférést
tesz lehetővé a GMES információihoz és megfigyelési adataihoz. A rendeletnek, amelyet a Bizottság javaslatára
a Tanács és a Parlament fogad el, meg kell határoznia a GMES-alap
adminisztrációjára, irányítására, végrehajtására, elszámolására, ellenőrzésére
és mentesítésére vonatkozó szabályokat. A GMES-műveletek előirányzásával és
végrehajtásával kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaznia kell, beleértve a hatáskör-átruházási
megállapodásokkal, valamint a szerződések és támogatások odaítélésével
kapcsolatos szabályokat. Továbbá megfelelő rendelkezéseket kell tartalmaznia
annak érdekében, hogy a Bizottság független szakértőket vonhasson be a
GMES-program végrehajtásának nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez. A GMES-program felépítésétől függetlenül, a
program hosszú távú fenntartásának érdekében fontos az, hogy megfelelő működési
kapacitással rendelkezzen, különösen az erőforrások és a szaktudás, valamint a
megfelelő jogi kapacitás tekintetében, hogy a felhasználók elvárásainak
megfelelően műveleteivel teljesíteni tudja a program célkitűzéseit. 4. Következtetések A működési szakasz műveleteinek
előkészítéséhez szükséges időt, valamint a műveletek megszakításának kockázatát
figyelembe véve a Bizottság: –
szorgalmazza, hogy a tagállamok kezdjék meg a
GMES-program műveleteire vonatkozó kormányközi megállapodás és rendelet időbeni
elfogadásához szükséges intézkedéseket, és –
megerősíti a tagállamok támogatására irányuló
kötelezettségvállalását ebben a folyamatban. MELLÉKLET A
kormányközi megállapodás tervezetének fő elemei
KORMÁNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS az
európai Föld-megfigyelési program (GMES) kormányközi alapjának a 2014-2020
időszakra történő létrehozásáról a Tanácsban ülésező
tagállamok kormányainak képviselői között, az európai Föld-megfigyelési program
(GMES) finanszírozására vonatkozóan, a 2014–2020 időszakra AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI
KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI, mivel: (1) [Nagy kezdőbetű …]. (2) [Nagy kezdőbetű …]. (3) [Nagy kezdőbetű …]. A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK
MEG: A GMES-alap létrehozása 1. E megállapodással a
tagállamok létrehoznak egy kormányközi alapot az európai Föld-megfigyelési
program (GMES) finanszírozására, a továbbiakban: „GMES-alap”. 2. A GMES-alap finanszírozza a
GMES-program valamennyi műveletét és tevékenységét. E célból minden olyan
finanszírozási eszközt felhasználhat, amely szükséges és a legmegfelelőbb módon
biztosítja a GMES-program célkitűzéseinek elérését. 3. A GMES-alapról szóló
rendeletnek meg kell határoznia a GMES-alap adminisztrációjára, irányítására,
végrehajtására, elszámolására, mentesítésére és ellenőrzésére vonatkozó
szabályokat. A rendeletet a Bizottság javaslatára a Tanács és az Európai
Parlament fogadja el. 4. A rendeletnek tartalmaznia
kell a GMES-alap működésére és a GMES-tevékenységek előirányozására és
végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket, azon szabályokat is beleértve,
amelyek a Bizottság felhatalmazására, az uniós jog hatálya alá tartozó ügynökségekkel,
a Közösségek és más szakosított uniós szervekkel, nemzeti vagy nemzetközi
közszektorbeli szervekkel vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot
ellátó szervekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodásokra, valamint a
szerződések és támogatások odaítélésére vonatkoznak. 5. Továbbá a rendeletnek meg
kell határoznia a költségvetés végrehajtása során a tagállamokat terhelő
ellenőrzési és számviteli kötelezettségeket és az ezekkel járó felelősséget.
