21.6.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 181/163

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve

(COM(2011) 571 final)

2012/C 181/29

Előadó: Siobhán EGAN

2011. szeptember 20-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve

COM(2011) 571 final.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció 2012. március 14-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2012. március 28–29-én tartott 479. plenáris ülésén (a március 28-i ülésnapon) 146 szavazattal 5 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az Európai Bizottság Európa 2020 stratégiájának és „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének célja az, hogy Európa gazdaságait ellenállóbbakká és fenntarthatóbbakká tegye az összes természetes erőforrás sokkal hatékonyabb felhasználásával. Az EGSZB korábban is támogatta a kiemelt kezdeményezést, most pedig üdvözli az Európai Bizottság részletesebb ütemtervét az erőforrás-hatékony Európa megvalósításáról, amely meghatározza az átalakítás mérföldköveit, valamint keretet biztosít a folyamat megkezdéséhez szükséges politikák számára.

1.2   Az EGSZB összefogásra buzdítja az összes intézményt és európai vezetőt, az európai vállalkozásokat és szociális partnereket, továbbá az európai társadalom egészét egy széles alapokon nyugvó politikai és társadalmi mozgalom keretében, amely támogatná a szükséges átalakításokat, és felhasználná az ütemterv által nyújtott keretet a fejlődés irányítására és ellenőrzésére.

1.3   Az EGSZB sürgeti egy erős és magas szintű koordinációs rendszer létrehozását az Európai Bizottságban és az egyes tagállamokban az ütemterv által javasolt intézkedések végrehajtásában elért fejlődés ellenőrzésére és ösztönzésére.

1.4   Tagállami szinten az EGSZB átfogó erőforrás-hatékonysági stratégiák elfogadását sürgeti, ideértve az adóreformokat, az értelmetlen támogatások megszüntetését, a termékekre vonatkozó előírások erőteljes szabályozását, az oktatási és készségfejlesztési programokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatok, a vállalkozások, a szociális partnerek, a fogyasztói és egyéb szervezetek, továbbá a polgárok teljes körű bevonását. A stratégiáknak olyan aktív politikai intézkedéseket kellene tartalmazniuk, amelyek szociálisan igazságos átmenetet biztosítanak, beleértve a munkavállalók képzését és továbbképzését, valamint bevonásukat a vállalkozások erőforrás-hatékony vállalkozásokká való átalakításába.

1.5   Európai szinten az EGSZB támogatja az ütemterv által javasolt összes intézkedést, és kéri, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a következőkre:

—	A megfelelő mutatók gyors kifejlesztése, ideértve a nemzeti gazdaságok erőforrás-hatékonysági szintjének az ütemterv által javasolt általános mutatóját, a gazdaság állapotának „GDP-n túli” mérését, valamint további, ágazatspecifikusabb méréseket.

—	Hatékony rendszer az erőforrás-hatékonyság kiemelt helyének biztosítására az évenkénti tagállami reformjelentésekben, valamint az Európai Bizottság és a szakértők által történő felülvizsgálat során az Európa 2020 stratégia kapcsán kidolgozás alatt álló európai szemeszter folyamatában.

—	Az átfogó európai fenntartható fejlődési stratégia felülvizsgálata és aktualizálása a 2012. júniusi Rio de Janeiró-i „Föld” csúcstalálkozó után, nagy hangsúlyt fektetve az erőforrás-hatékonyságra, illetve annak a többi fenntarthatósági célkitűzéshez való kapcsolatára.

—	Az erőforrás-hatékonyság és a környezetvédelmi célok közötti kölcsönhatás részletes elemzése, mint a 7. környezetvédelmi cselekvési tervben.

—	Koordinációs rendszer a fejlődés fenntartásának átfogó biztosítására az Európai Bizottság által meghatározott, az erőforrás-hatékonysághoz hozzájáruló 20 külön kezdeményezésben, illetve továbbiakban, amelyekkel a lista bővíthető.

—	Az erőforrás-hatékonysági célok beépítése az összes európai kiadási program és közbeszerzési eljárás számára meghatározott kritériumokba.

