INDOKOLÁS

1. A javaslat háttere 1.1. A javaslat okai és céljai

Ahogyan az a menekültügyi politikai tervben[1] is szerepelt, 2009. október 21-én a Bizottság javaslatot terjesztett elő a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv[2] (a továbbiakban: a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv) módosítására.

A javaslat a jelenlegi irányelv tagállamokban való alkalmazásának értékelése alapján készült. Magában foglalta továbbá a tagállamokkal, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával, nem kormányzati szervezetekkel és egyéb érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció eredményeit. A jelenlegi irányelv végrehajtásáról szóló információkat ezután a 2009 szeptemberében közzétett értékelő jelentésben[3] foglalták egybe, amelynek következtetései újonnan megerősítették a javaslat indokoltságát.

2011. április 6-án az Európai Parlament első olvasat során kialakított állásfoglalást fogadott el a Bizottság javaslatáról, amely általánosságban véve támogatta a javasolt módosításokat.

A javaslatot a Tanácsban is megvitatták, főleg a 2010-es spanyol elnökség ideje alatt. A viták azonban nehézkesen haladtak, és a Tanácsnak nem sikerült álláspontot kialakítania.

A Bizottságnak e módosított javaslat előterjesztésével az a célja, hogy éljen kezdeményezési jogával, és előmozdítsa egy olyan, valóban közös európai menekültügyi rendszer megteremtését, amely a tagállamok és a menekültek számára egyaránt hasznos lesz. A Bizottság politikai felelőssége a tényleges lehetőségek megteremtése arra, hogy az Unió eleget tehessen a közös európai menekültügyi térség 2012-ig történő kialakítására vonatkozóan a Stockholmi Programban tett kötelezettségvállalásának. A hosszú távú tartózkodásról szóló – immár a nemzetközi védelemben részesítettekre is kiterjedő – módosított irányelv elfogadása erőteljes ösztönzést adott az ezen irányba történő előrelépéshez.

A közös menekültügyi eljárásnak gyorsnak és tisztességesnek kell lennie. E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság további ismereteket gyűjtött arról, hogyan lehetne egységes keretbe foglalni, és egy EU-szerte könnyen végrehajtható, koherens rendszerbe beilleszteni a bevett nemzeti gyakorlatokat. A módosított javaslat összegyűjti az előző javaslatról folytatott eszmecserék során szerzett további ismereteket és tapasztalatokat.

A módosított javaslatban szereplő rendszer egyszerre hatékony és védő jellegű. Költséghatékony, és segít kezelni az esetleges visszaélésszerű kérelmeket. Garantálja, hogy a kérelmeket az összes tagállamban hasonlóan bírálják el. Teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az azokkal kapcsolatban kialakuló ítélkezési gyakorlatot, ezzel azt is elősegíti, hogy a javaslatot a bíróságok előtti jogorvoslati kérelmek révén se lehessen megingatni. Ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy figyelembe vegye a nemzeti jogi rendszerek sajátosságait. A hatékony végrehajtás biztosítása céljából a módosított javaslatban szereplő szabályok egyértelműbbek és egyszerűbbek.

A módosított javaslatot a befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslattal együtt kell értelmezni. Utóbbi javaslatnak többek között az a célja, hogy az egész Unióban jobb és összehangoltabb befogadási feltételeket biztosítson a menedékkérők számára.

A módosított javaslat az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (a továbbiakban EMTH) létrehozásáról szóló, 2010. május 19-én elfogadott rendelettel is összefügg. Most, hogy az EMTH megkezdte működését, konkrétabb feladattal lehet felruházni ahhoz, hogy segítse a közös szabályok tagállamok általi hatékonyabb végrehajtását.

1.2. Háttér-információk

A 2009-es javaslat és a jelenlegi módosított javaslat a közös európai menekültügyi térség létrehozását célzó jogalkotási csomag részét képezik.

A befogadási feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslattal egyidejűleg 2008-ban a Bizottság javaslatokat fogadott el a dublini rendelet és az EURODAC rendelet módosításáról is. 2009-ben a Bizottság javaslatokat fogadott el a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv és az elismerésről szóló irányelv módosításáról. Végül pedig a 2010. május 19-i rendelettel létrehozták az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt azzal a céllal, hogy fokozza a tagállamok közötti operatív együttműködést a menekültügy területét érintő közös szabályokat hatékony végrehajtása érdekében.

E jogalkotási csomag megfelel a 2008-as Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumnak[4], amely újra megerősítette a Hágai Program célkitűzéseit, valamint arra szólította fel a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012-ig terjesszen elő javaslatokat egy közös garanciákat tartalmazó, egységes menekültügyi eljárásra. Ugyanennek részeként az Európai Tanács 2009. december 10-11-i ülésén elfogadott Stockholmi Program hangsúlyozta, hogy 2012-ig létre kell hozni „egy közös és szolidáris védelmi terület[et]” […],„amely terület alapja a közös menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesülők egységes jogállása” „magas szintű védelmi előírások” és „hatékony eljárások” alapján. A Stockholmi Program megerősítette, hogy a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások igénybevételét kell lehetővé tenni. A Stockholmi Programmal összhangban az egyének számára azonos bánásmódot kell biztosítani az eljárási rendelkezések és a jogállás meghatározása tekintetében, függetlenül attól, hogy menedékkérelmüket mely tagállamban nyújtották be. A célkitűzés az, hogy a hasonló eseteket hasonló módon kezeljék, és az eredmény megegyező legyen.

Az előző javaslat előkészítésének részeként hatásvizsgálatot végeztek. A módosított javaslat az előző javaslattal megegyező elveken alapul. Emellett az a célja, hogy csökkentse a költségeket és az adminisztrációs terhet, valamint bizonyos rendelkezéseket egyszerűbbé és egyértelműbbé tegyen, ezáltal megkönnyítse végrehajtásukat. Ezért az előző javaslathoz készített hatásvizsgálat a módosított javaslatra is érvényes.

1.3. Összhang az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel

A közös európai menekültügyi rendszer létrehozásával kapcsolatosan e javaslat teljes mértékben összhangban van az 1999-i tamperei Európai Tanács következtetéseivel, a 2004-es Hágai Programmal, az Európai Tanács által 2008. október 17-én elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktummal, valamint a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig való létrehozását előíró 2009-es Stockholmi Programmal.

A javaslat megfelel továbbá az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek, különösen a jogszerű bevándorlók hatékonyabb társadalmi beilleszkedése tekintetében. Gyorsabb és megalapozottabb menekültügyi eljárások előmozdításával elősegíti a menekültek és kiegészítő védelmet igénylő személyek munkavállalását, mivel többé nem kell hosszú időt kivárniuk ahhoz, hogy munkavállalási joguk teljes mértékben biztosított legyen. A javaslat a tagállamok befogadási költségeit is igyekszik csökkenteni, ezáltal előmozdítja az államháztartás fenntarthatóságát.

2. Konzultáció az érdekelt felekkel

Az előző javaslat előkészítésének részeként a Bizottság zöld könyvet tett közzé, számos szakértői találkozót tartott, többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (a továbbiakban: UNHCR) és a civil társadalmi partnerekkel, külső tanulmány elkészítésére adott megbízást, valamint számos részletes kérdőívére beérkező válaszok alapján adatokat gyűjtött. A Bizottság 2010. szeptember 8-án értékelő jelentést fogadott el a jelenlegi irányelv végrehajtásáról, amelynek eredményei még inkább megerősítették az előkészítő munka megállapításait.

Az előző javaslat 2009. októberi előterjesztését követően a Tanácsban technikai szintű eszmecseréket folytattak, főleg a spanyol elnökség ideje alatt. Az eszmecserék során, menekültügyi és/vagy jogrendszerének sajátosságai miatt több tagállam is kifogásolta a javaslat egyes rendelkezéseit. A Tanácsnak azonban nem sikerült kielégítő megoldásokat találnia.

Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes tagállamokra vonatkozó kivételek sokaságának beillesztése, és ezáltal a javasolt rendszer általános koherenciájának veszélyeztetése helyett a Bizottságnak lehetősége nyílt arra, hogy újragondolja a javaslatot, valamint átfogóbb megoldást javasoljon a felmerült kérdésekre, ugyanakkor megőrizze a szöveg hozzáadott értékét. A javasolt rendelkezéseknek a tagállami végrehajtás megkönnyítését célzó egyértelműsítése és egyszerűsítése várhatóan új lendületet ad a tárgyalásoknak. A Bizottság ezért a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén bejelentette, hogy a 2011-es lengyel elnökség megkezdése előtt módosított javaslatot terjeszt elő ezen irányelvre.

E módosított javaslat előkészítésének részeként 2010. január és április között a Bizottság számos technikai konzultációt tartott. A módosított javaslat a menekültügyi eljárás minőségéről és hatékonyságáról szóló, a belga elnökség ideje alatt szervezett, 2010. szeptember 13-14-i miniszteri konferencia keretében folytatott eszmecseréket is figyelembe veszi. A konferencia középpontjában többek között a személyes meghallgatások, a képzés, a származási országgal kapcsolatos információk, a prioritást élvező eljárások, valamint az ismételt kérelmek kérdése állt

Az Európai Parlament 2011. április 6-án első olvasatban elfogadta álláspontját. Az álláspont általánosságban támogatta a Bizottság javaslatát. A javasolt módosítások nagy részének az volt a célja, hogy megerősítse a kérelmezők számára biztosított garanciákat. Néhány módosítás nagyobb fokú rugalmasságot kívánt biztosítani a tagállamoknak, vagy javítani kívánta a szövegtervezet általános koherenciáját. Az álláspont tartalmát figyelembe vették a módosított javaslat összeállításához, amely így számos módosítást magában foglal szövegszerűen vagy a tartalmat tekintve.

A Parlament álláspontja számos olyan módosítást is tartalmaz, amely jelentős változásokat eredményezne a biztonságos harmadik ország fogalmának eltérő meghatározásai tekintetében. A Bizottság alaposan megvizsgálta e módosításokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben esetleg meg lehetne szüntetni a biztonságos országok nemzeti listáit, valamint közös uniós listát lehetne összeállítani. Ez azonban csak akkor lesz megvalósítható, ha az EMTH kellő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy folyamatosan segítse a nemzeti listák helyettesítését azáltal, hogy a származási országra vonatkozó, megbízható, pontos és frissített, átlátható és pártatlanul összegyűjtött információk alapján jelentéseket készít a származási országokról, valamint közös formátumot és közös módszertant dolgoz ki a származási országgal kapcsolatos információk ismertetésére, ellenőrzésére, felhasználására és valamint elemzésére.

Noha a Bizottság nem foglalta bele a módosított javaslatba a Parlament által a biztonságos harmadik ország fogalmának eltérő meghatározásaival kapcsolatban javasolt módosításait, elismeri e szabályok további összehangolásának szükségességét. E célból a Bizottság vállalja, hogy megfelelő módon megszervezi e fogalommeghatározások tagállamokkal együtt, valamint az Európai Parlament bevonásával történő rendszeres felülvizsgálatát. E rendszeres felülvizsgálat várhatóan elősegíti a jövőbeni további harmonizáció előkészítését.

A módosított javaslat kiegyensúlyozott megoldást próbál kínálni a két társjogalkotó közötti tárgyalások megkönnyítése céljából.

3. A javaslat jogi elemei 3.1. A javaslat összefoglalása

A módosított javaslat fő célja, hogy a különféle nemzeti jogrendszerekkel való összeegyeztethetőség érdekében egyszerűsítse és egyértelműbbé tegye a szabályokat, valamint elősegítse, hogy e szabályokat a tagállamok adott helyzeteikben költséghatékonyabb módon alkalmazhassák.

Az előző javaslathoz hasonlóan az általános célkitűzés továbbra is a hatékony és tisztességes eljárások megteremtése. A javaslat továbbra is biztosítja az alapvető jogok – különösen a hatékony jogorvoslathoz való jog – teljes mértékű tiszteletben tartását az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kialakuló ítélkezési gyakorlata alapján. A jelenlegi irányelvhez képest felülvizsgálták a tisztességes és hatékony eljárásokat biztosító garanciákat, hogy még következetesebbé tegyék az eljárási elvek alkalmazását. A javaslat emellett következetesebb és egyszerűbb eljárási fogalmakat és eszközöket vezet be, így ellátja a menekültügyi hatóságokat a szükséges eljárási eszközökkel ahhoz, hogy megelőzzék a visszaéléseket és gyorsan elbírálják az egyértelműen megalapozatlan kérelmeket.

A menedékjogi vívmányok következetes alkalmazásának megkönnyítése és az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése érdekében a javaslat egységes eljárást ír elő, így egyértelművé teszi, hogy a kérelmeket az elismerésről szóló irányelvben előírt mindkét nemzetközi védelmi forma fényében mérlegelni kell. A javaslat megerősíti a következetességet befogadási feltételekről szóló irányelvről szóló módosított javaslattal, valamint az EMTH rendelettel.

3.1.1. A tagállami végrehajtás megkönnyítése

A javaslat számos változtatást tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy összeegyeztethetőbb legyen a különböző tagállamok különféle jogrendszereivel és egyéb rendelkezéseivel. Ez érinti például a területre történő belépéshez való jog tekintetében hozott határozatokra, a származási országban ideiglenesen uralkodó bizonytalan helyzet miatt a döntéshozatal elhalasztásának lehetőségére, valamint a kérelmek határon történő megvizsgálásának okaira vonatkozó szabályokat. A könnyebb végrehajtás biztosítása érdekében számos rendelkezést rugalmasabbá tettünk.

Felülvizsgálták az eljárások igénybevételével, a személyes meghallgatások lefolytatásával, valamint a menekültügyi eljárások egységes maximális időtartamával kapcsolatos szabályokat, hogy a tagállamok megfelelőbben kezelhessék az egyidejűleg benyújtott nagyszámú menedékkérelmet.

Végül pedig a szövegtervezet minden rendelkezését alaposan felülvizsgálták, hogy egyértelművé tegyék és egyszerűsítsék a szabályokat, ezáltal megkönnyítsék a eszmecseréket, és hatékony végrehajtást biztosítsanak.

3.1.2. Az esetleges visszaélések hatékonyabb kezelése

A módosított javaslat még jobban felvértezi a tagállamokat ahhoz, hogy kezeljék a menekültügyi rendszert érintő potenciális visszaéléseket. Új szabályok írják elő, hogy a tagállamok felgyorsíthatják az eljárásokat és a határon vizsgálhatják meg azon kérelmeket, amelyekben a kérelmező olyan egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen állításokat tett, amelyek ellentmondanak a megfelelően ellenőrzött, származási országgal kapcsolatos információknak, így egyértelművé teszik, hogy a kérelem nem meggyőző. Ugyanez vonatkozik azon kérelmezőkre, akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra vagy a közrendre.

Módosítottuk továbbá a kérelem hallgatólagos visszavonásával kapcsolatos szabályokat, hogy jobban kezelhessék azon kérelmezőket, akik megszöknek vagy nem tesznek eleget kötelezettségeiknek E szabályok szerint a tagállamok hallgatólagos visszavonás alapján elutasíthatják a kérelmet, amennyiben a hatóságok már elegendő információval rendelkeznek a kérelem megfelelő elbírálásához A tagállamoknak az eljárás kezdetén tájékoztatniuk kell a kérelmezőket e szabályokról ahhoz, hogy a kérelmezők még inkább tisztában legyenek a visszavonással járó következményekkel.

3.1.3. „Frontloading”: gyors, tisztességes és hatékony eljárások már az eljárás elején

A „frontloading”, azaz az időszak elejére ütemezés azt jelenti, hogy megfelelő erőforrásokkal igyekeznek biztosítani az első fokú határozathozatal minőségét, és ezáltal tisztességesebbé és hatékonyabbá teszik az eljárásokat. A javaslat egyik legfontosabb célkitűzése továbbra is az, hogy az egységes menekültügyi eljárás ne tartson hat hónapnál tovább. Ezzel egyidőben a módosított javaslat számos pontot egyértelműbbé tesz, hogy – a különböző tagállamok sajátosságainak figyelembevételével – megkönnyítse ezen elképzelés végrehajtását.

A frontloading kulcsfontosságú eleme az, hogy már korán támogatást kell biztosítani, hogy a kérelmező megérthesse az eljárást. A módosított javaslat pontosítja ezen alapvető támogatás tartalmát, hogy megkülönböztesse a jogorvoslati eljárásokban rendelkezésre álló költségmentes jogi segítségnyújtástól. A tagállamok szabadon megválaszthatják a támogatás biztosításának megfelelő módját, ideértve nem kormányzati szervezetek, kormánytisztviselők, vagy az állam szakszolgálatai révén. A módosítások várhatóan költséghatékonyabbá teszik e kulcsfontosságú rendelkezés végrehajtását, valamint eloszlatják azon félreértéseket, amelyek kollíziót okozhatnak e szabályok, valamint számos tagállam általános közigazgatási joga között.

A javaslat egyszerűsíteni kívánja a szabályokat azon képzésekkel kapcsolatban is, amelyeket a tagállamoknak a kérelmeket elbíráló, illetve azokkal kapcsolatban határozatot hozó személyzet számára kell biztosítaniuk. Továbbra is az a cél, hogy a személyzet magas szintű szakértelemmel rendelkezzen, mivel a menekültügyi hatóságok csak így hozhatnak megalapozott és átgondolt határozatokat, a menekültügyi vívmányok egyéb részei tekintetében ugyanakkor egyszerűbbé és koherensebbé tettek egyes részletes szabályokat.

Végül pedig, egyszerűsítették a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőkkel kapcsolatos rendelkezéseket. Az új szabályok kevésbé szigorúak, és szélesebb mérlegelési jogkört és rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak ahhoz, hogy megfelelően figyelembe vehessék a kérelmezők sajátos helyzetének sokféleségét. Ezzel egyidőben a szabályok továbbra is magas szintű garanciákat biztosítanak e személyek számára.

3.1.4. A védelemhez való hozzáférés biztosítása

A módosított javaslat javítja a menekültügyi eljárás kezdetén meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat, hogy a kérelem benyújtásához megfelelő lehetőséget biztosítson azok számára, akik nemzetközi védelmet kívánnak igényelni.

Megszünteti az esetleges zavart abban a tekintetben, hogy teljes menedékkérelmet vettek-e át, vagy csupán kérelmezőként vették nyilvántartásba az adott személyt. Így tehát megkönnyíti, hogy a tagállamok betartsák az adott személy kérelmezőként történő nyilvántartásba vételére javasolt, kérelmezési szándékának kifejezésétől számított 72 órás határidőt, amely meghosszabbító abban az esetben, ha betartása gyakorlatilag lehetetlen.

Továbbá, egyszerű szabályokat tartalmaz a határőröknek és a potenciális kérelmezőkkel valószínűsíthetően kapcsolatba lépő egyéb hatóságoknak nyújtandó képzésről és utasításokról. Az új szabályok várhatóan elősegítik, hogy a tagállamok végrehajtásukkor figyelembe vegyék nemzeti helyzeteik sokféleségét.

3.1.5. Egyértelmű szabályok az ismételt kérelmekkel kapcsolatban

Az elismerésről szóló irányelv szerinti „sur place” kérelmek lehetőségének figyelembe vétele érdekében a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása után is lehetővé kell tenni, hogy az adott személy új kérelmet nyújtson be, amennyiben körülményei megváltoztak. A potenciális visszaélések megelőzése érdekében a módosított javaslat egyértelmű teszi az ilyen kérelmekkel kapcsolatos szabályokat.

E szabályok szerint az ismételt kérelmet gyors és hatékony előzetes vizsgálatnak vetik alá annak meghatározására, hogy további vizsgálatát indokolják-e új elemek. Ha vannak új elemek, az ismételt kérelmet az általános szabályokkal összhangban kell megvizsgálni. Ha nincsenek, a kérelmet fogadhatatlannak nyilvánítják. A visszaélések megelőzése érdekében a tagállamok ezután kivételt tehetnek a területükön maradás joga alól akkor is, ha az adott személy további kérelmet nyújt be nemzetközi védelem iránt.

3.1.6. Nagyobb következetesség az EU menekültügyi vívmányának egyéb jogi aktusaival

A módosított javaslat számos eszközt felülvizsgál, hogy azokat következetesebbé tegye az uniós menekültügy egyéb jogi aktusaival, különösen a befogadási feltételekről szóló módosított javaslattal. Ez különösen a különleges igényekkel, a kiszolgáltatott helyzetű személyekkel, valamint a határokon folytatott eljárásokkal kapcsolatos rendelkezéseket érinti.

A módosított javaslat a képzésről szóló rendelkezéseket is összehangolja az EMTH rendelet azonos rendelkezéseivel. Továbbá a képzéssel és az eljárások igénybevételével kapcsolatos rendelkezésekben konkrétabb szerepet irányoz elő az EMTH számára azzal a célkitűzéssel, hogy ne csak rugalmasságot, hanem támogatást is biztosítson a tagállamok számára. Az EMTH bevonása várhatóan elő fogja segíteni az egész Unión belüli következetes végrehajtást.

A menekültügyi vívmányok következetes alkalmazásának megkönnyítése és az alkalmazandó rendelkezések egyszerűsítése érdekében a javaslat egységes eljárást ír elő, így egyértelművé teszi, hogy a kérelmeket az elismerésről szóló irányelvben előírt mindkét nemzetközi védelmi forma alapján mérlegelni kell.

3.2. Jogalap

A módosított javaslat módosítja a 2005/85/EK irányelvet. Jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 78. cikke (2) bekezdésének d) pontja, amely az egységes menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására vagy visszavonására vonatkozó közös eljárásokra vonatkozó intézkedések elfogadását szorgalmazza.

3.3. Területi hatály

A javasolt irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Az irányelv Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazását az EUMSZ-hez csatolt 21. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban határozzák meg.

Az EUMSZ-hez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban ezen irányelv Dániára nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

3.4. A szubszidiaritás elve

Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos határkörökkel ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és annyiban, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók.

Az uniós fellépés jogalapját az EUMSZ. 78. cikke állapítja meg. Az abban szereplő rendelkezés kimondja, hogy „az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és a menekültek jogállásáról szóló, 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel”.

A menekültügyet és menekültvédelmet érintő problémák határokon átívelő jellegéből fakadóan az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében megoldásokat javasoljon, különösen a nemzetközi védelem megadására és visszavonására, és a másodlagos mozgás elkerülésére vonatkozó eljárásokat érintő kérdések tekintetében. Bár a 2005-ban elfogadott irányelvvel jelentős szintű jogharmonizációt sikerült elérni, további uniós fellépésre van szükség a menekültügyi eljárások magasabb szintű és nagyobb mértékben összehangolt szabályainak kialakításához, valamint a közös menekültügyi eljárások kialakítását célzó további lépések megtételéhez. E szabályok annak biztosítása céljából is nélkülözhetetlenek, hogy a különböző tagállamokban azonos feltételek alapján vizsgálják meg a dublini eljárások hatálya alá tartozó, nemzetközi védelmet kérelmezők kérelmeit.

3.5. Az arányosság elve

A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv módosításáról szóló – az előző javaslat előkészületeinek keretében végzett – hatásvizsgálat[5] mérlegelte a feltárt problémák valamennyi megoldási lehetőségét, hogy megfelelő arányt találjon a gyakorlati érték és a szükséges erőfeszítések között, és megállapította, hogy az uniós fellépés nem haladja meg a célkitűzés, azaz a fenti problémák orvoslásához szükséges mértéket. E módosított javaslat fenntartja az előző javaslat főbb elveit, ugyanakkor nagyobb fokú rugalmasságot vezet be a tagállamok számára, így még inkább hozzájárul az arányosság elvének tiszteletben tartásához.

3.6. Az alapvető jogokra gyakorolt hatás

Ezt a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az alábbiakkal:

– az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt alapvető jogok, és

– a nemzetközi jogból, különösen a genfi egyezményből, az emberi jogok európai egyezményéből és az ENSZ gyermekjogi egyezményéből fakadó követelmények.

Az alapvető jogok szempontjából a menekültügyi eljárások magasabb szintű előírásainak, valamint azok Unió-szerte következetes alkalmazásának biztosítása általános kedvező hatást gyakorolt a menedékkérőkre, valamint hatékonyabbá teszi a Charta 18. cikkében foglaltak szerinti alapvető menedékjogot. A javaslat csökkenti a menekültügyi eljárásokban esetlegesen előforduló adminisztrációs hibalehetőségeket, így biztosítja a Charta 19. cikkében lefektetett, a visszaküldés tilalma elvének még nagyobb fokú tiszteletben tartását, valamint javítja a védelemhez való hozzáférést és az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételét annak garantálásával, hogy elutasító határozat esetén minden kérelmező számára biztosítani kell a Charta 47. cikke szerinti, bíróság előtti hatékony jogorvoslatot. A javaslat megerősíti továbbá a Charta 23. cikkében előírt, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, előmozdítja azt az elvet, hogy a menekültügyi eljárásokban – a Charta 24. cikkével összhangban – a gyermek mindenek fölött álló érdekét kell szem előtt tartani, valamint megerősíti a Charta 21. cikkében előírt megkülönböztetés tilalmát.

2009/0165 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a nemzetközi védelmi jogállás megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[6],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

ò új szöveg

(1) A menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelvet[8] jelentősen módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni.

ê 2005/85/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(2) A közös európai menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika, beleértve egy közös európai menekültügyi rendszert is, szerves részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet az Ö Unióban Õ Közösségben. ð E közös menekültpolitikának a tagállamok közötti szolidaritáson és az igazságos hatáskörmegosztáson – ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia. ï

ê 2005/85/EK (2) preambulumbekezdés

(3) Az Európai Tanács az 1999. október 15– 16-i tamperei különleges rendkívüli ülésén megállapodott abban, hogy törekszedik az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: „a genfi egyezmény”) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapuló közös európai menekültügyi rendszer létrehozására, ezzel megerősíti a visszaküldés tilalmának elvét, és biztosítja, hogy senkit ne küldjenek vissza olyan helyre, ahol üldöztetésnek van kitéve.

ê 2005/85/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(4) A tamperei következtetések előírják, hogy a közös európai menekültügyi rendszer rövid távon a tagállamokban a tisztességes és hatékony menekültügyi eljárások közös normáirat, hosszú távon pedig az Európai Ö Unión Õ Közösségen belül egy közös menekültügyi eljáráshoz vezető közösségi Ö uniós Õ szabályokra is ki kell terjednieat foglalja magában.

ê 2005/85/EK (4) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(5) ðA közös európai menekültügyi rendszer első szakasza a Szerződésekben előirányozott vonatkozó jogi aktusok – többek között a 2005/85/EK irányelv, a menekültügyi eljárásokra vonatkozó első intézkedés – elfogadásával valósult meg. ï A 2005/85/EK irányelv volt menekültstátusz megadására vagy visszavonására vonatkozó tagállami eljárások ezen irányelvben megállapított minimumszabályai ezért a menekültügyi eljárásokra vonatkozó első intézkedést képezik

ò új szöveg

(6) Az Európai Tanács 2004. november 4-i ülésén elfogadta a Hágai Programot, amely kitűzte a szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés területén a 2005–2010-es időszakban megvalósítandó célokat. E tekintetben a Hágai Program arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának jogi aktusait és intézkedéseit. A Hágai Programmal összhangban a közös európai menekültügyi rendszer létrehozása érdekében követendő cél egy közös menekültügyi eljárás és az egész Unióban érvényes, egységes jogállás kialakítása.

(7) A 2008. október 16-án elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban az Európai Tanács megállapította, hogy a védelem nyújtása tekintetében továbbra is jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között, ezért a Hágai Programban előírt közös európai menekültügyi rendszer befejezése céljából új kezdeményezéseket sürgetett, ideértve a közös garanciákat magában foglaló egységes menekültügyi eljárás létrehozását is.