Továbbá minden szerv tekintetében, amelyre költségvetési hatásköröket ruháztak
át, meg kell határoznia annak saját kiadásaival kapcsolatos felelősségi köröket
és részletes szabályokat is. Felügyelet és irányítás 6. A GMES-alap felügyeletét a
GMES-tanács látja el, amely tagállamonként egy kinevezett képviselőből áll, és
amelyet a Bizottság elnököl. 7. A GMES-alap irányításával a
Bizottságot bízzák meg. A Bizottság végzi a GMES-tanács által elfogadott
költségvetés, valamint a projektek és programok pénzügyi végrehajtását. 8. A Bizottság hajtja végre a
GMES-alap által finanszírozott tevékenységeket. E célból a Bizottság a
következő szervekre ruházhat át végrehajtási feladatokat: a) az uniós jog hatálya alá tartozó
ügynökségekre; b) a Közösségek által létrehozott és más
szakosított uniós szervekre, feltéve, hogy e feladatok összeegyeztethetők az
egyes szervek jogalapját megteremtő jogi aktusban meghatározott feladatokkal; c) a nemzeti vagy nemzetközi közszektorbeli
szervekre vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervekre,
amelyek megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak, és megfelelnek a megállapodás
végrehajtási rendeletében megállapított feltételeknek. 9. Ennek során azonban a
Bizottság nem ruházhatja át azon, a Szerződések, illetve e megállapodás által
meghatározott hatásköreit, amennyiben azok nagymértékű, politikai döntéssel
járó mérlegelést igényelnek. 10. Az indokolatlanul kifizetett
összegek behajtása céljából az EUMSZ 299. cikke alapján a bizottsági
határozatok végrehajthatók. A GMES-tanács 11. A GMES-tanács – a szavazójoggal
rendelkező tagjai kétharmadának minősített többségével – a következő
hatáskörökkel rendelkezik: a) elfogadja az
általános költségvetést és jóváhagyja a költségvetés végrehajtását, valamint az
elmúlt év elszámolását, a GMES-alap befektetett eszközeit és kötelezettségeit
tartalmazó mérleggel együtt – miután tudomásul vette a külső ellenőr
jelentését. b) a programok finanszírozásával kapcsolatos
intézkedésekről határoz, ideértve az ezekhez rendelt pénzügyi eszközöket; c) döntést hoz a harmadik országoknak a
programhoz való csatlakozására vonatkozó feltételekről; d) jóváhagyja a tagállamokkal, harmadik
országokkal, nemzetközi kormányzati- illetve nem kormányzati szervezetekkel,
illetve a tagállamok nemzeti szervezeteivel kötött megállapodásokat. 12. A GMES-tanács – a
szavazójoggal rendelkező tagjai egyszerű többségével – a következő
hatáskörökkel rendelkezik: a) döntést hoz a tagállamoknak a GMES-alaphoz való éves
hozzájárulásainak kiigazításáról; b) kinevezi az ellenőröket és döntést hoz
hivatalban maradásuk időtartamáról; c) elfogadja eljárási szabályzatát; d) a tagállamokhoz intézett ajánlásokat
fogad el a megállapodás módosításai tekintetében; e) bármely olyan irányítási intézkedést hoz,
amellyel nem a Bizottságot bízták meg, és amelyet a GMES-alap megfelelő
működése indokol. 13. A GMES-tanács tagállamok
egyhangúságával dönt egy tagállam kizárásáról, a kizárás feltételeiről,
valamint a GMES-alap megszüntetéséről és felszámolásáról. 14. A GMES-tanács keretében a
tagállamok szavazatainak száma arányos a GMES-alaphoz való hozzájárulásukkal.
