29.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 191/30

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2011) 615 final – 2011/0276 (COD))

2012/C 191/06

Előadó: Ioannis VARDAKASTANIS

2011. október 25-én az Európai Parlament és 2011. október 27-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 177. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM(2011) 615 final – 2011/0276 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és szociális kohézió” szekció 2012 április 3-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. április 25–26-án tartott, 480. plenáris ülésén (a 2012. április 25-i ülésnapon) 162 szavazattal 9 ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-ban jelenleg folytatott gazdaságpolitikák (többek között megszorítások, nemzeti szintű költségvetés-csökkentés, az uniós költségvetés visszafogása, a költségvetési paktum, valamint az EKB beavatkozásának korlátozása által jellemzett) recessziós folyamatot indítanak el, amelynek előre nem látható hatásai lesznek. Holott ennek éppen az ellenkezőjére van szükség, azaz arra, hogy mindezzel párhuzamosan, vagy inkább ezt megelőzően egy bátrabb, hatékonyabb javaslattal támogassuk a növekedést és a munkahelyteremtést. Ehhez a célhoz jelentős mértékben járulhatnának hozzá a strukturális alapok (illetve részben és átmenetileg a KAP alapjai), amint azt – bár korlátozott formában – a 2012. január 30-i csúcstalálkozó is javasolta.

1.2   Egyfajta európai növekedési tervet – egyfajta „New Deal”-t – kellene útjára indítani, amely nagyszabású, célzott projektekből állna néhány kulcsfontosságú, az uniós gazdaságnak új lökést adni képes ágazat részvételével. Egy ilyen terv finanszírozása úgy lenne megoldható, hogy azonnali hatállyal felhasználjuk a 2007–2013 közötti időszakról maradt alapokat, amelyeket mielőbb, de korlátozott ideig kiegészíthetne a 2014–2020 közötti periódusra tervezett alapok egy része. Ezt az alapot az EBB beavatkozása támogathatja és lendítheti fel egy kötvény (1) kibocsátásával (az új rendelet 87. cikke). Ez megsokszorozó hatással járna a beruházásokra, ugyanis külső tőkét vonzana, és pozitív hatást gyakorolna az államadósságra és az euróra, amely megerősödne.

1.3   Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy egy olyan partnerség, amely minden partnert (a közös rendelkezésekről szóló rendelet (a továbbiakban: krr) 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben) bevon az uniós kohéziós politika keretében megvalósuló projektek előkészítésébe, végrehajtásába és utólagos értékelésébe, közvetlenül hozzájárul a kohéziós politika sikeréhez. Az EGSZB üdvözli azt az európai bizottsági javaslat 5. cikkében tapasztalható előrelépést, amely a horizontális partnerséget kötelezővé teszi. Emlékeztet arra, hogy a részvételnek az alapok végrehajtásának minden szakaszában meg kell valósulnia, többek között szavazati jogot biztosítva az említett partnerek számára a monitoringbizottságokban. Ennek fényében az EGSZB szerint a krr 5. cikkét felül kellene vizsgálni, és úgy kellene újrafogalmazni, hogy a benne szereplő, partnerségre vonatkozó rendelkezéseket – és különösen a (2) bekezdést – az adminisztráció minden szintjén, azaz nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt hatékonyan végrehajtsák.

1.3.1   Az EGSZB szívesen részt vesz az 5. cikkben említett magatartási kódex kialakításában, és mélységes aggodalmát fejezi ki a Tanácstól érkező jelek miatt, amelyek szerint a tagállamok korlátozni kívánják a partnerségi elv végrehajtását. Felkéri az Európai Bizottságot és a Parlamentet, hogy fordítsák meg ennek a tendenciának az irányát. A magatartási kódexnek egyértelműen és inkluzív módon definiálnia kell a nem kormányzati szervezeteket, ideértve az EUMSZ 10. és 19. cikke szerinti kiszolgáltatott csoportokat (például nők, idősek, fiatalok, szexuális irányultság, fogyatékosság, vallás vagy etnikum szerinti kisebbségek) képviselő szervezeteket is. A magatartási kódexnek továbbá egyértelmű szabályokat kell lefektetnie a projektek és programok végrehajtására, ragaszkodnia kell az időben történő feldolgozáshoz és biztosítania kell egy panasztételi eljárást, lehetővé téve így a kohéziós politika programjainak eredményes, bürokráciamentes végrehajtását és használatát. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok által használandó további jóváhagyási kritériumokat először a nyilvánossággal kell ellenőriztetni, hogy elkerüljük a bürokratikus többletterheket (és a jogszabályok túlbuzgó nemzeti szintű átültetését).

1.4   Az EGSZB egyetért azzal, hogy célzottabb és valódi, fenntartható eredmények elérése érdekében az EU strukturális alapjaiban fokozottabb mértékben használják az előzetes és az utólagos feltételrendszert. Az EGSZB azonban elutasítja a makrogazdasági feltételességet, amely a régiókat és a polgárokat bünteti, akik pedig nem felelősek a nemzeti vagy európai szinten hozott makroökonómiai döntésekért.

1.5   Az EGSZB elismeri az Európai Bizottság által az eljárások egyszerűsítése terén tett erőfeszítéseket, azonban azokat elégtelennek tartja. A folyamatok továbbra is túlságosan bonyolultak. Az ellenőrzés és az eljárások túlzott hangsúlyozásával a nemzeti és az európai hatóságok továbbra is akadályozzák azt, hogy a kkv-k és NGO-k egyszerű módon férjenek hozzá az uniós finanszírozáshoz. Csökkenteni kell a bürokráciát, különösen azokban az országokban, ahol a szövetségi rendszerek több bürokratikus szintet hoznak létre.