(8) Az Európai Tanács 2009. december 10-11-i ülésén elfogadta a Stockholmi Programot, amely megerősítette egy közös és szolidáris védelmi terület 2012-ig történő létrehozása melletti elkötelezettségét, amely terület alapja a közös menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesülők egységes, magas védelmi normákon, valamint tisztességes és hatékony eljárásokon alapuló egységes jogállása képezi. A Stockholmi Program megerősítette, hogy a nemzetközi védelemre szorulóknak hozzáférést kell biztosítani a jogilag megbízható és hatékony menekültügyi eljárásokhoz. A Stockholmi Programmal összhangban az egyének számára – függetlenül attól, hogy menedékjog iránti kérelmüket mely tagállamban nyújtották be – ugyanolyan bánásmódot kell biztosítani az eljárási szabályok és a jogállás meghatározása tekintetében. A célkitűzés az, hogy a hasonló eseteket hasonló módon kezeljék, és az eredmény megegyező legyen.

(9) Mozgósítani kell az Európai Menekültügyi Alap és a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel[9] létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal erőforrásait, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a közös európai menekültügyi rendszer második szakaszában előírt szabályok végrehajtásával kapcsolatban tett tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük és népességi helyzetük miatt – különös nyomás nehezedik.

(10) A kérelmezők nemzetközi védelem iránti igényei – [a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének és jogállásának feltételeiről és a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló] […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] értelmében történő – átfogó és hatékony értékelésének biztosításához a nemzetközi védelem megadására alkalmazandó eljárások uniós keretét egyetlen menekültügyi eljárás alapján kell kialakítani.

ê 2005/85/EK (5) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(11) Ezen irányelv fő célkitűzése, hogy ð továbbfejlessze a tagállamokban a nemzetközi védelem megadására és visszavonására alkalmazott eljárások szabályait egy közös uniós menekültügyi eljárás létrehozása céljából ï a Közösségben minimum keretrendszert vezessen be a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó eljárásokra.

ê 2005/85/EK (6) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(12) A menekültstátusz ð nemzetközi védelem ï megadására és visszavonására vonatkozó eljárások szabályainak közelítése elősegíti a menedékkérők ð nemzetközi védelmet kérelmezők ï tagállamok közötti másodlagos mozgásának korlátozásátban, amennyiben az ilyen mozgást a jogi keretek között fennálló különbségek okozznák, ð valamint a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] tagállami alkalmazására vonatkozó egységes feltételek kialakítását ï.

ê 2005/85/EK (7) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(13) A minimumszabályok természetéből adódóan a tagállamoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn a tagállamoktól nemzetközi védelmet kérő, harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tekintetében, amennyiben az ilyen kérelem alapjául az szolgál, hogy az érintett személy ð a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] ï a genfi egyezmény 1. cikkének A. pontja értelmében ð nemzetközi védelemre szorulónak ï menekültnek minősül.

ê 2005/85/EK (9) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(14) Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat a megkülönböztetést tiltó olyan nemzetközi jogi eszközökben előírt kötelezettségek terhelik, amelyeknek azok részes felei.

ê 2005/85/EK (10) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(15) Elengedhetetlen, hogy valamennyi ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelemmel kapcsolatos határozatot a tények alapján, továbbá első fokon olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a menekültügyi és ð nemzetközi védelemmel ï menekültekkel kapcsolatos területen megfelelő tudással rendelkezik, vagy az ehhez szükséges képzésben részesült.

ê 2005/85/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(16) A tagállamoknak és a menedékkérőknek ð nemzetközi védelmet kérelmezőknek ï egyaránt az áll érdekében, hogy a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmek ügyében et a lehető legrövidebb időn belül Ö határozat szülessen Õ elbírálják. A menedékjog iránti kérelmek elbírálási eljárásának megszervezése a tagállamok mérlegelési jogkörében marad annak érdekében, hogy nemzeti szükségleteiknek megfelelően bármely kérelem elbírálását előtérbe helyezhessék vagy felgyorsíthassák, ezen irányelv előírásainak figyelembe vételével.

(17) Továbbá, a tagállamoknak és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi igényeket már első fokon pontosan felismerjék. E célból a kérelmezőket – sajátos körülményeik figyelembe vételével – első fokon jogi és eljárási tájékoztatással kell ellátni költségmentesen. E tájékoztatásnak többek között lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők jobban megértsék az eljárást, így elősegíti számukra a vonatkozó kötelezettségek betartását. Aránytalan lenne megkövetelni, hogy a tagállamok kizárólag képzett jogászok révén biztosítsa e tájékoztatást. Ezért a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megválasszák e tájékoztatás legmegfelelőbb módjait, például nem kormányzati szervezetek, kormánytisztviselők, vagy az állam szakszolgálatai révén.

(18) A jogorvoslati eljárásokban – bizonyos feltételektől függően – a kérelmezők számára a nemzeti jog által arra feljogosított személy általi költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Továbbá, a kérelmezők számára az eljárás valamennyi szakaszában jogot kell biztosítani arra, hogy saját költségükre a nemzeti jog alapján engedélyezett jogi tanácsadóval vagy egyéb tanácsadóval konzultáljanak.

ê 2005/85/EK (12) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(19) A közrend fogalmába beletartozhat ð többek között ï valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatti büntetőítélet.

ê 2005/85/EK (13) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(20) Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke értelmében menekültként ð vagy kiegészítő védelemre jogosultként ï védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek, valamennyi kérelmező számára – bizonyos kivételek függvényében – hatékony hozzáférést kell biztosítani az eljárásokhoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása érdekében lehetővé kell tenni számukra az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságokkal való együttműködést, valamint és megfelelő kommunikációt, valamint és megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásoknak, továbbá az eljáró hatóság döntéséig alapesetben a kérelmezők számára biztosítaniuk kell legalább az ott-tartózkodáshoz való jogot, amennyiben a hatóságok általi meghallgatásra kerül sor, az ügy bemutatásához a tolmácsi szolgáltatáshoz való hozzáférés jogát, a lehetőséget az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának (a továbbiakban: „UNHCR”) képviselőjével ð és a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadást és segítséget biztosító szervezetekkel ï kérelmező, illetve a nevében eljáró bármely szervezettel való kapcsolattartásra, a döntésről való megfelelő értesítéshez és az e döntésre vonatkozó ténybeli és jogi indokoláshoz fűződő jogot, a jogi vagy egyéb tanácsadóval folytatott konzultáció lehetőségét, továbbá jogot az ahhoz fűződő jogot, hogy az eljárás döntő mozzanataikor jogi helyzetükről olyan nyelven kapjanak tájékoztatást, amelyetről ésszerűen feltételezhetően, hogy azt megértenekik, ð valamint elutasító határozat esetén bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot ï.

ê 2005/85/EK (14) preambulumbekezdés

Kiszolgáltatottságukra tekintettel továbbá külön eljárási garanciákat kell meghatározni a kísérő nélküli kiskorúak vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a tagállamok elsődleges szempontja a gyermek mindenek fölött álló érdeke kell, hogy legyen.

ò új szöveg

(21) A vizsgálati eljáráshoz való hatékony hozzáférés biztosítása céljából, a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel elsőként kapcsolatba kerülő – különösen a szárazföldi és tengeri határok felügyeletét ellátó vagy a határellenőrzést végző – tisztviselők számára utasításokat kell adni és megfelelő képzést kell biztosítani arról, hogyan ismerjék fel és kezeljék a nemzetközi védelem iránti kérelmeket. E tisztviselőknek el kell tudniuk látni az ország területén – ideértve a tagállamok határát, felségvizeit vagy tranzitzónáit is – tartózkodó, nemzetközi védelmet kérelmezni szándékozó harmadik országbeli állampolgárokat vagy hontalan személyeket valamennyi szükséges információval arra vonatkozóan, hogy hol és hogyan nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti kérelmet. Amennyiben az említett személyek a tagállam felségvizein tartózkodnak, a szárazföldre kell szállítani őket, és ezen irányelvvel összhangban el kell bírálni kérelmüket.

(22) A vizsgálati eljárás határátkelőhelyeken és idegenrendészeti létesítményekben történő igénybevételének megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi védelmet kívánnak kérelmezni.

(23) Ezen túlmenően a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők – például kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, kínzás, nemi erőszak vagy egyéb súlyos erőszakos cselekmény áldozatául esett személyek vagy fogyatékossággal élő személyek – számára megfelelő támogatást kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatása érdekében.

(24) A kínzás vagy egyéb súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú erőszakot is, tüneteinek és jeleinek ezen irányelvben foglalt eljárásokban történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó nemzeti intézkedéseket többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra (az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni.

(25) A nő és férfi kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszik, hogy beszámolhassanak a korábbi nemi alapú üldöztetésük során átélt megpróbáltatásaikról. A nemekkel kapcsolatos igények összetettségét kellőképpen figyelembe kell venni a biztonságos harmadik ország, a biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban.

(26) Ezen irányelv végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek fölött álló érdekét kell szem előtt tartaniuk, az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az Egyesült Nemzetek 1989-es gyermekjogi egyezményével összhangban.

(27) A nemzetközi védelmi igények elbírálására alkalmazott eljárásokat úgy kell szervezni, hogy lehetővé tegye a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a nemzetközi védelem iránti kérelmek alapos megvizsgálását.

ê 2005/85/EK (15) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(28) Abban az esetben, ha a kérelmező új bizonyítékot vagy érvet nem tartalmazó ismételt kérelmet nyújt be, aránytalan volna arra kötelezni a tagállamokat, hogy újabb teljes vizsgálati eljárást folytassanak le. Ezekben az esetekben a tagállamoknak lehetőséget kell adni ð arra, hogy a res judicata elvvel összhangban egy kérelmet, mint elfogadhatatlant elutasítsanak ï a kérelmezők számára általában rendelkezésre álló garanciák alóli kivételt tartalmazó eljárások közül történő választásra.

ê 2005/85/EK (16) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(29) Számos menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, ð hogy olyan elfogadhatósági és/vagy érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik a határon vagy e helyszínek tranzitzónáiban benyújtott kérelmek elbírálását ï már létező eljárásaikat hozzáigazítsák a határon lévő ilyen kérelmezők sajátos helyzetéhez. Közös szabályokat kell meghatározni az ilyen helyzetekben alkalmazható, a kérelmezők számára általában rendelkezésre álló garanciák alóli lehetséges kivételekre. A határon folytatandó eljárásokat főként azon kérelmezők esetében kell alkalmazni, akik nem teljesítik a tagországba való belépés feltételeit.

ê 2005/85/EK (17) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(30) A menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a kérelmező biztonsága a származási országban. Amennyiben egy harmadik ország biztonságos származási országnak tekinthető, a tagállamok azt biztonságosnak nyilváníthatják, és egy adott kérelmező vonatkozásában feltételezhetik annak biztonságát, kivéve, ha a kérelmező komoly, ennek ellentmondó jelekre hívja fel a figyelmet.

ê 2005/85/EK (18) preambulumbekezdés

(31) Tekintettel a harmadik országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a menekültként való elismerésének terén elért harmonizálás szintjére, közös feltételeket kell meghatározni a harmadik országoknak biztonságos származási országgá nyilvánítására vonatkozóan.

ê 2005/85/EK (19) preambulumbekezdés

Amennyiben a Tanács meggyőződött arról, hogy egy adott származási ország vonatkozásában e kritériumok teljesülnek, és ennek megfelelően azt felvette az ezen irányelvnek megfelelően elfogadandó biztonságos származási országok közös minimumlistájára, a tagállamok kötelesek az azon ország állampolgárságával bíró személyek, illetve a korábban abban az országban szokásos tartózkodási hellyel bíró hontalan személyek kérelmeit azon ország biztonságának megdönthető vélelme alapján elbírálni. A biztonságos származási országgá nyilvánítás politikai jelentőségének fényében, különös tekintettel az egyes származási országok emberi jogi helyzete értékelésének hatására, valamint annak az Európai Unió külkapcsolatok területén folytatott politikáira gyakorolt hatására, a lista megállapítására vagy módosítására vonatkozó valamennyi döntést az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács hozza meg.

ê 2005/85/EK (20) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(32) Bulgária és Románia az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó ország státuszából, valamint ezeknek az országoknak a taggá válás érdekében megtett előrelépéséből következik, hogy ezeket az országokat az Európai Unióhoz való csatlakozásuk időpontjáig ezen irányelv alkalmazásában biztonságos származási országoknak kell tekinteni.

ê 2005/85/EK (21) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(33) Egy harmadik országnak az ezen irányelv céljából való biztonságos származási országgá nyilvánítása nem jelent teljes garanciát azon ország állampolgárainak biztonságára nézve. A minősítés alapjául szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott országban. Ezért fontos, hogy amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy komoly ð érvényes ï okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a továbbiakban az ő esete vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni.

ê 2005/85/EK (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(34) A tagállamok minden kérelmet érdemben vizsgálnak meg, pl. azaz értékelik, hogy a szóban forgó kérelmező a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK irányelvvel Ö a …/…/EU irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] Õ összhangban Ö jogosult-e nemzetközi védelemre Õ menekültnek minősülnek-e, kivéve, ha ezen irányelv másként rendelkezik, különösen, ha ésszerűen feltételezhető, hogy egy másik ország elvégzi a vizsgálatot, vagy megfelelő védelmet nyújt. A tagállamok különösen akkor nem kötelesek elvégezni a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem érdemi értékelését, amennyiben az első menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekültstátusztjogállást, vagy egyéb megfelelő védelmet biztosított, és a kérelmezőt ez az ország visszafogadja.

ê 2005/85/EK (23) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(35) A tagállamok akkor sem kötelesek a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet érdemben elbírálni, ha a kérelmezőről – a nemzeti jog által meghatározottak szerint egy harmadik országhoz fűződő ð elégséges ï kapcsolata alapján – ésszerűen feltételezhető, hogy abban a harmadik országban védelmet kérhet ð , továbbá megalapozottan vélhető, hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt ï. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha ez a kérelmező az érintett harmadik országban biztonságban lenne. A kérelmezők másodlagos mozgásának elkerülése érdekében a tagállamoknak közös elveket kell kidolgozniuk a harmadik országok biztonságosnak tekintésére vagy nyilvánítására vonatkozóan.

ê 2005/85/EK (24) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(36) Továbbá, Eegyes, különösen magas szintű emberi jogi és menekültvédelmi előírásokat követő, európai harmadik országok tekintetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen európai harmadik országból a területükre belépő kérelmezők esetében a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmeket ne, vagy ne teljes egészében kelljen megvizsgálniuk. Tekintettel a korlátozott vagy mellőzött vizsgálatnak a kérelmezőre gyakorolt lehetséges hatására a biztonságos harmadik ország elvének ilyen alkalmazását azokra a harmadik országokkal kapcsolatos esetekre kell korlátozni, amelyek tekintetében a Tanács meggyőződött arról, hogy az érintett harmadik ország biztonságára vonatkozó, az ezen irányelvben meghatározott magas szintű előírások teljesülnek. A Tanács ebben e kérdésben az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően dönt.

ê 2005/85/EK (25) preambulumbekezdés

Az ebben az irányelvben meghatározott mindkét biztonságos harmadik ország elvre vonatkozó közös előírások természetéből következően ezen elvek gyakorlati hatása attól függ, hogy az érintett harmadik ország engedélyezi-e az érintett kérelmező számára a területére való belépést.

ò új szöveg (new)

(37) A biztonságos származási ország és a biztonságos harmadik ország, valamint a biztonságos európai harmadik ország fogalmának tagállami alkalmazásával kapcsolatos rendszeres információcsere elősegítése, valamint a jövőben esetlegesen várható további harmonizáció előkészítése érdekében a tagállamoknak értesíteniük kell vagy időszakosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot azon harmadik országokról, amelyekre e fogalmakat alkalmazzák.

ê 2005/85/EK (26) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(38) A menekültstátuszjogállás ð vagy kiegészítő védelmi jogállás ï visszavonása tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a menekültstátuszt ð nemzetközi védelmet ï élvező személyeket megfelelően tájékoztatják státuszuk jogállásuk esetleges lehetséges újbóli megvizsgálásáról, és lehetővé teszik számukra észrevételeik benyújtását, mielőtt a hatóságok meghozzák kellően indokolt határozatukat a jogállás döntésüket a státusz visszavonásáról. Ezek a garanciák azonban mellőzhetők, ha a menekültstátusz megszüntetése nem áll kapcsolatban azokkal a körülményekkel, amelyeken az elismerés alapult.

ê 2005/85/EK (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

(39) Az Ö uniós Õ közösségi jog egyik alapelvét tükrözi, hogy a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmekkel, ð a lezárást követően a kérelem ismételt vizsgálatának megtagadásával kapcsolatos határozatok, valamint ï és a menekültstátusz jogállás ð vagy a kiegészítő védelmi jogállás ï visszavonásával kapcsolatos döntések határozatok ellen a Szerződés 234. cikke értelmében bíróság előtti hatékony jogorvoslat tárgyát képezik. A jogorvoslat hatékonysága – a megfelelő tények vizsgálatára is tekintettel – összességében az egyes tagállamok közigazgatási és igazságügyi rendszerétől függ.

ê 2005/85/EK (28) preambulumbekezdés

(40) Az Európai Unió működéséről szóló sSzerződés 72. 64 . cikkének megfelelően ez az irányelv nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belbiztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását.

ê 2005/85/EK (29) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(41) Ez az irányelv nem érinti az [egy harmadik ország állampolgára ð vagy hontalan személy ï által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet (a dublini rendelet)] 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, ð tagállamok közötti eljárásokat ï.

ò új szöveg

(42) A […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] hatálya alá tartozó kérelmezők számára hozzáférést kell biztosítani az ezen irányelvben előírt alapelvekhez és garanciákhoz, valamint a […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] szerinti különleges garanciákhoz.

ê 2005/85/EK (30) preambulumbekezdés

(43) Ezen irányelv végrehajtását két évet meg nem haladó, rendszeres időközönként értékelni kell.

ê 2005/85/EK (31) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(44) Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárási minimumszabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az Ö uniós Õ közösségi szinten jobban megvalósítható, az Ö Unió Õ Közösség az Európai Unióról szóló szerződés Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat. Az e cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

ê 2005/85/EK (32) preambulumbekezdés

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban az Egyesült Királyság 2001. január 24-i levelében jelezte, hogy ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában részt kíván venni.

ê 2005/85/EK (33) preambulumbekezdés

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország 2001. február 14-i levelében jelezte, hogy ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában részt kíván venni.

ò új szöveg

(45) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében, valamint az említett cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amíg az Egyesült Királyság és Írország az említett jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban nem jelenti be azon szándékát, hogy ezen intézkedést el kívánja fogadni, az Egyesült Királyságra és Írországra ez az intézkedés nem kötelező, és rájuk nézve továbbra is a 2005/85/EK irányelv kötelező.

ê 2005/85/EK (34) preambulumbekezdés

(46) Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező erejű és nem alkalmazandó.és azt nem köteles alkalmazni,

ê 2005/85/EK (8) preambulumbekezdés

ð új szöveg

(47) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. ðEzen irányelv biztosítani kívánja különösen az emberi méltóság teljes mértékű tiszteletben tartását, és elő kívánja mozdítani a Charta 1., 18., 19., 21., 23., 24. és 47. cikkének alkalmazását, és ennek megfelelően kell végrehajtani. ï

ò új szöveg

(48) Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(49) Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó, a II. melléklet B. részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Célkitűzés

Ennek az irányelvnek a célja a tagállamokban a menedékjog ð nemzetközi védelmi jogállás ï megadására és visszavonására vonatkozó ð közös ï minimumszabályok és eljárásoki szabályok megállapítása ð a …/…/EU irányelv [az elismerésről szóló irányelv] ï értelmében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

a)           „genfi egyezmény”: a menekültek helyzetére vonatkozó, az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított 1951. július 28-i egyezmény;

b)           "menedékjog iránti kérelem": harmadik ország állampolgára, vagy hontalan személy által benyújtott olyan kérelem, amely a genfi egyezmény alapján valamely tagállam általi nemzetközi védelmet igénylő kérelemként értelmezhető. Minden nemzetközi védelem iránti kérelmet menedékjog iránti kérelemnek kell tekinteni, kivéve, ha a harmadik ország állampolgára kifejezetten másfajta, külön kérelmezhető védelemért folyamodik;

ò új szöveg

b)           „kérelem” vagy „nemzetközi védelem iránti kérelem”: harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által tagállami védelem iránt benyújtott olyan kérelem, amely menekültjogállás vagy kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemnek tekinthető, amennyiben az érintett személy nem kér kifejezetten a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] hatályán kívüli egyéb, külön kérelmezhető védelmet;

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

c)           „kérelmező” vagy ð „nemzetközi védelmet kérelmező” ï menedékkérő: harmadik ország olyan állampolgára, vagy olyan hontalan személy, akinek ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelme tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot;

ò új szöveg

(d)          „különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmező”: olyan kérelmező, akinek kora, neme, szexuális irányultsága, nemi identitása, fogyatékossága, súlyos testi vagy szellemi betegségei, poszttraumás zavarai, illetve kínzás, nemi alapú erőszak, vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának következményei miatt különleges garanciákra van szüksége ahhoz, hogy részesülhessen az ezen irányelvben előírt jogokból, valamint eleget tehessen az abban foglalt kötelezettségeinek;

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

e d)        „jogerős határozat”: döntés határozat arról, hogy a harmadik ország állampolgára, vagy a hontalan személy részére a menedékjogot ð vagy kiegészítő védelmet ï a 2004/83/EK tanácsi irányelv […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] alapján megadják-e, és amely ellen a továbbiakban az ezen irányelv V. fejezetében biztosított jogorvoslatnak nincs helye, tekintet nélkül arra, hogy ez a jogorvoslat a kérelmező számára lehetővé teszi-e az érintett tagállam területén maradást mindaddig, amíg kérelmét el nem bírálták, figyelemmel az ezen irányelv III. mellékletben foglaltakra;

f e)         „eljáró hatóság”: kvázi bírói testület vagy közigazgatási szerv, amely a tagállamban a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem megvizsgálására és annak tárgyában elsőfokú határozat meghozatalára hatáskörrel rendelkezik, figyelemmel az I. mellékletben foglaltakra;

g f)         „menekült”: harmadik ország olyan állampolgára, vagy olyan hontalan személy, aki megfelel a genfi egyezmény 1. […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2. cikkének d) pontjában cikkében meghatározott követelményeknek feltételeknek, a 2004/83/EK irányelvben foglaltak szerint;

ò új szöveg

h)           „kiegészítő védelemre jogosult személy”: olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki teljesíti a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2. cikke f) pontjának követelményeit;

i.             „nemzetközi védelmi jogállás”: egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosult személyként való elismerése valamely tagállam részéről;

ê 2005/85/EK

j g)         „menekültstátusztjogállás”: egy harmadik országbeli állampolgára vagy hontalan személy menekültként való elismerése valamely tagállam részéről;

ò új szöveg

k)           „kiegészítő védelmi jogállás”: egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kiegészítő védelemre jogosult személyként való elismerése valamely tagállam részéről;

l)            „kiskorú”: egy 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy;

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

m h)        „kísérő nélküli kiskorú”: ð a […./.../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2. cikkének l) pontjában meghatározott kiskorú ï az a 18. életévét be nem töltött személy, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül érkezik a tagállamok területére, vagy a belépését követően marad felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül, vagy a belépését követően marad felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;

n i)          „képviselő”: ð az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a hatáskörrel rendelkező testületek a kísérő nélküli kiskorú törvényes gyámjaként a kísérő nélküli kiskorúnak az ezen irányelvben előírt eljárások során történő támogatására és képviseletére jelölnek ki azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermek mindenek fölött álló érdekét, valamint szükség esetén jognyilatkozatot tehet a kiskorú nevében. Ha szervezet jár el képviselőként, ezen irányelvvel összhangban ki kell jelölnie egy, a kiskorú törvényes gyámjának feladatait ellátó személyt ï az a személy, aki a kísérő nélküli kiskorút törvényes gyámként képviselő szervezet nevében jár el, az a személy, aki a kiskorúak gondozásáért és jólétéért felelős nemzeti szervezet nevében jár el, továbbá minden olyan megfelelő képviselet, amelyet a kiskorú legfontosabb érdekeinek szolgálatára jelöltek ki;

o j)         „a menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonása”: az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságnak azon határozata, amellyel valamely személy menekült jogállásátstátuszát ð vagy kiegészítő védelmi jogállását ï a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2004/83/EK irányelv értelmében visszavonja, megszünteti, vagy megújítását elutasítja;

p k)        „a tagállamban való maradás”: azon tagállam területén – ideértve annak határát és tranzitzónáit is – való maradás, amelyben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtották vagy elbírálják;.

ò új szöveg

q)           „ismételt kérelem”: a korábbi kérelem ügyében hozott jogerős határozat után benyújtott további kérelem, ideértve azon eseteket is, amikor a kérelmező kifejezetten visszavonta kérelmet, valamint azon eseteket is, amikor az eljáró hatóság a 28. cikk (1) bekezdésével összhangban a kérelem hallgatólagos visszavonása miatt azt elutasította.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3. cikk

Hatály

1.           Ezen irányelvet a tagállamok területén, ideértve a határon ð , a felségvizeken ï vagy a tranzitzónákban benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálására és a menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonására kell alkalmazni.

2.           Ez az irányelv nem alkalmazható a tagállamok képviseleteihez benyújtott diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmekre.

3.           Amennyiben a tagállamok olyan eljárást vezetnek be vagy alkalmaznak, amelyben a menedékjog iránti kérelmek elbírálására mind a genfi egyezmény alapján, mind pedig a 2004/83/EK tanácsi irányelv 15. cikkében megállapított körülmények alapján másfajta nemzetközi védelemre irányuló kérelemként sor kerül, úgy az eljárás minden szakaszában ezen irányelv rendelkezéseit kell alkalmazniuk.

3. 4.       Mindezeken túl aA tagállamok jogosultak ezen irányelv rendelkezéseit olyan eljárásokban is alkalmazni, amelyekben ð a […./.../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] hatályán kívül eső ï másfajta nemzetközi védelemért benyújtott kérelmeket bírálnak el.

4. cikk

Felelős Hatáskörrel rendelkező hatóságok

1.           A tagállamok valamennyi eljárásra kijelölnek egy eljáró hatóságot, amely ezen irányelv rendelkezései, különösen a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikkben foglaltak szerint felelős a kérelmek megfelelő elbírálásáért. ðA tagállamok biztosítják, hogy a fenti hatóság megfelelő eszközökkel – ideértve kellő számú szakszemélyzettel – rendelkezzen ahhoz, hogy ezen irányelvvel összhangban elláthassa feladatait. ï

A 343/2003/EK rendeletének 4. cikke (4) bekezdése értelmében, adott tagállamban az ott bevándorlási ellenőrzést végző másik tagállam illetékes hatóságaihoz benyújtott menedékjog iránti kérelmet a benyújtás helye szerinti tagállam bírálja el.

