Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52011XC0414(04)

    Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

    HL C 116., 2011.4.14, p. 15–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    14.4.2011   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    C 116/15


    Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján

    2011/C 116/08

    Ezzel a közzététellel az 510/2006/EK tanácsi rendelet (1) 7. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

    EGYSÉGES DOKUMENTUM

    A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

    „MIÓD Z SEJNEŃSZCZYZNY/ŁOŹDZIEJSZCZYZNY”/„SEINŲ/LAZDIJŲ KRAŠTO MEDUS”

    EK-sz.: PL-PDO-0005-0684-26.02.2008

    EK-sz.: LT-PDO-0005-0850-26.02.2008

    OFJ ( ) OEM ( X )

    1.   Név:

    „Miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus”

    2.   Tagállam vagy harmadik ország:

    Lengyelország és Litvánia

    3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása:

    3.1.   A termék típusa:

    1.4. osztály –

    Egyéb állati eredetű termékek, méz

    3.2.   A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik:

    Kizárólag vegyes virágméz értékesíthető „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” elnevezéssel. A méz értékesítése történhet folyékony (tisztított) vagy kristályos (szilárd) formában. A méz állaga lehet sűrű, áttetsző, folyadékszerű vagy kristályos. A méz több tucat, a területen honos mézelő növényfajtából származik: fűz- és juharfajták, közönséges pitypang, málna, varjútövis, fehér és vörös lóhere, szarvaskerep, somkóró és egyéb pillangósvirágúak (Papilionaceae), közönséges kígyószisz, orvosi tüdőfű, zöldcitrom, keresztesvirágúak (Brassicaceae), búzavirág, füzike, akác, ecsetpázsit, szilvafa, valamint az ernyősök (Umbelliferae), szegfűfélék (Caryophyllaceae) és ajakos virágúak (Labiatae) családja.

    A méz csak nyomokban (összesen legfeljebb 5 %-ban) tartalmazhat monokultúrás növényekből származó pollent, amelynek nem szabad a méz jellegzetes ízét, illatát és színét megváltoztatnia. A méz színe sötétsárga és sötétarany között változik, jellegzetes tulajdonsága, hogy enyhén fátyolos. Az egyes növények esetében a nektárium kiválasztása során a mézben képződő mézharmat miatt a méz a sötétaranynál valamivel sötétebb is lehet. A mézharmatnak az elektromos vezetőképesség mérésével meghatározott értéke legfeljebb 0,5 mS/cm lehet.

    Fizikai–kémiai jellemzők:

    víztartalom: legfeljebb 18 %,

    sűrűség: legalább 1 400 g/cm3,

    prolintartalom: legalább 25 mg 100 g mézben,

    5-hidroxi-metil-furforol- (HMF) tartalom: legfeljebb 2 mg 100 g mézben,

    stabil pH-érték (3,8–4,8),

    monoszacharid-tartalom (glükóz és fruktóz): legalább 60 g/100 g,

    szacharóztartalom: legfeljebb 5 g/100 g,

    diasztázaktivitás (Schade-skála szerint): legalább 8,

    szabadsavtartalom: legfeljebb 50 mEq/kg,

    elektromos vezetőképesség: legalább 0,8 mS/cm.

    3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén):

    3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén):

    A méhészeti szezon és az áttelelés során a méhek fő tápláléka a kaptárban felhalmozott természetes méz és pollen. Ezekből az átteleléshez elegendő mennyiséget kell biztosítani a méheknek egészen tavaszig, az új nektár- és pollenképződési időszakig. Kedvezőtlen késő nyári időjárási viszonyok esetén előfordulhat, hogy a méhek a kaptárban felhalmozott mézből és bizonyos mennyiséget pollenből elfogyasztanak. Az élelemtartalékot ezért augusztusban és szeptemberben pótolni kell. Pótlásként cukorszirup adható (amelyben az évszaktól és a levegő-hőmérséklettől függően a szacharóz és a víz aránya 1,5:1 és 2:1 közötti lehet). Az etetést estére kell időzíteni (hogy a cukorszirup ne vonzza a méhcsaládokhoz a ragadozókat), és több adagra kell felosztani (így a méhek a cukros szirupot teljes mértékben feldolgozzák). Ha az elhúzódó tél, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, illetve nektárhiány miatt kora tavasszal pótetetésre van szükség, akkor ahhoz a méhészet tárolóhelyiségében tárolt mézet és propoliszt kell felhasználni, a tárolóegységeket egyenként, szükség szerint felnyitva. Ha nincs méz vagy propolisz, akkor az őszi pótlásnál hígabb, cukrot és vizet 1:2 és 1:1 közötti arányban tartalmazó cukorszirup és őrölt pollen keverékét kell használni, mivel a méheknek tavasszal több folyadékra, valamint fehérje-utánpótlásra van szükségük. A méhek táplálásához répacukorból és vízből készült cukorszirup vagy invertcukorszirup használható. A cukorszirup adagolása etetővályún vagy etetőkereten keresztül történik. A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz begyűjtésekor nem adható pótélelem a méheknek.