1.6   Az EGSZB megfontolásra javasolja azt az elképzelést, hogy alakítsanak ki „egyablakos” rendszert a kedvezményezettek számára, hogy a kohéziós politikát inkább a kedvezményezettek irányítsák („kliensalapú megközelítés”). Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy azt a küszöbértéket, amely alatt a 140. cikk értelmében csak egy ellenőrző vizsgálatnak kell alávetni a projekteket, a jelenlegi 100 000 eurós összegről 250 000 euróra kellene emelni. Ezt a küszöbértéket a projektek Unió által finanszírozott összetevője esetében kell alkalmazni.

1.7   Az EGSZB üdvözli a tematikus koncentrációra mint az erőfeszítések szétaprózásának csökkentését szolgáló eszközre vonatkozó európai bizottsági javaslatot. Ennek megfelelően az EGSZB a lépések határozott összehangolására biztat a különféle strukturális alapok között, hogy egyetlen és egységes kohéziós politika jöjjön létre, amely képes teljes mértékben hozzájárulni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Úgy véli, hogy egyrészt a hozzáférhetőség javításának, másrészt pedig a kohéziós politikában érdekelt csoportok (a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek) kapacitásépítésének külön tematikus célkitűzést kell képeznie.

1.8   Az EGSZB megismétli, hogy fontos a krr 7. cikkét módosítani annak érdekében, hogy abba belefoglalják az alapokhoz való hozzáférést és – a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek megfelelően – a fogyatékossággal élő személyek számára biztosított hozzáférést.

1.9   Az EGSZB kiemeli a kapacitásépítés jelentőségét a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek számára, és kéri, hogy a 2. cikkben határozzák meg a kapacitásépítés fogalmát. Kapacitásépítésen a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek a strukturális alapok előkészítésében, végrehajtásában és az összes szakasz nyomon követésében való részvételének fokozását kell érteni.

1.10   Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság terjessze elő a közös stratégiai keretet, lehetővé téve az uniós intézményeknek és a politikai testületeknek, hogy részt vegyenek az arról szóló tárgyalásokban és a közös stratégiai keret elfogadásában.

1.11   Az EGSZB javasolja, hogy tisztázzák a szociális gazdaság szereplőinek részvételét az alapok különböző céljainak elérésében.

1.12   Az EGSZB úgy véli, hogy a feltételességnek nem szabadna aláásnia a rugalmasságra való képességet a strukturális fellépésekben, hiszen – bár a kohézió egységes szabályokkal történő fokozásával kapcsolatos közös célkitűzéseket fenn kell tartani – nem létezik olyan megoldás, amely minden régióra egységesen alkalmazható.

1.13   Az EGSZB határozottan támogatja azt a javaslatot, hogy az ESZA teljes tagállami előirányzatainak legalább 20 %-át a társadalmi befogadásra és a szegénység elleni küzdelemre kelljen fordítani.

1.14   Az EGSZB üdvözli az arra irányuló erőfeszítést, hogy eredményorientáltabb krr szülessen, és úgy véli, hogy a kizárólag makrogazdasági mérőszámokon, például a GDP-n alapuló mutatók nyilvánvalóan nem hatékonyak a kohézió szintjének meghatározásában.

1.15   Az EGSZB kéri a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek kapacitásának megerősítését a krr 51. cikkében. Az említett partnerek bevonása a támogatásnak, a tanulmányoknak, az értékeléseknek és a szakértői támogatásnak ebbe a folyamatába a technikai segítségnyújtással támogatott más fellépésekkel együtt értelmesebb részvételt és fellépési képességet biztosít a strukturális alapokban az összes partner számára, és végeredményben hasznos a kohéziós politika sikeres végrehajtásához. Az EGSZB sajnálja, hogy a javaslat szerint az olyan operatív programokban, amelyek környezetvédelmi, vagy az esélyegyenlőséget és a nemek közötti egyenlőséget célzó fellépéseket tartalmaznak, nem történhet technikai segítségnyújtás. Ezt a kitételt törölni kellene a 87. cikkből.

1.16   Az EGSZB határozottan hisz abban, hogy intelligens pénzügyi tervezéssel a lehető legjobban ki kell használni a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozást, és a kohéziós finanszírozás céljából elérhető minden egyes euró felhasználásával a lehető legnagyobb hatásra kell törekedni. Az EGSZB kiemeli annak jelentőségét, hogy alaposan összehangoljuk a különféle strukturális alapok tevékenységeit, illetve hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a társfinanszírozási arányokat annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a kedvezményezettek szükségleteit a jelenlegi válságban.

1.17   Az EUMSZ 174. cikkének megfelelően a kohéziós politika az EU középponti eleme, amely a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezi. Azon tagállamok számára, amelyek átlagos GDP-növekedése 2007–2009 között negatív volt és amelyek a jelenlegi időszakban megfelelő támogatásfelvételi arányt mutattak, a felső határt legalább a jelenlegi időszak szintjén kell megállapítani. A kohéziós politika esetében alkalmazott felső határ a halászati és a vidékfejlesztési alapra nem vonatkozik.

2.   A válság által az EU elé állított kihívás: új strukturális alapok egy nehéz időszakra

2.1   Az EU-ban a gazdasági válság következményeként a munkanélküliségi ráta megugrott, helyenként a 10,3 %-ot is elérve (több mint ötmillió fiatal munkanélküli – ők az „elveszett generáció”). A társadalmi kirekesztés kockázatával szembesülő fiatalok aránya több mint 4 %-kal, az anyagiakban szűkölködő polgároké pedig 3 %-kal emelkedett egyes EU-államokban.