2.           Mindazonáltal, Aa tagállamok előírhatják, hogy Ö az (1) bekezdésben említett hatóságtól eltérő Õ hatóság az alábbi esetekben más hatóság felelős, amennyiben

a)      ða […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] alapján bírálják el az eseteket és ï olyan eset elbírálására kerül sor, melynek során azt vizsgálják, hogy másik államba küldjék-e a menedékkérőt, a felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételekre és eljárásokra vonatkozó szabályok szerint, mindaddig, amíg a megkeresett állam a menedékkérőt át nem veszi, vagy a megkeresett állam a kérelem elbírálását, illetve a kérelmező visszavételét meg nem tagadja;

b)      a kérelemről való döntéshozatalra a nemzetbiztonsági rendelkezések figyelembevételével kerül sor, feltéve, hogy az eljáró hatósággal előzetesen konzultáltak abban a kérdésben, hogy a kérelmező a 2004/83/EK irányelv értelmében menekültnek minősül-e;

c)      előzetes elfogadhatósági vizsgálatot kell lefolytatni a 32. cikk rendelkezései szerint, feltéve, hogy a hatóság a korábbi kérelmet illetően hozzáféréssel rendelkezik a kérelmező iratanyagához;

d)      olyan eset elbírálására kerül sor, amely a 35. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárások hatálya alá tartozik;

b e)   a 35. ð 43 ï cikkben (2)–(5) bekezdésében előírt eljárás keretében a belépési engedély ð megadására vagy ï foglalt eljárások hatálya alá vonás engedélyezésének megtagadására kerül sor, az abban ezekben a bekezdésekben meghatározott feltételekre is figyelemmel, ð valamint az eljáró hatóság véleménye alapján. ï ;

f)       annak megállapításáról van szó, hogy a kérelmező a tagállamba egy, a 36. cikk értelmezése szerinti biztonságos harmadik országból szándékozik-e belépni, vagy ilyenből lépett-e be, az ebben a cikkben meghatározott feltételekre figyelemmel.

ò új szöveg

3.           A tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság megfelelően képzett személyzettel rendelkezzen. E célból a tagállamok kezdő és adott esetben nyomon követő képzést biztosítanak, amely tartalmazza a 439/2010/EU rendelet 6. cikke (4) bekezdésének a)–e) pontjaiban felsorolt elemeket. A tagállamok a 439/2010/EU rendelet által létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által megállapított és kifejlesztett képzést is figyelembe veszik.

ê 2005/85/EK

4. 3.       A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kijelölnek egy hatóságot hatóságok kijelölésére kerül sor, úgy a tagállamok biztosítják, hogy e az ilyen hatóságok személyzete az ezen irányelv végrehajtása során teljesítendő feladatokhoz megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, illetve részesüljön az azokhoz szükséges képzésben ezen irányelv gyakorlati végrehajtása során kötelezettségeik teljesítéséhez megfelelő ismeretekkel rendelkezik, illetve ahhoz megfelelő képzésben részesül.

ò új szöveg

5.           Az egyik tagállam területén másik tagállam határellenőrzést vagy bevándorlás-ellenőrzést végző hatóságaihoz benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmeket azon tagállam vizsgálja meg, amelynek területén a kérelmet benyújtották.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

5. cikk

Kedvezőbb rendelkezések

A tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog megadására és visszavonására vonatkozó eljárások tekintetében kedvezőbb szabályozást léptethetnek hatályba, vagy tarthatnak hatályban, amennyiben ezek a szabályok ezen irányelvvel összeegyeztethetőek.

II. FEJEZET

Alapelvek és garanciák

6. cikk

Az eljáráshoz való hozzáférés

1.           A tagállamok megkövetelhetik, hogy a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmeket személyesen, és/vagy az erre kijelölt helyen nyújtsák be, ð a (2), (3) és (4) bekezdés sérelme nélkül ï.

ò új szöveg

2.           A tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani kívánóknak ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy kérelmüket mielőbb benyújtsák.

3.           Ha egy személy kinyilvánítja nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát, a tagállamok biztosítják, hogy e személyt a lehető leghamarabb, de legfeljebb e nyilatkozat megtételétől számított 72 órán belül kérelmezőként veszik nyilvántartásba.

E célból a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen kérelmekkel valószínűsíthetően megkeresett hatóságok személyzete megkapja a vonatkozó utasításokat és részesüljön a szükséges képzésben.

E bekezdés végrehajtásakor a tagállamok figyelembe veszik az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által erre vonatkozóan kialakított iránymutatást.

4.           Amennyiben nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi a (3) bekezdésben megállapított 72 órás határidő tiszteletben tartását, a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy e határidőt 7 munkanapra meghosszabbítják.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

2.           A tagállamok biztosítják, hogy minden cselekvőképes nagykorú jogosult legyen a saját nevében menedékjog iránti kérelmet benyújtani.

3.           A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmező az általa eltartottak nevében is benyújthatja a kérelmet. Ezekben az esetekben a tagállam biztosítja, hogy a felnőtt korú eltartottak hozzájáruljanak a kérelem nevükben történő benyújtásához; ellenkező esetben lehetővé kell tenni számukra, hogy azt a saját nevükben nyújthassák be.

A hozzájárulást a kérelem benyújtásával egyidőben, vagy legkésőbb akkor kell megkövetelni, amikor a felnőtt korú eltartott személyes meghallgatására sor kerül.

4.           A tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják, hogy

a)      melyek azok az esetek, amelyekben egy kiskorú a saját nevében nyújthatja be a kérelmet;

b)      melyek azok az esetek, amikor egy kísérő nélküli kiskorú kérelmét a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőnek kell benyújtania;

c)      melyek azok az esetek, amelyekben a menedékjog iránti kérelem egyben egy nem házas kiskorú személy menedékjog iránti kérelmének is minősül.

5.           A tagállamok biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyekhez a menedékjog iránti kérelem benyújtásának szándékával valószínűsíthetően fordulhatnak, megfelelő tájékoztatást tudjanak adni az illető számára arról, hogy hogyan és hol nyújthat be ilyen kérelmet, és/vagy megkövetelhetik, hogy ezek a hatóságok a kérelmet az illetékes hatósághoz továbbítsák.

ê 2005/85/EK 6. cikk

ð új szöveg

7. cikk

Az eltartottak vagy kiskorúak nevében benyújtott kérelmek

1. 2.       A tagállamok biztosítják, hogy minden cselekvőképes nagykorú jogosult legyen saját nevében menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtani.

2. 3.       A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmező az általa eltartottak nevében is benyújthatja a kérelmet. Ezekben az esetekben a tagállam biztosítja, hogy a felnőtt korú eltartottak hozzájáruljanak a kérelem nevükben történő benyújtásához; ellenkező esetben lehetővé kell tenni számukra, hogy azt a saját nevükben nyújthassák be.

A hozzájárulást a kérelem benyújtásával egyidőben, vagy legkésőbb akkor kell megkövetelni, amikor a felnőtt korú eltartott személyes meghallgatására sor kerül. ð A hozzájárulás megkövetelése előtt e személyek közül minden felnőttet bizalmas úton tájékoztatni kell a vonatkozó eljárási következményekről, valamint azon jogáról, hogy külön nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújthat be. ï

ò új szöveg

3.           A tagállamok biztosítják, hogy a kiskorúak nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújthatnak be saját nevükben – amennyiben az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásokban jogképességgel rendelkeznek –, illetve szüleik vagy egyéb felnőtt hozzátartozóik, az érintett tagállam joga vagy nemzeti gyakorlata alapján felügyeletükért felelős személy, illetve képviselő által.

4.           A tagállamok biztosítják, hogy a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[10] 10. cikkében említett megfelelő szerveknek jogukban álljon nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani egy kísérő nélküli kiskorú nevében, ha személyes helyzetének egyedi értékelése alapján e szervek úgy vélik, hogy a kiskorú a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] alapján védelemre szorulhat.

ê 2005/85/EK 6. cikk

ð új szöveg

5. 4.       A tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják, hogy

a)      melyek azok az esetek, amelyekben egy kiskorú a saját nevében nyújthatja be a kérelmet;

b)      melyek azok az esetek, amikor egy kísérő nélküli kiskorú kérelmét a 25 17. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőnek kell benyújtania;

c)      melyek azok az esetek, amelyekben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem egyben egy nem házas kiskorú személy menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének is minősül.

ò új szöveg

8. cikk

Tájékoztatás és tanácsadás határátkelőhelyeken és idegenrendészeti fogdákban

1. A tagállamok biztosítják, hogy a külső határokon működő idegenrendészeti létesítményekben és határátkelőhelyeken – ideértve a tranzitzónákat is – hozzáférhető legyen a nemzetközi védelem kérelmének lehetőségével kapcsolatos tájékoztatás. Az eljárások említett helyeken történő igénybevételének megkönnyítése érdekében a tagállamok rendelkeznek a szükséges tolmácsolásról.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadást és segítséget nyújtó szervezetek bejuthassanak a külső határokon működő határátkelőhelyekre, ideértve a tranzitzónákat is. A tagállamok szabályokat írhatnak elő az említett szervezetek e területeken való tartózkodására vonatkozóan, és az említett helyekre történő belépést a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival kötött megállapodástól tehetik függővé.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

9 7. cikk

A tagállamban maradás joga a kérelem elbírálásának ideje alatt

1.           A kérelmezők részére engedélyezni kell, hogy kizárólag az eljárás lefolytatása céljából a tagállamban maradhassanak mindaddig, amíg az eljáró hatóság a III. fejezet rendelkezései szerinti elsőfokú határozatot meg nem hozta. A tagállamban maradás joga tartózkodási engedélyre nem jogosít eljáró hatóság.

2.           A tagállamok ez alól csak akkor tehetnek kivételt, ha ð egy személy a 41. cikkben említett ï az újabb ismételt kérelmet ð nyújt be ï a 32. és 34. cikk rendelkezéseinek megfelelően tovább nem vizsgálják, vagy adott esetben a személyt egy másik tagállam részére európai elfogatóparanccsal[11] összefüggő kötelezettség keretében vagy egyéb alapon egy másik tagállam részére, illetve harmadik ország részére ð – az érintett kérelmező származási helye szerint ország kivételével – ï , illetve nemzetközi büntető bíróság vagy törvényszék részére átadják vagy, illetve kiadják.

ò új szöveg

3.           Egy tagállam a (2) bekezdés alapján csak akkor adhatja ki a kérelmezőt egy harmadik ország számára, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok megbizonyosodtak afelől, hogy a kiadatási határozat nem okoz az adott tagállam nemzetközi kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement).

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

10 8. cikk

A kérelmek elbírálásának követelményei

1.           A 23. cikk (4) bekezdésének i) pontjában foglaltak sérelme nélkül Aa tagállamok biztosítják, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmeket nem utasítják elkerülnek elutasításra, illetve nem zárják ki kizárásra az érdemi elbírálásból pusztán azon az alapon, hogy azokat nem a lehető legrövidebb időn belül nyújtották be.

ò új szöveg

2.           A nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor az eljáró hatóság először meghatározza, hogy a kérelmezők menekültnek minősülnek-e, és amennyiben nem, meghatározza, hogy jogosultak-e kiegészítő védelemre.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

3. 2.       A tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmekről megfelelő vizsgálat után hozzon határozatot. E célból a tagállamok biztosítják, hogy

a)      a kérelmek elbírálására és a kérelmek tárgyában történő határozathozatalra egyénileg, tárgyilagosan és pártatlanul kerüljön sor;

b)      a pontos és naprakész információ beszerzésére különböző forrásokból kerüljön sor, mint például ð az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól, ï az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától (UNHCR) a menedékkérők ð kérelmezők ï származási országában, és ahol szükség esetén, az azon országokban uralkodó általános helyzetről szóló információk, amelyeken át a kérelem benyújtásának helye szerinti államáig eljutottak; továbbá, hogy ezek az információk a kérelmek vizsgálatáért és a döntéshozatalért felelős személyzet rendelkezésére álljanak;

c)      a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet ismerje a menedékjoggal és a menekültüggyel kapcsolatos vonatkozó rendelkezéseket; .

ò új szöveg

d)      a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet kapjon utasítást és lehetőséget arra, hogy szükség esetén szakértői tanácsot kérjenek olyan sajátos kérdésekben, mint például az egészségügyi, kulturális, vallási, gyermekeket és nemet érintő problémák.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

4. 3.       Az V. fejezetben említett hatóságok számára – az eljáró hatóságonoknak, vagy a kérelmezőn keresztül, vagy egyébként illetve egyéb úton – hozzáférést kell biztosítani hozzá kell férniük a (3) (2) bekezdés b) pontjában említett, a feladataik ellátásához szükséges általános információkhoz.

5. 4.       A tagállamok megállapíthatják a menedékjog iránti kérelmek elbírálásához szükséges dokumentumok fordításának szabályait.

11 9. cikk

Az eljáró hatóság határozatával szemben támasztott követelmények

1.           A tagállamok biztosítják a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek ügyében hozott határozatok írásba foglalását.

2.           A tagállamok biztosítják továbbá, hogy egy ð menekült jogállásra és/vagy kiegészítő védelmi jogállásra irányuló ï kérelem elutasítása esetén a határozat tartalmazza a ténybeli és jogi indokolást, valamint írásbeli tájékoztatással kell szolgálnia arról is, hogy az elutasító határozatot hogyan lehet megtámadni.

A tagállamoknak nem kell indokolniuk a menekültstátusz megadását elutasító határozatot abban az esetben, ha olyan jogállást biztosítanak a kérelmező számára, amely a 2004/83/EK irányelv rendelkezései értelmében a nemzeti vagy a közösségi jog szerint ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket biztosítja a számára, mint amelyek a menekültstátusszal járnak. Az ilyen esetekben a tagállamoknak azt kell biztosítaniuk, hogy a menekültstátusz megadását elutasító indokolás szerepeljen a kérelmező iratanyagában, és hogy kérésére a kérelmező abba betekinthessen.

Mindezeken túl, Aa tagállamoknak nem kell információt szolgáltatniuk az elutasító határozat írásbeli megtámadásának módjáról olyan határozattal kapcsolatosan, mely vonatkozásában annak lehetőségeiről a kérelmezőt egy korábbi stádiumban akár írásban, akár a számára hozzáférhető elektronikus úton már tájékoztatták.

3.           A 76. cikk (23) bekezdéséneke alkalmazásában, és ha a kérelem azonos ténybeli alapon nyugszik, a tagállamok valamennyi eltartottra kiterjedően egyetlen határozatot hozhatnak ð , feltéve, hogy ez az egyik kérelmezővel kapcsolatban nem hoz nyilvánosságra olyan sajátos körülményeket, amelyek veszélyeztetik érdekeit, különösen a nemen, szexuális irányultságon, nemi identitáson és/vagy koron alapuló üldözést érintő estekben ï

12 10. cikk

A menedékkérőket ð nemzetközi védelmet kérelmezőket ï megillető garanciák

1.           Tekintettel a III. fejezetben megállapított eljárásokra, a tagállamok valamennyi menedékjogot ð nemzetközi védelmet ï kérelmező számára biztosítják az alábbi garanciákat:

a)      a kérelmezőt menedékkérőt tájékoztatni kell a lefolytatandó eljárásról, az eljárásbeli jogaikról és kötelezettségeiről, valamint a kötelezettségei nem teljesítésének, illetve a hatóságokkal való együttműködés megtagadásának nem működésnek az esetleges következményeiről tájékoztatni kell, olyan nyelven, amelyetről ð megért vagy ï ésszerűen feltételezhetően, hogy azt megérti. Tájékoztatást kell kapnia az időkeretről és eszközökről, amelyek a 2004/83/EK irányelv […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkében említett bizonyítékok benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítéséhez a rendelkezésére állónak határidőrőlidőkeretről, és eszközökről ð , valamint a kérelem kifejezett vagy hallgatólagos visszavonásának következményeiről ï . Ezt a tájékoztatást olyan megfelelő időben kell megadni, hogy a kérelmező menedékkérő gyakorolhassa az ezen irányelvben garantált jogait, és eleget tehessen a 1311. cikkben foglalt kötelezettségeinek;

b)      szükség esetén tolmácsolást kell biztosítani a kérelmező számára ügyéneke a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz való beterjesztéséhez. A tagállamok legalább abban az esetben szükségesnek tekintik ezt a szolgáltatást, amikor az eljáró hatóság a kérelmezőt a 12. és 13. 14., 15., ð 16., 17. és 34. ï cikk szerinti meghallgatásra idézik be beidézi, és a megfelelő kommunikációt e szolgáltatás nélkül nem lehet biztosítani. Ilyenkor és más olyan esetekben is, amikor az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság beidézi a kérelmezőt, ea szolgáltatások költségeit az állam viseli;

c)      a kérelmezőtől menedékkérőtől nem lehet megtagadni annaka lehetőségéet, hogy kapcsolatba lépjen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával UNHCR-rel vagy ð az adott tagállam nemzeti joga szerint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára jogi tanácsadást biztosító más szervezetekkel ï más, a tagállam területén, a tagállammal kötött megállapodás alapján a UNHCR nevében működő szervezettel;

ò új szöveg

d)      A kérelmezőktől, és adott esetben jogi tanácsadóiktól nem lehet megtagadni a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információhoz való hozzáférést, amennyiben az eljáró hatóság a kérelmük ügyében hozott határozat céljából figyelembe veszi az említett információkat.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

e d)   a kérelmezőt menedékkérőt ésszerű időn belül tájékoztatni kell az eljáró hatóság által ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme ügyében hozott határozatról. Ha a kérelmezőt jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, a tagállamok választhatják azt, hogy a menedékkérő ð nemzetközi védelmet kérelmező ï helyett a jogi vagy egyéb tanácsadó részére kézbesítik az eljáró hatóság határozatoát;

f e)    a menedékkérőt ð kérelmezőt ï – amennyiben nem segíti, vagy nem képviseli jogi vagy egyéb tanácsadó, vagy ha a költségmentes jogi segítségnyújtás nem áll rendelkezésre – olyan nyelven kell tájékoztatni az eljáró hatóság határozatának döntésének eredményéről, amelyet ð megért vagy ï ésszerűen feltételezhetően megért nek megértése a menedékkérőről ésszerűen feltételezhető. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 119. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint az elutasító határozatot hogyan lehet írásban megtámadni.

2.           Tekintettel az V. fejezetben meghatározott eljárásokra, a tagállamok biztosítják, hogy minden menedékkérőt ð kérelmezőt ï az e cikk (1) bekezdésének b), c) ð , d) ï és e d) pontjában említettel azonos garanciák illetnek meg.

13 11. cikk

A menedékkérők ð nemzetközi védelmet ï kérelmezők kötelezettségei

1.           ðA tagállamok arra kötelezik a nemzetközi védelmet kérelmezőket, hogy működjenek együtt a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal személyazonosságuk, valamint az […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkének (2) bekezdésében említett egyéb tényezők meghatározása céljából.ï A tagállamok a kérelem elbírálásához menekültügyi eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, az hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal való együttműködésre vonatkozóan ð más kötelezettségeket is előírhatnak ï kötelezhetik a kérelmezők számára menedékkérőket.

2.           A tagállamok előírhatják különösen, hogy

a)      a menedékkérők ð kérelmezők ï kötelesek bejelentkezni az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságoknál, vagy előttük személyesen megjelenni, akár haladéktalanul, akár egy meghatározott időpontban;

b)      a menedékkérőknek ð kérelmezők ï kötelesek átadni át kell adniuk a birtokukban levő, a menedékjog iránti kérelmek elbírálásához szükséges dokumentumokat, például pl. útleveleiket;

c)      a menedékkérők ð kérelmezők ï kötelesek tájékoztatni az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságokat mindenkori lakhelyükről vagy címükről, továbbá a legrövidebb időn belül azok megváltozásáról. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmező minden értesítést csak az általa legutóbbiként megadott tartózkodási lakóhelyén vagy címén vehet át;

d)      az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok átkutathatják a kérelmezőt és/vagy a nála levő tárgyakat, ð feltéve, hogy az átkutatást azonos nemű személy végzi ï ;

e)      az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok fényképet készíthetnek a kérelmezőről; illetve

f)       az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok felvételt készíthetnek rögzíthetik a kérelmező szóbeli nyilatkozatairólt, feltéve, hogy őt erről előzetesen tájékoztatták.

14 12. cikk

Személyes meghallgatásra beidézett személyek

1.           Mielőtt az eljáró hatóságok határozatot hoznak, a menedékkérő ð kérelmező ï számára lehetővé kell tenni, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmét személyes meghallgatás során terjessze elő egy, a nemzeti jog értelmében a meghallgatás levezetésére jogosult személy előtt. ð A nemzetközi védelem iránti kérelmet érdemét érintő meghallgatásokat az eljáró hatóság személyzetének kell levezetnie. ï

A tagállamok a személyes meghallgatást minden, a 6. cikk (3) bekezdésében említett eltartott felnőtt számára is lehetővé tehetik.

ò új szöveg

Amennyiben nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi, hogy az eljáró hatóság időben lefolytassa a kérelem érdemi tartalmáról folytatott meghallgatásokat, a tagállamok előírhatják, hogy e meghallgatások lefolytatásában ideiglenesen más hatóság személyzete is részt vehet. Ilyen esetekben az említett hatóság személyzetét előzőleg részesítik a szükséges képzésben, amely kiterjed a 439/2010/EU irányelv 6. cikke (4) bekezdésének a)–e) pontjaiban, valamint ezen irányelv 18. cikkének (5) bekezdésében felsorolt kérdésekre.

Amennyiben egy személy eltartottjai nevében nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, minden érintett nagykorúnak lehetőséget kell nyújtani személyes meghallgatásra.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják azokat az eseteket, amikor biztosítani kell a kiskorú személyes meghallgatását.

2.           A kérelem érdemét érintő személyes meghallgatás mellőzhető az alábbi esetekben:

a)      az eljáró hatóságnak elegendő bizonyíték áll rendelkezésére ahhoz, hogy elismerő határozatot hozzon ð a menekültjogállás tekintetében ï; vagy

b)      az eljáró hatóság már meghallgatta a kérelmezőt annak érdekében, hogy a 2004/83/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése értelmében segítséget nyújtson a kérelmezőnek kérelme benyújtásához, és az ehhez szükséges lényegi információk előterjesztéséhez; vagy

c)      az eljáró hatóság a kérelmező által szolgáltatott információk teljes körű vizsgálata alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan azokban az esetekben, amelyekre a 23. cikk (4) bekezdésének a), c), g), h) és j) pontjaiban foglalt körülmények vonatkoznak.

3.      A személyes meghallgatás mellőzhető az alábbi esetekben is:

b)      ha az ésszerűen nem kivitelezhető, különösen, ha az ð eljáró ï illetékes hatóságnak az a véleménye szerint, hogy a kérelmező rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs meghallgatható állapotban. Kétség esetén ð az eljáró hatóság orvos szakértőt kér fel annak megállapítására, hogy a kérelmezőt a személyes meghallgatásra alkalmatlanná vagy képtelenné tevő állapot átmeneti vagy állandósult ï a tagállamok orvosi, vagy pszichológusi igazolást követelhetnek meg.

Amennyiben a b) pont alapján vagy adott esetben Ö nem folytatják le a kérelmező személyes meghallgatását Õ a tagállam az e bekezdésre való hivatkozással nem hallgatja meg a kérelmezőt, ésszerű erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a kérelmező vagy az eltartott további információkat tudjon szolgáltatni.

3. 4.       E cikk alapján a személyes meghallgatás mellőzése nem akadályozhatja az eljáró hatóságot a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelemre vonatkozó határozat meghozatalában.

4. 5..      A személyes meghallgatásnak a (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés alapján való elmaradása nem befolyásolhatja hátrányosan az eljáró hatóság határozatát.

5. 6.       Tekintet nélkül Eltekintve a 28. 20. cikk (1) bekezdésében foglaltaktólra, a tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelemre vonatkozó határozat meghozatala során figyelembe vehetik azt a tényt, hogy a kérelmező nem jelent meg a személyes meghallgatáson, kivéve, ha alapos okkal szolgál távolmaradására.

15 13. cikk

A személyes meghallgatásra vonatkozó követelmények

1.           A személyes meghallgatásra főszabály szerint a családtagok jelenléte nélkül kerül sor, kivéve, ha az eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy a megfelelő vizsgálathoz szükséges a családtagok jelenléte is.

2.           A személyes meghallgatást olyan körülmények között kell lefolytatni, amelyek biztosítják a megfelelő titoktartást.

3.           A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a személyes meghallgatásra olyan körülmények között kerüljön sor, amelyekben a kérelmezők átfogóan előadhatják kérelmük benyújtásának okait. Ennek érdekében, a tagállamok

a)      biztosítják, hogy a meghallgatást végző személy megfelelő képes legyen felkészültséggel rendelkezzen a kérelem hátterében álló személyes ð és ï vagy általános körülmények figyelembevételérehez, lehetőség szerint beleideértve a kérelmező kulturális gyökereit ð, nemét, szexuális irányultságát, nemi azonosságát ï vagy ð a […/…/EU] irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] 22. cikkének értelmében vett ï kiszolgáltatott helyzetét sérülékenységét is, illetve

ò új szöveg

b)      lehetőség szerint biztosítják, hogy a kérelmezőt azonos nemű személy hallgassa meg, amennyiben az érintett kérelmező ezt kéri;

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

c b)   olyan ð hozzáértő ï tolmácsot választanak ki, aki képes megfelelően kommunikálni a kérelmezővel és a meghallgatást végző személlyel. A kommunikáció nyelvekéntranak nem feltétlenül kell a kérelmező által előnyben részesített olyan nyelvenet kell választani zajlania, Ö kivéve Õ amelyet a menedékkérő előnyben részesít, ha van más olyan nyelv is, amelyetről ésszerűen feltételezhetően, hogy a menedékkérő kérelmező azt megérti, és amelyen érthetően képes kommunikálni képes. ðLehetőség szerint a tagállamok a kérelmezővel azonos nemű tolmácsot biztosítanak, amennyiben a kérelmező ezt kéri ï;

ò új szöveg

d)      biztosítják, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi részéről szóló meghallgatást végző személy ne viseljen katonai vagy bűnüldözési egyenruhát;

e)      biztosítják, hogy a kiskorúakkal végzett meghallgatások gyermekbarát módon történjenek.

ê 2005/85/EK

4.           A tagállamok szabályozhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett harmadik személyek részt vehetnek a személyes meghallgatáson.

5.           Ezt a cikket a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti meghallgatásra is alkalmazni kell.

ò új szöveg

16. cikk

A személyes meghallgatás tartalma

A nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi részéről tartott személyes meghallgatás alkalmával az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmező megfelelő lehetőséget kap arra, hogy a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkével összhangban a lehető legteljesebben ismertesse a kérelme alátámasztásához szükséges elemeket. Ez magában foglalja annak lehetőségét, hogy magyarázattal szolgálhasson a nyilatkozataiban esetlegesen szereplő hiányosságok, és/vagy következetlenségek vagy ellentmondások indokolására.

ê 2005/85/EK

14. cikk

A személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv szerepe az eljárásban

1.           A tagállamok biztosítják, hogy minden személyes meghallgatásról írásbeli jegyzőkönyv készüljön, amely tartalmazza legalább a 2004/83/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerinti lényeges információkat a kérelemről a kérelmező előadásában.

2.           A tagállamok azt is biztosítják, hogy a kérelmezők megfelelő időben betekinthessenek a személyes meghallgatásról készült írásbeli jegyzőkönyvbe. Ahol a betekintésre csak az eljáró hatóság határozatának meghozatala után van lehetőség, a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők a jegyzőkönyvbe a lehető legrövidebb időn belül betekinthessenek annak érdekében, hogy a fellebbezést időben elkészíthessék és benyújthassák.

3.           A tagállamok megkövetelhetik a személyes meghallgatásról készült írásbeli jegyzőkönyv tartalmának kérelmező általi jóváhagyását.

Amennyiben a kérelmező a személyes meghallgatásról készült írásbeli jegyzőkönyv tartalmának jóváhagyását megtagadja, a megtagadás indokolását be kell vezetni a kérelmező iratanyagába.