Amennyiben azonban egy tagállam hozzájárulása hátralékának összege meghaladja a
mindenkori pénzügyi évre előirányzott hozzájárulását, a tagállam nem szavazhat
a GMES-tanácsban. Tartózkodás esetén a tagállamot úgy tekintik, mint ha nem
szavazna. 15. A szavazatok teljes száma 999,
amely a következőképp oszlik meg: Tagállam || Szavazatok Belgium || 29 Bulgária || 3 Cseh Köztársaság || 12 Dánia || 19 Németország || 203 Észtország || 1 Írország || 12 Görögország || 17 Spanyolország || 85 Franciaország || 157 Olaszország || 126 Ciprus || 1 Lettország || 2 Litvánia || 2 Luxemburg || 3 Magyarország || 8 Málta || 1 Hollandia || 48 Ausztria || 24 Lengyelország || 29 Portugália || 14 Románia || 10 Szlovénia || 3 Szlovákia || 6 Finnország || 15 Svédország || 31 Egyesült Királyság || 138 Összesen || 999 16. A GMES-tanács bármely olyan
hatáskört átruházhat a Bizottságra, amely az irányítási hatáskörét túllépi és a
GMES célkitűzéseinek elérésére irányul, és vissza is vonhatja ezt a
felhatalmazást. A GMES-alap felépítése 17. A GMES-alap összege a 2014.
január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra 5 841 millió EUR
(2011-es árak szerint), amely a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme szerinti
hozzájárulásokból tevődik össze. A műveletek első évében a tagállamoknak a
következő pénzösszegeket kell 2013. szeptember 30-ig a rendelkezésre
bocsátaniuk: Tagállam || Hozzájárulási kulcs || A 2014. évi hozzájárulás EUR‑ban[4] Belgium || 2,93% || 24 451 749 Bulgária || 0,31% || 2 573 644 Cseh Köztársaság || 1,25% || 10 398 781 Dánia || 1,91% || 15 917 693 Németország || 20,34% || 169 693 249 Észtország || 0,13% || 1 056 893 Írország || 1,23% || 10 304 449 Görögország || 1,72% || 14 378 433 Spanyolország || 8,49% || 70 851 816 Franciaország || 15,72% || 131 203 971 Olaszország || 12,55% || 104 702 411 Ciprus || 0,14% || 1 183 430 Lettország || 0,16% || 1 294 145 Litvánia || 0,24% || 2 004 516 Luxemburg || 0,33% || 2 757 700 Magyarország || 0,79% || 6 553 633 Málta || 0,05% || 425 091 Hollandia || 4,81% || 40 095 555 Ausztria || 2,38% || 19 861 219 Lengyelország || 2,92% || 24 377 945 Portugália || 1,36% || 11 329 104 Románia || 1,04% || 8 681 881 Szlovénia || 0,28% || 2 363 824 Szlovákia || 0,55% || 4 616 893 Finnország || 1,50% || 12 521 438 Svédország || 3,06% || 25 492 378 Egyesült Királyság || 13,82% || 115 336 728 Összesen || 100% || 834 430 583 18. A GMES-tanács dönt a
tagállamok éves hozzájárulásainak kiigazításáról minden további évre
vonatkozóan – a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme szerinti, felülvizsgált
elosztási kulcs alapján. A kiigazításról szóló határozatot a Bizottság hajtja
végre, amely az EUMSZ 299. cikkében foglaltak szerint végrehajtható. Miután
értesítést kaptak a tagállamok a kiigazításról szóló határozatról, az esedékes
összegeket szeptember 30. előtt kell befizetniük. 19. A GMES-alap pénzügyi
előirányzatai nem szólhatnak 2020. december 31. utáni időpontra, kivéve, ha az
Európai Unió Tanácsa a Bizottság javaslatára egyhangúlag másképp határoz. Hozzájárulás a GMES-alaphoz 20. A Bizottság minden évben
összeállítja és szeptember 30-ig átadja a GMES-tanácsnak a kötelezettségvállalásokról,
a kifizetésekről, valamint a jelenlegi és a következő két költségvetési évben
esedékes hozzájárulási felhívások éves összegéről szóló nyilatkozatot. 21. Ezeket az összegeket úgy
határozzák meg, hogy képesek legyenek a források javasolt szintjének hatékony
teljesítésére. 22. A Bizottság javaslatára a
GMES-tanács minősített többséggel határozza meg a hozzájárulások éves
