INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere

· A javaslat indokai és célkitűzései

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia [COM(2010) 2020] három összekapcsolódó és egymást kölcsönösen megerősítő prioritáson nyugszik: a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erőforrás-hatékonyabb és versenyképesebb gazdaság elősegítése; és a magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése.

A közbeszerzés az említett célkitűzések eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszközként kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában azáltal, hogy az innováció érdekében fejleszti a gazdasági környezetet és az üzleti feltételeket, valamint ösztönzi a zöld közbeszerzés szélesebb körű alkalmazását azzal, hogy támogatja az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. Az Európa 2020 stratégia ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési politikának biztosítania kell a források lehető leghatékonyabb felhasználását, és azt, hogy a beszerzési piacokat Európa-szinten nyitottan kell tartani.

Mindezen kihívások dacára a jelenlegi közbeszerzési jogszabályokat felül kell vizsgálni és modernizálni kell annak érdekében, hogy jobban illeszkedjenek az alakulóban lévő politikai, társadalmi és gazdasági környezethez. Ez nemcsak az állami hatóságok beszerzéseit érinti, hanem a közüzemek olyan üzemeltetői által odaítélt szerződéseket is, amelyeknek saját beszerzési rendszerük van.

Az Európai Bizottság az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, 2011. április 13-i közleményében az uniós intézmények által 2012 vége előtt elfogadandó tizenkét kulcsfontosságú intézkedés között említette a felülvizsgált és modernizált közbeszerzési jogi kereteket, annak érdekében, hogy rugalmasabbá váljon a szerződések odaítélése, valamint hogy a közbeszerzési szerződések jobban felhasználhatók legyenek a többi politika támogatására.

Ennek a javaslatnak két egymást kiegészítő célkitűzése van:

· A kiadások hatékonyságának növelése a lehető legelőnyösebb közbeszerzési eredmények biztosítása érdekében. Ez különösen a meglévő közbeszerzési szabályok egyszerűsítését és rugalmasabbá tételét foglalja magában. A racionalizált, hatékonyabb eljárások minden gazdasági szereplő számára előnnyel járnak és lehetővé teszik a részvételt a kkv-k és a határokon túli ajánlattevők számára.

· Annak lehetővé tétele, hogy a beszerzők megfelelőbben alkalmazhassák a beszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem, a nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi befogadás elősegítése, valamint a lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű szociális szolgáltatások nyújtásához.

· Háttér-információk

A közbeszerzés fontos szerepet tölt be az Európai Unió általános gazdasági teljesítményében. Európában a hatóságok a GDP-nek körülbelül a 18%-át költik el árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásnyújtásra vonatkozó beszerzésre. A megrendelések mennyiségét tekintve a közbeszerzés hatékony mozgatórugóként használható az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést előmozdító egységes piac eléréséhez.

A közbeszerzési irányelvek jelenlegi generációja – azaz a 2004/17/EK[1]és a 2004/18/EK irányelv[2] – az 1971-ben a 71/305/EGK irányelvvel elkezdődött hosszú fejlődés eredményét jelenti. Az átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárások garantálásával az említett irányelvek elsősorban azt szándékozzák biztosítani, hogy az egységes piac gazdasági szereplői a közbeszerzési szerződésekért folyó verseny során teljes körűen élhessenek minden alapvető szabadsággal.

Egy átfogó gazdasági értékelés bebizonyította, hogy a közbeszerzési irányelvek jelentős mértékben elérték a célkitűzéseiket. Nagyobb fokú átláthatóságot és magasabb szintű versenyt eredményeztek, valamint az alacsonyabb árakon keresztül mérhető megtakarításokat valósítottak meg.

Az érdekeltek azonban kifejezték a közbeszerzési irányelvek felülvizsgálatával kapcsolatos igényüket a szabályok egyszerűsítése, illetve azok hatékonyságának és eredményességének növelése érdekében, valamint annak érdekében, hogy azok alkalmasabbá váljanak az alakuló politikai, társadalmi és gazdasági környezet kezelésére. A racionalizált, hatékonyabb eljárások növelik az ajánlatkérők rugalmasságát, minden gazdasági szereplő számára előnnyel járnak, és lehetővé teszik a részvételt a kkv-k és a határokon túli ajánlattevők számára. A továbbfejlesztett beszerzési szabályok azt is lehetővé teszik az ajánlatkérők számára, hogy megfelelőbben alkalmazhassák a beszerzést az olyan közös társadalmi célok támogatására, mint például a környezetvédelem, a nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem, az innováció és a társadalmi befogadás elősegítése és a lehető legjobb feltételek biztosítása a kiváló minőségű szociális szolgáltatások nyújtásához. Ezeket az irányokat megerősítették az Európai Bizottság által az érdekeltekkel 2011 tavaszán lefolytatott konzultáció eredményei, amelyen az érdekeltek jelentős többsége támogatta a beszerzési irányelvek felülvizsgálatára irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy az említett irányelveket jobban hozzáigazítsák a beszerzők és a gazdasági szereplők előtt álló kihívásokhoz.

· Hatályos rendelkezések a javaslat által szabályozott területen

A javaslat az állami szervek beszerzéseiről szóló javasolt új irányelvvel együtt a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv helyébe lép, mint az Európai Unió közbeszerzési jogi kereteinek fő elemei.

Az irányelvet kiegészítik az említett jogi keretek további elemei:

· a 2009/81/EK irányelv[3] különös szabályokat állapít meg a honvédelmi és az érzékeny biztonsági beszerzések terén,

· a 92/13/EGK irányelv[4]pedig közös előírásokat határoz meg a nemzeti felülvizsgálati eljárásokra vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós országban gyors és hatékony jogorvoslati eszköz álljon rendelkezésre azokban az esetekben, amikor az ajánlattevők úgy vélik, hogy a szerződéseket tisztességtelenül ítélték oda.

· Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel

A jelen kezdeményezés az Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiáját [COM(2010) 2020] és az Európa 2020 kiemelt kezdeményezéseit, így az Európai digitális menetrend [COM(2010) 245], az Innovatív Unió [COM(2010) 546], az Integrált iparpolitika a globalizáció korában [COM(2010) 614], az Energia 2020 [COM(2010) 639] és az Erőforrás-hatékony Európa [COM(2011) 21] elnevezésű kezdeményezéseket hajtja végre. Megvalósítja továbbá az egységes piaci intézkedéscsomagot [COM(2011) 206], különösen annak tizenkettedik kulcsintézkedését, „A közbeszerzésre vonatkozó jogi keret felülvizsgálata és korszerűsítése” címűt. A jelen kezdeményezés a Bizottság 2011. évi munkaprogramjának egyik stratégiai kezdeményezése.

2. Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat

· Konzultáció az érdekeltekkel

A konzultáció módja, a legfontosabb célterületek és a válaszadók köre

Az Európai Bizottság 2011. január 27-én zöld könyvet adott ki Az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról — Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé címmel[5], amellyel széleskörű nyilvános konzultációt indított el az arra irányuló jogszabályi változásokkal kapcsolatos lehetőségekről, hogy egyszerűbbé és rugalmasabbá tegyék a szerződések odaítélését, valamint hogy a közbeszerzési szerződések felhasználhatóbbak legyenek az egyéb szakpolitikák támogatására. A zöld könyv célja az volt, hogy meghatározza a reformok néhány fő területét, és hogy megkérdezze az érdekeltek véleményét a jogszabályi változások konkrét lehetőségeiről. Az érintett kérdések között szerepelt az eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igénye, a közbeszerzés stratégiai felhasználása az egyéb politikák célkitűzéseinek támogatására, a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférésének javítása, valamint a részrehajlás, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelem.

A nyilvános konzultáció 2011. április 18-án zárult le, és tekintélyes mennyiségű visszajelzés született. Összesen 623 válasz érkezett az érdekelt csoportok széles körétől, ideértve a tagállamok központi hatóságait, a helyi és regionális közbeszerzőket és azok társulásait, a vállalkozásokat, az ipari szövetségeket, a tudományos szakembereket, a civil társadalmi szervezeteket (beleértve a szakszervezeteket is) és az egyes polgárokat. A válaszok többsége az Egyesült Királyságból, Németországból, Franciaországból, valamint kisebb mértékben Belgiumból, Olaszországból, Hollandiából, Ausztriából, Svédországból, Spanyolországból és Dániából származik.

A konzultációk eredményeit egy összefoglaló jelentésben[6] összegezték, majd 2011. június 30-án egy nyilvános konferencián[7] bemutatták és megvitatták őket.

Az észrevételek és felhasználásuk rövid ismertetése

Az érdekeltek jelentős többsége értékelte az Európai Bizottság kezdeményezését a jelenlegi közbeszerzési politika felülvizsgálatára. A zöld könyvben tárgyalt különféle témák közül az érdekeltek különösen nagy hangsúlyt fektettek az eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igényére. Az érdekeltek minden csoportja egyetértett abban is, hogy a közüzemekre vonatkozó beszerzési szabályok továbbra is lényegesek. A válaszadók nyilvánvaló többsége azon a véleményen volt, hogy a közüzemek üzemeltetőire vonatkozóan különös szabályok szükségesek, és hogy a közüzemek üzemeltetőire vonatkozó eltérő szabályok megfelelően tükrözik a közüzemi beszerzések különös jellegét.

Hasonlóan, a válaszadók nyilvánvaló többsége egyetértett abban, hogy a közüzemi szabályozás alá eső szervek meghatározásának kritériumai (az érintett szervek által végzett tevékenységek, jogi helyzetük, ha magánvállalatok, a különleges vagy kizárólagos jogok megléte) továbbra is megfelelőek és megtartandóak. Több válaszadó véleménye egyezik abban, hogy a magánvállalatok nyereségszerző és kereskedelmi szellemisége nem tekinthető elégségesnek ahhoz, hogy garantálja az objektív és tisztességes beszerzést, ha az említett vállalatok különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

A közbeszerzésnek az Európa 2020 stratégia társadalmi céljainak eléréséhez való stratégiai alkalmazásával kapcsolatban az érdekeltek vegyes nézeteket vallottak. Több érdekelt - különösen a vállalkozások - általánosságban idegenkedett attól az elképzeléstől, hogy a közbeszerzést egyéb politikák célkitűzéseinek támogatására használják. Más érdekeltek viszont - különösen a civil társadalmi szervezetek - határozottan a szóban forgó stratégiai alkalmazás mellett foglaltak állást, és támogatták az Európai Unió közbeszerzési politikájának alapelveire vonatkozó nagy horderejű változásokat.

· Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A zöld könyvvel kapcsolatos konzultáción felül az Európai Bizottság 2010-2011-ben elvégezte az Unió közbeszerzési jogszabályai hatásának és hatékonyságának átfogó értékelését, melynek során széles körű bizonyítékokra és új, független kutatásokra támaszkodott. A tanulmányok elsősorban a beszerzési eljárások költségét és hatékonyságát, a határokon átnyúló beszerzést, a kkv-k beszerzési piacokhoz való hozzáférését és a beszerzés Európán belüli stratégiai alkalmazását vizsgálták. A közüzemi beszerzésekre tekintettel az értékelés megvizsgálta, hogy a közüzemi ágazatok jobban ki vannak-e téve a versenynek most, mint a beszerzési rendszer elfogadásának idején.

Az értékelés eredményei azt mutatták, hogy a közüzemi ágazatokhoz való hozzáférés liberalizálására vonatkozó jogi tevékenység még nem változott át kitartó vagy hatékony versenynyomássá a piaci fölénnyel bíró szereplőkkel szemben. Több közüzemi ágazatban továbbra is megfigyelés tárgya marad a magas szintű piaci koncentráció és az erőtlen verseny. Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy a feltételek nem fejlődtek olyan szintre, hogy a versenyt megfelelően erősnek lehessen tekinteni ágazati szinten, amely megengedné, hogy ezeket az ágazatokat kivonjuk a közüzemi beszerzési irányelv hatálya alól. Az irányelv indokolása továbbra is általános érvényű marad, különös felmentések azonban adhatók a beszerzési szabályok alkalmazása alól, az esetek egyedi, mélyreható elemzése alapján.

· Hatásvizsgálat

A hatásvizsgálat és annak összefoglalása áttekintést nyújt az öt alapvető problémakör (adminisztratív szervezés, hatály, eljárások, stratégiai beszerzés és a beszerzési piacokhoz való hozzáférés) esetében meglévő lehetőségekről. A különböző lehetőségekkel kapcsolatos előnyök és hátrányok elemzése alapján meghatározták az előnyben részesített lehetőségek csomagját, amely várhatóan optimalizálni fogja a különböző megoldások közötti szinergiákat, ami megtakarításokat tesz lehetővé, mivel egy bizonyos fajta intézkedés semlegesíti a valamely másik intézkedéssel együtt járó költségeket (például a stratégiai közbeszerzési intézkedések által esetlegesen előidézett fokozott eljárási követelményeket részben semlegesíthetik a közbeszerzési eljárások továbbfejlesztett megtervezésével kapcsolatos megtakarítások). Ezek az előnyben részesített lehetőségek képezik a jelen javaslat alapját.

A Hatásvizsgálati Testület értékelte a hatásvizsgálati jelentés tervezetét, és kérte annak módosítását, különösen az érintett jogi keret egyes elemeinek meghatározásával, a szóban forgó lehetőségek leírásával, a kiválasztott főbb intézkedések alaposabb költség-haszon elemzésével és az érintettek nézeteinek szisztematikus integrálásával kapcsolatban, mind a problémák meghatározása körében, mind a hatások elemzésének kiegészítéseként. Az említett fejlesztési javaslatokat belefoglalták a végleges jelentésbe. A Hatásvizsgálati Testületnek a jelentésre vonatkozó véleményét a jelen javaslattal, valamint a végleges hatásvizsgálati jelentéssel és annak összefoglalásával együtt tesszük közzé.

3. A javaslat jogi elemei

· Jogalap

A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. cikkének (1) bekezdésén, valamint 62. és 114. cikkén alapul.

· A szubszidiaritás elve

Amennyiben a javaslat nem tartozik az Unió kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elve alkalmazandó.

A tagállamok az alábbi okból nem tudják kielégítően elérni a javaslat célkitűzéseit:

Bizonyos értékhatárok felett a beszerzési eljárások összehangolása a közüzemi beszerzések belső piacának megvalósításával kapcsolatban fontos eszköznek bizonyult. Ez biztosítja a gazdasági szereplők szerződéseihez való hatékony és egyenlő hozzáférést a belső piacon. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvekkel és a közbeszerzési irányelvek korábbi generációjával kapcsolatos tapasztalat azt mutatta, hogy az Európa-szintű közbeszerzési eljárások biztosítják az átláthatóságot és az objektivitást a közbeszerzés terén, ami jelentős megtakarításokkal és jobb közbeszerzési eredményekkel jár, ez pedig a közüzemek üzemeltetőinek, azok ügyfeleinek, és végül az európai adófizetőknek is javára válik.

Ezt a célkitűzést nem lehetne megfelelően elérni a tagállamok intézkedése útján, ami elkerülhetetlenül eltérő követelményeket és valószínűleg egymással ellentétes eljárási rendszereket eredményezne, így növelné a szabályozás bonyolultságát, és indokolatlan akadályokat gördítene a határokon átnyúló tevékenységek elé.

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének.

· Az arányosság elve

A javaslat megfelel az arányosság elvének, mivel nem lépi túl azon célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket, amely a belső piac megfelelő működését európai szinten összehangolt közbeszerzési eljárások útján kívánja biztosítani. Továbbá a javaslat egy „eszköztár”-megközelítésen alapul, vagyis maximális rugalmasságot enged a tagállamoknak, hogy az eljárásokat és az eszközöket saját helyzetükhöz igazítsák.

A jelenlegi közbeszerzési irányelvekkel összevetve a javaslat csökkenti az eljárás lefolytatásával kapcsolatos adminisztrációs terheket mind az ajánlatkérők, mind a gazdasági szereplők számára; azokban az estekben, amelyekben új követelményekről rendelkezik (például a stratégiai közbeszerzés körében), az említett követelményeket kompenzálják az egyéb területeken megszűnő korlátozások.

· A jogi aktus típusának megválasztása

Mivel a javaslat az EUMSZ 53. cikkének (1) bekezdésén, valamint 62. és 114. cikkén alapul, az áruk és a szolgáltatások beszerzésére egyaránt vonatkozó rendelkezések tekintetében a Szerződés alapján nem megengedett a rendelet alkalmazása. A javasolt aktus ezért az irányelv.

A hatásvizsgálati folyamat során a nem jogalkotási lehetőségeket a hatásvizsgálatban részletesen ismertetett okokból elvetették.

4. Költségvetési vonzatok

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai.

5. További információk

· Meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése

A javaslat elfogadása hatályos jogszabály (a 2004/17/EGK irányelv) hatályon kívül helyezéséhez vezet.

· Felülvizsgálati/módosító/megszüntetési záradék

A javaslat tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot a küszöbértékek gazdasági hatásairól.

· Átültető intézkedések és magyarázó dokumentumok

A javaslat olyan területre vonatkozik, amelyen az uniós jogszabályok célja az összehangolás, és amelyen jelentős hatásuk van számos nemzeti jogágra. A koordinációs célzat ellenére több rendelkezés teljes harmonizációt eredményez, és a javaslat számos jogi kötelezettséget tartalmaz. A tagállamok további nemzeti rendelkezésekkel egészítik ki az uniós szabályozást, így válik a rendszer működőképessé.

Ebben az összefüggésben a Bizottság számos tényezőt azonosított, amelyekre vonatkozóan szükséges a tagállamok magyarázata mind az átültető intézkedések hibátlan megértése, mind a közbeszerzési szabályok összességének nemzeti szintű működése tekintetében:

– az átültető és a végrehajtási intézkedéseket különböző intézményi szinteken fogadták el (nemzeti / szövetségi, regionális, helyi);

– a különböző szabályozási szintek mellett több tagállamban a kérdéses ágazat vagy az érintett beszerzési típus is szerepet játszott a szabályok létrehozásában;

– az általános vagy speciális közigazgatási intézkedések kiegészítik a fő jogi keretet, néhány esetben pedig egybeesnek azzal.

Csak a tagállamok képesek megmagyarázni, hogyan tudják a különböző intézkedések átültetni az uniós irányelveket a közbeszerzési ágazatban, és hogy ugyanezek az intézkedések milyen kölcsönhatásban állnak egymással.

Ezért a jelen irányelv különböző részei és a nemzeti átültető intézkedések megfelelő részei közötti viszonyt tisztázó dokumentumokat az átültető intézkedésekkel együtt kell közölni; különösen érvényes ez az egyeztető táblázatokra, amelyek a nemzeti intézkedések elemzésének operatív eszközei.

· Európai Gazdasági Térség

A javasolt jogi aktus EGT-vonatkozású, ezért hatályának az Európai Gazdasági Térség egészére ki kell terjednie.

· A javaslat részletes magyarázata

1.) A közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és rugalmasabbá tétele

A javasolt irányelv a hatályos közbeszerzési irányelvek által megállapított eljárási rend egyszerűsítéséről és rugalmasabbá tételéről rendelkezik. E célból az alábbi intézkedéseket tartalmazza:

A hatály pontosítása: A „beszerzés” alapvető fogalma, amely a javasolt irányelv címében is szerepel, újonnan került bevezetésre a közbeszerzési jog hatályának és céljának pontosabb meghatározása, valamint a küszöbök alkalmazásának lehetővé tétele érdekében. Az irányelv hatályát meghatározó egyes kulcsfontosságú fogalmak meghatározásait (mint például a közjogi intézmény, az építési beruházásra és a szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, a vegyes szerződések) a Bíróság ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve felülvizsgálták. Ugyanakkor a javaslat arra törekszik, hogy fenntartsa a folytonosságot a Bíróság ítélkezési gyakorlatában az évek során kialakult fogalmak között, amelyek jól ismertek a gyakorlati szakemberek körében. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a korábbi irányelvekből ismert szóhasználattól vagy kifejezéstől való kisebb eltérések nem feltétlenül utalnak lényegi változásra, hanem pusztán a szövegek egyszerűsítésének eredményét is jelenthetik.

A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a jelen irányelv értelmében nem ajánlatkérő szervek és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben az említett jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen az uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.

Az úgynevezett elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatások („A” és „B” szolgáltatások) közötti hagyományos megkülönböztetés megszűnik. Az értékelés eredményei azt bizonyították, hogy már nem indokolt, hogy a közbeszerzési jog teljes körű alkalmazása a szolgáltatások egy korlátozott csoportjára szorítkozzon. Az is világossá vált azonban, hogy a szokásos beszerzési rendszer nem alkalmazkodik azokhoz a szociális szolgáltatásokhoz, amelyekhez különös szabályokra van szükség (lásd lejjebb).

Az értékelés eredményeit követően az irányelv hatálya a szabályozott ágazatok tekintetében nagyrészt változatlan marad. A kőolaj és a földgáz feltárására irányuló beszerzés azonban kikerült a hatály alól, mivel erről a szektorról az a megállapítás született, hogy olyan mértékű versenynyomás alatt áll, ami már nem teszi szükségessé az irányelv által biztosított beszerzési fegyelmet. Ebben a tevékenységi szektorban a versenyhelyzetet a jelen irányelv 30. cikke[8] alóli 4 felmentési kérelem összefüggésében vizsgálták. A vonatkozó földrajzi piacot mind a négy esetben világméretűnek találták, ami megfelel továbbá az egyesülési esetek sikeres gyakorlatának is[9]. Mindannyiszor arra a következtetésre jutottak, hogy a feltárási piac nem erősen koncentrált. Eltekintve az állami tulajdonú vállalatoktól, a piacot három nemzetközi, vertikálisan integrált, magántulajdonban lévő szereplő (BP, ExxonMobil és Shell), valamint néhány további „nagyobb” vállalat jelenléte határozza meg, de még a három legnagyobb vállalat piaci részesedése is jóval egy százalék alatt marad. Mindezek miatt következetesen úgy találták, hogy ezek a versenynek való közvetlen kitettség jelei, továbbá, hogy a piacra jutást liberalizálják a szénhidrogén-engedélyezési irányelv[10] rendelkezései. Ezért helyénvaló, hogy egyszerűsítsük a jogi helyzetet és csökkentsük a minden érintettre (ajánlatkérők, tagállamok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács) nehezedő adminisztrációs terheket azáltal, hogy elkerüljük annak szükségességét, hogy a 30. cikk határozatait a maradék 23 tagállam mindegyikére külön-külön elfogadják.

Eszköztár-megközelítés: A tagállami rendszerek az eljárás három alapvető formáját biztosítják, amelyek jelen vannak a hatályos irányelvekben: a nyílt és a meghívásos eljárást, valamint a pályázati felhívást követő tárgyalásos eljárást. Ezenkívül alapeljárásként vagy bizonyos feltételektől függően rendelkezhetnek az innovációs partnerségről, az innovatív beszerzéssel kapcsolatos eljárás új formájáról (lásd lejjebb).

Az ajánlatkérők számára továbbá rendelkezésére fog állni az összevont elektronikus beszerzés céljaira szánt hat különböző módszer és eszközrendszer: a keretmegállapodások, a dinamikus beszerzési rendszerek, az elektronikus árlejtések, az elektronikus katalógusok, a központi beszerző szervek és a közös beszerzés. A hatályos irányelvhez képest az említett eszközöket továbbfejlesztették és egyértelműbbé tették az elektronikus közbeszerzés elősegítése céljából.

Az elektronikus beszerzés támogatása Jelentős megtakarítások és jobb beszerzési eredmények érhetők el, ha a beszerzők használják az elektronikus kommunikációt és tranzakciós feldolgozást, ami a hulladékot és a hibákat is csökkenti. A javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat az elektronikus beszerzésre való átállás megvalósításában, ami lehetővé tenné, hogy a szállítók online beszerzési eljárásokban vegyenek részt a belső piacon. E célból a javasolt irányelv rendelkezik a felhívások elektronikus formában történő kötelező továbbításáról, arról, hogy a beszerzési dokumentációnak elektronikus formában elérhetőnek kell lennie, valamint minden beszerzési eljárás tekintetében előírja, hogy egy kétéves átmeneti időszakon belül át kell állni a teljes mértékben elektronikus úton történő kommunikációra, különösen az elektronikus benyújtásra. Racionalizálja és továbbfejleszti a Dinamikus Beszerzési Rendszereket és az elektronikus katalógusokat, vagyis azokat a teljes mértékben elektronikus beszerzési eszközöket, amelyek különösen alkalmasak a központi beszerző szervek által végzett rendkívül összetett beszerzések megvalósítására. Az elektronikus beszerzési eszköz azt is lehetővé tenné az ajánlatkérő szervek számára, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják azokat a hibákat, amelyek általában a közbeszerzési szabályok félreértéséből vagy helytelen értelmezéséből adódnak.

Az eljárások modernizálása: A javaslat rugalmasabb és felhasználóbarátabb megközelítést biztosít a közbeszerzési eljárások egyes fontos jellemzőivel kapcsolatban. A részvételre és az ajánlatok benyújtására vonatkozó határidők lerövidültek, ami gyorsabb és racionalizáltabb beszerzést tesz lehetővé. Az ajánlattevők kiválasztása és a szerződés odaítélése közötti különbségtétel, amely gyakran hibák és félreértések forrása, rugalmasabbá vált, lehetővé téve az ajánlatkérők számára, hogy a legpraktikusabb sorrendről az odaítélési feltételek megvizsgálása alapján döntsenek – a kiválasztási feltételek megvizsgálása előtt –, és hogy odaítélési feltételként figyelembe vehessék a szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét és minőségét.

Az elegendően kompetitív piacokon megítélt szerződések felmentési eljárásai (a jelenlegi 30. cikk határozatai) egyszerűsödtek és modernizálódtak. Számos felmentést, különösen a gyakorlatban fontos csoporton belüli és közös vállalatokra vonatkozó felmentéseket áttekintettük és tisztáztuk.

A szerződések módosítása azok tartama alatt egyre inkább lényeges és problémás kérdéssé vált a gyakorlati szakemberek számára. A szerződések módosításáról szóló külön rendelkezés átveszi az ítélkezési gyakorlatban kialakult alapvető megoldásokat, és gyakorlatias megoldással szolgál azon előre nem látható körülményekkel kapcsolatban, amelyek miatt egy közbeszerzési szerződést módosítani kell annak tartama alatt.

2.) A közbeszerzés stratégiai alkalmazása az új kihívásokra válaszul

A javasolt irányelv a felhatalmazó megközelítésen alapul: az ajánlatkérők rendelkezésére bocsátja azokat az eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hozzájárulhassanak az Európa 2020 stratégiai céljainak eléréséhez azáltal, hogy vásárlóerejüket olyan áruk és szolgáltatások beszerzésére használják, amelyek támogatják az innovációt, tiszteletben tartják a környezetet és harcolnak az éghajlatváltozás ellen, eközben pedig javítják a foglalkoztatási, a közegészségügyi és a szociális feltételeket.

Az életciklus-költségek meghatározása: A javaslat megadja a beszerzőknek a lehetőséget, hogy az odaítélésről a megvásárolandó termékek, szolgáltatások vagy építési beruházások életciklus-költségei alapján döntsenek. Az életciklus egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes szakaszát magában foglalja, a nyersanyag-beszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig. A figyelembe veendő költségek a közvetlen pénzügyi kiadásokon kívül a külső környezettel kapcsolatos költségeket is tartalmazzák, ha azok pénzben kifejezhetők és igazolhatók. Amennyiben kifejlesztettek egy közös uniós módszert az életciklus-költségek kiszámítására, az ajánlatkérők kötelesek azt használni.

Termelési folyamat: Az ajánlatkérők a műszaki leírásban és az odaítélési feltételekben a termelési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó összes tényezőre utalhatnak, mindaddig, amíg a termelési folyamat olyan aspektusaira utalnak, amelyek szorosan kapcsolódnak a beszerzés tárgyát képező termékek vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának folyamatához. Ez kizárja a beszerzés tárgyát képező termékek, építési beruházások vagy szolgáltatások előállításának folyamatához nem kapcsolódó követelményeket, mint például a vállalkozó teljes tevékenységére vonatkozó általános társadalmi szerepvállalási követelményeket.

Címkék: Az ajánlatkérők előírhatják, hogy az építési beruházások, az árubeszerzések vagy szolgáltatások meghatározott címkékkel legyenek ellátva, amelyek tanúsítják azok környezeti, szociális vagy egyéb tulajdonságait, feltéve, hogy ezekkel egyenértékű címkéket is elfogadnak. Ez vonatkozik például az európai vagy a nemzeti, illetve nemzetközi ökocímkékre, valamint azokra a címkékre, amelyek tanúsítják, hogy a termékkel kapcsolatban nem alkalmaztak gyermekmunkát. A szóban forgó tanúsítási rendszereknek a szerződés tárgyához kapcsolódó tulajdonságokra kell vonatkozniuk, és azokat tudományos információ alapján kell összeállítani, egy nyílt és átlátható eljárás során kell megállapítani, valamint minden érdekelt fél számára hozzáférhetővé kell tenni őket.

A kötelező szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok megsértésének szankcionálása: A javasolt irányelv szerint az ajánlatkérő kizárhatja a gazdasági szereplőket az eljárásból, ha az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a nemzetközi munkajogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megsértését észleli. Ezenkívül az ajánlatkérők kötelesek lesznek elutasítani az ajánlatokat, ha megállapították, hogy azok kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaznak, mivel sértik az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályait.

Szociális szolgáltatások: Az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése bebizonyította, hogy a szociális, az egészségügyi és az oktatási szolgáltatásokat olyan sajátos tulajdonságok jellemzik, amelyek miatt nem alkalmasak arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélésének szokásos eljárásait alkalmazzák rájuk. Az említett szolgáltatásokat jellemzően sajátos környezetben nyújtják, amely a különböző igazgatási, szervezeti és kulturális feltételeknek köszönhetően tagállamonként lényegesen eltérő. A szóban forgó szolgáltatások a természetük miatt csak nagyon korlátozott határokon átnyúló dimenzióval bírnak. A tagállamoknak ezért széleskörű mérlegelési lehetőséget kell kapniuk a szolgáltatók kiválasztásának megszervezéséhez. A javaslat ezt oly módon veszi figyelembe, hogy az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban külön szabályokat állapít meg, egy magasabb, 1 000 000 EUR értékhatár mellett, és pusztán az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek tiszteletben tartását írja elő. A szóban forgó szolgáltatásokra vonatkozó, külföldi gazdasági szereplőknek odaítélt szerződések értékének mennyiségi elemzése alapján az ezen érték alatti szerződéseknek általában nincs határokon átnyúló érdekeltségük, különösen a közüzemi ágazatokra vonatkozó beszerzések tekintetében.

Innováció: Az „Európa 2020 - az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című dokumentumban központi szerepet játszik a kutatás és az innováció. A beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat vásárolhassanak a jövőbeli fejlődés elősegítése és a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása érdekében. A javaslat e célból rendelkezik az innovációs partnerségről, amely új, innovatív termékek, építési beruházások és szolgáltatások kialakítására, majd megvásárlására irányuló új, különleges eljárás; a megvétel feltétele, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítsék. Ezenkívül a javaslat továbbfejleszti és egyszerűsíti a versenypárbeszéd eljárását, és lehetővé teszi a határokon átnyúló közös beszerzést, amely az innovatív beszerzés egyik fontos eszköze.

3.) Jobb hozzáférés a piachoz a kkv-k és az induló vállalkozások számára

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hatalmas potenciált képviselnek a munkahelyteremtés, a növekedés és az innováció területén. A beszerzési piacokra való könnyű bejutás segítheti őket e potenciál felszabadításában, miközben lehetővé teszi az ajánlatkérők számára szállítói bázisuk bővítését, ami azzal a pozitív hatással járna, hogy nagyobb lenne a verseny a közbeszerzési szerződésekért. Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződéseket a lehető legjobban hozzáférhetővé tegyék a kkv-k számára, az Európai Bizottság 2008-ban kiadta „A legjobb gyakorlatok európai kódexe a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről” című munkadokumentumot[11]. A javaslat erre a dokumentumra épül, és konkrét intézkedéseket tartalmaz a kkv-k piaci hozzáférésének útjában álló akadályok felszámolására.

A tájékoztatási kötelezettségek egyszerűsítése: Előre látható tehát, hogy az ajánlatkérők alkalmazhatják a javasolt közbeszerzési irányelvben meghatározott kiválasztási szempontokat, és az is, hogy ha ezt megteszik, akkor kötelező alkalmazniuk azokat a rendelkezéseket, amelyek nevezetesen a legkisebb forgalomra vonatkozó követelmények felső küszöbértékével kapcsolatosak, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek az öntanúsításra vonatkoznak.

Jobb hozzáférés a keretmegállapodásokhoz: A hatályos irányelvek alapján jelenleg nincs korlátozva a közüzemi ágazatban megkötött keretmegállapodások időtartama. Ez a piac versenytársak előli elzárásához vezethet. A javaslat a megállapodások időtartamát négy évre korlátozza (a megfelelően indokolt esetek kivételével), ezzel javítja a hozzáférést az üzleti lehetőségekhez és elősegíti a versenyt, többek között a kkv-k számára.

Az alvállalkozók közvetlen kifizetése: A tagállamok továbbá hozhatnak olyan rendelkezést, amely szerint az alvállalkozók kérhetik, hogy az ajánlatkérő közvetlenül nekik fizessen azokért az árukért, építési beruházásokért és szolgáltatásokért, amelyeket a szerződés teljesítése körében nyújtottak a fővállalkozónak. Ez a lehetőség az alvállalkozóknak - amelyek sok esetben kkv-k - hatékony módszert biztosít a kifizetésükkel kapcsolatos érdekeik védelméhez.

4) Megbízható eljárások

A kockázatos pénzügyi érdekek, valamint az állami és magánszektor kölcsönhatása a közbeszerzést a tisztességtelen üzleti magatartás, azaz az összeférhetetlenség, a részrehajlás és a korrupció egyik kockázati területévé tette. A javaslat továbbfejleszti az ilyen kockázatokkal szembeni meglévő biztosítékokat, és gondoskodik a további védelemről.

Összeférhetetlenség: A javaslat tartalmaz egy külön rendelkezést az összeférhetetlenségről, amely az ajánlatkérőnek vagy a beszerzési szolgáltatóknak az eljárásban részt vevő alkalmazottait érintő tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenségi helyzetekre vonatkozik, valamint az ajánlatkérő vezetőségének tagjaival kapcsolatos összeférhetetlenségre, akik akkor is befolyással lehetnek egy beszerzési eljárás eredményére, ha abban hivatalosan nem vesznek részt. Mivel különbségek mutatkoznak az ajánlatkérők és a vállalkozások döntési folyamataiban, helyénvaló, hogy az ilyen intézkedéseket csak az előbbiek által végrehajtott beszerzésekre korlátozzuk.

Jogellenes magatartás: A javaslat külön rendelkezést tartalmaz a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jogellenes magatartása ellen, mint például a döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására tett kísérletek ellen vagy az ellen, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást kössenek; az ilyen résztvevőket ki kell zárni az eljárásból. Az ilyen jellegű jogellenes tevékenységek sértik az Európai Unió alapelveit, és a verseny súlyos torzulását eredményezhetik.

Tisztességtelen előnyök: A piaci konzultációk az ajánlatkérők számára olyan hasznos eszközt jelentenek, amely által információt szerezhetnek a piac szerkezetéről, adottságairól és kapacitásáról, és ezzel egyidejűleg a piaci szereplők tájékozódhatnak a beszerzők beszerzési projektjeiről és követelményeiről. A piaci szereplőkkel előzetesen létesített kapcsolatok azonban nem vezethetnek tisztességtelen előnyökhöz vagy a verseny torzulásához. A javaslat ezért külön rendelkezést tartalmaz az olyan résztvevők indokolatlan előnyben részesítésével szembeni garanciákról, akik tanácsot adtak az ajánlatkérőnek, vagy részt vettek az eljárás előkészítésében.

5.) Irányítás

Nemzeti felügyeleti testületek: Az értékelés bemutatta, hogy nem minden tagállam kíséri következetesen és rendszeresen figyelemmel a beszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez veszélyezteti az uniós jog hatékony és egységes alkalmazását. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy a tagállamok jelöljenek ki egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzési jog felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Egyetlen egy, átfogó feladatokkal felruházott testület fog gondoskodni a fő végrehajtási problémák áttekintéséről, és ez az egy testület javasolhatja a szerkezeti problémák megfelelő orvoslását. A szóban forgó testület megfelelő helyzetben lesz ahhoz, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, ezáltal hozzájárulva a megoldások gyors megtalálásához és a beszerzési eljárások tökéletesítéséhez.

Tudásközpontok: Az ajánlatkérők sok esetben nem rendelkeznek megfelelő belső szakértelemmel az összetett beszerzési projektek lebonyolításához. Az igazgatási szervezetek által nyújtott megfelelő független szakmai támogatás jelentős mértékben javíthatná a beszerzési eredményeket, a közbeszerzők tudásalapjának és szakszerűségének növelése, valamint a vállalkozásoknak - elsősorban a kkv-knak - történő segítségnyújtás által. A javaslat ezért kötelezi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak olyan támogató struktúrákról, amelyek jogi és gazdasági tanácsot, iránymutatást, képzést és segítséget nyújtanak a beszerzési eljárások előkészítésében és lebonyolításában. Támogató struktúrák vagy mechanizmusok már nemzeti szinten is léteznek, bár nagyon eltérő módon szerveződnek, és az ajánlatkérő hatóságok és szervek érdekeltségének különböző területeit érintik. A tagállamok ezért alkalmazhatják majd az említett mechanizmusokat, építhetnek az általuk biztosított szakértelemre, és elősegíthetik a szolgáltatásaikat mint olyan alkalmas és modern eszközt, amely képes megfelelő támogatást nyújtani az ajánlatkérő hatóságoknak és szerveknek, valamint a gazdasági szereplőknek. A korrupció és a részrehajlás elleni küzdelem megerősítése érdekében az ajánlatkérő szervek kötelesek lesznek a megkötött szerződések szövegét eljuttatni a felügyeleti testületnek, amely így meg tudja vizsgálni e szerződéseket a gyanús minták vonatkozásában, és a jogos köz- vagy magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosít az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz. A jogos üzleti érdekek védelmének nyilvánvaló problémái és a verseny torzulásának elkerülése érdekében ezt a kötelezettséget nem kell kiterjeszteni az e szektorokban működő (köz- vagy magán-) vállalkozásokra. Mindazonáltal el kell kerülni az aránytalan adminisztratív terhek keletkeztetését, ezért a megkötött szerződések teljes szövegének továbbítására vonatkozó kötelezettség továbbra is a viszonylag nagy értékű szerződésekre korlátozódik. A javasolt értékhatár megfelelő egyensúlyt teremt az adminisztratív terhek növelése és a nagyobb fokú átláthatóság biztosítása között: az árukra és szolgáltatásokra alkalmazandó 1 000 000 EUR-s, illetve az építési beruházásokra alkalmazandó 10 000 000 EUR-s értékhatár mellett ez a kötelezettség a Hivatalos Lapban közzétett valamennyi közbeszerzés 10-20 %-át érintené.