A kérelmező részéről az írásbeli jegyzőkönyv jóváhagyásának megtagadása nem akadálya annak, hogy az eljáró hatóság a kérelem tárgyában határozatot hozzon.

4.           (4) Ezt a cikket a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti meghallgatásra is alkalmazni kell.

ò új szöveg

17. cikk

A személyes meghallgatásokról készített felvételek és jegyzőkönyv

1.           A tagállamok biztosítják, hogy minden személyes meghallgatásról alapos, minden lényeges elemre kiterjedő jegyzőkönyv készüljön.

2.           A tagállamok előírhatják a személyes meghallgatás hang- vagy audiovizuális felvételét. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a személyes meghallgatásról készített felvételét mellékeljék a jegyzőkönyvhöz.

3.           A tagállamok biztosítják, hogy a kérelmező a személyes meghallgatás végén vagy az eljáró hatóság határozatának meghozatala előtt meghatározott határidőn belül észrevételeket tehessen és/vagy magyarázattal szolgálhasson a jegyzőkönyvben szereplő félrefordítások vagy félreértések tekintetében. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezőt – szükség esetén tolmács segítségével – teljes mértékben tájékoztatták a jegyzőkönyv tartalmáról. A tagállamok ezt követően a kérelmező jóváhagyását kérik a jegyzőkönyv tartalmát illetően.

A tagállamoknak nem kell a kérelmező jóváhagyását kérniük a jegyzőkönyv tartalma tekintetében, ha a meghallgatásról a (2) bekezdéssel összhangban felvételt készítettek, és ha a felvétel a V. fejezetben említett eljárásokban bizonyítékként elfogadható.

4.           Amennyiben a kérelmező megtagadja a személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv tartalmának jóváhagyását, a megtagadás indokolását be kell vezetni a kérelmező iratanyagába.

Az eljáró hatóság a kérelem tárgyában akkor is határozatot hozhat, ha a kérelmező nem hagyja jóvá a jegyzőkönyv tartalmát.

5.           Az eljáró hatóság határozathozatala előtt a kérelmezők számára hozzáférést kell biztosítani a jegyzőkönyvhöz, és adott esetben a felvételhez.

18. cikk

Orvosi jelentések

1.           A tagállamok engedélyezik, hogy a kérelmező orvosi vizsgálatot végeztessen el annak érdekében, hogy a múltban elszenvedett üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel kapcsolatos állításainak alátámasztására orvosi igazolást nyújthasson be az eljáró hatósághoz. A tagállamok megkövetelhetik, hogy a kérelmező az e cikk szerinti jogiról történő tájékoztatásától számított ésszerű határidőn belül nyújtsa be az eljáró hatóságnak az orvosi vizsgálat eredményeit. Amennyiben a kérelmező a fenti határidőn belül nem nyújtja be az orvosi vizsgálat eredményeit és ezt nem tudja kellően indokolni, az nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban, hogy nemzetközi védelem iránti kérelme ügyében határozatot hozzon.

2.           Az (1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az eljáró hatóság úgy véli, hogy okkal feltételezheti, hogy a kérelmező poszttraumás stressz zavarok, múltban elszenvedett üldöztetés vagy súlyos sérelem miatt nem képes vagy korlátozottan képes a meghallgatásra és/vagy pontos és koherens állítások megtételére, biztosítja, hogy a kérelmező beleegyezésével orvosi vizsgálatot végezzenek. Az ilyen orvosi vizsgálaton való részvétel kérelmező általi megtagadása nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban, hogy nemzetközi védelem iránti kérelme ügyében határozatot hozzon.

3.           A tagállamok vonatkozó rendelkezéseket írnak elő annak biztosítására, hogy pártatlan és képzett orvosi szakértelem álljon rendelkezésre a (2) bekezdésben említett orvosi vizsgálatok céljából.

4.           A tagállamok további szabályokat és rendelkezéseket írnak elő a kínzással, valamint a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáival járó – e cikk alkalmazása tekintetében releváns – tünetek felismerése és dokumentálása céljából.

5.           A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján a kérelmezők meghallgatását végző személyek megfelelő képzésben részesülnek a kínzás és azon orvosi problémák tüneteinek felismerése tekintetében, amelyek negatívan befolyásolják a kérelmező meghallgatásra való képességét.

6.           Az (1) és (2) bekezdésben említett orvosi vizsgálatok eredményeit az eljáró hatóság értékeli a kérelem egyéb elemeivel együtt.

19. cikk

Költségmentes jogi és eljárási segítségnyújtás az első fokú eljárásokban

1.           A tagállamok biztosítják, hogy kérelem esetén költségmentes jogi és eljárási tájékoztatást nyújtanak a kérelmezők számára a III. fejezetben előírt első fokú eljárásokban. Ez magában foglalja legalább az eljárással kapcsolatos tájékoztatást a kérelmező sajátos körülményei fényében, valamint elutasító határozat esetén az elutasítás okának ténybeli és jogi magyarázatát.

2.           A költségmentes jogi és eljárási tájékoztatásra a 21. cikkben megállapított feltételek vonatkoznak.

20. cikk

Költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet a fellebbviteli eljárásokban

ê 2005/85/EK 15. cikk (2) bekezdés

ð új szöveg

1.           Az eljáró hatóság elutasító határozata esetében Aa tagállamok kérelemre költségmentes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítanak a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint ð az V. fejezetben előírt fellebbviteli eljárásokban. Ez magában foglalja legalább az előírt eljárási iratok összeállítását, valamint a kérelmező képviseletében a bíróság vagy elsőfokú bíróság előtti meghallgatáson való részvételt. ï

ò új szöveg

2.           A tagállamok a III. fejezetben előírt első fokú eljárásokban is biztosíthatnak költségmentes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet. Ebben az esetekben a 19. cikk nem alkalmazandó.

3.           A tagállamok előírhatják, hogy a költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet nem adják meg, ha a bíróság nem lát reális esélyt a kérelmező által benyújtott kérelem pozitív elbírálására.

Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a jogi segítségnyújtást és képviseletet önkényesen nem korlátozzák, a kérelmezőt pedig semmi nem akadályozza abban, hogy hatékonyan igénybe vegye az igazságszolgáltatást.

4.           A költségmentes jogi segítségnyújtásra és képviseletre a 21. cikkben megállapított feltételek vonatkoznak.

21. cikk

A költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás, valamint a költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételének feltételei

1.           A tagállamok előírhatják, hogy a 19. cikkben említett jogi és eljárási tájékoztatást, valamint a 20. cikkben említett jogi segítségnyújtást és képviseletet nem kormányzati szervezetek, köztisztviselők vagy az állam egyéb szakosodott szolgálatai vehetik igénybe.

ê 2005/85/EK 15. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

1.           A tagállamok a menedékkérők számára engedélyezik, hogy a menedékjog iránti kérelemmel kapcsolatos ügyeiket illetően saját költségükön, hatékony módon, egy, a nemzeti jogszabályok szerint elfogadott vagy engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultáljanak.

2. 3.       A tagállamok nemzeti jogszabályaikban előírhatják, hogy ð a 19. cikkben említett költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás, valamint ï Ö a 20. cikkben említett Õ költségmentes jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételére

a)      az V. fejezet rendelkezéseivel összhangban kizárólag bíróság vagy törvényszék előtt folyó eljárásokban van lehetőség, nem pedig a nemzeti jog szerinti másodfokú, vagy felülvizsgálati eljárásokban, beleértve a másodfokú, vagy felülvizsgálati tárgyalást követően a fellebbezés újratárgyalását is; és/vagy

a b)   kizárólag azok számára van lehetőség, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással; és/vagy

b c)   kizárólag a nemzeti jog által kifejezetten a menedékkérők ð nemzetközi védelmet kérelmezők ï segítésére és képviseletére kijelölt jogi vagy egyéb tanácsadókon Ö által nyújtott szolgáltatásokon Õ keresztül van lehetőség;

d)      kizárólag az előreláthatóan sikeres kimenetelű fellebbezés vagy felülvizsgálat esetén van lehetőség.

A tagállamok biztosítják, hogy a d) pont szerinti jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet nem korlátozzák önkényesen.

3. 4.       A tagállamok szabályokat állapíthatnak meg a ð 19. cikk alapján történő jogi és eljárási tájékoztatásra, valamint ï az Ö 20. cikk szerinti Õ ilyen jogi segítségnyújtásra és/vagy képviseletre vonatkozó kérelmek benyújtásával és elbírálásával kapcsolatban

4. 5.       Ezen felül a tagállamok

a)      anyagi és/vagy időbeli korlátozásokat állapíthatnak meg ð a 19. cikkben említett térítésmentes jogi és eljárási tájékoztatás biztosítására és ï az Ö 20. cikkben említett Õ költségmentes jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételére, feltéve, hogy ezek nem korlátozzák önkényesen a ð jogi és eljárási tájékoztatáshoz, valamint ï jogi segítségnyújtáshoz és/vagy képviselethez való hozzáférést;

b)      előírhatják, hogy a munkadíj és egyéb költségek tekintetében a kérelmezőkkel szembeni elbánás nem lehet kedvezőbb, mint a saját állampolgáraik részére a jogi segítségnyújtás kapcsán általában tanúsított elbánás.

5. 6.       A tagállamok megkövetelhetik a költségek részleges vagy teljes visszafizetését, amennyiben a kérelmező anyagi helyzete jelentősen fellendül, vagy amennyiben a kérelmező hamis információi alapján került sor a költségkedvezmény megállapítására.

ê 2005/85/EK 15. cikk (1) bekezdés (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

22. cikk

Jogi segítségnyújtáshoz vagy képviselethez való jog az eljárás valamennyi szakaszában

1.           A kérelmezők számára lehetővé kell tenni, hogy A tagállamok a menedékkérők számára engedélyezik, hogy a ð nemzetközi védelem iránti ï a menedékjog iránti kérelmükkelemmel kapcsolatos ügyeiket illetően Ö saját költségükön Õ , hatékonyan konzultálhassanak módon, egy, a nemzeti jogszabályok szerint elfogadott vagy engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadóval az eljárás valamennyi fázisában, – ideértve az elutasító határozatot követő szakaszt is – hatékonyan konzultáljanak.

ò új szöveg

2.           A tagállamok engedélyezhetik, hogy egy nem kormányzati szervezet jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítson a nemzetközi védelmet kérelmezők számára a III. és az V. fejezetben előírt eljárásokban.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

23 16. cikk

A jogi segítségnyújtás és képviselet terjedelme

1.           A tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az a nemzeti jogszabályok szerint elfogadott vagy engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó, és aki a nemzeti jogszabályok szerint segíti vagy képviseli a menedékkérőt ð nemzetközi védelmet kérelmezőt ï a nemzeti jogszabályok szerint, hozzáférhessen a kérelmező iratanyagában levő ð – a hozott vagy meghozandó határozat alapjául szolgáló – ï olyan információkhoz, amelyet az V. fejezetben említett hatóságok megvizsgálhatnak, amennyiben ezek az információk a kérelem elbírálása szempontjából lényegesek.

A tagállamok kivételt tehetnek, ha az információ, vagy forrásának hozzáférhetővé tétele feltehetően veszélyeztetné a nemzetbiztonságot, az információt szolgáltató szervezetek, illetve személyek, vagy az érintett személy biztonságát, vagy veszélyeztetné a tagállam menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmeket elbíráló illetékes hatóságának vizsgálati érdekeit, vagy a tagállamok nemzetközi kapcsolatait. Ilyen esetekben a tagállamok:

ò új szöveg

a)      a biztonsági ellenőrzésen átesett jogi vagy egyéb tanácsadó, vagy legalább a nemzeti jog alapján a kérelmezőt e konkrét célból képviselni jogosult szakosodott állami szolgálatok számára hozzáférést biztosítanak a kérdéses információkhoz vagy forrásokhoz, amennyiben az információk relevánsak a kérelem elbírálása vagy a nemzetközi védelem visszavonásáról szóló határozat meghozatala tekintetében;

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

b)      Öbiztosítja Õ a kérdéses információkhoz vagy forrásokhoz való hozzáférést az V. fejezetben említett hatóságok részére kell biztosítani, kivéve, ha a hozzáférést nemzetbiztonsági okok eleve kizárják.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy az kérelmezőt segítő vagy képviselő a jogi vagy egyéb tanácsadó, aki segíti vagy képviseli a menedékkérőt, a kérelmezővel folytatott konzultáció céljából beléphessen zárt területekre, pl. például idegenrendészeti fogdákba vagy tranzitzónákba, ð a […/…/EU] irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] 18. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és (7) bekezdésével összhangban ï. A belépés kizárólag annyiban korlátozható, amennyiben az – a nemzeti jogszabályok alapján – a terület biztonsága, rendje, vagy üzemeltetése szempontjából, illetve a kérelem hatékony megvizsgálásának biztosítása érdekében szükséges, feltéve, hogy ez a megszorítás nem jelenti a jogi vagy egyéb tanácsadó belépésének súlyos korlátozását, illetve nem vezet annak ellehetetlenítéséhez.

ò új szöveg

3.           A tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó kísérje el a személyes meghallgatásra.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

4. 3.       A tagállamok szabályozhatják a jogi vagy egyéb tanácsadók jelenlétét az eljárás során tartott valamennyi személyes meghallgatáson, az e cikkben vagy a 2517. cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak sérelme nélkül.

4.           A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmezőt a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó jogosult a személyes meghallgatásra elkísérni.

A tagállamok megkövetelhetik a kérelmező jelenlétét a személyes meghallgatáson akkor is, ha a nemzeti jogszabályok szerint jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, továbbá megkövetelhetik, hogy a kérelmező személyesen adjon választ a feltett kérdésekre.

ð A 25. cikk (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül, ï aA jogi vagy egyéb tanácsadó távolléte nem akadályozza az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot abban, hogy lefolytassa a kérelmező személyes meghallgatását a kérelmezővel lefolytassa.

ò új szöveg

24. cikk

A különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők

1. A tagállamok biztosítják, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőket kellő időben felismerik. E célból a tagállamok alkalmazhatják a […/…/EU] irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] 22. cikkében előírt mechanizmust.

A tagállamok e cikk alkalmazását akkor is biztosítják, ha az eljárás későbbi szakaszában nyilvánvalóvá válik, hogy a kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel.

2. A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők elegendő időt és megfelelő támogatást kapjanak kérelmük elemeinek lehető legteljesebb, és valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékkal történő ismertetésére.

Amennyiben az eljáró hatóság úgy véli, hogy a kérelmező kínzásnak, nemi erőszaknak. vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának esett áldozatul, a 31. cikk (6) bekezdése és a 32. cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

25 17. cikk

A kísérő nélküli kiskorúak részére biztosított garanciák

1.           Az ebben az irányelvben megállapított valamennyi eljárás tekintetébentiszteletben tartásával, valamint a 14. ð , 15., 16., ï és 17. 12. és 14. cikkekben foglaltak sérelme nélkül a tagállamok kötelesek:

a)      a lehető legrövidebb időn belül intézkedni annak érdekében, hogy a menedékjog iránti kérelem elbírálása ügyében képviselő képviselje és/vagy segítse a kísérő nélküli kiskorút ðannak érdekében , hogy részesülhessen az ezen irányelvben előírt jogokból és eleget tehessen az abban előírt kötelezettségeinek ï. ðE képviselőnek megfelelő szakértelemmel kell rendelkeznie a gyermekgondozás területén, és feladatait a gyermek mindenek fölött álló érdekének elvével összhangban kell ellátnia. ï Ez a képviselő a […/…/EU] irányelvben [a befogadási feltételekről szóló irányelv] a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelv[12] 19. cikkében említett képviselő is lehet.

b)      biztosítani, hogy a képviselőnek tájékoztathassa a kísérő nélküli kiskorút a személyes meghallgatás jelentőségéről és esetleges következményeiről, és adott esetben arról, hogyan készüljön fel a személyes meghallgatásra. A tagállamok ð biztosítják, hogy ï a meghallgatáson egy a képviselő ð és/vagy jogi tanácsadó, illetve a nemzeti jog által ilyennek elfogadott egyéb tanácsadó ï is a meghallgatáson jelen legyenlehet, kérdéseket Ö tehessen fel Õ tehet fel, valamint kifejhesse észrevételeit, észrevételeket tehet a meghallgatást vezető személy által biztosított keretek között.

A tagállamok megkövetelhetik a kísérő nélküli kiskorú jelenlétét a személyes meghallgatáson akkor is, ha képviselője jelen van.

2.           A tagállamoknak nem kell képviselőt kijelölniük, ha a kísérő nélküli kiskorú:

a)      minden valószínűség szerint ð betölti a 18. életévét ï nagykorúságát eléri mielőtt az elsőfokú határozat meghozatalára sor kerül; vagy

b)      költségmentesen megbízhat egy saját választása szerinti jogi vagy a nemzeti jogszabályok szerint engedélyezett egyéb tanácsadót a képviselő fent meghatározott teendőinek ellátására; vagy

c)      házasságot kötött, vagy korábban házas volt.

3.           A tagállamoknak 2005. december 1-jén hatályos törvényekkel és rendeletekkel összhangban továbbá akkor sem kell képviselőt kijelölniük, ha a kísérő nélküli kiskorú 16. életévét betöltötte, vagy ennél idősebb, kivéve, ha képtelen képviselő nélkül intézni a menedékjog iránti kérelmével kapcsolatos ügyeket.

3. 4.       A tagállamok biztosítják, hogy

a)      amennyiben ezen irányelv 12., 13. és 14. 14., 15., ð 16., ï 17. és ð 34. ï cikke alapján a kísérő nélküli kiskorút menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme ügyében személyesen hallgatják meg meghallgatására kerül sor, a meghallgatást olyan személy végezzefolytassa le, aki rendelkezik a kiskorú különleges szükségleteinek megfelelő szakértelemmel rendelkezik;

b)      a kiskorúak különleges szükségletei tekintetében speciális tudással rendelkező ügyintéző készítse elő az eljáró hatóság számára a döntést a kísérő nélküli kiskorú menedékjog iránti kérelme ügyében.

ò új szöveg

4.           A kísérő nélküli kiskorúak, valamint a képviselő számára díjmentesen biztosítani kell a 19. cikkben említett jogi és eljárási információkat a nemzetközi védelmi jogállás IV. fejezet alapján történő visszavonására vonatkozó eljárások tekintetében is.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

5.           A tagállamok a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálása során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához ð , amennyiben a tagállamoknak a kísérő nélküli kiskorú által tett általános nyilatkozatok vagy egyéb vonatkozó bizonyítékok után is kétségük marad a kérelmező életkora felől . Amennyiben az orvosi vizsgálat után is maradnak fenn kétségek, a tagállamok feltételezik, hogy a kérelmező kiskorú ï.

ò új szöveg

Az orvosi vizsgálatokat az egyén méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell végezni, a kevésbé tolakodó jellegű vizsgálat kiválasztásával.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

Azokban az esetekben, amikor orvosi vizsgálatra kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy:

a)      a kísérő nélküli kiskorút a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének elbírálása előtt olyan nyelven, amelyetről ésszerűen feltételezhető, hogy azt megérti, tájékoztatják arról a lehetőségről, hogy életkorát orvosi vizsgálattal is megállapíthatjáknak meghatározására orvosi vizsgálattal is sor kerülhet. A tájékoztatásnak információt kell tartalmaznia a vizsgálati módszerrőlre, valamint az orvosi vizsgálat eredményének a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálását illető lehetséges következményeirőle vonatkozóan a menedékjog iránti kérelem elbírálását illetően, valamint annak a következményeirőle vonatkozóan, ha a kísérő nélküli kiskorú megtagadja az orvosi vizsgálaton való részvételt;

b)      a kísérő nélküli kiskorú és/vagy képviselője hozzájárul ahhoz, hogy az érintett kiskorú életkorának meghatározása érdekében az orvosi vizsgálatotnak Ö végezzenek Õ elvégzéséhez az érintett kiskorú életkorának meghatározása érdekében való ; illetve

c)      a ð nemzetközi védelem ï menedék iránti kérelem elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy a kísérő nélküli kiskorú nem vetette alá magát ezen orvosi vizsgálatnak.

Az a tény, hogy egy kísérő nélküli kiskorú megtagadta az ilyen orvosi vizsgálaton való részvételt, nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban, hogy döntsön a kísérő nélküli kiskorú menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének ügyében határozatot hozzon.

ò új szöveg

6.           A 20. cikk (3) bekezdése, a 31. cikk (6) bekezdése, a 32. cikk (2) bekezdése, a 33. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 38. cikk és a 43. cikk nem alkalmazandó a kísérő nélküli kiskorúakra.

ê 2005/85/EK

7. 6.       E cikk alkalmazása során a tagállamok elsődlegesen a gyermek érdekeit szem előtt tartva kötelesek eljárni.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

26 18. cikk

Őrizet

1.           A tagállamok senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az alapon, hogy az érintett ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. ðAz őrizetben tartás okainak és feltételeinek, valamint az őrizetben tartott nemzetközi védelmet kérelmezők számára biztosított garanciáknak összhangban kell lenniük a […/…/EU] irányelvvel [a befogadási feltételekről szóló irányelv] ï .

2.           Egy menedékkérő ð nemzetközi védelmet kérelmező ï őrizetben tartása esetén a tagállamok ð – a […/…/EU] irányelvvel [a befogadási feltételekről szóló irányelv] összhangban – ï biztosítják a gyors bírósági felülvizsgálat lehetőségét.

27 19. cikk

Eljárás a kérelem visszavonása esetén

1.           Abban az esetben, ha a tagállamok nemzeti jogukban rendelkeznek a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem kifejezett visszavonásának lehetőségéről, amennyiben a menedékkérő ð kérelmező ï kifejezetten visszavonja a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmét, a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság az eljárás megszüntetéséről vagy a kérelem elutasításáról határozatot hoz.

2.           A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az eljáró hatóság az ügyben határozat meghozatala nélkül szünteti meg a menekültügyi eljárást. Ebben az esetbenzen esetekben a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság a kérelmező iratanyagában feljegyzést készít a megszüntetésről feljegyzést készít.

28 20. cikk

Eljárás a kérelem hallgatólagos visszavonása vagy a kérelemtől való elállás esetén

1.           Amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy egy menedékkérő ð nemzetközi védelmet kérelmező személy ï hallgatólagosan visszavonta kérelmét, vagy attól elállt, a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság határozatot hoz – azon az alapon, hogy a kérelmező nem valószínűsítette a menekültként való elismerés 2004/83/EK irányelvben foglalt feltételeit – az eljárás megszüntetéséről, vagy ð – amennyiben az eljáró hatóság a személyes meghallgatást és a kérelemnek a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikke alapján történő érdemi megvizsgálását követően a kérelem megfelelő érdemi vizsgálata alapján megalapozatlannak ítéli a kérelmet, ï a kérelem elutasításáról határozatot hoz.

A tagállam feltételezheti, hogy a kérelmező hallgatólagosan visszavonta ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmét, vagy attól elállt, különösen, ha meggyőződött arról, hogy:

a)      a menedékkérő nem válaszolt azokra a felszólításokra, hogy szolgáltasson a kérelme elbírálásához – a 2004/83/EK […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4. cikke alapján – lényeges információkat, vagy nem jelent meg a 14., 15., ð 16. ï és 17. 12., 13. és 14. cikkben megállapított személyes meghallgatáson, kivéve, ha a kérelmező ésszerű időn belül bizonyítja, hogy a távolmaradását rajta kívül álló körülmények okozták;

b)      a menedékkérő ismeretlen helyre távozott, vagy engedély nélkül eltávozott a lakóhelyéről, illetve őrizetének helyéről, és ésszerű időn belül nem lépett kapcsolatba az illetékes hatósággal, vagy ésszerű időn belül nem teljesítette jelentkezési, vagy egyéb együttműködési kötelezettségét.

E rendelkezés végrehajtása érdekében a tagállamok határidőket vagy iránymutatásokat határozhatnak meg.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy jogosult ügyének újbóli megnyitását kérelmezni az a kérelmező, aki az e cikk (1) bekezdésében említett, az eljárás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalát követően újra jelentkezik az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál azt követően, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, az eljárás megszüntetéséről szóló határozat meghozatalára sor került, jogosult az eljárás folytatását kérelmezni, ð vagy olyan új kérelmet jogosult benyújtani, amelyre nem alkalmazzák a 40. és 41. cikkben említett eljárást ï kivéve, ha kérelmét a 32. és 34. cikk alapján vizsgálják.

A tagállamok meghatározhatnak olyan, ð legalább egyéves ï határidőt is, amelynek lejártát követően a kérelmező ügyének újrafelvételére már nincs lehetőség ð vagy az új kérelmet ismételt kérelemként lehet kezelni és arra a 40. és 41. cikkben említett eljárást kell alkalmazni ï .

A tagállamok biztosítják, hogy ilyen esetekben a visszaküldés tilalma elvének megsértésével nem utasítják ki a kérelmezőt kiutasítása során, a visszaküldés tilalma elvének betartásával járnak el.

A tagállamok lehetőséget biztosíthatnak az eljáró hatóság számára, hogy az újból megindított eljárás során, a kérelem elbírálását abban a szakaszában folytassa, ahol az megszakadt.

ò új szöveg

3.           E cikk nem sérti a …/…/EU rendelet [a dublini rendelet] alkalmazását.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

29 21. cikk

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerepe

1.           A tagállamok lehetővé teszik az UNHCR számára, hogy:

a)      hogy beléphessen a ð nemzetközi védelmet kérelmezőkhöz ï menedékkérőhöz akkor is, ha a menedékkérőt fogva tartják, vagy ha ð a határon, illetve ï repülőtér, vagy kikötő nemzetközi tranzitzónájában tartózkodik;

b)      hogy az egyéni menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemmel kapcsolatos információkról, az eljárás menetéről és a meghozott határozatokról tájékoztatást kaphasson, amennyiben ehhez a menedékkérő ð kérelmező ï hozzájárul;

c)      hogy a genfi egyezmény 35. cikke alapján gyakorolt felügyeleti joga keretében az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságok előtt kifejezésre juttathassa véleményét a menedékjog ð nemzetközi védelem iránti ï egyedi kérelmekkel kapcsolatban az eljárás bármely szakaszában a véleményének hangot adjon.

2.           Az (1) bekezdés alkalmazandó arra a szervezetre is, amelyek az érintett tagállammal kötött megállapodás alapján ezen tagállam területén az UNHCR nevében működik.

30 22. cikk

Információgyűjtés egyedi esetekben

Az egyedi esetek megvizsgálása során a tagállamok számára tilos:

a)           a menedékjog ð nemzetközi védelem ï megadására vonatkozó egyedi kérelemmel kapcsolatos információnak vagy a kérelem benyújtása tényének kiszolgáltatása azon ténynek az menedékkérő állítólagos üldöző(k)je (üldözői) ð vagy a súlyos sérelem állítólagos elkövetője (elkövetői) ï számára való közvetlen felfedése, hogy ezirányú kérelem benyújtására került sor;

b)           az állítólagos üldöző(k)től ð vagy a súlyos sérelem állítólag elkövetőjétől (elkövetőitől) ï oly módon megszerezni bármely információt, amely azt eredményezné, hogy az említettek közvetlen tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező kérelmet nyújtott be, továbbá amely a kérelmező és/vagy eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát veszélyeztetné.

III. FEJEZET

Az elsőfokú eljárás

I. szakasz

31 23. cikk

Vizsgálati eljárás

1.           A tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmeket vizsgálati eljárásban dolgozzák fel a II. fejezetben foglalt alapelvekkel és garanciákkal összhangban.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy – a megfelelő és teljes vizsgálat követelményeinek sérelme nélkül – az ilyen eljárások a lehető legrövidebb időn belül lezáruljanak.