—	A civil társadalom teljes körű bevonása a rendszeres ellenőrzési és felülvizsgálati folyamatokba.

1.6   Az EGSZB teljes mértékben részt kíván venni az érintett szereplők bevonásában és e létfontosságú témakör fejlődésének ellenőrzésében, és örömmel működik együtt a többi intézménnyel e téren.

2.   Háttér

2.1   2011 januárjában az Európai Bizottság közzétette az „Erőforrás-hatékony Európa” című dokumentumát, amely egyike az Európa 2020 stratégia hét új kiemelt kezdeményezésének. (1) Célja egy nagyszabású átalakítás elindítása az anyagi erőforrások felhasználásában az európai ipar minden területén – és így a gazdasági jólét függetlenítése az erőforrások felhasználásától.

2.2   Egy korábbi, az „erőforrás-hatékonyság” kiemelt kezdeményezésről szóló véleményében az EGSZB üdvözölte az erőforrás-hatékonysági stratégia általános célkitűzéseit, és kérte, hogy építsék be azokat az átfogó európai fenntartható fejlődési stratégia felülvizsgált és átdolgozott változatába. (2) Az EGSZB szorgalmazta, hogy az Európai Bizottság az adott területekre vonatkozó, illetve az ütemtervben szereplő külön kezdeményezéseket részletesebben dolgozza ki.

2.3   2011 folyamán az Európai Bizottság számos külön kezdeményezést (3) indított el, melyek célja az erőforrás-hatékonyság előmozdítása az egyes ágazatokban. Az Európai Bizottságnak az erőforrás-hatékony Európáról szóló ütemterve most összefogja az összes fenti intézkedést. Megrajzolja a 2050-re elérendő átalakított gazdaság képét a 2020-ra teljesítendő nagyobb mérföldkövekkel, és megjelöli azokat a területeket, amelyeken az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak további intézkedéseket kell hozniuk e célok elérése érdekében.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EGSZB osztja az Európai Bizottság véleményét a tekintetben, hogy Európa és a világ számára létfontosságú az, hogy nagyobb hatékonyságot érjünk el az erőforrások felhasználásában. A nagyobb erőforrás-hatékonyság fontos szerepet játszhat abban, hogy megteremtsük az összhangot a gazdasági növekedésre való folyamatos törekvés és a között a szükségszerűség között, hogy a világ sok természetes erőforrása véges, és bolygónk e korlátai akadályokat gördítenek az anyagi javak termelésének és fogyasztásának folyamatos növekedése elé. Az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának korlátozása, illetve a biotikus erőforrások és a társadalom számára az ökoszisztémákból származó előnyök védelme érdekében is létfontosságú mindez. Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása a világ gazdaságainak és vezető vállalatainak irányításában központi helyet kellene, hogy kapjon.

3.2   Mindenfajta vállalkozásnak mindig is megvoltak a maga közvetlen ösztönzői arra, hogy termelési folyamatai során hatékonyan használja fel az erőforrásokat, alacsonyan tartva ezzel a költségeit. A kimeneti oldalon azonban mindig ott van az ellentétes irányú ösztönzés: arra buzdítani a fogyasztókat, hogy a lehető legtöbbet fogyasszanak az eladások maximalizálása érdekében. Ha az erőforrás-hatékonyságot kizárólag a szokásos üzleti folyamatokra bízzuk, akkor nem érhetjük el az ahhoz szükséges átalakulást, hogy meg tudjunk birkózni a Föld gyors ütemben növekvő népességéből, a fogyasztói igények elsősorban a feltörekvő gazdaságokban jelentkező – gyors bővüléséből, valamint az erőforrások kimerülésével és a környezetszennyezéssel összefüggő egyre növekvő problémákból fakadó nyomással. Szükségünk van a „fenntartható” és „zöld” növekedés egy új formájára, ahol a gazdasági tevékenység növekedése, a nagyobb jólét és prosperálás nem jár együtt az erőforrások felhasználásának fokozódásával, hanem alacsonyabb szintű felhasználással is elérhető.