A felügyeleti testületekre és a tudásközpontokra vonatkozó követelmények előreláthatóan nem jelentenek majd további pénzügyi terhet a tagállamoknak. Ha egyes költségek várhatóan át is szervezik vagy finomítják a meglévő mechanizmusok és struktúrák tevékenységeit, azokat semlegesíteni fogja a perköltségek csökkenése (mind az ajánlatkérők, mind a vállalkozások esetében), a szerződések annak köszönhető késedelmes hozzárendelésével kapcsolatos költségek csökkenése, hogy nem megfelelően alkalmazták a közbeszerzési szabályokat, vagy rosszul készítették elő a beszerzési eljárásokat, valamint az azzal összefüggő költségek csökkenése, hogy az ajánlatkérők részére történő tanácsadás jelenleg széttagoltan és szakszerűtlen módon történik.

Igazgatási együttműködés: A javaslat rendelkezik a hatékony együttműködésről is, amely lehetővé teszi a nemzeti felügyeleti testületek számára, hogy megosszák egymással az információkat és a legjobb gyakorlatokat, valamint, hogy együttműködjenek a Belső Piaci Információs Rendszeren (Internal Market Information System - IMI) keresztül.

2011/0439 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. cikkére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően[12],

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[13],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[14],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) Azoknak az eredményeknek a tükrében, amelyek az uniós közbeszerzési jogszabályok hatásának és hatékonyságának értékelése keretében születtek[15], helyénvalónak tűnik a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérőkre vonatkozó beszerzési szabályok fenntartása, mivel a nemzeti szervek továbbra is különböző módszerekkel befolyásolhatják az említett ajánlatkérők magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való képviseletet. Az említett ágazatokban alkalmazott beszerzési eljárások további szabályozásának szükségességét másrészt főként az indokolja, hogy a tagállamok által az adott szolgáltatásnyújtáshoz szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott, különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege zárt.

(2) A vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők által odaítélt közbeszerzések verseny előtt történő megnyitásának biztosítása érdekében rendelkezéseket kell kidolgozni a bizonyos érték feletti szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások összehangolására. Ez a koordináció az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveinek, különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az ezekből származó elveknek, mint például az egyenlő bánásmódnak, a megkülönböztetés tilalmának, a kölcsönös elismerésnek, az arányosságnak és az átláthatóságnak a biztosításához szükséges. Tekintettel az említett koordináció által érintett ágazatok jellegére, a koordinációnak – a fenti elvek alkalmazásának garantálása mellett – meg kell teremtenie a tisztességes kereskedelmi gyakorlat keretét, és maximális rugalmasságot kell lehetővé tennie.

(3) Az olyan közbeszerzések esetében, amelyek nem érik el az uniós összehangoló rendelkezések alkalmazását szükségessé tevő értéket, helyénvaló felidézni a Bíróság által kialakított ítélkezési gyakorlatot, amely szerint a Szerződés szabályai és elvei alkalmazandók.

(4) A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában[16], mint a közpénzek leghatékonyabb felhasználásának biztosítása mellett az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezért a jelenlegi közbeszerzési szabályokat, amelyeket a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17] és az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18] alapján fogadtak el, felül kell vizsgálni és modernizálni kell a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében, elősegítve különösen a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételét, valamint annak érdekében, hogy a beszerzők jobban felhasználhassák a közbeszerzést a közös társadalmi célok támogatására. Szükség van ezenkívül az alapfogalmak és koncepciók tisztázására a nagyobb jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint az Európai Unió Bíróságának jól megalapozott vonatkozó ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos egyes aspektusok beépítésére.

(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 11. cikke szerint a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különösen a fenntartható fejlődés elősegítésének céljából. Az irányelv tisztázza, hogy az ajánlatkérők hogyan járulhatnak hozzá a környezet védelméhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez úgy, hogy eközben szerződéseikkel biztosítják a legjobb ár-érték arányt.

(6) Helyénvaló, hogy a beszerzés fogalma vagy annak meghatározása, hogy miből áll az egyetlen beszerzés, minél közelebb legyen a közbeszerzésről szóló […] […] európai parlamenti és tanácsi irányelvben[19] szereplő fogalmakhoz, különös tekintettel a jelen irányelv által szabályozott ágazatok jellegzetességeire. Az egyetlen beszerzés fogalma magában foglalja egy adott projekt – például egy építési beruházásra irányuló projekt vagy az építési beruházások, árubeszerzések és/vagy szolgáltatásmegrendelések összességének – megvalósításához szükséges összes árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatást. Egyetlen projekt létére utaló jelek lehetnek például az ajánlatkérő átfogó előzetes tervezése és koncepciója, az, hogy a különböző beszerzett elemek egyetlen gazdasági és technikai funkciót töltenek be, vagy más logikus módon kapcsolódnak egymáshoz, és egy rövid intervallumon belül valósítják meg őket.

(7) A piac tényleges megnyitása érdekében, valamint a beszerzési szabályoknak a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása érdekében az érintett ajánlatkérőket nem a jogállásuk alapján, hanem más szempontok szerint kell meghatározni. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a közszektorban és a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód ne sérüljön. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 345. cikkével összhangban azt is biztosítani kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok ne sérüljenek.

(8) A különleges, illetve kizárólagos jogok fogalma központi kérdés ezen irányelv hatályának meghatározásában, mivel azok a szervezetek, amelyek a jelen rendelkezések értelmében nem ajánlatkérő szervek és nem közvállalkozások, csak annyiban tartoznak az irányelv hatálya alá, amennyiben ilyen jogok alapján folytatnak bizonyos tevékenységeket. Ezért helyénvaló tisztázni, hogy azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok, nevezetesen az uniós jogszabályok alapján történt, ezen irányelv alkalmazásában nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. Ezek közé a jogszabályok közé tartozik a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1998. június 22-i 98/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[20], a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 1996. december 19-i 96/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[21], a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[22], a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 20-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[23] és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[24].

(9) Az ivóvízágazatban működő ajánlatkérők más, vízzel kapcsolatos tevékenységekkel is foglalkozhatnak, mint a vízépítési projektek, az öntözés, a termőföld-lecsapolás, valamint a szennyvízelvezetés és -kezelés terén megvalósuló projektek. Ilyen esetekben az ajánlatkérőknek képesnek kell lenniük arra, hogy minden, vízzel kapcsolatos tevékenységükre vonatkozóan alkalmazzák a jelen irányelvben előírt beszerzési eljárásokat, tekintet nélkül arra, hogy a vízkörforgás melyik részéről van szó. Az árubeszerzésre vonatkozóan javasolt beszerzési szabályok azonban alkalmatlanok a víz vásárlására, figyelembe véve azt az igényt, hogy a vizet a felhasználási helyhez közeli forrásokból szükséges beszerezni.

(10) Helyénvaló, hogy a kőolaj és a földgáz feltárására irányuló beszerzés kikerüljön a hatály alól, mivel erről a szektorról következetesen az a megállapítás született, hogy olyan mértékű versenynyomás alatt áll, ami már nem teszi szükségessé az EU közbeszerzési szabályai által biztosított beszerzési fegyelmet.

(11) Olyan szerződések odaítélésére is sor kerülhet, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző előírások alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egyetlen szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogrend lesz alkalmazandó. A szerződés fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott szerződés révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlatkérő a szerződési érték becslése és az ajánlattételhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Bizonyos esetekben, például ha valamely berendezés egyetlen darabját olyan tevékenységek végzése céljából vásárolják meg, amelyekhez nem áll rendelkezésre a hasznosulás mértékének becslését lehetővé tévő információ, objektív alapon lehetetlen meghatározni, hogy mely tevékenység képezi a szerződés fő tárgyát. Rendelkezni kell az ilyen esetekre vonatkozó szabályokról.

(12) Még ha nem is vezet szükségszerűen korrupt magatartáshoz, a tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenség nagy eséllyel gyakorol helytelen hatást a közbeszerzési döntésekre, ezáltal torzítva a versenyt és veszélyeztetve az ajánlattevőkkel kapcsolatos egyenlő bánásmódot. Ezért hatékony mechanizmusokat kell bevezetni az összeférhetetlenség megelőzése, azonosítása és orvoslása érdekében. Mivel különbségek mutatkoznak az ajánlatkérők és a vállalkozások döntési folyamataiban, helyénvaló, hogy az ilyen intézkedéseket csak az előbbiek által végrehajtott beszerzésekre korlátozzuk.

(13) A résztvevők által a beszerzési eljárásban tanúsított jogellenes magatartás, mint például a döntéshozatali folyamat helytelen befolyásolására vagy arra tett kísérletek, hogy más résztvevőkkel az eljárás eredményének manipulálására irányuló megállapodást kössenek, az uniós jog alapelveinek megsértését, és a verseny súlyos torzulását eredményezheti. A gazdasági szereplőknek ezért be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot, amelyben kijelentik, hogy ilyen jogellenes tevékenységekben nem vesznek részt, és amennyiben ez a nyilatkozat hamisnak bizonyul, kizárják őket a részvételből.

(14) A többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről szóló, 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat[25]mindenekelőtt a Kereskedelmi Világszervezet Kormányzati Közbeszerzési Megállapodását (a továbbiakban: a „Megállapodás”) hagyta jóvá. A Megállapodás célja, hogy a közbeszerződési szerződések vonatkozásában kiegyensúlyozott jogok és kötelezettségek többoldalú keretrendszerét alakítsa ki a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának és bővítésének elérése érdekében. A Megállapodás, valamint az Európai Unió által aláírt egyéb vonatkozó nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó szerződések esetében az ajánlatkérők úgy teljesítik az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket, hogy a jelen irányelvet alkalmazzák azon harmadik országok gazdasági szereplőire, amelyek a megállapodások részes felei.

(15) A Megállapodás bizonyos, az abban meghatározott, külön lehívási jogként megjelenő értékhatár feletti szerződésekre vonatkozik. A jelen irányelvben megállapított értékhatárokat össze kell hangolni annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a Megállapodásban szereplő értékhatárok euróban kifejezett értékeinek. Rendelkezni kell továbbá az euróban kifejezett értékhatárok időszakos felülvizsgálatáról, hogy azokat tisztán matematikai műveletek útján korrigálják az euró értékének a külön lehívási joghoz viszonyított ingadozásával. Az értékhatárok többszörözésének elkerülése érdekében helyénvaló továbbá, az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak sérelme nélkül, hogy minden ajánlatkérőre ugyanazok az értékhatárok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy mely ágazatban működnek.

(16) Az értékelés eredményei jelezték, hogy felül kell vizsgálni, hogy bizonyos szolgáltatásokat ki kell-e zárni a jelen irányelv teljes körű alkalmazásából. Ennek következtében az irányelv teljes körű alkalmazását több szolgáltatásra is kiterjesztették (például a szállodai és a jogi szolgáltatásokra, amelyek különösen nagyarányú határon átnyúló forgalma különösen nagyarányú).

(17) A szolgáltatások egyéb kategóriái jellegüknél fogva korlátozott határokon átnyúló dimenzióval jellemezhetők: ezek a személyeknek nyújtott szolgáltatásokként ismeretesek, úgymint egyes szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatások. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért az említett szolgáltatásokra irányuló beszerzési szerződések esetében külön szabályrendszert kellene kialakítani magasabb, 1 000 000 EUR-s értékhatárral. Az ilyen ágazatokban végzett beszerzések vonatkozásában az ezen értékhatár alatti, személyeknek nyújtott szolgáltatás általában nem tartozik más tagállamok szolgáltatóinak érdekkörébe, kivéve, ha konkrét jelek utalnak ennek az ellenkezőjére, mint például a határokon átnyúló projektek uniós finanszírozása. A személyeknek nyújtott szolgáltatásokra irányuló, az említett értékhatárt meghaladó szerződésekre az egész Unióra kiterjedő átláthatóságnak kell érvényesülnie. A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Az irányelv előírásai figyelembe veszik ennek szükségességét, és csak az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek betartását írják elő, valamint gondoskodnak róla, hogy az ajánlatkérők képesek legyenek olyan egyedi minőségi feltételek alkalmazására a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek[26]. A tagállamok és/vagy az ajánlatkérők továbbra is jogosultak maguk nyújtani az említett szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon közbeszerzési szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő közzétételről gondoskodik, és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának alapelvét.

(18) Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra megvalósított közbeszerzésekre. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azokra a beszerzésekre, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(19) Jelentős a jogi bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok közötti együttműködésre milyen mértékben vonatkozzanak a közbeszerzési szabályok. A tagállamok - sőt az ajánlatkérők is - eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Mivel az esetjog azonos mértékben vonatkozna a hatóságokra is, amikor az ezen irányelv hatálya alá tartozó ágazatokban működnek, helyénvaló gondoskodni arról, hogy ez az irányelv és a(z) [közbeszerzésről] szóló [ …/…/EU] irányelv ugyanazokat a szabályokat írja elő.

(20) Indokolt kizárni egyes olyan, szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket olyan kapcsolt vállalkozásnak ítélnek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás, árubeszerzés vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződéseket, amelyeket az ajánlatkérő olyan közös vállalatnak ítélt oda, amelyet több ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek az adott ajánlatkérő is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek az ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalatok javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások bevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy pályázati felhívás nélkül szerződéseket nyerjenek el, továbbá a közös vállalatok alapítása tekintetében, valamint az említett közös vállalatok és az azokat alkotó ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.

(21) Helyénvaló továbbá tisztázni az összefüggést a hatóságok közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezések és az olyan rendelkezések között, amelyek a kapcsolt vállalkozások vagy a közös vállalatok számára odaítélt szerződéseket szabályozzák.

(22) Ezt az irányelvet sem az 5–11. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződésekre, sem ilyen tevékenységek folytatására szervezett tervpályázatokra nem kell alkalmazni, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott. Indokolt tehát fenntartani az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra alkalmazandó eljárást, amely lehetővé teszi a versenypiac jelenlegi vagy jövőbeli megnyitása hatásainak figyelembevételét. Az ilyen eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell magában foglalnia, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását.

(23) A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Ezt az értékelést azonban korlátozza az alkalmazandó határidők rövidsége, és az, hogy a Bizottság számára hozzáférhető információkon kell alapulnia – vagy a már meglévő forrásokból, vagy a 28. cikk alkalmazásával összefüggésben nyert információkból –, ami nem egészíthető ki időigényesebb módszerekkel, ideértve nevezetesen az érintett gazdasági szereplők körében végzett közvélemény-kutatást. A versenynek való közvetlen kitettség értékelése, amely ezen irányelvvel összefüggésben elvégezhető, következésképpen nem sérti a versenyre vonatkozó jogszabályok bevett alkalmazását.

(24) Az egy adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitó, megfelelő közösségi jogszabályok végrehajtását és alkalmazását úgy kell tekinteni, mint amely megfelelő alapot biztosít annak feltételezéséhez, hogy a kérdéses piacra szabad a belépés. Ezeket a megfelelő jogszabályokat a Bizottság által frissíthető mellékletben kell megjelölni. Indokolt, hogy ez a melléklet ettől kezdve hivatkozzon a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[27], a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[28] és a 94/22/EK irányelvre.

(25) A kutatás és az innováció - ideértve az öko-innovációt és a társadalmi innovációt is - a jövőbeni növekedést befolyásoló fő tényezők közé tartozik, és az „Európa 2020 - az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című dokumentumban központi szerepet kapott. Az ajánlatkérőknek a közbeszerzést a lehető legmegfelelőbb módon kell stratégiailag felhasználniuk az innováció ösztönzése érdekében. Az innovatív áruk és szolgáltatások vásárlása kulcsszerepet játszik a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javításában, és emellett jelentős társadalmi kihívásokra ad választ. Hozzájárul a források gazdaságilag legelőnyösebb elköltésének megvalósításához, valamint szélesebb körű gazdasági, környezeti és társadalmi előnyök eléréséhez, abban az értelemben, hogy új ötleteket szül, azokat innovatív termékekké és szolgáltatásokká alakítja, ezáltal pedig elősegíti a fenntartható gazdasági növekedést. Ez az irányelv várhatóan hozzá fog járulni az innovációs beszerzések megkönnyítéséhez, és segíti a tagállamokat az Innovatív Unió célkitűzéseinek elérésében. Ezért rendelkezni kell egy külön közbeszerzési eljárásról, amely lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy hosszú távú innovációs partnerséget létesítsenek valamely új, innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kialakítása, majd megvásárlása érdekében, feltéve, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítik. A partnerséget úgy kell felépíteni, hogy képes legyen a szükséges „piaci húzóerő” generálására, ösztönözve az innovatív megoldás kialakítását, a piac kizárása nélkül.

(26) A versenyre gyakorolt káros hatások miatt a pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárásokat csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad alkalmazni. Az ilyen kivételnek azokra az esetekre kell korlátozódnia, amelyekben a közzététel vagy nem lehetséges - az Európai Unió Bírósága állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően vis maior miatt -, vagy kezdettől fogva nyilvánvaló, hogy a közzététel nem idézne elő nagyobb versenyt, nem utolsósorban azért, mert objektíve egyetlen egy olyan gazdasági szereplő van, aki képes teljesíteni a szerződést. Az objektív kizárólagosságnak csupán azon esetei indokolhatják a pályázati felhívás nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását, amelyekben a kizárólagossági helyzetet nem az ajánlatkérő idézte elő a jövőbeni közbeszerzési eljárásra tekintettel, és amelyekben nincsenek olyan megfelelő helyettesítők, amelyek elérhetőségét alaposan meg lehetne vizsgálni.

(27) Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben leegyszerűsíthetik a szerződések közzétételét, és növelhetik a beszerzési folyamatok hatékonyságát és átláthatóságát. A közbeszerzési eljárásokban ezeknek kell a kommunikáció és az információcsere standard eszközévé válniuk. Az elektronikus eszközök használata segítségével idő is megtakarítható. Következésképpen rendelkezni kell azoknak a minimális időszakoknak a csökkentéséről, amelyek során elektronikus eszközöket használnak, azzal a feltétellel azonban, hogy kompatibilisek az uniós szinten elképzelt sajátos átviteli móddal. Ezenfelül a megfelelő funkciókkal rendelkező elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök lehetővé tehetik az ajánlatkérő szervek számára a közbeszerzési eljárások során felmerülő hibák megelőzését, feltárását és korrekcióját.

(28) Erőteljes tendencia mutatkozik az európai közbeszerzési piacokon a közbeszerzők igényeinek aggregálására a méretgazdaságosság elérése céljából, ideértve az alacsonyabb árakat és ügyleti költségeket, valamint a beszerzési menedzsment fejlesztése és szakszerűbbé tétele érdekében. Ez a beszerzéseknek a részt vevő ajánlatkérők száma vagy az adott idő alatti volumen és érték alapján történő összevonása útján érhető el. Ugyanakkor a beszerzések összevonását és központosítását gondosan figyelemmel kell kísérni az összejátszás és a vásárlóerő túlzott koncentrálódásának elkerülése végett, valamint az átláthatóság és a verseny, illetve a kis- és középvállalkozások piacra jutási lehetőségeinek megőrzése érdekében.

(29) A keretegyezmények alkalmazása hatékony közbeszerzési technikává válhat Európa-szerte; szükség van azonban a verseny erősítésére a keretegyezmények segítségével végrehajtott beszerzések átláthatóságának és hozzáférhetőségének javítása által. Ezért helyénvaló az említett egyezményekre alkalmazandó rendelkezések módosítása, nevezetesen úgy, hogy mini-versenyeket írunk elő az egyezményen alapuló bizonyos szerződések elnyeréséért, valamint, hogy korlátozzuk a keretegyezmények időtartamát.

(30) A megszerzett tapasztalatok fényében szükség van a dinamikus beszerzési rendszerekre vonatkozó szabályok korrigálására is, hogy az ajánlatkérők teljes mértékben kihasználhassák a szóban forgó eszközben rejlő lehetőségeket. A rendszereket egyszerűsíteni kell, különösen azáltal, hogy meghívásos eljárás formájában működtetik őket, így kiküszöbölve az előzetes ajánlatok szükségességét, amelyeket az említett rendszerekkel kapcsolatos egyik legjelentősebb teherként emlegetnek. Így a részvételi kérelmet benyújtó és a kiválasztási kritériumoknak megfelelő valamennyi gazdasági szereplő számára meg kell engedni, hogy részt vehessen a dinamikus beszerzési rendszeren keresztül lebonyolított beszerzési eljárásokban. Ez a beszerzési technika lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok különösen széles körével rendelkezzen, és ezáltal - széles körű versenyen keresztül - biztosíthassa a pénzek optimális felhasználását.

(31) Ezenkívül folyamatosan olyan új elektronikus beszerzési technikákat fejlesztenek ki, mint például az elektronikus katalógusok. E technikák segítik a verseny növelését és a közbeszerzések racionalizálását, különösen a pénzbeli és időbeli megtakarítások szempontjából. Meg kell azonban határozni néhány szabályt annak biztosítása érdekében, hogy az új technikák betartsák a jelen irányelv szabályait, valamint az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a megkülönböztetés tilalmának alapelveit. Különösen azokban az esetekben, amikor valamely keretmegállapodás alapján újból megnyitották a versenyt, vagy amikor dinamikus beszerzési rendszert alkalmaznak, és megfelelő garanciákat nyújtanak a nyomon követhetőség, az egyenlő bánásmód és a kiszámíthatóság biztosításához, az ajánlatkérőknek meg kell engedni, hogy egyes konkrét beszerzésekkel kapcsolatban ajánlatokat hozzanak létre a korábban továbbított elektronikus katalógusok alapján. Azoknak a követelményeknek megfelelően, amelyeket az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályokban határoztak meg, az ajánlatkérőknek meg kell szüntetniük a gazdasági szereplők azon beszerzési eljárásokhoz való hozzáférésének indokolatlan akadályait, amelyekben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, és amelyek garantálják az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma általános elveinek betartását.

(32) A legtöbb tagállamban egyre gyakrabban alkalmazzák a központosított beszerzési technikákat. A központi beszerző szerveknek az a feladatuk, hogy beszerzéseket bonyolítsanak vagy szerződéseket/keretmegállapodásokat kössenek más ajánlatkérő szervek vagy egyéb ajánlatkérők nevében. Tekintetbe véve a beszerzések nagy mennyiségét, e módszerek segítik a verseny fokozását és a közbeszerzés szakszerűbbé tételét. Rendelkezni kell tehát az ajánlatkérők által igénybe vett központi beszerző szervek uniós fogalommeghatározásáról, a kevésbé intézményesített és módszeres közös beszerzés folytatásának akadályozása nélkül, illetve az azon szolgáltatók igénybevételére vonatkozó bevett gyakorlat akadályozása nélkül, amelyek az ajánlatkérők nevében és érdekében előkészítik és irányítják a beszerzési eljárásokat. Ezenkívül meg kell állapítani azokat a szabályokat, amelyek a központi beszerző szerv és a központi beszerző szerven keresztül beszerzést bonyolító ajánlatkérők között a jelen irányelv szerinti kötelezettségek betartásával kapcsolatos felelősség megosztására vonatkoznak, a jogorvoslatokkal kapcsolatban is. Amennyiben a központi beszerző szerv kizárólagos felelősséggel rendelkezik a beszerzési eljárások lefolytatásáért, szintén kizárólagos és közvetlen felelősséggel tartozik az eljárások jogszerűségéért. Ha az ajánlatkérő folytatja le az eljárás bizonyos részeit - például egy keretszerződés alapján újból megnyitja a versenyt vagy egy dinamikus beszerzési rendszer alapján egyedi szerződéseket ítél oda -, továbbra is felel az általa lebonyolított szakaszokért.

(33) Az elektronikus kommunikációs eszközök különösen alkalmasak a központosított beszerzési gyakorlatok és eszközök támogatására, mivel lehetővé teszik az adatok újrafelhasználását és automatikus feldolgozását, valamint minimálisra csökkentik a tájékoztatási és az ügyleti költségeket. A szóban forgó elektronikus kommunikációs eszközök használatát ezért első lépésként kötelezővé kell tenni a központi beszerző szervek számára, és emellett az egész Unióban elő kell segíteni a konvergáló gyakorlatokat. Ezt követően meg kell állapítani egy általános kötelezettséget, amely szerint az elektronikus kommunikációs eszközöket egy kétéves átmeneti időszak után valamennyi beszerzési eljárásban alkalmazni kell.

(34) A szerződéseknek a különböző tagállamokból származó ajánlatkérők által történő odaítélése jelenleg sajátos jogi nehézségekbe ütközik, különös tekintettel a nemzeti jogszabályok összeütközésére. Annak ellenére, hogy a 2004/17/EK irányelv hallgatólagosan megengedte a határokon átnyúló közös közbeszerzést, a gyakorlatban több nemzeti jogrendszer kifejezetten vagy hallgatólagosan jogilag bizonytalanná vagy lehetetlenné tette a határokon átnyúló közös beszerzést. A különböző tagállamokból származó ajánlatkérők érdekeltek lehetnek az együttműködésben és a szerződések közös odaítélésében annak érdekében, hogy maximális előnyt kovácsoljanak a belső piacban rejlő lehetőségekből a méretgazdaságosság, valamint az előnyök és a kockázatok megosztása szempontjából, nem utolsósorban azon innovatív projektek esetében, amelyek több kockázattal járnak az egyetlen ajánlatkérő által ésszerűen viselhető kockázatnál. Ezért az egységes piac ajánlatkérői közötti együttműködés megkönnyítése érdekében az alkalmazandó jogot megjelölő új szabályokat kell megállapítani a határokon átnyúló közös beszerzésre vonatkozóan. Emellett a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérők a nemzeti vagy uniós jog hatálya alatt közös jogalanyokat hozhatnak létre. Az ilyen közös közbeszerzésekre különös szabályokat kell alkotni.

(35) A közbeszerzők által kidolgozott műszaki leírásoknak lehetővé kell tenniük a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. E célból lehetővé kell tenni a műszaki megoldások sokféleségét tükröző ajánlatok benyújtását, hogy megfelelő szintű verseny alakulhasson ki. Ennek megfelelően a műszaki leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. A műszaki leírásoknak a funkcionális és teljesítményi követelmények tekintetében történő kidolgozása általában lehetővé teszi e cél lehető legmegfelelőbb módon történő megvalósítását, valamint támogatja az innovációt. Amennyiben európai szabványra vagy annak hiányában nemzeti szabványra történik hivatkozás, az ajánlatkérőnek el kell bírálnia a más egyenértékű szabályokon alapuló ajánlatokat, amelyek megfelelnek az ajánlatkérő követelményeinek és a biztonság tekintetében egyenértékűek. Az egyenértékűség bizonyításához az ajánlattevőktől megkövetelhető, hogy mutassanak be harmadik személy által igazolt bizonyítékot, azonban más megfelelő bizonyítási eszközök - például a gyártó műszaki dokumentációja - is megengedhetők, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá ilyen tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(36) Lehetővé kell tenni, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek sajátos környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak beszerezni, hivatkozhassanak bizonyos címkékre, mint például az európai ökocímkére, nemzeti vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más címkére, feltéve, hogy a címkére vonatkozó követelmények kapcsolódnak a szerződés tárgyához, például a termék leírásához és megjelenéséhez, ideértve a csomagolási követelményeket is. Elengedhetetlen továbbá, hogy az említett követelményeket objektíve igazolható kritériumok alapján fogalmazzák meg és fogadják el, olyan eljárásban, amelyben részt vehetnek az érdekeltek - úgymint a kormányzati szervek, a fogyasztók, a gyártók, a forgalmazók és a környezetvédelmi szervezetek -, valamint elengedhetetlen, hogy a címke minden érdekelt fél számára hozzáférhető és elérhető legyen.

(37) Minden olyan beszerzés esetében, amelyet személyek általi felhasználásra szánnak - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő alkalmazottai általi felhasználásra -, az ajánlatkérőnek - a megfelelően indokolt esetektől eltekintve - olyan műszaki leírást kell megállapítania, amely figyelembe veszi a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

(38) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) beszerzési piacon való részvételének ösztönzése érdekében kifejezetten elő kell írni a szerződések homogén vagy heterogén részekre történő felosztásának lehetőségét. Ha a szerződéseket részekre osztották, az ajánlatkérők - például a verseny fenntartása vagy az ellátás biztonságának garantálása érdekében - korlátozhatják azoknak a részeknek a számát, amelyre vonatkozóan egy gazdasági szereplő ajánlatot nyújthat be; ezenkívül korlátozhatják az egyetlen pályázónak odaítélhető részek számát is.

(39) Amennyiben összeegyeztethető az egészséges kereskedelmi gyakorlat biztosításának célkitűzésével, megengedve a maximális rugalmasságot, helyénvaló rendelkezni a [2004/18/EK] közbeszerzési irányelv alkalmazásáról az olyan követelmények tekintetében, amelyek a gazdasági és pénzügyi képességeket és az okirati bizonyítékokat érintik. Előre látható tehát, hogy az ajánlatkérők alkalmazhatják a [2004/18/EK] irányelvben meghatározott kiválasztási szempontokat, és az is, hogy ha ezt megteszik, akkor kötelező alkalmazniuk azokat a rendelkezéseket, amelyek nevezetesen a legkisebb forgalomra vonatkozó követelmények felső küszöbértékével kapcsolatosak, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyek az öntanúsításra vonatkoznak.

(40) Mellőzni kell a közbeszerzési szerződések olyan gazdasági szereplők részére történő odaítélését, akik, illetve amelyek bűnszervezetben vettek részt, vagy akiket, illetve amelyeket korrupció vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás vagy pénzmosás vádjával bűnösnek találtak. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni. Lévén, hogy azok az ajánlatkérők, amelyek nem ajánlatkérő szervek, nem feltétlenül férhetnek hozzá az ügy vitathatatlan bizonyítékaihoz, indokolt ezen ajánlatkérőkre bízni annak eldöntését, hogy alkalmazzák-e a [2004/18/EK] irányelvben felsorolt kizárási szempontokat. A [2004/18/EK] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdése alkalmazásának kötelezettsége ezért csak azokat az ajánlatkérőket terheli, amelyek ajánlatkérő szervek. Továbbá biztosítani kell az ajánlatkérők számára annak lehetőségét, hogy kizárják azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik megsértették a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályokat és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, mint például a versenyszabályok vagy a szellemitulajdon-jogok megsértését.

(41) Ha az ajánlatkérők az előbb említett kizárási követelményeket kötelezően alkalmazzák vagy választják, alkalmazniuk kell a [2004/18] irányelvet arra a lehetőségre vonatkozóan, hogy a gazdasági szereplők olyan szabálykövetési intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a jogellenes magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása.

(42) Az ajánlatkérők a beszerzési szerződés teljesítésének tartamára előírhatják a környezetgazdálkodási intézkedések vagy programok alkalmazását. A környezetgazdálkodási rendszerek, függetlenül attól, hogy nyilvántartásba vették-e azokat olyan uniós jogi eszközök alapján, mint például a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2009. november 25-i 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[29], igazolhatják, hogy a gazdasági szereplőnek megvan a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága. Azoknak az intézkedéseknek a leírását, amelyeket a gazdasági szereplő a környezetvédelem azonos szintjének biztosítása céljából hajtott végre, a nyilvántartásba vett környezetvédelmi vezetési rendszerek alternatívájaként a bizonyíték egy formájaként kell elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplőnek nincs hozzáférése a szóban forgó környezetvédelmi vezetési rendszerekhez, vagy az adott határidőn belül nincs lehetősége azok megszerzésére.

(43) A szerződéseket olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek biztosítják az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének a betartását. A szóban forgó szempontoknak garantálniuk kell, hogy az ajánlatokat a valódi verseny feltételei mellett bírálják el, azokban az esetekben is, amikor az ajánlatkérőknek olyan kiváló minőségű építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra van szükségük, amely a lehető legjobban megfelel az igényeiknek. Ennek eredményeképpen az ajánlatkérők számára szerződés-odaítélési szempontként vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” vagy „a legalacsonyabb költség” alkalmazását kell megengedni, figyelembe véve, hogy az utóbbi esetben műszaki leírások vagy szerződésteljesítési feltételek alkalmazásával szabadon meghatározhatják a megfelelő minőségi standardokat.

(44) Ha az ajánlatkérő úgy dönt, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítéli oda a szerződést, meg kell állapítania azokat az odaítélési szempontokat, amelyek alapján elbírálja az ajánlatokat, hogy megállapítsa, melyik esetében a legkedvezőbb a szolgáltatás/ellenszolgáltatás aránya. Az említett szempontok meghatározása függ a szerződés tárgyától, mivel a szempontoknak lehetővé kell tenniük az egyes ajánlatok kínálta teljesítményszintnek a szerződés – műszaki leírásban meghatározott – tárgya ismeretében történő elbírálását és az egyes ajánlatokban szereplő szolgáltatás/ellenszolgáltatás arányának a mérését. Továbbá a választott szerződés-odaítélési szempontok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérőre és biztosítaniuk kell a hatékony verseny lehetőségét, továbbá azokat olyan követelményeknek kell kísérniük, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által benyújtott információk hatékony ellenőrzését.

(45) Az Európa 2020 stratégia a fenntartható fejlődésért célkitűzéseinek eléréséhez rendkívül fontos, hogy teljes mértékben kihasználják a közbeszerzésben rejlő lehetőséget. Az egyes ágazatok és piacok közötti jelentős eltérések miatt azonban nem lenne helyénvaló általánosan érvényes kötelező előírásokat megállapítani a környezetvédelmi, szociális és innovatív beszerzések esetében. Az uniós jogalkotás már megállapított néhány, bizonyos célkitűzések elérését célzó kötelező közbeszerzési követelményt a közúti járművek (a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[30]) és az irodai berendezések (az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló, 2008. január 15-i 106/2008/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[31]) ágazatában. Emellett számottevő előrelépés történt az életciklus-költségek meghatározásának közös módszereire vonatkozó definíciók terén. Helyénvalónak tűnik ezért az ezen az úton való továbbhaladás, az ágazati jogalkotásra hagyva a kötelező célkitűzések és tervek meghatározását az adott ágazatban uralkodó sajátos politikák és feltételek függvényében; ugyancsak helyénvalónak tűnik az életciklus-költségek meghatározása európai megközelítésének fejlesztését és használatát ösztönözni, még inkább alátámasztva ezzel a közbeszerzésnek a fenntartható növekedés támogatását célzó alkalmazását.

(46) Az említett ágazatspecifikus intézkedéseket ki kell egészíteni a közbeszerzési irányelvek olyan átalakításával, amely felhatalmazza az ajánlatkérőket, hogy beszerzési stratégiájukban az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására törekedjenek. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérők meghatározhatják a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot és a legalacsonyabb költséget az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer alkalmazásával, feltéve hogy a használt módszertan tárgyilagos és megkülönböztetésmentes módon kerül kialakításra és az minden érdekelt számára elérhető. Az életciklus-költségek meghatározásának fogalma magában foglalja az építési beruházások, az áruk vagy a szolgáltatások életciklusa során felmerülő összes költséget, mind a belső költségeket (úgymint a fejlesztési, termelési, használati, karbantartási és az életciklus végi ártalmatlanítási költségeket) és a külső költségeket, amennyiben azok pénzben kifejezhetők és nyomon követhetők. Az áruk vagy szolgáltatások egyes kategóriáihoz kapcsolódó, életciklus-költségek kiszámítására uniós szintű közös módszereket kell kialakítani; minden így kialakított módszert kötelezővé kell tenni.

(47) Továbbá engedélyezni kell, hogy a műszaki leírásokban és az odaítélési szempontokban az ajánlatkérő szervek egyedi termelési folyamatokra, a szolgáltatásnyújtás egy meghatározott módjára vagy egy termék, illetve szolgáltatás életciklusának bármely egyéb szakaszával kapcsolatos valamilyen különleges folyamatra hivatkozzanak, feltéve, hogy azok kapcsolódnak a közbeszerzés tárgyához. A társadalmi megfontolások közbeszerzésbe való jobb integrációja érdekében a beszerzők számára lehetővé kell tenni, hogy – bizonyos mértékig – az adott termelési vagy szolgáltatásnyújtási folyamatokban közvetlenül részt vevő személyek munkakörülményeihez kapcsolódó jellemzőket is szerepeltessék a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat odaítélési szempontjai között. Ezek a jellemzők csak emberi erőforrások (például a termelési folyamatban részt vevő alkalmazottak egészségének védelmére, vagy a szerződés teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetű személyek, ill. a sérülékeny csoportok tagjai társadalmi beilleszkedésének támogatására vonatkozhatnak, ideértve a fogyatékossággal élők hozzáférését is. Az említett jellemzőket magukban foglaló odaítélési szempontoknak minden esetben azokra a jellemzőkre kell korlátozódniuk, amelyek közvetlenül befolyásolják az alkalmazottakat a munkakörnyezetükben. E szempontokat a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel[32] összhangban és olyan módon kell alkalmazni, hogy se közvetlenül, se közvetve ne diszkriminálják a más tagállambeli vagy a Megállapodásban, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket.

(48) A szolgáltatási szerződések és az építési beruházások tervét magában foglaló szerződések esetében meg kell engedni az ajánlatkérőknek, hogy a szóban forgó szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány szervezetét, képzettségét és tapasztalatát odaítélési feltételként használják, mivel ez hatással lehet a szerződés teljesítésének minőségére, és ennek következtében az ajánlat gazdasági értékére.

(49) Azok az ajánlatok, amelyek látszólag kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmaznak az építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások tekintetében, előfordulhat, hogy műszakilag, gazdaságilag vagy jogilag tisztességtelen feltételezéseken vagy gyakorlatokon alapulnak. Annak érdekében, hogy megakadályozzák az esetleges hátrányokat a szerződések teljesítése során, az ajánlatkérőket kötelezni kell arra, hogy magyarázatot kérjenek a felszámított árra, amennyiben az ajánlat jelentősen alatta marad a többi ajánlattevő által kért árnak. Ha az ajánlattevő nem tud kielégítő magyarázattal szolgálni, az ajánlatkérő jogosult elutasítani az ajánlatot. Kötelező az elutasítás azokban az esetekben, amelyekben az ajánlatkérő megállapította, hogy a kirívóan alacsony ár az Unió kötelező erejű szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, illetve a nemzetközi jogi rendelkezések be nem tartásának eredménye.

(50) A szerződések teljesítésének feltételei akkor felelnek meg a jelen irányelvnek, ha nem tartalmaznak közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és feltüntették őket a pályázati felhívásként kiadott hirdetményben vagy a közbeszerzési dokumentumokban. E feltételek különösen olyan célok ösztönzésére irányulhatnak, mint a munkahelyi szakképzés, a különleges beilleszkedési nehézségekkel küzdő személyek foglalkoztatása, a munkanélküliség elleni küzdelem, a környezetvédelem vagy az állatok jólétének védelme. Megemlíthetők például a szerződés teljesítése során alkalmazandó azon követelmények, amelyek a hosszú ideje munka nélkül lévők alkalmazására, vagy a munkanélküliek, illetve fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtására, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapegyezményei rendelkezéseinek tényleges betartására irányulnak - akkor is, ha azokat nem ültették át a nemzeti jogba -, valamint a nemzeti jog által előírtnál több hátrányos helyzetű személy alkalmazására irányulnak.