ò új szöveg

3.           A tagállamok biztosítják, hogy az eljárást a kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül lefolytatják.

A tagállamok legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatják e határidőt, amennyiben

a)      összetett ténybeli és jogi kérdéseket érintő ügyről van szó;

b)      nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi, az eljárás hat hónapos határidőn belüli lefolytatását;

c)      a késedelem egyértelműen annak tudható be, hogy a kérelmező nem tett eleget a 13. cikk szerinti kötelezettségeinek.

A tagállamok elnapolhatják az eljárás lezárását, amennyiben a származási országban fennálló bizonytalan, várhatóan ideiglenes helyzet miatt ésszerűen nem várható el, hogy az eljáró hatóság az e bekezdésben megállapított határidőn belül hozzon határozatot.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

4.           A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben hat hónapon belül nem kerül sor határozathozatalra, úgy az érintett kérelmezőt

a)      tájékoztatják a késedelemről; ð és ï vagy

b)      kérésére kérelmére tájékoztatást kap tájékoztatják ð a késedelem okairól, valamint ï arról, hogy mennyi időn belül várható határozat kérelme ügyében a határidőről, amelyen belül kérelme ügyében határozat meghozatalára számíthat. Az ilyen tájékoztatás nem jelent kötelezettséget a tagállam számára az érintett kérelmező felé, hogy a jelzett határidőn belül a határozatot meghozzák.

ò új szöveg

A (3) bekezdésben megállapított határidőn belüli határozathozatal elmulasztásának következményeit a nemzeti joggal összhangban határozzák meg.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

5. 3.       A tagállamok – a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban – elsőbbséget biztosíthatnak ð egy nemzetközi védelem iránti kérelem ï elbírálásának,azoknak a vizsgálatoknak , vagy meggyorsíthatják azokat a vizsgálatokat, amelyekben a kérelem megalapozottnak tűnik, vagy a kérelmezőnek különleges igényei vannak

ò új szöveg

a)      ha a kérelem valószínűsíthetően megalapozott;

b)      amennyiben a kérelmező a […/…/EU] irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] 22. cikke értelmében kiszolgáltatott helyzetben van, vagy különleges eljárási garanciákra van szüksége, különös tekintettel a kísérő nélküli kiskorúakra;

c)      egyéb esetekben, a (6) bekezdésben említett kérelmek kivételével.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

6. 4.       Ezen felül Aa tagállamok elrendelhetik, hogy a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban a vizsgálati eljárásokat elsőbbséget élvezzenek vagy azokat ð a 43. cikkel összhangban ï gyorsítva ð és/vagy a határon ï folytassák le, ha:

a)      a kérelmező, benyújtott kérelmében és az általa előterjesztett tények tekintetében a 2004/83/EK tanácsi irányelvvel a …/…/EU irányelv [az elismerésről szóló irányelv] szerinti menekültként ð vagy kiegészítő védelemre jogosultként ï való elismerés szempontjából csak irreleváns vagy kevés relevanciával bíró információkat közölt; vagy

b)      a kérelmező a 2004/83/EK irányelv alapján egyértelműen nem minősül menekültnek vagy egy tagállamban sem jogosult menekültstátuszra; vagy

c)      a menedékjog iránti kérelem megalapozatlannak minősül:

b i)    mivel a kérelmező ezen irányelv értelmében a 29., 30. és 31. cikk szerinti biztonságos származási országból származik, vagy

ii.       mert az ország, amely nem tagállam, a kérelmező szempontjából biztonságos harmadik országnak minősül a 28. cikk (1) bekezdésében foglaltak sérelme nélkül; vagy

c c)    a kérelmező félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára, illetve állampolgárságára vonatkozó hamis információ szolgáltatásával, vagy hamis dokumentumok benyújtásával, illetve olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a határozathozatalt; vagy

e)      a kérelmező újabb, menedékjog iránti kérelmet nyújtott be más személyi adatokkal; vagy

d f)    a kérelmező személyazonosságát, vagy állampolgárságát nem valószínűsítette, vagy feltételezhető, hogy személyazonosító vagy úti okmányát – amely segíthetett volna személyazonossága, illetve állampolgársága megállapításában – rosszhiszeműen megsemmisítette, vagy eldobta; vagy

e g)    a kérelmező összefüggéstelen, ellentmondásos, ð egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan ï valószínűtlen, ð a származási országból származó ellenőrzött információknak kellően ellentmondó ï vagy elégtelen nyilatkozatokat tett, amiaival világossá tette, hogy kérelme nem meggyőző annak tekintetében, hogy a 2004/83/EK irányelvben a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] ð értelmében minősülhet-e menekültnek vagy kiegészítő védelemre jogosult személynek ï említett üldöztetése tekintetében; vagy

h)      a kérelmező ismételt kérelmet nyújtott be, amelyben nem szolgáltatott a származási országára, az ottani helyzetére, vagy saját különleges körülményeire vonatkozó újabb, lényeges tényeket; vagy

i.        a kérelmező ésszerű ok nélkül késlekedett kérelme benyújtásával, bár módja lett volna azt korábban benyújtani; vagy

f j)     a kérelmező kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa egy olyan korábbi vagy közelgő határozat végrehajtását, amely a kiutasítását eredményezné; vagy

k)      a kérelmező alapos ok nélkül nem teljesítette a 2004/83/EK irányelv 4. cikkének (1) és (2) bekezdésében, vagy az ezen irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 20. cikke (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeit; vagy

l)       a menedékkérő a tagállam területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg és alapos ok nélkül nem jelentkezett a hatóságoknál és/vagy a határátlépés körülményeire is tekintettel a menedékjog iránti kérelmet nem nyújtotta be a lehető legrövidebb időn belül; vagy

g m)   a kérelmező menedékkérő ð súlyos okokból ï veszélyt ð jelenthet ï jelent a tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére; vagy a kérelmezőt a nemzeti jogszabályokban meghatározott komoly közbiztonsági vagy közrendvédelmi okokból kitoloncolták.; vagy

n)      a kérelmező megtagadja az ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettség teljesítését, melyre a közösségi és/vagy a nemzeti jogszabály kötelezi; vagy

o)      a menedékjog iránti kérelmet olyan, nem házas kiskorú nyújtotta be, akire a 6. cikk (4) bekezdése c) pontjának rendelkezései vonatkoznak, azt követően, hogy a felügyeletéért felelős szülő vagy szülők menedékjog iránti kérelmét elutasították, és a kérelemben nem szolgáltatott saját különleges körülményeire vagy származási országának helyzetére vonatkozó újabb, lényeges elemeket.

ò új szöveg

7.           A tagállamok megfelelő és teljes vizsgálatot biztosító ésszerű határidőket állapítanak meg a (6) bekezdésnek szerinti elsőfokú eljárásban hozott határozatok elfogadására.

8.           A nemzetközi védelem iránti kérelemnek az ország területére való szabálytalan belépést követő vagy a határon – ideértve a tranzitzónát is – történő benyújtása, illetve az okmányok hiánya vagy hamisított okmányok felhasználása önmagában nem vonja automatikusan maga után a (6) bekezdésben említett első fokú eljárás alkalmazását.

ê 2005/85/EK

24. cikk

Különös eljárások

1.           A tagállamok ezen felül az alábbi – a II. fejezet alapelvei és garanciái alól kivételt képező – különös eljárásokról rendelkezhetnek:

a)      előzetes elfogadhatósági eljárás, amelynek célja a IV. szakasz hatálya alá tartozó esetek megvizsgálása;

b)      olyan eljárások, amelyek célja az V. szakasz hatálya alá tartozó esetek megvizsgálása.

2.           A tagállamok eltérést engedhetnek meg a VI. szakasz tekintetében is.

ê 2005/85/EK 28. cikk (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

32. cikk

Megalapozatlan kérelmek

1.           A 27. 19. és 20. cikkekben foglaltak sérelme nélkül a tagállamok csak akkor minősíthetnek egy menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet megalapozatlannak, ha az eljáró hatóság azt állapította meg, hogy a kérelmező menedékkérő a 2004/83/EK irányelv […/…/EU] [az elismerésről szóló irányelv] értelmében nem felel meg a menekültstátuszhoz előírt feltételeknek minősül ð a nemzetközi védelmemre jogosultnak ï.

2.           A fFentieken kívül a tagállamok – amennyiben nemzeti joguk így rendelkezik – nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthetik a kérelmet az ezen irányelv 23. cikk (4) bekezdése b) pontjában felsorolt esetben is, valamint azon megalapozatlannak minősülő menedékjog iránti kérelmekem azon esetéeiben is, amelyekre esetében megvalósul ezen irányelv a 23. 31. cikk (64) bekezdésének ð a)–f) ï a) és c)–o) pontjaiban felsorolt körülmények egyike nak valamelyike vonatkozik.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

II. Szakasz

33 25. cikk

Elfogadhatatlan kérelmek

1.           Azokon az eseteken túlmenően, amikor nem kerül sor egy kérelem egy menedékjog iránti kérelem elbírálására a 343/2003/EK […/…./EU] rendelettel [a dublini rendelet] összhangban történő megvizsgálására szerint nem kerül sor, a tagállamok akkor sem kötelesek azt megvizsgálni, hogy a menedékkérő kérelmező a 2004/83/EK irányelv …./../EU irányelv [az elismerésről szóló irányelv] értelmében menekültnek ð nemzetközi védelemre jogosultnak ï minősülhet-e, ha egy menedékjog iránti kérelem e cikk értelmében elfogadhatatlannak minősül.

2.           A tagállamok e cikk értelmében ð csak akkor ï minősíthetik elfogadhatatlannak minősíthetik a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet, ha:

a)      a kérelmező részére más tagállam már menekültstátuszt jogállást adott;

b)      a kérelmező esetében olyan ország minősül a 35 26. cikk értelmében az első menedék országának, amely nem tagállam;

c)      a kérelmező esetében olyan ország minősül a 38 27. cikk értelmében biztonságos harmadik országnak, amely nem tagállam;

d)      a kérelmező részére más olyan alapon engedélyezték az érintett tagállamban maradást, melynek eredményeként a kérelmező a menekültstátusszal járó jogokkal és kedvezményekkel egyenértékű státuszt élvez a 2004/83/EK irányelv értelmében;

e)      a kérelmező részére más olyan alapon engedélyezték az érintett tagállam területén maradást, amely a státuszának megállapítása ügyében folyó, a d) pontban meghatározott eljárás eredményéig védi őt a visszaküldés ellen;

d f)    ð ismételt kérelemnek minősül az olyan kérelem, amely esetében nem merültek fel új körülmények vagy tények, vagy a kérelmező nem adott elő ilyeneket annak megvizsgálásával kapcsolatban, hogy a kérelmező az […/…/EU] [az elismerésről szóló irányelv] értelmében menekültnek vagy kiegészítő védelemre jogosult személynek minősül-e ï a kérelmező a jogerős határozatot követően azonos kérelmet nyújtott be;

e g)    a kérelmező egy eltartottja menedékjog iránti kérelmet nyújtott be azt követően, hogy a 76. cikk (23) bekezdésével összhangban hozzájárult ahhoz, hogy az ügye az ő nevében benyújtott menedékjog iránti kérelem részét képezze, és nincs az eltartott személy helyzetére vonatkozó olyan tény, amely a külön kérelmet indokolná.

ò új szöveg

34. cikk

Az elfogadhatósági meghallgatás különös szabályai

1.           Mielőtt a tagállamok határozatot hoznának egy kérelem elfogadhatatlannak minősítéséről, lehetővé teszik a kérelmezők számára, hogy kifejtsék nézeteiket a 33. cikkben említett okok sajátos körülményeikre történő alkalmazásáról. E célból a tagállamok személyes meghallgatást végeznek a kérelem elfogadhatóságának elbírálása céljából. A tagállamok ez alól csak a 42. cikkel összhangban, az ismételt kérelmek esetében tehetnek kivételt.

2.           Az (1) bekezdés nem sérti a …/…/EU rendelet [a dublini rendelet] 5. cikkének alkalmazását.

3.           A tagállamok biztosítják, hogy a kérelem elfogadhatósága tekintetében tartott meghallgatást végző személy ne viseljen katonai vagy bűnüldözési egyenruhát.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

III. Szakasz

35 26. cikk

Az első menedék országának elve

Egy adott ð nemzetközi védelmet kérelmező ï menedékkérő esetében egy ország akkor tekinthető az első menedék országának, ha

a)           ez az ország a kérelmezőt menekültként ismerte el és a kérelmező még mindig igénybe veheti ezt a védelmet, vagy

b)           a kérelmező ebben az országban egyébként, elegendő védelmet élvez, beleértve a visszaküldés tilalmának elvét isa elleni védelmet is,

feltéve, hogy ez az ország őt visszafogadja.

Az első menedék országa elvének egy adott ð nemzetközi védelmet kérelmező ï menedékkérő különleges körülményei tekintetében való alkalmazása során a tagállamok figyelembe vehetik a 2738. cikk (1) bekezdésében foglaltakat. ðA kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megtámadja az első menedék országa elvének különleges körülményei tekintetében való alkalmazását. ï

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

27. cikk

A biztonságos harmadik ország elve

1.           A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a menedékkérőnek az érintett harmadik országban az alábbi elvekkel összhangban levő bánásmódban részesül:

a)      az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt;

b)      a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

c)      tiszteletben tartják a nemzetközi jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve; illetve

d)      a menekültstátusz kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültstátusz megadása esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban való védelem.

2.           A biztonságos harmadik ország elve a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek függvényében alkalmazható, amelyek magukban foglalják:

a)      a menedékkérő és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat fennállását előíró azon szabályokat, amelynek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen;

b)      azokat a módszertani szabályokat, melyek segítségével az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a biztonságos harmadik ország elve alkalmazható-e egy adott országra vagy egy adott menedékkérőre vonatkozóan. Az ilyen módszer magában foglalja az ország biztonságos voltának egy adott kérelmező vonatkozásában való eseti alapon történő megállapítását és/vagy az általában biztonságosnak minősített országok nemzeti szinten történő meghatározását;

c)      azokat a szabályokat, melyek a nemzetközi joggal összhangban megengedik annak egyedi elbírálását, hogy az érintett harmadik ország biztonságos-e egy adott menedékkérő számára, és amelyeknek a kérelmező számára lehetővé kell tenniük legalább azt, hogy kifogásolja a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazását azon az alapon, hogy ott vele szemben kínzást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést alkalmaznának.

3.           A kizárólag az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor a tagállamok:

a)      a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; illetve

b)      a kérelmező számára kiállít egy dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták.

4.           Amennyiben a harmadik ország a menedékkérő számára nem engedélyezi a területére való belépést, a tagállamoknak a II. fejezetben leírt alapelvekkel és garanciákkal összhangban biztosítaniuk kell számára az eljárás megindításának lehetőségét.

5.           A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában ez az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra kerül.

28. cikk

Megalapozatlan kérelmek

1.           A 19. és 20. cikkekben foglaltak sérelme nélkül a tagállamok csak akkor minősíthetnek egy menedékjog iránti kérelmet megalapozatlannak, ha az eljáró hatóság azt állapította meg, hogy a menedékkérő a 2004/83/EK irányelv értelmében nem felel meg a menekültstátuszhoz előírt feltételeknek.

2.           Fentieken kívül a tagállamok – amennyiben nemzeti joguk így rendelkezik – nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthetik a kérelmet az ezen irányelv 23. cikk (4) bekezdése b) pontjában felsorolt esetben is, valamint a megalapozatlannak minősülő menedékjog iránti kérelem azon eseteiben is, melyekre ezen irányelv 23. cikk (4) bekezdésének a) és c)–o) pontjainak valamelyike vonatkozik.

ê 2005/85/EK

29. cikk

A biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok közös minimumlistája

1.           A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel elfogadja azon harmadik országok közös minimumlistáját, amelyek a II. melléklettel összhangban biztonságos származási országnak tekintendők.

2.           A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel határozhat a közös minimumlista módosításáról, melybe a II. fejezettel összhangban harmadik országokat felvehet, vagy onnan harmadik országokat törölhet.

3.           Az (1) vagy a (2) bekezdésben foglalt javaslat benyújtásakor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamoktól kapott információkat, a saját információit, és adott esetben az UNHCR-től, az Európa Tanácstól és más érintett nemzetközi szervezetektől kapott információkat.

4.           Ha a Tanács egy harmadik országnak a közös minimumlistáról való törlésére vonatkozó javaslat benyújtását kéri a Bizottságtól, a tagállamoknak a 31. cikk (2) bekezdésében megállapított kötelezettsége ezen harmadik ország tekintetében felfüggesztésre kerül a Tanácsnak a javaslat benyújtását kérő határozatát követő napon.

5.           Ha egy tagállam a Bizottságtól azt kéri, hogy nyújtson be javaslatot a Tanács felé egy harmadik országnak a közös minimumlistáról való törlésére vonatkozóan, ez a tagállam a Bizottság felé benyújtott kéréséről írásban értesíti a Tanácsot. Ennek a tagállamnak a 31. cikk (2) bekezdésében megállapított kötelezettsége ezen harmadik ország tekintetében a Tanácsnak a kérésről való tájékoztatását követő napon felfüggesztésre kerül.

6.           Az Európai Parlamentet tájékoztatni kell a (4) és (5) bekezdés értelmében végrehajtott felfüggesztésekről.

7.           A (4) és (5) bekezdések értelmében végrehajtott felfüggesztések három hónap elteltével hatályukat vesztik, kivéve, ha a Bizottság ezen időszak lejárta előtt javaslatot tesz a harmadik országnak a közös minimumlistáról történő törlésére. A felfüggesztések minden esetben hatályukat vesztik, amennyiben a Tanács a harmadik országnak a közös minimumlistáról történő törlésére irányuló bizottsági javaslatot elutasítja.

8.           A Tanács kérésére a Bizottság jelentést teszt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a közös minimumlistára felvett országok helyzete összhangban van-e a II. melléklet előírásaival. A Bizottság a jelentés benyújtásakor bármilyen, általa megfelelőnek ítélt ajánlást vagy javaslatot tehet.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

30. cikk

Harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten

1.           A 29. cikk sérelme nélkül a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a II. melléklettel összhangban lehetővé teszik, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálása céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik országokat nemzeti szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak. Ez magában foglalhatja egy ország egy részének biztonságossá nyilvánítását is, amennyiben a II. melléklet feltételei ezen országrész tekintetében teljesülnek.

2.           Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tagállamok fenntarthatják a 2005. december 1-jén hatályban lévő olyan jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálása céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik országokat nemzeti szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak, amennyiben meggyőződtek arról, hogy az érintett harmadik országokban élő személyek általában nincsenek kitéve:

a)      sem üldöztetésnek a 2004/83/EK irányelv 9. cikke értelmében; sem

b)      kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.

3.           A tagállamok fenntarthatják a a 2005. december 1-jén hatályban lévő olyan jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy nemzeti szinten egy ország egy részét biztonságosnak nyilvánítsanak, vagy egy országot, vagy annak egy részét egy abban az országban élő, meghatározott népcsoport számára biztonságos országgá vagy országrésszé nyilvánítsanak, ha ennek az országrésznek vagy népcsoportnak a vonatkozásában a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.

4.           Annak felmérése során, hogy egy ország a (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztonságos származási ország-e, a tagállamok figyelembe veszik az érintett harmadik ország jogi helyzetét, jogalkalmazását és az általános politikai körülményeit.

5.           Annak felmérése során, hogy egy ország e cikkel összhangban biztonságos származási országnak minősül-e, széleskörű információs forrásokat kell alapul venni, különös tekintettel a más tagállamoktól, az UNHCR-től, az Európa Tanácstól és más megfelelő nemzetközi szervezetektől származó információkra.

6.           A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyeket e cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országgá nyilvánítottak.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

36 31. cikk

A biztonságos származási ország elve

1.           Ö Az ezen irányelvvel Õ A 29. vagy a 30. cikk rendelkezéseivel összhangban biztonságos származási országgá nyilvánított harmadik ország – a kérelem egyéni elbírálását követően – csak akkor tekinthető egy egyéni menedékjog iránti kérelem elbírálását követően e kérelmező tekintetében biztonságos származási országnak, ha:

a)      a kérelmező annak az országnak az állampolgára, vagy

b)      a kérelmező korábban abban az országban szokásos tartózkodási hellyel bíró hontalan személy;

és nem adott elő semmilyen komoly indokot arra vonatkozóan, hogy az ő egyedi körülményei szempontjából és menekültként ð vagy kiegészítő védelemre jogosult személyként ï való elismerése tekintetében az ország nem minősül biztonságos származási országnak a […./../EU] irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] 2004/83/EK irányelvvel összhangban.

2.           A tagállamok az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban azokat a menedékjog iránti kérelmeket, amelyek a 29. cikk értelmében biztonságosnak nyilvánított harmadik országból származnak, megalapozatlannak tekintik.

2. 3.       A tagállamok nemzeti jogszabályaikban további rendelkezéseket és szabályokat állapítanak meg a biztonságos származási ország elvének alkalmazására.

ê 2005/85/EK 30. cikk

ð új szöveg

37. cikk

Harmadik országok biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten

1.           A 29. cikk sérelme nélkül a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a II. melléklettel összhangban lehetővé teszik egyes országoknak, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek elbírálása céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik országokat nemzeti szinten biztonságos származási országgokat határozzanak meg ká nyilvánítását. Ez magában foglalhatja egy ország egy részének biztonságossá nyilvánítását is, amennyiben a II. melléklet feltételei ezen országrész tekintetében teljesülnek.

2.           Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tagállamok fenntarthatják a 2005. december 1-jén hatályban lévő olyan jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálása céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik országokat nemzeti szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak, amennyiben meggyőződtek arról, hogy az érintett harmadik országokban élő személyek általában nincsenek kitéve:

a)      sem üldöztetésnek a 2004/83/EK irányelv 9. cikke értelmében; sem

b)      kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.

3.           A tagállamok fenntarthatják a 2005. december 1-jén hatályban lévő olyan jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy nemzeti szinten egy ország egy részét biztonságosnak nyilvánítsanak, vagy egy országot, vagy annak egy részét egy abban az országban élő, meghatározott népcsoport számára biztonságos országgá vagy országrésszé nyilvánítsanak, ha ennek az országrésznek vagy népcsoportnak a vonatkozásában a (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.

4.           Annak felmérése során, hogy egy ország a (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztonságos származási ország-e, a tagállamok figyelembe veszik az érintett harmadik ország jogi helyzetét, jogalkalmazását és az általános politikai körülményeit.

ò új szöveg

2.           A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják az e cikkel összhangban biztonságosnak nyilvánított harmadik országokban fennálló helyzetet.

ê 2005/85/EK 30. cikk

ð új szöveg

3. 5.       Széleskörű információs forrásokat kell alapul venni – különös tekintettel a más tagállamoktól, ð az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól, ï az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától UNHCR-től, az Európa Tanácstól és más megfelelő nemzetközi szervezetektől származó információkra – annak felmérése során, hogy egy ország e cikkel összhangban biztonságos származási országnak minősül-e.

4. 6.       A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyeket e cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országgá nyilvánítottak.

ê 2005/85/EK 27. cikk

ð új szöveg

38. cikk

A biztonságos harmadik ország elve

1.           A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a ð nemzetközi védelmet kérelmező személy ï menedékkérőnek az érintett harmadik országban az alábbi elvekkel összhangban levő bánásmódban részesül:

a)      az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt;

ò új szöveg

b)      nem áll fenn a […./../EU] irányelvben [az elismerésről szóló irányelv] meghatározott súlyos sérelem veszélye;

ê 2005/85/EK 27. cikk

ð új szöveg

c b)   a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét;

d c)   tiszteletben tartják a nemzetközi jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve; illetve

e d)   a menekültstátusz jogállás kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültstátusz jogállás megadása esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban való védelem.

2.           A biztonságos harmadik ország elve a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek függvényében alkalmazható, amelyek magukban foglalják:

a)      a ð nemzetközi védelmet kérelmező személy ï menedékkérő és az érintett harmadik ország közötti kapcsolat fennállását előíró azon szabályokat, amelynek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az országba menjen;

b)      azokat a módszertani szabályokat, melyek segítségével az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a biztonságos harmadik ország elve alkalmazható-e egy adott országra vagy egy adott menedékkérőre vonatkozóan. Az ilyen módszer magában foglalja az ország biztonságos voltának egy adott kérelmező vonatkozásában való eseti alapon történő megállapítását és/vagy az általában biztonságosnak minősített országok nemzeti szinten történő meghatározását;

c)      azokat a szabályokat, melyek a nemzetközi joggal összhangban megengedik annak egyedi elbírálását, hogy az érintett harmadik ország biztonságos-e egy adott menedékkérő számára, és amelyeknek a kérelmező számára lehetővé kell tenniük legalább azt, hogy kifogásolja a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazását azon az alapon, hogy ð a harmadik ország sajátos körülményeit tekintve nem biztonságos ï ott vele szemben kínzást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést alkalmaznának. ðA kérelmező számára ugyancsak lehetővé teszik, hogy megtámadja a harmadik ország és közte lévő, az a) pont szerinti kapcsolat fennállását. ï

3.           A kizárólag az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor a tagállamok:

a)      a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; és

b)      a kérelmező számára kiállít egy dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták.

4.           Amennyiben a harmadik ország a ð nemzetközi védelmet kérelmező személy ï menedékkérő számára nem engedélyezi a területére való belépést, a tagállamoknak a II. fejezetben leírt alapelvekkel és garanciákkal összhangban biztosítaniuk kell számára az eljárás megindításának lehetőségét.

5.           A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában ez az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra kerül.

ê 2005/85/EK 36. cikk

ð új szöveg

39. cikk

Az európai biztonságos harmadik ország fogalma

1.           A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet és a kérelmező biztonságát különleges körülményeire való tekintettel nem, vagy csak részben vizsgálják meg a II. fejezetben meghatározott módon, ha az illetékes hatóság a tények alapján azt állapította meg, hogy a menedékkérő ð nemzetközi védelmet kérelmező ï egy, a (2) bekezdés értelmében biztonságos harmadik ország területéről kíván belépni, vagy lépett be illegálisan az ország területére.

2.           Az (1) bekezdés alkalmazásában egy harmadik ország csak akkor tekinthető biztonságos harmadik országnak, ha:

a)      a genfi egyezmény rendelkezéseit megerősítette és tiszteletben tartja mindenfajta földrajzi korlátozás nélkül;

b)      jogszabályi előírásokon alapuló menekültügyi eljárással bír; továbbá

c)      megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt és tiszteletben tartja annak rendelkezéseit, beleértve a hatékony jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat is; és

d)      azt a Tanács a (3) bekezdéssel összhangban annak nyilvánította.

3.           A Tanács a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel elfogadja vagy módosítja azon harmadik országok közös minimumlistáját, amelyeket az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos harmadik országoknak kell tekinteni.

43.         Az érintett tagállamok a genfi egyezmény visszaküldési tilalmávalnak elvével összhangban, beleértve a humanitárius vagy politikai okokból, illetve nemzetközi közjogi rendelkezésekből következő, az e cikk alkalmazása alóli kivételeket is, nemzeti jogukban meghatározzák az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására és a határozatok következményeire vonatkozó részletes szabályokat.

54.         A kizárólag az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor az érintett tagállam:

a)      a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; és

b)      a kérelmező számára kiállít egy dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták.

65.         Amennyiben a biztonságos harmadik ország nem fogadja vissza a szóban forgó menedékkérőt ð kérelmezőt ï, a tagállam biztosítja a menedékjog iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás megindítását a II. fejezetben meghatározott alapelvekkel és garanciákkal összhangban.

