EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52011PC0319
Amended proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on common procedures for granting and withdrawing international protection status (Recast) Amended proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on common procedures for granting and withdrawing international protection status (Recast)
Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nemzetközi védelmi jogállás megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás)
Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nemzetközi védelmi jogállás megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás)
/* COM/2011/0319 végleges */
Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a nemzetközi védelmi jogállás megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) /* COM/2011/0319 végleges */
INDOKOLÁS
1.
A javaslat háttere
1.1.
A javaslat okai és céljai
Ahogyan az a menekültügyi politikai tervben[1] is szerepelt, 2009. október 21-én
a Bizottság javaslatot terjesztett elő a menekültstátusz megadására és
visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005.
december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv[2]
(a továbbiakban: a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv) módosítására. A javaslat a jelenlegi irányelv tagállamokban való
alkalmazásának értékelése alapján készült. Magában foglalta továbbá a
tagállamokkal, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságával, nem
kormányzati szervezetekkel és egyéb érdekelt felekkel folytatott széles
körű konzultáció eredményeit. A jelenlegi irányelv végrehajtásáról szóló
információkat ezután a 2009 szeptemberében közzétett értékelő jelentésben[3] foglalták egybe, amelynek
következtetései újonnan megerősítették a javaslat indokoltságát. 2011. április 6-án az Európai Parlament első
olvasat során kialakított állásfoglalást fogadott el a Bizottság javaslatáról,
amely általánosságban véve támogatta a javasolt módosításokat. A javaslatot a Tanácsban is megvitatták,
főleg a 2010-es spanyol elnökség ideje alatt. A viták azonban nehézkesen
haladtak, és a Tanácsnak nem sikerült álláspontot kialakítania. A Bizottságnak e módosított javaslat
előterjesztésével az a célja, hogy éljen kezdeményezési jogával, és
előmozdítsa egy olyan, valóban közös európai menekültügyi rendszer
megteremtését, amely a tagállamok és a menekültek számára egyaránt hasznos
lesz. A Bizottság politikai felelőssége a tényleges lehetőségek
megteremtése arra, hogy az Unió eleget tehessen a közös európai menekültügyi
térség 2012-ig történő kialakítására vonatkozóan a Stockholmi Programban
tett kötelezettségvállalásának. A hosszú távú tartózkodásról szóló – immár a
nemzetközi védelemben részesítettekre is kiterjedő – módosított irányelv
elfogadása erőteljes ösztönzést adott az ezen irányba történő
előrelépéshez. A közös menekültügyi eljárásnak gyorsnak és
tisztességesnek kell lennie. E célkitűzések elérése érdekében a Bizottság
további ismereteket gyűjtött arról, hogyan lehetne egységes keretbe
foglalni, és egy EU-szerte könnyen végrehajtható, koherens rendszerbe
beilleszteni a bevett nemzeti gyakorlatokat. A módosított javaslat
összegyűjti az előző javaslatról folytatott eszmecserék során
szerzett további ismereteket és tapasztalatokat. A módosított javaslatban szereplő rendszer
egyszerre hatékony és védő jellegű. Költséghatékony, és
segít kezelni az esetleges visszaélésszerű kérelmeket. Garantálja, hogy
a kérelmeket az összes tagállamban hasonlóan bírálják el. Teljes
mértékben tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint az
azokkal kapcsolatban kialakuló ítélkezési gyakorlatot, ezzel azt is
elősegíti, hogy a javaslatot a bíróságok előtti jogorvoslati kérelmek
révén se lehessen megingatni. Ugyanakkor elég rugalmas ahhoz, hogy
figyelembe vegye a nemzeti jogi rendszerek sajátosságait. A hatékony
végrehajtás biztosítása céljából a módosított javaslatban szereplő
szabályok egyértelműbbek és egyszerűbbek. A módosított javaslatot a befogadási
feltételekről szóló irányelv módosítására irányuló javaslattal együtt kell
értelmezni. Utóbbi javaslatnak többek között az a célja, hogy az egész Unióban
jobb és összehangoltabb befogadási feltételeket biztosítson a menedékkérők
számára. A módosított javaslat az Európai Menekültügyi
Támogatási Hivatal (a továbbiakban EMTH) létrehozásáról szóló, 2010. május 19-én
elfogadott rendelettel is összefügg. Most, hogy az EMTH megkezdte
működését, konkrétabb feladattal lehet felruházni ahhoz, hogy segítse a
közös szabályok tagállamok általi hatékonyabb végrehajtását.
1.2.
Háttér-információk
A 2009-es javaslat és a jelenlegi módosított
javaslat a közös európai menekültügyi térség létrehozását célzó jogalkotási
csomag részét képezik. A befogadási feltételekről szóló irányelv
módosítására irányuló javaslattal egyidejűleg 2008-ban a Bizottság
javaslatokat fogadott el a dublini rendelet és az EURODAC rendelet
módosításáról is. 2009-ben a Bizottság javaslatokat fogadott el a menekültügyi
eljárásokról szóló irányelv és az elismerésről szóló irányelv
módosításáról. Végül pedig a 2010. május 19-i rendelettel létrehozták az
Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt azzal a céllal, hogy fokozza a
tagállamok közötti operatív együttműködést a menekültügy területét
érintő közös szabályokat hatékony végrehajtása érdekében. E jogalkotási csomag megfelel a 2008-as Európai
Bevándorlási és Menekültügyi Paktumnak[4],
amely újra megerősítette a Hágai Program célkitűzéseit, valamint arra
szólította fel a Bizottságot, hogy legkésőbb 2012-ig terjesszen elő
javaslatokat egy közös garanciákat tartalmazó, egységes menekültügyi eljárásra.
Ugyanennek részeként az Európai Tanács 2009. december 10-11-i ülésén elfogadott
Stockholmi Program hangsúlyozta, hogy 2012-ig létre kell hozni „egy közös és
szolidáris védelmi terület[et]” […],„amely terület alapja a közös menekültügyi
eljárás és a nemzetközi védelemben részesülők egységes jogállása” „magas
szintű védelmi előírások” és „hatékony eljárások” alapján. A
Stockholmi Program megerősítette, hogy a nemzetközi védelemre szoruló
személyek számára jogilag biztonságos és hatékony menekültügyi eljárások
igénybevételét kell lehetővé tenni. A Stockholmi Programmal összhangban az
egyének számára azonos bánásmódot kell biztosítani az eljárási rendelkezések és
a jogállás meghatározása tekintetében, függetlenül attól, hogy
menedékkérelmüket mely tagállamban nyújtották be. A célkitűzés az, hogy a
hasonló eseteket hasonló módon kezeljék, és az eredmény megegyező legyen. Az előző javaslat előkészítésének
részeként hatásvizsgálatot végeztek. A módosított javaslat az előző
javaslattal megegyező elveken alapul. Emellett az a célja, hogy csökkentse
a költségeket és az adminisztrációs terhet, valamint bizonyos rendelkezéseket
egyszerűbbé és egyértelműbbé tegyen, ezáltal megkönnyítse
végrehajtásukat. Ezért az előző javaslathoz készített hatásvizsgálat
a módosított javaslatra is érvényes.
1.3.
Összhang az Unió egyéb politikáival és
célkitűzéseivel
A közös európai menekültügyi rendszer
létrehozásával kapcsolatosan e javaslat teljes mértékben összhangban van az 1999-i
tamperei Európai Tanács következtetéseivel, a 2004-es Hágai Programmal, az
Európai Tanács által 2008. október 17-én elfogadott Európai Bevándorlási és
Menekültügyi Paktummal, valamint a közös európai menekültügyi rendszer 2012-ig
való létrehozását előíró 2009-es Stockholmi Programmal. A javaslat megfelel továbbá az Európa 2020
stratégia célkitűzéseinek, különösen a jogszerű bevándorlók
hatékonyabb társadalmi beilleszkedése tekintetében. Gyorsabb és megalapozottabb
menekültügyi eljárások előmozdításával elősegíti a menekültek és
kiegészítő védelmet igénylő személyek munkavállalását, mivel többé
nem kell hosszú időt kivárniuk ahhoz, hogy munkavállalási joguk teljes
mértékben biztosított legyen. A javaslat a tagállamok befogadási költségeit is
igyekszik csökkenteni, ezáltal előmozdítja az államháztartás
fenntarthatóságát.
2.