összegének felső határát a Bizottság javaslatát követő második évre vonatkozóan
(n+2), és az előző évben meghatározott felső összeghatáron belül a
hozzájárulási felhívások éves összegét a Bizottság javaslatát követő első évre
vonatkozóan (n+1). 23. Amennyiben az adott pénzügyi
évben a hozzájárulások eltérnek a GMES-program tényleges igényeitől, a
Bizottság a hozzájárulási összegek módosítására irányuló javaslatokat nyújt be
a GMES-tanácshoz, amely minősített többséggel határoz. 24. A hozzájárulási felhívások nem
haladhatják meg a fenti bekezdésekben meghatározott felső összeghatárt, és a
felső összeghatár nem emelhető fel, kivéve akkor, ha kivételes vagy előre nem
látható körülményekből eredő különleges szükségletek esetén a GMES-tanács erről
minősített többséggel határoz. Ez esetben a Bizottság és a GMES-tanács
biztosítja, hogy a hozzájárulások megfeleljenek a várt kifizetéseknek. 25. A Bizottság minden évben
szeptember 30-ig közli a GMES-tanáccsal a következő költségvetési évre
vonatkozóan a kötelezettségvállalások, kifizetések és hozzájárulások általa
becsült összegét. 26. A hozzájárulások tagállamok
általi befizetésére vonatkozó részletes szabályokat e megállapodás végrehajtási
rendeletében kell meghatározni. A GMES-alap további forrásai 27. Amennyiben új ország
csatlakozik az Unióhoz, a GMES-tanács határozatot hoz a hozzájárulások
elosztásának módosításáról. 28. A pénzügyi források módosításáról
a GMES-tanács minősített többséggel határoz. 29. A GMES-program célkitűzéseinek
támogatása céljából bármely tagállamnak lehetősége van – a rendeletben
meghatározott döntéshozatali szabályok és eljárások sérelme nélkül – önkéntes
támogatásokat biztosítani a Bizottság részére. A tagállamoknak egyedi
kezdeményezések keretében lehetőségük nyílik a Bizottság, az Európai
Befektetési Bank vagy bármely más uniós szerv vagy szervezet által irányított
projekteket vagy programokat társfinanszírozni, amennyiben e szervekkel vagy
szervezetekkel a GMES-alap együttműködési megállapodást kötött, vagy amelyeket
bizonyos végrehajtási feladatokkal bíztak meg. 30. E megállapodás végrehajtási
rendelete tartalmazza a GMES-alap általi társfinanszírozás, valamint a tagállamok
által végrehajtott társfinanszírozási tevékenységek szükséges rendelkezéseit. 31. A tagállamok
hozzájárulásaikról előre tájékoztatják a GMES Tanácsot. A GMES-alap keretében végzett tevékenységek 32. A GMES-szolgáltatások
műveletei a) A GMES-szolgáltatások operatív
tevékenységei: –
globális szintű rendszeres/rutintevékenységek a
földi alrendszerek állapotának nyomon követésére és előrejelzésére, úgy
regionális, mint globális szinten, különös tekintettel a tengeri környezetre, a
légkör és a levegő minőségére, a globális szárazföldi és éghajlat-változásokat
követő rendszerekre; –
regionális/helyi jellegű, lekérhető tevékenységek,
különös tekintettel a vészhelyzetek kezelésére, a biztonságra, valamint a
páneurópai szárazföld-figyelési szolgáltatásokra, Európa határain belül vagy
kívül. b) A létező szolgáltatások minőségének és
teljesítményének javításával, új elemek kifejlesztésével, valamint az
értékesítés támogatásával kapcsolatos fejlesztési tevékenységek. 33. Az űrkomponens műveletei 34. Az űrmegfigyelés operatív
tevékenységei: a) a külön a GMES céljait szolgáló
űrinfrastruktúra üzemeltetése (Sentinel küldetések); b) hozzáférés harmadik felek küldetéseihez; c) adattovábbítás; d) technikai segítségnyújtás a Bizottságnak
a szolgáltatási adatokra vonatkozó követelmények egységesítése terén; e) a megfigyelési hiányosságok azonosítása,