    3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani:

    Az előállítás valamennyi szakaszát – a méhészetek elhelyezésétől a méz végső csomagolásáig – a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni. Mivel ezen a területen a felsorolt növények vegetációs ciklusa igen rövid, ezért a „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz kizárólag május közepétől augusztus közepéig állítható elő. A mézet hidegen pergetik, centrifugális erőt alkalmazó mézpergetőkben. A legfeljebb 1 400 g-os tárolóegységekbe öntött (dekantált) mézet fénytől védett, 4–18 °C-os, száraz, jól szellőző helyiségben kell tárolni. A mézben található pollent tilos kiszűrni, illetve a mézet lefölözni, pasztörizálni vagy mesterségesen felmelegíteni. A méz hőmérséklete a feldolgozás egyik fázisa során sem haladhatja meg a 42 °C-ot. A méz előállítása során a méheket tilos gyógyszerrel kezelni, továbbá bármilyen szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú vegyi anyagot vagy egyéb méhriasztó szert alkalmazni.

    3.6.   A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok:

    A mézet a méhész gyűjti be és adagolja ki kiskereskedelmi forgalomban használatos kiszerelésbe (legfeljebb 1 400 g-os tárolóegységekbe). Ilyen módon elkerülhető, hogy a méz fizikai–kémiai és organoleptikus jellemzői a méz nagy távolságokra történő szállítása során a nem megfelelő csomagolás miatt megváltozzanak.

    Ha a mézet a kiskereskedelmi forgalomban használatos kiszerelésen kívül más módon is szállítani lehetne, akkor előfordulhatna, hogy a „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz más típusú mézzel keveredne, illetve hogy a (4) bekezdésben meghatározott földrajzi területen kívülről származó méz kerülne oltalom alatt álló megjelöléssel forgalomba.

    A korlátozó követelmény célja, hogy az ellenőrzési rendszer megbízhatóságának színvonalát fenntartsa, illetve hogy a „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz minőségét veszélyeztető tényezőket kizárja.

    3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

    A méz felvásárlásában, valamint a Lengyelországban és Litvániában oltalom alatt álló elnevezés alatt történő további értékesítésében részt vevő méhészek és termelési egységek egyféle címketípust használhatnak. A feliratoknak a helyi hivatalos nyelven kell szerepelniük a címkén; a termék neve feltüntethető az adott nemzeti nyelven.

    Minden címkének tartalmaznia kell a „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” elnevezést, és többek között a tárolóegység töltőtömegét, a gyártó címét, az állatorvosi azonosítószámot, a méz kiadagolásának dátumát és az eltarthatóságot. A címkén emellett fel kell tüntetni vagy az uniós OEM-szimbólumot, vagy az uniós szimbólumot és a „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” feliratot.

    Lengyelországban a sejny-i regionális méhészeti kör (Terenowe Koło Pszczelarzy), Litvániában pedig a lazdijai regionális méhészeti társaság foglalkozik a címkék terjesztésével. Az adott társulás továbbítja az illetékes felügyeleti szervnek a címkék terjesztésére vonatkozó részletes szabályokat. A szabályok semmiképpen sem hozhatják hátrányos helyzetbe azokat a méhészeket, akik a termékleírásnak megfelelően állítják elő a „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” mézet, de nem tagjai a társulásnak.