2.2   Az EU kohéziós, vidékfejlesztési és halászati politikájának eddigi erőfeszítései ellenére a régiók közötti különbségek ismét fokozódnak. Az ötödik kohéziós jelentés szerint a különbségek általában véve nőttek, különösen pedig az országokon belül (a fővárosok gazdagodtak, a kevésbé fejlett régiók pedig szegényedtek). Ez egyes esetekben drámai méreteket öltött. A jelentés rámutat a városok és a vidék között a fejlettség szintjében megmutatkozó számottevő különbségekre is. (2)

2.3   A 2012. január 30-i csúcstalálkozón elért megállapodás alapján az EGSZB felkéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy fogadjanak el egy „különleges eljárást”, amely a jelenlegi szabályozást 5 évre felfüggeszti annak érdekében, hogy az alapokat azonnali és felgyorsított módon fel lehessen használni, illetve amely megszünteti a felesleges korlátokat és a hatóságok mérlegelési jogkörét. Ez különösen a termelési innovációban és fejlesztésben részt vevő kkv-k és a fiatalok részvételével futó projektek számára lenne hasznos.

2.4   A kohéziós politika az EU középponti eleme. Az EUMSZ 174. cikkének megfelelően az EU úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.

2.5   Ezt figyelembe véve az EGSZB hangsúlyozza, hogy azon tagállamok számára, amelyek átlagos GDP-növekedése 2007–2009 között negatív volt, és amelyek a jelenlegi időszakban megfelelő támogatásfelvételi arányt mutattak, a felső határt legalább a jelenlegi időszak szintjén kell megállapítani. A kohéziós politika esetében alkalmazott felső határ szintje a halászati és a vidékfejlesztési alapra nem érvényes.

2.6   Az EGSZB mindig is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a strukturális alapokat építsék be az Európa 2020 stratégiába; következésképpen a stratégia célkitűzéseit erősen össze kell hangolni a kohéziós politikával, (3) és abban egyértelműbb és világosabb utalást kell tenni arra, hogy a jövőbeli strukturális alapok miként fognak hozzájárulni az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései által kitűzött célokhoz. Ezeket a célokat a közeljövőben felül kellene vizsgálni, ha az EU egy mély válság idején kívánja megvalósítani őket.

2.7   Számos EGSZB-vélemény (4) hangsúlyozza azt a tényt, hogy a strukturális alapok célkitűzései szélesebb körűek az Európa 2020 stratégiánál. A strukturális alapoknak ezért egy olyan mechanizmust kell alkotniuk, amely biztosítja, hogy az EU gazdasága megerősítse a foglalkoztatási és oktatási politikákat a humán tőke, valamint a növekedést, foglalkoztatást és társadalmi befogadást garantáló beruházások megőrzése és megerősítése érdekében. Hozzá kell járulniuk az EU más stratégiáinak és politikáinak – például a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2010–2015 közötti időszakra szóló stratégiának, a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak, az európai energiastratégiának, a 2010 és 2020 közötti időszakra szóló európai fogyatékosságügyi stratégiának, a nemzeti romastratégiák uniós keretének és a fenntartható fejlődés stratégiájának – a megvalósításához is.

2.8   Az EGSZB mélységesen aggódik a válság hatása miatt, és úgy véli, hogy a strukturális alapok hozzájárulhatnak a válságból való kilábaláshoz, feltéve, hogy a növekedést, foglalkoztatást és társadalmi befogadást jelenleg meg nem valósító uniós gazdasági irányítás felülvizsgálata hangsúlyozza, hogy a makrogazdasági stabilitás érdekében hozott megszorító intézkedéseknek nem szabad aláásniuk az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy fokozottabb kohézió valósuljon meg az EU-ban. A strukturális beavatkozásoknak eredményeket kell hozniuk a növekedés, a társadalmi befogadás és a jobb foglalkoztatási helyzet terén.

2.9   A gazdasági válság súlyosságából látszik, hogy az Európai Bizottság által a 2014–2020 közötti időszakra a strukturális alapok számára jelenleg javasolt összeg (376 milliárd euró) nem lesz elegendő ahhoz, hogy fokozza a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót az EU-ban. Az EGSZB ezért kéri az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy a többéves pénzügyi keretben vizsgálják felül a strukturális alapokra vonatkozó jelenlegi javaslatot, valamint felkéri az intézményeket, hogy az uniós alapokat koncentrálják a kevésbé fejlett régiókra, és ne okozzanak további bürokratikus eljárásokat és szétaprózódást.

2.10   A válságnak nem szabad megakadályoznia az EU-t abban, hogy eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek és az olyan jegyzőkönyvekben foglaltaknak, mint például az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye vagy a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény.

3.   A hatékony strukturális alapokhoz szilárd elvekre van szükség

3.1   Stratégiai tervezés

3.1.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a közös stratégiai keret fontos eredmény, amely garantálja a kohéziós politika különféle strukturális alapok révén történő végrehajtását célzó fellépések jobb összhangját.

3.1.2   Az EGSZB üdvözli a közös stratégiai keretet, de olyan megközelítés alkalmazását kéri, amelynek középpontjában a kedvezményezettek állnak. Napjainkban a potenciális kedvezményezettek különféle eljárásokkal szembesülnek a támogatás megszerzése során (lásd például az ERFA és az EMVA közötti különbségeket), ez pedig adminisztrációs terhet jelent a számukra. A közös stratégiai keret a jelenleg javasolt formában csupán adminisztratív jellegű kritériumcsoport, amely mögül hiányzik a kedvezményezettek számára biztosítandó egyablakos rendszer elképzelése. A közös stratégiai keretnek érthető dokumentációt és egységes értelmezést is kell biztosítania a tagállamokban alkalmazandó szabályok tekintetében. Ez utóbbi biztosítaná, hogy a közös stratégiai keret olyan eszköz legyen, amely fokozza a hatékonyságot az alapok felhasználása során, és nem növeli tovább az adminisztratív terheket.