ò új szöveg

6.           A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában ez az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra kerül.

ê 2005/85/EK 36. cikk

7.           Azok a tagállamok, amelyek a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumok alapján és a 2005. december 1-jén hatályos nemzeti jogszabályaikkal összhangban harmadik országokat biztonságos országoknak nyilvánítottak, az (1) bekezdés rendelkezéseit ezekkel a harmadik országokkal kapcsolatban addig alkalmazhatják, amíg a Tanács a (3) bekezdés szerint el nem fogadja a közös minimumlistát.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

IV. Szakasz

40 32. cikk

Ismételt kérelmek benyújtása

1.           Ha egy tagállamban egy személy ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmet nyújtott be, és ezt követően ugyanabban a tagállamban további előterjesztéseket vagy ismételt kérelmet nyújt be, a tagállam ezeket a további előterjesztéseket vagy az ismételt kérelem elemeit a korábbi kérelem elbírálásának vagy a felülvizsgálat, illetve fellebbezés alatt álló határozat elbírálásának keretei között ð bírálja el ï is elbírálhatja, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok e keretek között számításba vehetik és mérlegelhetik a további előterjesztések vagy ismételt kérelem valamennyi elemét.

2.           Ezen felül a tagállamok a (3) bekezdésben említett különös eljárást is alkalmazhatják, ha egy személy ismételt menedékjog iránti kérelmet nyújt be:

a)      azt követően, hogy korábbi menedékjog iránti kérelmét a 19. vagy a 20. cikkben foglaltak szerint visszavonta vagy attól elállt;

b)      a korábbi menedékjog iránti kérelemre vonatkozó határozat meghozatalát követően. A tagállamok úgy is határozhatnak, hogy ezt az eljárást csak a jogerős határozat meghozatala után alkalmazzák.

2. 3.       ðA nemzetközi védelem iránti kérelemnek a 33. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján történő elfogadhatóságát megállapító határozat meghozatal céljából ï A az ismételt ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelmet mindenekelőtt előzetes elfogadhatósági vizsgálatnak kell alávetni a tekintetben, hogy a korábbi menedékjog iránti kérelem visszavonása vagy az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti határozat meghozatala után felmerültek-e, vagy a kérelmező előadott-e olyan, a vizsgálattal kapcsolatos új körülményeket vagy tényeket, amelyek alapján a Ö kérelmező Õ a Ö […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] Õ 2004/83/EK irányelv értelmében a kérelmező menekültnek ð vagy kiegészítő védelemre jogosultnak ï minősül.

3. 4.       Amennyiben az e cikk (23) bekezdésében említett előzetes elfogadhatósági vizsgálat után Ö megállapítja, hogy Õ olyan új körülmények vagy tények merültnek fel, vagy a kérelmező olyan új körülményeket vagy tényeket adott elő, amelyek jelentősen megnövelik annak valószínűségét, hogy a 2004/83/EK irányelv Ö […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] Õ értelmében a kérelmező menekültnek ð vagy kiegészítő védelemre jogosult személynek ï minősül, a kérelmet a II. fejezettel összhangban tovább kell vizsgálni. Ö A tagállamok az ismételt kérelem további vizsgálatának más okait is meghatározhatják. Õ

5.           A tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban egy ismételt menedékjog iránti kérelmet abban az esetben is tovább vizsgálhatnak, ha más olyan okok merülnek fel, amelyek miatt az eljárást folytatni kell.

4. 6.       A tagállam dönthet úgy is, hogy csak azokban az esetekben vizsgálja tovább a kérelmet, ha az érintett kérelmező rajta kívül álló ok miatt az előző eljárásban nem volt képes az e cikk (2) és (3) (3), (4) és (5) bekezdésében meghatározott helyzeteket kihasználni, különösen a 46. 39. cikk alapján a hatékony jogorvoslathoz fűződő jogának gyakorlása útján.

ò új szöveg

5.           Amennyiben az ismételt kérelmet e cikk értelmében nem vizsgálják tovább, a 33. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban elfogadhatatlannak minősül.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

6. 7.       Az e cikkben említett eljárás akkor is alkalmazható, ha:

a)      egy eltartott személy menedékjog iránti kérelmet nyújtott be azt követően, hogy a 6. 7. cikk (23) bekezdésével összhangban hozzájárult ahhoz, hogy ügye az ő nevében benyújtott menedékjog iránti kérelem részét képezze., ð és/vagy ï

b)      ð egy nem házas kiskorú kérelmet nyújt be azt követően, ahogy a 7. cikk (5) bekezdésének c) ontjával összhangban a nevében kérelmet nyújtottak be ï.

ð A fenti ï Ebben az esetekben az e cikk (23) bekezdésben említett előzetes elfogadhatósági vizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy vannak-e olyan, az eltartott ð vagy a nem házas kiskorú ï helyzetével kapcsolatos tények, amelyek indokolják a külön kérelem benyújtását.

ò új szöveg

7.           Amennyiben egy, a […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] szerinti átadási határozat hatálya alá tartozó személy az átadó tagállamban további előterjesztéseket vagy ismételt kérelmet nyújt be, ezen előterjesztéseket vagy ismételt kérelmeket a […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] szerinti felelős tagállam vizsgálja meg ezen irányelvvel összhangban.

41. cikk

Az ismételt kérelem elutasítását vagy elfogadhatatlanságát követően alkalmazott különös szabályok

Amennyiben egy személy ugyanabban a tagállamban új nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be a kérelmet a 40. cikk (5) bekezdése alapján elfogadhatatlannak minősítő jogerős határozatot vagy egy ismételt kérelmet megalapozatlansága miatt elutasító jogerős határozatot követően, a tagállamok

a)           kivételt tehetnek a területükön maradáshoz való jog alól, feltéve, hogy az eljáró hatóság megbizonyosodott afelől, hogy a kiutasítási határozat nem okoz az adott tagállam nemzetközi és uniós kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement),

b)           elrendelhetik, hogy a vizsgálati eljárást a 31. cikk (6) bekezdésének f) pontjával összhangban gyorsítsák fel; Ilyen esetben a tagállamok – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – el is térhetnek a gyorsított eljárásokban rendszerint alkalmazott határidőktől,

c)           a nemzeti jogszabályokkal összhangban eltérhetnek a 33. és 34. cikkben előírt, az elfogadhatósági eljárásokban rendszerint alkalmazott határidőktől.

ê 2005/85/EK

33. cikk

Megjelenés elmulasztása

A tagállamok abban az esetben is fenntarthatják vagy alkalmazhatják a 32. cikkben meghatározott eljárást, ha egy menedékjog iránti kérelem azt követően kerül benyújtásra, hogy a kérelmező szándékosan vagy súlyos gondatlanságból meghatározott időpontban nem jelent meg a befogadó állomáson vagy az illetékes hatóság előtt.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

42 34. cikk

Eljárási szabályok

1.           A tagállamok biztosítják, hogy azon ð nemzetközi védelmet kérelmezők ï menedékkérők, akiknek a kérelmét a 40. 32. cikk értelmében előzetes elfogadhatósági eljárásnak vetették alá, élhessenek a 12. 10.. cikk (1) bekezdésében meghatározott garanciákkal.

2.           A tagállamok nemzeti jogszabályaikban szabályozhatják a 40. 32. cikk szerinti előzetes elfogadhatósági eljárást. E szabályozás többek között:

a)      kötelezheti az érintett kérelmezőt arra, hogy nevezzen meg olyan tényeket, vagy szolgáltasson olyan bizonyítékokat, amelyek indokolják az új eljárást;

b)      előírhatja, hogy az érintett kérelmező az új információkat azt követően, hogy azokhoz hozzájutott, meghatározott határidőn belül nyújtsa be;

b c)   lehetővé teheti, hogy az előzetes elfogadhatósági eljárást ð – a 40. cikk (6) bekezdésében említett esetek kivételével – ï kizárólag a rendelkezésre álló írásos beadványok alapján, a személyes meghallgatás mellőzésével folytassák le.

ÖE szabályok Õ Ezek a feltételek nem akadályozhatják meg a menedékkérőnek kérelmező az új eljáráshoz való hozzáférését, és nem eredményezhetik az ilyen hozzáférés tényleges meghiúsulását vagy súlyos korlátozását.

3.           A tagállamok biztosítják, hogy

a)      a kérelmezőt megfelelő módon tájékoztatják az előzetes elfogadhatósági eljárás eredményéről, és abban az esetben, ha a kérelem további vizsgálatára nem kerül sor, ennek okáról, és a határozat felülvizsgálatának, illetve a fellebbezés benyújtásának lehetőségeiről.;

b)      amennyiben a 32. cikk (2) bekezdésében említett helyzetek egyike áll fenn, az eljáró hatóság a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban a lehető legrövidebb időn belül tovább vizsgálja az ismételt menedékjog iránti kérelmet.

V. Szakasz

43 35. cikk

A határon folytatott eljárások

1.           A tagállamok a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban eljárásokat állapíthatnak meg annak érdekében, hogy a tagállam határán vagy tranzitzónáiban döntést hozhassanak:

a)      a ð 33. cikk alapján ï az ott benyújtott menedékjog iránti kérelmek ð fogadhatósága ï tárgyában; döntést lehessen hozni ð és/vagy ï vagy

ò új szöveg

b)      a 31. cikk (6) bekezdése szerinti eljárásban vizsgált kérelem érdemét illetően.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

2.           Ugyanakkor abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett eljárási szabályokat még nem állapították meg, a tagállamok – e cikk rendelkezéseire és 2005. december 1-jén hatályos törvényekre és jogszabályokra is figyelemmel – fenntarthatnak a II. fejezetben meghatározott alapelvektől és garanciáktól eltérő eljárásokat, annak érdekében, hogy a tagállam határán vagy tranzitzónáiban döntést lehessen hozni az olyan menedékkérők belépésének engedélyezéséről, akik oda érkeztek és ott nyújtották be menedékjog iránti kérelmüket.

3.           A (2) bekezdésben említett eljárásoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy az érintett személyek:

a)      engedélyt kapjanak arra, hogy – a 7. cikk sérelme nélkül – a tagállam határán vagy tranzitzónáiban maradjanak;

b)      a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott módon haladéktalanul tájékoztatást kapjanak jogaikról és kötelességeikről;

c)      a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott módon szükség esetén hozzáférhessenek tolmácsi szolgáltatáshoz;

d)      menedékjog iránti kérelmükre vonatkozó meghallgatására a 12., 13 és 14. cikkben meghatározott módon, az illetékes hatóság határozathozatala előtt olyan személyek által kerüljön sor, akik megfelelő tudással rendelkeznek a menedékjoggal és a menekültekkel kapcsolatos vonatkozó jogszabályok megfelelő szabályai terén;

e)      a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon a nemzeti jog szerint elfogadott vagy engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultálhassanak; illetve

f)       részére kísérő nélküli kiskorú esetén a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon nevezzenek ki képviselőt, kivéve, ha a 17. cikk (2) vagy (3) bekezdését kell alkalmazni.

Abban az esetben továbbá, ha az illetékes hatóság megtagadja a belépési engedély megadását, ez az illetékes hatóság ténybeli és jogi indokolással szolgál arról, hogy a menedékjog iránti kérelmet miért minősítették megalapozatlannak, vagy elfogadhatatlannak.

2. 4.       A tagállamok biztosítják, hogy a (1 2) bekezdésben meghatározott eljárás keretei között a döntéshozatalra ésszerű időn belül kerül sor. Ha a döntés négy héten belül nem születik meg, a ð kérelmező ï menedékkérő részére az országba való belépést engedélyezni kell annak érdekében, hogy kérelmét ezen irányelv egyéb rendelkezéseivel összhangban bírálhassák el.

3. 5.       Speciális érkezési körülmények, illetve Nnagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy érkezése esetén, akik menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmüket a tagállam határán vagy tranzitzónájában nyújtják be, és amely a gyakorlatban lehetetlenné teszi az (1) bekezdés rendelkezéseinek vagy a (2) és (3) bekezdés különleges eljárásának alkalmazását, ezek az eljárások abban az esetben is alkalmazhatók, ha és ameddig ezen harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek rendes elhelyezésére a határ vagy a tranzitzóna közelében kerül sor került.

ê 2005/85/EK

36. cikk

Az európai biztonságos harmadik ország fogalma

1.           A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy a menedékjog iránti kérelmet és a kérelmező biztonságát különleges körülményeire való tekintettel nem, vagy csak részben vizsgálják meg a II. fejezetben meghatározott módon, ha az illetékes hatóság a tények alapján azt állapította meg, hogy a menedékkérő egy, a (2) bekezdés értelmében biztonságos harmadik ország területéről kíván belépni, vagy lépett be illegálisan az ország területére.

2.           Az (1) bekezdés alkalmazásában egy harmadik ország csak akkor tekinthető biztonságos harmadik országnak, ha:

a)      a genfi egyezmény rendelkezéseit megerősítette és tiszteletben tartja mindenfajta földrajzi korlátozás nélkül;

b)      jogszabályi előírásokon alapuló menekültügyi eljárással bír;

c)      megerősítette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt és tiszteletben tartja annak rendelkezéseit, beleértve a hatékony jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat is; illetve

d)      azt a Tanács a (3) bekezdéssel összhangban annak nyilvánította.

3.           A Tanács a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel elfogadja vagy módosítja azon harmadik országok közös minimumlistáját, amelyeket az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos harmadik országoknak kell tekinteni.

4.           Az érintett tagállamok a genfi egyezmény visszaküldési tilalmával összhangban, beleértve a humanitárius vagy politikai okokból, illetve nemzetközi közjogi rendelkezésekből következő, az e cikk alkalmazása alóli kivételeket is, nemzeti jogukban meghatározzák az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására és a határozatok következményeire vonatkozó részletes szabályokat.

5.           A kizárólag az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor az érintett tagállam:

a)      a kérelmezőt megfelelően tájékoztatja; illetve

b)      a kérelmező számára kiállít egy dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták.

6.           Amennyiben a biztonságos harmadik ország nem fogadja vissza a szóban forgó menedékkérőt, a tagállam biztosítja a menedékjog iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás megindítását a II. fejezetben meghatározott alapelvekkel és garanciákkal összhangban.

7.           Azok a tagállamok, amelyek a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumok alapján és a 2005. december 1-jén hatályos nemzeti jogszabályaikkal összhangban harmadik országokat biztonságos országoknak nyilvánítottak, az (1) bekezdés rendelkezéseit ezekkel a harmadik országokkal kapcsolatban addig alkalmazhatják, amíg a Tanács a (3) bekezdés szerint el nem fogadja a közös minimumlistát.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

IV. FEJEZET

A ð nemzetközi védelmi jogállás ï menekültstátusz visszavonására irányuló eljárások

44 37. cikk

A menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonása

A tagállamok biztosítják, hogy egy adott személy esetében a menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonására irányuló eljárás megindítható, ha olyan új elemek vagy tények merülnek fel, amelyek indokolttá teszik az érintett személy menekültstátusza ð nemzetközi védelmi jogállása ï érvényességének újbóli megvizsgálásátatát.

45 38. cikk

Eljárási szabályok

1.           A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az illetékes hatáskörrel rendelkező egy hatóság egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy menekültstátuszának ð nemzetközi védelmi jogállásának ï visszavonását veszi fontolóra a 2004/83/EK […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] irányelv 14. ð vagy 19. ï cikkével összhangban, a tagállamok az alábbi garanciákat biztosítják az érintett személy számára az alábbi garanciákat élvezze:

a)      írásbeli tájékoztatást kapjon arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság újra megvizsgálja ð nemzetközi védelmi jogállásra való jogosultságát ï menekültté minősítését, valamint ennek okáról; és

b)      lehetőséget kapjon van a 10. 12. cikk (1) bekezdésének b) pontjával és a 12., 13. és 14. 14., 15., ð 16. ï és 17. cikkel összhangban lévő személyes meghallgatás során vagy egy írásos nyilatkozatban előterjeszteni azokat az okokat, amelyek miatt a menekültstátuszát ð nemzetközi védelmi jogállását ï nem lehet visszavonni.

Ezen túlmenően a tagállamok ennek az eljárásnak a keretében biztosítják, hogy:

a)      az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóság különböző forrásokból – például adott esetben ð az Európai Menekültügyi Támogatási Hivataltól és ï az UNHCR-tól ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától – pontos és naprakész információt kaphasson az érintett személy származási országában fennálló általános helyzetről; és

b)      amennyiben egyedi esetben folyik információgyűjtés folyik ebben az egyedi esetben a menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonása felülvizsgálata érdekében, ezt ne az érintettet üldöző személy(ek)től ð vagy a súlyos sérelem elkövetőjétől (elkövetőitől) ï szerezzék be oly módon, amelynek azt eredményezi, hogy ez(ek az üldözők eredményeként az utóbbiak közvetlen tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező olyan menekült ð nemzetközi védelemben részesített személy ï, akinek menekültstátuszát ð jogállását ï újravizsgálják, és ne veszélyeztessék a kérelmező és/vagy eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát.

2.           A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság a menekültstátusz ð nemzetközi védelem ï visszavonásáról szóló határozatát írásba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell a ténybeli és jogi indokolást, és írásbeli tájékoztatással kell szolgálnia arról is, hogy a határozat ellen hogyan lehet jogorvoslattal élni.

3.           Amint az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság meghozta a menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonásáról szóló határozatát, a 20. 15. cikk (2) bekezdése, ð 22. cikk ï a 23. 16. cikk (1) bekezdése és a 29. 21. cikk egyaránt alkalmazandók.

4.           E cikk (1), (2) és (3) bekezdésétől eltérveően a tagállamok úgy is határozhatnak, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelmi jogállás ï a törvény erejénél fogva megszűnik jogszabály alapján elévül a 2004/83/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjával összhangban történő felfüggesztés esetén, vagy ha a menekült ð nemzetközi védelemben részesülő személy ï arról egyértelműen lemondott. ðA tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy a nemzetközi védelmi jogállás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a nemzetközi védelemben részesülő személy a szóban forgó tagállam állampolgárává válik. ï

V. FEJEZET

Jogorvoslati eljárások

46 39. cikk

A hatékony jogorvoslathoz való jog

1.           A tagállamok biztosítják a ð nemzetközi védelmet kérelmezők ï menedékkérők részére a bíróság vagy törvényszék előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot az alábbiakkal szemben:

a)      a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem ügyében hozott határozat tárgyában, beleértve, ha a határozat:

ò új szöveg

i.        a menekült jogállás és/vagy kiegészítő védelmi jogállás tekintetében megalapozatlannak ítéli a kérelmet,

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

ii. i.    a 33 25. cikk (2) bekezdése alapján a kérelem elfogadhatatlanságát állapítja meg;

iii. ii.   meghozatalára a 43. 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon a tagállam határán vagy tranzitzónáiban kerül sor;

iii.      a további vizsgálatnak nem ad helyt a 36. cikk értelmében;

b)      a menedékjog iránti kérelem újravizsgálásának megtagadása a 27. és 28. 19. és 20. cikk alapján történt lezárását követően;

c)      ismételt menedékjog iránti kérelem további vizsgálatának megtagadását kimondó határozat a 32. és 34. cikkek alapján;

d)      a 35. cikk (2) bekezdése szerinti eljárások keretében a belépés engedélyezését megtagadó határozat;

c e)    a ð nemzetközi védelmi jogállás ï menekültstátusz visszavonását kimondó határozat a 4538. cikk értelmében.

ò új szöveg

2.           A tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság által kiegészítő védelemre jogosultként elismert személyeknek joguk van az (1) bekezdésben említett hatékony jogorvoslathoz a menekült jogállás tekintetében kérelmüket megalapozatlannak ítélő határozattal szemben.

A fellebbviteli eljárások eredményéig az érintett személyt megilletik a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] alapján a kiegészítő védelmet élvezőknek biztosított jogok és kedvezmények.

3.           A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett hatékony jogorvoslat mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű megvizsgálását tartalmazza – ideértve a nemzetközi védelem iránti igények […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] szerinti ex nunc vizsgálatát is –, legalább az elsőfokú bíróság előtti jogorvoslati eljárásokban.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

4. 2.       A tagállamok meghatározzák a kérelmező által az (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásához szükséges ð ésszerű ï határidőket és egyéb szabályokat.

ò új szöveg

A határidők nem teszik lehetetlenné vagy nem nehezítik meg túlságosan a kérelmezők (1) bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz történő hozzáférését.

A tagállamok a 43. cikk szerint hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is rendelkezhetnek.

ê 2005/85/EK

3.           A tagállamok adott esetben nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően jogszabályokat alkotnak, amelyek tárgya:

a)      az a kérdés, hogy az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat azt eredményezi-e a menedékkérő számára, hogy a tagállamban maradhat, amíg ügye folyamatban van; és

b)      a lehetséges jogorvoslat vagy védintézkedések abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat nem azt eredményezte a menedékkérő számára, hogy az érintett tagállamban maradhat, amíg ügye folyamatban van. A tagállamok hivatalból is biztosíthatják a jogorvoslatot; illetve

c)      a 25. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti határozat megtámadásának indokolása, összhangban a 27. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjai szerint alkalmazott módszerekkel.

ò új szöveg

5.           A (6) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a területén maradjon mindaddig, amíg le nem jár a kérelmező hatékony jogorvoslathoz való jogának gyakorlására adott határidő, vagy amennyiben a kérelmező a határidőn belül élt ezen jogával, a jogorvoslati kérelem elbírálásáig.

6.           A 31. cikk (6) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt körülmények egyikének fennállása miatt megalapozatlannak ítélt kérelemről hozott határozatok, valamint a 33. cikk (2) bekezdésének a) vagy d) pontja szerint elfogadhatatlannak ítélt kérelemről hozott határozatok esetében, és amennyiben ilyen esetekben a nemzeti jogszabályok nem írják elő, hogy a kérelmezőnek jogában áll a tagállamban maradni, amíg ügye folyamatban van, a bíróság – az érintett kérelmező kérésére vagy hivatalból – döntést hozhat arról, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e.

E bekezdés nem vonatkozik a 43. cikkben említett eljárásokra.

7.           A tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a (6) bekezdésben említett eljárás – azaz az arról szóló döntéshozatal, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e vagy sem – befejezéséig területükön maradjon.

8.           Az (5), (6) és (7) bekezdést a […/…./EU rendelet [a dublini rendelet] 26. cikkének sérelme nélkül kell alkalmazni.

ê 2005/85/EK

9. 4.       A tagállamok határidőt állapíthatnak meg az (1) bekezdés szerinti bíróság vagy törvényszék számára az eljáró hatóság határozatának felülvizsgálatára.

5.           Ha egy menedékkérő számára olyan jogállást biztosítottak, amely a 2004/83/EK irányelv rendelkezései szerint a nemzeti és a közösségi jog alapján ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket nyújtja, mint a menekültstátusz, a kérelmező úgy tekinthető, hogy hatékony jogorvoslatban részesült akkor is, ha a bíróság vagy törvényszék úgy határoz, hogy az (1) bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem elfogadhatatlan vagy valószínűsíthetően nem jár majd sikerrel, mivel kitűnik belőle, hogy a kérelmezőnek nem fűződik elegendő érdeke az eljárás továbbfolytatásához.

10. 6.     A tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják azokat a feltételeket is, amelyek alapján feltételezhető, hogy a kérelmező hallgatólagosan visszavonta az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat iránti kérelmét vagy attól elállt, valamint az ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat.

VI. FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

47 40. cikk

A határozatok hatóság általi megtámadása

Ez az irányelv nem érinti a hatóságoknak azt azon lehetőségét, hogy a nemzeti jogszabályok szerint megtámadhassák a közigazgatási és/vagy bírósági határozatokat.

48 41. cikk

Titoktartás

A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv rendelkezéseit végrehajtó hatóságokat a feladataik teljesítése során tudomásukra jutott valamennyi információ vonatkozásában kösse a titoktartás a nemzeti jogban meghatározott elve.

ò új szöveg

49. cikk

Együttműködés

Minden tagállam kijelöl egy nemzeti kapcsolattartót, és ennek címét megküldi a Bizottságnak. A Bizottság ezen információt közli a többi tagállammal.

A tagállamok a Bizottsággal összeköttetésben minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok között közvetlen együttműködést és információcserét hozzanak létre.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

50 42. cikk

Jelentés

A Bizottság legkésőbb 2009. december 1-ig ð …-ig[13] ï jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv alkalmazásáról, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A tagállamok a Bizottság részére minden olyan információt megküldenek, amely a jelentés összeállításához megfelelő lehet. A jelentés benyújtását követően a Bizottság legalább ð ötévenként ï kétévenként jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelvnek a tagállamokban történő alkalmazásáról.

51 43. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

1.           A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. december 1-jéig Ö a […] cikkeknek [Azok a cikkek, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentős mértékben változott] legkésőbb […]-ig Õ megfeleljenek. A 15. cikk rendelkezéseit illetően a tagállamok 2008. december 1-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot Ö E rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak Õ .

ò új szöveg

2.           A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 31. cikk (3) bekezdésének legkésőbb [az átültetési határidőtől számított három év]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

3.           Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az Ö (1) és a (2) bekezdésben előírt Õ rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ÖA hivatkozás módját a tagállamok Õ határozzák állapítják meg. ÖTartalmazniuk kell továbbá egy olyan nyilatkozatot, hogy a meglévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben szereplő, az ezen irányelv által hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre történő hivatkozásként kell tekinteni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. Õ

4.           A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon azokat a Ö főbb Õ rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el Ö valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot Õ.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

52 44. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok az 51. 43. cikk (1) bekezdésében meghatározott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák a ð […] ï 2007. december 1-je után benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmekre, és a 2007. december 1-jét követően ð […] ï után kezdeményezett, a menekültstátusz ð nemzetközi védelem ï visszavonására irányuló eljárásokra. ðA […] előtt benyújtott kérelmekre, valamint a […] után kezdeményezett, a menekültjogállás visszavonására irányuló eljárásokra a 2005/85/EK irányelv szerint elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések irányadók. ï

ò új szöveg

A tagállamok az 51. cikk (2) bekezdésében említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket alkalmazzák a […] után benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmekre. A […] előtt benyújtott kérelmekre a 2005/85/EK irányelv szerinti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések irányadók.

ê

53. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2005/85/EK irányelv [az ezen irányelv 51. cikke (1) bekezdésében megállapított dátumot követő nap]-ával/-ével hatályát veszti az ezen irányelv hatálya alá tartozó tagállamok tekintetében, a II. melléklet B. részében az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozóan meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

ê 2005/85/EK

54 45. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

ê

A [...] cikket a [51. cikk első bekezdésében meghatározott dátumot követő naptól] kell alkalmazni.

ê 2005/85/EK (kiigazított szöveg)

5546. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek Ö a Szerződéseknek megfelelően Õ az Európai Közösséget létrehozó Szerződéssel összhangban a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

ê 2005/85/EK

I. MELLÉKLET

Az „eljáró hatóság” fogalmának meghatározása

Ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtása során, Írország, amennyiben a módosított 1996. évi menekültügyi törvény (Refugee Act) 17. cikk (1) bekezdése továbbra is hatályban marad, jogosult az alábbiak megfontolására: „eljáró hatóság”:

- „az ezen irányelv 2. cikkének e) f) pontjában meghatározott döntéshozó hatóság az arra irányuló vizsgálat tekintetében, hogy az eset körülményeitől függően egy menedékkérőt menekültnek minősítsenek-e vagy sem, az menedékkérelmek elbírálásáért felelős biztos hivatala (Office of the Refugee Applications Commissioner); illetve

- „elsőfokú határozat”: az ezen irányelv 2. cikkének e) f) pontjában meghatározott elsőfokú határozat tartalmazza a menedékkérelmek elbírálásáért felelős biztos (Refugee Applications Commissioner) arra vonatkozó ajánlásait, hogy az eset körülményeitől függően egy menedékkérőt menekültnek minősítsenek-e vagy sem.