3.3   A kormányoknak és a társadalom egészének így fontos szerepet kell játszania abban, hogy a következő generáció időszakában megvalósuljon a szükséges mértékű és sebességű átalakulás. Kormányzati intézkedésre van szükség

—	az externáliák árának megfelelő kialakításához adóintézkedések révén,

—	a nem megfelelő támogatások megszüntetéséhez,

—	az erőforrás-hatékonyság egyes ágazatokban érvényesítendő minimális normáinak megfelelő szabályozás révén történő megállapításához,

—	a megfelelő kutatás és fejlesztés támogatásához,

—	az erőforrás-hatékony folyamatokba történő beruházások ösztönzéséhez, illetve a kevésbé hatékonyakba történő beruházások visszafogásához,

—	az erőforrás-hatékonyság megértésének előmozdításához a médián, az oktatáson és a képzésen keresztül.

3.4   Az elvárt léptékű és ütemű átalakulás bizonyára jelentős hatással lesz a munkaerőpiacra. Azok a vállalkozások, amelyek nem használják fel hatékonyan erőforrásaikat, vagy pazarló termékeket állítanak elő, nyomás alá fognak kerülni, és lehetséges, hogy csökkenteniük kell a foglalkoztatottak számát. Viszont azok a vállalkozások, amelyek hatékonyan használják erőforrásaikat, illetve hatékony termékeket és szolgáltatásokat nyújtanak, a gazdaság fellendülésével gyarapodásnak indulhatnak, és új munkahelyeket teremthetnek. Az átalakításban élen járó országok lesznek a legsikeresebbek és a legversenyképesebbek a szűkösebben rendelkezésre álló természetes erőforrások ezen új világában, és a legsikeresebbek a munkahelyteremtésben ebben az új, zöld gazdaságban.

3.5   Annak biztosítására, hogy ez az átalakulás tisztességes legyen, valóban létrehozzon új és jó munkahelyeket, és segítse az átképzést, aktív képzési programokra és az áthelyezések támogatására lehet szükség. (4) A szociális dimenzió ilyen és ehhez hasonló aspektusai jelenleg hiányoznak az ütemtervből, és további kidolgozást igényelnek.

3.6   A nagyobb léptékű erőforrás-hatékonyság megvalósítása nagy és sürgető kihívás Európa minden része és a társadalom minden szelete számára. Erős politikai és társadalmi elkötelezettségre, a kezdeményezések és intézkedések ambiciózus és szerteágazó programjára lesz szükség minden szinten: az EU és az egyes tagállamok nemzeti és helyi szintjén is.

3.7   Az ütemtervnek biztosítania kellene a keretet ennek az Európán átnyúló politikai lendületnek a megteremtéséhez, és ösztönző képet kellene festenie arról, amit ezzel el lehetne érni. Az EGSZB üdvözli az ütemterv általános megközelítését és a 2050-re javasolt képet.

3.8   A végrehajtás létfontosságú. Az ütemterv által 2020-ra javasolt egyes mérföldkövek hasznos eszközt biztosítanak a hosszú távú elképzelés konkrét és közvetlen, azonnal követendő célokká alakításához. Azonban sokat kell még tenni a gazdaságpolitika, az ipari stratégiák és a beruházások átalakításának előmozdításához, amire az ütemterv végrehajtásához szükség van. A Európai Bizottság felismerte az erőforrás-hatékonyságot célzó átalakítás alapvető fontosságát, és a Környezetvédelmi Tanács is nyújtott bizonyos támogatást (A környezetvédelmi miniszterek Tanácsának következtetései, 2011. december 19.). Az átalakítás eredményes végrehajtásához azonban az Európai Bizottság, illetve a tagállamok kormányai részéről minden oldalról teljes elkötelezettségre van szükség. Az erőforrás-hatékonyság előmozdításának sokkal fontosabb helyre kellene kerülnie a kormányfők és az Európai Tanács összes formációjának napirendjén, miközben a kitűzött átfogó célt és az ennek eléréséhez szükséges lépéseket aktívan és folyamatosan támogatni kell az összes ágazatban, és eltökéltségre van szükség a különböző meghatározott állomások teljesítéséhez.