3.1.3   Az EGSZB szerint a közös stratégiai keretnek meg kellene határoznia az Európa 2020 stratégia célkitűzéseiből fakadó beruházási prioritások részleteit, és különösen el kell ismernie azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a munkaerőpiactól legtávolabb esők – például a nők, fiatalok, bevándorlók, idősek és fogyatékossággal élők – társadalmi befogadása megvalósulhat.

3.1.4   Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a közös stratégiai keretről az összes uniós intézmény és konzultatív testület részvételével kell megállapodni annak érdekében, hogy az összes fél maximális szintű felelősségvállalását biztosítsuk.

3.1.5   Üdvözöljük a partnerségi szerződések megemlítését a közös európai, nemzeti és regionális szintű célok megvalósításának biztosítása érdekében.

3.1.6   Az EGSZB kéri, hogy minden egyes partnerségi szerződés és a hozzá tartozó program kapcsolódjon a nemzeti reformprogramokhoz. A nemzeti reformprogramoknak az Európa 2020 stratégiában rögzített összes célkitűzést tükrözniük kell más, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásokból és jegyzőkönyvekből – például az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéből vagy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményből – fakadó kötelezettségek mellett.

3.1.7   A krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnereknek a partnerségi szerződések előkészítésébe és elfogadásába – továbbá a partnerségi szerződésekkel kapcsolatos módosítási javaslatokba (15. cikk) – történő bevonása alapvető a strukturális alapok sikeréhez. A javasolt krr-t így ennek megfelelően kellene módosítani.

3.1.8   Az EGSZB kéri, hogy a javasolt krr 14. cikkét az EUMSZ 10. és 19. cikkének megfelelően módosítsák úgy, hogy annak c) pontjában tegyenek megfelelő utalásokat olyan kiszolgáltatott csoportokra, mint a nők, az idősek, a fiatalok, a szexuális irányultság, fogyatékosság, vallás vagy etnikum szerinti kisebbségek.

3.2   Tematikus koncentráció és egyszerűsítés

3.2.1   Az EGSZB üdvözli a javasolt krr-t, amely egységes szabályrendszert vázol fel a strukturális alapokra alkalmazandóan. Ez garantálja a kohéziós politika egységes uniós megközelítését, nagyobb koherenciáját és eredményességét az EU-ban.

3.2.2   Az EGSZB üdvözli a 11 tematikus célkitűzést. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy más területeket, például a hozzáférhetőség fokozását és a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek kapacitásépítését is meg kellene említeni. Kéri ezért, hogy ezekkel egészítsék ki a javasolt krr 9. cikkét.

3.2.3   Az EGSZB kiemeli, hogy minden országnak a krr-ben meghatározott területekre kellene koncentrálnia, hogy szinergiákat, valamint összetartóbb és befogadóbb jellegű növekedést biztosítsanak.

3.2.4   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy kijelentette: „az egyszerűsítésnek a kohéziós politika fő célkitűzésévé kell válnia”, (5) és ezzel kiállt az adminisztratív, számviteli és ellenőrzési eljárások egyszerűsítése mellett. Üdvözli tehát a jelenlegi javaslat arra irányuló törekvését, hogy alkalmazza ezt az elvet. El kell kerülni a túlzott bürokráciát, és jobban kell törekedni arra, hogy a végső kedvezményezetteknek előnyük származzon a fellépésekből. Az egyszerűsítésnek világosabbá kell tennie a jogosultságot, az ellenőrzést, a kifizetéseket, valamint az ikt használatát. Ide tartozik még a rendelet szövegének egyszerűsítése és a benne foglalt cikkek számának csökkentése is.

3.2.5   Az egyszerűsített szabályok alkalmazásának 100 000 eurós küszöbértékét 250 000 euróra kellene emelni a javasolt krr 140. cikke értelmében a finanszírozás közösségi részére, a csak egy ellenőrző vizsgálatnak alávetett projektek esetében. A túlzott adminisztratív terhek miatt a legtöbb projekt költségei magasabbak a rendeletben javasolt finanszírozásnál. Az ezzel az új korláttal megvalósuló egyszerűsítésnek pozitív hatása lehetne az említett szabálynak a globális támogatási mechanizmusokra való alkalmazása tekintetében.

3.2.6   Az EGSZB megfontolásra javasolja azt az elképzelést, hogy alakítsanak ki „egyablakos” rendszert a kedvezményezettek számára, hogy a kohéziós politikát inkább a kedvezményezettek irányítsák („kliensalapú megközelítés”).

3.2.7   Üdvözöljük a visszatérítések széles körének és az e-kormányzásnak a használatát is. Az EGSZB rámutat annak jelentőségére, hogy biztosítsák, hogy az e-kormányzás használata garantálja az elérhetőséget mindenki számára, ideértve az időseket, az etnikai kisebbségeket és a fogyatékossággal élőket is.

3.3   Eredményességi keret és feltételesség

3.3.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a feltételességnek a krr-ben történő megemlítése a megfelelő eljárás annak biztosítására, hogy a közös uniós célok valóban megvalósuljanak.

3.3.2   Az EGSZB a korábbi véleményekben (6) említettek szerint üdvözli az előzetes feltételrendszert, ez a megközelítés ugyanis véleményünk szerint az egyik módja annak, hogy javítsuk az EU kohéziós politikával kapcsolatos kiadásainak minőségét. Az ilyen feltételességnek azonban nem szabad további adminisztratív terheket eredményeznie, ellenben garantálnia kell a strukturális alapok koherensebb és hatékonyabb felhasználását.