(51) Azokat a – mind nemzeti, mind pedig uniós szintű – törvényeket, rendeleteket és kollektív szerződéseket, amelyek a munkavégzési feltételek és a munkahelyi biztonság terén hatályosak, alkalmazni kell a szerződés teljesítése során, feltéve, hogy e szabályok és azok alkalmazása megfelel az uniós jognak. Olyan esetben, amikor az egyik tagállamból származó munkavállaló a szerződés teljesítése céljából egy másik tagállamban nyújt szolgáltatást, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[33] állapítja meg azokat a minimumfeltételeket, amelyeket a fogadó országnak e kiküldött munkavállalók tekintetében be kell tartania. Ha a nemzeti jog tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket, e kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely akár ahhoz is vezethet, hogy az adott gazdasági szereplőt kizárják a közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból.

(52) Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre alkalmazandó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendelet[34] alkalmazandó az ebben az irányelvben szereplő határidők kiszámítására.

(53) Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy szerződés teljesítés közben történő módosítása új beszerzési eljárást tesz szükségessé. Akkor van szükség új közbeszerzési eljárásra, ha a lényeges változtatásokat hajtanak végre az eredeti szerződésben, különösen annak hatályát és a felek jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemitulajdon-jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott szerződés lényeges feltételeit. Különösen ez a helyzet, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, ha szerepeltek volna az eredeti eljárásban.

(54) Az ajánlatkérők olyan külső körülményekkel szembesülhetnek, amelyeket a szerződés odaítélésekor nem láthattak előre. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a szerződést – új közbeszerzési eljárás nélkül – az említett körülményekhez igazítsák. Az előreláthatatlan körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő - figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület bevált gyakorlatát, valamint az odaítélés előkészítése során elköltött források és a szerződés várható értéke közötti megfelelő kapcsolat biztosításának igényét - az eredeti odaítélés ésszerű és gondos előkészítése ellenére sem tudott megjósolni. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a beszerzés általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy a beszerzendő építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a beszerzés fajtáját, mivel ilyen helyzetben feltételezhető az eredményre gyakorolt hatás.

(55) Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elveinek megfelelően a sikeres ajánlattevő a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A szerződést teljesítő sikeres ajánlattevőnél azonban előfordulhatnak bizonyos strukturális változások a szerződésteljesítés alatt, például tisztán belső átszervezések, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem tesznek automatikusan szükségessé új közbeszerzési eljárásokat a szóban forgó vállalkozás által teljesített összes szerződés tekintetében.

(56) Az ajánlatkérőknek az egyedi szerződésekben biztosítani kell annak lehetőségét, hogy felülvizsgálati záradékok útján rendelkezzenek a szerződések módosításáról, ezek a záradékok azonban nem biztosíthatnak a számukra korlátlan döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról.

(57) Az értékelés bemutatta, hogy a tagállamok nem kísérik következetesen és rendszeresen figyelemmel a közbeszerzési szabályok végrehajtását és működését. Ez negatív hatással van az említett irányelvekből eredő rendelkezések megfelelő végrehajtására, ami a költségek és a bizonytalanság fontos forrását jelenti. Több tagállam kijelölt egy központi nemzeti testületet, amely a közbeszerzéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, azonban az ilyen testületekre bízott feladatok jelentős mértékben eltérőek a különböző tagállamokban. A világosabb, következetesebb és hitelesebb megfigyelési és ellenőrzési mechanizmusok növelnék a közbeszerzési szabályok működésével kapcsolatos ismereteket, javítanák a jogbiztonságot a vállalkozások és az ajánlatkérők számára, és hozzájárulnának az egyenlő versenyfeltételek kialakításához. Ezek a mechanizmusok – különösen az Unió által társfinanszírozott projektek vonatkozásában – a problémák felismerésének és korai szakaszban történő megoldásának, valamint a szerkezeti hiányosságok megállapításának eszközeként szolgálhatnának. Különösen nagy igény mutatkozik az említett mechanizmusok összehangolására a közbeszerzési politika következetes alkalmazásának, ellenőrzésének és figyelemmel kísérésének biztosítása, valamint a közbeszerzési politika eredményeinek az egész Unióra kiterjedő módszeres értékelése érdekében.

(58) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy nemzeti hatóságot, amely a közbeszerzés felügyeletéért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felel. Ennek a központi szervnek közvetlen és időszerű információkkal kell rendelkeznie, különösen a közbeszerzési jogot érintő különböző problémákkal kapcsolatban. A szóban forgó testületnek képesnek kell lennie arra, hogy azonnali visszajelzést adjon a politika működéséről és potenciális gyenge pontjairól a nemzeti jogban és a gyakorlatban, és hozzájáruljon a megoldások gyors megtalálásához. A korrupció és a csalás elleni hatékony küzdelem érdekében mind a központi szerv, mind a nyilvánosság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megvizsgálják a megkötött szerződések szövegét. Ezért a nagy értékű szerződéseket el kell juttatni a felügyeleti testülethez, a jogos köz- és magánérdekeket nem veszélyeztető mértékig hozzáférést biztosítva az érdekelt személyeknek e dokumentumokhoz.

(59) Nem biztos, hogy minden ajánlatkérő rendelkezik megfelelő belső szakértelemmel a gazdaságilag vagy műszakilag összetett szerződések lebonyolításához. Ilyen körülmények közepette a megfelelő szakmai támogatás hatékonyan kiegészítené a felügyeleti és az ellenőrzési tevékenységeket. Ez a célkitűzés egyrészt az ajánlatkérők számára műszaki segítséget nyújtó, ismeretmegosztó eszközök (tudásközpontok) útján is elérhető; másrészt a vállalkozásoknak - nem utolsósorban a kkv-knek - adminisztrációs segítségnyújtásban kellene részesülniük, különösen akkor, ha határokon átnyúló alapon vesznek részt valamely közbeszerzési eljárásban.

(60) A nyomon követési, felügyeleti és támogatási struktúrák vagy mechanizmusok nemzeti szinten már léteznek, és természetesen alkalmazhatók a közbeszerzés nyomon követésének, végrehajtásának és ellenőrzésének biztosítására, valamint az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők számára szükséges támogatás megadására.

(61) A következetes tanácsadás és gyakorlat biztosításához az egyes tagállamokban és az egész Unióban hatékony együttműködésre van szükség. A felügyeletre, végrehajtásra, ellenőrzésre és műszaki segítségnyújtásra kijelölt szerveknek képesnek kell lenniük az információk megosztására és az együttműködésre; ebben az összefüggésben az egyes tagállamok által kinevezett nemzeti hatóságok működnek elsődleges kapcsolattartási pontként a Bizottság szerveivel az adatgyűjtés, az információcsere és az uniós közbeszerzési jog végrehajtásának nyomon követése céljából.

(62) A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi aktusok elfogadására a jelen irányelv több, nem alapvető fontosságú eleme tekintetében. Sőt, a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy módosítsa a küszöbértékek számítási módszereinek műszaki eljárásait, valamint arra, hogy rendszeresen felülvizsgálja a küszöbértékeket; a CPV-nómenklatúrára történő hivatkozásokkal kapcsolatban uniós szinten jogszabályi változások következhetnek be, amelyeknek tükröződniük kell a jelen irányelv szövegében; az elektronikus átvételre szolgáló eszközök műszaki adatait és jellemzőit a technológiai fejlődésnek és az igazgatási igényeknek megfelelően naprakészen kell tartani; arra is fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy kötelezővé tegyen bizonyos műszaki szabványokat az elektronikus kommunikációra vonatkozóan a technikai formátumok, folyamatok és továbbítás interoperabilitásának biztosítása érdekében az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával lebonyolított közbeszerzési eljárások során, figyelembe véve a technológiai fejlődést és az igazgatási igényeket; arra is fel kell hatalmazni a Bizottságot, hogy dolgozza át a hirdetményekben szerepeltetendő információk kötelező tartalmát, hogy az tükrözze az igazgatási igényeket és a jogszabályi változásokat mind nemzeti, mind uniós szinten; az Unió azon jogalkotási aktusainak listáját, amelyek közös módszereket alakítanak ki a 77. cikk (3) bekezdésében említett életciklus-költségek kiszámítására; a 70. és a 79. cikkben említett nemzetközi szociális és környezetvédelmi megállapodások jegyzékét és az Unió jogszabályainak a 27. cikk (3) bekezdésében említett listáját, amelyek végrehajtása feltételezi a szabad bejutást egy bizonyos piacra, valamint a 4. cikk (4) bekezdésében említett II. mellékletet, amely a különleges vagy kizárólagos jogok értékelésénél figyelembe veendő jogalkotási aktusok listáját tartalmazza, rövid úton módosítani kell annak érdekében, hogy szerepeljenek benne az ágazati alapon elfogadott intézkedések. Az említett igények kielégítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a jegyzékek folyamatos naprakészen tartására.

(63) Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg, időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(64) Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni a IX. mellékletben hivatkozott adatok elküldésének és közzétételének, illetve a hirdetmények kidolgozásának és továbbításának eljárásait illetően; a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabvány-formanyomtatványok, feldolgozási és továbbítási szabványok, valamint a felügyeleti testületek által a végrehajtási és a statisztikai jelentés összeállításához használandó közös sablon kialakítását illetően. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[35] megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához, amelyek sem pénzügyi szempontból, sem a jelen irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára nincsenek hatással. Épp ellenkezőleg, az említett jogi aktusok pusztán adminisztrációs célúak, és a jelen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják. El kell fogadni továbbá olyan határozatokat, amelyek megállapítják, hogy egy adott tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek a szabad hozzáférésű piacokon, olyan körülmények között, amelyek biztosítják az ilyen intézkedés végrehajtásának egyenlő feltételeit. Ezért végrehajtási hatáskört kell a Bizottságra ruházni az eljárás részletes végrehajtási rendelkezéseinek tekintetében is a 28. cikkben előírtak szerint, arra vonatkozóan, hogy a 27. cikk alkalmazandó-e, továbbá a határozatok tekintetében. Az említett hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[36] megfelelően kell gyakorolni. A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásához.

(65) Mivel a jelen irányelv célkitűzését, azaz a tagállamok bizonyos közbeszerzési eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását a tagállamok nem tudják megfelelő módon teljesíteni, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(66) Ezért a 2004/17/EK irányelvet hatályon kívül kell helyezni.

(67) A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, [dátum]-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM: HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET: Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk: Tárgy és hatály

2. cikk: Fogalommeghatározások

3. cikk: Vegyes beszerzések és több tevékenységre kiterjedő beszerzések

II. FEJEZET: Személyi hatály: az érintett tevékenységek és szervezetek meghatározása

1. SZAKASZ: SZERVEZETEK

4. cikk: Ajánlatkérők

2. SZAKASZ: TEVÉKENYSÉGEK

5. cikk: Gáz és hő

6. cikk: Villamos energia

7. cikk: Víz

8. cikk: Közlekedési szolgáltatások

9. cikk: Kikötők és repülőterek

10. cikk: Postai szolgáltatások

11. cikk: Kőolaj és földgáz kitermelése, valamint szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése

III. FEJEZET: Anyagi hatály

1. SZAKASZ: ÉRTÉKHATÁROK

12. cikk: Értékhatárok

13. cikk: A beszerzés becsült értékének kiszámítási módszerei

14. cikk: Az értékhatárok felülvizsgálata

2. SZAKASZ: KIZÁRT SZERZŐDÉSEK ÉS TERVPÁLYÁZATOK

1. alszakasz Valamennyi ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és energiaipari ágazatok speciális kizárásai

15. cikk: Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

16. cikk: Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt vagy szervezett szerződések és tervpályázatok

17. cikk: Védelem és biztonság

18. cikk: Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések és megszervezett tervpályázatok

19. cikk: Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

20. cikk: Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések

2. alszakasz: Különleges kapcsolatok (ellenőrzött szervezetek, együttműködés, kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok)

21. cikk: A hatóságok közötti kapcsolat

22. cikk: Kapcsolt vállalkozás számára odaítélt szerződések

23. cikk: Közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések

24. cikk: Információközlés

3. alszakasz: Különleges helyzetek

25. cikk: Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

26. cikk: Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

4. alszakasz: A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk vonatkozó eljárási szabályok

27. cikk: A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek

28. cikk: Eljárás annak megállapítására, hogy a 27. cikk alkalmazandó-e

IV. FEJEZET: Általános elvek

29. cikk: Beszerzési elvek

30. cikk: Gazdasági szereplők

31. cikk: Fenntartott szerződések

32. cikk: Titoktartás

33. cikk: A kommunikációra vonatkozó szabályok

34. cikk: Általános kötelezettség az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazására

35. cikk: Nómenklatúra

36. cikk: Összeférhetetlenség

37. cikk: Jogellenes magatartás

II. CÍM: A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET: Eljárások

38. cikk: A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásra (GPA) és az egyéb nemzetközi szerződésekre vonatkozó feltételek

39. cikk: Az eljárások kiválasztása

40. cikk: Nyílt eljárás

41. cikk: Meghívásos eljárás

42. cikk: Pályázati felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárás

43. cikk: Innovációs partnerség

44. cikk: A pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

II. FEJEZET: Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei

45. cikk: Keretmegállapodások

46. cikk: Dinamikus beszerzési rendszerek

47. cikk: Elektronikus árlejtések

48. cikk: Elektronikus katalógusok

49. cikk: Központosított beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek

50. cikk: Kiegészítő beszerzési tevékenységek

51. cikk: Alkalmi közös beszerzés

52. cikk: Különböző tagállamok ajánlatkérőinek közös beszerzése

III. FEJEZET: Az eljárás menete

1. SZAKASZ: ELŐKÉSZÍTÉS

53. cikk: Előzetes piaci konzultációk

54. cikk: Műszaki leírás

55. cikk: Címkék

56. cikk: Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

57. cikk: Műszaki leírások közlése

58. cikk: Változatok

59. cikk: A szerződések részekre osztása

60. cikk: A határidők megállapítása

2. SZAKASZ: KÖZZÉTÉTEL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁG

61. cikk: Időszakos előzetes tájékoztató

62. cikk: A minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

63. cikk: Ajánlati/részvételi felhívások

64. cikk: Tájékoztató az eljárás eredményéről

65. cikk: A hirdetmények közzétételének formája és módja

66. cikk: Nemzeti szintű közzététel

67. cikk: A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

68. cikk: Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások; a szándék megerősítésére vonatkozó felhívások

69. cikk: A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

3. SZAKASZ: A RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA ÉS A SZERZŐDÉSEK ODAÍTÉLÉSE

70. cikk: Általános elvek

1. alszakasz: Minősítés és minőségi kiválasztás

71. cikk: Minősítési rendszerek

72. cikk: A minőségi kiválasztás szempontjai

73. cikk: Más jogalanyok kapacitásaira való támaszkodás

74. cikk: A kizárások alkalmazása és a [2004/18 irányelvet felváltó] irányelvben előírt kiválasztási szempontok

75. cikk: Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási standardok

2. alszakasz: A szerződés odaítélése

76. cikk: A szerződés odaítélésének szempontjai

77. cikk: Az életciklus-költségek meghatározása

78. cikk: A szerződés odaítélésének akadályai

79. cikk: Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

IV. fejezet: A szerződés teljesítése

80. cikk: A szerződések teljesítésének feltételei

81. cikk: Alvállalkozás

82. cikk: A szerződések módosítása azok tartama alatt

83. cikk: A szerződések felmondása

III. CÍM: KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET: Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

84. cikk: A szerződések odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

85. cikk: A hirdetmények közzététele

86. cikk: A szerződések odaítélésének elvei

II. FEJEZET: Szolgáltatásnyújtásra irányuló tervpályázatokra vonatkozó szabályok

87. cikk: Általános rendelkezések

88. cikk: Alkalmazási kör

89. cikk: Hirdetmények

90. cikk: A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság

91. cikk: A bírálóbizottság döntései

IV. CÍM: IRÁNYÍTÁS

92. cikk: Végrehajtás

93. cikk: Közfelügyelet

94. cikk: A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

95. cikk: Nemzeti jelentéstétel

96. cikk: Segítségnyújtás az ajánlatkérőknek és a vállalkozásoknak

97. cikk: Igazgatási együttműködés

V. CÍM: FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98. cikk: A felhatalmazás gyakorlása

99. cikk: Sürgősségi eljárás

100. cikk: Bizottsági eljárás

101. cikk: Átültetés

102. cikk: Hatályon kívül helyezés

103. cikk: Felülvizsgálat

104. cikk: Hatálybalépés

105. cikk: Címzettek

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET: A 2. cikk 8. pontjának a) alpontjában említett tevékenységek jegyzéke

II. MELLÉKLET: A 4. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogszabályok jegyzéke

III. MELLÉKLET: A 27. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogszabályok jegyzéke

IV. MELLÉKLET: Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus átvételéhez szükséges eszközökre vonatkozó követelmények

V. MELLÉKLET: A 38. cikkben említett nemzetközi egyezmények jegyzéke

VI. MELLÉKLET A része: Az időszakos előzetes tájékoztatóban feltüntetendő információk (61. cikk)

VI. MELLÉKLET B része: A nem pályázati felhívásként alkalmazott időszakos előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetményben feltüntetendő információk (61. cikk (1) bekezdés)

VII. MELLÉKLET: Elektronikus árlejtés esetén a dokumentációban feltüntetendő információk (47. cikk (4) bekezdés)

VIII. MELLÉKLET: Egyes műszaki leírások meghatározása

IX. MELLÉKLET: A közzététel jellemzői

X. MELLÉKLET: A minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben feltüntetendő információk (39. cikk (2) bekezdés b) pont és 62. cikk)

XI. MELLÉKLET: Az ajánlati/részvételi felhívásban feltüntetendő információk (63. cikk)

XII. MELLÉKLET: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (64. cikk)

XIII. MELLÉKLET: A 68. cikkben említett, ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás és a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás tartalma

XIV. MELLÉKLET: A 70. és 79. cikkben említett nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezmények jegyzéke

XV. MELLÉKLET: A 77. cikk (3) bekezdésében említett uniós jogszabályok jegyzéke

XVI. MELLÉKLET: A szerződés tartama alatti szerződésmódosításokról szóló hirdetményben feltüntetendő információk (a 82. cikk (6) bekezdés)

XVII. MELLÉKLET: A 84. cikkben említett szolgáltatások

XVIII. MELLÉKLET: A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződésekre vonatkozó hirdetményekben feltüntetendő információk (85. cikk)

XIX. MELLÉKLET: A tervpályázati kiírásban feltüntetendő információk (89. cikk (1) bekezdés)

XX. MELLÉKLET: A tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetendő információk (89. cikk (1) bekezdés)

XXI. MELLÉKLET: Megfelelési táblázat

I. CÍM HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÁLTALÁNOS ELVEK

I. FEJEZET Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy és hatály

(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérők közbeszerzési szerződések megkötése érdekében lefolytatott beszerzési eljárásaira a 4. cikkben leírtak szerint, valamint tervpályázati eljárásaira vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 12. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő által történő megvásárlása vagy más formában történő megszerzése az említett ajánlatkérők által kiválasztott gazdasági szereplőktől, feltéve, hogy az építési beruházást, árukat vagy szolgáltatásokat az 5-11. cikkekben hivatkozott tevékenységek folytatására szánták.

Ezen irányelv értelmében egyetlen beszerzésnek számít az építési beruházások, árubeszerzések, szolgáltatásmegrendelések összessége – még akkor is, ha azok beszerzése több szerződésen keresztül történik –, amennyiben a szerződések egyetlen projekt részét képezik.

2. cikk Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

1. „Ajánlatkérő szerv”: állami, regionális vagy helyi önkormányzat, közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen önkormányzat, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás;

2. „Regionális önkormányzat”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS 1 és NUTS 2 alá tartozó közigazgatási egység minden közigazgatási szerve[37];

3. „Helyi önkormányzat”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 alá tartozó és annál kisebb közigazgatási egység minden közigazgatási szerve;

4. „Közjogi intézmény”: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)      amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, vagy olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű; e bekezdés alkalmazásában, amennyiben egy intézmény a szokásos piaci feltételek között működik, profitorientált és a tevékenysége során felmerült veszteségeket maga viseli, akkor az nem olyan közérdekű célt szolgál, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)      amely jogi személyiséggel rendelkezik;

c)      amelyet többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amelynek tagjai többségét az állam, regionális vagy helyi önkormányzat, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

5. „Közvállalkozás”: bármely vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlen vagy közvetett módon jelentős befolyást gyakorolnak, a vállalkozásban birtokolt tulajdonjoguk, pénzügyi részesedésük vagy a vállalkozást irányító szabályok által;

6. „Különleges vagy kizárólagos jogok”: az érintett tagállam illetékes hatósága által törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések útján adott jogok, amelyek hatása az, hogy az 5–11. cikkben említett tevékenységek gyakorlását egy vagy több szervezet számára tartják fenn, és jelentősen befolyásolják más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit;

7. „Árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés”: a 4. cikk (3) bekezdésében meghatározott, egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya az ezen irányelv szerinti építési beruházás kivitelezése, árubeszerzés vagy szolgáltatásmegrendelés;

8. „Építési beruházásra irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike:

a)      az I. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

b)      építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;

c)      az építmény típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetve módon történő kivitelezése;

9. Az „építmény” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

10. „Árubeszerzésre irányuló szerződés”: olyan szerződés, amelynek tárgya termékek adásvétele, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló szerződés mellékesen telepítési és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

11. „Szolgáltatásra irányuló szerződés”: a 8. pontban említett szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés;

12. „Gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy szerződő fél, illetve e személyek és/vagy szervek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

13. „Ajánlattevő”: ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő;

14. „Részvételre jelentkező”: meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy innovációs partnerségben való részvételre történő meghívásért folyamodó, vagy meghívást kapó gazdasági szereplő;

15. „Közbeszerzési dokumentumok”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő a beszerzés vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve a hirdetményt, a pályázati felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztatót vagy a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt, a műszaki leírást, az ismertetőt, a javasolt szerződéses feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információt és minden egyéb dokumentumot;

16. „Központosított beszerzési tevékenység”: az egyik alábbi formában folytatott, állandó jellegű tevékenység:

a)      ajánlatkérőknek szánt áruk beszerzése és/vagy szolgáltatások megrendelése;

b)      ajánlatkérőknek szánt építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre irányuló beszerzési szerződések odaítélése vagy ilyen keretmegállapodások kötése;

17. „Járulékos beszerzési tevékenység”: támogatás nyújtása a beszerzési tevékenységekhez, különösen az alábbi formákban:

a)      az ajánlatkérők számára az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélését, illetve ilyen keretmegállapodások kötését lehetővé tevő technikai infrastruktúra;

b)      a beszerzési eljárások lefolytatásával és tervezésével kapcsolatos tanácsadás;

c)      beszerzési eljárások előkészítése és kezelése az érintett ajánlatkérő nevében és számlájára;

18. „Központi beszerző szerv”: olyan ajánlatkérő szerv a 2. cikk 1. pontja vagy a [2004/18/EK] irányelv 2. cikkének 1. pontja értelmében, amely központosított és – adott esetben – járulékos beszerzési tevékenységet végez;

19. „Közbeszerzési szolgáltató”: közjogi vagy magánjogi szerv, amely járulékos beszerzési tevékenységet ajánl a piacon;

20. „Írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

21. „Elektronikus út”: elektronikus eszköz alkalmazása olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

22. „Életciklus”: egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás fennállásának összes egymást követő és/vagy egymással kapcsolatban álló szakaszát magában foglalja – ideértve a gyártást, a szállítást, a használatot és a karbantartást is –, a nyersanyagbeszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadásig, elszámolásig és a véglegesítésig;

23. „Tervpályázat”: olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő számára – főként a város- és területrendezés, építészet és építés, illetve adatfeldolgozás területén – olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki.

3. cikk Vegyes beszerzések és több tevékenységre kiterjedő beszerzések

(1) Azokat a szerződéseket, amelyeknek két- vagy többféle beszerzés a tárgya (építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk), az arra a beszerzési fajtára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.

Azon vegyes szerződések esetében, amelyek a III. cím I. fejezete körébe tartozó szolgáltatásokból és egyéb szolgáltatásokból, illetve szolgáltatásokból és árukból állnak, a szerződés fő tárgyát az adott szolgáltatások vagy áruk értékének összevetése alapján kell megállapítani.

Azon vegyes szerződések esetében, amelyek árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatási szerződésekből és koncessziós szerződésekből állnak, a szerződés azon részét, amely a jelen irányelv hatálya alá tartozó szerződést képezi, ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban kell odaítélni.

Ha a szóban forgó szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, ezen irányelv alkalmazását az említett szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.

(2) Ha egy szerződés többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok határozzák meg azt, hogy az ilyen szerződésre mely jogrend lesz alkalmazandó.

Az egyetlen szerződés odaítélése és a több önálló szerződés odaítélése közötti választásnak azonban nem lehet az a célja, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a [2004/18/EK] irányelv alkalmazási köréből.

(3) Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik, a másik tevékenység pedig a [2004/18/EK] irányelv hatálya alá tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést a fent említett [2004/18/EK] irányelvvel összhangban kell odaítélni.

(4) Amennyiben azon tevékenységek egyike, amelyekre a szerződés irányul, ezen irányelv hatálya alá tartozik és a másik tevékenység pedig sem ezen irányelv, sem a [2004/18/EK] irányelv vagy a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[38] hatálya alá nem tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy a szerződés mely tevékenységre irányul elsősorban, a szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni.

II. FEJEZET Személyi hatály: az érintett tevékenységek és szervezetek meghatározása

1. szakasz Szervezetek

4. cikk Ajánlatkérők

(1) A 2. cikk 5. pontja értelmében vett meghatározó befolyás vélelmezendő az ajánlatkérő szerv részéről a következő esetek bármelyikében, amikor az említett szerv közvetlenül vagy közvetve:

a)      a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik;

b)      a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével rendelkezik;

c)      a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezheti.

(2) Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben az említett jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, nem tartoznak a 2. cikk 6. pontja szerinti különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.

Ide tartoznak:

a)      a pályázati felhívással induló közbeszerzési eljárások a [2004/18/EK] irányelvnek, a(z) [... irányelvnek (koncessziók)], vagy a jelen irányelvnek megfelelően;

b)      az Unió más, a II. mellékletben felsorolt jogalkotási aktusai alapján végrehajtott eljárások, amelyek objektív kritériumok alapján megfelelő előzetes átláthatóságot biztosítanak az engedélyek megadásához.

(3) Ezt az irányelvet olyan ajánlatkérőkre kell alkalmazni:

a)      amelyek ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, és az 5–11. cikkben említett tevékenységek valamelyikét folytatják;

b)      amelyek, amennyiben nem ajánlatkérő szervek vagy közvállalkozások, egy vagy több olyan tevékenységet is folytatnak, amely az 5–11. cikkben említettek között szerepel, és valamely tagállam illetékes hatósága által adott különleges vagy kizárólagos jogok alapján működnek.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogszabályok a II. mellékletben közzétett listájának módosítása tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

2. szakasz Tevékenységek

5. cikk Gáz és hő

(1) A gázt és hőt illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a)      olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a gáz vagy hő előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b)      gáz vagy hő szállítása ilyen hálózatok számára.

(2) Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a)      a gáznak vagy hőnek az érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e cikk (1) bekezdésében, vagy a 6–8. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének;

b)      a nyilvános hálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem haladja meg a szervezet forgalmának 20 %-át.

6. cikk Villamos energia

(1) A villamos energiát illetően ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a)      olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b)      villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a villamos energia szállítása magában foglalja a villamos energia termelését és nagykereskedelmét.

(2) Villamos energia szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a)      az érintett szervezet azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az e cikk (1) bekezdésében, vagy az 5., 7. és 8. cikkben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b)      a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl a szervezet össz-energiatermelésének 30 %-át.

7. cikk Víz

(1) Ezt az irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni:

a)      olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén;

b)      ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára.

(2) Ezt az irányelvet azokra a szerződésekre, illetve tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az (1) bekezdésben említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek a következők egyikével kapcsolatosak:

a)      vízépítési projektek, öntözés vagy termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a;

b)      szennyvízelvezetés vagy -kezelés.

(3) Ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha valamennyi következő feltétel teljesül:

a)      az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, az 5-8. cikkekben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b)      a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz mennyiségének 30 %-át.

8. cikk Közlekedési szolgáltatások

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

9. cikk Kikötők és repülőterek

Ezt az irányelvet alkalmazni kell egy földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységekre, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

10. cikk Postai szolgáltatások

(1) Ezt az irányelvet a következő tevékenységek ellátására kell alkalmazni:

a)      postai szolgáltatások;

b)      postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások, feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan szervezet nyújtja, amely a (2) bekezdés b) pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve, hogy a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek a (2) bekezdés b) pontjában szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában és a 97/67/EK irányelv sérelme nélkül:

a)      „postai küldemény": végleges, szállítandó formájában megcímzett küldemény, tömegétől függetlenül. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok, hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől függetlenül;

b)      „postai szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ide tartoznak mind a 97/67/EK irányelvnek megfelelően létrehozott egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó, mind az oda nem tartozó szolgáltatások;

c)      „a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások”: a következő területeken végzett szolgáltatások:

i.        postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a „mailroom management services”);

ii.       elektronikus postával összefüggő és teljes mértékben elektronikus úton nyújtott hozzáadott-értékű szolgáltatások (beleértve kódolt dokumentumok elektronikus úton történő biztonságos továbbítását, a címkezelési szolgáltatásokat és ajánlott elektronikus levelek továbbítását);

iii.      az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások;

iv.      a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 66100000-1 és 66720000-3 közötti hivatkozási számok alatt és a 19. cikk c) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatások, beleértve különösen a postai pénzesutalványokat és a postai elszámolási számlákról történő átutalásokat;

v.       bélyeggyűjtői szolgáltatások;

vi.      logisztikai szolgáltatások (a fizikai kézbesítést és/vagy a raktározást egyéb, nem postai funkciókkal vegyítő szolgáltatások).

11. cikk Kőolaj és földgáz kitermelése, valamint szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése

Ezt az irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak:

a)           kőolaj vagy földgáz kitermelése;

b)           szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése.

III. fejezet: Anyagi hatály

1. szakasz ÉRTÉKHATÁROK

12. cikk Értékhatárok

Ezt az irányelvet olyan beszerzésekre kell alkalmazni, amelyek a 15–20. cikkben foglalt kizárások alapján vagy a 27. cikknek megfelelően az adott tevékenység folytatása tekintetében nincsenek kizárva, és amelyek becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke eléri a következő értékhatárt:

a)           400 000 EUR az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra, valamint tervpályázatokra irányuló szerződések esetében;

b)           5 000 000 EUR az építési beruházásra irányuló szerződések esetében;

c)           1 000 000 EUR a XVII. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében.

13. cikk A beszerzés becsült értékének kiszámítási módszerei

(1) Valamely beszerzés becsült értékének kiszámítását az ajánlatkérő által megbecsült teljes - hozzáadottérték-adó nélküli - fizetendő összegre kell alapozni, amelybe beleértendő az opció és a szerződés megújításának minden formája.

Ha az ajánlatkérő díjakat vagy kifizetéseket biztosít a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek, a szerződés becsült értékének kiszámításakor köteles ezeket figyelembe venni.

(2) A beszerzések becsült értékének kiszámításához használt módszer nem választható ki azzal a szándékkal, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól. Ennek megfelelően egy egyedi beszerzés nem osztható tovább úgy, hogy az megakadályozza, hogy az adott projekt a jelen irányelv hatálya alá tartozzon, kivéve, ha azt objektív okok indokolják.

(3) A becslés abban a pillanatban érvényes, amelyben a pályázati felhívást elküldték, illetve azokban az esetekben, amikor ilyen értesítésről nem rendelkeztek, abban a pillanatban, amikor az ajánlatkérő megindítja a szerződéses beszerzési eljárást, különösen a tervezett beszerzés elengedhetetlen tulajdonságainak meghatározása útján.

(4) A keretmegállapodásokra és a dinamikus beszerzési rendszerekre tekintettel a figyelembe veendő érték a megállapodás vagy a rendszer teljes tartamára tervezett összes szerződés maximális - hozzáadottérték-adó nélküli - becsült értéke lesz.

(5) Az innovációs partnerség esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség szakaszai során végbemenő kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén kifejlesztendő és beszerzendő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások maximális - hozzáadottérték-adó nélküli - becsült értéke lesz.

(6) A 12. cikk alkalmazásában az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az ajánlatkérőnek a becsült érték kiszámításakor figyelembe kell vennie mind az építési beruházás értékét, mind azoknak az áruknak és szolgáltatásoknak a teljes becsült értékét, amelyeket az ajánlatkérők bocsátanak a vállalkozó rendelkezésére, feltéve, hogy azok szükségesek az építési beruházások kivitelezéséhez.

(7) Ha egy javasolt építési beruházás vagy szolgáltatásbeszerzés olyan szerződéseket eredményezhet, amelyeket ugyanabban az időpontban, külön részek formájában ítélnek oda, figyelembe kell venni az említett részek teljes becsült értékét.

Ha a részek együttes értéke megegyezik a 12. cikkben megállapított értékhatárral, illetve azt meghaladja, minden egyes rész odaítélésére a jelen irányelvet kell alkalmazni.

(8) Ha egy hasonló áruk beszerzésére vonatkozó javaslat olyan szerződéseket eredményezhet, amelyeket ugyanabban az időpontban, külön részek formájában ítélnek oda, a 12. cikk alkalmazásakor figyelembe kell venni az említett részek teljes becsült értékét.

Ha a részek együttes értéke megegyezik a 12. cikkben megállapított értékhatárral, illetve azt meghaladja, minden egyes rész odaítélésére a jelen irányelvet kell alkalmazni.

(9) Az ajánlatkérők a jelen irányelvben foglalt eljárások alkalmazása nélkül is odaítélhetnek egyes részekre vonatkozó szerződéseket, feltéve, hogy az adott rész hozzáadottérték-adó nélküli becsült értéke az árubeszerzések és a szolgáltatások esetében 80 000 EUR-nál, az építési beruházások esetében pedig 1 millió EUR-nál kevesebb. Az ilyen módon odaítélt részek együttes értéke ezen irányelv alkalmazása nélkül nem haladja meg az összes olyan rész egybeszámított értékének 20 %-át, amelyekre a javasolt építési beruházást, a hasonló áruk javasolt beszerzését vagy szolgáltatások javasolt igénybevételét felosztották.

(10) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló olyan szerződések esetében, amelyek rendszeres jellegűek, vagy amelyek egy adott időszakon belül megújíthatók, a szerződés becsült értékét a következők alapján kell kiszámítani:

a)      vagy az előző tizenkét hónap vagy költségvetési év során odaítélt, egymást követő, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b)      vagy az első szállítást követő 12 hónap, illetve költségvetési év – amennyiben az 12 hónapnál hosszabb – folyamán odaítélt, egymást követő szerződések becsült összértéke.

(11) Olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek bérletére, haszonbérletére, pénzügyi lízingjére vagy részletvételére irányul, a becsült szerződési érték kiszámításának alapjául vett érték a következő:

a)      határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 12 hónap vagy annál kevesebb, a szerződés tartamára vonatkozó becsült összérték, ha időtartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült maradványértéket is magában foglaló összérték;

b)      határozatlan időtartamú szerződés esetében, illetve amikor a szerződés időtartama nem határozható meg, a havi érték 48-szorosa.

(12) A szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés becsült szerződési értékének kiszámításához szükség szerint a következő összegeket kell figyelembe venni:

a)      biztosítási szolgáltatások esetén a fizetendő biztosítási díjat és a díjazás egyéb módjait;

b)      banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások esetén a díjakat, jutalékokat, kamatot és a díjazás egyéb módjait;

c)      tervezési feladatokat is magukban foglaló szerződések esetén a fizetendő díjakat és jutalékokat, valamint a díjazás egyéb módjait.

(13) Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amelyben nem tüntetik fel a teljes árat, a becsült szerződési érték kiszámításának alapja a következő:

a)      határozott időtartamú szerződés esetében, ha annak időtartama 48 hónap vagy annál kevesebb: a szerződés teljes időtartamára szóló összérték;

b)      határozatlan időtartamú vagy 48 hónapot meghaladó időtartamú szerződéseknél: a havi érték 48-szorosa.

14. cikk Az értékhatárok felülvizsgálata

(1) A Bizottság 2014. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 12. cikk a) és b) pontjában megállapított értékhatárok megfelelnek-e a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban előírt értékhatároknak, és szükség esetén módosítja azokat.

A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság kiszámítja az említett értékhatárokat az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárokat szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a Megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatárok tiszteletben tartása érdekében.

(2) A Bizottság 2014. január 1-től kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a (12) cikk a) és b) pontjában említett, e cikk (1) bekezdése alapján módosított, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett nagyságát.

Ezzel egy időben a Bizottság megállapítja az értékhatároknak a (12) cikk c) pontjában említett, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett nagyságát.

A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása - az alkalmazandó értékhatárokkal összhangban - e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárokat és azok nemzeti pénznemekben kifejezett értékét a Bizottság a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra vonatkozóan, hogy az (1) bekezdés 2. albekezdésében előírt módszertant minden olyan módszertani változásra alkalmazza, amelyet a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás határoz meg az értékhatároknak a (12) cikk a) és b) pontjában említett felülvizsgálatára, és az e cikk (2) bekezdésében említett, a monetáris unióban tagsággal nem rendelkező tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett meghatározására tekintettel.

Arra is felhatalmazást kap, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 12. cikk a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása érdekében, amennyiben az szükséges.

(5) Abban az esetben, ha szükséges a 12. cikk a) és b) pontjában említett értékhatárok módosítása, de idő hiányában a 98. cikkben foglalt eljárás alkalmazása nem lehetséges, a 99. cikkben előírt eljárás alkalmazandó a jelen cikk (4) bekezdésének 2. albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

2. szakasz Kizárt szerződések és tervpályázatok

1. alszakasz Valamennyi ajánlatkérőre vonatkozó kizárások, valamint a vízügyi és energiaipari ágazatok speciális kizárásai

15. cikk Harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződések

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható a harmadik személyek részére történő viszonteladás vagy bérbeadás céljából odaítélt szerződésekre, feltéve, hogy az ajánlatkérő semmiféle különleges vagy kizárólagos jogot nem élvez az ilyen szerződések tárgyának eladásával vagy bérbeadásával kapcsolatban, és feltéve, hogy más szervezetek az ajánlatkérőével azonos feltételek mellett szabadon értékesíthetik vagy adhatják bérbe az ilyen szerződések tárgyát.

