13.9.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 277/125

—

emlékeztet az európai politika mint olyan kulcseszköz jelentőségére a közlekedés, az energiaügy és a távközlés területén, amely biztosítja a városok és régiók versenyképességének növekedését, és hozzájárul az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megteremtéséhez;

—

támogatja az új európai összekapcsolódási eszköznek mint a közlekedési, energiaügyi és távközlési szektor közös jogi keretének és egységes finanszírozási eszközének létrehozását;

—

üdvözli, hogy az eszköz elsősorban a hiányzó láncszemek pótlására, a szűk keresztmetszetek megszüntetésére és megfelelő, határokon átnyúló kapcsolatok biztosítására törekszik, és örömmel fogadja az innovatív finanszírozási eszközök bevezetését, ami azt célozza, hogy a közkiadások az uniós polgárok számára magasabb hozzáadott értéket hordozva, a lehető legjobban hasznosuljanak;

—

arra szólít fel, hogy a végrehajtás a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamokkal, illetve a helyi és regionális önkormányzatokkal és a helyszíni szereplőkkel szoros együttműködésben történjen;

—

úgy véli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz végrehajtásának az Európa 2020 stratégia és a kohéziós politika céljaival is összhangban kell lennie, és kapcsolódnia kell a kohéziós politikai alapokhoz, hogy összehangoltan kiegészítsék egymást;

—

fontosnak tartja, hogy a forrásokat méltányosan osszák el az uniós tagállamok és a régiók között, figyelembe véve az EU-n belüli sajátos területi adottságokat is;

—

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye világossá, hogy a Kohéziós Alapból átutalandó 10 milliárd euró kapcsán tiszteletben tartják a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletet, ideértve a tagállamokra vonatkozó nemzeti kvótákat is.

Előadó

Ivan ZAGAR (SI/EPP), Slovenska Bistrica polgármestere

Referenciaszövegek

1.

emlékeztet arra, hogy az európai közlekedési, távközlési és digitális létesítmények politikáját olyan kulcseszköznek kell felfogni, amely biztosítja a városok és régiók versenyképességének növekedését, az áruk és személyek szabad mozgását, az egységes piac integrációját, valamint az EU gazdasági, társadalmi és területi kohézióját és kapcsolatait a világ többi részével;

2.

üdvözli az európai összekapcsolódási eszköznek azt a lehetséges szerepét, hogy lendületet adjon a növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és Európa versenyképességének (1), és támogatja, hogy az Európai Bizottság elsősorban a hiányzó láncszemek pótlására, a szűk keresztmetszetek megszüntetésére és megfelelő, határokon átnyúló kapcsolatok biztosítására törekszik;

3.

támogatja az új európai összekapcsolódási eszköznek mint a közlekedési, energiaügyi és távközlési szektor közös jogi keretének és finanszírozási eszközének a létrehozását;

4.

arra szólít fel, hogy a végrehajtás a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamokkal, illetve a helyi és regionális önkormányzatokkal és a helyszíni szereplőkkel szoros együttműködésben történjen;

5.

olyan, átláthatóbb, koherensebb és egyszerűbb uniós finanszírozási szemléletet szorgalmaz, amely magánszektorbeli finanszírozási eszközöket is vonz, amelyekre napjainkban szükség van az EU céljainak megvalósításához;

6.

úgy véli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz végrehajtásának a gazdasági, társadalmi és területi kohézió célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia, és kapcsolódnia kell a kohéziós politikai alapokhoz, hogy összehangoltan kiegészítsék egymást;

7.

üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, hogy a Kohéziós Alapból különítsenek el 10 milliárd eurót az európai összekapcsolódási eszköz számára, hogy ezzel támogassák az összehangolt közlekedési infrastruktúra kialakítását célzó projektek végrehajtását a TEN-T maghálózaton a kohéziós politika által érintett tagországokban; hangsúlyozza, hogy a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartani a Kohéziós Alap nemzeti forráselosztásait, hogy minden típusú támogatható projekt (így például határokon átnyúló úthálózati projektek) számára a Kohéziós Alapok rendelkezései szerinti kedvező pénzügyi támogatási feltételeket biztosítsunk;

8.