Írország hivatalosan értesíti az Európai Bizottságot a módosított 1996. évi menekültügyi törvény (Refugee Act) 17. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek bármely módosításáról.

I II. MELLÉKLET

A biztonságos származási országok kijelölése a 37. 29. cikk, és a 30.cikk (1) bekezdésének alkalmazásában

Egy ország akkor tekinthető biztonságos származási országnak, ha a jogi helyzete és a demokratikus rendszerben való jogalkalmazás helyzete és az általános politikai körülmények alapján kimutatható, hogy általában és következetesen nem tapasztalható a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2004/83/EKirányelv 9. cikkében meghatározott üldöztetés; nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést;

E vizsgálat elkészítése során számításba kell venni többek között azt, hogy milyen mértékben nyújtanak védelmet üldöztetés, vagy embertelen bánásmód ellen:

a) az ország vonatkozó törvényei és jogszabályai, és alkalmazásuk módja;

b) az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és/vagy a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányban és/vagy a kínzás elleni egyezményben meghatározott emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása, különösen az olyan jogoké, amelyektől az említett európai egyezmény 15. cikkének (2) bekezdése alapján nem lehet eltérni;

c) a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása a genfi egyezménynek megfelelően;

d) az ezen jogok és szabadságok megsértése elleni hatékony jogorvoslati rendszer biztosítása útján.

ê 2005/85/EK

ð új szöveg

III. MELLÉKLET

A „kérelmező” vagy „menedékkérő” fogalmának meghatározása

Ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtása során Spanyolország, amennyiben az 1992. november 26-i „Ley 30/1992 de Régimen jurídico de las Administraciones Públicas y del Procedimiento Administrativo Común” és az 1998. július 13-i „Ley 29/1998 reguladora de la Jurisdicción Contencioso Administrativa” továbbra is hatályban marad, jogosult annak megfontolására, hogy az V. fejezet alkalmazásában a „kérelmező” vagy a „menedékkérő” az irányelv 2. cikk c) pontjában található fogalommeghatározása magába foglalja-e a fenti jogszabályok szerinti „recurrentét”.

Az V. fejezet szerinti hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlása tekintetében a „recurrente” ugyanazokra a garanciákra jogosult, mint az ezen irányelvben meghatározott „kérelmező” vagy „menedékkérő”.

Spanyolország értesíti a Bizottságot a fent említett jogszabály rendelkezéseinek bármely vonatkozó módosításáról. é

ê

II IV. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv (lásd a 53. cikket)

A Tanács 2005/85/EK irányelve || (HL L 326., 2005.12.13., 13. o.)

B. rész

A nemzeti jogba történő átültetés határideje (lásd a 51. cikket)

Irányelv || Átültetési határidők

 2005/85/EK || Első határidő: 2007. december 1. Második határidő: 2008. december 1.

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

2005/85/EK irányelv. || Ezen irányelv

1. cikk || 1. cikk

2. cikk, a)–c) pont || 2. cikk, a)–c) pont

- || 2. cikk, d) pont

2. cikk, d)–f) pont || 2. cikk, e)–g) pont

- || 2. cikk, h)–i) pont

2. cikk, g) pont || 2. cikk, j) pont

- || 2. cikk, k)–l) pont

2. cikk, h)–k) pont || 2. cikk, m)–p) pont

- || 2. cikk, q) pont

3. cikk, (1) és (2) bekezdése || 3. cikk, (1) és (2) bekezdése

3. cikk, (3) bekezdés || -

3. cikk, (4) bekezdés || 3. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || 4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés || -

4. cikk, (2) bekezdés, a) pont || 4. cikk, (2) bekezdés, a) pont

4. cikk, (2) bekezdés, b)–d) pont || -

4. cikk, (2) bekezdés, e) pont || 4. cikk, (2) bekezdés, b) pont

4. cikk, (2) bekezdés, f) pont || -

- || 4. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés || 4. cikk, (4) bekezdés

- || 4. cikk, (5) bekezdés

5. cikk || 5. cikk

6. cikk, (1) bekezdés || 6. cikk, (1) bekezdés

- || 6. cikk, (2)–(4) bekezdés

6. cikk, (2) és (3) bekezdés || 7. cikk, (1) és (2) bekezdés

- || 7. cikk, (3) bekezdés

- || 7. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés || 7. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés || -

- || 8. cikk

7. cikk, (1) és (2) bekezdése || 9. cikk, (1) és (2) bekezdése

- || 9. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés || 10. cikk, (1) bekezdés

- || 10. cikk, (2) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont || 10. cikk, (3) bekezdés, a)–c) pont

- || 10. cikk, (3) bekezdés, d) pont

8. cikk, (3) és (4) bekezdés || 10. cikk, (4) és (5) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés || 11. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || 11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

9. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || -

9. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 11. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

9. cikk, (3) bekezdés || 11. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont || 12. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont

- || 12. cikk, (1) bekezdés, d) pont

10. cikk, (1) bekezdés, d) és e) pont || a 12. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont

10. cikk, (2) bekezdés || 12. cikk, (2) bekezdés

11. cikk || 13. cikk

12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || 14. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || -

- || 14. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 14. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés, a) pont || 14. cikk, (2) bekezdés, a) pont

12. cikk, (2) bekezdés, b) pont || -

12. cikk, (2) bekezdés, c) pont || -

12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés || 14. cikk, (2) bekezdés, b) pont

12. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés || 14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

12. cikk, (4)–(6) bekezdés || 14. cikk, (3)–(5) bekezdés

13. cikk, (1) és (2) bekezdése || 15. cikk, (1) és (2) bekezdése

13. cikk, (3) bekezdés, a) pont || 15. cikk, (3) bekezdés, a) pont

- || 15. cikk, (3) bekezdés, b) pont

13. cikk, (3) bekezdés, b) pont || 15. cikk, (3) bekezdés, c) pont

- || 15. cikk, (3) bekezdés, d) pont

- || 15. cikk, (3) bekezdés, e) pont

13. cikk, (4) bekezdés || 15. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (5) bekezdés || -

- || 16. cikk

14. cikk || -

- || 17. cikk

- || 18. cikk

- || 19. cikk

15. cikk, (1) bekezdés || 22. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés || 20. cikk, (1) bekezdés

- || 20. cikk, (2)–(4) bekezdés

- || 21. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés, a) pont || -

15. cikk, (3) bekezdés, b) és c) pont || 21. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont

15. cikk, (3) bekezdés, d) pont || -

15. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés || -

15. cikk, (4)–(6) bekezdés || 21. cikk, (3)–(5) bekezdés

- || 22. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || 23. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat || 23. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető fordulat

- || 23. cikk, (1) bekezdés, a) pont

16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat || 23. cikk, (1) bekezdés, b) pont

16. cikk, (2) bekezdés, első mondat || 23. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés, második mondat || -

- || 23. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés || 23. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

16. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés || -

16. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés || 23. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés

- || 24. cikk

17. cikk, (1) bekezdés || 25. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, a) pont || 25. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés, b) és c) pont || -

17. cikk, (3) bekezdés || -

17. cikk, (4) bekezdés || 25. cikk, (3) bekezdés

- || 25. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (5) bekezdés || 25. cikk, (5) bekezdés

- || 25. cikk, (6) bekezdés

17. cikk, (6) bekezdés || 25. cikk, (7) bekezdés

18. cikk || 26. cikk

19. cikk || 27. cikk

20. cikk (1) és (2) bekezdése || 28. cikk (1) és (2) bekezdése

- || 28. cikk, (3) bekezdés

21. cikk || 29. cikk

22. cikk || 30. cikk

23. cikk, (1) bekezdés || 31. cikk, (1) bekezdés

23. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || 31. cikk, (2) bekezdés

- || 31. cikk, (3) bekezdés

23. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || 31. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

- || 31. cikk (4) bekezdés, második albekezdés

23. cikk, (3) bekezdés || 31. cikk, (5) bekezdés, bevezető fordulat

- || 31. cikk, (5) bekezdés, a)–c) pont

23. cikk, (4) bekezdés, a) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, a) pont

23. cikk, (4) bekezdés, b) pont || -

23. cikk, (4) bekezdés, c) pont, i. alpont || 31. cikk, (6) bekezdés, b) pont

23. cikk, (4) bekezdés, c) pont, ii. alpont || -

23. cikk, (4) bekezdés, d) pont || 31. cikk (6) bekezdés c) pont

23. cikk (4) bekezdés e) pont || -

23. cikk, (4) bekezdés, f) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, d) pont

23. cikk (4) bekezdés g) pont || 31. cikk (6) bekezdés e) pont

23. cikk, (4) bekezdés h) és i) pont || -

23. cikk, (4) bekezdés, j) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, f) pont

23. cikk (4) bekezdés k) és l) pont || -

23. cikk, (4) bekezdés, m) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, g) pont

23. cikk, (4) bekezdés, n) és o) pont || -

- || 31. cikk, (7) és (8) bekezdés

24. cikk || -

- || 32. cikk (áthelyezett 28. cikk)

25. cikk || 33. cikk

25. cikk, (1) bekezdés || 33. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont || 33. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont

25. cikk (2) bekezdés d) és e) pont || -

25. cikk (2) bekezdés f) és g) pont || 33. cikk (2) bekezdés d) és e) pont

- || 34. cikk

26. cikk || 35. cikk

27. cikk, (1) bekezdés, a) pont || 38. cikk, (1) bekezdés, a) pont

- || 38. cikk, (1) bekezdés, b) pont

27. cikk, (1) bekezdés, b)–d) pont || 38. cikk (1) bekezdés c)–e) pont

27. cikk, (2)–(5) bekezdés || 38. cikk, (2)–(5) bekezdés

28. cikk || 32. cikk

29. cikk || -

30. cikk, (1) bekezdés || 37. cikk, (1) bekezdés

30. cikk, (2)–(4) bekezdés || -

- || 37. cikk, (2) bekezdés

30. cikk, (5) és (6) bekezdése || 37. cikk, (3) és (4) bekezdése

31. cikk, (1) bekezdés || 36. cikk, (1) bekezdés

31. cikk, (2) bekezdés || -

31. cikk, (3) bekezdés || 36. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (1) bekezdés || 40. cikk, (1) bekezdés

32. cikk, (2) bekezdés || -

32. cikk, (3) bekezdés || 40. cikk, (2) bekezdés

32. cikk, (4) bekezdés || 40. cikk (3) bekezdés, első mondat

32. cikk, (5) bekezdés || 40. cikk, (3) bekezdés, második mondat

32. cikk, (6) bekezdés || 40. cikk, (4) bekezdés

- || 40. cikk, (5) bekezdés

32. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés || 40. cikk, (6) bekezdés, a) pont

- || 40. cikk, (6) bekezdés, b) pont

32. cikk (7) bekezdés, második albekezdés || 40. cikk (6) bekezdés, második albekezdés

- || 40. cikk, (7) bekezdés

- || 41. cikk

33. cikk || -

34. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont || 42. cikk, (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont

34. cikk, (2) bekezdés, b) pont || -

34. cikk (2) bekezdés c) pont || 42. cikk, (2) bekezdés, b) pont

34. cikk, (3) bekezdés, a) pont || 42. cikk, (3) bekezdés

34. cikk, (3) bekezdés, b) pont || -

35. cikk, (1) bekezdés || 43. cikk, (1) bekezdés, a) pont

- || 43. cikk, (1) bekezdés, b) pont

35. cikk, (2) bekezdés és (3) bekezdés, a)–f) pont || -

35. cikk, (4) bekezdés || 43. cikk, (2) bekezdés

35. cikk, (5) bekezdés || 43. cikk, (3) bekezdés

36. cikk, (1) bekezdés – (2) bekezdés, c) pont || 39. cikk (1) bekezdés – (2) bekezdés, c) pont

36. cikk, (2) bekezdés, d) pont || -

36. cikk, (3) bekezdés || -

36. cikk, (4)–(6) bekezdés || 39. cikk, (3)–(5) bekezdés

- || 39. cikk, (6) bekezdés

36. cikk, (7) bekezdés || -

37. cikk || 44. cikk

38. cikk || 45. cikk

- || 46. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont

39. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. és ii. alpont || 46. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. és iii. alpont

39. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont || -

39. cikk, (1) bekezdés, b) pont || 46. cikk, (1) bekezdés, b) pont

39. cikk, (1) bekezdés, c) és d) pont || -

39. cikk, (1) bekezdés, e) pont || 46. cikk, (1) bekezdés, c) pont

- || 46. cikk, (2) és (3) bekezdés

39. cikk, (2) bekezdés || 46. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

- || 46. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés

39. cikk, (3) bekezdés || -

- || 46. cikk, (5)–(8) bekezdés

39. cikk, (4) bekezdés || 46. cikk, (9) bekezdés

39. cikk, (5) bekezdés || -

39. cikk, (6) bekezdés || 41. cikk, (10) bekezdés

40. cikk || 47. cikk

41. cikk || 48. cikk

- || 49. cikk

42. cikk || 50. cikk

43. cikk, első albekezdés || 51. cikk, (1) bekezdés

- || 51. cikk, (2) bekezdés

43. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés || 51. cikk, (3) és (4) bekezdés

44. cikk || 52. cikk, első albekezdés

- || 52. cikk, második albekezdés

- || 53. cikk

45. cikk || 54. cikk

46. cikk || 55. cikk

I. melléklet || -

II. melléklet || I. melléklet

III. melléklet || -

- || II. melléklet

- || III. melléklet

[1]               A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának – „Politikai terv a menekültügyről - Az Unió országaiban biztosított védelem összehangolt megközelítése” – COM (2008) 360, 2008.6.17.

[2]               HL L 326., 2005. 12. 13., 13. o.

[3]               A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK irányelv alkalmazásáról – COM(2010) 465, 2010.9.8.

[4]               Európai bevándorlási és menekültügyi paktum, 13440/08. sz. tanácsi dokumentum

[5]               Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól – A hatásvizsgálat összefoglalása, SEC(2009)1376 végleges, 2009.10.21.

[6]               HL C […], […], […]. o.

[7]               HL C […], […], […]. o.

[8]               HL L 326., 2005.12.13., 13. o.

[9]               HL L 132., 2010.5.29., 1. o.

[10]             HL L 348., 2008.12.24., 98.o.

[11]             A Tanács 2002. június 13-i 2002/584/JHA kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

[12]             HL L 31., 2003. 02. 06., 18. o.

[13]             Ezen irányelv elfogadásának időpontja után négy évvel.

A módosított javaslat részletes magyarázatát a 2005/85/EK irányelv módosítására irányuló 2009-es bizottsági javaslattal összevetve ismertetjük

1. cikk

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

2. cikk

A cikk az alábbiak tekintetében változott meg a 2009-es javaslathoz képest:

d)         A különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők meghatározása:

i.        pontosabb fogalmat vezet be, nevezetesen a „különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmező” fogalmát, amely jobban tükrözi, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv alkalmazásában sajátos igényeket kell figyelembe venni;

ii.       bevezeti a szexuális irányultság és nemi azonosság eseteit, amikor is a kérelmezők különleges eljárási garanciákat igényelhetnek, mivel – többek között – ezekben az esetekben a kérelem elbírálása során, és különösen a személyes meghallgatáskor biztosítani kell, hogy a kérelmezőnek lehetőség nyíljon ügye előterjesztésére, és

iii.      pontosítja bizonyos indokok jellegét azáltal, hogy a „mentális egészségi problémák” kifejezés helyett a „súlyos testi vagy szellemi betegség, poszttraumás zavar” kifejezést használja.

n)           A módosított javaslat kiterjeszti a „képviselő” fogalom alkalmazási körét annak egyértelműsítése érdekében, hogy az adott nemzeti rendszertől függően nem csak magánszemély, hanem szervezet is elláthatja a kísérő nélküli kiskorú jogi képviseletét.

q)           Az ismételt kérelmek új meghatározására azért van szükség, hogy a szöveg ismételt kérelmekkel kapcsolatos szabályait érthetőbbé tegye.

3. cikk

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

4. cikk

A módosított javaslat jelentős változtatásokat vezet be a szabályok egyszerűsítése, valamint végrehajtásuk megkönnyítése érdekében.

Egyértelművé tettük, hogy az eljáró hatóság számára megfelelő eszközöket kell biztosítani – ideértve kellően hozzáértő személyzetet is – feladatai ellátásához, és az eljáró hatóság személyzetének megfelelően képzettnek kell lennie. A személyzetnek nyújtandó képzéssel kapcsolatos szabályok egyszerűsítése érdekében a módosított javaslatot összehangoltuk az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (439/2010/EU rendelet) vonatkozó szabályaival, hivatkozással annak 6. cikke (4) bekezdésének a)–e) pontjára. E képzési követelmény így az alábbi elemeket tartalmazza:

a)           nemzetközi emberi jogok és az Unió menekültügyi vívmányai, beleértve a konkrét jogi kérdéseket és az ítélkezési gyakorlatban előforduló konkrét problémákat;

b)           a kiskorúak, a kiszolgáltatott helyzetű és a sajátos igényeket támasztó személyek menedékkérelmének kezelésével kapcsolatos kérdések;

c)           interjútechnikák;

d)           orvos szakértői és jogi szakértői jelentések felhasználása a menekültügyi eljárásokban;

e)           a származási országokkal kapcsolatos információk kialakításával és felhasználásával kapcsolatos kérdések;

f)            a befogadás feltételei, ideértve különös figyelem a kiszolgáltatott helyzetű csoportokra és a kínzás áldozataira.

Az egyetlen eljáró hatóság elve alóli kivételek tekintetében a cikk egy új b) ponttal egészült ki azon esetekre vonatkozóan, amikor a határon folytatott eljárás esetében egy másik hatóság (pl. a határőrök) adja meg, illetve tagadja meg a területre történő belépési engedélyt. Egyértelművé tettük, hogy ezekben az esetekben az engedélyről hozott döntést az eljáró hatóság véleményére kell alapozni. E változtatásnak az a célja, hogy az irányelv szabályait összehangolja a tagállamokban alkalmazott különféle határellenőrzési rendelkezésekkel.

5. cikk

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

6. cikk

A 2009-es javaslat 6. cikkét az egyértelműbb struktúra érdekében két cikkre osztottuk. A módosított javaslat 6. cikke megállapítja a könnyű és időben történő hozzáférés általános elvének szabályait, míg az új 7. cikk az eltartottak vagy kiskorúak nevében benyújtott kérelmekkel foglalkozik.

A 2009-es javaslathoz és a jelenlegi irányelvhez képest érthetőbbé tettük a cikk terminológiáját. Egyértelműbb megkülönböztetést vezettünk be a nemzetközi védelem iránti kérelem „igénylése” és „benyújtása” között A kérelem fogalmának a 2. cikk b) pontjában szereplő meghatározásával összhangban akkortól beszélünk a kérelem „igényléséről”, amikor egy érthetően menekült jogállást vagy kiegészítő védelmi jogállást kívánó személy védelmet kér egy tagállamtól. Ehhez nincs szükség semmilyen adminisztratív formalitásra. A vonatkozó adminisztratív formalitásoknak akkor tesznek eleget, ha a kérelmet „benyújtják”. A (2) bekezdéssel összhangban a tagállamok valamennyi védelmet kérni kívánó személy számára a lehető leghamarabb hatékony lehetőséget kínálnak a kérelem benyújtására – eltekintve az (1) bekezdéssel összhangban lévő gyakorlati korlátozásoktól.

A (3) bekezdésben pontosítottuk, hogy csupán azt kell 72 órán belül nyilvántartásba venni, hogy egy védelmet igénylő személy kérelmezőnek minősül, és nem kell elvégezni a kérelem teljes nyilvántartásba vételét. E szabály egyértelműbb, és összeegyeztethetőbb a nemzeti menekültügyi rendszerek sajátosságaival.

Egyszerűsítettük azt a követelményt, hogy meg kell könnyíteni az eljáró hatóságtól eltérő hatóságok menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférését. Általános elvvé vált, hogy az eljáráshoz való hozzáférés megkönnyítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a kérelmekkel valószínűsíthetően megkeresett hatóságok személyzetét el kell látni a vonatkozó utasításokkal, valamint szükséges képzésben kell részesíteni. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által kidolgozott iránymutatásra való hivatkozásnak az a célja, hogy további harmonizációt biztosítson a működési eszközök között.

Ahhoz, hogy a tagállamok akkor is hatékonyan bírálhassák el a kérelmeket, amikor nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, a javaslat előírja a 72 órás határidő 7 munkanapra történő meghosszabbításának lehetőségét.

7. cikk

A módosított javaslat pontosítja, hogy a kiskorúak milyen feltételek mellett igényelhetnek védelmet a saját nevükben. Ez magában foglalja azt a feltétel, hogy a kiskorú – illetve szülei vagy egyéb felnőtt családtagjai révén – jogképességgel rendelkezzen az érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásokban.

8. cikk (a 2009-es javaslat 7. cikkének felel meg)

E cikk egyszerűsíti a 2009-es javaslat e cikknek megfelelő 7. cikkében szerelő szabályokat. Az egyszerűsítés nagyobb fokú rugalmasságot kíván nyújtani a tagállamok számára e szabályok végrehajtásában. A tolmácsolás megszervezése tekintetében pontosítottuk, hogy azt csupán az eljárás igénybevételének megkönnyítéséhez szükséges nagyon alapvető mértékben kell biztosítani. Lényegében az a cél, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezni kívánók ezt meg is tehessék. A tagállamok széles mozgástérrel rendelkeznek a megfelelő módok kiválasztásában.

9. cikk (a 2009-es javaslat 8. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

10. cikk (a 2009-es javaslat 9. cikkének felel meg)

Megfordítottuk a sorrendet az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága között, hogy jobban kiemeljük a Hivatal létrehozását, valamint hangsúlyozzuk az EU-ban betöltött azon fontos szerepét, miszerint a megbízható származási országgal kapcsolatos információkkal támogatja a tagállamokat menekültügyi eljárásaikban.

Töröltük a cikk (3) bekezdésének b) pontjából a kérelmező és a jogi tanácsadó származási országgal kapcsolatos információkhoz való hozzáférésének jogára történő hivatkozást, és azt a szöveg koherenciájának javítása érdekében a 12. cikk (1) bekezdésének új d) pontjaként illesztettük be.

A (3) bekezdés d) pontját új elemmel egészítettük ki annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmeket elbíráló és azokkal kapcsolatban határozatokat hozó személyzetnek lehetősége nyíljon vallási kérdésekben is tanácsot kérni, ami fontos lehet olyan esetekben, amikor a menekülteket vallással kapcsolatos okokból üldözik.

11. cikk (a 2009-es javaslat 10. cikkének felel meg)

A (3) bekezdés az üldöztetés két új indokkal egészült ki, figyelembe véve, hogy a szexuális irányultsággal vagy nemi identitással kapcsolatos adott információk nyilvánosságra hozatala ugyancsak veszélyeztetheti a kérelmező érdekét az összes eltartottat felölelő egyetlen határozat esetében.

12. cikk (a 2009-es javaslat 11. cikkének felel meg)

Módosítottuk az (1) bekezdés a) és f) pontját. A javaslat előírja, hogy a kérelmező eljárásról történő tájékoztatásának nyelveként azt a nyelvet kell használni, amelyet a kérelmező megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért. Továbbá, az a) pontban foglaltak szerint ahhoz, hogy a kérelmező teljes mértékben tisztában lehessen a kérelem visszavonásának következményeivel, a tagállamoknak már az eljárás kezdetén tájékoztatniuk kell a kérelmezőket e szabályokról. E biztosítékra a visszavonással kapcsolatos szabályok megváltozása miatt van szükség.

Az (1) bekezdés b) pontjában pontosítottuk, hogy nem csak az eljáró hatóság idézheti be a kérelmezőt meghallgatásra, hanem elfogadhatósági meghallgatás esetében egyéb hatáskörrel rendelkező hatóságok is.

Az új d) pont tartalmazza a kérelmezők, és adott esetben jogi tanácsadóik azon jogát, hogy hozzáférhetnek a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információkhoz. E változtatás nem vezet be új kötelezettséget, csupán áthelyeztük a 10. cikkből, mivel a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett információkhoz való hozzáférés 12. cikkbe történő beillesztése nagyobb koherenciát teremt a szöveg szerkezetében.

13. cikk (a 2009-es javaslat 12. cikkének felel meg)

A módosított javaslat pontosabbá és koherensebbé teszi az (1) bekezdés megfogalmazását anélkül, hogy tartalmán változtatna.

14. cikk (a 2009-es javaslat 13. cikkének felel meg)

A személyes meghallgatással kapcsolatos szabályokat rugalmasabbá tettük. Noha főszabály szerint a kérelem érdemét érintő meghallgatásokat továbbra is az eljáró hatóság személyzetének kell levezetnie, amennyiben nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, a tagállamok előírhatják, hogy e meghallgatások lefolytatásában más hatóság személyzete is részt vehet. Mindazonáltal ebben az esetben a személyzetnek ugyanolyan képzésben kell részesülnie, mint amilyenben az eljáró hatóság személyzete részesült. E gyakorlatot csupán ideiglenesen lehet alkalmazni, amíg a körülmények fennállnak.

Az (1) bekezdés harmadik albekezdését egyszerűsítettük és pontosítottuk, de nem változtattuk meg azon kötelezettséget, hogy az eltartott felnőttek számára biztosítani kell a személyes meghallgatás lehetőségét.

A (2) bekezdés b) pontjában az „illetékes hatóság” fogalmat „eljáró hatóságra” változtattuk annak biztosítása céljából, hogy mindig az eljáró hatóság dönti el, hogy el lehet-e tekinteni a személyes meghallgatástól, amennyiben a kérelmező a meghallgatásra alkalmatlan vagy nincs meghallgatható állapotban.

15. cikk (a 2009-es javaslat 14. cikkének felel meg)

A (3) bekezdés a) pontjában pontosítottuk, hogy a megfelelő határozat meghozatalához a meghallgatást végző személynek képesnek kell lennie a kérelem hátterében álló személyes és (a „vagy” helyett) általános körülmények figyelembevételére. Ezek tehát konjunktív elemek, és nem egymás alternatívái, azaz mindkettőnek eleget kell tenni. A szexuális irányultságot és a nemi identitást hozzáadtuk a figyelembe veendő körülmények példáihoz, mivel a meghallgatás során e tényezők megfontolására is szükség lehet.

Egyszerűsítettük a (3) bekezdés c) pontjának szövegezését, a rendelkezések tartalmát azonban nem változtattuk.

A (3) bekezdés d) pontjában szereplő azon szabályt, hogy a meghallgatást végző személy nem viselhet egyenruhát pontosítottuk azáltal, hogy csupán a katonai vagy bűnüldözési egyenruhát zártuk ki.

A (3) bekezdés e) pontjának megfogalmazását pontosítottuk.

16. cikk (a 2009-es javaslat 15. cikkének felel meg)

A tagállamok általi végrehajtás megkönnyítése érdekében e cikket egyszerűsítettük. Elhagytuk azt a követelményt, hogy a kérelmezőnek feltett kérdéseknek kapcsolódniuk kell az értékeléshez, mivel az implicit módon szerepel azon követelményben, hogy a kérelmező számára megfelelő lehetőséget kell biztosítani ügye elemeinek ismertetésére.