3.3.3   Az EGSZB azonban nem ért egyet a makrogazdasági feltételesség (7) használatával mint módszertannal, hiszen az nem a megfelelő szereplőket „bünteti”. Az EGSZB a következő, 6. gazdasági kormányzási csomagban nem támogat semmiféle, a kohéziós politikán keresztül megvalósuló kényszerítő jellegű intézkedést (például a kifizetések felfüggesztését). A makrogazdasági feltételesség terén hozott egyetlen intézkedésnek sem járhat következményekkel a strukturális alapok kedvezményezettjeire nézve.

3.3.4   Alapvető, hogy a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek a kohéziós politika végrehajtásának teljes értékű szereplőiként részt vegyenek az eredményességértékelésben és jóváhagyják azt.

3.4   Rugalmasság

3.4.1   Az EGSZB véleménye szerint a feltételességi elveknek nem szabad aláásniuk a strukturális fellépések rugalmassági képességét, hiszen egyetlen megoldás sem alkalmazható az összes régióra.

3.4.2   A rugalmas eljárás viszont nem hátráltathatja a kohézió közös célkitűzéseinek azáltal történő elérését, hogy egységes szabályokat alkalmaznak az összes kedvezményezettre.

3.5   Többszintű kormányzás

3.5.1   Az EGSZB üdvözli a többszintű kormányzás megközelítését, amellyel biztosítható az alapok és a társadalmi kohézió célkitűzései iránti felelősségvállalás. Az 5. cikknek megfelelően a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnereknek teljes mértékben részt kell venniük az alapok végrehajtásának minden szakaszában, helyi és regionális szinten is. Az EGSZB megismétli annak jelentőségét, hogy a területi paktumoknak a múltban biztosítaniuk kellett a civil társadalom részvételét.

3.5.2   Az EGSZB ismét hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a strukturális alapok által kialakított összes eszköz szinergiában legyen egymással.

4.   Az uniós kohéziós politikai elveket megfelelő eszközökkel kell ellátni a kohézió megvalósításához

4.1   Partnerség a civil társadalommal – a partnerségi szerződés

4.1.1   Az EGSZB már korábban is támogatta, hogy a partnerségi elvet alkalmazzák a kohéziós politikában. (8) A partnerségi szerződések és a technikai segítségnyújtás előkészítő munkálataiban minden érintett érdekcsoportnak képviseltetnie kell magát.

4.1.2   Az EGSZB ezért határozottan üdvözli a krr-re vonatkozó jelenlegi javaslat 5. cikkét és azt az ajánlást, hogy dolgozzanak ki egy EU-szintű partnerségi magatartási kódexet, amely rögzítené a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek felelősségi köreit és részvételi jogosultságait. A magatartási kódex elkészítése során biztosítani kellene ezeknek a partnereknek a teljes körű részvételét.

4.1.3   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a civil társadalom részvételét a finanszírozáshoz való egyenlő esélyű hozzájutás alapján és egyértelmű, inkluzív definícióval is biztosítani kell. A civil társadalom gyakran nem juthat hozzá a forrásokhoz a társfinanszírozási szabályok, az adminisztratív terhek, a nemzeti operatív programok nem megfelelő célkitűzései és az alapok nyomon követésében való részvétel elmaradása által állított akadályok miatt.

4.1.4   A magatartási kódexnek egyértelmű alkalmazási szabályokat kell lefektetnie, ragaszkodnia kell az időben történő feldolgozáshoz és biztosítania kell egy panasztételi eljárást, lehetővé téve így a kohéziós politika programjainak eredményes, bürokráciamentes végrehajtását és használatát. Az EGSZB úgy véli, hogy a tagállamok által használandó további jóváhagyási kritériumokat először ellenőriztetni kell, hogy elkerüljük a bürokratikus többletterheket (és a jogszabályok túlbuzgó nemzeti szintű átültetését).

4.1.5   A magatartási kódexnek egyértelműen meg kellene határoznia a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek felelősségi köreit és részvételi jogosultságait.

4.1.6   Emiatt az EGSZB azt is kérte, hogy minden tagállam, azok régiói és civil társadalma között is jöjjön létre partnerségi szerződés. (9)

4.1.7   Az EGSZB rámutat, hogy kiterjedt partnerséget kell létrehozni, amelynek a különböző érdekek széles skáláját képviselnie kell. Meg kell határozni az említett különféle partnerek felelősségi körei és funkciói kijelölésének egyértelmű módját.

4.1.8   Az EGSZB sajnálja, hogy a krr nem hoz létre európai partnerségi mechanizmust a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett európai partnerekkel. Kéri ezért, hogy a javasolt rendelet tartalmazzon egy ilyen rendszert.

4.1.9   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy a LEADER-megközelítés tapasztalatai alapján erősítsék meg a közösségi szinten irányított kezdeményezéseket. Az EGSZB sürgeti, hogy a civil társadalom érintett érdekcsoportjai képviseltessék magukat a LEADER helyi cselekvési csoportokban.

4.2   Monitoringbizottságok

4.2.1   Az EGSZB határozottan támogatja, hogy a krr 42. cikkének értelmében a monitoringbizottságokban a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek szavazati jogot kapnak, és ismételten kiemeli, hogy fontos garantálni, hogy azokban minden partner egyenlő jogokkal rendelkezzen. Az EGSZB sürgetőleg hangsúlyozza, hogy a monitorozási mechanizmusok összes szereplőjének egyenrangúnak kell lennie, és kéri, hogy a közös stratégiai keret tartalmazzon konkrét iránymutatásokat.