úgy véli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz projektjeinek az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés prioritásait – az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit – kell követniük;

9.

kiemeli, hogy sok tagállam számára nehézséget jelent, hogy saját erőből határokon átnyúló, összetett közlekedésiinfrastruktúra-projekteket dolgozzon ki, miközben uniós szinten most már egyre hangsúlyosabban felmerül, hogy több szinergiára van szükség a különböző finanszírozási programok és politikai szektorok között, ami biztosítaná a közkiadásoknak az uniós polgárok számára magasabb hozzáadott értéket hordozó, lehető legjobb hasznosulását;

10.

támogatja az új európai összekapcsolódási eszköznek mint a közlekedési, energiaügyi és távközlési szektor közös jogi keretének és egységes finanszírozási eszközének létrehozását;

11.

kiemeli, hogy a közlekedési projektek keretében fontolóra kell vennünk azoknak a más közlekedési formákkal, például a légi közlekedéssel, a földalatti/metróvonallal stb. való kapcsolatait is. Biztosítani kell a hozzáférést a szélessávú hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz, különösen a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó területeken, például a csekély népsűrűségű vidéki területeken, ahol az ikt megkönnyítheti a közszolgáltatások nyújtását és hozzájárulhat a vidéki lakosság helyben maradásához és a területi kohézióhoz;

12.

szeretné, ha az eltérő fejlettségű régiók kezelését egyértelművé tennék úgy, hogy az tükrözze az EU különböző részeinek – köztük a súlyos és állandó természeti vagy demográfiai hátrányban lévő vagy legkülső régióknak – a sajátos területi adottságait, és kiegyensúlyozott módon fogja át az európai régiókat;

13.

támogatja a tiszta és fenntartható közlekedési rendszerek megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, mindenekelőtt a vasúti és a tengeri közlekedés – mint hatékony és versenyképes közlekedési módok – terén, amelyek megfelelő infrastruktúrát és szervezett szolgáltatásokat igényelnek. E fenntartható közlekedési módok jó működésének biztosítására emellett belső logisztikai csomópontokat is ki kell alakítani, amelyek lehetővé teszik az optimális intermodális váltást, és a rendszer egészét teljesítőképessé teszik;

14.

úgy véli, hogy megfelelően figyelembe kell venni az EU különböző területein – például az új uniós tagállamok mindeddig gyengén fejlett infrastruktúrával és nem elegendő pénzügyi eszközökkel rendelkező régióiban – tapasztalható sajátos helyzetet, különösen ha ennek köszönhetően regionális szinten jelentős hozzáadott érték keletkezik, pl. a határ menti közlekedésben;

15.

hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni az energiahálózatok összekapcsolását és az uniós belső energiapiac működését, továbbá el kell ismerni, hogy az EU energetikai függetlensége a szóban forgó eszköz egyik legfontosabb prioritása, és fokozni kell az ellátás biztonságát;

16.

hangsúlyozza, hogy a szélessávú távközlési hálózatba és a digitális szolgáltatási infrastruktúra platformjaiba történő befektetések alapvetően fontosak az európai digitális menetrend teljesítéséhez és az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, valamint az európai közszolgáltatások biztosításához;

17.