3.9   Az átalakulás elősegítése érdekében a vállalkozások és mindenfajta civil társadalmi szervezet, továbbá a nagyközönség és a fogyasztók szélesebb köreiben is elő kell mozdítani az erőforrás-hatékonyság fontosságának megértését, és ezt minden rendelkezésre álló eszközzel – így például a strukturált párbeszéd eszközével is – aktívan támogatni kell. (5)

3.10   Az ütemterv sikere vagy bukása azon múlik, mennyire sikerül fokozottabb politikai eltökéltséget és elkötelezettséget teremtenie a nagyobb erőforrás-hatékonyság elérése iránt. Valódi változást kell előidéznie a gazdasági vezetésben. Központilag összehangolt nyomonkövetési rendszerre van szükség, hogy biztosítsuk a lendületet az ütemtervben már meghatározott valamennyi külön kezdeményezés számára, az előttük esetlegesen felmerülő akadályok leküzdésére, továbbá hogy a célok fokozatos megvalósításának késlekedése esetén megalapozzuk a további lépéseket.

4.   Tagállami végrehajtás

4.1   Több európai országban megfelelő elmozdulás tapasztalható a tekintetben, hogy már nem támaszkodnak túlzó módon a fosszilis tüzelőanyagok véges készleteire, fejlesztik a megújuló energiaforrások felhasználását, csökkentik a hulladékot, támogatják az energiahatékonyabb épületeket és járműveket stb. A fejlődés azonban kiegyensúlyozatlan, és jelenleg, ebben a döntő pillanatban egyes országokban fennáll a beruházások lelassulásának veszélye, mivel túl korán vonták vissza a változáshoz szükséges ösztönzőket. Az EGSZB azt ajánlja, hogy szisztematikusan gyűjtsék össze és terjesszék az eddig tett erőfeszítések bevált tapasztalatait és példáit, hogy a lehető leggyorsabban hatást érjenek el azokban az országokban és ágazatokban, ahol eddig még nem tudták megvalósítani a megkívánt haladást. A cél konzisztenciája és állandósága alapvető fontosságú.

4.2   A tagállamoknak saját nemzeti gazdasági stratégiáikba és programjaikba is be kell építeniük az erőforrás-hatékonyságra való törekvést, majd gazdaságaik minden ágazatába át kell azt vezetniük. Az EGSZB álláspontja szerint magas szintű politikai irányítási és koordinálási rendszerekre van szükség minden tagállamban, hogy az előrelépés a jelenleginél gyorsabban, folyamatosabban és konzisztensebb módon menjen végbe.

4.3   Az erőforrás-hatékonysági „keresztes háború” sikere végső soron legalább annyira függ majd a nagyközönség törekvéseinek és a fogyasztók igényeinek átformálásától, mint a termelési módok megváltoztatásától.

4.4   A tagállamoknak intenzív párbeszédet kell kezdeményezniük véleményformálókkal – beleértve a médiát – arról, hogy az erőforrás-hatékonyság létfontosságú üzenetét miképpen lehet a legjobban hirdetni, hogy az emberek preferenciái és választásai idővel erőforrás-hatékonyabb árucikkekre és szolgáltatásokra irányuljanak, és a fölöslegesen erőforrás-intenzív és pazarló termékek ellen forduljanak.

4.5   Az erőforrás-hatékonyságnak helyi és regionális, illetve állami szinten egyaránt fontos céllá kell válnia. A tagállamoknak át kell gondolniuk, minként tudják a legjobban népszerűsíteni ezt a célkitűzést a regionális és a helyi önkormányzatok körében.