    4.   A földrajzi terület tömör meghatározása:

    A „Miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz a következő területről származik:

    Lengyelországban: Sejny megye négy (Sejny, Giby, Krasnopol és Puńsk) és Suwałki megye öt városából (Suwałki, Szypliszki, Jeleniewo, Rutka-Tartak és Wiżajny);

    Litvániában: Lazdijai város igazgatási körzetébe tartozó tizenkét községből (Kapčiamiestis, Veisejai, Kučiūnai, Lazdijai, Seirijai, Noragėliai, Šventežeris, Teizai, Šlavantai, Būdvietis, Šeštokai és Krosna).

    5.   Kapcsolat a földrajzi területtel:

    5.1.   A földrajzi terület sajátosságai:

    A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz a Niemen folyó vízgyűjtő területéről, a Lengyelország és Litvánia határán található Kelet-Suwałki-tóvidék (Pojezierze Wschodniosuwalskie) mezorégiójából származik. Az egykoron jatving törzsek lakta területet ma Ziemia Sejneńskának (Sejneńszczyzna) és Lazdijų kraštasnak nevezik. A „miód z Sejneńszczyzny” elnevezés a Lengyelországban előállított mézre, a „Lazdijų krašto medus” elnevezés a Litvániában készített mézre utal. A régió azonban homogén terület, ahol ugyanazokat a módszereket alkalmazzák a termék előállítására, ezért a „Miód z Sejneńszczyzny” és a „Lazdijų krašto medus” tulajdonképpen ugyanannak a mézfajtának az elnevezése.

    Ziemia Sejneńska és Ziemia Łoździejska (Lazdijų kraštas) a litvániai Kelet-Suwałki-tóvidék (Pojezierze Litewskie) földrajzi régióban helyezkedik el. Ez a régió különösen földrajzi elhelyezkedése, éghajlata, azonos növény- és állatvilága, valamint domborzata miatt számít egységes területnek. A területeket a közös történelem is összeköti. A régiót 1919 óta országhatár osztja ketté (ekkor határozták meg véglegesen Lengyelország és Litvánia területét az I. világháború után). A határ ugyanakkor nem gyengítette az itt élők kulturális kapcsolatait, amelyek Lengyelországnak és Litvániának a schengeni térséghez 2007-ben történt csatlakozása óta csak még szorosabbá váltak.

    A terület domborzata a jégkorszakban lezajló változásoknak köszönhetően nyerte el mai formáját. A régió felszínét jellemzően tavak, napjainkban tavak és folyók által kitöltött mély, jég alatt képződött csatornák, valamint elsősorban állójégtömbök olvadása során keletkezett kisebb, elvezetés nélküli, esetenként vízzel feltöltődött, jégvájta mélyedések tarkítják. Lazdijai város környékén mintegy százötven, Ziemia Sejneńska területén több tucat tó található. Közülük a legnagyobb, a Gaładuś-tó, átnyúlik Litvániába.

    A terület éghajlata szélsőséges, jellegzetes kontinentális jegyekkel. A téli hőmérséklet alacsonyabb, a nyári magasabb az országos átlagnál. Az éves átlaghőmérséklet 6,1 °C, az átlagos csapadékmennyiség pedig 550–600 mm között van. A növények vegetációs ciklusa 1–2 héttel később kezdődik, mint a környező területeken, és általában nagyon rövid ideig, kevesebb mint 150 napig tart.

    A területre jellemző növényzet az éghajlati, geológiai, hidrológiai viszonyoknak, valamint az ember okozta változásoknak köszönhetően alakult ki, és jól alkalmazkodik az uralkodó viszonyokhoz. A növényzet összetételében igen fontos szerepet játszik a domborzat, a nyári és téli léghőmérséklet, a kevés csapadék, a nagyon rövid vegetációs ciklus és a szennyezésmentes környezet. A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz gyűjtőterületén olyan hidegtűrő északi növényfajok őshonosak, mint a Salix lapponum, a Betula humilis, a Rubus chamaemorus, a Ledum palustre, a Glyceria lithuanica és a Baeothryon alpinum. A terület növényvilága a következő ökotípusokba rendeződik: mező/rét, erdő, ingovány/tőzegláp (többségük csaknem eredeti formájában). Ezek a természetes és mesterséges növénytársulások olyan pillangósvirágú növényekből, többek között lóhere- (Trifolium), somkóró- (Melilothus), bükköny- (Vicia), lucerna- (Medicago), parlagilednek- (Lathyrus) és szarvaskerepfélékből (Lotus) állnak, amelyek nektárja sokféle alkalodiot, glükozidot és illóolajat tartalmaz.