hozzájárulás az új űrbeli küldetések specifikációihoz. 35. Fejlesztési tevékenységek: a) az űrinfrastruktúra új elemeinek
megtervezése és beszerzése; b) technikai segítségnyújtás a Bizottságnak
a szolgáltatási követelmények új űrbeli küldetések specifikációiba való
átalakításában, az űrinfrastruktúra üzemeltetőinek segítségével; c) az űrbeli tevékenységek fejlesztésének
összehangolása, beleértve az űrmegfigyelési kapacitás modernizálását és
kiegészítését célzó fejlesztéseket is. 36. A GMES lokális komponensének
operatív tevékenységeihez a következők tartoznak: a) a lokális adatok GMES-szolgáltatásokhoz
történő továbbításának összehangolása a helyszíni üzemeltetőkkel kötött ad hoc
adminisztratív egyezmények révén; b) a harmadik felektől származó lokális
adatok továbbításának összehangolása nemzetközi szinten; c) technikai segítségnyújtás a szolgáltatási
adatok lokális megfigyelési infrastruktúrák és hálózatok specifikációiba való
átalakításában; d) együttműködés a helyszíni üzemeltetőkkel
a GMES lokális komponensével kapcsolatos tevékenységek fejlesztésének
előmozdításában. Harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele 37. A GMES-tanács nemzetközi
megállapodásokat köthet – a GMES-alaphoz történő csatlakozásukat is beleértve –
a következő országokkal: a) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás
(EFTA) azon országai, amelyek az EGT-megállapodás szerződő felei is, az
EGT-megállapodásban meghatározott feltételekkel; b) a tagjelölt országok, valamint azok a
potenciálisan tagjelölt országok, amelyek részesei a stabilizációs és társulási
folyamatnak, a velük kötött keretmegállapodásban vagy társulási megállapodás
jegyzőkönyvében az uniós programokban történő részvétellel kapcsolatban meghatározott
általános elveknek megfelelően; c) a Svájci Államszövetség, az 1. és 2.
pontban nem említett más harmadik országok és nemzetközi szervezetek, az Unió
által ilyen harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel az EUMSZ
218. cikke alapján kötött megállapodás alapján, amely megállapodásnak meg
kell határoznia a részvétel feltételeit és részletes szabályait. A megállapodás elfogadása és hatálybalépése 38. A
tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az ezen megállapodás
elfogadásához szükséges belső eljárásaik befejezéséről. 39. E megállapodás azt az
időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, hogy a megállapodás
hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről az ezen eljárásokat
utolsóként befejező tagállam is értesítette az Európai Unió Tanácsának
Főtitkárságát. 40. E megállapodás 2020. december
31. után hatályát veszti, ezen időpont után nem vállalható jogi vagy pénzügyi
kötelezettség. 41. A fentiek sérelme nélkül, a
GMES-alap keretében, a kötelezettségvállalásokból eredő, 2020. december 31.
előtti kifizetéseket és kötelezettségeket a GMES-alap 2023. december 31-ig
teljesíti. Ezen időpont után minden fennmaradó kötelezettség a tagállamokra
hárul. 42. Az Európai Unió Tanácsának
főtitkára e megállapodás letéteményeseként jár el, amely megállapodást az
Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. FENTIEK
HITELÉÜL az alulírott, a tagállamok kormányai által erre felhatalmazott, a
Tanács keretében ülésező képviselők, aláírták ezt a megállapodást. [1] COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29. [2] COM(2011) 831 végleges, 2011.11.30. [3] Az ENVISAT az ESA tudományos műholdmissziója, amelyet
2002-ben indítottak – 10 fedélzeti alkalmazással együtt. A legszéleskörűbb
civil földmegfigyelési program, amely már 2007-ben elérte a várható élettartama
végét. [4] Forrás: Eurostat 2012.