(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot és a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a termék-, illetve tevékenységcsoportokról, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon termék-, illetve tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

16. cikk Az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenység folytatásától eltérő célra vagy ilyen tevékenység harmadik országban történő folytatására odaítélt vagy szervezett szerződések és tervpályázatok

(1) Ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket az ajánlatkérő az 5–11. cikkben leírt tevékenységei folytatásától eltérő célra, vagy ilyen tevékenységeknek valamely harmadik országban történő, az Unión belüli hálózat vagy földrajzi terület fizikai használatával nem járó körülmények között történő folytatására ítél oda, sem az ilyen céllal szervezett tervpályázatokra.

(2) Az ajánlatkérők a Bizottságot és a nemzeti felügyeleti testületet kérésére tájékoztatják mindazokról a tevékenységekről, amelyeket nem tekintenek az (1) bekezdés hatálya alá tartozónak. A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában azon tevékenységcsoportok jegyzékét, amelyeket nem tekint az említett bekezdés hatálya alá tartozónak. Ennek során a Bizottság tiszteletben tart minden olyan szenzitív üzleti szempontot, amelyre az ajánlatkérők ezen információk továbbításakor felhívják a figyelmet.

17. cikk Védelem és biztonság

(1) A védelem és a biztonság területén odaítélt szerződések és az e területeken megszervezett tervpályázatok vonatkozásában ez az irányelv nem alkalmazható:

a)      azokra a szerződésekre, amelyekre a 2009/81/EK irányelv[39] alkalmazandó;

b)      azokra a szerződésekre, amelyekre a 2009/81/EK irányelv annak 8., 12. és 13. cikke értelmében nem alkalmazandó.

(2) Ez az irányelv csak az első bekezdésben említett szerződésekre és tervpályázatokra alkalmazható, amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható a 39. cikk (1) bekezdésében meghatározott beszerzési eljárásban.

18. cikk Nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések és megszervezett tervpályázatok

Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amelyeket az ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike alapján létrejött beszerzési eljárás szerint köteles odaítélni, illetve megszervezni:

a)           egy tagállam és egy vagy több harmadik ország által a Szerződés alapján kötött, és valamely projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásra vonatkozó nemzetközi megállapodás;

b)           csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintő nemzetközi megállapodás;

c)           valamely nemzetközi szervezet egyedi eljárása;

d)           valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény által a teljes mértékben az e szervezet vagy intézmény által finanszírozott közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra vonatkozóan előírt beszerzési szabályok; azon szerződések vagy tervpályázatok esetében, amelyeket jelentős mértékben társfinanszíroz valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi finanszírozó intézmény, a felek megállapodnak az alkalmazandó beszerzési eljárásokról, amelyeknek összhangban kell lenniük a Szerződéssel.

Az 1. albekezdés a) pontjában említett minden megállapodásról értesíteni kell a Bizottságot, amely konzultálhat a 100. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

19. cikk Különös kizárások a szolgáltatásra irányuló szerződések esetében

Ez az irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya:

a)           a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése. Az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;

b)           választottbírói és békéltetési szolgáltatás;

c)           az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében[40], valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz segítségével végrehajtott műveletek;

d)           munkaviszony;

e)           vasúti vagy földalatti (metró) személyszállítási szolgáltatás;

f)            a műsorszolgáltatóknak odaítélt műsorszolgáltatási idő.

Az első bekezdés (f) pontjában említett műsorszolgáltatás magában foglal bármilyen elektronikus hálózat segítségével történő bármilyen átvitelt és elosztást.

20. cikk Bizonyos ajánlatkérők által víz vásárlására és energiatermelés céljából történő energia- vagy tüzelőanyag-ellátásra odaítélt szerződések

Ez az irányelv nem alkalmazható a következőkre:

a)           víz vásárlására irányuló szerződésre akkor, ha azt a 7. cikk (1) bekezdésében említett, ivóvízzel kapcsolatos tevékenységek egyikét vagy mindkettőt folytató ajánlatkérő ítéli oda;

b)           az olyan ajánlatkérők által odaítélt szerződésekre, amelyek maguk is aktívak az energiaipari ágazatban olyan módon, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében vagy a 11. cikkben említett ellátó tevékenységet folytatják:

i.        energiaellátás;

ii.       tüzelőanyag-ellátás energiatermelés céljából.

2. alszakasz Különleges kapcsolatok (ellenőrzött szervezetek, együttműködés, kapcsolt vállalkozások és közös vállalatok)

21. cikk A hatóságok közötti kapcsolat

(1) Az ajánlatkérő szervek által egy másik jogi személynek odaítélt szerződés nem tartozik a jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)      az ajánlatkérő szerv olyan ellenőrzést gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz az ellenőrzéshez, amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;

b)      az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szerv vagy az általa ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c)      az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az ajánlatkérő szerv az első albekezdés a) pontja értelmében akkor gyakorol ahhoz hasonló ellenőrzést egy jogi személy felett, mint amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol, ha döntő befolyással rendelkezik az ellenőrzött jogi személynek mind stratégiai céljai, mind jelentős döntései tekintetében.

(2) Akkor is alkalmazandó az (1) bekezdés, ha egy olyan ellenőrzött jogalany, amely maga is ajánlatkérő szerv, szerződést ítél oda az ellenőrző intézményének vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv által ellenőrzött valamely jogi személynek, feltéve, hogy nincsenek magánjogi érdekeltek abban a jogi személyben, amelynek odaítélték a közbeszerzési szerződést.

(3) Az olyan ajánlatkérő szerv, amely nem gyakorol ellenőrzést egy jogi személy felett az (1) bekezdés értelmében, az alábbi feltételek teljesülése mellett a jelen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül is odaítélhet egy szerződést olyan jogi személynek, amelyet más ajánlatkérő szervekkel együtt ellenőriz:

a)      az ajánlatkérő szervek az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységeik felett gyakorolt ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorolnak közösen;

b)      az érintett jogi személy tevékenységeinek legalább 90%-át az ellenőrzést gyakorló ajánlatkérő szervek vagy az általuk ellenőrzött más jogi személyek számára végzik;

c)      az ellenőrzött jogi személyben nincsenek magánjogi érdekeltek.

Az a) pont alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy az ajánlatkérő szervek közös ellenőrzést gyakorolnak valamely jogi személy felett, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      az ellenőrzött jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő ajánlatkérő szervek képviselőiből állnak;

b)      az említett ajánlatkérő szervek ezért képesek közösen döntő befolyást gyakorolni az ellenőrzött jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire;

c)      az ellenőrzött jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek távol állnak a hozzá kapcsolódó hatóságok érdekeitől;

d)      az ellenőrzött jogi személy az ajánlatkérő szervekkel kötött közbeszerzési szerződések tényleges költségeinek megtérítésén kívül egyéb nyereséggel nem rendelkezik.

(4) A két vagy több ajánlatkérő szerv által kötött megállapodás nem tekinthető „építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló szerződésnek” a jelen irányelv 2. cikkének 7. pontja értelmében, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)      a megállapodás a részt vevő ajánlatkérő szervek között valódi együttműködést hoz létre, amelynek célja, hogy közösen végezzék el közszolgáltatási feladataikat, a felek kölcsönös jogai és kötelezettségei mellett;

b)      a megállapodást kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik;

c)      a részt vevő ajánlatkérő szervek megállapodás szempontjából releváns tevékenységeinek nyílt piaci teljesítménye a forgalom tekintetében nem haladja meg a 10%-ot;

d)      a megállapodás az építési beruházások, szolgáltatások vagy áruk tényleges költségeinek megtérítésén kívül nem tartalmaz egyéb pénzmozgásokat a részt vevő ajánlatkérő szervek között;

e)      egyik érintett ajánlatkérő szervben sincsenek magánjogi érdekeltek.

(5) A magánszféra (1)-(4) bekezdésben említett részvételének hiányát a szerződés odaítélésekor vagy a megállapodás megkötésekor kell igazolni.

Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott kizárások alkalmazhatósága abban a pillanatban megszűnik, amikor a magánszféra bármilyen módon bevonódik, aminek eredményeként a folyamatban lévő szerződéseket a rendes közbeszerzési eljárásokon keresztül meg kell nyitni a verseny számára.

22. cikk Kapcsolt vállalkozás számára odaítélt szerződések

(1) E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv[41] követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával.

(2) Az említett irányelv hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében „kapcsolt vállalkozás” bármely olyan vállalkozás, amely:

a)      felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve, ezen irányelv 2. cikkének 5. pontja és 4. cikkének (1) bekezdése értelmében meghatározó befolyást gyakorolhat;

b)      meghatározó befolyást gyakorolhat az ajánlatkérő felett;

c)      az ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.

(3) A 21. cikk ellenére és feltéve, hogy teljesülnek a (4) bekezdésben foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazható olyan szerződésekre, amelyeket:

a)      valamely ajánlatkérő egy kapcsolt vállalkozásnak ítél oda, vagy

b)      valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, az 5-11. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda egy olyan vállalkozásnak, amely az említett ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.

(4) A 3. bekezdést:

a)      szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a e szolgáltatások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

b)      árubeszerzésre irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az áruszállítások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen árubeszállítások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

c)      építési beruházásra irányuló szerződésekre akkor kell alkalmazni, ha az építési beruházások tekintetében a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos forgalmának legalább 80 %-a ilyen építési beruházások azon vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.

(5) Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó forgalmi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett forgalmi adatok valószínűsíthetőek.

Amennyiben egynél több, az ajánlatkérőhöz kapcsolt vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, árut szállít, illetve építési beruházást kivitelez, a fenti százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, áruszállításokból, illetve építési beruházásokból származó összforgalom figyelembevételével kell kiszámítani.

23. cikk Közös vállalat vagy közös vállalatban tagsággal rendelkező ajánlatkérő számára odaítélt szerződések

A 21. cikk ellenére és feltéve, hogy a közös vállalatot azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, valamint a közös vállalatot létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalatot alkotó ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalat tagjai maradnak, ez az irányelv nem alkalmazandó olyan szerződésekre, amelyeket:

a)           1.1.    valamely, kizárólag ajánlatkérőkből álló, az 5–11. cikk szerinti tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalat ítél oda ezen ajánlatkérők valamelyikének, vagy

b)           valamely ajánlatkérő ítél oda egy olyan közös vállalatnak, amelynek tagja.

24. cikk Információközlés

Az ajánlatkérők a 22. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 23. cikk alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot és a nemzeti felügyeleti testületet kérésére a következőkről tájékoztatják:

a)           az érintett vállalkozások vagy közös vállalatok neve;

b)           az érintett szerződések jellege és értéke;

c)           olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság vagy a nemzeti felügyeleti testület szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy a szerződést elnyerő vállalkozás vagy közös vállalat és az ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel-e a 22. vagy a 23. cikk követelményeinek.

3. alszakasz Különleges helyzetek

25. cikk Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

(1) Ezt az irányelvet alkalmazni kell a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 73000000-2 és 73436000-7 közötti hivatkozási számok alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra (kivéve a 73200000-4, 73210000-7 és 73220000-0-t), feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)      a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során,

b)      a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg.

Ez az irányelv nem alkalmazandó a közös közbeszerzési szójegyzékben (CPV) a 73000000-2 és 73436000-7 közötti hivatkozási számok alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra (kivéve a 73200000-4, 73210000-7 és 73220000-0-t), ha az első albekezdés a) vagy b) pontjában említett feltételek valamelyike nem teljesül.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon az (1) bekezdésben szereplő CPV hivatkozási számok módosítása tekintetében, hogy kifejezze a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett változásokat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem járnak a jelen irányelv hatályának módosításával.

26. cikk Különleges szabályozás hatálya alá tartozó szerződések

(1) A 27. cikk sérelme nélkül az Osztrák Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 2002/205/EK és a 2004/73/EK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet:

a)      tartsa be a megkülönböztetésmentesség és a versenyen alapuló beszerzés elveit az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélése során, különösen azon információkat illetően, amelyeket a szervezet a beszerzési szándékaival kapcsolatban a gazdasági szereplők rendelkezésére bocsát;

b)      tájékoztassa a Bizottságot a 93/327/EGK bizottsági határozatban[42] előírt feltételek szerint az odaítélt szerződésekről.

(2) A 27. cikk sérelme nélkül az Egyesült Királyság – engedélyezési feltételek vagy más megfelelő intézkedések révén – biztosítja, hogy a 97/367/EGK határozatban említett ágazatokban működő valamennyi szervezet alkalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjait az említett tevékenység Észak-Írországban történő végzésére megítélt szerződések tekintetében.

(3) A (1) az (2) bekezdés nem alkalmazandó a kőolaj vagy földgáz feltárása céljából megítélt szerződésekre.

4. alszakasz A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek és a rájuk vonatkozó eljárási szabályok

27. cikk A versenynek közvetlenül kitett tevékenységek

(1) Az 5–11. cikkben említett tevékenység folytatására irányuló szerződés nem tartozhat ezen irányelv hatálya alá, ha a 28. cikk alapján kérelmet benyújtó tagállam vagy ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott; az olyan tervpályázatok sem tartoznak ezen irányelv hatálya alá, amelyeket az adott földrajzi területen ilyen tevékenység folytatására szerveztek. A verseny ilyen értékelése, amelyet a Bizottság számára hozzáférhető információk tükrében és ezen irányelv alkalmazásában végeznek, nem sérti a versenyre vonatkozó jogszabályok alkalmazását.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában, az arra vonatkozó kérdést, hogy valamely tevékenység közvetlenül ki van-e téve a versenynek, olyan szempontok alapján kell eldönteni, amelyek megfelelnek a Szerződés versennyel kapcsolatos rendelkezéseinek, mint például az érintett áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a helyettesítő áruk vagy szolgáltatások megléte, az árak, valamint az, hogy van-e ténylegesen vagy potenciálisan az érintett árunak, illetve szolgáltatásnak egynél több szállítója, illetve szolgáltatója.

Az földrajzi referenciapiac, amelynek alapján a versenynek való kitettséget értékeljük, magában foglalja azt a területet, amelyen az érintett vállalkozások a termékek vagy szolgáltatások keresletében és kínálatában szerepet játszanak, amelyen a versenyfeltételek kellően homogének, és amelyet meg lehet különböztetni a szomszédos területektől különösen azon az alapon, hogy azokon a területeken a versenyfeltételek érzékelhetően eltérőek. Az értékelés figyelembe veszi mindenekelőtt az érintett termékek és szolgáltatások természetét és jellemzőit, a belépési akadályok vagy a fogyasztói preferenciák meglétét, a vállalkozás piaci részesedében észrevehető különbségeket az érintett terület és a szomszédos területek között, vagy a lényeges árkülönbségeket.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy valamely piacra a belépés nem korlátozott, ha a tagállam végrehajtotta és alkalmazza a III. mellékletben felsorolt közösségi jogszabályok rendelkezéseit.

Ha az első albekezdés alapján nem vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés, bizonyítani kell, hogy az érintett piacra való belépés ténylegesen és jogilag is szabad.

28. cikk Eljárás annak megállapítására, hogy a 27. cikk alkalmazandó-e

(1) Ha egy tagállam, vagy ha az érintett tagállam jogalkotása úgy rendelkezik, egy ajánlatkérő, úgy ítéli meg, hogy a 27. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján egy adott tevékenység közvetlenül ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, kérelmet nyújthat be annak megállapítására, hogy ezen irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység folytatására irányuló szerződés odaítélésére vagy tervpályázat szervezésére.

A kérelemhez csatolni kell egy, az érintett tevékenység tekintetében illetékes, független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolt és megalapozott állásfoglalást. Ebben az állásfoglalásban alaposan elemezni kell a 27. cikk (1) bekezdésének lehetséges alkalmazhatóságát az érintett tevékenységre, az említett cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően.

Az érintett tagállam vagy ajánlatkérő tájékoztatja a Bizottságot minden lényeges tényről, mindenekelőtt bármely törvényről, rendeletről, közigazgatási intézkedésről vagy egyezményről, amely a 27. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek való megfelelést érinti.

(2) Az e cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmet követően a Bizottság az e cikk (4) bekezdésében megállapított időszakon belül végrehajtási határozatot fogadhat el, amelyben megállapítja, hogy az 5–11. cikkben említett tevékenység a 27. cikkben meghatározott feltételek értelmében közvetlenül ki van-e téve versenynek. Az említett végrehajtási határozatot a 100. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az érintett tevékenység folytatására irányuló szerződések és az olyan tervpályázatok, amelyeket ilyen tevékenység folytatására szerveztek, nem tartoznak többé ezen irányelv hatálya alá az alábbi esetek bármelyikében:

a)      a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében előírt időszakon belül az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási határozatot fogadott el, megállapítva a 27. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát;

b)      a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében előírt időszakon belül nem fogadott el az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási határozatot.

(3) A (2) bekezdésben említett végrehajtási határozat elfogadására a következő időszakok állnak rendelkezésére:

a)      90 munkanap, ha a 27. cikk (3) bekezdésének első albekezdése alapján vélelmezhető az adott piacra történő szabad belépés;

b)      130 munkanap, az a) pontban említett esetektől eltérő esetben.

Az említett határidők az (1) bekezdés szerinti kérelem Bizottsághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődnek, vagy ha a kérelemmel együtt benyújtott információk hiányosak, akkor az összes információ beérkezését követő első munkanapon.

Az első albekezdésben meghatározott határidőket a Bizottság meghosszabbíthatja a kérelmet benyújtó tagállam vagy ajánlatkérő egyetértésével.

A Bizottság előírhatja az érintett tagállam vagy ajánlatkérő, vagy az e cikk (1) bekezdésében említett független nemzeti hatóság, illetve bármely illetékes nemzeti hatóság számára, ideértve a 93. cikkben említett felügyeleti testületet is, hogy egy alkalmas határidőn belül adjanak át minden szükséges információt vagy egészítsék ki, illetve tisztázzák a benyújtott információkat. Ha a válaszok későn érkeznek vagy nem teljesek, az első albekezdésben előírt határidőket fel kell függeszteni az információkérésben előírt határidő lejárta és az összes megfelelő információ beérkezése közötti időre.

(4) Ha egy tevékenység tekintetében egy adott tagállamban már folyik az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti eljárás, az ugyanabban a tagállamban, ugyanarra a tevékenységre vonatkozó további kérelmek az első kérelemre vonatkozóan megnyitott határidő lejártáig nem tekinthetőek új eljárásnak, és az első kérelemmel összefüggésben kell őket kezelni.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja az (1)–(4) bekezdés alkalmazásának részletes szabályait. Ez a végrehajtási jogi aktus meghatározza legalább:

a)      a (3) bekezdés első albekezdésében előírt határidők első és utolsó napjának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő tájékoztatási célú közzétételét, ideértve az említett határidők esetleges meghosszabbítását és felfüggesztését, jelen cikk (3) bekezdésének megfelelően;

b)      a 27. cikk (1) bekezdése lehetséges alkalmazhatóságának közzétételét e cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) pontja szerint;

c)      az e cikk (1) bekezdése szerinti kérelmek formai, tartalmi és egyéb jellemzőire vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket;

d)      az e cikk (3) bekezdése szerinti határidőkre vonatkozó rendelkezéseket.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 100. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

IV. FEJEZET Általános elvek

29. cikk Beszerzési elvek

Az ajánlatkérők a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el.

A beszerzést nem szabad azzal a céllal megtervezni, hogy az adott beszerzés kikerüljön a jelen irányelv hatálya alól, vagy mesterségesen korlátozza a versenyt.

30. cikk Gazdasági szereplők

(1) Azok a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők, akik, illetve amelyek a letelepedésük helye szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélése szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

A szolgáltatásnyújtásra és az építési beruházásra irányuló szerződések esetében azonban, valamint a szolgáltatásokat vagy beállítási és üzembe helyezési műveleteket is tartalmazó, árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a jogi személyektől megkövetelhető, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben tüntessék fel a kérdéses szerződés teljesítéséért felelős alkalmazottak nevét és megfelelő szakképesítését.

(2) Gazdasági szereplők csoportjai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. Az ajánlatkérők nem állapíthatnak meg a közbeszerzési eljárásokban való részvételre vonatkozó olyan külön feltételeket e csoportok számára, amelyek az egyéni részvételre jelentkezőkre nem érvényesek. Az említett csoportok számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében.

Az ajánlatkérők a szerződés csoport által történő teljesítésére vonatkozó külön feltételeket állapíthatnak meg, feltéve, hogy ezek a feltételek objektív okokkal indokolhatók és arányosak. E feltételek a csoport számára előírhatják, hogy meghatározott társasági formát hozzon létre, miután a szerződést elnyerte, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

31. cikk Fenntartott szerződések

A tagállamok a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát fenntarthatják védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, akiknek fő célja a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződéseket a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak több mint 30 %-a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló.

Az ajánlati felhívásban hivatkozni kell erre a cikkre.

32. cikk Titoktartás

(1) Az ajánlatkérők jogosultak a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket előírni, amelyek célja az ajánlatkérők által a beszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének megvédése, ideértve az olyan információkat, amelyeket a minősítési rendszer működésével kapcsolatban bocsátottak rendelkezésre, függetlenül attól, hogy ez a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény keretében történt-e a pályázati felhívás eszközeként.

(2) Ha a jelen irányelv, vagy az információ megszerzésére vonatkozó egyéb nemzeti jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségekre, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők jelen irányelv 64. és 69. cikkében előírt tájékoztatására vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek; ideértve, de nem kizárólagosan a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait.

33. cikk A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1) Az ajánlatkérők minden kommunikáció és információcsere esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhatnak, kivéve, ha a jelen irányelv 46., 47., 48. cikke, 49. cikkének (4) bekezdése, 65. cikkének (2) bekezdése, vagy 67. cikke alapján kötelező az elektronikus út alkalmazása:

a)      a (3), (4) és (5) bekezdés szerinti elektronikus eszközök;

b)      posta vagy fax;

c)      az (6) bekezdésben említett esetekben és körülmények között a telefon;

d)      az említett eszközök kombinációja.

A tagállamok a jelen irányelv 46., 47., 48. cikkében, 49. cikkének (4) bekezdésében, 65. cikkének (2) bekezdésében, vagy 67. cikkében meghatározottaktól eltérő helyzetekben is kötelezővé tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazását.

(2) A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

Az ajánlatkérők a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségének, valamint az ajánlatok és részvételi jelentkezések bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg az ajánlatok és a részvételi jelentkezések tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

(3) Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek biztosítaniuk kell a megkülönböztetésmentességet, valamint általánosan elérhetőnek és a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködő-képesnek kell lenniük, továbbá nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz. Az elektronikus átvételhez használt, a jelen bekezdés első albekezdésével összhangban lévőnek minősülő eszközök műszaki adatait és jellemzőit a IV. melléklet tartalmazza.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IV. mellékletben említett műszaki adatoknak és jellemzőknek a technikai fejlesztések vagy adminisztratív okok miatti módosítása tekintetében.

A technikai formátumok, valamint a feldolgozási és továbbítási szabványok interoperabilitásának biztosítása érdekében, különösen határokon átnyúló összefüggésben, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes konkrét technikai standardok kötelező használatának előírására, legalább az elektronikus benyújtás, az elektronikus katalógusok és az elektronikus hitelesítési eszközök tekintetében.

(4) Az ajánlatkérők szükség esetén megkövetelhetik olyan eszközök alkalmazását, amelyek nem általánosan elérhetők, feltéve, hogy alternatív hozzáférési utat kínálnak.

Az ajánlatkérők a következő esetek bármelyikében megfelelő alternatív hozzáférési utat kínálónak tekintendők:

a)      elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínálnak az említett eszközökhöz a hirdetmény IX. melléklet szerinti közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától. A hirdetmény, illetve a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ezek az eszközök elérhetőek;

b)      biztosítják, hogy az ajánlatkérő székhelyétől eltérő tagállamokban székhellyel rendelkező ajánlattevők hozzáférhessenek a beszerzési eljáráshoz ideiglenes vezérjelek használatával, amelyeket online, külön ellenszolgáltatás nélkül bocsátanak rendelkezésükre;

c)      alternatív csatornát tartanak fenn az ajánlatok elektronikus benyújtása számára.

(5) Az ajánlatok elektronikus továbbításához és átvételéhez használt eszközökre, valamint a részvételi jelentkezések elektronikus átvételéhez használt eszközökre a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)      az ajánlatok és részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásához szükséges leírásokra vonatkozó információt – az adatvédelmi kódolást és a dátumbélyegzést is beleértve – az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani;

b)      a hitelesítésre és az elektronikus aláírásra szolgáló eszközöknek és módszereknek meg kell felelniük a IV. melléklet követelményeinek;

c)      az ajánlatkérőknek meg kell határozniuk az adott beszerzési eljárás különböző szakaszaiban az elektronikus kommunikációs eszközökkel szemben elvárt biztonsági szintet; a biztonsági szintnek arányosnak kell lennie a kapcsolódó kockázatokkal;

d)      ha az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[43] meghatározott fokozott biztonságú elektronikus aláírásra van szükség, az aláírás érvényességi ideje alatt az ajánlatkérők kötelesek elfogadni a 2009/767/EK bizottsági határozatban[44] előírt megbízható szolgáltatók listájában szereplő minősített elektronikus tanúsítvánnyal kísért aláírásokat, függetlenül attól, hogy azokat biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták-e létre, a következő feltételek teljesülése esetén:

i.        létre kell hozniuk a kívánt elektronikus aláírási formátumot a 2011/130/EU bizottsági határozat[45] alapján, és életbe kell léptetniük a szükséges intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az említett formátumokat technikailag elő tudják állítani;

ii.       ha egy ajánlatot olyan minősített tanúsítvány segítségével írtak alá, amely szerepel a megbízható szolgáltatók listájában, nem alkalmazhatnak további követelményeket, amelyek akadályozhatják az ajánlattevőket az említett aláírások használatában.

(6) A részvételi jelentkezések továbbítására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a)      a közbeszerzési eljárásban való részvételre vonatkozó jelentkezést írásban vagy telefonon kell megtenni; utóbbi esetben a jelentkezés beérkezésére megállapított határidő lejárta előtt azt írásban meg kell erősíteni;

b)      az ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a telefaxon küldött részvételi jelentkezést postai vagy elektronikus úton erősítsék meg, amennyiben ez jogi bizonyítás céljából szükséges.

A b) pont alkalmazásában az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie a pályázati felhívásként alkalmazott hirdetményben, vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, hogy a faxon elküldött részvételi jelentkezéseket postán vagy elektronikus úton is meg kell erősíteni, valamint fel kell tüntetnie az ilyen információk elküldésére vonatkozó határidőt.

(7) 7.       A közbeszerzési eljárásokhoz elektronikusan feldolgozott adatokat az ajánlatkérő felhasználhatja arra, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése révén minden egyes szakaszban megelőzze, feltárja és korrigálja a hibákat.

34. cikk Általános kötelezettség az elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazására

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy legkésőbb két évvel a 101. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontot követően a jelen irányelv szerinti valamennyi beszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök - különösen elektronikus benyújtás - útján bonyolítsanak le, a jelen cikk követelményeivel összhangban.

Nem érvényes ez a kötelezettség azokban az esetekben, amikor az elektronikus eszközök használatához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban a (3) bekezdés értelmében. Az ajánlatok benyújtására egyéb kommunikációs eszközt használó ajánlatkérők felelőssége, hogy a beszerzési dokumentációban feltüntessék, hogy a gazdasági szereplőkkel kicserélendő információk sajátos jellege miatt az elektronikus út alkalmazásához olyan különleges eszközökre vagy fájlformátumokra lenne szükség, amelyek nem állnak széles körben rendelkezésre valamennyi tagállamban.

A következő esetekben úgy tekintendő, hogy az ajánlatkérőnek jogos indoka van arra, hogy ne írja elő az elektronikus kommunikációs eszközök használatát a benyújtási folyamat során:

a)           a műszaki leírás megjelenítése a beszerzés speciális természete miatt nem lehetséges az általánosan használt alkalmazások által támogatott fájlformátumok segítségével;

b)           a műszaki leírás megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazásokra védett engedélyezési rendszer vonatkozik, és az ajánlatkérő nem tudja ezeket letöltésre vagy távoli használatra hozzáférhetővé tenni;

c)           a műszaki leírás megjelenítésére alkalmas fájlformátumokat támogató alkalmazások olyan fájlformátumokat használnak, amelyeket semmilyen nyilvános vagy letölthető alkalmazás nem tud kezelni.

35. cikk Nómenklatúra

(1) A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK rendelettel elfogadott „Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t)” kell alkalmazni[46].

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. és a XVI. mellékletben szereplő hivatkozási számok alkalmazása tekintetében minden olyan esetben, amikor a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett, a jelen irányelv hatályának módosításával nem járó változásokat meg kell jeleníteni ebben az irányelvben.

36. cikk Összeférhetetlenség

(1) A tagállamok a 2. cikk 1. pontja szerinti ajánlatkérők tekintetében kötelesek bizonyos szabályokat előírni a jelen irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások - beleértve az eljárás megtervezését és előkészítését, a közbeszerzési dokumentáció összeállítását, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kiválasztását, valamint a szerződés odaítélését - lefolytatása során felmerülő összeférhetetlenség hatékony megelőzése, azonosítása és azonnali orvoslása érdekében, hogy elkerülhetővé váljon a verseny torzulása, és hogy biztosítsák az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot.

Az összeférhetetlenség fogalma legalább azokat a helyzeteket magában foglalja, amelyekben a személyek fenti (2) bekezdésben említett kategóriáinak közvetve vagy közvetlenül személyes érdekeltsége fűződik a közbeszerzési eljárás végeredményéhez, ami láthatóan hátrányosan befolyásolhatja feladataik pártatlan és objektív ellátását.

E cikk alkalmazásában személyes érdekeltséget jelent a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel meglévő bármilyen családi vagy érzelmi kapcsolat, gazdasági, politikai vagy egyéb közös érdekeltség, ideértve az összeférhetetlen szakmai érdekeltségeket is.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabályokat kell alkalmazni a személyeknek legalább az alábbi kategóriáit érintő összeférhetetlenségre:

a)      az ajánlatkérő szerv, a közbeszerzési szolgáltatók, illetve a közbeszerzési eljárás lebonyolításában részt vevő egyéb szolgáltatók alkalmazottai;

b)      az ajánlatkérő szerv vezetője, valamint az ajánlatkérő szerv döntéshozó testületeinek tagjai, akik, bár nem feltétlenül vesznek részt a közbeszerzési eljárás lebonyolításában, ettől függetlenül befolyásolhatják az eljárás eredményét.

(3) A tagállamok mindenekelőtt azt biztosítják, hogy

a)      a (2) bekezdés a) pontjában említett alkalmazottak kötelesek legyenek közölni a részvételre jelentkezőkkel vagy az ajánlattevőkkel kapcsolatos összeférhetetlenséget, amint arról tudomást szereznek, annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szerv korrekciós intézkedéseket hozhasson.

b)      a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek a beszerzési eljárás kezdetekor be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot a (2) bekezdés b) pontjában említett személyekkel fennálló minden olyan kiváltságos kapcsolatukról, amely ezeket a személyeket valószínűleg összeférhetetlenségi helyzetbe hozza; az ajánlatkérő szerv köteles feltüntetni a 94. cikkben említett egyedi jelentésben, hogy volt-e olyan részvételre jelentkező vagy ajánlattevő, aki nyilatkozatot nyújtott be.

Összeférhetetlenség esetén az ajánlatkérő szerv köteles megfelelő intézkedéseket hozni. Az említett intézkedések azzal járhatnak, hogy az érintett alkalmazottat kizárják az adott közbeszerzési eljárásban való részvételből, vagy átszervezik a kötelességeit és a feladatait. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

Ha kiváltságos viszonyra derül fény, az ajánlatkérő szerv köteles haladéktalanul tájékoztatni a 93. cikk szerint kijelölt felügyeleti szervet, valamint köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az odaítélési folyamatot ne befolyásolják jogtalanul, valamint hogy biztosítsák a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel való egyenlő bánásmódot. Ha az összeférhetetlenség egyéb módon nem orvosolható hatékonyan, az érintett részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt kizárják az eljárásból.

(4) A jelen a cikk alapján hozott összes intézkedést dokumentálni kell a 94. cikkben említett egyedi jelentésben.

37. cikk Jogellenes magatartás

A részvételre jelentkezők az eljárás kezdetekor kötelesek nyilatkozatot tenni, hogy az alábbiak egyikét sem tették, illetve teszik meg:

a)           nem befolyásolják jogtalanul az ajánlatkérő döntéshozatali folyamát, vagy nem szereznek meg olyan bizalmas információt, amely jogosulatlan előnyöket biztosítana számukra a közbeszerzési eljárásban;

b)           nem kötnek a verseny torzítására irányuló megállapodást a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, vagy

c)           nem szolgáltatnak szándékosan olyan félrevezető információt, amely lényegesen befolyásolhatja a kizárásra, a kiválasztásra vagy a szerződés odaítélésére vonatkozó döntéseket.

II. CÍM A SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET Eljárások

38. cikk A Kormányzati Közbeszerzési Megállapodásra (GPA) és az egyéb nemzetközi szerződésekre vonatkozó feltételek

(1) Amennyiben vonatkozik rájuk a Kormányzati Közbeszerzési Megállapodás Európai Unióról szóló 1. függelékének III., IV. és V. melléklete, valamint általános megjegyzései, továbbá vonatkoznak rájuk az Európai Uniót kötelező, a jelen irányelv V. mellékletében felsorolt nemzetközi szerződések, a 4. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett ajánlatkérők e megállapodások aláíróinak építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit nem részesíthetik kevésbé kedvező bánásmódban, mint az Európai Unió építési beruházásait, áruit, szolgáltatásait és gazdasági szereplőit. Azáltal, hogy ezt az irányelvet alkalmazzák a szóban forgó megállapodások aláíróira, az ajánlatkérők betartják az említett megállapodásokat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi egyezmények vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.

39. cikk Az eljárások kiválasztása

(1) Az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó szerződések odaítélésekor az ajánlatkérő az ezen irányelv rendelkezéseihez igazított eljárásokat alkalmazza, feltéve, hogy, a 42. cikk sérelme nélkül, ezen irányelvnek megfelelően pályázati felhívást tettek közzé.

A tagállamok kötelesek úgy rendelkezni, hogy az ajánlatkérők alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott nyílt, meghívásos, vagy pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárást.

(2) A pályázati felhívás az alábbi módok egyikén tehető meg:

a)      időszakos előzetes tájékoztató útján a 61. cikknek megfelelően, ha a szerződést meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban ítélik oda;

b)      minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény útján a 62. cikknek megfelelően, ha a szerződést meghívásos vagy tárgyalásos eljárásban, illetve innovációs partnerségben ítélik oda;

c)      ajánlati/részvételi felhívás útján a 63. cikknek megfelelően.

Az a) pontban említett esetben azok a gazdasági szereplők, amelyek kinyilvánították érdeklődésüket az időszakos előzetes tájékoztató közzétételét követően, felhívást kapnak arra, hogy érdeklődésüket írásban is erősítsék meg a „szándék megerősítésére vonatkozó felhívás” segítségével a 68. cikknek megfelelően.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérő csak a 42. cikkben kifejezetten megemlített különleges esetekben és körülmények között alkalmazhatja a pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárást.

40. cikk Nyílt eljárás

(1) A nyílt eljárásokban bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet a pályázati felhívás alapján.

Az ajánlatok beérkezésének minimális határideje a hirdetmény feladásának napjától számított 40 nap.

Az ajánlathoz csatolni kell a minőségi kiválasztáshoz kért információkat.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő időszakos előzetes tájékoztatót tett közzé, amelyet nem a pályázati felhívás eszközeként alkalmaznak, az ajánlatok beérkezésének ezen cikk (1) bekezdésének 2. albekezdése szerinti minimális határideje 20 napra csökkenthető, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)      az időszakos előzetes tájékoztató a VI. melléklet A. részének I. szakaszában előírt adatok mellett a VI. melléklet A. részének II. szakaszában előírt valamennyi adatot tartalmazza, amennyiben ezek az utóbbi adatok a időszakos előzetes tájékoztató közzétételekor rendelkezésre állnak;

b)      az időszakos előzetes tájékoztatót a hirdetmény elküldése előtt legalább 45 nappal és legfeljebb 12 hónappal közzétételre megküldték.

(3) Ha az ajánlatkérők által megfelelően indokolt sürgősségi helyzet kivitelezhetetlenné teszi a jelen cikk (1) bekezdésének második albekezdésében megállapított határidőt, a hirdetmény elküldésének időpontjától számított legalább 20 napos határidőt is meghatározhatnak.

(4) Az ajánlatkérő öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésére az (1) bekezdés 2. albekezdésében előírt határidőt, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat a 33. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének megfelelően elektronikus úton is be lehessen nyújtani.

41. cikk Meghívásos eljárás

(1) A meghívásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általános szabályként a hirdetmény, vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő meghívott. Az ajánlatkérő a 72. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkezőnek ugyanannyi ideje van ajánlata benyújtására.

Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő kitűz egy határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás elküldésének időpontjától számított 10 napnál.

42. cikk Pályázati felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárás

(1) A pályázati felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárások során a pályázati felhívás alapján a minőségi kiválasztáshoz előírt információ benyújtásával bármely gazdasági szereplő kérelmezheti részvételét.

A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje általános szabályként a hirdetmény, illetve ha időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás feladásától számított legalább 30 nap, és semmiképpen nem lehet 15 napnál kevesebb.

(2) Csak azok a gazdasági szereplők vehetnek részt a tárgyalásokon, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő meghívott. Az ajánlatkérő a 72. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Az ajánlatok beérkezésére nyitva álló határidőt az ajánlatkérő és a kiválasztott részvételre jelentkezők közötti kölcsönös megállapodás útján is megállapíthatják, feltéve, hogy minden részvételre jelentkezőnek ugyanannyi ideje van ajánlata benyújtására.

Ha nem tudnak megegyezni az ajánlatok beérkezésének határidejéről, az ajánlatkérő kitűz egy határidőt, amely semmiképpen nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás elküldésének időpontjától számított 10 napnál.

43. cikk Innovációs partnerség

(1) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az ajánlatkérők alkalmazhatják a jelen irányelvben szabályozott innovációs partnerséget. A tagállamok úgy határozhatnak, hogy az innovációs partnerséget nem ültetik át a nemzeti jogukba, vagy hogy alkalmazását bizonyos fajta beszerzések esetében korlátozzák.

Bármely gazdasági szereplő kérheti a részvételét az innovációs partnerségekben a 39. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett olyan pályázati felhívás esetében, amelynek célja egy strukturált partnerség létrehozása egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az eredményként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő megvásárlása érdekében, feltéve, hogy azok megfelelnek a megállapított teljesítményszinteknek és költségeknek.

(2) A partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, lehetőség szerint egészen az áru előállításáig vagy a szolgáltatások nyújtásáig. A partnerségnek rendelkeznie kell a partner által elérendő közbenső célokról, valamint a díjazás megfelelő részletekben történő kifizetéséről is. E célok alapján az ajánlatkérő minden egyes szakasz után úgy határozhat, hogy megszünteti a partnerséget, és új közbeszerzési eljárást indít a fennmaradó szakaszok tekintetében, feltéve, hogy megszerezte a vonatkozó szellemitulajdon-jogokat.