üdvözli az európai összekapcsolódási eszköz létrehozását és annak pénzügyi támogatását, amit hatékonyságának és más, magán- és állami finanszírozási forrásokra gyakorolt emelőhatásának megőrzése érdekében nem szabad megkérdőjelezni, óva int ugyanakkor minden olyan intézkedéstől, amely a strukturális alapok rovására menne;

18.

a pénzügyi piacok helyzete alapján aggódik amiatt, hogy az európai összekapcsolódási eszköz finanszírozási intézkedései vajon milyen hatást és húzóerőt gyakorolnak majd az infrastruktúra-fejlesztésre előirányzott regionális és helyi közfinanszírozásra;

19.

fontosnak tartja, hogy a forrásokat méltányosan osszák el az uniós tagállamok és a régiók között, és megjegyzi, hogy az európai összekapcsolódási eszköz által finanszírozott, a közlekedési, az energetikai és a telekommunikációs hálózatok terén indított projektek magas minőséget és hozzáadott értéket képviselnek a leggyengébb helyzetű régiók, köztük az állandó földrajzi vagy természeti hátrányok sújtotta, rendkívül gyéren lakott régiók, valamint a szigeti, a határon átnyúló és a hegyvidéki régiók számára, figyelembe véve egyúttal a javasolt projektek hatékonyságát és fellendítő hatását is;

20.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye világossá, hogy a Kohéziós Alapból átutalandó 10 milliárd euró kapcsán tiszteletben tartják a Kohéziós Alapra vonatkozó rendeletet, ideértve a tagállamokra vonatkozó nemzeti kvótákat is;

21.

hangsúlyozza, hogy az elszámolhatóságra vonatkozó szabályokat ki kell terjeszteni az adminisztratív költségekre is;

22.

a magánszektorbeli forrásokra gyakorolt vonzerő érdekében támogatja az uniós finanszírozás átláthatóbb, koherensebb és egyszerűbb megközelítését. Azt kéri ezért, hogy az adminisztratív költségeket adják hozzá az elszámolható kiadásokhoz, hogy a célokat hatékonyabban el lehessen érni, és hangsúlyozza, hogy az új finanszírozási forrásoknak semmiképp sem felváltaniuk, inkább csak kiegészíteniük kell a hagyományos uniós finanszírozást;

23.

üdvözli az innovatív finanszírozási eszközök bevezetését, különösen az uniós projektkötvények alkalmazását, amelyek fokozzák majd a magánbefektetőkre gyakorolt vonzerőt, és ösztönzik a köz-magán partnerségeket az EU-ban. Tekintve a pénzügyi piacok helyzetét, ezekért a kötvényekért az Európai Bizottságnak kell garanciát vállalnia;

24.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy irányozzon elő kapacitásépítő intézkedéseket az innovatív pénzügyi eszközök igénybevételéhez, ezzel is támogatva az önkormányzatok részvételét, amelyeknek – különösen regionális és helyi szinten – nincs meg a szükséges szakértelmük ehhez; üdvözli, hogy 2012. július 6-án elfogadták az uniós projektkötvény-kezdeményezés 2012–2013-as kísérleti fázisát elindító rendeletet, melynek az a célja, hogy akár 4,5 milliárd eurós magánfinanszírozást mozgósítson a kiemelt stratégiai infrastrukturális projektekre (2); támogatja, hogy siker esetén a kísérleti fázist 2014-től 2020-ig az európai összekapcsolódási eszköz keretében egy operatív fázis kövesse;

25.

üdvözli a munkaprogramokat, mint olyan eszközöket, amelyek bizonyos intézkedések esetében támogatásokat vesznek igénybe;

26.

kijelenti, hogy a kiadásoknak az európai összekapcsolódási eszközben meghatározottak szerinti elszámolhatósága korlátozó tényező lehet a projektek végrehajtásánál. Ezt tehát módosítani kellene a elszámolhatósági dátumok és a támogatható költségek egyes tételei, például az előkészítési költségek, a vissza nem igényelhető héa vagy a földvásárlás tekintetében;

27.

aggasztja, hogy a támogatásra vonatkozó javaslatokhoz kizárólag a tagállamoknak kell hozzájárulniuk. A Régiók Bizottsága ezért azt kéri, hogy indokolt esetben és jogi hatásköreiknek megfelelően a helyi és regionális önkormányzatok is részt vehessenek a kiválasztási folyamatban;