4.6   Az átmenethez szükség lesz az összes, a kormányok rendelkezésére álló politikai eszközre. Az adópolitikákat úgy kell átalakítani, hogy büntessék az energia és más erőforrások nem hatékony felhasználását, és jutalmazzák a hatékonyabb használatot. A szénhidrogének (és más természeti erőforrások) adómértékeinek növelésére irányuló, és eközben a foglalkoztatást és a jobb társadalombiztosítást ösztönző semleges adóügyi reformok kulcsszerepet játszanak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és erőforrás-hatékony gazdaságra való áttérés irányításában (6) és a munkahelyteremtésben. (7) Az értelmetlen támogatásokat, amelyek ösztönzik vagy szentesítik az energia nem hatékony felhasználását és más források nem megfelelő kezelését, fokozatosan meg kell szüntetni – ez gyakran hangoztatott cél, de még mindig nem követjük elég határozottan. Erős szabályozó előírásokra van szükség az erőforrások hatékony felhasználásának kikényszerítésére a kulcsfontosságú ágazatokban, mint például az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. Határozott hulladékkezelési politikákra van szükség a hulladékmennyiség további csökkentésének elősegítésére, illetve a hulladékként kidobott anyagok újbóli felhasználására vagy feldolgozására. Oktatásra, a nyilvánosságot tájékoztató programokra, készségfejlesztésre és innovációra van szükség, hogy a társadalom minden részéhez eljusson az üzenet. Ennek eléréséhez a tagállamok és az EU széles alapokon nyugvó, összehangolt fellépésére lesz szükség.

4.7   A tagállamoknak nyilvánosan vállalniuk kellene, hogy nyíltan és rendszeresen beszámolnak az erőforrás-hatékonyság terén elért fejlődésről, és arról, hogy a politika, valamint az állami és a magánberuházások miként támogatják az átmenetet. Az Európai Bizottság segítséget nyújthatna a különböző tagállamokban az erőforrás-hatékonyság előmozdítására elfogadott különböző módszerek elemzésével, továbbá a legjobb módszerek szélesebb körű és konzisztensebb használatának ösztönzésével.

5.   Európai szintű végrehajtás

5.1   Az EU-nak döntő szerepet kell játszania a tagállami szintű intézkedések ösztönzésében és támogatásában, valamint az erőforrás-hatékonysági átmenetet támogató európai szintű kezdeményezések előmozdításában. Az EGSZB támogatja az ütemtervben kidolgozott összes politikát és kezdeményezést, és a következőkhöz fűz megjegyzéseket:

—	Mérés és mutatók

—	Integráció az Európa 2020 stratégiával és az európai szemeszterrel

—	Az európai fenntartható fejlődési stratégia és a 7. környezetvédelmi cselekvési terv

—	Az ütemterv 20 konkrét kezdeményezése és három legfontosabb ágazata

—	Az európai kiadási programok és a közbeszerzés

—	A civil társadalom és a nyilvánosság közreműködése

5.2   Mérés, mutatók, célok és mérföldkövek

A folyamatnak konkrét fejlődési mutatókat kell meghatároznia az erőforrás-hatékonyság különböző aspektusaira nézve, és ezekről a mutatókról elérhetővé kell tenni a megbízható, konzisztens és időben érkező információkat. Az EGSZB véleménye szerint rögzíteni kell az elért előrelépést a következők tekintetében is:

—	az erőforrás-hatékonyság előmozdításához szükséges kulcsfontosságú politikai elemek (adózási intézkedések, szabályozó intézkedések stb.),

—	mennyire helyeződik át a hangsúly az állami és magánberuházások körében a tekintetben, hogy azok milyen arányban támogatják az erőforrás-hatékony termelést és fogyasztást, és hatnak a nem hatékony, pazarló folyamatok ellen,

—	a foglalkoztatást milyen mértékben terelik át az erőforrás-hatékony termékeket és szolgáltatásokat nyújtó, erőforrás-hatékony munkahelyek irányába, és hol tartanak a fenti változást támogató képzések és egyéb intézkedések.