Konzultáció az érdekelt felekkel
Az előző javaslat előkészítésének
részeként a Bizottság zöld könyvet tett közzé, számos szakértői találkozót
tartott, többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (a
továbbiakban: UNHCR) és a civil társadalmi partnerekkel, külső tanulmány
elkészítésére adott megbízást, valamint számos részletes kérdőívére
beérkező válaszok alapján adatokat gyűjtött. A Bizottság 2010.
szeptember 8-án értékelő jelentést fogadott el a jelenlegi irányelv
végrehajtásáról, amelynek eredményei még inkább megerősítették az
előkészítő munka megállapításait. Az előző javaslat 2009. októberi
előterjesztését követően a Tanácsban technikai szintű
eszmecseréket folytattak, főleg a spanyol elnökség ideje alatt. Az
eszmecserék során, menekültügyi és/vagy jogrendszerének sajátosságai miatt több
tagállam is kifogásolta a javaslat egyes rendelkezéseit. A Tanácsnak azonban
nem sikerült kielégítő megoldásokat találnia. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes tagállamokra
vonatkozó kivételek sokaságának beillesztése, és ezáltal a javasolt rendszer
általános koherenciájának veszélyeztetése helyett a Bizottságnak
lehetősége nyílt arra, hogy újragondolja a javaslatot, valamint átfogóbb
megoldást javasoljon a felmerült kérdésekre, ugyanakkor megőrizze a szöveg
hozzáadott értékét. A javasolt rendelkezéseknek a tagállami végrehajtás
megkönnyítését célzó egyértelműsítése és egyszerűsítése várhatóan új
lendületet ad a tárgyalásoknak. A Bizottság ezért a Bel- és Igazságügyi Tanács
ülésén bejelentette, hogy a 2011-es lengyel elnökség megkezdése előtt
módosított javaslatot terjeszt elő ezen irányelvre. E módosított javaslat előkészítésének
részeként 2010. január és április között a Bizottság számos technikai
konzultációt tartott. A módosított javaslat a menekültügyi eljárás
minőségéről és hatékonyságáról szóló, a belga elnökség ideje alatt
szervezett, 2010. szeptember 13-14-i miniszteri konferencia keretében
folytatott eszmecseréket is figyelembe veszi. A konferencia középpontjában
többek között a személyes meghallgatások, a képzés, a származási országgal
kapcsolatos információk, a prioritást élvező eljárások, valamint az
ismételt kérelmek kérdése állt Az Európai Parlament 2011. április 6-án első
olvasatban elfogadta álláspontját. Az álláspont általánosságban támogatta a
Bizottság javaslatát. A javasolt módosítások nagy részének az volt a célja,
hogy megerősítse a kérelmezők számára biztosított garanciákat. Néhány
módosítás nagyobb fokú rugalmasságot kívánt biztosítani a tagállamoknak, vagy
javítani kívánta a szövegtervezet általános koherenciáját. Az álláspont
tartalmát figyelembe vették a módosított javaslat összeállításához, amely így
számos módosítást magában foglal szövegszerűen vagy a tartalmat tekintve. A Parlament álláspontja számos olyan módosítást is
tartalmaz, amely jelentős változásokat eredményezne a biztonságos harmadik
ország fogalmának eltérő meghatározásai tekintetében. A Bizottság alaposan
megvizsgálta e módosításokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a
jövőben esetleg meg lehetne szüntetni a biztonságos országok nemzeti
listáit, valamint közös uniós listát lehetne összeállítani. Ez azonban csak
akkor lesz megvalósítható, ha az EMTH kellő kapacitással rendelkezik
ahhoz, hogy folyamatosan segítse a nemzeti listák helyettesítését azáltal, hogy
a származási országra vonatkozó, megbízható, pontos és frissített, átlátható és
pártatlanul összegyűjtött információk alapján jelentéseket készít a
származási országokról, valamint közös formátumot és közös módszertant dolgoz
ki a származási országgal kapcsolatos információk ismertetésére,
ellenőrzésére, felhasználására és valamint elemzésére. Noha a Bizottság nem foglalta bele a módosított
javaslatba a Parlament által a biztonságos harmadik ország fogalmának
eltérő meghatározásaival kapcsolatban javasolt módosításait, elismeri e
szabályok további összehangolásának szükségességét. E célból a Bizottság
vállalja, hogy megfelelő módon megszervezi e fogalommeghatározások tagállamokkal
együtt, valamint az Európai Parlament bevonásával történő rendszeres
felülvizsgálatát. E rendszeres felülvizsgálat várhatóan elősegíti a
jövőbeni további harmonizáció előkészítését. A módosított javaslat kiegyensúlyozott megoldást
próbál kínálni a két társjogalkotó közötti tárgyalások megkönnyítése céljából.
3.
A javaslat jogi elemei
3.1.
A javaslat összefoglalása
A módosított javaslat fő célja, hogy a
különféle nemzeti jogrendszerekkel való összeegyeztethetőség érdekében
egyszerűsítse és egyértelműbbé tegye a szabályokat, valamint
elősegítse, hogy e szabályokat a tagállamok adott helyzeteikben
költséghatékonyabb módon alkalmazhassák. Az előző javaslathoz hasonlóan az
általános célkitűzés továbbra is a hatékony és tisztességes eljárások
megteremtése. A javaslat továbbra is biztosítja az alapvető jogok –
különösen a hatékony jogorvoslathoz való jog – teljes mértékű tiszteletben
tartását az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának
kialakuló ítélkezési gyakorlata alapján. A jelenlegi irányelvhez képest
felülvizsgálták a tisztességes és hatékony eljárásokat biztosító garanciákat,
hogy még következetesebbé tegyék az eljárási elvek alkalmazását. A javaslat
emellett következetesebb és egyszerűbb eljárási fogalmakat és eszközöket
vezet be, így ellátja a menekültügyi hatóságokat a szükséges eljárási
eszközökkel ahhoz, hogy megelőzzék a visszaéléseket és gyorsan elbírálják
az egyértelműen megalapozatlan kérelmeket. A menedékjogi vívmányok következetes
alkalmazásának megkönnyítése és az alkalmazandó rendelkezések
egyszerűsítése érdekében a javaslat egységes eljárást ír elő, így
egyértelművé teszi, hogy a kérelmeket az elismerésről szóló
irányelvben előírt mindkét nemzetközi védelmi forma fényében mérlegelni
kell. A javaslat megerősíti a következetességet befogadási
feltételekről szóló irányelvről szóló módosított javaslattal,
valamint az EMTH rendelettel.
3.1.1.
A tagállami végrehajtás megkönnyítése
A javaslat számos változtatást tartalmaz annak
biztosítása érdekében, hogy összeegyeztethetőbb legyen a különböző
tagállamok különféle jogrendszereivel és egyéb rendelkezéseivel. Ez érinti
például a területre történő belépéshez való jog tekintetében hozott
határozatokra, a származási országban ideiglenesen uralkodó bizonytalan helyzet
miatt a döntéshozatal elhalasztásának lehetőségére, valamint a kérelmek
határon történő megvizsgálásának okaira vonatkozó szabályokat. A könnyebb
végrehajtás biztosítása érdekében számos rendelkezést rugalmasabbá tettünk. Felülvizsgálták az eljárások igénybevételével, a
személyes meghallgatások lefolytatásával, valamint a menekültügyi eljárások
egységes maximális időtartamával kapcsolatos szabályokat, hogy a
tagállamok megfelelőbben kezelhessék az egyidejűleg benyújtott
nagyszámú menedékkérelmet. Végül pedig a szövegtervezet minden rendelkezését
alaposan felülvizsgálták, hogy egyértelművé tegyék és egyszerűsítsék
a szabályokat, ezáltal megkönnyítsék a eszmecseréket, és hatékony végrehajtást
biztosítsanak.
3.1.2.
Az esetleges visszaélések hatékonyabb kezelése
A módosított javaslat még jobban felvértezi a tagállamokat
ahhoz, hogy kezeljék a menekültügyi rendszert érintő potenciális
visszaéléseket. Új szabályok írják elő, hogy a tagállamok felgyorsíthatják
az eljárásokat és a határon vizsgálhatják meg azon kérelmeket, amelyekben a
kérelmező olyan egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan
valószínűtlen állításokat tett, amelyek ellentmondanak a megfelelően
ellenőrzött, származási országgal kapcsolatos információknak, így
egyértelművé teszik, hogy a kérelem nem meggyőző. Ugyanez vonatkozik
azon kérelmezőkre, akik veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra vagy a
közrendre. Módosítottuk továbbá a kérelem hallgatólagos
visszavonásával kapcsolatos szabályokat, hogy jobban kezelhessék azon
kérelmezőket, akik megszöknek vagy nem tesznek eleget kötelezettségeiknek
E szabályok szerint a tagállamok hallgatólagos visszavonás alapján
elutasíthatják a kérelmet, amennyiben a hatóságok már elegendő
információval rendelkeznek a kérelem megfelelő elbírálásához A
tagállamoknak az eljárás kezdetén tájékoztatniuk kell a kérelmezőket e szabályokról
ahhoz, hogy a kérelmezők még inkább tisztában legyenek a visszavonással
járó következményekkel.
3.1.3.