17. cikk (a 2009-es javaslat 16. cikkének felel meg)

E cikk jelentősen megváltozott a 2009-es javaslathoz képest. A tagállamoknak nem kell átiratot készíteniük valamennyi személyes meghallgatásról. A javasolt szabályok szerint alapos, a meghallgatás minden lényeges elemére kiterjedő jegyzőkönyvet kell készíteni. A tagállamok azt is előírhatják, hogy a meghallgatásról hang- vagy audiovizuális felvételt kell készíteni. Mindazonáltal ezekben az esetekben is alapos jegyzőkönyvet kell vezetni, és a felvételt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

A kérelmező számára lehetőséget kell biztosítani a jegyzőkönyv észrevételezésére. E célból a kérelmezőt a személyes meghallgatás végén vagy az eljáró hatóság határozatának meghozatala előtt meghatározott határidőn belül tájékoztatni kell a jegyzőkönyv tartalmáról. A „teljes mértékben” kifejezés arra utal, hogy e tájékoztatásnak átfogóan tartalmaznia kell a jegyzőkönyv tartalmának valamennyi elemét, és szükség esetén e tájékoztatást tolmács segítségével kell biztosítani.

A javaslat előírja, hogy a tagállamoknak a kérelmező jóváhagyását kell kérniük a jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatban. E szabály alól van egy kivétel: amikor a meghallgatásról hang- vagy audiovizuális felvétel készül. Ebben az esetben a kérelmező a jogorvoslati eljárásokban bizonyítékként hivatkozhat a jegyzőkönyvhöz bizonyítékként csatolt felvételre.

Amennyiben a kérelmező megtagadja a jegyzőkönyv jóváhagyását, azt fel kell tüntetni a kérelmező iratanyagában. A jegyzőkönyv jóváhagyásának megtagadása azonban nem akadályozza meg, hogy az eljáró hatóság határozatot hozzon.

18. cikk (a 2009-es javaslat 17. cikkének felel meg)

A javaslat jelentősen felül kívánja vizsgálni az orvosi jelentésekkel kapcsolatos szabályokat. A cikk címéből elhagytuk az „igazságügyi” jelzőt, hogy jobban tükrözzük a cikk tényleges tartalmát.

Az (1) bekezdés első mondatában megállapított alapelv értelmében a kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy orvosi vizsgálatot végeztessen el annak érdekében, kérelme alátámasztására orvosi igazolást nyújthasson be az eljáró hatóságnak. Ezen orvosi igazolás alkalmazási köre korlátozott; célja, hogy korábbi üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel kapcsolatban alátámassza a kérelmező állítását. Ezzel pontosítjuk, hogy az orvosi igazolás önmagában nem bizonyíték az üldöztetésre. A tagállamok ésszerű határidőt szabhatnak az orvosi igazolás benyújtására, hogy ne késleltessék a kérelem elbírálását, valamint az azzal kapcsolatos határozat meghozatalát. Az eljárások hatékonyabbá tétele, valamint a visszaélések és szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében a rendelkezés előírja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtotta be időben az igazolást, és ezt nem tudja kellően indokolni, a határozatot meg lehet hozni az igazolás figyelembe vétele nélkül.

Az orvosi vizsgálat különösen fontos lehet a kérelem elbírálásához, ha a kérelmező nem képes teljesen érthetően előadni a kérelme alátámasztásához szükséges elemeket. E célból a (2) bekezdés előírja, hogy az eljáró hatóságnak hivatalból, a kérelmező beleegyezésével orvosi vizsgálatot kell végeztetnie, amennyiben okkal feltételezheti, hogy a kérelmező poszttraumás stressz zavarok, múltban elszenvedett üldöztetés vagy súlyos sérelem miatt nem képes a meghallgatásra. Nem akadályozza az eljáró hatóság határozathozatalát az, ha a kérelmező megtagadja az orvosi vizsgálaton való részvételt.

Az új (5) bekezdés egyértelművé teszi, hogy mit kell tartalmaznia annak a képzésnek, amelyet a tagállamoknak a kérelmezők meghallgatását végző személyek számára biztosítaniuk kell. A „felismerés” szó azt jelzi, hogy a képzésnek az a célja, hogy a meghallgatást végzők ismerjék és fel tudják ismerni azon tüneteket, amelyek korábbi kínzásra vagy egyéb olyan orvosi problémára utalnak, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a kérelmező meghallgatásra való képességét.

19–22. cikkek (a 2009-es javaslat 18. cikkének felelnek meg)

Az új 19–22. cikkeknek az a céljuk, hogy kiigazítsák és érthetővé tegyék a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez való jogra vonatkozó szabályokat. Ezáltal rugalmasabbá kívánják tenni e szabályokat, ugyanakkor azt igyekeznek biztosítani, hogy költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás álljon rendelkezésre azok számára, akik azt kérik, és nem rendelkeznek elegendő anyagi forrásokkal. Ez a „frontloading” egyik kulcsfontosságú eleme. E megközelítés kiválasztását egy Egyesült Királyságban végzett projekt, az ún. „Solihull pilot” kísérleti projekt megállapításai is teljes mértékben alátámasztották, amelyeket a 2010 szeptemberében megrendezett menekültügyi miniszteri konferencián ismertettek. E projekt megerősítette azt a feltételezést, hogy a menekültügyi eljárás kezdeti szakaszának hangsúlyosabbá válása („frontloading”), jelentősen javítja az első fokon hozott határozatok minőségét. Ez különösen annak köszönhető, hogy már az eljárás elején biztosítják a hozzáértő jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a menedékkérők számára.

A 2009-es javaslattal összevetve változott a terminológia, hogy elkerüljük három különböző fogalom esetleges összetévesztését: 1. az első fokon nyújtott jogi és eljárási tájékoztatás minimális szintje, 2. költségmentes jogi segítségnyújtás jogorvoslati eljárásokban az igazságszolgáltatás hatékony igénybe vételének biztosítására, valamint 3. a kérelmezők azon joga, hogy saját költségükre jogi tanácsadóval vagy egyéb tanácsadóval konzultálhassanak. A 2009-es javaslat 18. cikkét az egyértelműbb szabályok és struktúra érdekében két cikkre osztottuk. E cikkek kettéosztásának köszönhetően egyértelműbben elkülönülnek egymástól az eljárás különböző szakaszaira vonatkozó fogalmak.

19. cikk

E cikk megállapítja az első fokú eljárásokban biztosított költségmentes jogi és eljárási tájékoztatásra vonatkozó szabályokat. A cikk címe egyértelművé kívánja tenni, hogy a tagállamok kérés esetén kötelesek költségmentes jogi és eljárási tájékoztatást biztosítani a kérelmezők számára az első fokú eljárásokban, és ez nem minősül „jogi segítségnyújtásnak és képviseletnek”. Tehát – több tagállam nemzeti jogi rendszerével összhangban – e kötelezettség teljesítéséhez nem szükséges ügyvédet kijelölni minden egyes kérelmező számára.

A rendelkezés a jogi és eljárási tájékoztatás minimális szintjét is meghatározza. Először is, tartalmazza a kérelmező ügyére valószínűsíthetően vonatkozó eljárási lépések, eszközök, jogok és kötelezettségek – ideértve az együttműködésre és a minősítésről szóló irányelv 4. cikkében említett elemek benyújtására vonatkozó kötelezettséget is – ismertetését. Másodszor, elutasító határozatok esetében magában foglalja az elutasítás tényszerű, anyagi jogi és eljárási okait, hogy a kérelmező tájékozott döntést hozhasson arról, hogy él-e a hatékony jogorvoslathoz való jogával. Az előző javaslatról folytatott eszmecserék során nyert tapasztalatok alapján e pontosítás szükségesnek bizonyult.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a tagállamok költségmentes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítanak az első fokú eljárásokban, az feltételezhetően magában foglalja a költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás alapján nyújtandó információkat.

A (4) bekezdés említést tesz további alkalmazandó feltételekről, amelyek az alábbi 21. cikkben szerepelnek.

20. cikk

Ezen új cikk címe arra utal, hogy a tagállamoknak költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítaniuk a fellebbviteli eljárásokban. A módosított javaslat terminológiájában a költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet azt jelenti, hogy a kérelmező hozzáértő személy segíti és képviseli; több tagállam nemzeti rendszerében ez ügyvédet jelent. E cikk minimumkövetelményeket is megállapít, többek között az eljárási iratok összeállítását, valamint a bíróság előtti meghallgatáson történő részvételt. Az utóbbi az elsőfokú jogorvoslati eljárásokra korlátozódik. A fellebbviteli eljárásokban a költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet tekintetében a tagállamokat nem köti ez az irányelv. Mivel az e rendelkezés szerinti minimumkövetelmények segítségnyújtást (a dokumentumok előkészítése) és képviseletet (a meghallgatáson való részvétel) egyaránt magukban foglalnak, egyértelművé tettük, hogy e rendelkezés a jogi segítségnyújtásra „és” (az „és/vagy” helyett) képviseletre egyaránt kiterjed.

A (2) bekezdés több tagállam azon gyakorlatára utal, amikor már az elsőfokú eljárásokban (azaz az eljáró hatóság előtti közigazgatási eljárásokban) is rendelkezésre áll a költségmentes jogi segítségnyújtás és/vagy képviselet (ügyvédek által). E bekezdés alkalmazkodik e rendszerekhez annak pontosításával, hogy ebben az esetben a tagállamoknak nem kell biztosítaniuk a 19. cikkben előírt jogi és eljárási tájékoztatást is, mivel az ügyvéd által biztosított jogi segítségnyújtás és képviselet már tartalmazza ezeket.

A (3) bekezdés az ún. „megalapozottsági vizsgálat” lehetőségét ismerteti. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok előírhatják, hogy nem áll rendelkezésre költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet azon kérelmezők számára, akik esetében nincs reális esély a jogorvoslat sikeres kimenetelére. Mindazonáltal ezt a bíróságnak kell megvizsgálnia, nem pedig az eljáró hatóságnak. A második albekezdés korlátozza az érdemi vizsgálat alkalmazását, hivatkozással az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkére, amely előírja, hogy költségmentességet kell biztosítani azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Ezt az albekezdést az irányelv 21. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összefüggésben kell olvasni, amely megállapítja azon általános szabályt, hogy az első fokon nyújtott költségmentes jogi és eljárási tájékoztatást, valamint a jogorvoslati eljárásokban biztosított költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet csak azok számára lehet biztosítani, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással.

21. cikk

E cikk megállapítja a költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás, valamint a költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet esetében alkalmazandó általános feltételeket. Az új (1) bekezdés széles mozgásteret kíván nyújtani a tagállamoknak a tekintetben, hogy hogyan tegyenek eleget e kötelezettségeknek. Az ügyvéd kijelölése tűnik a szokványos megoldásnak, mindazonáltal a tagállamok nem kormányzati szervek, köztisztviselők vagy állami szakszolgálatok révén is eleget tehetnek a 19, és 20. cikk szerinti kötelezettségeknek. E rendelkezés jól illeszkedik több tagállam meglévő rendszeréhez.

22. cikk

E cikk fenntartja a kérelmező azon jogát, hogy az eljárás valamennyi szakaszában konzultálhat ügyvéddel. E cikk rendelkezései, valamint a 19–21. cikkek rendelkezései között az a fő különbség, hogy ez csupán arra biztosít jogot, hogy a kérelmező saját költségére konzultáljon ügyvéddel. A cikk azt is előírja, hogy a tagállamok lehetővé tehetik, hogy nem kormányzati szervezetek is nyújthassanak ilyen szolgáltatásokat.

23. cikk (a 2009-es javaslat 19. cikkének felel meg)

A módosított javaslat változtatást vezet be a nemzetbiztonsági megfontolásokat érintő eljárásokban az információkhoz való hozzáférés tekintetében. A fegyveregyenlőség elvének, valamint a kialakult ítélkezési gyakorlatnak a tiszteletben tartása érdekében lehetővé teszi, hogy a tagállamok a nemzetbiztonságot érintő esetekben csak az állam szakszolgálatai (pártfogó ügyvédek) számára biztosíthassák az iratokhoz való hozzáférést. E rendelkezés azt kívánja biztosítani, hogy a kérelmezőt megfelelően képviselik, ugyanakkor nem tárnak fel érzékeny vagy bizalmas információkat. A szabályok értelmében a képviselőnek (köztisztviselő, pártfogó ügyvéd) nem feltétlenül kell kapcsolatba lépnie a kérelmezővel.

24. cikk (a 2009-es javaslat 20. cikkének felel meg)

A módosított javaslat egyszerűsíteni kívánja a különleges igényeket támasztó személyekre vonatkozó rendelkezéseket. Célja, hogy megállapítsa az elveket, és lehetővé tegye, hogy a tagállamok megtalálják a legmegfelelőbb módozatokat.

Először is, a cikk címe – a 2. cikk d) pontjában található fogalommeghatározzással összhangban – pontosítja, hogy ezen irányelv alkalmazásában az eljárások során figyelembe kell venni a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők sajátos helyzetét. Ez különösen azt kívánja pontosítani, hogy a különleges eljárási garanciák és a különleges befogadási igények különbözőek lehetnek.

Az első bekezdés előírja, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőket kellő időben fel kell ismerni. E rendelkezés teljes mértékben összhangban van a befogadási feltétekről szóló irányelvre irányuló módosított javaslat vonatkozó rendelkezéseivel. A tagállamok alkalmazhatják a fenti irányelvre irányuló módosított javaslat 22. cikkében ismertetett mechanizmust.

A javaslat tág mozgásteret biztosít a tagállamok számára a tekintetben, hogy hogyan foglalkozzanak azon esetekkel, amikor az eljárás folyamán válik nyilvánvalóvá, hogy a kérelmezők különleges eljárási garanciákat igényelnek. Ez különösen előfordulhat egyes traumás zavarok esetében, amelyek feltárása bizonyos időbe telhet.

A második bekezdés általánosságban ismerteti azon elvet, miszerint a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők számára elegendő időt és megfelelő támogatást kell biztosítani kérelmük elemeinek ismertetésére. E szabály a lehető legnagyobb fokú rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamoknak ahhoz, hogy megtalálják e rendelkezés különféle esetekben történő végrehajtásának konkrét módjait.

25. cikk (a 2009-es javaslat 21. cikkének felel meg)

A módosított javaslat lényegében kiterjeszti a képviselő kísérő nélküli kiskorú segítésére vonatkozó kötelezettségét. E segítségnyújtás terjedelmét pontosítottuk, és a kísérő nélküli kiskorúak különleges eljárási igényeire tekintettel kiterjesztettük. Az új rendelkezés előírja, hogy a képviselőnek segítenie kell a kiskorút annak érdekében, hogy utóbbi részesülhessen az ezen irányelvben előírt jogokból és eleget tehessen az abban előírt kötelezettségeinek. A pártatlanság követelményét elhagytuk, mivel a képviselőnek a kísérő nélküli kiskorú érdekeit kell szolgálnia; ugyanakkor meghatároztuk, hogy a képviselőnek a gyermek mindenek fölött álló érdekét szem előtt tartva kell eljárnia.

A (2) bekezdés b) pontját elhagytuk, mivel az, hogy egy kiskorú házas vagy házas volt, önmagában még nem jelenti azt, hogy nincs szüksége segítségre. Ez a kényszerházasságok esetleges eseteit tükrözi.

A (3) bekezdés a) pontjában szereplő követelményt, miszerint a meghallgatást olyan személynek kell végeznie, aki a kiskorú különleges igényeinek megfelelő szakértelemmel rendelkezik, az elfogadhatósági meghallgatásokra is kiterjesztettük.

A (4) bekezdés egyértelművé teszi, hogy nem csak a kísérő nélküli kiskorúak, hanem képviselőik számára is költségmentes jogi és eljárási tájékoztatást kell biztosítani, és hogy ez a jogállás visszavonásának esetére is, így az irányelv valamennyi eljárására vonatkozik.

Az (5) bekezdés változtatást vezet be a kiskorúak orvosi vizsgálata tekintetében. Ezen orvosi vizsgálat a kiskorú korát kívánja megállapítani. A rendelkezés szerint, amennyiben az orvosi vizsgálat után is maradnak fenn kétségek a kérelmező korával kapcsolatban, a kérelmező kiskorúnak tekintendő.

A (6) bekezdés alapján az „megalapozottsági vizsgálatot” nem lehet alkalmazni a jogorvoslati eljárásokban biztosítandó költségmentes jogi segítségnyújtásra és képviseletre. Ezzel e kísérő nélküli kiskorú kérelmezők érdekeinek védelmét kívánja biztosítani.

26. cikk (a 2009-es javaslat 22. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

27. cikk (a 2009-es javaslat 23. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

28. cikk (a 2009-es javaslat 24. cikkének felel meg)

E cikk lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben egy kérelem esetében feltételezhető, hogy azt hallgatólagosan visszavonták, az eljáró hatóság a kérelmet megalapozatlansága miatt visszautasítása. Ennek azonban az a feltétele, hogy a személyes meghallgatást követően a kérelmet megfelelően megvizsgálják.

A (2) bekezdés lehetővé teszi, hogy új kérelmet nyújthassanak be azon kérelmezők, akik a kérelmük hallgatólagos visszavonása következtében megszüntetett eljárást követően újra jelentkeznek a hatáskörrel rendelkező hatóságnál. Általános szabályként ezen új kérelem nem minősül ismételt kérelemnek. Következésképpen nem lehet elfogadhatatlannak tekinteni azon az alapon, hogy nem tartalmaz új elemeket. Mindazonáltal, ha a kérelmező több mint egy évvel azután jelentkezik újra, hogy korábbi kérelmét visszavontnak tekintették, ezen irányelv nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy ügyét újra felvegyék, és az új kérelmet ismételt kérelemként kezelhetik. E rendelkezések a visszaélésszerű ismételt kérelmeket kívánják kiküszöbölni.

29. cikk (a 2009-es javaslat 25. cikkének felel meg)

Az (1) bekezdés a) pontjának szövegét összehangoltuk az irányelv többi cikkével, a rendelkezés tartalma azonban nem változott.

30. cikk (a 2009-es javaslat 26. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

31. cikk (a 2009-es javaslat 27. cikkének felel meg)

A módosított javaslat számos változtatást vezet be az első okú vizsgálati eljárás és a gyorsított eljárások tekintetében. A változtatásoknak az a céljuk, hogy illeszkedjenek a tagállamok nemzeti rendszereinek sajátosságaihoz, és nagyobb rugalmasságot, valamint a visszaélések leküzdéséhez hatékony eszközöket biztosítsanak.

A (3) bekezdés megtartja az elsőfokú eljárás lezárására vonatkozó általános, hat hónapos határidőt. Ugyanakkor két további kivételt vezettünk be, egyiket arra az esetre, amikor nagy számú kérelmet nyújtanak be egyidejűleg, a másikat arra az esetre, amikor az eljáró hatóság amiatt nem tudja tartani a határidőt, hogy a kérelmező nem tett eleget kötelezettségeinek.

A tagállamok elhalaszthatják az eljárás lezárását abban az esetben is, amikor az eljáró hatóság a származási országban fennálló bizonytalan, várhatóan ideiglenes helyzet miatt nem tud határozatot hozni. Ebben az esetben a tagállamok túlléphetik a hat+hat hónapos időkeretet. A kérelmező ugyanakkor megtartja kérelmező jogállását.

Az elsőbbségi okokat módosítottuk, hogy összehangoljuk az irányelvet a befogadási feltételekről szóló irányelvre irányuló módosított javaslattal. A tagállamok elsőbbséget biztosíthatnak egy vizsgálatnak, ha a kérelmező kiszolgáltatott helyzetben van. A terminológiát is az új fogalomhoz – „különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők” – igazítottuk. A kísérő nélküli kiskorúakat külön megemlítettük azon esetekkel kapcsolatban, amikor kimondottan indokolt lehet az elsőbbség biztosítása.

A (6) bekezdés pontosítja, hogy az e bekezdés szerinti indokokat az eljárás felgyorsítására, vagy a határon történő vizsgálatra egyaránt alkalmazni lehet. E változtatás jól megfelel azon tagállamok nemzeti rendszereinek, amelyek a határon az általános eljárást alkalmazzák. Mindazonáltal továbbra is kimerítő jellegű azon esetek listája, amelyeket gyorsított eljárásban lehet feldolgozni vagy a határon lehet megvizsgálni.

Újra bevezettük a gyorsított eljárás (és a határon végzett eljárás) két indokát:

Az e) pont újra bevezeti a 2005-ös irányelv g) pontját. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye a visszaélésszerű esetek hatékony kezelését. A megfogalmazást úgy igazítottuk ki, hogy előírja, hogy ezt az indokot akkor lehet alkalmazni, amikor a kérelmező egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országból származó kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tett. E változtatásnak az a célja, hogy objektív elemet biztosítson.

A g) pont újra bevezeti a 2005-ös irányelv m) pontját, amely a nemzetbiztonságot vagy közrendet veszélyeztető esetekre vonatkozik. Egyértelművé tettük, hogy a kérelmet akkor lehet gyorsított eljárásban elbírálni, ha alapos indokok alapján vélhető, hogy a kérelmező veszélyt jelent a nemzetbiztonságra.

A 2009-es javaslat (7) bekezdését elhagytuk. A megfelelő és teljes vizsgálat biztosítására irányuló követelményt az új (7) bekezdésbe helyeztük át. Töröltük a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmekre vonatkozó szabályokat, mivel e szabályokra vonatkozóan újra bevezettük a 2005-ös irányelv 28. cikkét.

32. cikk (a 2005-ös irányelv 28. cikkének felel meg)

E cikk a 2005-ös irányelv 28. cikkének felel meg. A tartalmi változás nemzetbiztonsági eseteket érint, mivel az eljárás felgyorsításának ez az egyetlen olyan indoka, amelyet nem lehet nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinteni. Nemzetbiztonságot érintő esetekben ugyanis az eljárás felgyorsításának indoka nem azon a megfontoláson alapul, hogy a kérelem nem kellően megalapozott. A 2009-es javaslat 28. cikkét elhagytuk, mivel ugyanezeket a szabályokat tartalmazta.

33. cikk (a 2009-es javaslat 29. cikkének felel meg)

A d) pontot módosítottuk, mivel az „azonos” kifejezés nagyon korlátozó jellegű volt: egyrészt a gyakorlatban lehetetlenné tett az elfogadhatatlansági ok alkalmazását, másrészt azt összeférhetetlenné tette az ismételt kérelmekre vonatkozó szabályokkal, amelyeket elvileg szolgálnia kellett volna. A módosított javaslat pontosítja, hogy ezt az elfogadhatatlansági okot akkor lehet alkalmazni, ha olyan ismételt kérelemről van szó, amely nem tartalmaz új elemeket. Egyértelműbbé vált az ismételt kérelmekkel való kapcsolat (és az ismételt kérelmek fogalma is).

34. cikk (a 2009-es javaslat 30. cikkének felel meg)

A szabályokat összehangoltuk a személyes meghallgatásra vonatkozó általános szabályokkal. Ez azon követelményt érinti, miszerint a meghallgatást végző személy nem viselhet katonai vagy bűnüldözési egyenruhát.

35. cikk (a 2009-es javaslat 31. cikkének felel meg)

A módosított javaslat kifejezetten lehetőséget kínál arra, hogy a kérelmező megtámadja az első menedék országa elvének sajátos körülményei tekintetében való alkalmazását.

36. cikk (a 2009-es javaslat 34. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

37. cikk (a 2009-es javaslat 33. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

38. cikk (a 2009-es javaslat 32. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

39. cikk (a 2009-es javaslat 38. cikkének felel meg)

A koherencia érdekében a cikket új (6) bekezdéssel egészítettük ki, amely előírja, hogy a tagállamoknak rendszeresen tájékoztatniuk kell a Bizottságot azokról az országokról, amelyekre alkalmazzák az európai biztonságos harmadik ország fogalmát. Ez a biztonságos harmadik országra vonatkozó azonos kötelezettségnek felel meg.

40. cikk (a 2009-es javaslat 35. cikke (1)-(7) és (9) bekezdésének felel meg)

Jelentősen érthetőbbé tettük az ismételt vagy további kérelmekkel kapcsolatos szabályokat, hogy biztosítsuk az ilyen kérelmek hatékony kezelését. Az „ismételt kérelem” fogalom meghatározása egyértelművé teszi e szabályok alkalmazási körét. Az ismételt kérelem elfogadhatatlannak minősülhet, amennyiben nincsenek olyan új elemek, amelyek jelentősen növelnék annak valószínűségét, hogy a kérelmező jogosult lenne a nemzetközi védelmi jogállásra. Az új elemek meglétét előzetes vizsgálat során kell ellenőrizni. Ha vannak új elemek, az ismételt kérelmet az általános szabályoknak megfelelően kell megvizsgálni. Egyértelművé tettük, hogy amennyiben nincsenek új elemek, a kérelem elfogadhatatlannak minősül. Az ismételt kérelmekkel kapcsolatos szabályok abban az esetben is alkalmazhatók, ha a nem házas kiskorú külön kérelmet nyújt be.

41. cikk (a 2009-es javaslat 35. cikke (8)–(9) bekezdésének felel meg)

E szabályok tartalma nem változott, de a szöveget a jobb érthetőség érdekében átszerkesztettük.

42. cikk (a 2009-es javaslat 36. cikkének felel meg)

Töröltük a (3) bekezdés b) pontját, mivel felesleges. E szabályt a 40. cikk 3. bekezdése tartalmazza.

43. cikk (a 2009-es javaslat 37. cikkének felel meg)

E cikk változatlan marad. Mindazonáltal a 31. és 33. cikkben szereplő változtatások hivatkozások révén kiterjesztik e cikk alkalmazhatóságának körét. Az eljárás felgyorsításának további indokai lehetővé teszik, hogy a tagállamok ezen eseteket a határon folytatott eljárásban is megvizsgálhassák. Az új elemeket nem tartalmazó kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó szabályok megváltozása ugyancsak lehetővé teszi a határon folytatott eljárások szélesebb körű alkalmazását.

44. cikk (a 2009-es javaslat 39. cikkének felel meg)

Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz képest.

45. cikk (a 2009-es javaslat 40. cikkének felel meg)

A (4) bekezdés megváltozott. A tagállamok előírhatják, hogy a nemzetközi védelmi jogállás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a nemzetközi védelemben részesülő személy a szóban forgó tagállam állampolgárává válik.

46. cikk (a 2009-es javaslat 41. cikkének felel meg)

Alapvetően megtartottuk a hatékony jogorvoslathoz való joggal kapcsolatos szabályokat, hogy megfelelést biztosítsunk az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának kialakult ítélkezési gyakorlatával.

A változások az alábbi elemeket érintik:

Az (5) bekezdésben pontosítottuk, hogy a kérelmezőnek a jogorvoslati határidő lejártáig jogában áll a tagállam területén maradni.

A (6) bekezdés további indokkal egészült ki, amikor is nem kell automatikus felfüggesztő hatályt biztosítani: ez akkor fordul elő, amikor a kérelmet elfogadhatatlannak ítélték, mivel egy másik tagállam már menekült jogállást nyújtott a kérelmező számára. Pontosítottuk, hogy az automatikus felfüggesztő hatály elve alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha gyorsítási vagy elfogadhatatlansági indokok állnak fenn. A 31. cikk (6) bekezdése szerinti gyorsítási indokok kiterjesztésének következtében e bekezdés alkalmazási köre tágabb, mint a 2009-es javaslatban szereplőé.

A (9) bekezdésből elhagytuk azt a kötelezettséget, hogy a bíróságok számára határidőt kell megállapítani a jogorvoslati kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához. E módosítás a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek sajátosságaihoz kíván illeszkedni.

A (2) bekezdéssel és az elismerésről szóló irányelvvel való következetesség érdekében a 2005-ös irányelv (5) bekezdését elhagytuk.