5.3   Az EGSZB üdvözli az erőforrás-felhasználási hatékonyság mérésére szolgáló új mutató bevezetésére tett javaslatot, amely alkalmas a gazdasági jólét és az anyagi erőforrások felhasználásának egymástól való függetlenítésében elért fejlődés általános mérésére. Szorgalmazzuk, hogy hasonló prioritást kapjon olyan stabil mutatók kifejlesztése, amelyek alkalmasak lennének a természeti és a társadalmi tőkének, valamint a természetes erőforrások rendelkezésre állásának és állapotának mérésére.

5.4   Az EGSZB úgy véli, hogy a környezetre káros támogatásokkal, a biodiverzitással, valamint a három legfontosabb ágazattal, vagyis az élelmiszeriparral, az építőiparral és a mobilitással kapcsolatban javasolt mérföldkövek még nincsenek megfelelően kidolgozva, és tovább kell őket fejleszteni. A mutatók kidolgozása programjának magasabb prioritást és megfelelő forrásokat kell biztosítani a gyorsabb haladás érdekében.

5.5   Mindenekelőtt a nemzeti gazdaságok teljesítményének olyan, jobb mérésére van szükség, amely megmutatja, hogy a gazdaság erőforrás-hatékonyságának javítása miként eredményez valódi javulást a társadalom általános jóléte és a világ fenntarthatósága szempontjából. Nézetünk szerint a GDP helyett jobb alternatívákat kereső, hosszú távú tanulmányokat előtérbe kell helyezni, és végre kell őket hajtani, hogy megfelelően kalibrálni lehessen a nagyobb erőforrás-hatékonyság irányába történő általános előrelépést, illetve a jólétben és a fenntarthatóságban ehhez kapcsolódó javulásokat. (8)

5.6   Integráció az Európa 2020 stratégiával és az európai szemeszterrel

Tekintettel az erőforrás-hatékonysági kezdeményezés szerteágazó jellegére, és annak érdekében, hogy az erőforrás-hatékonyság továbbra is kiemelt politikai figyelmet kapjon, európai szinten hatékony, központilag koordinált és megfelelő forrásokkal ellátott végrehajtás-irányítási struktúrával kell alátámasztani, amely nyíltan és átláthatóan, a lehető legtöbb érintett részvételével működik.

5.7   Az EGSZB üdvözli azt a célt, hogy az európai szemeszter felülvizsgálati folyamatát fel kívánják használni annak biztosítására, hogy az erőforrás-hatékonyság az Európai Tanácsban a gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjában, illetve a tagállamokkal folytatott párbeszéd legfelsőbb szintjén kapjon helyet. Úgy véljük, hogy a jelentéseket pontosan és szigorúan meghatározott ellenőrzési követelményekre kell alapozni, pontos és naprakész képet adva ily módon az erőforrás-hatékonyság alakulásáról. Rögtön meg kell határozni azt a pontot, ahol nincs megfelelő előrelépés az egyes témakörökben, és javító intézkedéseket kell hozni.

5.8   Sajnálattal tapasztaljuk, hogy úgy tűnik, a programban részt vevő országok pillanatnyilag felmentést kapnak az európai szemeszter jelentéstételi folyamata alól. Jóllehet elismerjük, hogy nekik jelenleg speciális gazdasági kiigazítási problémáik vannak, úgy véljük, hogy különös előnyük származhatna abból, ha az erőforrás-hatékonyságot erőteljesen beépítenék fellendülési programjaikba, és hogy a kezdetektől teljes mértékben be kellene őket vonni az európai szemeszter ezen aspektusába.

5.9   A nagyobb ismertség és politikai érdeklődés elősegítésére az EGSZB szorgalmazza, hogy az európai szemeszter felülvizsgálati folyamatának alapját képező nemzeti jelentéseket bocsássák nyilvános konzultációra és megvitatásra az egyes országok összes érintett szereplőjével, valamint hogy az egyes tagállami jelentések szakértői csoportok általi megbeszélésén való részvételt és az ezekkel kapcsolatos vitát tegyék nyílttá. Maga az EGSZB is hasznos fórum lehetne az érintett szereplőkkel az átalakulás előrehaladásáról és a helyes irány tartásához szükséges intézkedésekről folytatandó rendszeres európai szintű vitára.

