Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52012AE0475

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unióban a 2014–2020 közötti időszakra vámügyi és adóügyi cselekvési program (Fiscus) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK és a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (COM(2011) 706 végleges – 2011/0341 (COD))

    HL C 143., 2012.5.22, p. 48–50 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    22.5.2012   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 143/48


    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unióban a 2014–2020 közötti időszakra vámügyi és adóügyi cselekvési program (Fiscus) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK és a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

    (COM(2011) 706 végleges – 2011/0341 (COD))

    2012/C 143/11

    Előadó: Bryan CASSIDY

    2011. december 20-án a Tanács, december 14-én pedig az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 33. és 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Unióban a 2014–2020 közötti időszakra vámügyi és adóügyi cselekvési program (FISCUS) létrehozásáról, valamint az 1482/2007/EK és a 624/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

    COM(2011) 706 final – 2011/0341 (COD).

    A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” szekció 2012. február 12-én elfogadta véleményét.

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. február 22–23-án tartott 478. plenáris ülésén (a február 22-i ülésnapon) 231 szavazattal 3 ellenében, 11 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

    1.   Következtetések és ajánlások

    1.1.

    Az EGSZB összességében támogatja a FISCUS-javaslatot. Szeretné azonban kiemelni az alábbiakat:

    Biztosítani kell, hogy a nemzeti vám- és adóhatóságok felszereltsége megfelelő legyen ahhoz, hogy kezelni tudják a következő évtized kihívásait.

    Az adó- és vámügyi ágazat részére modern és hatékony informatikai rendszert kell biztosítani. Ennek egyik eleme lenne a Modernizált Vámkódex.

    Az EGSZB több részletes értékelést szeretne látni arról, hogy ez milyen következményekkel jár az Európai Unió és a tagállami kormányok költségvetésére.

    A jelenlegi tevékenységekhez képest a FISCUS összefoglaló költségvetése az adó- és a vámügyi területet is magában foglaló összköltségvetés tekintetében 9%-os növekedést mutat. A vámügyi ágazat tervezett költségvetése 479 622 792 EUR (az adóügyi ágazaté 23 692 892 EUR). Ez 13%-os növekedést jelent a vámügyi ágazat és 1%-os csökkenést az adóügyi ágazat esetében.

    1.2.

    Az EGSZB tisztában van azzal, hogy a tagállamok álláspontjai különböznek a Tanács munkacsoportjaiban. Úgy véli, fontos, hogy az Európai Bizottság bizonyítani tudja: a jelenlegi tevékenységek rendszeréhez képest a tagállamok jelentős megtakarítást fognak elérni a FISCUS költségvetésével. Az EGSZB szerint könnyen lehet, hogy az Európai Bizottság nehezen tudja megszerezni a Parlament jóváhagyását az uniós költségvetésből származó kiadások növeléséhez, ha a tagállamok költségvetésére vonatkozóan nem nyújt információkat az e növekedést ellensúlyozó megtakarításokról.

    1.3.

    Az EGSZB emlékeztet a „Vámügyi cselekvési program” című véleményében (1) foglalt észrevételére, amelyben a vámügyi gyakorlatoknak erősebb integrációját szorgalmazta a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek tiszteletben tartásával, és hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű erősebb integrációt maguknak a vámigazgatási szerveknek az összevonása nélkül kell végrehajtani.

    1.4.

    Az új program egyik kulcseleme a tagállamok tisztviselői részére nyújtott képzések, illetve azok hatékonyságának javítása (2).

    2.   Bevezetés és előzmények

    2.1.

    Az uniós vám- és adózási politika minden évben jelentős mértékben hozzájárul az uniós és tagállami költségvetések bevételteremtéséhez. Emellett ezek a szakpolitikák számottevő hasznot jelentenek az uniós polgárok és vállalkozások számára, egyrészt a nem biztonságos és illegális behozatal megakadályozása, másrészt a zökkenőmentes kereskedelem és az erős belső piac elősegítése, harmadrészt pedig a nemzetközi vállalkozások megfelelési költségeinek és bürokráciájának visszaszorítása révén.

    2.2.

    A rendeletre irányuló javaslat (COM(2011) 706 végleges) fontos lépés a tagállamok azon intézkedéseinek racionalizálása és összehangolása érdekében több évvel ezelőtt elkezdődött törekvések területén, amelyek célja a tagállamok és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme: 2010-ben az uniós költségvetés 12,3%-a származott vámokból és ahhoz kapcsolódó illetékekből. Az Európai Bizottság által 2011 júniusában elfogadott következő, a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret többek között javaslatot tesz a Vám és Fiscalis programok egy új generációjára. Ez a két program az évek során két különálló, noha párhuzamos út mentén alakult, legutóbbi változatuk a Vám 2013 és a Fiscalis 2013 program. A két program egyetlen programban (FISCUS) egyesül: ez igazi újítás az Európai Bizottság stratégiájában.