    A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz előállítása során nagyon fontos az emberi tényező. A méhészeknek számos szabályt kell betartaniuk a méhészetek elhelyezésével, a méhtartással, továbbá a hagyományos méhtartás során például a fakaptár használatával kapcsolatban; meg kell felelniük a téli időszakban előírt pótetetésre vonatkozó korlátozásoknak, valamint a pollenek kiszűrését és a méz lefölözését, pasztörizálását és mesterséges felmelegítését tiltó rendelkezéseken kívül a méz hidegen történő pergetésére, valamint a méz adagolására és tárolására vonatkozó előírásoknak. A méhészet hosszú idő alatt kialakult, nemzedékről nemzedékre szálló mesterség. A méhészkedésnek nagy hagyománya van ezen a területen, amit több nyomtatott anyag és kiadvány, illetve számos jogi eszköz is igazol. A méhészeti törvényt hivatalosan 1529-ben foglalták bele a Litván Nagyhercegség törvénykönyvébe. A XIV–XV. században a litván hercegek engedélyezték a helyi lakosságnak, hogy használják az erdőben fellelhető erőforrásokat, többek között például az itt található kezdetleges méhkaptárokat (wchody bartne). 1873-ban megalapították a sejny-i méhészeti kört, amely az első ilyen társulás volt a Lengyel Királyságban. A régióban több méhészeti nyilvántartás is fellelhető, például az 1830-as évekből, valamint 1948-ból.

    5.2.   A termék sajátosságai:

    A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz egyediségét a következő jellegzetes tulajdonságok igazolják:

    alacsony víztartalom: legfeljebb 18 %,

    nagy sűrűség: több mint 1 400 g/cm3,

    intenzív aroma,

    kesernyés utóíz,

    monokultúrás növények virágzatából származó pollentartalma alacsony: kevesebb mint 5 %,

    magas prolintartalom: legalább 25 mg 100 g mézben,

    alacsony 5-hidroxi-metil-furforol- (HMF) tartalom: legfeljebb 2 mg 100 g mézben,

    stabil pH-érték (3,8–4,8),

    jellegzetes, sötétsárgától sötétaranyig terjedő szín, amely a mézharmattartalom miatt esetenként sötétebb is lehet, valamint a méz kismértékű fátyolossága.

    5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat:

    A „Miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz a származási helyéhez szorosan kötődő egyedi termék. Jellegzetesen intenzív aromáját és kesernyés utóízét olyan, a (4) bekezdésben meghatározott földrajzi területen honos nektártermelő növényeknek köszönheti, amelyek között számos pillangósvirágú növény található. A földrajzi terület azért is sajátságos, mert az innen származó méz monokultúrás növények virágzatából származó pollentartalma kevesebb mint 5 %.

    A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz minősége a helyi méhészek szakértelmét dicséri. A mézkészítésnek a régió éghajlati viszonyához kellett alkalmazkodnia, mivel ezen a területen mindössze három hónap áll rendelkezésre a méz előállítására (a nagyon rövid vegetációs ciklus miatt május közepétől augusztus közepéig tart a szezon). Az itt készült nagy sűrűségű, stabil pH-értékű méz víz- és 5-hidroxi-metil-furforol- (HMF) tartalma a méhészek jártasságának és a terület kivételes természeti adottságának köszönhetően annyira alacsony.

    A „miód z Sejneńszczyzny/Łoździejszczyzny”/„Seinų/Lazdijų krašto medus” méz további megkülönböztető jegye a magas prolintartalom, amelyet természetes eredetének, a környezeti tényezőknek és esetenként a mézharmattartalmának köszönhet.

    Hivatkozás a termékleírás közzétételére:

    (az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

    http://www.minrol.gov.pl/DesktopDefault.aspx?TabOrgId=1620&LangId=0

    http://www.zum.lt/documents/Kokybe-medus.doc


    (1)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.


    Top