4.2.2   Az EGSZB megismétli annak jelentőségét, hogy szilárd értékeléssel és elemzéssel rendelkezzünk az alapok felhasználását illetően, és rámutat, hogy ez alapvető annak megértéséhez, hogy az alapok milyen eltérő hatást gyakorolnak az igen különböző helyzetben levő európai régiókban.

4.3   Technikai segítségnyújtás

4.3.1   Az EGSZB kéri a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek kapacitásának megerősítését az általános rendelet 51. cikkében. Az említett partnerek bevonása a támogatásnak, tanulmányoknak, értékeléseknek és szakértői támogatásnak ebbe a folyamatába a technikai segítségnyújtással támogatott más fellépésekkel együtt értelmesebb részvételt és fellépési képességet biztosít a strukturális alapokban az összes partner számára. Az EGSZB szerint ennek a részvétel egyik előfeltételének kell lennie.

4.3.2   Az EGSZB sajnálja, hogy a javaslat szerint az olyan operatív programokban, amelyek környezetvédelmi, vagy az esélyegyenlőséget és a nemek közötti egyenlőséget célzó fellépéseket tartalmaznak, nem történhet technikai segítségnyújtás. Ezt a kitételt törölni kellene a 87. cikkből.

4.3.3   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az Európai Szociális Alap előrébb jár a technikai segítségnyújtásnak az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott partnerek részvétele érdekében történő felhasználása terén. Az EGSZB kéri, hogy a partnerségi elvet az összes strukturális alapban egyenlő módon alkalmazzák.

4.4   Kapacitásépítés

4.4.1   Az EGSZB kéri, hogy a 2. cikket egészítsék ki a kapacitásépítés definíciójával. A definíciónak a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek részvételének fokozását kell jelentenie a strukturális alapok előkészítésében, végrehajtásában és nyomon követésében minden területen, többek között a képzés, a technikai segítségnyújtásban való részvétel, a kiszolgáltatott csoportok képviseleti szervezeteinek bevonása, vagy az alapok végrehajtásában történő támogatás terén. Ezt a definíciót a közös stratégiai keretnek is tartalmaznia kell.

4.4.2   A krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek kapacitásépítésének az alapokhoz való hozzáférést is tartalmaznia kell, a krr 87. cikkében rögzítettek szerint. Az EGSZB sajnálja, hogy annak 7. cikke nem tartalmazza az alapokhoz való hozzáférés terén a megkülönböztetésmentességet.

4.5   Megkülönböztetésmentesség és az alapokhoz való hozzáférés

4.5.1   Az EGSZB üdvözli, hogy a krr-re vonatkozó jelenlegi javaslat tartalmazza a megkülönböztetésmentességet. Sajnálatos azonban, hogy a hatályos általános rendelet 16. cikkében foglalt elv, amely szerint biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek hozzáférését, a javasolt jövőbeli krr-be nem került bele.

4.5.2   A pályázóknak, kedvezményezetteknek és partnereknek kötelező jogokkal kell rendelkezniük a tagállami hatóságokkal szemben, illetve jogosultaknak kell lenniük arra, hogy panasztételi eljárásban felvethessék kifogásaikat.

4.5.3   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az alapokhoz való hozzáférés erőfeszítéseket követel meg a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerek kapacitásépítése terén, illetve a globális támogatási mechanizmusok széles körű használatát teszi szükségessé. Az EGSZB megismétli, hogy az Európai Bizottság által koordinált képzés jelentős mértékben megkönnyítheti ezt a hozzáférést.

4.6   A szociális gazdaság támogatása

4.6.1   Az EGSZB üdvözli a szociális gazdaság szereplőivel kapcsolatosan javasolt rendelkezéseket, és ajánlja, hogy tisztázzák részvételüket a strukturális alapok célkitűzéseinek elérésében. A rendelkezéseknek nem szabad a szociális gazdaság szereplőit a társadalmi befogadással kapcsolatos programokra korlátozniuk, hanem ki kell terjedniük az összes alap más fontos prioritásaiban való részvételre is, például a foglalkoztatás előmozdítására, a szegénység elleni küzdelemre, az oktatás színvonalának emelésére, a vállalkozásalapításra, a vállalkozói tevékenységre, a vállalatok versenyképességére és támogatására, a helyi fejlesztésre, a kutatásra, fejlesztésre és innovációra, a képzésre és az oktatásra.

4.7   Több alapból történő finanszírozás – Pénzügyi tervezés

4.7.1   Az EGSZB üdvözli, hogy az alapok működtetése során a jobb eredmények elérése érdekében lehetőség van az alapok ötvözésére.

4.7.2   Az EGSZB hisz abban, hogy a strukturális alapoknak fellendítő hatást kellene kifejteniük. Ennek a helyi szinten történő előmozdítása érdekében az EGSZB javasolja, hogy az alapok egy megfelelő részét különítsék el egy olyan vegyes alap számára, amely képes mozgósítani a helyi forrásokat annak érdekében, hogy különféle hosszú távú finanszírozási eszközöket hozzon létre, garantálva az EU beavatkozásának fenntarthatóságát is.

4.7.3   Az EGSZB határozottan hisz abban, hogy pénzügyi tervezéssel a lehető legjobban ki kellene használni a korlátozottan rendelkezésre álló finanszírozást, és a kohéziós finanszírozás céljából elérhető minden egyes euró felhasználásával a lehető legnagyobb hatásra kellene törekedni. Szélesebb körben kellene használni az Európa 2020 projektkötvényeket. Az EGSZB javasolja, hogy az európai gazdaság azonnali fellendítése céljából alaposan vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy a következő tervezési időszakra előirányzott strukturális alapokat, valamint a 2007–2013 közötti tervezési időszakból megmaradt pénzeket puffergaranciaként használják és tegyék elérhetővé a kkv-k és a vállalkozások számára, hogy azok visszafizethető EBB-kölcsönöket vehessenek fel általuk. Ugyanezzel a céllal meg kellene vizsgálni a feltöltődő alapok és a mikrohitelek használatát is.