    2.3.

    A FISCUS program nemcsak – az Európai Bizottság szavaival élve – egy „egyszerűsítési politika” eredménye, hanem annak felismerése, hogy „a vám- és adóhatóságok, valamint az egyéb érintett felek közötti együttműködés” létfontosságú. A program fő erénye az emberi tényezőnek tulajdonított jelentőség: a vám- és adóügyi együttműködés „a tanácsadói hálózatok és a kompetenciaépítés (…) köré szerveződik” (3); természetesen szükség van a technikai és az IT-kapacitás kiépítésére, de az emberi tényező elsődleges fontosságú: a program e vonását az EGSZB nagyra értékeli.

    2.4.

    Az Európai Bizottság FISCUS projektje szerint a program 2014. január 1-jétől kezdve hét évig tartana. A program teljes időtartamára (2014–2020) vonatkozó költségeit fedező pénzügyi keretösszeg folyó áron számolva 777 600 000 EUR: ez jelentős összeg, amelynek a célkitűzésekkel való összhangját nehéz felmérni. A program kilenc különböző típusú közös fellépéshez biztosítana pénzügyi támogatást, támogatások, közbeszerzési szerződések és a külső szakértőknél felmerült költségek megtérítése formájában.

    2.5.

    A költségeket zömében a tisztviselők képzésére és az IT területén végrehajtott közös kezdeményezésekre fordítanák, de a rendelkezésre bocsátott összeg fedezhetne „előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is (4); az EGSZB úgy gondolja, hogy ez különös körültekintést igényel a közös fellépések végrehajtásának ellenőrzése során, de reméli, hogy az egységesség érdekében a tagállami fellépések végrehajtására is hasonló figyelmet fognak fordítani.

    2.6.

    A cselekvési program konkrét célkitűzései megegyeznek a korábbi és jelenlegi programokéval; az EGSZB erre vonatkozóan tett már észrevételeket; nincs értelme ezeket megismételni, kivéve egyetlen kérdést, amely újra és újra szóba kerül, de eddig láthatólag eredmény nélkül: a vám- és adóhatóságok közötti rendszeres kétirányú információcseréről van szó, amely a csalások és/vagy az adócsalások felderítésének eszköze lenne (5).

    2.7.

    Az első csoportnak, a tanácsadói hálózatoknak lehetővé kell tennie a helyes gyakorlatok és az operatív tudás cseréjét: ez nem újdonság, hiszen ugyanez a kérdés már a legtöbb (ha ugyan nem az összes) korábbi programban – ráadásul pontosan ugyanebben a megfogalmazásban – felmerült. A korábbi fellépések számos ok – elsősorban nyelvi nehézségek és a résztvevők eltérő tapasztalatai és háttere – miatt nem mindig voltak maradéktalanul sikeresek. A különböző igazgatási szervek közötti együttműködésre irányuló új lendületnek – amit a FISCUS biztosít – ösztönöznie kell a tapasztalatcserét és a magasan képzett szakemberek megjelenését: az Uniónak támogatnia kell ezt a törekvést.

    2.8.

    Az Európai Bizottság szavaival élve a második csoport „lehetővé teszi, hogy a program élvonalbeli IT-infrastruktúrát, valamint olyan rendszereket finanszírozzon, amelyek lehetővé teszik az Unióban a vám- és adóigazgatási szervek számára, hogy teljesen kiépített elektronikus igazgatásra térjenek át (6). Ez a kérdés a korábbi programok kapcsán többé-kevésbé hasonló megfogalmazásban szintén felmerült már. A tagállamok különböző szintű IT-technológiái miatt, de amiatt is, hogy néhány (vagy inkább több) tagállam sajnálatos módon sokszor nem hajlandó változtatni módszerein és felszerelésein, az eredmények ebben az esetben kevésbé voltak kielégítőek.

    2.9.

    A tagállamok együttműködéstől való vonakodása a szilárd európai fiskális hálózat kiépítésének fő akadálya: ez természetesen nem korlátozódik az IT-technológiákra, de ezen a területen mindenképp egyértelműen megnyilvánul. Az EGSZB számos, az Unió fiskális kezdeményezéseire vonatkozó véleményében (7) kritikával illette ezt a hozzáállást; reméli, hogy a jelenlegi válság bebizonyította: egyetlen ország sem szigetelődhet el a világméretű hatást kiváltó eseményektől, és az egyedüli választ az együttműködés jelenti.

    2.10.

    2011-ben egy vállalkozó a kereskedelmi ágazat képviselőivel folytatott megbeszéléseket követően elemezte a két külön program, a Fiscalis 2013 és a Vám 2013 program középtávú eredményeit. Egy másik vállalkozó tanulmányt készített a jövőbeni FISCUS program lehetséges keretéről. A középtávú eredmények nem tártak fel érdemleges akadályt, és a nemkívánatos események korrekciója érdekében különleges fellépést sem indokoltak.