28.

hangsúlyozza, hogy – figyelembe véve a jelen helyzetet, amellyel a helyi és regionális önkormányzatok szembesülnek – a kedvezményezettek nem tudnak majd időben hozzálátni a munkálatokhoz. A projektek törlésére vonatkozó előírások tehát nem lehetnek túlságosan korlátozóak, így az Európai Bizottság által javasolt két év helyett három évet kellene adni a projektek befejezésére;

29.

emlékeztet arra, hogy a Kohéziós Alapból átcsoportosítandó 10 milliárd eurót a közvetlen irányítás szabályai szerint kezelik majd, és nem beérkezési sorrendben; hangsúlyozza, hogy a beérkezési sorrendben történő kezelés esetleg felnagyíthatja az EU adminisztratív, humán és pénzügyi feltételek terén több nehézséggel küzdő kohéziós országainak hátrányát, ami esetleg akadályozhat egyes tagállamokat és régiókat abban, hogy jól kidolgozott projekteket tegyenek az asztalra;

30.

javasolja, hogy a Kohéziós Alapból átutalandó 10 milliárd euró elköltésének jogosultsági szabályai legyenek összhangban az erre az alapra vonatkozó rendelettel;

31.

azt kéri, hogy – az illetékességi köröket tiszteletben tartva – a transzeurópai hálózatok szintje alatti projektek pénzügyi támogatása feleljen meg a szubszidiaritás elvének;

32.

támogatja a többéves munkaprogramokat, amelyekről minden érintett felet tájékoztatni kell. A többszintű kormányzás elveivel összhangban a munkaprogramok elkészítésébe minden szintről partnereket kell bevonni;

33.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jogilag felelősek az európai összekapcsolódási eszköz által lefedett számos területért, és a transzeurópai közlekedési, energetikai és távközlési infrastruktúra finanszírozására javasolt intézkedések közvetlen kihatással vannak rájuk. Igen fontos ezért, hogy a kiegyensúlyozott területfejlesztés biztosítása érdekében tiszteletben tartsák a többszintű kormányzás alapelveit;

34.

véleménye szerint az európai összekapcsolódási eszközre vonatkozó javaslat szemmel láthatóan nem okoz problémát a szubszidiaritás elvének betartását illetően (3); emlékeztet arra, hogy mértékük és hatásuk alapján az európai összekapcsolódási eszközhöz kapcsolódó projektek transznacionális dimenzióval bírhatnak, és ezért a lehető legmegfelelőbb – uniós, nemzeti, regionális vagy helyi – szinten kell velük foglalkozni;

35.

hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat és a többi érdekeltet be kell vonni az európai összekapcsolódási eszköz potenciálisan finanszírozható, indikatív projektlistájára vonatkozó tagállami döntéshozatal és tervezés folyamatába;

36.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat minél előbb tájékoztatni kell az európai összekapcsolódási eszköz keretébe tartozó javaslatokról, és aktívan támogatni kell őket abban, hogy bekapcsolódhassanak a projekt előkészületeibe és a területfejlesztési stratégiákba. Az is nagyon fontos, hogy az egyes régiók valamennyi érdekeltje együttműködjön az európai összekapcsolódási eszköz jövőbeli projektjeinek előkészítésében és végrehajtásában;

37.

úgy véli, hogy 2012 végéig stratégiai intézkedéseket kell kidolgozni a regionális és helyi önkormányzatok ösztönzésére, hogy az energetika és a távközlés területén javasolt beruházások listája elkészüljön, mivel csak így marad elegendő idő az egyes tagállamok számára, hogy projektdokumentációjukat elkészítsék;

38.

hangsúlyozza, hogy az új technológiák (pl. az alternatív üzemanyagokhoz kapcsolódó infrastruktúra) esetében a belépési korlátok magasabbak, mint az olyan hagyományos infrastruktúráknál, mint az út- vagy vasúthálózat, ezért a támogatás lehetséges legmagasabb mértékét 20 %-ról 50 %-ra kellene emelni;