„Frontloading”: gyors, tisztességes és hatékony
eljárások már az eljárás elején
A „frontloading”, azaz az időszak elejére
ütemezés azt jelenti, hogy megfelelő erőforrásokkal igyekeznek
biztosítani az első fokú határozathozatal minőségét, és ezáltal
tisztességesebbé és hatékonyabbá teszik az eljárásokat. A javaslat egyik
legfontosabb célkitűzése továbbra is az, hogy az egységes menekültügyi
eljárás ne tartson hat hónapnál tovább. Ezzel egyidőben a módosított
javaslat számos pontot egyértelműbbé tesz, hogy – a különböző
tagállamok sajátosságainak figyelembevételével – megkönnyítse ezen elképzelés
végrehajtását. A frontloading kulcsfontosságú eleme az, hogy már
korán támogatást kell biztosítani, hogy a kérelmező megérthesse az
eljárást. A módosított javaslat pontosítja ezen alapvető támogatás
tartalmát, hogy megkülönböztesse a jogorvoslati eljárásokban rendelkezésre álló
költségmentes jogi segítségnyújtástól. A tagállamok szabadon megválaszthatják a
támogatás biztosításának megfelelő módját, ideértve nem kormányzati
szervezetek, kormánytisztviselők, vagy az állam szakszolgálatai révén. A
módosítások várhatóan költséghatékonyabbá teszik e kulcsfontosságú rendelkezés
végrehajtását, valamint eloszlatják azon félreértéseket, amelyek kollíziót
okozhatnak e szabályok, valamint számos tagállam általános közigazgatási joga
között. A javaslat egyszerűsíteni kívánja a
szabályokat azon képzésekkel kapcsolatban is, amelyeket a tagállamoknak a
kérelmeket elbíráló, illetve azokkal kapcsolatban határozatot hozó személyzet
számára kell biztosítaniuk. Továbbra is az a cél, hogy a személyzet magas
szintű szakértelemmel rendelkezzen, mivel a menekültügyi hatóságok csak
így hozhatnak megalapozott és átgondolt határozatokat, a menekültügyi vívmányok
egyéb részei tekintetében ugyanakkor egyszerűbbé és koherensebbé tettek
egyes részletes szabályokat. Végül pedig, egyszerűsítették a különleges
eljárási garanciákat igénylő kérelmezőkkel kapcsolatos
rendelkezéseket. Az új szabályok kevésbé szigorúak, és szélesebb mérlegelési
jogkört és rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak ahhoz, hogy
megfelelően figyelembe vehessék a kérelmezők sajátos helyzetének
sokféleségét. Ezzel egyidőben a szabályok továbbra is magas szintű
garanciákat biztosítanak e személyek számára.
3.1.4.
A védelemhez való hozzáférés biztosítása
A módosított javaslat javítja a menekültügyi
eljárás kezdetén meghozandó intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat, hogy a
kérelem benyújtásához megfelelő lehetőséget biztosítson azok számára,
akik nemzetközi védelmet kívánnak igényelni. Megszünteti az esetleges zavart abban a
tekintetben, hogy teljes menedékkérelmet vettek-e át, vagy csupán
kérelmezőként vették nyilvántartásba az adott személyt. Így tehát
megkönnyíti, hogy a tagállamok betartsák az adott személy kérelmezőként
történő nyilvántartásba vételére javasolt, kérelmezési szándékának
kifejezésétől számított 72 órás határidőt, amely meghosszabbító abban
az esetben, ha betartása gyakorlatilag lehetetlen. Továbbá, egyszerű szabályokat tartalmaz a
határőröknek és a potenciális kérelmezőkkel
valószínűsíthetően kapcsolatba lépő egyéb hatóságoknak nyújtandó
képzésről és utasításokról. Az új szabályok várhatóan elősegítik,
hogy a tagállamok végrehajtásukkor figyelembe vegyék nemzeti helyzeteik
sokféleségét.
3.1.5.
Egyértelmű szabályok az ismételt kérelmekkel
kapcsolatban
Az elismerésről szóló irányelv szerinti „sur
place” kérelmek lehetőségének figyelembe vétele érdekében a nemzetközi
védelem iránti kérelem elutasítása után is lehetővé kell tenni, hogy az
adott személy új kérelmet nyújtson be, amennyiben körülményei megváltoztak. A
potenciális visszaélések megelőzése érdekében a módosított javaslat
egyértelmű teszi az ilyen kérelmekkel kapcsolatos szabályokat. E szabályok szerint az ismételt kérelmet gyors és
hatékony előzetes vizsgálatnak vetik alá annak meghatározására, hogy
további vizsgálatát indokolják-e új elemek. Ha vannak új elemek, az ismételt
kérelmet az általános szabályokkal összhangban kell megvizsgálni. Ha nincsenek, a kérelmet fogadhatatlannak
nyilvánítják. A visszaélések megelőzése érdekében a tagállamok ezután
kivételt tehetnek a területükön maradás joga alól akkor is, ha az adott személy
további kérelmet nyújt be nemzetközi védelem iránt.
3.1.6.
Nagyobb következetesség az EU menekültügyi
vívmányának egyéb jogi aktusaival
A módosított javaslat számos eszközt felülvizsgál,
hogy azokat következetesebbé tegye az uniós menekültügy egyéb jogi aktusaival,
különösen a befogadási feltételekről szóló módosított javaslattal. Ez
különösen a különleges igényekkel, a kiszolgáltatott helyzetű
személyekkel, valamint a határokon folytatott eljárásokkal kapcsolatos
rendelkezéseket érinti. A módosított javaslat a képzésről szóló
rendelkezéseket is összehangolja az EMTH rendelet azonos rendelkezéseivel.
Továbbá a képzéssel és az eljárások igénybevételével kapcsolatos
rendelkezésekben konkrétabb szerepet irányoz elő az EMTH számára azzal a
célkitűzéssel, hogy ne csak rugalmasságot, hanem támogatást is biztosítson
a tagállamok számára. Az EMTH bevonása várhatóan elő fogja segíteni az
egész Unión belüli következetes végrehajtást. A menekültügyi vívmányok következetes
alkalmazásának megkönnyítése és az alkalmazandó rendelkezések
egyszerűsítése érdekében a javaslat egységes eljárást ír elő, így
egyértelművé teszi, hogy a kérelmeket az elismerésről szóló
irányelvben előírt mindkét nemzetközi védelmi forma alapján mérlegelni
kell.
3.2.
Jogalap
A módosított javaslat módosítja a 2005/85/EK
irányelvet. Jogalapja az Európai Unió működéséről szóló
szerződés (EUMSZ) 78. cikke (2) bekezdésének d) pontja, amely az egységes
menekült-, vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállás megadására vagy
visszavonására vonatkozó közös eljárásokra vonatkozó intézkedések elfogadását
szorgalmazza.
3.3.
Területi hatály
A javasolt irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Az irányelv Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazását az
EUMSZ-hez csatolt 21. jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban határozzák
meg. Az EUMSZ-hez csatolt, a Dánia helyzetéről szóló
22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban ezen irányelv Dániára nézve
nem kötelező és nem alkalmazandó.
3.4.
A szubszidiaritás elve
Az EUMSZ-nek a szabadságon, a biztonságon és a jog
érvényesülésén alapuló térségről szóló V. címe e területeken bizonyos határkörökkel
ruházza fel az Európai Uniót. E hatásköröket az Európai Unióról szóló
szerződés 5. cikkével összhangban kell gyakorolni, vagyis csak akkor és
annyiban, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják
kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy
hatása miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók. Az uniós fellépés jogalapját az EUMSZ. 78. cikke
állapítja meg. Az abban szereplő rendelkezés kimondja, hogy „az Unió közös
menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó
politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő
harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást
kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E
politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951.
július 28-ai genfi egyezménnyel és a menekültek jogállásáról szóló, 1967.
január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó
szerződésekkel”. A menekültügyet és menekültvédelmet érintő
problémák határokon átívelő jellegéből fakadóan az EU megfelelő
helyzetben van ahhoz, hogy a közös európai menekültügyi rendszer keretében
megoldásokat javasoljon, különösen a nemzetközi védelem megadására és visszavonására,
és a másodlagos mozgás elkerülésére vonatkozó eljárásokat érintő kérdések
tekintetében. Bár a 2005-ban elfogadott irányelvvel jelentős szintű
jogharmonizációt sikerült elérni, további uniós fellépésre van szükség a
menekültügyi eljárások magasabb szintű és nagyobb mértékben összehangolt
szabályainak kialakításához, valamint a közös menekültügyi eljárások
kialakítását célzó további lépések megtételéhez. E szabályok annak biztosítása
céljából is nélkülözhetetlenek, hogy a különböző tagállamokban azonos
feltételek alapján vizsgálják meg a dublini eljárások hatálya alá tartozó,
nemzetközi védelmet kérelmezők kérelmeit.
3.5.
Az arányosság elve
A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv
módosításáról szóló – az előző javaslat előkészületeinek
keretében végzett – hatásvizsgálat[5]
mérlegelte a feltárt problémák valamennyi megoldási lehetőségét, hogy
megfelelő arányt találjon a gyakorlati érték és a szükséges
erőfeszítések között, és megállapította, hogy az uniós fellépés nem
haladja meg a célkitűzés, azaz a fenti problémák orvoslásához szükséges
mértéket. E módosított javaslat fenntartja az előző javaslat
főbb elveit, ugyanakkor nagyobb fokú rugalmasságot vezet be a tagállamok
számára, így még inkább hozzájárul az arányosság elvének tiszteletben
tartásához.
3.6.