4.8   Elkülönített eszközök

4.8.1   Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy az ESZA teljes tagállami előirányzatainak legalább 20 %-át a társadalmi befogadásra és a szegénység elleni küzdelemre kell fordítani. Az EGSZB ellenzi ennek az irányszámnak a csökkentését. A jelenlegi gazdasági válságra tekintettel szükség van arra, hogy a polgárok ne tévesszék szem elől a szociális Európát. A szociális vállalkozások különösen alapvetőek ezeknek a céloknak az eléréséhez, és jelentős mértékben járulnak hozzá a kiemelten érintett csoportok társadalmi és munkaerő-piaci beilleszkedéséhez.

4.8.2   Az EGSZB javasolja a jelenlegi gyakorlat megtartását, azaz a közlekedéssel kapcsolatos projektek külön költségvetési tételből történő finanszírozását. Az Európai Bizottság által javasolt megoldás, azaz a Kohéziós Alapból történő támogatás a kohéziós célra rendelkezésre álló összeg csökkenését jelentené.

4.9   Társfinanszírozási arányok

4.9.1   A társfinanszírozási arányokat a körülményeknek megfelelően kell alakítani. (10) Tekintetbe kell venni a különféle kedvezményezettek alapfelhasználási képességét.

4.9.2   Az EGSZB támogatja a társfinanszírozási arányok Európai Bizottság által már 2011-ben javasolt és a krr-ben is megismételt felemelését legfeljebb 95 %-ra a nehézségekkel küzdő tagállamok számára. (11) Az EGSZB úgy véli, hogy a társfinanszírozást lehetőségként fel kell ajánlani azon helyi testületek számára is, amelyek nem jutnak kölcsönhöz, ugyanis nem rendelkeznek saját önálló költségvetéssel, így nem tudnak saját részt biztosítani.

4.9.3   Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy a kiszolgáltatott csoportok és a kirekesztés veszélye által fenyegetett csoportok szükségleteit célzó projektek magasabb társfinanszírozási arányban részesüljenek. Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb a kockázata annak, hogy a nemzeti szociálpolitikák költségvetése a megszorító intézkedések miatt csökken, a gazdasági válság által leginkább sújtott tagállamokban ennek az aránynak akár a 100 %-ot is el kellene érnie.

4.10   A tudatosság növelése

4.10.1   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a krr követelményeivel és a kialakított fő elvek és mechanizmusok céljával kapcsolatban tudatosságnövelési stratégiákra van szükség.

4.10.2   A technikai segítségnyújtást és más eszközöket fel kellene használni annak biztosítására, hogy a folyamatban részt vevő összes szereplő (különös tekintettel a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnerekre), az irányító hatóságtól a projekt végrehajtóiig megfelelő ismeretekkel rendelkezzen a rendelet törekvéseinek főbb elemeiről.

4.11   Szociális lakások

4.11.1   Az EGSZB emlékeztet annak jelentőségére, hogy a szociális lakások biztosítását beépítsék a krr-be, továbbá arra, hogy ennek a területnek hasznára válna, ha a rendelethez csatolt közös stratégiai keretben egyértelműbben meghatároznák.

4.12   Makroregionális politikák – várospolitika

4.12.1   Az EGSZB támogatja azt a megközelítést, miszerint fokozni kell a kohéziós politikában a makroregionális együttműködési stratégiák szerepét. A makrorégiók közötti együttműködésben nagy lehetőségek rejtőznek az érintett régiókban beruházott pénzek jobb megtérülésének biztosítása terén.

4.12.2   Az EGSZB teljes mértékben támogatja a fokozottabb mértékű reagálást a városi területek szükségleteire: jelenleg az ERFA finanszírozásának 5 %-a kerül elkülönítésre városfejlesztés és városfejlesztési platformok kialakítása céljára. (12)

4.12.3   A várospolitikáknak kiterjedtebb fenntartható környezetekre kellene koncentrálniuk, amelyek jobb mobilitási lehetőségeket biztosítanak az összes polgár számára, valamint a polgárbarát környezeteket és a környezetbarát, különösen az időseket, a csökkent mozgásképességűeket és a fogyatékossággal élő polgárokat szem előtt tartó várospolitikákat kell a középpontba helyezniük.

4.12.4   Az EGSZB kiemeli az ESPON által az európai területfejlesztéssel kapcsolatosan végzett kutatás és fejlesztés jelentőségét.

4.13   Mutatók

4.13.1   Az EGSZB üdvözli azt a törekvést, hogy eredményorientáltabb rendeletet hozzanak létre. Egy ilyen rendelethez azonban megbízható mutatók szükségesek.

4.13.2   Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a kizárólag makrogazdasági mutatókon alapuló mérőszámok, mint amilyen a GDP, egyértelműen nem megfelelőek a kohézió szintjének meghatározására. A kohéziós politikában más mutatókat kellene használni. (13) Az ilyenfajta mutatók bármiféle módon történő felhasználását a tervezési időszak folyamán felül kell vizsgálni.

4.13.3   Az EGSZB javasolja, hogy az Európai Bizottság vegye megfelelő módon figyelembe a helyi és közösségi szinten meghatározott teljesítménymutatókat, és javítsa a minőségi mutatók használatát a mennyiségiek mellett, azaz tegye jobbá a programok és fellépések által generált helyi társadalmi értéktöbblet mérését.