39.

hangsúlyozza, hogy az európai összekapcsolódási eszköznek az Európai Bizottság végrehajtó ügynöksége mint irányító hatóság általi megvalósítását más érintett állami szervekkel szoros együttműködésben kell végrehajtani. El kell kerülni, hogy az ügynökség létrehozása és működtetése kapcsán további költségek merüljenek fel;

40.

kiemeli, hogy az európai összekapcsolódási eszköz forrásainak szabályozására vonatkozó rendelkezéseket pontosítani kell arra az esetre, ha a különböző tagállamokból való egyes partnerek nem tudnak megállapodásra jutni valamely egyedi projekt végrehajtásáról;

41.

azt javasolja ezért, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy az EGTC-k mennyiben tölthetnek be hasznos szerepet a határokon átnyúló projektek megvalósítása során az eltérő nemzeti jogszabályokból, illetve a különféle rendeletekben meghatározott különböző pénzügyi források kombinálásából adódó potenciális nehézségek megoldásában;

42.

kiemeli, hogy koherens kompatibilitást kell biztosítani a strukturális és kohéziós alapokból, illetve az európai összekapcsolódási eszközből finanszírozott projektek, valamint az utóbbi eszköz kisebb projektekre gyakorolt várható hatása között;

43.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon világos intézkedésekről, amelyek garantálják a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek közötti összhangot és kompatibilitást, különösen a közös stratégiai keret és a partnerségi szerződések elkészítése vonatkozásában, de az elszámolhatósági szabályok és a finanszírozott projektek esetleges átfedései tekintetében is;

44.

felhívja a figyelmet az európai összekapcsolódási eszköz területrendezésre, illetve regionális és helyi fejlesztési stratégiákra gyakorolt hatására, és támogatja azokat a kapacitásépítési intézkedéseket, amelyek a regionális és helyi önkormányzatokat kívánják segíteni abban, hogy minél felkészültebbek legyenek az európai összekapcsolódási eszköz révén finanszírozandó, jól kidolgozott projektek benyújtására;

45.

hangsúlyozza, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó operatív programokat és rendeleteket időben el kell fogadni, hogy a projektek végrehajtása 2014 elején megkezdődhessen;

46.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely szerint világos és mérhető célok és az eredményekre vonatkozó, előre meghatározott mérőszámok révén el kell mozdulni egy eredménycentrikusabb megközelítés felé. Kevés, egyértelmű és megbízható mérőszámot kell meghatározni, amelyeknek általánosaknak, igazságosaknak és arányosaknak kell lenniük, és az egyenlő bánásmód elvén kell alapulniuk. A stratégiai tervezés eszközeinek ezért rendelkezésre kell majd állniuk a helyi és regionális önkormányzatok számára, elkerülendő, hogy a jelentéskészítés kapcsán további adminisztratív teher nehezedjen rájuk. Ehhez szükség van egy olyan értékelésre is, amely a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt hatásra is kiterjed;

47.

kéri, hogy a tagállamok jobban vegyék igénybe az operatív programokhoz rendelkezésre álló technikai segítségnyújtást, hogy javuljon a helyi és regionális szervek és az uniós alapokat igénybe vevő más szereplők kapacitása. Az európai összekapcsolódási eszköz keretében különösen fontos, hogy a kevésbé fejlett tagállamok a technikai segítségnyújtási források segítségével ugyancsak minőségi projekteket készítsenek elő, és így más tagállamokkal azonos eséllyel pályázhassanak uniós társfinanszírozásra;

48.

részletesebb meghatározást kér a projektdokumentáció elkészítését, a projektek előkészítését, a kezdeményezési eljárásokat és az egyes résztvevők pályázatait illetően (a feladatok megosztása a nemzeti szervek, illetve a helyi és regionális önkormányzatok között) az európai összekapcsolódási eszköz keretében.