Az alapvető jogokra gyakorolt hatás
Ezt a javaslatot tüzetes vizsgálatnak vetették alá
azzal a céllal, hogy meggyőződjenek arról, hogy rendelkezései teljes
mértékben összeegyeztethetők az alábbiakkal: –
az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt
alapvető jogok, és –
a nemzetközi jogból, különösen a genfi
egyezményből, az emberi jogok európai egyezményéből és az ENSZ
gyermekjogi egyezményéből fakadó követelmények. Az alapvető jogok szempontjából a
menekültügyi eljárások magasabb szintű előírásainak, valamint azok
Unió-szerte következetes alkalmazásának biztosítása általános kedvező
hatást gyakorolt a menedékkérőkre, valamint hatékonyabbá teszi a Charta 18.
cikkében foglaltak szerinti alapvető menedékjogot. A javaslat csökkenti a
menekültügyi eljárásokban esetlegesen előforduló adminisztrációs
hibalehetőségeket, így biztosítja a Charta 19. cikkében lefektetett, a
visszaküldés tilalma elvének még nagyobb fokú tiszteletben tartását, valamint
javítja a védelemhez való hozzáférést és az igazságszolgáltatás hatékony
igénybevételét annak garantálásával, hogy elutasító határozat esetén minden
kérelmező számára biztosítani kell a Charta 47. cikke szerinti, bíróság
előtti hatékony jogorvoslatot. A javaslat megerősíti továbbá a Charta
23. cikkében előírt, a nők és férfiak közötti egyenlőséget,
előmozdítja azt az elvet, hogy a menekültügyi eljárásokban – a Charta 24.
cikkével összhangban – a gyermek mindenek fölött álló érdekét kell szem
előtt tartani, valamint megerősíti a Charta 21. cikkében előírt
megkülönböztetés tilalmát. 2009/0165 (COD) Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
IRÁNYELVE a nemzetközi védelmi jogállás megadására és
visszavonására vonatkozó közös eljárásokról
(átdolgozás) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 78. cikke (2)
bekezdésének d) pontjára, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[6], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[7], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: ò új szöveg (1)
A menekültstátusz
megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól
szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelvet[8] jelentősen módosítani
kell. Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet át kell dolgozni. ê 2005/85/EK (1)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) ð új szöveg (2)
A közös európai
menekültügyi rendszert is magában foglaló közös menekültpolitika,
beleértve egy közös európai menekültügyi rendszert is, szerves
részét képezi az Európai Uniónak a szabadság, a biztonság és a jog
érvényesülésén alapuló olyan térség fokozatos létrehozására irányuló
célkitűzésének, amely nyitva áll mindazok számára, akik kényszerítő
körülmények miatt jogszerűen keresnek védelmet az Ö Unióban Õ Közösségben.
ð E közös menekültpolitikának a
tagállamok közötti szolidaritáson és az igazságos hatáskörmegosztáson –
ideértve annak pénzügyi vonatkozásait is – kell alapulnia. ï ê 2005/85/EK (2)
preambulumbekezdés (3)
Az Európai Tanács az 1999. október 15– 16-i
tamperei különleges rendkívüli ülésén megállapodott abban,
hogy törekszedik
az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel módosított, a menekültek
jogállásáról szóló, 1951. július 28-i genfi egyezmény (a továbbiakban: „a genfi
egyezmény”) teljes és mindenre kiterjedő alkalmazásán alapuló közös
európai menekültügyi rendszer létrehozására, ezzel megerősíti a
visszaküldés tilalmának elvét, és biztosítja, hogy senkit ne küldjenek vissza
olyan helyre, ahol üldöztetésnek van kitéve. ê 2005/85/EK (3)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (4)
A tamperei következtetések előírják, hogy a
közös európai menekültügyi rendszer rövid távon a tagállamokban a tisztességes
és hatékony menekültügyi eljárások közös normáirat,
hosszú távon pedig az Európai Ö Unión Õ Közösségen
belül egy közös menekültügyi eljáráshoz vezető közösségi Ö uniós Õ szabályokra is ki kell terjednieat
foglalja magában. ê 2005/85/EK (4)
preambulumbekezdés ð új szöveg (5)
ðA közös európai menekültügyi rendszer
első szakasza a Szerződésekben előirányozott vonatkozó jogi
aktusok – többek között a 2005/85/EK irányelv, a menekültügyi eljárásokra
vonatkozó első intézkedés – elfogadásával valósult meg. ï A 2005/85/EK irányelv
volt menekültstátusz megadására vagy visszavonására vonatkozó tagállami
eljárások ezen irányelvben megállapított minimumszabályai ezért a menekültügyi
eljárásokra vonatkozó első intézkedést képezik ò új szöveg (6)
Az Európai Tanács 2004.
november 4-i ülésén elfogadta a Hágai Programot, amely kitűzte a szabadság,
a biztonság és a jogérvényesülés területén a 2005–2010-es időszakban
megvalósítandó célokat. E tekintetben a Hágai Program arra szólította fel az
Európai Bizottságot, hogy zárja le az első szakasz során elfogadott jogi
aktusok értékelését, valamint terjessze a Tanács és az Európai Parlament elé a
közös európai menekültügyi rendszer második szakaszának jogi aktusait és
intézkedéseit. A Hágai Programmal összhangban a közös európai menekültügyi
rendszer létrehozása érdekében követendő cél egy közös menekültügyi
eljárás és az egész Unióban érvényes, egységes jogállás kialakítása. (7)
A 2008. október 16-án
elfogadott Európai Bevándorlási és Menekültügyi Paktumban az Európai Tanács
megállapította, hogy a védelem nyújtása tekintetében továbbra is jelentős
különbségek mutatkoznak a tagállamok között, ezért a Hágai Programban
előírt közös európai menekültügyi rendszer befejezése céljából új
kezdeményezéseket sürgetett, ideértve a közös garanciákat magában foglaló
egységes menekültügyi eljárás létrehozását is. (8)
Az Európai Tanács 2009.
december 10-11-i ülésén elfogadta a Stockholmi Programot, amely
megerősítette egy közös és szolidáris védelmi terület 2012-ig történő
létrehozása melletti elkötelezettségét, amely terület alapja a közös
menekültügyi eljárás és a nemzetközi védelemben részesülők egységes, magas
védelmi normákon, valamint tisztességes és hatékony eljárásokon alapuló
egységes jogállása képezi. A Stockholmi Program megerősítette, hogy a
nemzetközi védelemre szorulóknak hozzáférést kell biztosítani a jogilag megbízható
és hatékony menekültügyi eljárásokhoz. A Stockholmi Programmal összhangban az
egyének számára – függetlenül attól, hogy menedékjog iránti kérelmüket mely
tagállamban nyújtották be – ugyanolyan bánásmódot kell biztosítani az eljárási
szabályok és a jogállás meghatározása tekintetében. A célkitűzés az, hogy
a hasonló eseteket hasonló módon kezeljék, és az eredmény megegyező
legyen. (9)
Mozgósítani kell az
Európai Menekültügyi Alap és a 439/2010/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelettel[9]
létrehozott Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal erőforrásait, hogy
megfelelő támogatást nyújtsanak a közös európai menekültügyi rendszer
második szakaszában előírt szabályok végrehajtásával kapcsolatban tett
tagállami erőfeszítésekhez, különös tekintettel azon tagállamokra, amelyek
nemzeti menekültügyi rendszerére – főként földrajzi elhelyezkedésük és
népességi helyzetük miatt – különös nyomás nehezedik. (10)
A kérelmezők
nemzetközi védelem iránti igényei – [a harmadik országbeli állampolgárok és
hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének és
jogállásának feltételeiről és a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó
minimumszabályokról szóló] […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] értelmében történő – átfogó és hatékony értékelésének
biztosításához a nemzetközi védelem megadására alkalmazandó eljárások uniós
keretét egyetlen menekültügyi eljárás alapján kell kialakítani. ê 2005/85/EK (5)
preambulumbekezdés ð új szöveg (11)
Ezen irányelv fő célkitűzése, hogy ð továbbfejlessze a tagállamokban a
nemzetközi védelem megadására és visszavonására alkalmazott eljárások
szabályait egy közös uniós menekültügyi eljárás létrehozása céljából ï a Közösségben minimum keretrendszert vezessen be a
menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó eljárásokra. ê 2005/85/EK (6)
preambulumbekezdés ð új szöveg (12)
A menekültstátusz
ð nemzetközi védelem ï megadására és visszavonására vonatkozó eljárások szabályainak
közelítése elősegíti a menedékkérők
ð nemzetközi védelmet
kérelmezők ï tagállamok közötti másodlagos mozgásának korlátozásátban, amennyiben az
ilyen mozgást a jogi keretek között fennálló különbségek okozznák, ð valamint a […./../EU] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] tagállami alkalmazására vonatkozó egységes
feltételek kialakítását ï. ê 2005/85/EK (7)
preambulumbekezdés ð új szöveg (13)
A minimumszabályok
természetéből adódóan a tagállamoknak hatáskörrel
kell rendelkezniük arra, hogy kedvezőbb rendelkezéseket vezessenek be vagy
tartsanak fenn a tagállamoktól nemzetközi védelmet kérő, harmadik
országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek tekintetében, amennyiben az ilyen
kérelem alapjául az szolgál, hogy az érintett személy ð a […./../EU] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] ï a genfi egyezmény 1. cikkének A. pontja
értelmében ð nemzetközi védelemre szorulónak ï menekültnek
minősül. ê 2005/85/EK (9)
preambulumbekezdés ð új szöveg (14)
Az ezen irányelv hatálya alá tartozó személyekkel
kapcsolatos bánásmód tekintetében a tagállamokat a
megkülönböztetést tiltó olyan nemzetközi jogi
eszközökben előírt kötelezettségek terhelik, amelyeknek azok részes felei. ê 2005/85/EK (10)
preambulumbekezdés ð új szöveg (15)
Elengedhetetlen, hogy valamennyi ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelemmel kapcsolatos határozatot a tények alapján, továbbá első fokon
olyan hatóságok hozzák meg, amelyek személyzete a menekültügyi és ð nemzetközi védelemmel ï menekültekkel kapcsolatos
területen megfelelő tudással rendelkezik, vagy az ehhez szükséges
képzésben részesült. ê 2005/85/EK (11)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) ð új szöveg (16)
A tagállamoknak és a menedékkérőknek ð nemzetközi védelmet
kérelmezőknek ï egyaránt az áll érdekében, hogy a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmek ügyében et
a lehető legrövidebb időn belül Ö határozat
szülessen Õ elbírálják.