4.13.4   A mutatóknak a hosszú távú hatást kellene mérniük. Nem alapulhatnak kizárólagosan a költség-haszon megközelítésre, hanem más társadalmi megfontolásokat is figyelembe kell venniük. Fontos, hogy a kohéziós politika összes szereplője képzésben részesüljön az új mutatók alkalmazását illetően.

4.14   Földrajzi hatály (89. cikk)

4.14.1   Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy a strukturális alapokon keresztül folytatott, társadalmi befogadást, oktatást és foglalkoztatást célzó fellépések minden kiszolgáltatott csoportra, így a nőkre, bevándorlókra és fogyatékossággal élőkre is kiterjedjenek, illetve a földrajzi hatálytól függetlenül szervezzék meg és hajtsák végre őket.

4.15   Stratégiai eredmények

4.15.1   Az EGSZB emlékeztet arra, hogy az elért eredményekről szóló jelentéseknek tartalmazniuk kellene a kiszolgáltatott csoportoknak a fellépés által érintett régiókban történő beilleszkedése kapcsán tett előrelépések értékelését.

4.15.2   Az EGSZB úgy véli, hogy a javasolt krr 49. és 101. cikkében a tematikus prioritások mellett említést kellene tenni a horizontális prioritások értékeléséről is.

4.15.3   Az irányító hatóság 114. cikkben rögzített feladatainak tartalmaznia kellene a kirekesztettség kockázatának kitett egyes csoportokra lebontott információkat.

4.16   Közös cselekvési tervek

4.16.1   Az EGSZB úgy véli, hogy a közös cselekvési terveknek egyértelműen rögzíteniük kell az 5. cikk (1) bekezdésében említett összes partner részvételét.

4.16.2   A közös cselekvési tervekben a krr 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározott értelemben vett partnereknek is részt kell venniük az ilyenfajta fellépések potenciális kedvezményezettjeiként.

5.   Transznacionális együttműködés

5.1   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az összes alapban további támogatást kell biztosítani a transznacionális együttműködést előmozdító operatív programok számára, amelyek eszközt jelentenek az Európai Bizottság által a tapasztalatcsere megkönnyítése és a megfelelő kezdeményezések végrehajtásának koordinálása terén betöltött szerep megerősítésére.

---

(1)  További részletek az alábbi EGSZB-véleményekben találhatók: „A növekedés fellendítése” (HL C 143., 2012.05.22., 10. o, és „Kohéziós Alap” (Lásd e Hivatalos Lap 38oldalát.).

(2)  Lásd az alábbi témákban készült EGSZB-véleményeket: „Nagyvárosi területek és városi régiók az Európa 2020 stratégiában” (HL C 376., 2011.12.22., 7. o.), illetve „Mezőgazdaság és kézművesség” (HL C 143., 2012.05.22., 35. o).

(3)  Lásd az alábbi EGSZB-véleményeket „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.), „A kohéziós politika szerepe és prioritásai az Európa 2020 stratégián belül” (HL C 248., 2011.8.25., 1. o.), illetve „Nagyvárosi területek és városi régiók az Európa 2020 stratégiában” (HL C 376., 2011.12.22., 7. o.).

(4)  Az alábbi tárgyakban készült EGSZB-vélemények: „Regionális politika és intelligens növekedés” (HL C 318/13., 2011.10.29., 82. o.), illetve „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248/12., 2011.8.25., 68. o.).

(5)  Az alábbi tárgyakban készült EGSZB-vélemények: „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.), illetve „Hatékony partnerségek a kohéziós politikában” (HL C 44., 2011.2.11., 1. o.).

(6)  Vélemény az „Ötödik jelentés a kohézióról” tárgyában (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.).

(7)  Az EGSZB véleménye a „Regionális politika és intelligens növekedés” tárgyában (HL C 318., 2011.10.29., 82. o.).

(8)  Az alábbi tárgyakban készült EGSZB-vélemények: „Hatékony partnerségek a kohéziós politikában” (HL C 44., 2011.2.11., 1. o.); illetve „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.).

(9)  Az EGSZB véleménye az alábbi tárgyban: „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.), 2.1.6., 6.1. és 6.2. pont.

(10)  Az EGSZB véleménye az alábbi tárgyban: „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.), 2.2.1. és 6.10. pont.

(11)  Az EGSZB alábbi véleményei: HL C 24., 2012.1.28., 2012/C/24/17-től 2012/C/24/19-ig.

(12)  Korábbi véleményekkel, például az alábbiakkal összhangban: „Nagyvárosi területek és városi régiók az Európa 2020 stratégiában” (HL C 376/02., 2011.12.22., 7. o.), illetve „A kohéziós politika szerepe és prioritásai az Európa 2020 stratégián belül” (HL C 248/01., 2011.8.25., 1. o.).

(13)  Vö.: A „Negyedik jelentés a gazdasági és társadalmi kohézióról” (HL C 120., 2008.5.16., 73. o.) című véleményben említett Gini-együttható, továbbá az EGSZB alábbi véleményei: „Ötödik jelentés a kohézióról” (HL C 248., 2011.8.25., 68. o.),

„A GDP és azon túl – a civil társadalom bevonása kiegészítő mutatók kiválasztásába” (még nem jelent meg a Hivatalos Lapban): 1.5.1. pont: „Ennek érdekében párbeszédet kell kezdeményezni a haladás mibenlétéről, ami a fejlődés fogalmának újraértelmezésén túl a politikai felelősségvállalás szempontjait is bevezetné. Ez az új megközelítés megköveteli a haladás által felölelt különböző területek meghatározását, amelyek: i. a nemzeti számlák szociális és környezeti szempontokra való kiterjesztése; ii. összetett mutatók alkalmazása; iii. fő mutatók létrehozása.”.

---