5.10   Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság ne kizárólag az európai szemeszter folyamatára támaszkodjon az erőforrás-hatékonyság eredményes megvalósításának előmozdításakor. Alapvető fontosságú, hogy más releváns programok és stratégiák is megfelelő szerepet játsszanak ebben.

5.11   Az európai fenntartható fejlődési stratégia és a 7. környezetvédelmi cselekvési terv

Az Európai Bizottság indokoltan véli úgy, hogy mind az erőforrás-hatékonysági stratégia, mind pedig maga az Európa 2020 stratégia nagymértékben hozzájárul a fenntartható fejlődés átfogó célkitűzéséhez. Az erőforrás-hatékonyság nem foglalja magában a fenntarthatóság összes aspektusát, ezért fontos hogy a rá helyezett hangsúly miatt ne hanyagoljuk el a fenntartható fejlődés más aspektusait. Az ENSZ ez évben, Rióban tartandó, fenntartható fejlődésről szóló konferenciáját fel kellene használni arra, hogy a fenntartható fejlődés általános keretein belül az erőforrás-hatékonyságot célzó átalakítást a zöldebb gazdaságra törekvő globális erőfeszítések középpontjába helyezzük. Az EGSZB véleménye szerint Európa saját átfogó fenntartható fejlődési stratégiáját ezt követően a riói csúcson történtek nyomán, a fenntartható fejlődésről és az erőforrás-hatékonyságról szóló nemzeti jelentéseket is felhasználva felül kellene vizsgálni és fel kellene frissíteni, hogy követni lehessen a fejlődést az egész területen.

5.12   Az Európai Bizottság ebben az évben bejelentette szándékát a 7. európai környezetvédelmi cselekvési terv kidolgozására, a Tanács pedig szorgalmazta az Európai Bizottságnál, hogy az új programot úgy alakítsa ki, hogy a környezetvédelmi politikák és tervek, valamint az ütemterv erőforrás-hatékonysági céljai kiegészítsék egymást. Ez nagyszerű célkitűzés, de a lényegi tartalommal való megtöltéséhez még további munkára lesz szükség.

5.13   A 20 kezdeményezés és a három legfontosabb ágazat

Az EGSZB aktívan bekapcsolódott a stratégia által meghatározott 20 konkrét kezdeményezés legtöbbjének értékelésébe, és határozottan támogatja az ütemterv által javasolt, az egymással párhuzamos fejlesztésükre irányuló erőfeszítéseket, hogy így minél nagyobb eredményeket érjünk el az erőforrás-hatékonyság kihívásainak leküzdésében. A kezdeményezéseket külön-külön és együttesen is rendszeresen felül kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy összességükben elérjék a kívánt kumulatív hatást.

5.14   Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottság által meghatározott három legfontosabb ágazat (az élelmiszeripar, az építőipar és a mobilitás) különösen fontos területek az erőforrás-hatékonyság előmozdítása szempontjából. Úgy véli, hogy a víz- és a földhasználatot szintén kulcsfontosságú ágazatnak kellene tekinteni. Fontos, hogy az erőforrás-hatékonyság terén történt általános előrelépés nyomon követésével megbízottak időről időre figyelmet fordítsanak mindezekre az ágazatokra annak biztosítása érdekében, hogy azok valóban megfelelően kivegyék a részüket az erőforrás-hatékonyság javulását célzó átalakulásból.

5.15   Az európai kiadási programok és a közbeszerzés

A múltban a strukturális alapok és más európai kiadási programok nem mindig vették megfelelően figyelembe az erőforrás-hatékonyság előmozdításának célját. E programok esedékes felülvizsgálatai során fontos, hogy kihasználjuk az alkalmat arra, hogy az erőforrás-hatékonyságot jobban beépítsük a prioritások és a kritériumok közé. Az EGSZB örömmel jegyzi meg, hogy az Európai Bizottság legutóbbi költségvetési javaslataiban nagyobb súlyt kapott az erőforrás-hatékonyság és az Európa 2020 stratégia többi célkitűzése. Fontos, hogy ez a javaslat ne vesszen el a részletes költségvetési tárgyalások során.