A menedékjog iránti kérelmek elbírálási
eljárásának megszervezése a tagállamok mérlegelési jogkörében marad annak
érdekében, hogy nemzeti szükségleteiknek megfelelően bármely kérelem
elbírálását előtérbe helyezhessék vagy felgyorsíthassák, ezen irányelv
előírásainak figyelembe vételével. (17)
Továbbá, a tagállamoknak
és a kérelmezőknek egyaránt érdekében áll, hogy a nemzetközi védelmi
igényeket már első fokon pontosan felismerjék. E célból a
kérelmezőket – sajátos körülményeik figyelembe vételével – első fokon
jogi és eljárási tájékoztatással kell ellátni költségmentesen. E
tájékoztatásnak többek között lehetővé kell tennie, hogy a kérelmezők
jobban megértsék az eljárást, így elősegíti számukra a vonatkozó
kötelezettségek betartását. Aránytalan lenne megkövetelni, hogy a tagállamok
kizárólag képzett jogászok révén biztosítsa e tájékoztatást. Ezért a
tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megválasszák e
tájékoztatás legmegfelelőbb módjait, például nem kormányzati szervezetek,
kormánytisztviselők, vagy az állam szakszolgálatai révén. (18)
A jogorvoslati
eljárásokban – bizonyos feltételektől függően – a kérelmezők
számára a nemzeti jog által arra feljogosított személy általi költségmentes
jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítani. Továbbá, a
kérelmezők számára az eljárás valamennyi szakaszában jogot kell
biztosítani arra, hogy saját költségükre a nemzeti jog alapján engedélyezett
jogi tanácsadóval vagy egyéb tanácsadóval konzultáljanak. ê 2005/85/EK (12)
preambulumbekezdés ð új szöveg (19)
A közrend fogalmába beletartozhat ð többek között ï valamely súlyos bűncselekmény elkövetése miatti
büntetőítélet. ê 2005/85/EK (13)
preambulumbekezdés ð új szöveg (20)
Annak érdekében, hogy a genfi egyezmény 1. cikke
értelmében menekültként ð vagy kiegészítő védelemre jogosultként ï védelemre szoruló személyek pontosan azonosíthatóak legyenek,
valamennyi kérelmező számára – bizonyos
kivételek függvényében – hatékony hozzáférést kell
biztosítani az eljárásokhoz, az ügyük szempontjából szükséges tények bemutatása
érdekében lehetővé kell tenni számukra az hatáskörrel rendelkező
illetékes hatóságokkal való együttműködést, valamint és megfelelő
kommunikációt, valamint és megfelelő eljárási garanciákat kell biztosítani
számukra ahhoz, hogy ügyüket az eljárás valamennyi szakaszában folytathassák. A
menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek elbírálására irányuló eljárásoknak, továbbá az eljáró
hatóság döntéséig alapesetben a kérelmezők számára biztosítaniuk kell
legalább az ott-tartózkodáshoz való jogot, amennyiben a hatóságok általi
meghallgatásra kerül sor, az ügy bemutatásához a tolmácsi szolgáltatáshoz való
hozzáférés jogát, a lehetőséget az Egyesült Nemzetek Menekültügyi
Főbiztosságának (a továbbiakban: „UNHCR”) képviselőjével ð és a nemzetközi védelmet
kérelmezők számára tanácsadást és segítséget biztosító
szervezetekkel ï kérelmező, illetve a nevében eljáró bármely
szervezettel való kapcsolattartásra, a döntésről
való megfelelő értesítéshez és az e döntésre vonatkozó ténybeli és jogi
indokoláshoz fűződő jogot, a jogi vagy egyéb tanácsadóval
folytatott konzultáció lehetőségét, továbbá jogot az ahhoz
fűződő jogot, hogy az eljárás döntő mozzanataikor jogi
helyzetükről olyan nyelven kapjanak tájékoztatást, amelyetről
ésszerűen feltételezhetően, hogy azt megértenekik, ð valamint elutasító határozat esetén
bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz való jogot ï. ê 2005/85/EK (14)
preambulumbekezdés Kiszolgáltatottságukra
tekintettel továbbá külön eljárási garanciákat kell meghatározni a kísérő
nélküli kiskorúak vonatkozásában. Ebben az összefüggésben a tagállamok
elsődleges szempontja a gyermek mindenek fölött álló érdeke kell, hogy
legyen. ò új szöveg (21)
A vizsgálati eljáráshoz
való hatékony hozzáférés biztosítása céljából, a nemzetközi védelmet
kérelmező személyekkel elsőként kapcsolatba kerülő – különösen a
szárazföldi és tengeri határok felügyeletét ellátó vagy a határellenőrzést
végző – tisztviselők számára utasításokat kell adni és megfelelő
képzést kell biztosítani arról, hogyan ismerjék fel és kezeljék a nemzetközi
védelem iránti kérelmeket. E tisztviselőknek el kell tudniuk látni az
ország területén – ideértve a tagállamok határát, felségvizeit vagy tranzitzónáit
is – tartózkodó, nemzetközi védelmet kérelmezni szándékozó harmadik országbeli
állampolgárokat vagy hontalan személyeket valamennyi szükséges információval
arra vonatkozóan, hogy hol és hogyan nyújthatnak be nemzetközi védelem iránti
kérelmet. Amennyiben az említett személyek a tagállam felségvizein
tartózkodnak, a szárazföldre kell szállítani őket, és ezen irányelvvel
összhangban el kell bírálni kérelmüket. (22)
A vizsgálati eljárás
határátkelőhelyeken és idegenrendészeti létesítményekben történő igénybevételének
megkönnyítése érdekében információkat kell biztosítani a nemzetközi védelem
kérelmezésének lehetőségéről. A tolmácsolás megszervezése révén
biztosítani kell a szükséges alapvető kommunikációt ahhoz, hogy a
hatáskörrel rendelkező hatóságok megérthessék, ha az egyének nemzetközi
védelmet kívánnak kérelmezni. (23)
Ezen túlmenően a
különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők – például
kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, kínzás, nemi erőszak vagy egyéb
súlyos erőszakos cselekmény áldozatául esett személyek vagy
fogyatékossággal élő személyek – számára megfelelő támogatást kell
biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek
megteremtése, valamint a nemzetközi védelem iránti kérelmük alátámasztására szolgáló
körülmények bemutatása érdekében. (24)
A kínzás vagy egyéb
súlyos testi és pszichikai erőszakos cselekmény – ideértve a nemi alapú
erőszakot is, tüneteinek és jeleinek ezen irányelvben foglalt eljárásokban
történő feltárásával és dokumentálásával foglalkozó nemzeti intézkedéseket
többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések
vagy bánásmód hatékony kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló iránymutatásra
(az isztambuli jegyzőkönyv) kell alapozni. (25)
A nő és férfi
kérelmezők közötti tényleges egyenlőség biztosítása céljából a
vizsgálati eljárásokat nemek szerint kell differenciálni. A személyes
meghallgatásokat különösen olyan formában kell megszervezni, amely mind a
nő, mind a férfi kérelmezők számára lehetővé teszik, hogy
beszámolhassanak a korábbi nemi alapú üldöztetésük során átélt
megpróbáltatásaikról. A nemekkel kapcsolatos igények összetettségét
kellőképpen figyelembe kell venni a biztonságos harmadik ország, a
biztonságos származási ország, illetve az ismételt kérelem elvén alapuló eljárásokban.