(3) A szerződést a pályázati felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárás 42. cikkben leírt szabályai szerint kell odaítélni.

A részvételre jelentkezők kiválasztása során az ajánlatkérőnek kiemelt figyelmet kell fordítania az ajánlattevőknek a kutatás és a fejlesztés, vagy az innovatív megoldások terén meglévő kapacitásával és tapasztalatával kapcsolatos kritériumokra. Az ajánlatkérő a 72. cikk (2) bekezdésében szereplő rendelkezéseknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.

Csak azok a gazdasági szereplők nyújthatnak be az ajánlatkérő által meghatározott - a létező megoldásokkal nem megoldható - igények teljesítésére irányuló kutatási és fejlesztési projektet, amelyeket a kért információk értékelését követően az ajánlatkérő meghívott. A szerződés kizárólag a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján ítélhető oda, a 76. cikk (1) bekezdése a) pontjával összhangban.

(4) A partnerség felépítésének, különösen a különböző szakaszok tartamának és értékének tükröznie kell a javasolt megoldás innovatív jellegének fokát és a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez szükséges kutatási és innovációs tevékenységek sorát. A partnerség eredményeként létrejövő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megvásárlására irányuló szerződés értékének és tartamának megfelelő határok között kell maradnia, figyelembe véve a költségek - ideértve az innovatív megoldás kifejlesztése során felmerült költségeket is - megtérítésének, valamint a megfelelő nyereség elérésének igényét.

Az ajánlatkérő nem élhet az innovációs partnerséggel a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

44. cikk A pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

Az ajánlatkérők pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhatnak a következő esetekben:

a)           amennyiben előzetes pályázati felhívást követően nem nyújtottak be ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést, feltéve, hogy a szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen;

b)           ha valamely szerződés kizárólag kutatás, kísérlet, tanulmány vagy fejlesztés célját szolgálja, és nem nyereségszerzésre vagy a kutatási és fejlesztési költségek fedezésére irányul, és amennyiben az ilyen szerződés odaítélése nem sérti azoknak a későbbi szerződéseknek a versenytárgyalás alapján történő odaítélését, amelyek kifejezetten ezeket a célokat szolgálják;

c)           ha a beszerzés célja egy műalkotás létrehozása vagy megszerzése;

d)           ha az alábbi okok valamelyike miatt az építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat csak egy konkrét gazdasági szereplő képes teljesíteni:

i.        technikai okokból nincs verseny;

ii.       szabadalmak, szerzői jogok vagy egyéb szellemitulajdon-jogok védelme;

iii.       más kizárólagos jogok védelme.

Ez a kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a közbeszerzés paramétereit;

e)           amennyiben feltétlenül szükséges, ha a vis maior által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be. A rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérőnek betudhatók;

f)            árubeszerzésre irányuló szerződések esetében a korábbi nyertes szállító általi olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy a mindennapi áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a szállító megváltozása esetén az ajánlatkérő arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező anyagot szerezzen be, amely összeegyeztethetetlenséget, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne;

g)           olyan új építési munkákat, illetve szolgáltatásokat illetően, amelyek attól a nyertes ajánlattevőtől megrendelt munkák megismétléséből állnak, akinek, illetve amelynek ugyanaz az ajánlatkérő már odaítélt egy korábbi szerződést, feltéve, hogy ezek az építési munkák, illetve szolgáltatások megfelelnek egy olyan alapprojektnek, amelyre az eredeti szerződést a 39. cikk (1) bekezdése szerinti eljárást követően ítélték oda;

h)           árutőzsdén vagy egyéb hasonló piacokon - például villamosenergia-tőzsdén - jegyzett és vásárolt áruk esetében;

i)            előnyös vásárlások esetében, amennyiben az árubeszerzésnél alkalom nyílik egy nagyon rövid ideig fennálló, különösen előnyös lehetőség kihasználására, amelynél az ár a rendes piaci áraknál lényegesen alacsonyabb;

j)            akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, vagy a nemzeti törvények vagy rendeletek szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;

k)           szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amennyiben az adott szerződés a jelen irányelv rendelkezései szerint szervezett tervpályázatot követően jön létre, és az alkalmazandó szabályok értelmében a pályázat nyertesének vagy egyik nyertesének kell odaítélni; az utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokra.

Az a) pont alkalmazásában akkor nem tekintendő megfelelőnek egy ajánlat, ha:

a)           szabálytalan vagy elfogadhatatlan, és

b)           egyáltalán nem releváns a szerződés szempontjából, mivel nem képes teljesíteni az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényeit.

Az ajánlatok különösen akkor tekintendők szabálytalannak, ha nem felelnek meg a közbeszerzési dokumentumoknak, vagy ha az ajánlott árak védve vannak a rendes versenymechanizmusoktól;

Az ajánlatok különösen akkor tekintendők elfogadhatatlannak, ha:

a)           késve érkeztek;

b)           olyan ajánlattevők nyújtották be őket, akik nem rendelkeznek a szükséges képesítésekkel;

c)           az áruk meghaladja az ajánlattevő által a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott költségvetést,

d)           az árat kirívóan alacsonynak találták a 79. cikk rendelkezései szerint.

E cikk (1) bekezdése g) pontjának alkalmazásában az alapprojektnek utalnia kell a lehetséges további építési beruházások vagy szolgáltatások terjedelmére, és azokra a feltételekre, amelyek szerint azokat oda fogják ítélni. Amint az első projektre ajánlati felhívást tettek közzé, közölni kell, hogy ez az eljárás alkalmazható, és az ajánlatkérő a 12. és a 13. cikk rendelkezéseinek alkalmazásakor figyelembe veszi a későbbi építési munkák, illetve szolgáltatások becsült összköltségét.

II. FEJEZET Az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei

45. cikk Keretmegállapodások

(1) Az ajánlatkérők keretmegállapodásokat köthetnek, amennyiben alkalmazzák a jelen irányelvben előírt eljárásokat.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több gazdasági szereplő között létrejött megállapodást jelent, amelynek célja az egy adott időszakban odaítélendő szerződésekre irányadó feltételek megállapítása, különösen az árra és – szükség szerint – az előirányzott mennyiségekre vonatkozóan.

A keretmegállapodás tartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretmegállapodás tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a jelen bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásokkal összhangban kell odaítélni.

Az említett eljárások csak az ajánlati felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, vagy ha a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati felhívásban egyértelműen e célból megjelölt ajánlatkérők és a keretmegállapodásban eredetileg is részes fél gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések semmiképpen nem módosíthatják lényegesen a keretmegállapodásban megállapított feltételeket, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

Az ajánlatkérő nem élhet vissza a keretmegállapodással a verseny akadályozása, korlátozása vagy torzítása céljából.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek szerint kell odaítélni.

E szerződések odaítélése érdekében az ajánlatkérő írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve.

(4) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egynél több gazdasági szereplővel kerül sor, az az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:

a)      a keretmegállapodás feltételei szerint - a verseny újbóli megnyitása nélkül -, amennyiben a keretmegállapodás az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közül melyik teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árukat; ez utóbbi feltételeket fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentumokban;

b)      amennyiben nincs az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra és árukra vonatkozó valamennyi feltétel meghatározva a keretmegállapodásban, a versenynek a keretmegállapodásban félként szereplő gazdasági szereplők közötti újbóli megnyitása útján.

(5) A (4) bekezdés b) pontjában említett versenynek ugyanazokon a feltételeken kell alapulnia, mint amelyeket a keretmegállapodás odaítélésekor alkalmaztak, illetve ha szükséges, akkor pontosabban megfogalmazott feltételeken, továbbá adott esetben a keretmegállapodás dokumentációjában említett egyéb feltételeken, az alábbi eljárással összhangban:

a)      az ajánlatkérő minden odaítélendő szerződés esetében írásban konzultál a szerződés teljesítésére képes gazdasági szereplőkkel;

b)      az ajánlatkérő meghatároz egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy minden egyes szerződésre vonatkozóan megtörténhessen az ajánlatok benyújtása, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a szerződés tárgyának összetettsége és az ajánlatok beküldéséhez szükséges idő;

c)      az ajánlatokat írásban kell benyújtani, és tartalmuknak az ajánlattételi határidő lejártáig bizalmasnak kell maradnia;

d)      az ajánlatkérő minden egyes szerződést annak az ajánlattevőnek ítél oda, aki, illetve amely a keretmegállapodás dokumentációjában megállapított odaítélési szempontok alapján a legjobb ajánlatot nyújtotta be.

46. cikk Dinamikus beszerzési rendszerek

(1) A ajánlatkérők azon gyakori beszerzések lebonyolítására, amelyek jellemzői – a piacon általában rendelkezésre álló formában – megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, dinamikus beszerzési rendszert használhatnak. A dinamikus beszerzési rendszert teljes mértékben elektronikus folyamatként kell működtetni, amely érvényességi ideje alatt bármely olyan gazdasági szereplő számára nyitott, aki, illetve amely megfelel a kiválasztás szempontjainak.

(2) A szerződések dinamikus beszerzési rendszerben történő odaítélése érdekében az ajánlatkérő a meghívásos eljárás szabályait követi. A kiválasztási szempontoknak megfelelő összes részvételre jelentkezőt fel kell venni a rendszerbe; a rendszerbe felvehető részvételre jelentkezők száma nem korlátozható a 72. cikk (2) bekezdésének megfelelően. A dinamikus beszerzési rendszerrel összefüggésben mindennemű kommunikációt elektronikus úton kell elvégezni, a 33. cikk (2)-(6) bekezdéseinek megfelelően.

(3) A szerződések dinamikus beszerzési rendszer alapján történő odaítélése céljából az ajánlatkérő:

a)      pályázati felhívást tesz közzé, amelyben egyértelműen közli, hogy dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz;

b)      az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltünteti legalább az előirányzott beszerzések jellegét és becsült mennyiségét, továbbá a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt;

c)      a 67. cikkel összhangban korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál az ajánlattételhez szükséges dokumentációhoz és a kiegészítő dokumentumokhoz a rendszer érvényességének idejére.

(4) Az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer működésének teljes időtartama alatt biztosítja valamennyi gazdasági szereplő számára annak lehetőségét, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek mellett részvételre jelentkezzen a rendszerbe. Az ajánlatkérők a kérelmek kiválasztási szempontok szerinti értékelését kötelesek az azok beérkezésétől számított 10 napon belül véglegesíteni.

Az ajánlatkérő az első albekezdésben említett gazdasági szereplőt a lehető leghamarabb értesíti, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

(5) A 68. cikkel összhangban az ajánlatkérő a dinamikus beszerzési rendszer minden egyes közbeszerzése tekintetében minden megfelelő résztvevőt felhív arra, hogy nyújtsa be ajánlatát.

Az ajánlatkérő annak az ajánlattevőnek ítéli oda a szerződést, amely, illetve aki a dinamikus beszerzési rendszerről szóló hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve ha a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati felhívásban megállapított bírálati szempontok alapján a legjobb ajánlatot tette. E szempontokat adott esetben az első albekezdésben említett felhívásban pontosítani is lehet.

(6) Az ajánlatkérők a pályázati felhívásban jelzik a dinamikus beszerzési rendszer működésének tartamát. A működés tartamában bekövetkezett minden változásról az alábbi formanyomtatványok felhasználásával tájékoztatják a Bizottságot:

a)      ha a működés időtartama a rendszer megszüntetése nélkül módosul, a dinamikus beszerzési rendszere vonatkozó pályázati felhíváshoz eredetileg használt formanyomtatvány;

b)      ha megszűnik a rendszer, a 64. cikkben említett, tájékoztató az eljárás eredményéről.

(7) Az érdekelt gazdasági szereplők, illetve a dinamikus beszerzési rendszerben résztvevők terhére semmilyen díj nem számolható fel.

47. cikk Elektronikus árlejtések

(1) Az ajánlatkérők elektronikus árlejtéseket is alkalmazhatnak, amelyekben új – lefelé kiigazított – árakat és/vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket mutatnak be.

E célból az ajánlatkérők egy ismétlődő elektronikus folyamatot (elektronikus árlejtést) alkalmaznak, amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

(2) A nyílt, a meghívásos és a pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a szerződési feltételek pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árlejtés megtartható a 45. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 46. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is.

(3) Az elektronikus árlejtés a következő feltételek valamelyikén alapul:

a)      kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb költség alapján ítélik oda,

b)      az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékein, amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(4) Az elektronikus árlejtés tartása mellett döntő ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, vagy, amennyiben a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati felhívásban. Az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak legalább a VII. mellékletben meghatározott információt tartalmaznia kell.

(5) Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árlejtést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési szemponttal vagy szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Egy ajánlat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha azt megfelelő ajánlattevő nyújtotta be és összhangban van a műszaki leírással.

Minden, elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, a felhívásban szereplő utasítások szerinti összeköttetés felhasználásával, a megjelölt időpontban. Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások feladása után két munkanappal kezdődhet meg.

(6) Amennyiben a szerződést a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett ajánlat tekintetében a 76. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozással összhangban végzett teljes körű értékelés eredményét csatolni kell.

A felhívásnak azt az elektronikus árlejtés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához szükséges. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a pályázati felhívásként alkalmazott tájékoztatóban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását. E célból bármely értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell előírni.

(7) Az ajánlatkérőnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, feltéve, hogy ezt jelezték a dokumentációban. Bármikor bejelentheti az árlejtés bármely konkrét szakaszában résztvevők számát is. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

(8) Az ajánlatkérő az elektronikus árlejtést a következő variációk közül egy vagy több módszert alkalmazva zárja le:

a)      az előre megadott napon és időpontban;

b)      abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c)      ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az elektronikus árlejtést a c) ponttal összhangban – esetleg azt a b) pontban megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árlejtésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetni minden egyes árlejtési szakasz ütemtervét.

(9) Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő a szerződést a 76. cikkel összhangban, az elektronikus árlejtés eredményei alapján ítéli oda.

48. cikk Elektronikus katalógusok

(1) Amennyiben az ajánlatkérők előírják, hogy a 33. cikkel összhangban elektronikus kommunikációs utat kell alkalmazni, előírhatják, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában nyújtsák be.

A tagállamok a közbeszerzések bizonyos fajtái esetében kötelezővé tehetik az elektronikus katalógusok használatát.

Az elektronikus katalógus formájában benyújtott ajánlatokhoz az ajánlatot kiegészítő egyéb dokumentumok mellékelhetők.

(2) Az elektronikus katalógusokat a részvételre jelentkezőknek vagy az ajánlattevőknek egy konkrét közbeszerzési eljárásban való részvétel céljából kell létrehozniuk, az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírással és formátummal összhangban.

Ezenkívül az elektronikus katalógusoknak meg kell felelniük az elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó követelményeknek, valamint az ajánlatkérő által a 33. cikkel összhangban meghatározott további előírásoknak is.

(3) Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérők kötelesek:

a)      közölni ezt a hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban;

b)      az ajánlattételhez szükséges dokumentációban a 33. cikk (5) bekezdése szerint feltüntetni az elektronikus katalógussal, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

(4) Ha az ajánlatok elektronikus formában történő benyújtását követően egynél több gazdasági szereplővel kerül sor keretmegállapodás megkötésére, az ajánlatkérők rendelkezhetnek úgy, hogy a verseny egyes konkrét szerződések tekintetében való újbóli megnyitása a frissített katalógusok alapján menjen végbe. Ilyen esetben az ajánlatkérők az alábbi alternatív módszerek egyikét alkalmazzák:

a)      felhívják az ajánlattevőket, hogy a szóban forgó konkrét szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b)      tájékoztatják az ajánlattevőket, hogy a már benyújtott katalógusokból tervezik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó konkrét szerződéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek; feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretmegállapodással kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

(5) Ha az ajánlatkérők a (4) bekezdés b) pontjának megfelelően újból megnyitják a versenyt, meg kell határozniuk azt az időpontot, amikor a szóban forgó konkrét szerződéshez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését tervezik, és lehetőséget kell adni az ajánlattevőknek az információk összegyűjtésének megtagadására.

Az ajánlatkérőknek megfelelő időt kell hagyniuk az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

A szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérők átadják az összegyűjtött információkat az érintett ajánlattevőnek, hogy lehetőséget adjanak neki az így létrehozott ajánlat helyességének megtámadására vagy megerősítésére.

(6) Az ajánlatkérők dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződéseket is odaítélhetik e módszerrel, amennyiben a dinamikus beszerzési rendszerben való részvételre irányuló felhívást az ajánlatkérő által megállapított műszaki leírásnak és formátumnak megfelelő elektronikus katalógus kíséri. A katalógust utólag kell kitölteniük a részvételre jelentkezőknek, akkor, amikor tájékoztatják őket az ajánlatkérő azzal kapcsolatos szándékáról, hogy az ismertetett információgyűjtés útján alakítsanak ki ajánlatokat. Az információgyűjtést a (4) bekezdés b) pontja, valamint az (5) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

49. cikk Központosított beszerzési tevékenységek és központi beszerző szervek

(1) Az ajánlatkérők valamely központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhetnek meg építési beruházást, vásárolhatnak árukat és/vagy rendelhetnek meg szolgáltatásokat.

(2) A tagállamok kötelesek biztosítani annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérők igénybe vehessenek olyan központosított beszerzési tevékenységeket, amelyeket egy másik tagállamban létrehozott központi beszerző szervek kínálnak.

(3) A központosított beszerzési tevékenységek igénybevételével történő beszerzés esetén az ajánlatkérő akkor teljesíti a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit, ha az érintett közbeszerzési eljárásokat és azok teljesítését a központi beszerző szerv önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig.

Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárás vagy az abból eredő szerződések teljesítésének egyes szakaszait az érintett ajánlatkérő bonyolítja le, az általa lefolytatott szakaszok tekintetében továbbra is az ajánlatkérő felel a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

(4) A központi beszerző szerv által lebonyolított összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégezni, a 33. cikk előírásaival összhangban.

(5) Az ajánlatkérők a jelen irányelvben szereplő rendelkezések alkalmazása nélkül kiválaszthatnak egy központi beszerző szervet a központosított beszerzési tevékenységek nyújtására, ideértve azt az esetet is, amikor a központi beszerző szerv ennek elvégzéséért díjazásban részesül.

(6) A központi beszerző szerv gondoskodik a központi beszerzési tevékenységei során általa kötött szerződések, keretmegállapodások vagy dinamikus beszerzési rendszerek teljesítése során megvalósított összes ügylet dokumentálásáról is.

50. cikk Kiegészítő beszerzési tevékenységek

A kiegészítő beszerzési tevékenységek szolgáltatóit a jelen irányelvben meghatározott beszerzési eljárásoknak megfelelően kell kiválasztani.

51. cikk Alkalmi közös beszerzés

(1) Egy vagy több ajánlatkérő megállapodhat egyes konkrét beszerzések közös megvalósításáról.

(2) Ha az érintett közbeszerzési eljárásokat egyetlen ajánlatkérő önállóan folytatja le azok minden szakaszában, a pályázati felhívás közzétételétől az ebből eredő szerződés vagy szerződések teljesítésének befejezéséig, az adott ajánlatkérő kizárólagos felelősséggel tartozik a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

Ugyanakkor, ha a közbeszerzési eljárásokat vagy az azokból eredő szerződéseket a részt vevő ajánlatkérők közül egynél több folytatja le, illetve teljesíti, az általuk lefolytatott szakaszok tekintetében továbbra is az adott ajánlatkérők felelnek a jelen irányelv szerinti kötelezettségek teljesítéséért.

52. cikk Különböző tagállamok ajánlatkérőinek közös beszerzése

(1) Az I. cím III. fejezete 2. szakasza 2. alszakaszának sérelme nélkül: különböző tagállamok ajánlatkérői közösen is odaítélhetnek szerződéseket a jelen cikkben leírt valamely módon.

(2) Több ajánlatkérő egy másik tagállamban lévő központi beszerző szervtől vagy azon keresztül rendelhet meg építési beruházást, vásárolhat árukat és/vagy rendelhet meg szolgáltatásokat. Ilyen esetben a közbeszerzési eljárást a központi beszerző szerv helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(3) Több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő közösen is odaítélhet egy szerződést. Ilyen esetben a részt vevő ajánlatkérők megállapodást kötnek, amely megállapítja:

a)      a közbeszerzési eljárásra alkalmazandó nemzeti rendelkezéseket;

b)      a közbeszerzési eljárás belső megszervezését, ideértve az eljárás irányítását, a felelősség megosztását, a beszerzendő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások elosztását és a szerződések megkötését.

Az alkalmazandó nemzeti jog a) pont szerinti meghatározásakor az ajánlatkérők bármely olyan tagállam nemzeti rendelkezéseit kiválaszthatják, amelyben legalább egy résztvevő működik.

(4) Ha több, különböző tagállamokban lévő ajánlatkérő létrehozott egy közös jogalanyt, ideértve az 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[47] szerinti európai regionális együttműködési csoportosulást, vagy más, az uniós jog által létrehozott jogalanyt, a részt vevő ajánlatkérőknek a közös jogalany illetékes szervének döntése útján meg kell állapodniuk arról, hogy melyik alábbi tagállam nemzeti közbeszerzési szabályait alkalmazzák:

a)      annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit, amelyben a közös jogalany székhelye található;

b)      annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit, amelyben a közös jogalany a tevékenységét végzi.

A megállapodás létrehozható határozatlan időre, ha azt a közös jogalany létesítő okiratában rögzítik, határozott időre vagy a szerződések meghatározott fajtáira, illetve egy vagy több egyedi szerződés odaítélésére.

(5) Ha nincs olyan szerződés, amely meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, a szerződés odaítélésére vonatkozó nemzeti jogot az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:

a)      ha az eljárást egy ajánlatkérő bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, ennek az ajánlatkérőnek a nemzeti rendelkezéseit kell alkalmazni;

b)      ha az eljárást nem egy ajánlatkérő bonyolítja le vagy irányítja a többiek nevében, és

i.        építési beruházásra irányuló szerződésről van szó, az ajánlatkérők annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az építési beruházások többsége végbemegy;

ii.       szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződésről van szó, az ajánlatkérők annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amelyben az szolgáltatások vagy az áruk nagyobb részét nyújtják;

c)      ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg az a) vagy a b) pontok alapján, az ajánlatkérők azon ajánlatkérő helye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák, amely a költségek legnagyobb részét viseli.

(6) Ha nincs olyan szerződés, amely a (4) bekezdés szerint meghatározná az alkalmazandó közbeszerzési jogot, az olyan közös jogalanyok által lebonyolított közbeszerzési eljárásokra vonatkozó nemzeti jogot, amelyeket a különböző tagállamokban lévő ajánlatkérők hoztak létre, az alábbi szabályok szerint kell megállapítani:

a)      ha az eljárást a közös jogalany illetékes szerve folytatja le vagy irányítja, annak a tagállamnak a nemzeti rendelkezései alkalmazandók, amelyben a jogalany székhelye található;

b)      ha az eljárást a jogalany valamely tagja bonyolítja le vagy irányítja a jogalany nevében, az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szabályok alkalmazandók;

c)      ha az alkalmazandó nemzeti jog nem határozható meg az (5) bekezdés a) vagy b) pontja alapján, az ajánlatkérők a jogalany székhelye szerinti tagállam nemzeti rendelkezéseit alkalmazzák.

(7) Egy vagy több ajánlatkérő egyedi szerződéseket egy másik tagállamban lévő ajánlatkérővel, illetve azzal közösen kötött keretmegállapodás alapján is odaítélhet, amennyiben a keretmegállapodás olyan különös rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az adott ajánlatkérőt, illetve ajánlatkérőket feljogosítják az egyedi szerződések odaítélésére.

(8) Azokra a döntésekre, amelyek a szerződések határokon átnyúló közbeszerzés keretében történő odaítéléséről szólnak, az alkalmazandó nemzeti jog alapján rendelkezésre álló szokásos felülvizsgálati mechanizmusok vonatkoznak.

(9) A felülvizsgálati mechanizmusok hatékony működésének érdekében a tagállamok biztosítják a 92/13/EGK tanácsi irányelv[48]szerinti, más tagállamban lévő felülvizsgálati testületek által hozott határozatoknak a hazai jogrendszerben történő teljes körű végrehajtását, amennyiben ezek a határozatok a területükön létrehozott olyan ajánlatkérőket is érintenek, amelyek részt vesznek az adott határokon átnyúló közbeszerzési eljárásban.

III. FEJEZET Az eljárás menete

1. szakasz: Előkészítés

53. cikk Előzetes piaci konzultációk

(1) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérők piaci konzultációkat folytathatnak annak érdekében, hogy felmérjék a piac szerkezetét, adottságait és kapacitását, valamint hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a beszerzési terveikről és követelményeikről.

E célból az ajánlatkérők tanácsot kérhetnek, illetve fogadhatnak el igazgatási támogatást nyújtó szervezetektől, harmadik személyektől vagy piaci szereplőktől, feltéve, hogy a tanácsadás nem jelenti a verseny akadályozását, és nem eredményezi a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértését.

(2) Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő vagy valamely részvételre jelentkezőhöz, illetve ajánlattevőhöz kapcsolódó vállalkozás tanácsot adott az ajánlatkérőnek, vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő köteles megfelelő intézkedéseket tenni annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó részvételre jelentkező vagy ajánlattevő részvétele ne torzítsa a versenyt.

Ezek közé az intézkedések közé tartozik a részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlattevőnek a beszerzési eljárás előkészítésében való részvételével kapcsolatban kicserélt, illetve abból származó releváns információ közlése a többi részvételre jelentkezővel és ajánlattevővel, valamint az ajánlatok beérkezésére megállapított megfelelő határidők. Az érintett részvételre jelentkező vagy ajánlattevő csak akkor zárható ki az eljárásból, ha nincs más eszköz arra, hogy az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség betartását biztosítsák.

Az ilyen kizárást megelőzően biztosítani kell a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek annak lehetőségét, hogy bebizonyítsák, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvételük nem képes a verseny torzítására. A meghozott intézkedéseket dokumentálni kell a 94. cikkben előírt egyedi jelentésben.

54. cikk Műszaki leírás

(1) A VIII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A leírásnak meg kell határoznia az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.

E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának vagy nyújtásának vagy a 2. cikk 22. pontja szerinti életciklus bármely más szakaszának sajátos folyamatára.

A műszaki leírásnak meg kell határoznia továbbá, hogy szükség lesz-e a szellemitulajdon-jogok átruházására.

Minden olyan beszerzés esetében, amelynek a tárgyát személyek általi felhasználásra szánják - akár a nagyközönség, akár az ajánlatkérő alkalmazottai általi felhasználásra -, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve a műszaki leírást úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a fogyatékkal élők számára való hozzáférhetőség szempontjait és a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást.

Ha az Unió jogalkotási aktusban kötelező hozzáférhetőségi standardokat fogad el, a műszaki leírásokat - amennyiben a hozzáférhetőség szempontjait érintik - ezen aktusra való hivatkozással kell megállapítani.

(2) A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell garantálnia valamennyi gazdasági szereplő számára a beszerzési eljáráshoz, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását.

(3) Az uniós joggal összeegyeztethető kötelező nemzeti műszaki szabályok sérelme nélkül, a műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell kidolgozni:

a)      a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények alapján - ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is - feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának meghatározását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését;

b)      a műszaki leírásra való hivatkozással és – a következő sorrendben – a következőkre történő hivatkozással: az építési beruházási munkák tervezésére, számítási módszerére és kivitelezésére, valamint az áruk felhasználására vonatkozó európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok, európai műszaki tanúsítványok, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervezetek által létrehozott egyéb műszaki hivatkozási rendszerek vagy – ezek hiányában – nemzeti szabványok, nemzeti műszaki tanúsítványok, illetve nemzeti műszaki leírások; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

c)      az a) pontban említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények alapján, az e teljesítménynek, illetve funkcionális követelményeknek való megfelelés feltételezését lehetővé tevő, a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással;

d)      egyes jellemzők tekintetében a b) pontban említett műszaki leírásra történő hivatkozással, más jellemzők tekintetében pedig az a) pontban említett teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre történő hivatkozással.

(4) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével, a műszaki leírás nem hivatkozhat olyan adott márkára vagy forrásra, illetve különleges eljárásra, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, amely egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítését vagy kiszorítását eredményezné. Az ilyen hivatkozás kivételes esetekben megengedhető, amennyiben nem lehetséges a szerződés tárgyának (3) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(5) Ha az ajánlatkérő él a (3) bekezdés b) pontjában említett leírásokra történő hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, áruk és szolgáltatások nem felelnek meg az általa hivatkozott leírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve az 56. cikkben említett bizonyítási eszközt is - bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki leírásokban meghatározott követelményeknek.

(6) Ha az ajánlatkérő él a teljesítmény, illetve a funkcionális követelményekkel kapcsolatos műszaki leírás megállapításának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott lehetőségével, nem utasíthat vissza olyan, árubeszerzésre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra irányuló ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt átültető nemzeti szabványnak, európai műszaki tanúsítványnak, közös műszaki leírásnak, nemzetközi szabványnak vagy valamely európai szabványügyi szervezet által létrehozott műszaki referenciarendszernek, amennyiben ezek a leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel - ideértve az 56. cikkben említett bizonyítási eszközt is - bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek.

55. cikk Címkék

(1) Amennyiben az ajánlatkérők valamely építési beruházással, szolgáltatással vagy áruval összefüggésben környezetvédelmi, szociális vagy egyéb jellemzőket állapítanak meg az 54. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, megkövetelhetik, hogy a szóban forgó építési beruházás, szolgáltatás vagy áru meghatározott címkével legyen ellátva, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)      a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a szerződés tárgyát képező építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

b)      a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg, vagy azok egyéb objektív módon igazolható, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapulnak;

c)      a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – ideértve a kormányzati szerveket, fogyasztókat, gyártókat, forgalmazókat és környezetvédelmi szervezeteket – részt vehetett;

d)      a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

e)      a címkére vonatkozó kritériumokat a címkéért folyamodó gazdasági szereplőtől független harmadik fél határozza meg.

A meghatározott címkét előíró ajánlatkérők minden olyan egyenértékű címkét kötelesek elfogadni, amelyek teljesítik az ajánlatkérő szervek által feltüntetett címkére vonatkozó követelményeket. A címkével nem rendelkező termékek esetében az ajánlatkérő szervek a gyártó műszaki dokumentációját vagy más megfelelő bizonyítási eszközt is kötelesek elfogadni.

(2) Ha a címke megfelel az (1) bekezdés b), c), d) és e) pontjaiban előírt feltételeknek, azonban a szerződés tárgyához nem kapcsolódó követelményeket is előír, az ajánlatkérők a műszaki leírást az adott címke részletes leírására vagy szükség esetén annak a szerződés tárgyához kapcsolódó, és az adott tárgy jellemzőinek meghatározására alkalmas részeire való hivatkozással is meghatározhatják.

56. cikk Vizsgálati jelentések, tanúsítás és egyéb bizonyítási eszközök

(1) Az ajánlatkérők megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplők a műszaki leírásnak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be egy elismert szervtől származó vizsgálati jelentést vagy egy ilyen szervtől származó tanúsítványt.

Ha az ajánlatkérők előírják egy konkrét műszaki leírásnak való megfelelőséget igazoló, elismert szerv által készített tanúsítvány benyújtását, az ajánlatkérőknek az ezzel egyenértékű más elismert szervek által kiadott tanúsítványokat is el kell fogadniuk.

(2) Az ajánlatkérők az (1) bekezdésben említetteken kívül más megfelelő bizonyítási eszközöket – például a gyártó műszaki dokumentációját – is kötelesek elfogadni, ha az érintett gazdasági szereplő nem fér hozzá az (1) bekezdésben említett tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nincs lehetősége azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére.

(3) Az elismert szervek e cikk (1) bekezdésének értelmében olyan vizsgáló és kalibráló laboratóriumok, valamint tanúsító és ellenőrző szervek, amelyeket a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[49] szerint akkreditáltak.

(4) A tagállamok kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden információt, amely az említett műszaki követelményeknek való megfelelőség bizonyítására az 52. cikk (6) bekezdésének, az 55. cikk (1)-(3) bekezdésének és a jelen cikknek megfelelően benyújtott bizonyítékokkal és okiratokkal kapcsolatos. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást a 96. cikkel összhangban adják.

57. cikk Műszaki leírások közlése

(1) Az ajánlatkérő kérésre a szerződés megszerzésében érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére bocsátják az árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseikben rendszeresen említett műszaki leírásokat vagy azokat a műszaki leírásokat, amelyeket olyan szerződésekhez kíván alkalmazni, ahol a pályázati felhívás egy időszakos előzetes tájékoztató. Az említett műszaki leírásokat elektronikus úton, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosítva bocsátják rendelkezésre, ellenszolgáltatás nélkül.

(2) Amennyiben e műszaki leírások az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló olyan dokumentumokon alapulnak, amelyeket elektronikus úton, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést biztosítva bocsátottak rendelkezésre, ellenszolgáltatás nélkül, elegendő az e dokumentumokra való hivatkozás.

58. cikk Változatok

(1) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az ajánlattevő által benyújtott és az ajánlatkérő által megállapított minimumkövetelményeknek megfelelő változatokat.

Az ajánlatkérő az ajánlattételhez szükséges dokumentációban meghatározza, hogy engedélyezi-e változatok benyújtását, és ha igen, a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Ha a változatokat engedélyezték, az ajánlatkérők arról is kötelesek gondoskodni, hogy a kiválasztott odaítélési szempontok a szóban forgó minimumkövetelményeknek megfelelő változatokra, valamint azokra a megfelelő ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek, amelyek nem változatok.

(2) Árubeszerzésre vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések odaítélési eljárásai esetében azok az ajánlatkérők, amelyek engedélyezték változatok benyújtását, nem utasíthatnak el valamely változatot kizárólag azon az alapon, hogy az adott változat, amennyiben sikeres, inkább szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést eredményezne, mint árubeszerzésre irányulót, vagy inkább árubeszerzésre irányuló szerződést eredményezne, mint szolgáltatásnyújtásra irányulót.

59. cikk A szerződések részekre osztása

(1) A szerződések homogén vagy heterogén részekre oszthatók. A 13. cikk (7) bekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérők az ajánlati/részvételi felhívásban, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, illetve, ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban feltüntetik, hogy az ajánlatoknak egy vagy több részre kell-e korlátozódniuk.

(2) Az ajánlatkérők korlátozhatják az egy ajánlattevőnek odaítélhető részek számát – akkor is, ha jelezték az összes részre vonatkozó ajánlatok benyújtásának lehetőségét –, amennyiben a maximális számot közölték a ajánlati/részvételi felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban. Az ajánlatkérők kötelesek meghatározni és feltüntetni a közbeszerzési dokumentumokban a különböző részek odaítélésének objektív, megkülönböztetésmentes szempontjait, ha a kiválasztott odaítélési szempontok alkalmazása azzal járna, hogy egy ajánlattevőnek a maximális számnál több részt ítélnének oda.

(3) Ha egynél több rész ítélhető oda ugyanannak az ajánlattevőnek, az ajánlatkérők úgy rendelkezhetnek, hogy vagy minden egyes rész tekintetében külön szerződést ítélnek oda, vagy kevesebb számú szerződést ítélnek oda, amelyek több vagy valamennyi részre vonatkoznak.

Az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban kijelentik, hogy fenntartják-e a jogot az ilyen választásra, és ha igen, mely részek rendezhetők egy csoportba, egyazon szerződés keretében.

Az ajánlatkérők először minden egyes rész esetében megállapítják, hogy melyek azok az ajánlatok, amelyek a leginkább megfelelnek a 76. cikk szerint meghatározott odaítélési szempontoknak. Egynél több részről szóló szerződést is odaítélhetnek olyan ajánlattevőnek, amely nem áll a szerződés minden egyes része szempontjából az első helyen, amennyiben a 76. cikk szerint megállapított odaítélési szempontok az adott szerződés összes részére tekintettel megfelelőbben teljesülnek. Az ajánlatkérők a közbeszerzési dokumentumokban részletezik azokat a módszereket, amelyeket alkalmazni kívánnak az ilyen összehasonlításokra. Ezeknek a módszereknek átláthatónak, objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük.

(4) Az ajánlatkérők előírhatják, hogy minden vállalkozó azon gazdasági szereplő irányítása alatt működjön, amelynek a teljes projekt koordinálását magában foglaló részt vagy ennek lényeges részeit odaítélték.

60. cikk A határidők megállapítása

(1) A részvételi jelentkezések és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő különös figyelmet fordít a szerződés összetettségére és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időre, a 39-44. cikkekben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2) Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, az ajánlatok beérkezésének határidejét meg kell hosszabbítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen az ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról.

2. szakasz Közzététel és átláthatóság

61. cikk Időszakos előzetes tájékoztató

(1) Az ajánlatkérők a tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékaikat időszakos előzetes tájékoztató közzététele útján közölhetik, amelyet a költségvetési év kezdetét követően a lehető leghamarabb közzé kell tenni. A szóban forgó tájékoztatóknak a VI. melléklet A részének I. szakaszában meghatározott információt kell tartalmazniuk. A tájékoztatókat vagy a Bizottság vagy az ajánlatkérő szervek teszik közzé a IX. melléklet 2. pontjának b) alpontjában leírt „felhasználói oldalukon”. Ha a tájékoztatót az ajánlatkérők közzéteszik felhasználói oldalukon, az időszakos előzetes tájékoztató közzétételéről értesítést küldenek a IX. melléklet 3. pontjának megfelelően.

(2) Amennyiben a pályázati felhívás meghívásos, vagy pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárások tekintetében időszakos előzetes tájékoztató útján történik, a hirdetmény az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljen:

a)      konkrétan megjelöli az odaítélendő szerződés tárgyát képező árubeszerzést, építési beruházást vagy szolgáltatást;

b)      tartalmazza azt, hogy a szerződést pályázati felhívásról szóló hirdetmény további közzététele nélküli meghívásos vagy tárgyalásos eljárás útján ítélik oda, és felkéri az érdekelt gazdasági szereplőket, hogy részvételi szándékukat írásban közöljék;

c)      a VI. melléklet A. részének I. szakaszában meghatározott információn kívül tartalmazza a VI. melléklet A. részének II. szakaszában meghatározott információt is;

d)      legfeljebb 12 hónappal az előtt a nap előtt tették közzé, amelyen a szándék megerősítésére vonatkozó felhívást elküldték.

62. cikk A minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények

Ha az ajánlatkérő a 71. cikkel összhangban minősítési rendszert kíván bevezetni, a rendszerről a X. mellékletben említett hirdetményt kell készíteni, feltüntetve a minősítési rendszer célját és a működésére vonatkozó szabályokhoz való hozzáférési lehetőséget. Ha a minősítési rendszer működésének időtartama három évnél hosszabb, a hirdetményt évente közzé kell tenni. Ha a minősítési rendszer alkalmazása rövidebb időtartamra szól, elegendő az első hirdetmény.