5.16   Ezen belül oda kell figyelni az értelmetlen ösztönzőkre, és proaktív módon kell fellépni ellenük, biztosítani kell a forrásokat és az innovációt a természeti tőke értékeléséhez, valamint adózási intézkedéseket kell kidolgozni a külső költségek internalizálása érdekében, és meg kell határozni a társadalom számára jelentkező valódi költségeket. A konkrét intézkedések a 20 kezdeményezésből számosat érintenek, és relevánsak a kohéziós politika, illetve más alapvető politikák fejlesztési területeire nézve is.

5.17   Ehhez hasonlóan a közbeszerzési programok is erős eszközök lehetnek – mind európai, mind tagállami szinten – az erőforrás-hatékonyság előmozdítására, ha ragaszkodnak a hatékonysághoz az összes általuk beszerzett áru és szolgáltatás esetében, és ezt a prioritást az ellátási lánc teljes hosszában érvényre juttatják. Az Európai Bizottságnak fel kellene frissítenie a politikai kezdeményezéseket e területen, hogy az erőforrás-hatékonysági követelmények valamennyi közbeszerzési feladatmeghatározás alapvető elemévé váljanak.

5.18   Az érintett szereplők, a civil társadalom és a nyilvánosság bevonása

Az erőforrás-hatékonyság javítását célzó, az ütemtervben javasolt átalakítás alapvetően fontos Európa és a világ számára, azonban csupán technikai eszközökkel nem érhető el. A társadalom minden részének alapvetően meg kell értenie és el kell fogadnia a változás szükségességét, és a véghezviteléhez is közös erőfeszítésre van szükség.

5.19   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy mennyire fontos, hogy elősegítsük azt, hogy a fogyasztók tudatában legyenek az erőforrás-hatékonyság jelentőségének. Arra buzdítjuk az Európai Bizottságot, gondolja át, hogy bizonyos kezdeményezések, például a fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló 2008-as cselekvési terv (9) nyomon követését miként lehetne leginkább ötvözni az erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos új munkával; és különösen hogy miként lehetne a fenntarthatósággal és erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos fogyasztói tudatosság javítását célzó tevékenységet európai szinten nagyobb ambícióval végezni.

5.20   Az EGSZB teljes mértékben részt kíván venni az érintett szereplőknek az erőforrás-hatékonyság javítását célzó tevékenységekbe való bevonásában. Figyelemmel fogja kísérni a fejlődést ezen a létfontosságú területen, és örömmel működik majd együtt a többi intézménnyel.

---

(1)  COM(2011) 571 final.

(2)  Az EGSZB véleménye – Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés, HL C 376., 2011.12.22., 97–101. o.

(3)  COM(2011) 21, I. melléklet.

(4)  Az EGSZB véleménye – Fenntartható környezetbarát munkahelyek támogatása az EU energia- és éghajlat-változási csomagjához, HL C 44., 2011.2.11., 110–117. o.

(5)  Az EGSZB véleménye – Fenntartható gazdaság létrehozása fogyasztási modellünk megváltoztatásával. HL C 44., 2011.2.11., 57–61. o.

(6)  Az EGSZB véleménye – Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig terjedő megvalósításának ütemterve – lásd a 3.15. f) pontot. HL C 376., 2011.12.22., 110–115. o.

(7)  Az EGSZB véleménye – Rio+20: a zöld gazdaság és a jobb irányítás felé vezető úton, lásd a 4.15. pontot, HL C 376., 2011.12.22., 102–109. o.

(8)  Az EGSZB véleménye – A GDP-n túl – a fenntartható fejlődés mércéi, HL C 100., 2009.4.30., 53. o. és az EGSZB véleménye – A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban. HL C 18., 2011.1.19., 64. o.

(9)  COM(2008) 397 final.

---