(26)
Ezen irányelv
végrehajtása során a tagállamoknak elsődlegesen a gyermek mindenek fölött
álló érdekét kell szem előtt tartaniuk, az Európai Unió Alapjogi
Chartájával és az Egyesült Nemzetek 1989-es gyermekjogi egyezményével
összhangban. (27)
A nemzetközi védelmi
igények elbírálására alkalmazott eljárásokat úgy kell szervezni, hogy
lehetővé tegye a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a
nemzetközi védelem iránti kérelmek alapos megvizsgálását. ê 2005/85/EK (15)
preambulumbekezdés ð új szöveg (28)
Abban az esetben, ha a kérelmező új
bizonyítékot vagy érvet nem tartalmazó ismételt kérelmet nyújt be, aránytalan
volna arra kötelezni a tagállamokat, hogy újabb teljes vizsgálati eljárást
folytassanak le. Ezekben az esetekben a tagállamoknak lehetőséget kell
adni ð arra, hogy a res judicata elvvel
összhangban egy kérelmet, mint elfogadhatatlant elutasítsanak ï a kérelmezők számára általában rendelkezésre
álló garanciák alóli kivételt tartalmazó eljárások közül történő
választásra. ê 2005/85/EK (16)
preambulumbekezdés ð új szöveg (29)
Számos menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet a kérelmező belépésére irányuló döntést
megelőzően a tagállamok határain vagy tranzitzónáiban nyújtanak be. A
tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, ð hogy olyan elfogadhatósági és/vagy
érdemi vizsgálati eljárásokat biztosítsanak, amelyek lehetővé teszik a
határon vagy e helyszínek tranzitzónáiban benyújtott kérelmek elbírálását ï már létező eljárásaikat hozzáigazítsák a
határon lévő ilyen kérelmezők sajátos helyzetéhez. Közös szabályokat kell meghatározni az ilyen
helyzetekben alkalmazható, a kérelmezők számára általában rendelkezésre álló
garanciák alóli lehetséges kivételekre. A határon folytatandó eljárásokat
főként azon kérelmezők esetében kell alkalmazni, akik nem teljesítik
a tagországba való belépés feltételeit. ê 2005/85/EK (17)
preambulumbekezdés ð új szöveg (30)
A menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek megalapozottságának vizsgálatakor a fő szempont a
kérelmező biztonsága a származási országban. Amennyiben egy harmadik
ország biztonságos származási országnak tekinthető, a tagállamok azt
biztonságosnak nyilváníthatják, és egy adott kérelmező vonatkozásában
feltételezhetik annak biztonságát, kivéve, ha a kérelmező komoly, ennek ellentmondó
jelekre hívja fel a figyelmet. ê 2005/85/EK (18)
preambulumbekezdés (31)
Tekintettel a harmadik országok állampolgárainak és
hontalan személyeknek a menekültként való elismerésének terén elért
harmonizálás szintjére, közös feltételeket kell meghatározni a harmadik
országoknak biztonságos származási országgá nyilvánítására vonatkozóan. ê 2005/85/EK (19)
preambulumbekezdés Amennyiben a Tanács
meggyőződött arról, hogy egy adott származási ország vonatkozásában e
kritériumok teljesülnek, és ennek megfelelően azt felvette az ezen
irányelvnek megfelelően elfogadandó biztonságos származási országok közös
minimumlistájára, a tagállamok kötelesek az azon ország állampolgárságával
bíró személyek, illetve a korábban abban az országban szokásos tartózkodási
hellyel bíró hontalan személyek kérelmeit azon ország biztonságának
megdönthető vélelme alapján elbírálni. A biztonságos származási országgá nyilvánítás politikai
jelentőségének fényében, különös tekintettel az egyes származási országok
emberi jogi helyzete értékelésének hatására, valamint annak az Európai Unió
külkapcsolatok területén folytatott politikáira gyakorolt hatására, a lista
megállapítására vagy módosítására vonatkozó valamennyi döntést az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács hozza meg. ê 2005/85/EK (20)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (32)
Bulgária és Románia az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó ország
státuszából, valamint ezeknek az országoknak a taggá válás érdekében megtett
előrelépéséből következik, hogy ezeket az országokat az Európai
Unióhoz való csatlakozásuk időpontjáig ezen irányelv alkalmazásában biztonságos
származási országoknak kell tekinteni. ê 2005/85/EK (21)
preambulumbekezdés ð új szöveg (33)
Egy harmadik országnak az ezen irányelv céljából
való biztonságos származási országgá nyilvánítása nem jelent teljes garanciát
azon ország állampolgárainak biztonságára nézve. A minősítés alapjául
szolgáló értékelés természeténél fogva csak az adott országban fennálló
általános polgári, jogi és politikai körülményeket, valamint azt tudja
figyelembe venni, hogy az üldöztetésért, kínzásért vagy embertelen és megalázó
bánásmódért vagy büntetésért felelős személyeket felelősségre
vonják-e a gyakorlatban, ha megállapítják a felelősségüket az adott
országban. Ezért fontos, hogy amennyiben egy kérelmező alátámasztja, hogy komoly ð érvényes ï okok alapján az az ország az ő adott körülményei között nem
tekinthető biztonságosnak, az ország biztonságossá nyilvánítását a
továbbiakban az ő esete vonatkozásában nem lehet relevánsnak tekinteni. ê 2005/85/EK (22)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) ð új szöveg (34)
A tagállamok minden kérelmet érdemben vizsgálnak
meg, pl.
azaz értékelik, hogy a szóban
forgó kérelmező a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek
menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való
elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó
minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK irányelvvel
Ö a …/…/EU
irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] Õ összhangban Ö jogosult-e nemzetközi védelemre Õ menekültnek
minősülnek-e, kivéve, ha ezen irányelv másként
rendelkezik, különösen, ha ésszerűen feltételezhető, hogy egy másik
ország elvégzi a vizsgálatot, vagy megfelelő védelmet nyújt. A tagállamok
különösen akkor nem kötelesek elvégezni a menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem érdemi értékelését, amennyiben az első
menedékjogot nyújtó ország a kérelmezőnek menekültstátusztjogállást, vagy egyéb megfelelő
védelmet biztosított, és a kérelmezőt ez az ország visszafogadja. ê 2005/85/EK (23)
preambulumbekezdés ð új szöveg (35)
A tagállamok akkor sem kötelesek a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet érdemben elbírálni, ha a kérelmezőről –
a nemzeti jog által meghatározottak szerint egy harmadik országhoz
fűződő ð elégséges ï kapcsolata alapján – ésszerűen feltételezhető, hogy
abban a harmadik országban védelmet kérhet ð , továbbá megalapozottan vélhető,
hogy a szóban forgó ország be- vagy visszafogadja a kérelmezőt ï. A tagállamok ez alapján kizárólag akkor járhatnak el, ha ez a
kérelmező az érintett harmadik országban biztonságban lenne. A
kérelmezők másodlagos mozgásának elkerülése érdekében a tagállamoknak
közös elveket kell kidolgozniuk a harmadik országok biztonságosnak tekintésére
vagy nyilvánítására vonatkozóan. ê 2005/85/EK (24)
preambulumbekezdés ð új szöveg (36)
Továbbá, Eegyes,
különösen magas szintű emberi jogi és menekültvédelmi előírásokat
követő, európai harmadik országok tekintetében a tagállamok számára
lehetővé kell tenni, hogy az ilyen európai harmadik országból a
területükre belépő kérelmezők esetében a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmeket ne, vagy ne teljes egészében kelljen megvizsgálniuk.
Tekintettel a korlátozott vagy mellőzött
vizsgálatnak a kérelmezőre gyakorolt lehetséges hatására a biztonságos
harmadik ország elvének ilyen alkalmazását azokra a harmadik országokkal
kapcsolatos esetekre kell korlátozni, amelyek tekintetében a Tanács
meggyőződött arról, hogy az érintett harmadik ország biztonságára
vonatkozó, az ezen irányelvben meghatározott magas szintű előírások teljesülnek. A Tanács ebben e kérdésben az Európai
Parlamenttel folytatott konzultációt követően dönt. ê 2005/85/EK (25)
preambulumbekezdés Az ebben az irányelvben
meghatározott mindkét biztonságos harmadik ország elvre vonatkozó közös
előírások természetéből következően ezen elvek gyakorlati hatása
attól függ, hogy az érintett harmadik ország engedélyezi-e az érintett
kérelmező számára a területére való belépést. ò új szöveg (new) (37)
A biztonságos származási
ország és a biztonságos harmadik ország, valamint a biztonságos európai
harmadik ország fogalmának tagállami alkalmazásával kapcsolatos rendszeres
információcsere elősegítése, valamint a jövőben esetlegesen várható
további harmonizáció előkészítése érdekében a tagállamoknak értesíteniük
kell vagy időszakosan tájékoztatniuk kell a Bizottságot azon harmadik
országokról, amelyekre e fogalmakat alkalmazzák. ê 2005/85/EK (26)
preambulumbekezdés ð új szöveg (38)
A menekültstátuszjogállás ð vagy kiegészítő védelmi
jogállás ï visszavonása tekintetében a tagállamok biztosítják, hogy a menekültstátuszt ð nemzetközi védelmet ï élvező személyeket megfelelően tájékoztatják státuszuk
jogállásuk esetleges lehetséges
újbóli megvizsgálásáról, és lehetővé teszik számukra észrevételeik
benyújtását, mielőtt a hatóságok meghozzák kellően indokolt határozatukat a jogállás döntésüket
a státusz visszavonásáról. Ezek a garanciák
azonban mellőzhetők, ha a menekültstátusz megszüntetése nem áll
kapcsolatban azokkal a körülményekkel, amelyeken az elismerés alapult. ê 2005/85/EK (27)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) ð új szöveg (39)
Az Ö uniós Õ közösségi
jog egyik alapelvét tükrözi, hogy a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmekkel, ð a lezárást követően a kérelem
ismételt vizsgálatának megtagadásával kapcsolatos határozatok, valamint ï és a menekültstátusz
jogállás ð vagy a kiegészítő védelmi jogállás ï visszavonásával kapcsolatos döntések határozatok ellen
a Szerződés 234. cikke értelmében
bíróság előtti hatékony jogorvoslat tárgyát képezik. A jogorvoslat hatékonysága – a megfelelő
tények vizsgálatára is tekintettel – összességében az egyes tagállamok
közigazgatási és igazságügyi rendszerétől függ. ê 2005/85/EK (28)
preambulumbekezdés (40)
Az Európai Unió
működéséről szóló sSzerződés
72. 64 .
cikkének megfelelően ez az irányelv nem érinti a közrend fenntartásával,
illetve a belbiztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök
gyakorlását. ê 2005/85/EK (29)
preambulumbekezdés ð új szöveg (41)
Ez az irányelv nem érinti az [egy harmadik ország
állampolgára ð vagy hontalan személy ï által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására
vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló […/…/EU] rendelet (a dublini rendelet)] 2003.
február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet
hatálya alá tartozó, ð tagállamok közötti eljárásokat ï. ò új szöveg (42)
A […/…/EU] rendelet [a
dublini rendelet] hatálya alá tartozó kérelmezők számára hozzáférést kell
biztosítani az ezen irányelvben előírt alapelvekhez és garanciákhoz,
valamint a […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] szerinti különleges
garanciákhoz. ê 2005/85/EK (30)
preambulumbekezdés (43)
Ezen irányelv végrehajtását két évet meg nem haladó,
rendszeres időközönként értékelni kell. ê 2005/85/EK (31)
preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (44)
Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a menekültstátusz megadására és
visszavonására vonatkozó tagállami eljárási minimumszabályok megállapítását
a tagállamok nem tudják kellőképpen megvalósítani, és ezért az intézkedés
terjedelme és hatásai miatt az Ö uniós Õ közösségi
szinten jobban megvalósítható, az Ö Unió Õ Közösség
az Európai Unióról szóló
szerződés Szerződés 5. cikkében
megállapított szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozhat.