63. cikk Ajánlati/részvételi felhívások

Az ajánlati/részvételi felhívások valamennyi eljárás tekintetében használhatók pályázati felhívásként. A hirdetményeknek a XI. mellékletben meghatározott információt kell tartalmazniuk, és a 65. cikknek megfelelően kell őket közzétenni.

64. cikk Tájékoztató az eljárás eredményéről

(1) Az ajánlatkérő a szerződés odaítélésétől vagy a keretmegállapodás megkötésétől számított két hónapon belül tájékoztatót küld az eljárás eredményéről.

A hirdetménynek a XII. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és a 65. cikknek megfelelően kell azt közzétenni.

(2) Ha az adott szerződésre vonatkozó pályázati felhívást időszakos előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és az ajánlatkérőnek nem áll szándékában több szerződést odaítélni az időszakos előzetes tájékoztató által érintett 12 hónapos időszak alatt, ezt a tényt fel kell tüntetni az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban.

A 45. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében hirdetményt küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről.

Az ajánlatkérő minden egyes, dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződés odaítéléséről hirdetményt küld a szerződés odaítélésétől számított két hónapon belül. E hirdetményeket azonban negyedévente össze is vonhatja. Ebben az esetben az egyes negyedévek végétől számított 2 hónapon belül küldi meg az összevont hirdetményeket.

(3) A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre szánt adatokat a IX. melléklettel összhangban kell közzétenni. Egyes, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére vonatkozó információk közlése mellőzhető, amennyiben azok közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, ideértve annak a gazdasági szereplőnek az érdekeit, aki számára a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

Kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra („K+F szolgáltatások”) irányuló szerződések esetében a szolgáltatások jellegére és mennyiségére vonatkozó adatok köre az alábbiakra korlátozható:

a)      a „K+F szolgáltatások” megjelölés, ha a szerződést a 44. cikk b) pontjának értelmében pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban ítélték oda;

b)      legalább annyira részletes adatok, mint amelyek a pályázati felhívásként alkalmazott hirdetményben szerepeltek.

(4) A XII. melléklettel összhangban szolgáltatott és közzétételre nem szánt adatok egyszerűsített formában és a IX. melléklettel összhangban csak statisztikai célokra tehetők közzé.

65. cikk A hirdetmények közzétételének formája és módja

(1) A 61-64. cikkben említett hirdetményeknek szabvány-formanyomtatványok formájában - ideértve a helyesbítésekre vonatkozó szabvány-formanyomtatványokat is - kell tartalmazniuk a XI., X., VI. A, VI. B és XII. mellékletekben meghatározott információkat.

A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2) A 61-64. cikkben említett hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani a Bizottságnak, valamint közzétenni. A hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A hirdetmények Bizottság általi közzétételének költségeit az Európai Unió viseli.

(3) A 39. cikk (2) bekezdése értelmében vett pályázati felhívást teljes terjedelmében, az Európai Unió valamely, az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez az eredeti nyelvi változat tekintendő az egyetlen hiteles szövegnek. A többi hivatalos nyelven az egyes hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását kell közzétenni.

(4) A Bizottság gondoskodik arról, hogy a 62. cikk (2) bekezdésében említett, a pályázati felhívás eszközeként alkalmazott időszakos előzetes tájékoztatók, a 46. cikk (3) bekezdésében említett, dinamikus beszerzési rendszert létrehozó pályázati felhívások, valamint 39. cikk (2) bekezdésének b) pontjának megfelelően a pályázati felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények teljes szövegének, valamint összefoglalásának közzétételét megismételjék:

a)      időszakos előzetes tájékoztatók esetében 12 hónapig vagy a 64. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kézhezvételéig, amely tartalmazza azt a tényt, hogy a pályázati felhívás által érintett 12 hónapos időszak alatt további szerződéseket nem ítélnek oda;

b)      a dinamikus beszerzési rendszert létrehozó pályázati felhívások esetében a dinamikus beszerzési rendszer érvényességének ideje alatt;

c)      a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmények esetében érvényességük ideje alatt.

(5) Az ajánlatkérőnek tudnia kell bizonyítani a hirdetmények feladásának időpontját.

A Bizottság visszaigazolja az ajánlatkérőnek a hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját. Ez a visszaigazolás a közzétételre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

(6) Az ajánlatkérő közzétehet olyan, építési beruházási, árubeszerzési vagy szolgáltatási szerződésre vonatkozó hirdetményeket, amelyek nem tartoznak az ezen irányelvben megállapított közzétételi követelmények hatálya alá, amennyiben a szóban forgó hirdetményeket a IX. mellékletben megjelölt adattovábbítási formátummal és eljárással összhangban, elektronikus úton továbbították a Bizottságnak.

66. cikk Nemzeti szintű közzététel

(1) A 61-64. cikkben említett hirdetmény és az abban szereplő adatok a 65. cikk szerinti közzétételt megelőzően nemzeti szinten nem tehetőek közzé.

(2) A nemzeti szinten közzétett hirdetmények nem tartalmazhatnak a Bizottságnak elküldött vagy egy felhasználói oldalon közzétett hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, de meg kell említeniük a hirdetmény Bizottság részére történő feladásának vagy a felhasználói oldalon történő közzétételének az időpontját.

(3) Az időszakos előzetes tájékoztató a felhasználói oldalon az ebben a formában történt közzétételéről szóló hirdetménynek a Bizottság részére történő feladása előtt nem tehető közzé; és tartalmaznia kell e feladás időpontját.

67. cikk A közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetősége

(1) Az ajánlatkérő – a hirdetmény 65. cikkel összhangban történő közzétételének vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás elküldésének időpontjától – elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a beszerzési dokumentációhoz. Abban az esetben, ha pályázati felhívásként a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak, ezt a hozzáférést minél hamarabb meg kell adni, de legkésőbb akkor, amikor az ajánlati vagy a tárgyalási felhívást elküldik. A hirdetmény, illetve az említett felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez a dokumentáció elérhető.

(2) Az ajánlattételhez szükséges dokumentációra és bármely kiegészítő iratra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő vagy az illetékes szervezeti egység az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal bocsátja rendelkezésre. A 40. cikk (3) bekezdésében említett gyorsított nyílt eljárás esetében ez az időtartam négy nap.

68. cikk Ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívások; a szándék megerősítésére vonatkozó felhívások

(1) A meghívásos eljárásban, az innovációs partnerség keretében, valamint a pályázati felhívás közzétételével induló tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel a kiválasztott jelentkezőket ajánlattételre, illetve a tárgyalásban való részvételre.

Amennyiben a 39. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint időszakos előzetes tájékoztatót alkalmaznak pályázati felhívásként, az ajánlatkérő egyidejűleg és írásban hívja fel azokat a gazdasági szereplőket, akik kifejezték az érdeklődésüket, hogy erősítsék meg a szándékukat.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhívásnak hivatkoznia kell arra az elektronikus címre, amelyen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció és minden egyéb kiegészítő dokumentum elektronikus úton közvetlenül elérhető. Ezenkívül tartalmaznia kell a XIII. mellékletben meghatározott információt.

69. cikk A minősítést kérelmezők, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

(1) Az ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a keretmegállapodás megkötésével, a szerződés odaítélésével vagy a dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétellel kapcsolatos döntésekről, beleértve a keretmegállapodás megkötésének mellőzésére, a pályázat tárgyát képező szerződés odaítélésének mellőzésére, az eljárás újraindítására és a dinamikus beszerzési rendszer bevezetésének mellőzésére vonatkozó döntések indokát.

(2) Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő a lehető legrövidebb időn belül - de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül - tájékoztatást ad:

a)      a sikertelen jelentkezőnek jelentkezése elutasításának indokairól;

b)      a sikertelen ajánlattevőnek ajánlata elutasításának indokairól, beleértve – az 54. cikk (5) és (6) bekezdésében említett esetekben – az egyenértékűség hiányára vonatkozó döntésének, illetve arra vonatkozó döntésének indokait, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás nem felel meg a teljesítménybeli vagy funkcionális követelményeknek;

c)      minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről, valamint a sikeres ajánlattevőnek vagy a keretmegállapodás részes feleinek nevéről;

d)      minden olyan ajánlattevőnek, aki elfogadható ajánlatot tett, az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások és párbeszéd lebonyolításáról és haladásáról.

(3) Az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, szerződés odaítélésére vagy keretmegállapodás megkötésére, illetve dinamikus beszerzési rendszerbe való felvételre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információ közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, beleértve azon gazdasági szereplő érdekeit, amelynek, illetve akinek a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

(4) Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérők hat hónapon belül tájékoztatják a kérelmezőket a minősítésre vonatkozó döntésükről.

Ha a döntéshozatal a kérelem benyújtásától számított négy hónapnál több időt vesz igénybe, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabb időtartam indokairól és kérelme elfogadásának vagy elutasításának időpontjáról.

(5) Azon kérelmezőket, amelyek minősítését elutasítják, a lehető leghamarabb – mindenképpen a döntéshozataltól számított legfeljebb 15 napon belül – tájékoztatni kell erről a döntésről és az elutasítás okairól. Az okoknak a 71. cikk (2) bekezdésében említett minősítési szempontokon kell alapulniuk.

(6) Minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérő valamely gazdasági szereplő minősítését csak a 71. cikk (2) bekezdésben említett minősítési szempontokon alapuló okok miatt szüntetheti meg. A minősítés megszüntetésére vonatkozó szándékot előzetesen – a minősítés várható megszüntetése előtt legalább 15 nappal, a javasolt intézkedés indokával vagy indokaival együtt – írásban kell közölni a gazdasági szereplővel.

3. szakasz A résztvevők kiválasztása és a szerződések odaítélése

70. cikk Általános elvek

(1) A beszerzési eljárás során a résztvevők kiválasztásánál a következő együttes szabályok alkalmazandók:

a)      az ajánlatkérők, miután a 72. cikk (1) bekezdésének és a 74. cikk (2) bekezdésének megfelelően felállították az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők kizárásának szabályait és szempontjait, kizárják azokat a gazdasági szereplőket, amelyek megfelelnek ezeknek a szabályoknak és szempontoknak;

b)      az ajánlatkérők az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket a 72. és a 74. cikk szerint megállapított objektív szabályoknak és szempontoknak megfelelően választják ki;

c)      meghívásos eljárás, pályázati felhívással induló tárgyalásos eljárás és innovációs partnerség esetén az ajánlatkérők a 72. cikk (2) bekezdésével összhangban szükség szerint csökkenthetik a kiválasztott részvételre jelentkezők számát jelen bekezdés a) és b) pontjainak megfelelően.

(2) Ha a pályázati felhívás eszköze egy minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény volt, az olyan egyedi szerződésekre irányuló beszerzési eljárások résztvevőinek kiválasztása céljából, amelyekre a pályázati felhívás vonatkozik, az ajánlatkérők:

a)      a 71. cikk szerint minősítik a gazdasági szereplőket;

b)      alkalmazzák az így minősített gazdasági szereplőkre az (1) bekezdés olyan rendelkezéseit, amelyek vonatkoznak a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra, valamint az innovációs partnerségre.

(3) Ha meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra, illetve innovációs partnerségre választanak ki résztvevőket, a minősítésre vonatkozó határozat kialakításakor, vagy a feltételek és a szabályok naprakésszé tételéről az ajánlatkérők:

a)      nem alkalmazhatnak egyes gazdasági szereplők esetében olyan igazgatási, műszaki vagy pénzügyi jellegű feltételeket, amelyeket más gazdasági szereplők esetében nem alkalmaznak;

b)      nem követelhetnek meg olyan vizsgálatokat vagy bizonyítékokat, amelyek ismételten a már rendelkezésre álló objektív bizonyítékot szolgáltatják.

(4) Az ajánlatkérők a 76. és 79. cikkekben lefektetett szempontok alapján, és figyelemmel az 58. cikkre, igazolják, hogy a kiválasztott ajánlattevők által benyújtott ajánlatok megfelelnek az ajánlatokra alkalmazandó szabályoknak és követelményeknek, és odaítéli a szerződést.

(5) Az ajánlatkérők határozhatnak úgy, hogy nem ítélik oda a szerződést a legjobb ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek, ha megállapították, hogy az ajánlat nem tesz legalább egyenértékű módon eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai, vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(6) A nyílt eljárásokban az ajánlatkérők szabadon úgy dönthetnek, hogy az ajánlatokat a kiválasztási szempontok ellenőrzése előtt megvizsgálják, feltéve, hogy betartják a 70-79. cikkek vonatkozó rendelkezéseit, ideértve azt a szabályt, hogy a szerződés nem ítélhető oda olyan ajánlattevőnek, amelyet a 74. cikk szerint ki kellett volna zárni, vagy amely nem felel meg az ajánlatkérő által a 72. cikk (1) bekezdése és a 74. cikk szerint meghatározott kiválasztási szempontoknak.

(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a XIV. mellékletben szereplő lista módosítása tekintetében, ha újonnan megkötött nemzetközi egyezmények vagy meglévő nemzetközi egyezmények változásai alapján e módosítások szükségesnek bizonyulnak.

1. alszakasz Minősítés és minőségi kiválasztás

71. cikk Minősítési rendszerek

(1) Az ajánlatkérő, ha kívánja, a gazdasági szereplők minősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet.

A minősítési rendszert létrehozó és működtető ajánlatkérőnek biztosítania kell, hogy a gazdasági szereplők bármikor kérhessék minősítésüket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat.

Az ajánlatkérő objektív szabályokat és szempontokat állít fel a minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására, valamint a minősítési rendszer működtetésére vonatkozóan, többek között a rendszerbe való feliratkozással, szükség esetén a minősítések rendszeres frissítésével és a rendszer tartamával kapcsolatban.

Amennyiben e szempontok és szabályok műszaki leírásokat is tartalmaznak, az 54-56. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. A szempontok és szabályok igény szerint frissíthetők.

(3) Az (2) bekezdésben említett felkérést kérésre hozzáférhetővé kell tenni a gazdasági szereplők számára: Az említett frissített szempontokról és szabályokról értesíteni kell az érdekelt gazdasági szereplőket.

Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy bizonyos egyéb szervezetek vagy szervek minősítési rendszere megfelel saját követelményeinek, akkor az érdekelt gazdasági szereplőkkel közli e szervezetek vagy szervek nevét.

(4) A minősített gazdasági szereplőkről írásbeli nyilvántartást kell vezetni; e nyilvántartás a minősítés hatálya alá tartozó szerződéstípusok szerint kategóriákra osztható.

(5) Ha minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményt alkalmaznak a pályázati felhívás eszközeként, a minősítési rendszer alá tartozó építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásokra vonatkozó egyedi szerződéseket meghívásos vagy tárgyalásos eljárás keretében kell odaítélni, amelyben minden ajánlattevőt és résztvevőt azok közül a részvételre jelentkezők közül választanak ki, amelyeket már minősítettek ilyen rendszerrel.

(6) Bármilyen díjnak, amelyet a minősítési kérelemmel vagy egy, a rendszer alapján már elnyert minősítés frissítésével vagy megőrzésével kapcsolatban felszámítanak, arányosnak kell lennie a felmerült költségekkel.

72. cikk A minőségi kiválasztás szempontjai

(1) Az ajánlatkérő objektív szabályokat és szempontokat állíthat fel az ajánlattevők és a részvételre jelentkezők kizárására és kiválasztására; ezeknek a szabályoknak és szempontoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük az érdekelt gazdasági szereplők számára.

(2) Ha az ajánlatkérőnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a beszerzési eljárás sajátos jellemzői és az eljáráshoz szükséges források között, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás vagy az innovációs partnerség során olyan objektív szabályokat és szempontokat állíthat fel, amelyek tükrözik ezt a törekvést és lehetővé teszik az ajánlatkérő számára, hogy csökkentse az ajánlattételre vagy a tárgyalásra meghívandó részvételre jelentkezők számát. A kiválasztott részvételre jelentkezők számát azonban annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a megfelelő verseny biztosított legyen.

73. cikk Más jogalanyok kapacitásaira való támaszkodás

(1) Ha a minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhat, függetlenül attól, hogy milyen a közte és az említett jogi személyek közötti kapcsolat jogi természete. Ebben az esetben a gazdasági szereplő bizonyítja az ajánlatkérőnek, hogy az említett források a minősítési rendszer érvényességi ideje alatt hozzáférhetőek lesznek a számára, például úgy, hogy ezzel a céllal létrehoz egy vállalkozást az említett szervezetekből. A gazdasági és pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérők megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemlegesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 30. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(2) Ha a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás, vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok olyan követelményeket tartalmaznak, amelyek a gazdasági szereplő gazdasági és pénzügyi kapacitásaival, vagy műszaki és szakmai képességeivel kapcsolatosak, a gazdasági szereplő szükség esetén és egy bizonyos szerződés tekintetében más szervezetek kapacitásaira is támaszkodhat, függetlenül attól, hogy milyen a közte és az említett jogi személyek közötti kapcsolat jogi természete. Ebben az esetben a gazdasági szereplő bizonyítja az ajánlatkérőnek, hogy a szükséges források hozzáférhetőek lesznek a számára, például úgy, hogy ezzel a céllal létrehoz egy vállalkozást az említett szervezetekből. A gazdasági és pénzügyi helyzettel kapcsolatban az ajánlatkérők megkövetelhetik, hogy a gazdasági szereplő és ezek a jogalanyok egyetemlegesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 30. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(3) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve valamely árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérők előírhatják, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő, vagy olyan ajánlat esetében, amelyet a 30. cikk szerint a gazdasági szereplők egy csoportja nyújtott be, a csoport egyik tagja végezzen el.

74. cikk A kizárások alkalmazása és a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelvben előírt kiválasztási szempontok

(1) Az egy minősítési rendszerben minősítést kérelmező gazdasági szereplők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok, valamint a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárás, vagy az innovációs partnerség során a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kizárására és kiválasztására vonatkozó objektív szabályok és szempontok tartalmazhatják a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv 55. cikkében felsorolt kizárási alapokat az ott előírt feltételek esetén.

Ha az ajánlatkérő egy ajánlatkérő szerv, ezek a szempontok és szabályok tartalmazzák a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv 55. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt kizárási alapokat az ott előírt feltételek esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett szempontok és szabályok tartalmazhatják a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv 56. cikkében megállapított kiválasztási szempontokat az ott előírt feltételek esetén, nevezetesen az éves forgalomra vonatkozó követelmények határértékeit illetően, amint azt az említett cikk (3) bekezdésének 2. albekezdése előírja.

(3) Jelen cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásában, a [2004/18/EK irányelvet felváltó] irányelv 57–60. cikkei alkalmazandók.

75. cikk Minőségbiztosítási és környezetgazdálkodási standardok

(1) Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló (ideértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabványokat is), független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor olyan szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia, amelyek a tanúsítvány tekintetében illeszkednek az európai szabványsorozathoz.

Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(2) Ha az ajánlatkérő környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelésről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását kéri, akkor a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[50] 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerekre, illetve az akkreditált szervek vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványain alapuló egyéb környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia.

Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a más tagállamokban székhellyel rendelkező szervek által kiadott egyenértékű tanúsítványokat. Azoktól a gazdasági szereplőktől, amelyek nem férnek hozzá egyik ilyen tanúsítványhoz sem, illetve nincs lehetőségük azoknak az adott határidőn belül történő megszerzésére, az ajánlatkérőnek el kell fogadnia az egyenértékű környezetgazdálkodási intézkedések egyéb bizonyítékait is.

(3) A tagállamok kötelesek a 97. cikknek megfelelően a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a jelen cikk (1) és (2) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

2. alszakasz A szerződés odaítélése

76. cikk A szerződés odaítélésének szempontjai

(1) Az egyes szolgáltatások díjazására vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti, illetve közigazgatási rendelkezések sérelme nélkül, az ajánlatkérő a szerződéseket a következő szempontok valamelyike alapján ítéli oda:

a)      a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat;

b)      a legalacsonyabb költség.

A költségeket az ajánlatkérő választása szerint pusztán az ellenérték alapján vagy egy költséghatékonysági megközelítés, például – a 77. cikkben meghatározott feltételek szerint az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer – alkalmazásával értékelhetik.

(2) Az 1. bekezdés a) pontja értelmében az ajánlatkérő szemszögéből gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot a szóban forgó beszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos szempontok alapján kell meghatározni.

Ezek a szempontok az (1) bekezdés b) pontja szerinti áron és költségeken kívül a szóban forgó közbeszerzési szerződés tárgyával kapcsolatos egyéb szempontokat is magukban foglalnak, úgymint:

a)      a minőség, ideértve a műszaki értéket, az esztétikai és a funkcionális jellemzőket, a hozzáférhetőséget, a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a környezetvédelmi jellemzőket és az innovatív jelleget;

b)      a szolgáltatásnyújtásra irányuló és az építési terveket magukban foglaló szerződések esetében az adott szerződés teljesítésével megbízott személyzet szervezete, képesítése és tapasztalata is figyelembe vehető, ami azzal a következménnyel jár, hogy a szerződés odaítélését követően az adott alkalmazottak csak az ajánlatkérő hozzájárulásával helyettesíthetők; az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, hogy a helyettesek azonos szervezeti és minőségi szintet biztosítanak;

c)      a vevőszolgálat és a technikai segítségnyújtás, a szállítási határnap vagy határidő, illetve a teljesítési határidő, az alkatrészekkel kapcsolatos vállalások és az ellátás biztonsága;

d)      az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamata, illetve ezek – 2. cikk 22. pontjában említett – életciklusának bármely más szakaszához kapcsolódó sajátos folyamat, amennyiben ezek a kritériumok a (4) bekezdéssel összhangban kerültek megállapításra és azok az említett folyamatokban közvetlenül érintett tényezőkre vonatkoznak, továbbá az igényelt építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások előállításának, illetve nyújtásának sajátos folyamatát jellemzik.

(3) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy a szerződések bizonyos fajtái odaítélésének az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben említettek szerint a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlaton kell alapulnia.

(4) Az odaítélési kritériumok nem ruházhatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérőre. E kritériumok kötelesek biztosítani a tényleges verseny lehetőségét, és olyan követelményeknek kell hozzájuk kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevők által megadott információk és benyújtott bizonyítékok alapján ténylegesen ellenőriznie kell, hogy az ajánlattevők megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

(5) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az ajánlatkérő minden egyes, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásához kiválasztott szempont tekintetében megállapítja annak relatív súlyozását.

Ezek a súlyok megfelelő maximális terjedelem megadása mellett kifejezhetők tartományként.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérőnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

A relatív súlyozást és a fontossági sorrendet szükség szerint a pályázati felhívásként használt hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban, az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban, vagy a dokumentációban határozzák meg.

77. cikk Az életciklus-költségek meghatározása

(1) Az életciklus-költségek meghatározása egy termék, szolgáltatás vagy építési beruházás – 2. cikk 22. pontja szerinti – életciklusa során felmerült alábbi költségeket jelenti a releváns mértékig:

a)      belső költségek, ideértve a megszerzéshez (például az előállítási költségek), a használathoz (például az energiafogyasztási és a karbantartási költségek) és az életciklus végéhez (például az elszállítási és újrahasznosítási költségek) kapcsolódó költségeket, valamint

b)      az életciklushoz közvetlenül kapcsolódó külső környezetvédelmi költségek, feltéve, hogy pénzben kifejezett értékük meghatározható és igazolható: ezek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.

(2) Abban az esetben, ha az ajánlatkérők a költségeket az életciklus-költségek meghatározására irányuló módszer segítségével értékelik, a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetniük az életciklus-költségek kiszámításához alkalmazott módszert. Az alkalmazott módszernek teljesítenie kell az alábbi feltételek mindegyikét:

a)      a módszer kidolgozása tudományos adatok alapján történt vagy egyéb, objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b)      ismétlődő vagy folyamatos alkalmazásra hozták létre;

c)      valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhető.

Az ajánlatkérőnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplők – ideértve a harmadik országbeli gazdasági szereplőket is – számára, hogy ajánlataik életciklus-költségeit más módszer segítségével számítsák ki, feltéve, hogy bizonyítják: a módszer megfelel az a), b) és c) pontban rögzített követelményeknek, és egyenértékű az ajánlatkérő szerv által jelzett módszerrel.

(3) Amennyiben az Unió jogalkotási aktus részeként – ideértve az ágazatspecifikus jogszabályok szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat – közös módszert fogad el az életciklus-költségek kiszámítására, ezt a módszert kell alkalmazni, ha a 76. cikk (1) bekezdésében említett odaítélési szempontok között az életciklus-költségek meghatározása is szerepel.

Az említett jogalkotási aktusok és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok felsorolása a XV. mellékletben található. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 98. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lista frissítésének tekintetében, amennyiben új jogszabályok elfogadása, jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt ilyen változtatás szükségesnek bizonyul.

78. cikk A szerződés odaítélésének akadályai

Az ajánlatkérők nem kötik meg a szerződést a sikeres ajánlattevővel, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)      az ajánlattevő nem tudja átadni a 74. cikk (3) bekezdése szerint előírt igazolásokat és iratokat;

b)      az ajánlattevő által a 37. cikk értelmében tett nyilatkozat hamis;

c)      az ajánlattevő által a 36. cikk (3) bekezdésének b) pontja értelmében tett nyilatkozat hamis.

79. cikk Kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatok

(1) Az ajánlatkérő köteles magyarázatot kérni a gazdasági szereplőktől a felszámított ár vagy költségek tekintetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      a felszámított ár vagy költség több mint 50 %-kal alacsonyabb, mint a többi ajánlattevő átlagos árai, illetve költségei;

b)      a felszámított ár vagy költség több mint 20 %-kal alacsonyabb, mint a második legalacsonyabb ellenértéket tartalmazó ajánlat árai, illetve költségei;

c)      legalább öt ajánlatot benyújtottak.

(2) Ha az ajánlatok egyéb okok miatt tűnnek kirívóan alacsony ellenértéket tartalmazónak, az ajánlatkérő akkor is kérhet ilyen magyarázatot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett magyarázatok mindenekelőtt a következőkkel lehetnek kapcsolatosak:

a)      a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b)      a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő számára az építési beruházás kivitelezéséhez, az áruk leszállításához, illetve a szolgáltatásnyújtáshoz rendelkezésre álló kivételesen előnyös feltételek;

c)      az ajánlattevő által kínált áru, szolgáltatás vagy építési beruházás eredetisége;

d)      az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek legalább egyenértékű módon történő betartása, vagy ha ezek nem alkalmazandók, az azonos szintű védelmet biztosító rendelkezések betartása;

e)      az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége.

(4) Az ajánlatkérő az ajánlattevővel folytatott konzultáció útján ellenőrzi a megadott információkat.

Csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a bizonyíték nem indokolja a felszámított ár vagy költségek alacsony szintjét, figyelembe véve a (3) bekezdésben említett elemeket.

Az ajánlatkérő köteles elutasítani az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, mert nem tesz eleget az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a XIV. mellékletben felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi jogi rendelkezések által megállapított kötelezettségeknek.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevővel konzultált, és az ajánlattevő az ajánlatkérő által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatás a Szerződés 107. cikkének értelmében összeegyeztethető volt a belső piaccal. Az ajánlatot az említett körülmények között elutasító ajánlatkérő erről a tényről köteles tájékoztatni a Bizottságot.

(6) A tagállamok a 97. cikknek megfelelően kötelesek a többi tagállam számára kérésre hozzáférhetővé tenni minden olyan információt, amely a (3) bekezdésben említett minőségi és környezetvédelmi standardoknak való megfelelés bizonyítékaként bemutatott dokumentumokkal kapcsolatos.

IV. FEJEZET A szerződés teljesítése

80. cikk A szerződések teljesítésének feltételei

Az ajánlatkérő szerv különleges feltételeket állapíthat meg valamely szerződés teljesítésére vonatkozóan, feltéve, hogy e feltételek szerepelnek a pályázati felhívásban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban. Ezek a feltételek mindenekelőtt szociális és környezetvédelmi megfontolásokra vonatkozhatnak. Tartalmazhatnak arra vonatkozó követelményt is, hogy a gazdasági szereplők irányozzanak elő kompenzációt az áringadozásból (fedezeti ügylet) eredő olyan árnövekedési kockázatokra, amelyek jelentős hatással lehetnek a szerződések teljesítésére.

81. cikk Alvállalkozás

(1) A közbeszerzési dokumentációban az ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a szerződésnek azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint a javasolt alvállalkozókat.

(2) A tagállamok úgy rendelkezhetnek, hogy az alvállalkozó kérésére - és ha a szerződés jellege azt megengedi - az ajánlatkérő az esedékes kifizetéseket köteles közvetlenül az alvállalkozónak átutalni a fővállalkozó részére teljesített szolgáltatásokért, árukért vagy építési beruházásokért. Ebben az esetben a tagállamok olyan megfelelő mechanizmusokat vezetnek be, amelyek lehetővé teszik, hogy a fővállalkozó kifogást emeljen a jogosulatlan kifizetések ellen. A szóban forgó fizetési módra vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatározni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti a fő gazdasági szereplő felelősségét.

82. cikk A szerződések módosítása azok tartama alatt

(1) Ha egy árubeszerzésre, szolgáltatásra vagy építési beruházásra vonatkozó szerződés rendelkezéseit lényegesen módosítják annak tartama alatt, az a jelen irányelv értelmében a szerződés új odaítélését jelenti, ezért az irányelv rendelkezéseivel összhangban új odaítélési eljárást kíván.

(2) Egy szerződés módosítása annak tartama alatt akkor tekinthető lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, amennyiben a szerződés lényegesen megváltozik az eredetileg megkötött szerződéshez képest. Bármely esetben, a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás akkor tekinthető lényegesnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)      a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján - ha az eredeti közbeszerzési eljárás részét képezték volna -, az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő részvételre jelentkezők kiválasztására vagy a szerződés más ajánlattevőnek történő odaítélésére lett volna lehetőség;

b)      a módosítás a vállalkozó javára megváltoztatja a szerződés gazdasági egyensúlyát;

c)      a módosítás jelentősen megváltoztatja a szerződés hatályát, amely így olyan árukat, szolgáltatásokat és építési beruházásokat is magában foglal, amelyek eredetileg nem szerepeltek benne.

(3) A szerződéses partner felváltása az (1) bekezdés értelmében lényeges módosításnak tekintendő.

Ugyanakkor az első albekezdés nem érvényes abban az esetben, ha az eredeti vállalkozó helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezési műveleteket vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy ez nem a jelen irányelv alkalmazásának megkerülését célozza.

(4) Azokban az esetekben, amikor a módosítás értéke pénzben kifejezhető, a módosítás nem tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha annak értéke nem haladja meg a 12. cikkben megállapított értékhatárokat, és ha az eredeti szerződés árának 5%-ánál kevesebb, feltéve, hogy a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét. Több egymást követő módosítás megvalósítása esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások együttes értéke alapján kell megállapítani.

(5) A szerződésmódosítások nem tekintendők lényegesnek az (1) bekezdés értelmében, ha a közbeszerzési dokumentumokban világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati záradékokban vagy választási lehetőségekben rendelkeztek róluk. Ezek a záradékok megállapítják a lehetséges módosítások és opciók hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. Olyan módosításokról és opciókról nem rendelkeznek, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.

(6) Az (1) bekezdéstől eltérően nincs szükség új közbeszerzési eljárásra a lényeges módosítások esetében, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)      olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyet egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre;

b)      a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;

Az ajánlatkérők kötelesek ezekről a módosításokról hirdetményt közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a XVI. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és a 65. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell azt közzétenni.

(7) A vállalkozó teljesítésének hiányosságai esetén az ajánlatkérők az alábbi esetekben nem vehetik igénybe a szerződés módosításának eszközét:

a)      amennyiben a módosítások célja a vállalkozó teljesítményében jelentkező olyan hiányosságok, illetve e hiányosságok olyan következményeinek orvoslása, amelyek a szerződéses kötelezettségek végrehajtása révén orvosolhatók;

b)      amennyiben a módosítások célja az áringadozásból eredő olyan árnövekedési kockázatok kompenzálása, amelyekre a vállalkozó fedezeti ügyletet kötött.

83. cikk A szerződések felmondása

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ajánlatkérőknek - az alkalmazandó nemzeti kötelmi jog által meghatározott feltételek szerint - lehetőségük legyen az építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló szerződés felmondására annak tartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)           a 21. cikkben szereplő kivételek már nem alkalmazandók, miután valamely jogi személybe, amelynek a 21. cikk (4) bekezdése szerint szerződést ítéltek oda, bevonódott a magánszféra;

b)           a szerződés módosítása a 82. cikk értelmében új szerződés odaítélését jelenti;

c)           az Európai Unió Bírósága a Szerződés 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő a szóban forgó szerződést a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeinek betartása nélkül ítélte oda.

III. CÍM KÜLÖNÖS KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYOK

I. FEJEZET Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

84. cikk A szerződések odaítélése a szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások esetében

A szociális és a XVII. mellékletben felsorolt egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket a jelen fejezetnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződések értéke megegyezik a 12. cikk c) pontjában szereplő értékhatárral, illetve azt meghaladja.

85. cikk A hirdetmények közzététele

(1) Az az ajánlatkérő, amely szerződést kíván odaítélni a 84. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, ezt a szándékát hirdetményben teszi közzé.

(2) Az az ajánlatkérő, amely szerződést ítélt oda a 84. cikkben említett szolgáltatások tekintetében, az eredményt az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban teszi közzé.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben említett hirdetményeknek a XVIII. mellékletben említett információt kell tartalmazniuk, a szabvány-formanyomtatványoknak megfelelően. A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett hirdetményeket a 65. cikknek megfelelően teszik közzé.

86. cikk A szerződések odaítélésének elvei

(1) A tagállamoknak olyan megfelelő eljárásokat kell bevezetniük a jelen fejezet hatálya alá tartozó szerződések odaítélésére, amelyek biztosítják az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmód elvének teljes körű betartását, valamint lehetővé teszik, hogy az ajánlatkérők figyelembe vegyék az adott szolgáltatások sajátosságait.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérők figyelembe vehessék a szolgáltatások minőségének, folyamatosságának, hozzáférhetőségének, elérhetőségének és átfogóságának biztosításával kapcsolatos igényt, az igénybevevők különböző kategóriáinak sajátos igényeit, az igénybevevők bevonását és felhatalmazását, valamint az innovációt. A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatót nem pusztán a szolgáltatásnyújtás ára alapján kell kiválasztani.

II. FEJEZET A TERVPÁLYÁZATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

87. cikk Általános rendelkezések

(1) A tervpályázat szervezésére vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük a jelen fejezettel, és e szabályokat a pályázaton való részvételben érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A tervpályázaton való részvétel nem korlátozható:

a)      valamely tagállam területére vagy területének egy részére tett hivatkozással;

b)      azon az alapon, hogy annak a tagállamnak a joga szerint, amelyben a pályázatot szervezik, a résztvevőknek természetes vagy jogi személyeknek kell lenniük.

88. cikk Alkalmazási kör

(1) Ez a fejezet az olyan tervpályázatokra alkalmazandó, amelyeket egy szolgáltatási szerződésre vonatkozó beszerzési eljárás részeként szerveztek, feltéve, hogy a szerződés becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke, beleértve a résztvevők számára teljesített bármilyen lehetséges pénzdíjat vagy kifizetést, a 12. cikk (a) pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb.

(2) Ez a fejezet minden olyan tervpályázatra alkalmazandó, amelyeknél a résztvevők számára teljesített pénzdíjak és kifizetések összértéke, beleértve a szolgáltatási szerződés becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értékét - amelyet a 44. cikk (k) pontja alapján lehet meghatározni, ha az ajánlatkérő a pályázati kiírásban nem zár ki ilyen odaítélést - a 12. cikk (a) pontjában előírt értékkel azonos vagy annál nagyobb.

89. cikk Hirdetmények

(1) Az az ajánlatkérő, amely tervpályázatot kíván szervezni, ezt a szándékát pályázati kiírásban teszi közzé. Ha a 44. cikk k) pontja szerint a későbbiekben szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést is oda kívánnak ítélni, ezt jelezni kell a tervpályázat hirdetményében. Az az ajánlatkérő, amely tervpályázatot szervezett, ennek eredményét hirdetményben teszi közzé.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a XIX. mellékletben meghatározott információkat, a tervpályázat eredményéről szóló hirdetménynek pedig a XX. mellékletben meghatározott információkat, szabvány-formanyomtatványok formájában. A Bizottság meghatározza ezeket a szabvány-formanyomtatványokat. A végrehajtási jogi aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A tervpályázat eredményéről szóló hirdetményt a tervpályázat lezárásától számított két hónapon belül el kell juttatni a Bizottsághoz.

Ha a tervpályázat kimenetelével kapcsolatos információk közlése akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené egy bizonyos – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplő törvényes üzleti érdekeit, ideértve annak a gazdasági szereplőnek az érdekeit, aki számára a szerződést odaítélték, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt, az ilyen információkat nem szükséges közzétenni.

(3) A 65. cikk (2)-(6) bekezdése a tervpályázatokhoz kapcsolódó hirdetményekre is vonatkozik.

90. cikk A tervpályázatok megszervezésének szabályai, a résztvevők kiválasztása és a bírálóbizottság

(1) Tervpályázatok szervezésekor az ajánlatkérő az ezen irányelvhez hozzáigazított eljárásokat alkalmazza.

(2) Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt pályázók, az ajánlatkérőnek világos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia. A részvételre felhívott jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

(3) A bírálóbizottság kizárólag a pályázat résztvevőitől független természetes személyekből állhat. Ha a pályázat résztvevőitől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a résztvevőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

91. cikk A bírálóbizottság döntései

(1) A bírálóbizottság önállóan hozza meg döntéseit és alakítja ki véleményét.

(2) A pályázók által benyújtott terveket és projekteket a bírálóbizottság névtelenül és kizárólag a pályázati felhívásban meghatározott szempontok alapján vizsgálja meg.

(3) A bírálóbizottság a tagjai által aláírt jelentésben állapítja meg a projektek rangsorolását, amelyet az egyes projektek pozitív jellemzői alapján határoz meg, és a jelentésben feltünteti megjegyzéseit, valamint a tisztázást igénylő kérdéseket.

(4) A névtelenséget a bírálóbizottság véleményének kinyilvánításáig, illetve döntésének meghozataláig kell tiszteletben tartani.

(5) A pályázókat szükség esetén fel lehet kérni, hogy a projektek bármely vonatkozásának tisztázása érdekében válaszoljanak a bírálóbizottság által a jegyzőkönyvben rögzített kérdésekre.

(6) A bírálóbizottság tagjai és a pályázók közötti párbeszédről teljes körű jegyzőkönyvet kell készíteni.

IV. CÍM IRÁNYÍTÁS

92. cikk Végrehajtás

A 92/13/EGK tanácsi irányelvvel összhangban a tagállamok kötelesek az ajánlatkérők által hozott határozatok felülvizsgálatára alkalmazott rendszert kiegészítő, hatékony, elérhető és átlátható mechanizmusok útján biztosítani a jelen irányelv helyes alkalmazását.