    2.11.

    A FISCUS a jelenlegi két különálló adóügyi és vámügyi programot egyesíti, és ezáltal megfelel az Európai Bizottság egyszerűsítési és költségcsökkentési céljainak anélkül, hogy veszélyeztetné az egyes területeken folytatott tevékenységeket.

    2.12.

    Az új rendelet a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi programot (Fiscalis 2013 program) létrehozó 1482/2007/EK határozat helyébe lép. A 624/2007/EK határozat létrehozott egy közösségi vámügyi cselekvési programot (Vám 2013). Ezért mindkét határozat hatályát veszti.

    2.13.

    Az Európai Bizottság a vámügyi ágazatban és az adóügyi ágazatban is széles körű konzultációs tevékenységet folytatott. A két tevékenység eredményeként létrejött a problémákat összegző egy-egy lista, amelyek a Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Hatásvizsgálat I. részében (Vám) és II. részében (Fiscalis) találhatók (8).

    2.14.

    Az Európai Bizottság az új program előkészítéseként hatásvizsgálatot végzett, amelyben világossá válik, hogy az európai információs rendszerekkel és a jövőbeli szakpolitikai fejleményekhez kötődő információcserével kapcsolatban nagyfokú bizonytalanság uralkodik. Ezek közül néhányról az EGSZB „Vámügyi cselekvési program” című véleménye is említést tesz (9). A Fiscalis program működésének javításához szükséges fejlesztésekről részletesen a „A belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program (Fiscalis 2013 program)” véleménye számolt be (10).

    2.15.

    Az EGSZB elviekben egyetért az Európai Bizottság által javasolt intézkedésekkel, de szeretne rámutatni arra, hogy a különböző hatóságok közötti nemzeti és európai együttműködés kérdése számos uniós kérdésben egyfajta vezérmotívumnak számít. Ezen a területen általában lassan és nehézkesen érhető el előrelépés; ennek több oka is van, a legfőbb a nemzeti hatóságok lelkesedésének hiánya.

    2.16.

    Az EGSZB helyesli az Európai Bizottságnak a vám- és adóhatóságok közötti fokozott együttműködésre irányuló javaslatát. Ez azonban csak a kezdetét jelentheti egy olyan fellépésnek, amelyre az EGSZB már korábban számos alkalommal javaslatot tett (11), azaz azon nemzeti és európai hatóságok között folytatott szervezett együttműködésnek, amelyek szerepet vállalnak a pénzügyi csalás és bűncselekmények (a pénzmosás, a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a csempészés stb.) elleni küzdelemben.

    Kelt Brüsszelben, 2012. február 22-én.

    az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

    Staffan NILSSON


    (1)  HL C 324., 2006.12.30., 78., 1.3. pont.

    (2)  Ezt a kérdést az EGSZB „A belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program (Fiscalis 2013 program)” című véleményének 1.2. pontja vetette fel; HL C 93., 2007.4.27, 1. o.

    (3)  COM(2011) 706 final, 2. o., 1.3. pont.

    (4)  COM(2011) 706 final, 22. o., 10. cikk (2) bekezdés.

    (5)  Az EGSZB „Héa: Az adócsalás elleni küzdelem” című véleménye; HL C 347., 2010.12.18., 73. o., és „A jó kormányzás előmozdítása az adóügyek terén” című véleménye; HL C 255., 2010.9.22., 61. o.

    (6)  COM(2011) 706 végleges, 2. o., 1.3. pont.

    (7)  Az EGSZB véleményei: „Héa: Az adócsalás elleni küzdelem”, HL C 347., 2010.12.18., 73. o.; „A jó kormányzás előmozdítása az adóügyek terén”; HL C 255., 2010.9.22., 61. o.; „Az importtal kapcsolatos adócsalás”; HL C277., 2009.11.17., 112. o.; „Adókövetelések behajtása”; HL C 317., 2009.12.23., 120. o. és „Közigazgatási együttműködés az adózás területén”; HL C 317., 2009.12.23., 120. o.

    (8)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Hatásvizsgálat, SEC(2011) 1318 végleges.

    (9)  HL C 324., 2006.12.30., 78. o.

    (10)  HL C 93., 2007.4.27., 1. o.

    (11)  Az EGSZB véleményei: „Héa: Az adócsalás elleni küzdelem”; HL C 347., 2010.12.18., 73. o.; „A jó kormányzás előmozdítása az adóügyek terén”; HL C 255., 2010.9.22., 61. o.; „Az importtal kapcsolatos adócsalás”; HL C 277., 2009.11.17., 112. o.; „Adókövetelések behajtása”; HL C 317., 2009.12.23., 120. o. és „Közigazgatási együttműködés az adózás területén”; HL C 317., 2009.12.23., 120. o.


    Top