Az e cikkben megállapított arányosság elvének megfelelően ez az irányelv
nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket. ê 2005/85/EK (32)
preambulumbekezdés Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt,
az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3.
cikkével összhangban az Egyesült Királyság 2001. január 24-i levelében jelezte,
hogy ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában részt kíván venni. ê 2005/85/EK (33)
preambulumbekezdés Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt,
az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3.
cikkével összhangban Írország 2001. február 14-i levelében jelezte, hogy ezen
irányelv elfogadásában és alkalmazásában részt kíván venni. ò új szöveg (45)
Az Európai Unióról szóló
szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló
szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a
szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében
fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének (1) bekezdése
értelmében, valamint az említett cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, amíg az
Egyesült Királyság és Írország az említett jegyzőkönyv 4. cikkével összhangban
nem jelenti be azon szándékát, hogy ezen intézkedést el kívánja fogadni, az
Egyesült Királyságra és Írországra ez az intézkedés nem kötelező, és rájuk
nézve továbbra is a 2005/85/EK irányelv kötelező. ê 2005/85/EK (34)
preambulumbekezdés (46)
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió
működéséről szóló Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló
jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt e határozat
elfogadásában, az rá nézve nem kötelező erejű és nem alkalmazandó.és
azt nem köteles alkalmazni, ê 2005/85/EK (8)
preambulumbekezdés ð új szöveg (47)
Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető
jogokat, és szem előtt tartja különösen
az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. ðEzen irányelv biztosítani kívánja különösen
az emberi méltóság teljes mértékű tiszteletben tartását, és elő
kívánja mozdítani a Charta 1., 18., 19., 21., 23., 24. és 47. cikkének
alkalmazását, és ennek megfelelően kell végrehajtani. ï ò új szöveg (48)
Az irányelv nemzeti jogba
történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket
érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentősen módosult.
A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi
irányelvből következik. (49)
Ez az irányelv nem érinti
a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó, a II. melléklet B.
részében meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket. ê 2005/85/EK ð új szöveg ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. cikk Célkitűzés Ennek az irányelvnek a célja a tagállamokban a
menedékjog ð nemzetközi védelmi jogállás ï megadására és visszavonására vonatkozó ð közös ï minimumszabályok és
eljárásoki
szabályok megállapítása ð a …/…/EU irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] ï értelmében. 2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: a) „genfi egyezmény”: a menekültek
helyzetére vonatkozó, az 1967. január 31-i New York-i jegyzőkönyvvel
módosított 1951. július 28-i egyezmény; b) "menedékjog iránti kérelem": harmadik
ország állampolgára, vagy hontalan személy által benyújtott olyan kérelem,
amely a genfi egyezmény alapján valamely tagállam általi nemzetközi védelmet
igénylő kérelemként értelmezhető. Minden nemzetközi védelem iránti kérelmet
menedékjog iránti kérelemnek kell tekinteni, kivéve, ha a harmadik ország
állampolgára kifejezetten másfajta, külön kérelmezhető védelemért
folyamodik; ò új szöveg b) „kérelem”
vagy „nemzetközi védelem iránti kérelem”: harmadik országbeli állampolgár vagy
hontalan személy által tagállami védelem iránt benyújtott olyan kérelem, amely
menekültjogállás vagy kiegészítő védelmi jogállás iránti kérelemnek
tekinthető, amennyiben az érintett személy nem kér kifejezetten a
[…./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] hatályán kívüli egyéb,
külön kérelmezhető védelmet; ê 2005/85/EK ð új szöveg c) „kérelmező”
vagy ð „nemzetközi védelmet
kérelmező” ï menedékkérő:
harmadik ország olyan állampolgára, vagy olyan hontalan személy, akinek ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelme
tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot; ò új szöveg (d) „különleges
eljárási garanciákat igénylő kérelmező”: olyan kérelmező, akinek
kora, neme, szexuális irányultsága, nemi identitása, fogyatékossága, súlyos
testi vagy szellemi betegségei, poszttraumás zavarai, illetve kínzás, nemi
alapú erőszak, vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más
súlyos formájának következményei miatt különleges garanciákra van szüksége
ahhoz, hogy részesülhessen az ezen irányelvben előírt jogokból, valamint
eleget tehessen az abban foglalt kötelezettségeinek; ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg e d) „jogerős határozat”: döntés határozat
arról, hogy a harmadik ország állampolgára, vagy a hontalan személy részére a
menedékjogot ð vagy kiegészítő védelmet ï a 2004/83/EK
tanácsi irányelv […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] alapján megadják-e, és amely
ellen a továbbiakban az ezen irányelv V. fejezetében biztosított jogorvoslatnak
nincs helye, tekintet nélkül arra, hogy ez a jogorvoslat a kérelmező
számára lehetővé teszi-e az érintett tagállam területén maradást mindaddig,
amíg kérelmét el nem bírálták, figyelemmel az
ezen irányelv III. mellékletben foglaltakra; f e) „eljáró hatóság”: kvázi bírói testület vagy
közigazgatási szerv, amely a tagállamban a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem
megvizsgálására és annak tárgyában elsőfokú határozat meghozatalára
hatáskörrel rendelkezik, figyelemmel az I. mellékletben
foglaltakra; g f) „menekült”: harmadik ország
olyan állampolgára, vagy olyan hontalan személy, aki megfelel a genfi egyezmény 1. […./../EU] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] 2. cikkének d) pontjában cikkében meghatározott követelményeknek feltételeknek,
a 2004/83/EK irányelvben foglaltak szerint; ò új szöveg h) „kiegészítő
védelemre jogosult személy”: olyan harmadik országbeli állampolgár vagy
hontalan személy, aki teljesíti a […./../EU] irányelv [az elismerésről
szóló irányelv] 2. cikke f) pontjának követelményeit; i. „nemzetközi
védelmi jogállás”: egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy
menekültként vagy kiegészítő védelemre jogosult személyként való elismerése
valamely tagállam részéről; ê 2005/85/EK j g) „menekültstátusztjogállás”: egy harmadik országbeli állampolgára
vagy hontalan személy menekültként való elismerése valamely tagállam
részéről; ò új szöveg k) „kiegészítő
védelmi jogállás”: egy harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy
kiegészítő védelemre jogosult személyként való elismerése valamely
tagállam részéről; l) „kiskorú”:
egy 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan
személy; ê 2005/85/EK ð új szöveg m h) „kísérő nélküli kiskorú”:
ð a […./.../EU] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] 2. cikkének l) pontjában meghatározott
kiskorú ï az
a 18. életévét be nem töltött személy, aki jogszabály vagy szokás alapján
felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül érkezik a
tagállamok területére, vagy a belépését követően marad felügyelet
nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül, vagy a belépését követően marad felügyelet
nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; n i) „képviselő”: ð az a személy vagy szervezet, akit vagy
amelyet a hatáskörrel rendelkező testületek a kísérő nélküli kiskorú
törvényes gyámjaként a kísérő nélküli kiskorúnak az ezen irányelvben
előírt eljárások során történő támogatására és képviseletére jelölnek
ki azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermek mindenek fölött álló érdekét,
valamint szükség esetén jognyilatkozatot tehet a kiskorú nevében. Ha szervezet jár el képviselőként, ezen
irányelvvel összhangban ki kell jelölnie egy, a kiskorú törvényes gyámjának
feladatait ellátó személyt ï az a személy, aki a kísérő nélküli
kiskorút törvényes gyámként képviselő szervezet nevében jár el, az a
személy, aki a kiskorúak gondozásáért és jólétéért felelős nemzeti
szervezet nevében jár el, továbbá minden olyan megfelelő képviselet,
amelyet a kiskorú legfontosabb érdekeinek
szolgálatára jelöltek ki; o j) „a menekültstátusz ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonása”: az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságnak
azon határozata, amellyel valamely személy menekült jogállásátstátuszát
ð vagy kiegészítő védelmi
jogállását ï a […./../EU]
irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 2004/83/EK irányelv
értelmében visszavonja, megszünteti, vagy megújítását elutasítja; p k) „a tagállamban való maradás”:
azon tagállam területén – ideértve annak határát és tranzitzónáit is – való
maradás, amelyben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtották vagy elbírálják;. ò új szöveg q) „ismételt
kérelem”: a korábbi kérelem ügyében hozott jogerős határozat után
benyújtott további kérelem, ideértve azon eseteket is, amikor a kérelmező
kifejezetten visszavonta kérelmet, valamint azon eseteket is, amikor az eljáró
hatóság a 28. cikk (1) bekezdésével összhangban a kérelem hallgatólagos visszavonása
miatt azt elutasította. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg 3. cikk Hatály 1. Ezen irányelvet a tagállamok
területén, ideértve a határon ð , a felségvizeken ï vagy a tranzitzónákban benyújtott menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálására és a menekültstátusz
ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonására kell alkalmazni. 2. Ez az irányelv nem alkalmazható a tagállamok képviseleteihez benyújtott
diplomáciai vagy területi menedékjog iránti kérelmekre. 3. Amennyiben
a tagállamok olyan eljárást vezetnek be vagy alkalmaznak, amelyben a menedékjog
iránti kérelmek elbírálására mind a genfi egyezmény alapján, mind pedig a 2004/83/EK tanácsi irányelv 15. cikkében megállapított
körülmények alapján másfajta nemzetközi védelemre irányuló kérelemként sor
kerül, úgy az eljárás minden szakaszában ezen irányelv rendelkezéseit kell
alkalmazniuk. 3. 4. Mindezeken
túl aA
tagállamok jogosultak ezen irányelv rendelkezéseit olyan eljárásokban is
alkalmazni, amelyekben ð a […./.../EU] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] hatályán kívül eső ï másfajta nemzetközi védelemért benyújtott kérelmeket bírálnak el. 4. cikk Felelős Hatáskörrel
rendelkező hatóságok 1. A tagállamok valamennyi
eljárásra kijelölnek egy eljáró hatóságot, amely ezen irányelv rendelkezései, különösen a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9.