93. cikk Közfelügyelet

(1) A tagállamoknak ki kell jelölniük egy független testületet, amely a végrehajtási tevékenységek koordinálásáért és felügyeletéért felel (a továbbiakban: „a felügyeleti testület”). A tagállamok a kijelölt szervről tájékoztatják a Bizottságot.

A szóban forgó felügyelet minden ajánlatkérőre kiterjed.

(2) A végrehajtási tevékenységekben részt vevő illetékes hatóságokat az összeférhetetlenség elkerülésével kell megszervezni. A közfelügyeleti rendszernek átláthatónak kell lennie. E célból az iránymutatást és véleményeket tartalmazó dokumentumokat, valamint a jelen irányelvben lefektetett szabályok végrehajtását és alkalmazását bemutató éves beszámolót közzé kell tenni.

Az éves beszámolónak tartalmaznia kell a következőket:

a)      a kis- és középvállalkozások (kkv-k) közbeszerzésekkel kapcsolatos sikerességének arányát, amennyiben ez az arány 50 %-nál alacsonyabb a kkv-knak odaítélt szerződések értékét tekintve, a beszámolónak tartalmaznia kell egy elemzést ennek okairól;

b)      átfogó rálátást kell biztosítania a fenntartható beszerzési politikák végrehajtására, többek között azon eljárások tekintetében, amelyek figyelembe veszik a környezetvédelmi és a társadalmi befogadással kapcsolatos megfontolásokat - ideértve a fogyatékkal élők hozzáférését is -, vagy támogatják az innovációt.

c)      központosított adatokkal kell szolgálnia a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a közbeszerzés területén megvalósult egyéb súlyos szabálytalanságok bejelentett eseteiről is. ideértve az uniós társfinanszírozásban részesülő projekteket érintő szabálytalanságokat is.

(3) A felügyeleti testület az alábbi feladatokért felel:

a)      a közbeszerzési szabályoknak az ajánlatkérők, különösen a központi beszerző szervek által történő alkalmazásának és az ehhez kapcsolódó gyakorlatnak a felügyelete;

b)      jogi tanácsadás az ajánlatkérőknek a közbeszerzési szabályok és elvek értelmezésével, valamint a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben való alkalmazásával kapcsolatban;

c)      saját kezdeményezésű véleménynyilvánítás és iránymutatás a közbeszerzési szabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos közérdekű kérdésekben, az ismétlődő kérdésekben és a közbeszerzési szabályok alkalmazásához kapcsolódó rendszeres problémák terén, a jelen irányelv rendelkezéseit és az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve;

d)      átfogó és gyakorlati figyelmeztetőrendszerek létrehozása és alkalmazása a közbeszerzéssel kapcsolatos csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok megelőzésére, felderítésére és az ilyen esetekről való megfelelő jelentéskészítésre;

e)      az illetékes nemzeti intézmények - ideértve a vizsgálati hatóságokat is - figyelmének felhívása az egyes észlelt jogsértésekre és a rendszeresen előforduló problémákra;

f)       az állampolgárok és a vállalkozások által a közbeszerzési szabályok konkrét esetekben történő alkalmazásával kapcsolatban benyújtott kifogások kivizsgálása, és az elemzés továbbítása az illetékes ajánlatkérőknek, amelyek azt döntéseik során kötelesek figyelembe venni, illetve amennyiben nem követik az elemzést, meg kell indokolniuk annak mellőzését;

g)      olyan döntések ellenőrzése, amelyeket a nemzeti bíróságok és hatóságok hoztak az Európai Unió Bírósága által a Szerződés 267. cikke alapján kiadott rendelkezést követően, vagy olyan megállapítások ellenőrzése, amelyeket az Európai Számvevőszék tett az uniós közbeszerzési szabályok megsértéséről az Unió által társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban; a felügyeleti testület az uniós közbeszerzési szabályok minden olyan megsértéséről jelentést tesz az Európai Csalás Elleni Hivatalnak, amelyek az Európai Unió által közvetlenül vagy közvetve finanszírozott szerződésekhez kapcsolódnak.

Az e) pontban említett feladatok nem sérthetik a jogorvoslati jognak a nemzeti jog vagy a 92/13/EGK irányelv által létrehozott rendszer szerinti gyakorlását.

A tagállamok felhatalmazzák a felügyeleti testületet, hogy határozza meg a nemzeti jog szerinti illetékes joghatóságot az ajánlatkérők olyan szerződésszegést érintő döntéseinek felülvizsgálatára, amelyet a felügyeleti testület ellenőrzési és jogi tanácsadási tevékenységének végzése közben fedeztek fel.

(4) A felügyeleti testület – a Bizottság által a tagállamokkal folytatott kommunikációra és a velük fenntartott kapcsolatra vonatkozóan létrehozott általános eljárások és munkamódszerek sérelme nélkül – különleges kapcsolattartó pontként működik a Bizottság számára, amikor az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke alapján, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 317. cikke alapján figyelemmel kíséri az uniós jog alkalmazását és az uniós költségvetés végrehajtását. A felügyeleti testület jelentést tesz a Bizottságnak a jelen irányelv bármilyen megsértéséről a közvetlenül vagy közvetve az Unió által finanszírozott szerződések odaítélésére vonatkozó beszerzési eljárások tekintetében.

A Bizottság a felügyeleti testület elé terjesztheti mindenekelőtt az olyan egyedi esetek kezelését, ahol a szerződést még nem kötötték meg, vagy még lefolytatható a felülvizsgálati eljárás. Megbízhatja a felügyeleti testületet az olyan intézkedések végrehajtásához szükséges ellenőrzési tevékenységekkel is, amelyeknek a tagállamok elkötelezték magukat annak érdekében, hogy orvosolják az uniós közbeszerzési szabályok és a Bizottság által meghatározott alapelvek megsértését.

A Bizottság előírhatja a felügyeleti szerv számára, hogy elemezze az uniós közbeszerzési szabályoknak az uniós költségvetésből társfinanszírozott projekteket érintő állítólagos megsértését. A Bizottság megbízhatja a felügyeleti testületet bizonyos esetek nyomon követésével, valamint annak biztosításával, hogy az uniós közbeszerzési szabályoknak a társfinanszírozott projekteket érintő megszegése kapcsán a nemzeti hatóságok meghozzák a megfelelő lépéseket – a nemzeti hatóságok kötelesek lesznek követni a felügyeleti testület utasításait.

(5) A felügyeleti testület által annak biztosítása érdekében elvégzett nyomozási és végrehajtási cselekmények, hogy az ajánlatkérők döntései összhangban legyenek a jelen irányelvvel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés általános alapelveivel, nem helyettesítik a Bizottság intézményes szerepét, mint a Szerződés védelmezője. Ha a Bizottság úgy dönt, hogy valamely egyedi eset kezelését a felügyeleti testület elé terjeszti, fenntartja magának a beavatkozás jogát a Szerződés által ráruházott hatáskörrel összhangban.

(6) Az ajánlatkérő szervek eljuttatják a nemzeti felügyeleti testülethez a megkötött szerződések teljes szövegét, amennyiben az adott szerződés értéke legalább:

a)      1 000 000 EUR az árubeszerzésre vagy szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében;

b)      10 000 000 EUR az építési beruházások esetében.

(7) Az információhoz való hozzáférést szabályozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül és az adatvédelemről szóló nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban, a felügyeleti testület írásos kérésre díjmentesen teljes körű és korlátlan, közvetlen hozzáférést biztosít a (6) bekezdésben említett megkötött szerződésekhez. A szerződések egyes részeihez való hozzáférés megtagadható, amennyiben azok nyilvánosságra hozatala akadályozná a jogérvényesítést vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

A közzétehető részekhez való hozzáférést ésszerű időn belül és a kérelem dátumától számított legfeljebb 45 napon belül kell biztosítani.

A valamely szerződéshez hozzáférést kérő jelentkezőnek nem kell bizonyítania, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat fűzi az adott szerződéshez. Az információ címzettje számára lehetővé kell tenni annak nyilvánosságra hozatalát.

(8) A (2) bekezdésben említett éves beszámolónak tartalmaznia kell a felügyeleti testület által az (1)–(7) bekezdés szerint elvégzett tevékenységekről szóló összefoglalást.

94. cikk A szerződések odaítélési eljárásaira vonatkozó egyedi jelentések

(1) Az ajánlatkérő minden egyes szerződés és keretmegállapodás tekintetében, valamint minden alkalommal, amikor egy dinamikus beszerzési rendszert hoznak létre, megőrzi a megfelelő adatokat. Ezek az adatok lehetővé teszik számára, hogy egy későbbi időpontban indokolni tudja a következőkkel kapcsolatos döntéseket:

a)      a gazdasági szereplők minősítése és kiválasztása, valamint a szerződések odaítélése;

b)      a pályázati felhívás közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása, a 44. cikknek megfelelően;

c)      az I. cím II. és III. fejezetében előírt eltérések értelmében a II. cím II–IV. fejezete alkalmazásának mellőzése.

Az ajánlatkérő dokumentálja az összes közbeszerzési eljárás menetét, függetlenül attól, hogy az eljárásokat elektronikus úton folytatják-e le. Ebből a célból az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszát dokumentálja, ideértve a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikációt és a belső tanácskozásokat, az ajánlatok elkészítését, az esetleges párbeszédet vagy tárgyalást, a kiválasztást és a szerződés odaítélését.

(2) Az adatokat a szerződés odaítélésének időpontjától számított legalább négy éven keresztül meg kell őrizni annak érdekében, hogy ezen időszak alatt az ajánlatkérő a Bizottságnak vagy a nemzeti felügyeleti testületnek – kérésükre – meg tudja adni a szükséges felvilágosítást.

95. cikk Nemzeti jelentéstétel

(1) A 93. cikknek megfelelően létrehozott vagy kijelölt szervek legkésőbb a következő év október hónapjának 31. napjáig minden évről végrehajtási és statisztikai jelentést küldenek a Bizottságnak egy szabvány-formanyomtatvány alapján.

(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell a 12. cikkben megállapított értékhatárok alatt odaítélt olyan szerződések összértékét, az 5-11. cikkekben említett tevékenységcsoportok szerinti bontásban, amelyek, ha az értékük meghaladná a küszöbértéket, ezen irányelv hatálya alá tartoznának.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez a jelentés tartalmazza az odaítélt szerződéseknek legalább a számát és az értékét az 5-11. cikkekben említett tevékenységcsoportok szerinti bontásban, és minden olyan információt, amely a Megállapodás megfelelő alkalmazásáról való meggyőződéshez szükséges. Tartalmaznia kell a pályázati felhívás nélküli tárgyalásos eljárás során odaítélt szerződések számát és értékét is, a 44. cikkben említett körülmények, és az 5-11. cikkekben említett tevékenységcsoportok szerinti bontásban. Meg kell neveznie a sikeres szerződő fél tagállamát vagy harmadik országát.

(4) Az éves jelentésnek ezenfelül az 5-11. cikkekben említett minden tevékenység tekintetében tartalmaznia kell az érintett tevékenységet gyakorló ajánlatkérők listáját, megjelölve minden ajánlatkérő egyedi azonosítószámát, ha ilyen számról a nemzeti jogszabályok rendelkeznek.

A Bizottság tájékoztatás céljából rendszeresen közzéteheti az Európai Unió Hivatalos Lapjában az említett ajánlatkérők listáját.

(5) A Bizottság kialakítja az (1) bekezdésben említett éves végrehajtási és statisztikai jelentéshez szükséges szabvány-formanyomtatványt. A végrehajtási jogi aktusokat a 100. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6) Az (5) bekezdésben hivatkozott jogi aktusok biztosítják, hogy:

a)      az adminisztráció egyszerűsítése érdekében a statisztikai adatok mintavételi alapon gyűjthetőek legyenek, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti a statisztikák reprezentativitását;

b)      a szolgáltatott információ bizalmas jellegét tiszteletben tartsák.

96. cikk Segítségnyújtás az ajánlatkérőknek és a vállalkozásoknak

(1) A tagállamok kötelesek az ajánlatkérők számára technikai támogatási struktúrákat elérhetővé tenni a beszerzési eljárások előkészítése és megvalósítása során, jogi és gazdasági tanács, iránymutatás és segítség nyújtása érdekében. A tagállamok ezenkívül kötelesek gondoskodni arról, hogy minden ajánlatkérő megfelelő segítséget és tanácsot kaphasson az egyedi kérdésekkel kapcsolatban.

(2) A gazdasági szereplők – különösen a kkv-k – közbeszerzéshez való hozzáférésének javítása céljából, valamint a jelen irányelvben szereplő rendelkezések pontos értelmezésének megkönnyítése érdekében a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy megfelelő segítség álljon rendelkezésre, ideértve az elektronikus utat és az üzleti segítségnyújtásra szolgáló meglévő hálózatok alkalmazását.

(3) A valamely más tagállam közbeszerzési eljárásában részt venni kívánó gazdasági szereplők számára egyedi igazgatási támogatást kell biztosítani. Ennek a támogatásnak legalább az érintett tagállam közigazgatási követelményeire, valamint az elektronikus beszerzéssel kapcsolatos lehetséges kötelezettségekre ki kell terjednie.

A tagállamok gondoskodnak róla, hogy az érdekelt gazdasági szereplők könnyen hozzáférhessenek az építési beruházás kivitelezése, illetve a szolgáltatás teljesítése szerinti tagállamban, régióban vagy településen hatályos, adózási, környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségekre vonatkozó megfelelő információhoz, amelyeket az építési területen végzendő építési munkákra, illetve a szerződés teljesítése során nyújtott szolgáltatásokra alkalmazni kell.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés értelmében a tagállamok kijelölhetnek egy vagy több szervet vagy igazgatási struktúrát. A tagállamok gondoskodnak az e szervek és struktúrák közötti megfelelő koordinációról.

97. cikk Igazgatási együttműködés

(1) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, és a hatékony együttműködés érdekében intézkedéseket hoznak az 56., 75., és 79. cikkben említett kérdésekben történő információcsere biztosítására. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Az összes érintett tagállam illetékes hatósága az információcsere során betartja a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[51] és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben[52] szereplő, a személyes adatok védelméről szóló jogszabályokat.

(3) E cikk alkalmazásában a tagállamok egy vagy több kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelyek elérhetőségéről tájékoztatják a többi tagállamot, a felügyeleti szerveket és a Bizottságot. A tagállamok közzéteszik és rendszeresen frissítik a kapcsolattartó pontok jegyzékét. A szóban forgó kapcsolattartó pontok koordinálásáért a felügyeleti testület felel.

(4) Az információcsere a XXX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[53] [az Európai Parlament és a Tanács javaslata a belső piaci információs rendszeren keresztül megvalósuló közigazgatási együttműködésről szóló rendeletről („IMI rendelet”) COM(2011)522] alapján létrehozott belső piaci információs rendszeren keresztül történik. A tagállamok a lehető legrövidebb határidőn belül továbbítják a más tagállamok által kért információkat.

V. CÍM FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ HATÁSKÖRÖK, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

98. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság a 4., 35., 33., 38., 25., 65., 77., 85. és 95. cikkben említett felhatalmazást határozatlan időre kapja [....-tól][a jelen irányelv hatálybalépésének napja].

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 35., 33., 38., 25., 65., 77., 85. és 95. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon vagy a határozatban megjelölt egyéb napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 98. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.

99. cikk Sürgősségi eljárás

(1) A jelen cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és mindaddig alkalmazandók, amíg a (2) bekezdés szerint kifogást nem emelnek ellenük. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 98. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

100. cikk Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal[54] létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

101. cikk Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2014. június 30-ig megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

102. cikk Hatályon kívül helyezés

A 2004/17/EK irányelv 2014. június 30-ával hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásnak tekintendők, és a XXI. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

103. cikk Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja a 12. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása által a belső piacra gyakorolt gazdasági hatásokat, és ezekről 2017. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben jogalkotási javaslat követi a jelen irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására.

104. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

105. cikk Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2011.12.20.-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET A 2. CIKK 8. PONTJÁNAK a) ALPONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

NACE(1) || CPV-kód

F. ÁGAZAT || ÉPÍTŐIPAR

Osztály || Csoport || Alcsoport || Tárgy || Megjegyzések

45 || || || Építőipar || Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában: új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok || 45000000

|| 45.1 || || Építési terület előkészítése || || 45100000

|| || 45.11 || Épületbontás, földmunka || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – épületek és egyéb szerkezetek bontása, – építési területek megtisztítása, – földmunkák: földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb., – bányászati terület előkészítése: – takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése. Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza: – építési terület lecsapolása, – mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása. || 45110000

|| || 45.12 || Talajmintavétel, próbafúrás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20, – vízkútfúrás, lásd 45.25, – aknamélyítés, lásd 45.25, – olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20. || 45120000

|| 45.2 || || Szerkezetkész épületek, illetve épületrészek építése, mélyépítés || || 45200000

|| || 45.21 || Általános építési és mélyépítési munkák || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – valamennyi építménytípus építése – mélyépítési munkák: – hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók, – nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek, – városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek, – kiegészítő városi munkák, – előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20, – saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt, – stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23, – épületgépészeti szerelés, lásd 45.3, – befejező építés, lásd 45.4, – építészeti és építőmérnöki tevékenységek, lásd 74.20, – építési projektirányítás, lásd 74.20. || 45210000 kivéve: – 45213316 45220000 45231000 45232000

|| || 45.22 || Tetőszerkezet- és tetőépítés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – tetőszerkezet-építés, – tetőfedés, – víz és nedvesség elleni szigetelés. || 45261000

|| || 45.23 || Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése, – vasútépítés, – repülőtéri kifutópályák építése, – stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, – útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – előzetes földmunkák, lásd 45.11. || 45212212 és DA03 45230000 kivéve: – 45231000 – 45232000 – 45234115

|| || 45.24 || Vízi létesítmény építése || Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában: – vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb., – védőgátak és töltések, – kotrás, – felszín alatti munkálatok. || 45240000

|| || 45.25 || Egyéb építési szakmunkák || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, a különböző szerkezettípusok esetében megegyező, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek: – alapzat építése, a cölöpverést is beleértve, – vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés, – nem saját gyártású acélelemek felállítása, – acélhajlítás, – falazás és kőrakás, – állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve, – kémények és ipari kemencék építése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32. || 45250000 45262000

|| 45.3 || || Épületgépészeti szerelés || || 45300000

|| || 45.31 || Villanyszerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: a következők szerelése épületekben vagy egyéb építményekben: – elektromos vezetékek és szerelvények, – távközlési rendszerek, – elektromos fűtési rendszerek, – lakossági antennák, – tűzriasztók, – betörésvédelmi riasztók, – felvonók és mozgólépcsők, – villámhárítók stb. || 45213316 45310000 kivéve: – 45316000

|| || 45.32 || Szigetelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben, Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22. || 45320000

|| || 45.33 || Víz-, gáz-, fűtésszerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe: – csővezetékek és szaniterberendezések, – gázszerelvények, – fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák, – sprinklerrendszerek. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31. || 45330000

|| || 45.34 || Egyéb épületgépészeti szerelés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése, – máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe. || 45234115 45316000 45340000

|| 45.4 || || Befejező építés || || 45400000

|| || 45.41 || Vakolás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – külső és belső vakolat vagy stukkó alkalmazása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat. || 45410000

|| || 45.42 || Épületasztalos-munka || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése, – belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43. || 45420000

|| || 45.43 || Padló- és falburkolás || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – a következők lefektetése, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben: — – kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok, – parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat, – szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve, – mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok, – tapéta. || 45430000

|| || 45.44 || Festés és üvegezés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – az épületek belső és külső festése, – mélyépítési szerkezetek festése, – üveg, tükör stb. szerelése. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – ablakok beillesztése, lásd 45.42. || 45440000

|| || 45.45 || Egyéb befejező építés || Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában: – magán úszómedencék építése, – tisztítás gőzsugárral, homoksugár-fúvatás és hasonló kültéri munkák, – egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák. Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70. || 45212212 és DA04 45450000

|| 45.5 || || Építési eszköz bérlése, személyzettel || || 45500000

|| || 45.50 || Építési eszköz bérlése, személyzettel || Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat: – építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32. || 45500000

(1) A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.), a 761/93/EGK bizottsági rendelettel (HL L 83., 1993.4.3., 1. o.) módosított rendelet.

II. MELLÉKLET A 4. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív kritériumok alapján történt, ezen irányelv értelmében nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe. A következő felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az Európai Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások szerepelnek, amelyek nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.

a)           földgázberendezések üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása a 98/30/EK irányelv 4. cikke alapján;

b)           új villamosenergia-termelő létesítmények építésére vonatkozó engedély vagy ajánlati felhívás a 96/92/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban;

c)           nem fenntartott vagy nem fenntartandó postai szolgáltatással kapcsolatos engedélyek megadása a 97/67/EK irányelv 9. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban;

d)           szénhidrogének kitermelését magában foglaló tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadása a 94/22/EK irányelvvel összhangban;

e)           az 1370/2007/EK rendelet szerinti közszolgáltatási szerződések, amelyek odaítélése a rendelet 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően versenytárgyalási eljárás alapján történt.

III. MELLÉKLET A 27. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

A. GÁZ VAGY HŐ SZÁLLÍTÁSA, ILLETVE ELOSZTÁSA

2009/73/EK irányelv

B. VILLAMOS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁSA, SZÁLLÍTÁSA VAGY ELOSZTÁSA

2009/72/EK irányelv

IVÓVÍZ ELŐÁLLÍTÁSA, SZÁLLÍTÁSA VAGY ELOSZTÁSA

–

D. AJÁNLATKÉRŐK A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

Vasúti áruszállítás

A Tanács 91/440/EGK irányelve[55] (1991. július 29.) a közösségi vasutak fejlesztéséről

Vasúti személyszállítás

E. AJÁNLATKÉRŐK A VÁROSI VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK, A VILLAMOSSAL, TROLIBUSSZAL VAGY AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

–

F. AJÁNLATKÉRŐK A POSTAI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN

97/67/EK irányelv

G. KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE

94/22/EK irányelv

H. SZÉN VAGY MÁS SZILÁRD TÜZELŐANYAG FELTÁRÁSA ÉS KITERMELÉSE

–

I. AJÁNLATKÉRŐK A TENGERI VAGY BELVÍZI KIKÖTŐI, ILLETVE EGYÉB TERMINÁLLÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN

–

J. AJÁNLATKÉRŐK A REPÜLŐTÉRI LÉTESÍTMÉNYEK TERÜLETÉN

–

IV. MELLÉKLET AZ AJÁNLATOK, RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEK, MINŐSÍTÉS IRÁNTI KÉRELMEK, VALAMINT PÁLYÁZATRA BENYÚJTOTT TERVEK ÉS PROJEKTEK ELEKTRONIKUS ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek, valamint pályázatra benyújtott tervek és projektek elektronikus úton történő benyújtásához szükséges eszközöknek – műszakilag és megfelelő eljárások segítségével – biztosítaniuk kell legalább a következőket:

a)           az ajánlatok, részvételi jelentkezések, minősítés iránti kérelmek beérkezésének, valamint a tervek és projektek benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

b)           ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

c)           amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

d)           csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

e)           a minősítési eljárás, a beszerzési eljárás vagy a tervpályázat különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

f)            az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

g)           az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők, és

h)           az ajánlatok hitelesítésének meg kell felelnie az ebben a mellékletben megállapított követelményeknek.

V. MELLÉKLET A 38. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE

A következő országokkal vagy országcsoportokkal kötött megállapodások:

– Albánia (HL L 107., 2009.4.28.)

– Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (HL L 87., 2004.3.20.)

– CARIFORUM (HL L 289., 2008.10.30.)

– Chile (HL L 352, 2002.12.30.)

– Horvátország (HL L 26., 2005.1.28.)

– Mexikó (HL L 276., 2000.10.28., L 157. 2000.6.30.)

– Montenegró (HL L 345., 2007.12.28.)

– Dél-Korea (HL L 127., 2011.5.14.)

– Svájc (HL L 300., 1972.12.31.).

VI. MELLÉKLET A. RÉSZ AZ IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (61. cikk)

I. MINDEN ESETBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1. Az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3.           a)      Árubeszerzésre irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások vagy a szállítandó áruk jellege és mennyisége, illetve értéke; (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

b)      Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, az építmény vagy a részek általános jellemzői az építményre való hivatkozással (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

c)      Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében: az előirányzott egyes szolgáltatáskategóriákban tervezett összes beszerzés (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

4.           A hirdetmény vagy e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

5.           Bármely más lényeges információ.

II. ABBAN AZ ESETBEN FELTÜNTETENDŐ TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, HA A HIRDETMÉNYT VERSENYFELHÍVÁSKÉNT HASZNÁLJÁK VAGY AZ AZ AJÁNLATOK BENYÚJTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐK LERÖVIDÍTÉSÉRE IRÁNYUL (61. CIKK (2) BEKEZDÉSE)

6.           Utalás arra, hogy az érdeklődést tanúsító gazdasági szereplőknek jelezniük kell az ajánlatkérő felé érdeklődésüket a szerződés vagy szerződések iránt.

7.           Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető.

8.           Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn.

9.           Az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásra benyújtott ajánlatok beérkezésének határideje.

10.         A szállítandó áruk jellege és mennyisége, vagy az építmény általános jellege, vagy a szolgáltatáskategória, valamint ismertetés, feltüntetve, hogy várható(k)-e keretmegállapodás(ok). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén a későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése. Annak feltüntetése, hogy adásvételről, bérletről, haszonbérletről, pénzügyi lízingről vagy részletvételről, illetve ezek bármilyen kombinációjáról van-e szó.

11.         Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja; amennyiben a szerződés részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

12.         Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

13.         Az a cím, amelyre az érdeklődő vállalkozásoknak továbbítaniuk kell írásbeli szándéknyilatkozatukat.

14.         A szándéknyilatkozatok beérkezésének határideje.

15.         A benyújtandó jelentkezés, illetve ajánlat engedélyezett nyelve vagy nyelvei.

16.         A szállítóktól megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, valamint pénzügyi és műszaki biztosítékok.

17.         a)      a szerződésre vagy szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás tervezett kezdőnapja (amennyiben ismert);

b)      a közbeszerzési eljárás fajtája (meghívásos vagy tárgyalásos);

c)      a konzultációval kapcsolatos dokumentációért fizetendő összeg nagysága és a fizetési feltételek.

18.         Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

19.         Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás:

a)      az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása;

b)      e-megrendelés használata;

c)      e-számlázás használata;

d)      e-fizetés elfogadása.

20.         A jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

21.         Amennyiben már ismert, a szerződés odaítélésénél alkalmazandó, a 76. cikkben említett feltételek: „a legalacsonyabb költség” vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a 61. cikk (2) bekezdésében említett, szándék megerősítésére vonatkozó, illetve az ajánlati vagy tárgyalási felhívásban.

B. RÉSZ A NEM PÁLYÁZATI FELHÍVÁSKÉNT ALKALMAZOTT IDŐSZAKOS ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ FELHASZNÁLÓI OLDALON TÖRTÉNŐ KÖZZÉTÉTELÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (61. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok).

4. A „felhasználói oldal” internetcíme (URL).

5. Az előzetes tájékoztató felhasználói oldalon történő közzétételéről szóló hirdetmény feladásának időpontja.

VII. melléklet ELEKTRONIKUS ÁRLEJTÉS ESETÉN A DOKUMENTÁCIÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (47. CIKK (4) BEKEZDÉS)

Az elektronikus árlejtés mellett döntő ajánlatkérők legalább a következő részleteket tüntetik fel a dokumentációban:

a)           azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)           a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó dokumentációból következik;

c)           az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)           az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)           az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei, és különösen a licitáláshoz adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f)            a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

VIII. MELLÉKLET EGYES MŰSZAKI LEÍRÁSOK MEGHATÁROZÁSA

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. a „műszaki leírás” az alábbiak egyikét jelenti:

a)      szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében a dokumentációban szereplő azon leírás, amely meghatározza a termék, illetve szolgáltatás tekintetében megkövetelt jellemzőket, így a minőség színvonalát, a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonalát, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítást, továbbá a megfelelőség-értékelést, a teljesítményt, a termék rendeltetését, a biztonságot és a méreteket, beleértve a termék kereskedelmi nevére, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre és címkézésre, a használati utasításra, az áru vagy szolgáltatás teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokra és módszerekre, valamint a megfelelőség-értékelési eljárásokra vonatkozó követelményeket;

b)      építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyek különösen a közbeszerzési dokumentációban szerepelnek, és amelyek meghatározzák valamely anyag, termék vagy áru megkövetelt jellemzőit, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő szerv által igényelt rendeltetésnek. E jellemzők közé tartozik a környezetvédelmi és éghajlattal összefüggő teljesítmény színvonala, a valamennyi követelménynek (többek között a fogyatékossággal élő személyek számára való elérhetőségnek) megfelelő kialakítás és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, beleértve a minőségbiztosítási eljárásokat, a terminológiát, a jeleket, a vizsgálatot és vizsgálati módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, a használati utasítást, valamint az építmény teljes életciklusának szakaszaiban alkalmazott gyártási folyamatokat és módszereket. Tartalmazzák továbbá a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályokat, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételeket, az építési eljárásokat, illetve technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal;

2. „szabvány”: valamely elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljából elfogadott műszaki leírás, amelynek betartása nem kötelező és amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a)      nemzetközi szabvány: valamely nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

b)      európai szabvány: valamely európai szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

c)      nemzeti szabvány: valamely nemzeti szabványügyi szervezet által elfogadott, a nyilvánosság számára elérhető szabvány;

3. „európai műszaki tanúsítvány”: valamely termék meghatározott rendeltetésre való alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési beruházási munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek a termék belső tulajdonságai és a meghatározott üzembehelyezési és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul. Az európai műszaki tanúsítványt a tagállam által e célra kijelölt tanúsító szerv bocsátja ki;

4. „közös műszaki leírás”: olyan műszaki leírás, amelyet a tagállamok által elismert eljárásnak megfelelően vagy az európai szabványosításról [valamint a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/105/EK és a 2009/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról] szóló [XXX] európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. és 10. cikkének megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

5. „műszaki referencia”: európai szabványügyi szervezet által a piaci szükségletek alakulásához igazított eljárásnak megfelelően kidolgozott bármely, az európai szabványoktól eltérő referencia.

IX. MELLÉKLET A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1. A hirdetmények közzététele

A 61., 62., 63., 64., 85. és 89. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérőknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

a)      A 61., 62., 63., 64., 85. és 89. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala, illetve – a 61. cikk (1) bekezdésével összhangban felhasználói oldalon közzétett időszakos előzetes tájékoztató esetében – az ajánlatkérő teszi közzé.

Ezenkívül az ajánlatkérők ezeket az információkat az interneten, a (2) bekezdés b) pontjában említett „felhasználói oldalon” is közzétehetik.

b)      Az Európai Unió Kiadóhivatala a 65. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérőnek.

2. Kiegészítő, illetve további információk közzététele

a)      Az ajánlatkérők a dokumentációt és a kiegészítő dokumentumokat teljes egészében közzéteszik az interneten.

b)      A felhasználói oldal tartalmazhat a 61. cikk (1) bekezdésében említett időszakos előzetes tájékoztatókat, a folyamatban lévő ajánlati felhívásokra, a tervezett beszerzésekre, a megkötött szerződésekre és a megszüntetett eljárásokra vonatkozó információkat, valamint bármely hasznos általános információt, mint például kapcsolattartó pontot, telefon- és telefaxszámot, postai címet és e-mail címet.

3. A hirdetmények elektronikus továbbításának formátuma és eljárásai

A Bizottság által a hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás a „http://http://simap.eu.int” internetcímen érhető el.

X. MELLÉKLET A MINŐSÍTÉSI RENDSZER MEGLÉTÉRŐL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (39. cikk (2) bekezdés b) pont és 62. cikk)

1. Az ajánlatkérő, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn.

4. A minősítési rendszer célja (a rendszer révén beszerzendő áruknak, szolgáltatásoknak, illetve építési beruházásoknak vagy azok kategóriáinak leírása – nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

5. A gazdasági szereplők által a rendszernek megfelelően történő minősítésük céljából teljesítendő feltételek és az egyes feltételek vizsgálatának a módszerei. Amennyiben e feltételek és vizsgálati módszerek leírása terjedelmes és az érdekelt gazdasági szereplők rendelkezésére álló dokumentumokon alapul, elegendő a fő feltételek és módszerek összefoglalása és az e dokumentumokra történő hivatkozás.

6. A minősítési rendszer érvényességének időtartama és az időtartam meghosszabbításának alaki követelményei.

7. Utalás arra a tényre, hogy a hirdetmény pályázati felhívásnak minősül.

8. Az a cím, ahonnan a minősítési rendszerre vonatkozó további információ és dokumentumok beszerezhetők (amennyiben eltér az 1. pontban említett címtől).

9. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

10. Amennyiben már ismert, a szerződés odaítélésénél alkalmazandó, a 76. cikkben említett feltételek: „a legalacsonyabb költség” vagy „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati, illetve tárgyalási felhívásban.

11. Adott esetben az alábbiakra vonatkozó utalás:

a)      az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elektronikus benyújtásának előírása vagy elfogadása;

b)      e-megrendelés használata;

c)      e-számlázás használata;

d)      e-fizetés elfogadása.

12. Bármely más lényeges információ.

XI. MELLÉKLET AZ AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (63. cikk)

A. NYÍLT ELJÁRÁS

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn.

4. A szerződés jellege (árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás, adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról vagy dinamikus beszerzési rendszerről van-e szó), leírás (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. Árubeszerzés és építési beruházás esetén:

a)      A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)), annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

b)      Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c)      Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja,

7. Szolgáltatás esetén:

a)      a szállítandó áruk jellege és mennyisége, annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges meghosszabbítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése;

b)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn;

c)      a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás;

d)      annak feltüntetése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését;

e)      Annak feltüntetése, hogy a szolgáltatásnyújtók tehetnek-e ajánlatot a szóban forgó szolgáltatás egy részére.

8. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

9. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

10. Az az e-mail vagy internetcím, amelyen a dokumentáció és minden kiegészítő dokumentum korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető.

11.         a)      Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén az ajánlatok, illetve előzetes ajánlatok beérkezésének határideje;

b)      az a cím, amelyre az ajánlatokat küldeni kell;

c)      az ajánlat nyelve vagy nyelvei.

12.         a)      Adott esetben az ajánlatok felbontásán való részvételre felhatalmazott személyek;

b)      az ajánlatok felbontásának napja, ideje és helye.

13.         Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

14.         A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

15.         Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

16.         A szerződést elnyerő gazdasági szereplőtől megkövetelt minimális gazdasági és műszaki követelmények.

17.         Az ajánlati kötöttség időtartama.

18.         Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

19.         A szerződés odaítélésének az 76. cikkben említett szempontjai: a „legalacsonyabb költség”, illetve a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell jelölni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban.

20.         Adott esetben, a szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való utalás.

21.         A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

22.         A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának időpontja.

23.         Bármely más lényeges információ.

B. MEGHÍVÁSOS ELJÁRÁS

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják fenn, vagy hogy az védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető.

4. A szerződés jellege (árubeszerzés, építési beruházás illetve szolgáltatásmegrendelés; adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó); leírás (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. Árubeszerzés és építési beruházás esetén:

a)      A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

b)      Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részből áll, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c)      Az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

7. Szolgáltatás esetében:

a)      A szállítandó áruk jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

b)      Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c)      A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d)      Annak feltüntetése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e)      Annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

8. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

9. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

10. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

11.         a)      A részvételi jelentkezések beérkezésének határideje;

b)      az a cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket küldeni kell;

c)      a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

12.         Az ajánlati felhívás feladásának határnapja.

13.         Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

14.         A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

15.         A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk.

16.         A szerződés odaítélésének a 76. cikkben említett szempontjai: „legalacsonyabb költség”, illetve a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat az ajánlati felhívásban.

17.         Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

18.         Adott esetben, a szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való utalás.

19.         A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

20.         A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának időpontja.

21.         Bármely más lényeges információ.

C. TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn.

4. A szerződés jellege (építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás; adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó); leírás (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Adott esetben annak feltüntetése, hogy az ajánlatot adásvételre, bérletre, haszonbérletre, pénzügyi lízingre vagy részletvételre, illetve ezek bármilyen kombinációjára kérték-e.

5. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

6. Árubeszerzés és építési beruházás esetében:

a)      A szállítandó áruk jellege és mennyisége (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)). Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – a beszerzendő árukra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése, vagy pedig a teljesítendő szolgáltatások jellege és terjedelme, valamint az építmény általános jellege (nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)).

b)      Annak feltüntetése, hogy a szállítók néhány és/vagy az összes igényelt árura tehetnek-e ajánlatot.

Amennyiben az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az építmény vagy a szerződés több részre oszlik, a különböző részek nagyság alapján felállított sorrendje és tájékoztatás arról, hogy lehet-e egy, vagy több, vagy valamennyi részre ajánlatot tenni.

c)      Építési beruházásra irányuló szerződés esetében: az építmény rendeltetésére vagy a szerződés céljára vonatkozó információ, ha az utóbbi a tervezést is magában foglalja.

7. Szolgáltatás esetében:

a)      A teljesítendő szolgáltatások jellege és mennyisége. Annak feltüntetése, hogy vannak-e további beszerzésre vonatkozó opciók és, amennyiben lehetséges, az ilyen opciók gyakorlására rendelkezésre álló becsült idő, valamint az esetleges megújítások száma. Megújítható szerződések esetében szintén – amennyiben lehetséges – az igényelt szolgáltatásokra vonatkozó későbbi pályázati felhívások tervezett ütemezése.

b)      Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn.

c)      A törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás.

d)      Annak feltüntetése, hogy jogi személyeknek meg kell-e adniuk a szolgáltatás teljesítéséért felelős természetes személyek nevét és szakképesítését.

e)      Annak jelzése, hogy a szolgáltatók tehetnek-e ajánlatot az adott szolgáltatás egy részére.

8. Amennyiben ismert, annak feltüntetése, hogy engedélyezett-e többváltozatú ajánlatok benyújtása.

9. Szállítási vagy teljesítési határidő, vagy a szerződés időtartama és, amennyiben lehetséges, a kezdés határideje.

10. Adott esetben, a szerződést elnyerő gazdasági szereplők csoportosulása által létrehozandó gazdasági társasági forma.

11.         a)      A részvételi jelentkezések beérkezésének határideje;

b)      az a cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket küldeni kell;

c)      a részvételi jelentkezés nyelve vagy nyelvei.

12.         Adott esetben, a kikötött óvadék és biztosítékok.

13.         A finanszírozás és fizetés főbb feltételei és/vagy az ilyen feltételeket tartalmazó rendelkezésekre történő hivatkozások.

14.         A gazdasági szereplő helyzetére és a tőle megkövetelt minimális gazdasági és műszaki feltételekre vonatkozó információk.

15.         A szerződés odaítélésének a 76. cikkben említett szempontjai: „legalacsonyabb költség”, illetve a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat”. Meg kell említeni a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot eredményező szempontokat, azok súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben azok nem szerepelnek az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, vagy nem tüntetik fel azokat a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban.

16.         Adott esetben, az ajánlatkérő által már kiválasztott gazdasági szereplők neve és címe.

17.         Adott esetben, a szerződés teljesítésére vonatkozó különleges feltételek.

18.         Adott esetben, a szerződéssel összefüggő időszakos előzetes tájékoztatónak vagy az e hirdetmény felhasználói oldalon történő közzétételére vonatkozó hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjára (időpontjaira) és hivatkozási számára (számaira) való utalás.

19.         A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

20.         A hirdetmény ajánlatkérő általi feladásának időpontja.

21.         Bármely más lényeges információ.

XII. MELLÉKLET AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (64. cikk)

I. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételre szánt információk[56]

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A szerződés jellege (árubeszerzésre, építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés és a nómenklatúrabeli hivatkozási szám(ok)); adott esetben annak feltüntetése, hogy keretmegállapodásról van-e szó).

4. A termékek, az építmények vagy a teljesítendő szolgáltatások jellegének legalább összefoglaló megjelölése.

5.           a)      A pályázati felhívás formája (minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény; időszakos tájékoztató; ajánlati felhívás).

b)      A hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

c)      Előzetes pályázati felhívás nélkül odaítélt szerződések esetében a 44. cikk vonatkozó rendelkezésének feltüntetése.

6.           A közbeszerzési eljárás (nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos).

7.           A beérkezett ajánlatok száma, az alábbiak feltüntetésével:

a)      azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kis- és középvállalkozások;

b)      a külföldről érkezett ajánlatok száma;

c)      az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.

Több szerződés odaítélése esetén (részek, több keretmegállapodás), ezt az információt minden egyes szerződés-odaítélésre meg kell adni.

8.           A szerződés(ek) odaítélésének időpontja.

9.           A 44. cikk i) pontja szerinti előnyös vásárlások esetében fizetett ár.

10.         Minden egyes szerződésodaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy

a)      a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás-e,

b)      a szerződést konzorciumnak ítélték-e oda.

11.         Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződés alvállalkozás tárgyát képezte-e, illetve képezheti-e.

12.         A szerződés odaítélésekor figyelembe vett kifizetett ár vagy a legmagasabb és a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat árai.

13.         A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

14.         Nem kötelező adatok:

– a szerződés harmadik személyeknek alvállalkozásba kiadott, illetve kiadható része és annak értéke,

– szerződés-odaítélési szempontok.

II. Nem közzétételre szánt adatok

15.         Az odaítélt szerződések száma (amennyiben valamely szerződést egynél több szállító között osztottak fel).

16.         Az egyes odaítélt szerződések értéke.

17.         A termék vagy szolgáltatás származási országa (közösségi vagy nem közösségi eredetű; utóbbi esetben harmadik országok szerint lebontva).

18.         Mely szerződés-odaítélési szempontot alkalmazták (gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat; legalacsonyabb költség)?

19.         A szerződést olyan ajánlattevőnek ítélték-e oda, aki az 58. cikk (1) bekezdésének megfelelően többváltozatú ajánlatot nyújtott be?

20.         Zártak-e ki ajánlatot azon az alapon, hogy a 79. cikk szerint kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatást tartalmazott?

21.         A hirdetmény ajánlatkérő általi továbbításának napja.

XIII. MELLÉKLET a 68. cikkben említett, ajánlattételre vagy TÁRGYALÁSBAN való részvételre vonatkozó felhívás és a szándék megerősítésére vonatkozó felhívás tartalma

1. A 68. cikkben előírt, ajánlattételre vagy tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)      az ajánlatok beérkezésének utolsó napját, a címet, amelyre az ajánlatokat küldeni kell, és az ajánlattétel nyelvét vagy nyelveit;

Innovációs partnerség keretében odaítélt szerződések esetében azonban ez az információ nem jelenik meg a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívásban, de megjelenik az ajánlattételre vonatkozó felhívásban.

b)      a közzétett pályázati felhívásra való hivatkozást;

c)      a csatolandó iratok megnevezését;

d)      a szerződés odaítélésének szempontjait, ha a pályázati felhívásként használt, minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetményben nem szerepelnek;

e)      a szerződés-odaítélési szempontok relatív súlyozását, vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendjét, amennyiben a hirdetmény, a minősítési rendszer meglétéről szóló hirdetmény vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció ezt az információt nem tartalmazza.

2. Amennyiben a pályázati felhívás eszköze időszakos előzetes tájékoztató, az ajánlatkérő a későbbiekben valamennyi jelentkezőt felhívja arra, hogy az ajánlattevők vagy a tárgyalásban részt vevők kiválasztásának megkezdése előtt az adott szerződésre vonatkozó részletes tájékoztatás alapján erősítse meg részvételi szándékát.

Ennek a felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)      jelleg és mennyiség, beleértve a kiegészítő szerződésekre vonatkozó valamennyi opciót, és – amennyiben lehetséges – az ezen opciók gyakorlására várhatóan rendelkezésre álló idő; megújítható szerződések esetében a jelleg és a mennyiség, valamint – amennyiben lehetséges – a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházásra, árubeszerzésre, illetve szolgáltatásnyújtásra irányuló pályázatok jövőbeli hirdetményei közzétételének várható időpontja;

b)      az eljárás fajtája: meghívásos vagy tárgyalásos;

c)      adott esetben az áruszállítás vagy az építési beruházás, illetve a szolgáltatások teljesítése megkezdésének vagy befejezésének időpontja;

d)      a közbeszerzési dokumentáció iránti kérelem beküldésének végső határideje és a cím, amelyre e kérelmeket küldeni kell, valamint a használandó nyelv vagy nyelvek;

e)      a szerződést odaítélő szervezet címe, valamint a dokumentáció és az egyéb iratok megszerzéséhez szükséges információ;

f)       a gazdasági szereplőktől megkövetelt gazdasági és műszaki feltételek, pénzügyi biztosítékok és adatok;

g)      az ajánlati felhívás tárgyát képező szerződés formája: adásvétel, lízing, bérlet, vagy részletvétel, illetve ezek bármilyen kombinációja;

h)      a szerződés-odaítélési szempontok és azok súlyozása vagy adott esetben e szempontok fontossági sorrendje, amennyiben az előzetes tájékoztató vagy a dokumentáció, illetve az ajánlati vagy a tárgyalásban való részvételre vonatkozó felhívás ezt az információt nem tartalmazza.

XIV. MELLÉKLET A 70. ÉS 79. CIKKBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

– 87. számú egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről,

– 89. számú egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról,

– 29. számú egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról,

– 105. számú egyezmény a kényszermunka felszámolásáról,

– 138. számú egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról,

– 111. számú egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről,

– 100. számú egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén egyenlő díjazásáról,

– 182. számú egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről,

– bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról,

– a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény),

– Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról,

– Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998.9.10.) és annak három regionális jegyzőkönyve.

XV. MELLÉKLET A 77. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT UNIÓS JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

2009/33/EK irányelv

XVI. MELLÉKLET A SZERZŐDÉS TARTAMA ALATTI SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSOKRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (82. cikk (6) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok);

4. Építési beruházás esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, míg árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén a szállítás vagy teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

5. A közbeszerzés módosítás előtti és módosítás utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme.

6. Adott esetben a módosítás miatt az árban bekövetkezett emelkedés feltüntetése.

7. Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé tették a módosítást.

8. Az eljárást lezáró döntés meghozatalának időpontja.

9. Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

10. Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a szerződés európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

11. A felügyeleti szerv, valamint a jogorvoslatért felelős és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

XVII. MELLÉKLET A 84. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

CPV-kód || Leírás

79611000-0 és 85000000-9-től 85323000-9-ig (kivéve 85321000-5 és 85322000-2) || Egészségügyi és szociális szolgáltatások

75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80100000-5-től 80660000-8-ig (kivéve 80533000-9, 80533100-0, 80533200-1); 92000000-1-től 92700000-8-ig (kivéve 92230000-2, 92231000-9, 92232000-6); || Közigazgatási oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75300000-9 || Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6, 75313000-3, 75313100-4, 75314000-0, 75320000-5, 75330000-8, 75340000-1 || Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

98000000-3 || Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások

98120000-0 || Szakszervezetek által nyújtott szolgáltatások

98131000-0 || Vallási szolgáltatások

XVIII. MELLÉKLET A szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerződésekre vonatkozó hirdetményekben feltüntetendő információk (85. cikk)

A rész: Ajánlati felhívás

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A szolgáltatásoknak vagy azok kategóriáinak meghatározása, és adott esetben a beszerzendő mellékes építési beruházások és áruk, ideértve az érintett mennyiségeket, illetve értékeket, a nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

4. A szolgáltatás fő teljesítési helyének NUTS-kódja.

5. Adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett műhelyek számára tartják-e fenn, vagy hogy annak teljesítését védett munkahely-teremtési programok számára tartják-e fenn.

6. A gazdasági szereplők által, részvételükkel összefüggésben teljesítendő gazdasági és műszaki feltételek, vagy adott esetben az az elektronikus cím, amelyen részletes információ beszerezhető.

7. Határidő(k), ameddig az ajánlatkérőt értesíteni kell a részvételi szándékról.

8. Bármely más lényeges információ.

B rész: Tájékoztató az eljárás eredményéről

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A szolgáltatások, és adott esetben a mellékes építési beruházások és áruk jellegének és mennyiségének legalább összefoglaló megjelölése.

4. Hivatkozás a hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételére.

5. A beérkezett ajánlatok száma.

6. A kiválasztott gazdasági szereplő(k) neve és címe.

7. Bármely más lényeges információ.

XIX. MELLÉKLET A TERVPÁLYÁZATI KIÍRÁSBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (89. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A projekt leírása (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

4. A tervpályázat jellege: nyílt vagy meghívásos.

5. Nyílt eljárás esetében: a projektek beérkezésének végső határideje.

6. Meghívásos pályázatok esetében:

a)      a résztvevők tervezett száma vagy keretszáma;

b)      adott esetben, a már kiválasztott résztvevők neve;

c)      a résztvevők kiválasztásának szempontjai;

d)      a részvételi jelentkezések beérkezésének határnapja.

7. Adott esetben, annak feltüntetése, hogy a részvétel egy meghatározott szakmára korlátozódik-e.

8. A projektek elbírálási szempontjai.

9. Adott esetben, a bírálóbizottság kiválasztott tagjainak neve.

10. Annak jelzése, hogy a bírálóbizottság döntése az ajánlatkérőre nézve kötelező-e.

11. Adott esetben, az odaítélendő díjak száma és értéke.

12. Adott esetben, az összes résztvevő részére történő kifizetések részletei.

13. Annak jelzése, hogy a díjnyertes résztvevők jogosultak-e későbbi szerződésekre.

14. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

15. A hirdetmény feladásának időpontja.

16. Bármely más lényeges információ

XX. MELLÉKLET A TERVPÁLYÁZATI ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK (89. cikk (1) bekezdés)

1. Az ajánlatkérő szerv, valamint eltérés esetén annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2. Fő tevékenység.

3. A projekt leírása (nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok)).

4. A résztvevők összlétszáma.

5. A külföldi résztvevők száma.

6. A pályázat nyertese(i).

7. Adott esetben, a díj(ak) feltüntetése.

8. Egyéb információk.

9. A tervpályázati kiírásra történő hivatkozás.

10. A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidőkkel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

11. A hirdetmény feladásának időpontja.

XXI. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT[57]

Ezen irányelv || 2004/17/EK irányelv ||

1. cikk || - || új

2. cikk 1. pont || 1. cikk (1) bekezdés || =

2. cikk 1. pont || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, első albekezdés || =         

2. cikk 2. és 3. pont || - || új

2. cikk 4. pont, a) alpont első része || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés, első francia bekezdés || =

2. cikk 4. pont, a) alpont második része || || új

2. cikk 4. pont, b) alpont || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés, második francia bekezdés || =

2. cikk 4. pont, c) alpont || 2. cikk (1) bekezdés, a) pont, második albekezdés, harmadik francia bekezdés || =

2. cikk 5. pont || 2. cikk (1) bekezdés, b) pont, első albekezdés || =

2. cikk 6. pont || 2. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

2. cikk 7. pont || 1. cikk (2) bekezdés, a) pont || kiigazítva

2. cikk 8. pont || 1. cikk (2) bekezdés, b) pont első mondata || kiigazítva

2. cikk 9. pont || 1. cikk (2) bekezdés, b) pont második mondata || =

2. cikk 10. pont || 1. cikk (2) bekezdés, c) pont || kiigazítva

2. cikk 11. pont || 1. cikk (2) bekezdés, d) pont, első albekezdés || módosítva

2. cikk 12. pont || 1. cikk (7) bekezdés, első és második albekezdés || kiigazítva

2. cikk 13. pont || 1. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || =

2. cikk 14. pont || 1. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || módosítva

2. cikk 15. pont || 34. cikk (1) bekezdés || módosítva

2. cikk 16. pont || 1. cikk (8) bekezdés || módosítva

2. cikk 17. pont || || új

2. cikk 18. pont || 1. cikk (8) bekezdés || módosítva

2. cikk 19. pont || || új

2. cikk 20. pont || 1. cikk (11) bekezdés || =

2. cikk 21. pont || 1. cikk (12) bekezdés || =

2. cikk 22. pont || || új

2. cikk 23. pont || 1. cikk (10) bekezdés || =

3. cikk (1) bekezdés, első albekezdés || || új

3. cikk (1) bekezdés, második albekezdés || 1. cikk (2) bekezdés, d) pont, második és harmadik albekezdés || módosítva

3. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés || || új

3. cikk (2) bekezdés || 9. cikk (1) bekezdés || =

3. cikk (3) bekezdés || 9. cikk (2) bekezdés || =

3. cikk (4) bekezdés || 9. cikk (3) bekezdés || módosítva

4. cikk (1) bekezdés || 2. cikk 1. pont b) alpont, második albekezdés || =

4. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 2. cikk (3) bekezdés, (25) preambulumbekezdés || kiigazítva

4. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || || új

4. cikk (3) bekezdés || 2. cikk (2) bekezdés || =

4. cikk (4) bekezdés || || új

5. cikk || 3. cikk (1) és (2) bekezdés || =

6. cikk (1) bekezdés || 3. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

6. cikk (2) bekezdés || 3. cikk (4) bekezdés || =

7. cikk || 4. cikk || =

8. cikk || 5. cikk (1) bekezdés || =

|| 5. cikk (2) bekezdés || törölve

9. cikk || 7. cikk b) pont || =

10. cikk (1) bekezdés || 6. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

10. cikk (2) bekezdés, a) pont || 6. cikk (2) bekezdés, a) pont || =

10. cikk (2) bekezdés, b) pont || 6. cikk (2) bekezdés, b) pont || módosítva

10. cikk (2) bekezdés, c) pont || 6. cikk (2) bekezdés, c) pont || kiigazítva

11. cikk a) pont || 7. cikk a) pont || módosítva

11. cikk b) pont || 7. cikk a) pont || =

|| 8. cikk || törölve

|| I–X. melléklet || törölve

12. cikk || 16. és 61. cikk || módosítva

13. cikk (1) bekezdés || 17. cikk (1) bekezdés, 17. cikk (8) bekezdés || módosítva

13. cikk (2) bekezdés || 17. cikk (2) bekezdés, 17. cikk (8) bekezdés || módosítva

13. cikk (3) bekezdés || || új

13. cikk (4) bekezdés || 17. cikk (3) bekezdés || =

13. cikk (5) bekezdés || || új

13. cikk (6) bekezdés || 17. cikk (4) és (5) bekezdés || kiigazítva

13. cikk (7) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés a) pont, első és második albekezdés || =

13. cikk (8) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés b) pont, első és második albekezdés || =

13. cikk (9) bekezdés || 17. cikk (6) bekezdés a) pont, harmadik albekezdés & par. (6) bekezdés b) pont, harmadik albekezdés || kiigazítva

13. cikk (10) bekezdés || 17. cikk (7) bekezdés || =

13. cikk (11) bekezdés || 17. cikk (9) bekezdés 9 || =

13. cikk (12) bekezdés || 17. cikk (10) bekezdés || =

13. cikk (13) bekezdés || 17. cikk (11) bekezdés || =

14. cikk || 69. cikk || kiigazítva

15. cikk (1) bekezdés || 19. cikk (1) bekezdés || =

15. cikk (2) bekezdés || 19. cikk (1) bekezdés || Módosítva

16. cikk (1) bekezdés || Art. 20. cikk (1) bekezdés 62. cikk 1. pont || kiigazítva

16. cikk (2) bekezdés || 20. cikk (2) bekezdés || módosítva

17. cikk (1) bekezdés || Art. 22a. cikk || kiigazítva

17. cikk (2) bekezdés || 21. cikk; 62. cikk 1. pont || módosítva

18. cikk || 22. cikk; 62. cikk 1. pont || módosítva

19. cikk a) és b) pont || 24. cikk a) és b) pont || =

19. cikk c) pont || 24. cikk c) pont || módosítva

19. cikk d) pont || 24. cikk d) pont || =

19. cikk e) pont || || új

19. cikk f) pont és második albekezdés || || új

20. cikk || 26. cikk || kiigazítva

21. cikk || || új

22. cikk (1) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

22. cikk (2) bekezdés || 23. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

22. cikk (3) bekezdés || 23. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

22. cikk (4) bekezdés || 23. cikk (3) bekezdés, a)–c) pont || kiigazítva

22. cikk (5) bekezdés || 23. cikk (3) bekezdés, második és harmadik albekezdés || kiigazítva

23. cikk || 23. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

24. cikk || 23. cikk (5) bekezdés || módosítva

25. cikk (1) bekezdés || 24. cikk e) pont || módosítva

25. cikk (2) bekezdés || || Új

26. cikk (1) és (2) bekezdés || 27. cikk || módosítva

26. cikk (3) bekezdés || || új

27. cikk (1) bekezdés első mondat || 30. cikk, 1. cikk; 62. cikk, 2. pont || kiigazítva

27. cikk (1) bekezdés második mondat || || új

27. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 30. cikk (2) bekezdés || =

27. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || || új

27. cikk (3) bekezdés || 30. cikk (3) bekezdés || =

28. cikk (1) bekezdés || 30. cikk (4) bekezdés első albekezdés; (5) bekezdés első és második albekezdés || módosítva

28. cikk (2) bekezdés || 30. cikk (4) bekezdés második albekezdés; (5) bekezdés negyedik albekezdés; 62. cikk 2. pont || kiigazítva

|| 30. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés || törölve

28. cikk (3) bekezdés, első és második albekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, első albekezdés || módosítva

28. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés || || új

28. cikk (3) bekezdés, negyedik albekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, első albekezdés második mondat || módosítva

28. cikk (4) bekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, második albekezdés || =

28. cikk (5) bekezdés || 30. cikk (6) bekezdés, negyedik albekezdés || módosítva

29. cikk || 10. cikk || módosítva

30. cikk (1) bekezdés || 11. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

30. cikk (2) bekezdés || 11. cikk (2) bekezdés || módosítva

31. cikk || 28. cikk || módosítva

32. cikk || 13. cikk || módosítva

33. cikk (1) bekezdés || 48. cikk (1) bekezdés, 64. cikk (1) bekezdés || módosítva

33. cikk (2) bekezdés || 48. cikk (2) és (3) bekezdés, 64. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (3) bekezdés, első albekezdés || 48. cikk (4) bekezdés, 64. cikk (1) bekezdés || módosítva

33. cikk (3) bekezdés, második albekezdés || 70. cikk (2) bekezdés, f) pont || =

33. cikk (3) bekezdés, harmadik albekezdés || || új

33. cikk (4) bekezdés || || új

33. cikk (5) bekezdés || 48. cikk (5) bekezdés, 64. cikk (3) bekezdés || módosítva

33. cikk (6) bekezdés || 48. cikk (6) bekezdés || kiigazítva

33. cikk (7) bekezdés || || új

34. cikk || || új

35. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (13) bekezdés || módosítva

35. cikk (2) bekezdés || 70. cikk (2) bekezdés, c) és d) pont || kiigazítva

36. cikk || || új

37. cikk || || új

38. cikk (1) bekezdés || 12. cikk || módosítva

38. cikk (2) bekezdés || || új

39. cikk (1) bekezdés || 40. cikk (1) és (2) bekezdés || módosítva

39. cikk (2) bekezdés || 42. cikk || =

39. cikk (3) bekezdés || || új

40. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (9) bekezdés a) pont; 45. cikk (2) bekezdés || módosítva

40. cikk (2) bekezdés || 45. cikk (4) bekezdés || módosítva

40. cikk (3) bekezdés || || új

40. cikk (4) bekezdés || || új

41. cikk || 1. cikk (9) bekezdés b) pont; 45. cikk (3) bekezdés || módosítva

42. cikk || 1. cikk (9) bekezdés c) pont; 45. cikk (3) bekezdés || módosítva

43. cikk || || új

44. cikk a) pont || 40. cikk (3) bekezdés, a) pont || =

44. cikk b) pont || 40. cikk (3) bekezdés, b) pont || =

44. cikk c) pont || 40. cikk (3) bekezdés, c) pont || módosítva

44. cikk d) pont || 40. cikk (3) bekezdés, c) pont || módosítva

44. cikk e) pont || 40. cikk (3) bekezdés, d) pont || módosítva

44. cikk f) pont || 40. cikk (3) bekezdés, e) pont || =

44. cikk g) pont || 40. cikk (3) bekezdés, g) pont || módosítva

44. cikk h) pont || 40. cikk (3) bekezdés, h) pont || módosítva

44. cikk i) pont || 40. cikk (3) bekezdés, j) pont || =

44. cikk j) pont || 40. cikk (3) bekezdés, k) pont || kiigazítva

44. cikk k) pont || 40. cikk (3) bekezdés, l) pont || kiigazítva

44. cikk második és harmadik albekezdés || || új

44. cikk negyedik albekezdés || 40. cikk (3) bekezdés, g) pont utolsó mondat || kiigazítva

45. cikk (1) bekezdés, első és második albekezdés || 14. cikk (1) bekezdés, 1. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

45. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés || || Új

45. cikk (2)–(5) bekezdés || 14. cikk (2)–(4) bekezdés, 40. cikk (3) bekezdés, i) pont || módosítva

46. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (5) bekezdés, 15. cikk (1) bekezdés || módosítva

46. cikk (2) bekezdés || 15. cikk (2) bekezdés || módosítva

46. cikk (3) bekezdés || 15. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

46. cikk (4) bekezdés || 15. cikk (4) bekezdés || módosítva

46. cikk (5) bekezdés || 15. cikk (6) bekezdés || módosítva

46. cikk (6) bekezdés || || új

46. cikk (7) bekezdés || 15. cikk (7) bekezdés, harmadik albekezdés || =

47. cikk (1) bekezdés || 1. cikk (6) bekezdés, 56. cikk (1) bekezdés || módosítva

47. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || 56. cikk (2) bekezdés, első albekezdés || =

47. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || 56. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || kiigazítva

47. cikk (3) bekezdés || 56. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || kiigazítva

47. cikk (4) bekezdés || 56. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

47. cikk (5) bekezdés || 56. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

47. cikk (6) bekezdés || 56. cikk (5) bekezdés || kiigazítva

47. cikk (7) bekezdés || 56. cikk (6) bekezdés || =

47. cikk (8) bekezdés || 56. cikk (7) bekezdés || kiigazítva

47. cikk (9) bekezdés || 56. cikk (8) bekezdés, első albekezdés || =

48. cikk || || új

49. cikk (1) bekezdés || 29. cikk (1) bekezdés || módosítva

49. cikk (2) bekezdés || || új

49. cikk (3) bekezdés || 29. cikk (2) bekezdés || módosítva

49. cikk (4) bekezdés || || új

49. cikk (5) bekezdés || 29. cikk (2) bekezdés || módosítva

49. cikk (6) bekezdés || || új

50. cikk || || új

51. cikk || || új

52. cikk || || új

53. cikk (1) bekezdés || (15) preambulumbekezdés, || módosítva

53. cikk (2) bekezdés || || Új

54. cikk (1) bekezdés || 34. cikk (1) bekezdés || módosítva

54. cikk (2) bekezdés || 34. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

54. cikk (3) bekezdés || 34. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

54. cikk (4) bekezdés || 34. cikk (8) bekezdés || =

54. cikk (5) bekezdés || 34. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

54. cikk (6) bekezdés || 34. cikk (5) bekezdés || módosítva

55. cikk (1) bekezdés || 34. cikk (6) bekezdés || módosítva

55. cikk (2) bekezdés || 34. cikk (6) bekezdés || kiigazítva

56. cikk (1) bekezdés || 34. cikk (4), (5), (6) és (7) bekezdés || módosítva

56. cikk (2) bekezdés || 34. cikk (4), (5) és (6) bekezdés || módosítva

56. cikk (3) bekezdés || 34. cikk (7) bekezdés || kiigazítva

56. cikk (4) bekezdés || || új

57. cikk || 35. cikk || módosítva

58. cikk (1) bekezdés || 36. cikk (1) bekezdés || módosítva

58. cikk (2) bekezdés || 36. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

59. cikk || || új

60. cikk (1) bekezdés || 45. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

60. cikk (2) bekezdés || 45. cikk (9) bekezdés || módosítva

|| 45. cikk (10) bekezdés || törölve

61. cikk (1) bekezdés || 41. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva

61. cikk (2) bekezdés || 42. cikk (3) bekezdés, 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

62. cikk || 41. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

63. cikk || 42. cikk (1) bekezdés c) pont, 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

64. cikk (1) bekezdés || 43. cikk (1) bekezdés első albekezdés, 44. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

64. cikk (2) bekezdés || 43. cikk (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés || módosítva

64. cikk (3) bekezdés || 43. cikk (2) és (3) bekezdés || módosítva

64. cikk (4) bekezdés || 43. cikk (5) bekezdés || kiigazítva

65. cikk (1) bekezdés || 44. cikk (1) bekezdés, 70. cikk (1) bekezdés, b) pont || módosítva

65. cikk (2) bekezdés || 44. cikk (2) és (3) bekezdés és (4) bekezdés, második albekezdés || módosítva

65. cikk (3) bekezdés || 44. cikk (4) bekezdés, első albekezdés || kiigazítva

65. cikk (4) bekezdés || || új

65. cikk (5) bekezdés || 44. cikk (6) és (7) bekezdés || módosítva

65. cikk (6) bekezdés || 44. cikk (8) bekezdés || módosítva

66. cikk (1) bekezdés || 44. cikk (5) bekezdés, első albekezdés || módosítva

66. cikk (2) és (3) bekezdés || 44. cikk (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés || kiigazítva

67. cikk (1) bekezdés || 45. cikk (6) bekezdés || módosítva

67. cikk (2) bekezdés || 46. cikk (2) bekezdés || módosítva

68. cikk (1) bekezdés || 47. cikk (1) bekezdés, első mondat || kiigazítva

68. cikk (2) bekezdés || 47. cikk (1) bekezdés, második mondat || kiigazítva

69. cikk (1) bekezdés || 49. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

69. cikk (2) bekezdés || 49. cikk (2) bekezdés, első és második albekezdés || kiigazítva

69. cikk (3) bekezdés || 49. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || =

69. cikk (4), (5) és (6) bekezdés || 49. cikk (3), (4) és (5) bekezdés || =

70. cikk (1) bekezdés || 51. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

70. cikk (2) bekezdés || 51. cikk (2) bekezdés || =

70. cikk (3) bekezdés || 52. cikk (1) bekezdés || =

70. cikk (4) bekezdés || 51. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

70. cikk (5) bekezdés || || új

70. cikk (6) bekezdés || || új

70. cikk (7) bekezdés || || új

71. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (1) bekezdés || =

71. cikk (2) bekezdés || 53. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

71. cikk (3) bekezdés || 53. cikk (6) bekezdés || =

71. cikk (4) bekezdés || 53. cikk (7) bekezdés || =

71. cikk (5) bekezdés || 53. cikk (9) bekezdés || kiigazítva

71. cikk (6) bekezdés || || új

72. cikk (1) bekezdés || 54. cikk (1) és (2) bekezdés || kiigazítva

72. cikk (2) bekezdés || 54. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

73. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (4) és (5) bekezdés || módosítva

73. cikk (2) bekezdés || 54. cikk (5) és (6) bekezdés || módosítva

73. cikk (3) bekezdés || || új

74. cikk (1) bekezdés || 53. cikk (3) bekezdés, 54. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

74. cikk (2) bekezdés || || új

74. cikk (3) bekezdés || 53. cikk (3) bekezdés, 54. cikk (4) bekezdés || módosítva

75. cikk (1) bekezdés || 52. cikk (2) bekezdés || módosítva

75. cikk (2) bekezdés || 52. cikk (3) bekezdés || módosítva

75. cikk (3) bekezdés || || Új

76. cikk (1) bekezdés || 55. cikk (1) bekezdés || módosítva

76. cikk (2) bekezdés || 55. cikk (1) bekezdés, a) pont || módosítva

76. cikk (3) bekezdés || || Új

76. cikk (4) bekezdés || (1) preambulumbekezdés, (55) preambulumbekezdés harmadik bekezdés || módosítva

76. cikk (5) bekezdés || || módosítva

77. cikk || || új

78. cikk || || új

79. cikk (1) bekezdés || 57. cikk (1) bekezdés || módosítva

79. cikk (2) bekezdés || 57. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

79. cikk (3) bekezdés, a) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés a) pont || =

79. cikk (3) bekezdés, b) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés b) pont || =

79. cikk (3) bekezdés, c) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés c) pont || =

79. cikk (3) bekezdés, d) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés d) pont || módosítva

79. cikk (3) bekezdés, e) pont || 57. cikk (1) bekezdés, második albekezdés e) pont || =

79. cikk (4) bekezdés, első és második albekezdés || 57. cikk (2) bekezdés || módosítva

79. cikk (4) bekezdés, harmadik albekezdés || || Új

79. cikk (5) bekezdés || 57. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

79. cikk (6) bekezdés || || új

|| 58. cikk 59. cikk || törölve

80. cikk || 38. cikk || módosítva

81. cikk (1) bekezdés || 37. cikk első mondat || =

81. cikk (2) bekezdés || || új

81. cikk (3) bekezdés || 37. cikk második mondat || kiigazítva

82. cikk (1)–(5) bekezdés, (7) bekezdés || || új

82. cikk (6) bekezdés || 40. cikk (3) bekezdés, f) pont || módosítva

83. cikk || || új

84. cikk || || új

85. cikk || || új

86. cikk || || új

87. cikk || 60. cikk || =

88. cikk || 61. cikk || kiigazítva

89. cikk (1) bekezdés || 63. cikk (1) bekezdés, első albekezdés || kiigazítva

89. cikk (2) bekezdés, első és második albekezdés || 63. cikk (1) bekezdés első albekezdés; második albekezdés, első mondat || kiigazítva

89. cikk (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 63. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat || módosítva

89. cikk (3) bekezdés || 63. cikk (2) bekezdés || kiigazítva

90. cikk || 65. cikk || =

91. cikk || 66. cikk || =

92. cikk || 72. cikk első albekezdés || kiigazítva

93. cikk (1) bekezdés || 72. cikk második albekezdés || módosítva

93. cikk (2)–(8) bekezdés || || új

94. cikk || 50. cikk || módosítva

95. cikk (1)–(3) bekezdés || 67. cikk || módosítva

95. cikk (4) bekezdés || || új

95. cikk (5) bekezdés || 70. cikk (1) bekezdés, c) pont || kiigazítva

95. cikk (6) bekezdés || 67. cikk (3) bekezdés || módosítva

96. cikk || || új

97. cikk || || új

98. cikk || 68. cikk (3) és (4) bekezdés || módosítva

99. cikk || 68. cikk (5) bekezdés || módosítva

100. cikk (1) bekezdés || 68. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

100. cikk (2) bekezdés || 68. cikk (3) bekezdés || kiigazítva

101. cikk (1) bekezdés || 71. cikk (1) bekezdés || kiigazítva

101. cikk (2) bekezdés || 71. cikk (2) bekezdés || =

102. cikk || 73. cikk || kiigazítva

103. cikk || || új

104. és 105. cikk || 74. cikk; 75. cikk || =

|| I–X. melléklet || törölve

I. melléklet (az első mondat kivételével) || XII. melléklet (kivéve 1. lábjegyzet) || =

I. melléklet, első mondat || XII. melléklet 1. lábjegyzete || módosítva

II. melléklet || || új

III. melléklet, A., B., C., E., F., G., H., I. és J. pont || XI. melléklet || kiigazítva

III. melléklet, D. pont || || új

IV. melléklet a)–g) pont || XXIV. melléklet b)–h) pont || =

IV. melléklet h) pont || || új

V. melléklet || || új

VI. melléklet || XV. melléklet || módosítva

VII. melléklet || 56. cikk (3) bekezdés, a)–f) pont || =

VIII. melléklet, kivéve a 4. pont || XXI. melléklet || kiigazítva

VIII. melléklet, 4. pont || XXI. melléklet || módosítva

IX. melléklet || XX. melléklet || módosítva

X. MELLÉKLET || XIV. melléklet || módosítva

XI. melléklet || XIII. melléklet || módosítva

XII. melléklet || XVI. melléklet || módosítva

XIII. melléklet 1. pont || 47. cikk (4) bekezdés || kiigazítva

XIII. melléklet 2. pont || 47. cikk (5) bekezdés || kiigazítva

XIV. melléklet || XXIII. melléklet || módosítva

XV. melléklet || || új

XVI. melléklet || XVI. melléklet || módosítva

XVII. melléklet || XVII. melléklet || módosítva

XVIII. melléklet || || új

XIX. melléklet || XVIII. melléklet || módosítva

XX. melléklet || XIX. melléklet || módosítva

 XI. melléklet || XXVI. melléklet || módosítva

|| XXII. melléklet || törölve

|| XXV. melléklet || törölve

[1]               2004/17/EK irányelv (2004. március 31.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[2]               2004/18/EK irányelv (2004. március 31.) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[3]               2009/81/EK irányelv (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról, HL L 216., 2009.8.20., 76. o.

[4]               92/13/EGK irányelv (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, HL L 76., 1992.3.23., 14. o.

[5]               COM(2011) 15.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0015:FIN:HU:PDF

[6]               http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2011/public_procurement/synthesis_document_en.pdf

[7]               http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement/modernising_rules/conferences/index_en.htm

[8]               A Bizottság végrehajtási határozata ( 2011. július 28.) a Grönland és a Feröer szigetek kivételével a dániai olaj- és gázfeltárásnak és olajkitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről, HL L 197., 2011.7.29., 20. o.; A Bizottság végrehajtási határozata ( 2011. június 24.) az olaszországi olaj- és gázfeltárásnak és olajkitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről, HL L 166., 2011.6.25, 28. o.; A Bizottság határozata ( 2010. március 29.) az angliai, skóciai és walesi olaj- és gázfeltárásnak és -kitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről, HL L 84., 2010.03.31., 52. o.; A Bizottság határozata ( 2009. július 8.) a hollandiai olaj- és gázfeltárásnak és kitermelésnek a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazása alóli mentesítéséről, HL L 181., 2009.07.14., 53.o.

[9]               Lásd különösen a Bizottság 2004/284/EK határozatát (1999. szeptember 29.) az egy összefonódást a közös piaccal és az EGT-megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (IV/M.1383 sz. ügy – Exxon/Mobil) és további határozatokat, többek között a Bizottság határozatát (2007. május 3.) az egy összefonódást a 139/2004/EK tanácsi rendelet szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (COMP/M.4545 sz. ügy – STATOIL/HYDRO).

[10]             Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EGK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről, HL L 79., 1996.3.29., 30. o.

[11]             Az Európai Bizottság szolgálati munkadokumentuma SEC(2008) 2193.

[12]             HL C

[13]             HL C

[14]             HL C

[15]             COM(2011) 853 végleges, 2011.6.27.

[16]             COM(2010) 2020 végleges, 2010.3.3.

[17]             HL L 134., 2004.4.30., 1. o.

[18]             HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

[19]             Lásd e Hivatalos Lap [ ] oldalát.

[20]             HL L 204., 1998.7.21., 1. o.

[21]             HL L 27., 1997.1.30., 20. o.

[22]             HL L 15., 1998.1.21., 14. o.

[23]             HL L 164., 1994.6.30., 3. o.

[24]             Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről, HL L 315., 2007.12.3., 1. o.

[25]             HL L 336., 1994.12.23., 1. o.

[26]             SPC/2010/10/8 végleges, 2010.10.6.

[27]             HL L 211., 2009.8.14., 94. o.

[28]             HL L 211., 2009.8.14., 55. o.

[29]             HL L 342., 2009.12.22., 1. o.

[30]             HL L 120., 2009.5.15., 5. o.

[31]             HL L 39, 2008.2.13., 1. o.

[32]             HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[33]             HL L 18., 1997.1.21., 1. o.

[34]             HL L 124., 1971.6.8., 1. o.

[35]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[36]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[37]             HL L 154., 2003.6.21., 1. o.

[38]             HL L 217., 2009.8.20., 76. o.

[39]             HL L 217., 2009.8.20., 76. o.

[40]             HL L 145., 2004.04.30., 1. o.

[41]             HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2001/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 283., 2001.10.27., 28. o.). módosított irányelv.

[42]             A Bizottság határozata (1993. május 13.) a földrajzi területeket kőolaj, földgáz, szén és egyéb szilárd üzemanyagok kutatása vagy kitermelése céljából hasznosító ajánlatkérőknek az általuk odaítélt szerződésekkel kapcsolatos információk Bizottság számára történő közlési kötelezettségére vonatkozó feltételek meghatározásáról, HL L 129., 1993.5.27. 25. o.

[43]             Az Európai Parlament és a Tanács 1999/93/EK irányelve (1999. december 13.) az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről (HL L 13., 2000.1.19., 12. o.).

[44]             HL L 274., 2009.10.20., 36. o.

[45]             HL L 53., 2011.2.26., 66. o.

[46]             HL L 340., 2002.12.16., 1. o.

[47]             HL L 210., 2006.7.31., 19. o.

[48]             HL L 76., 1992.03.23., 14. o.

[49]             HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

[50]             HL L 342., 2009.12.22., 1. o.

[51]             HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[52]             HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

[53]             HL L […]., […]., […]. o.

[54]             HL L 185., 1971.8.16., 15. o.

[55]             HL L 237., 1991.8.24., 25.o.

[56]             A 6., 9. és 11. pontban szereplő információk nem közzétételre szánt információnak minősülnek, ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közzététel érzékeny kereskedelmi érdek szempontjából hátrányos.

[57]             A „kiigazítva” kifejezés arra utal, hogy a jogszabály szövegének megfogalmazása megváltozott, azonban a hatályon kívül helyezett irányelv tartalma nem változott. A hatályon kívül helyezett irányelvek rendelkezéseinek tartalmi módosítását a „Módosítva” kifejezés jelöli.