cikkben foglaltak szerint felelős a kérelmek
megfelelő elbírálásáért. ðA tagállamok biztosítják, hogy a fenti
hatóság megfelelő eszközökkel – ideértve kellő számú
szakszemélyzettel – rendelkezzen ahhoz, hogy ezen irányelvvel összhangban
elláthassa feladatait. ï A 343/2003/EK rendeletének 4.
cikke (4) bekezdése értelmében, adott tagállamban az ott bevándorlási
ellenőrzést végző másik tagállam illetékes hatóságaihoz benyújtott
menedékjog iránti kérelmet a benyújtás helye szerinti tagállam bírálja el. 2. Mindazonáltal, Aa tagállamok
előírhatják, hogy Ö az (1)
bekezdésben említett hatóságtól eltérő Õ hatóság az
alábbi esetekben más hatóság felelős, amennyiben a) ða […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet]
alapján bírálják el az eseteket és ï olyan eset elbírálására kerül sor, melynek során
azt vizsgálják, hogy másik államba küldjék-e a menedékkérőt, a
felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételekre és eljárásokra
vonatkozó szabályok szerint, mindaddig, amíg a megkeresett állam a menedékkérőt
át nem veszi, vagy a megkeresett állam a kérelem elbírálását, illetve a
kérelmező visszavételét meg nem tagadja; b) a kérelemről való
döntéshozatalra a nemzetbiztonsági rendelkezések figyelembevételével kerül sor,
feltéve, hogy az eljáró hatósággal
előzetesen konzultáltak abban a kérdésben, hogy a kérelmező a
2004/83/EK irányelv értelmében menekültnek minősül-e; c) előzetes
elfogadhatósági vizsgálatot kell lefolytatni a 32. cikk rendelkezései szerint,
feltéve, hogy a hatóság a korábbi kérelmet illetően hozzáféréssel rendelkezik a kérelmező iratanyagához; d) olyan eset elbírálására
kerül sor, amely a 35. cikk (1) bekezdésében foglalt eljárások hatálya alá
tartozik; b e) a 35.
ð 43 ï cikkben (2)–(5) bekezdésében előírt eljárás keretében a belépési engedély
ð megadására vagy ï foglalt eljárások hatálya alá vonás engedélyezésének
megtagadására kerül sor, az abban ezekben
a bekezdésekben meghatározott feltételekre is figyelemmel, ð valamint az eljáró hatóság véleménye
alapján. ï ; f) annak megállapításáról
van szó, hogy a kérelmező a tagállamba egy, a 36. cikk értelmezése szerinti biztonságos harmadik országból
szándékozik-e belépni, vagy ilyenből lépett-e be, az ebben a cikkben
meghatározott feltételekre figyelemmel. ò új szöveg 3. A
tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság megfelelően képzett
személyzettel rendelkezzen. E célból a tagállamok kezdő és adott esetben
nyomon követő képzést biztosítanak, amely tartalmazza a 439/2010/EU
rendelet 6. cikke (4) bekezdésének a)–e) pontjaiban felsorolt elemeket. A
tagállamok a 439/2010/EU rendelet által létrehozott Európai Menekültügyi
Támogatási Hivatal által megállapított és kifejlesztett képzést is figyelembe
veszik. ê 2005/85/EK 4. 3. A tagállamok biztosítják,
hogy amennyiben a (2) bekezdés rendelkezéseivel összhangban kijelölnek egy hatóságot hatóságok
kijelölésére kerül sor, úgy a
tagállamok biztosítják, hogy e az ilyen hatóságok
személyzete az ezen irányelv végrehajtása során teljesítendő feladatokhoz
megfelelő ismeretekkel rendelkezzen, illetve részesüljön az azokhoz
szükséges képzésben ezen irányelv gyakorlati végrehajtása
során kötelezettségeik teljesítéséhez megfelelő ismeretekkel rendelkezik,
illetve ahhoz megfelelő képzésben részesül. ò új szöveg 5. Az
egyik tagállam területén másik tagállam határellenőrzést vagy
bevándorlás-ellenőrzést végző hatóságaihoz benyújtott nemzetközi
védelem iránti kérelmeket azon tagállam vizsgálja meg, amelynek területén a
kérelmet benyújtották. ê 2005/85/EK ð új szöveg 5. cikk Kedvezőbb
rendelkezések A tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog megadására és
visszavonására vonatkozó eljárások tekintetében kedvezőbb szabályozást
léptethetnek hatályba, vagy tarthatnak hatályban, amennyiben ezek a szabályok
ezen irányelvvel összeegyeztethetőek. II. FEJEZET Alapelvek és garanciák 6. cikk Az eljáráshoz
való hozzáférés 1. A tagállamok megkövetelhetik,
hogy a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmeket személyesen, és/vagy az erre kijelölt helyen nyújtsák be, ð a (2), (3) és (4) bekezdés sérelme
nélkül ï. ò új szöveg 2. A
tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelmet benyújtani
kívánóknak ténylegesen lehetőségük legyen arra, hogy kérelmüket
mielőbb benyújtsák. 3. Ha
egy személy kinyilvánítja nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtására
irányuló szándékát, a tagállamok biztosítják, hogy e személyt a lehető
leghamarabb, de legfeljebb e nyilatkozat megtételétől számított 72 órán
belül kérelmezőként veszik nyilvántartásba. E célból a tagállamok
biztosítják, hogy az ilyen kérelmekkel valószínűsíthetően megkeresett
hatóságok személyzete megkapja a vonatkozó utasításokat és részesüljön a
szükséges képzésben. E bekezdés
végrehajtásakor a tagállamok figyelembe veszik az Európai Menekültügyi
Támogatási Hivatal által erre vonatkozóan kialakított iránymutatást. 4. Amennyiben
nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg
kérelmez nemzetközi védelmet, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi a (3)
bekezdésben megállapított 72 órás határidő tiszteletben tartását, a
tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy e határidőt 7 munkanapra
meghosszabbítják. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) 2. A
tagállamok biztosítják, hogy minden cselekvőképes nagykorú jogosult legyen
a saját nevében menedékjog iránti kérelmet benyújtani. 3. A
tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmező az általa eltartottak
nevében is benyújthatja a kérelmet. Ezekben az esetekben a tagállam biztosítja, hogy a
felnőtt korú eltartottak hozzájáruljanak a kérelem nevükben történő
benyújtásához; ellenkező esetben lehetővé kell tenni számukra, hogy
azt a saját nevükben nyújthassák be. A hozzájárulást a kérelem benyújtásával egyidőben, vagy
legkésőbb akkor kell megkövetelni, amikor a felnőtt korú eltartott
személyes meghallgatására sor kerül. 4. A
tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják, hogy a) melyek azok az esetek, amelyekben egy kiskorú a saját nevében nyújthatja be a kérelmet; b) melyek azok az esetek, amikor egy kísérő nélküli kiskorú
kérelmét a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti
képviselőnek kell benyújtania; c) melyek azok az esetek, amelyekben a
menedékjog iránti kérelem egyben egy nem házas kiskorú személy menedékjog
iránti kérelmének is minősül. 5. A
tagállamok biztosítják, hogy azok a hatóságok, amelyekhez a menedékjog iránti
kérelem benyújtásának szándékával
valószínűsíthetően fordulhatnak, megfelelő tájékoztatást tudjanak
adni az illető számára arról, hogy hogyan és hol nyújthat be ilyen
kérelmet, és/vagy megkövetelhetik, hogy ezek a hatóságok a kérelmet az
illetékes hatósághoz továbbítsák. ê 2005/85/EK 6.
cikk ð új szöveg 7. cikk Az eltartottak vagy kiskorúak nevében benyújtott kérelmek 1. 2. A
tagállamok biztosítják, hogy minden cselekvőképes nagykorú jogosult legyen
saját nevében menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet benyújtani. 2. 3. A
tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmező az általa eltartottak
nevében is benyújthatja a kérelmet. Ezekben az
esetekben a tagállam biztosítja, hogy a felnőtt korú eltartottak
hozzájáruljanak a kérelem nevükben történő benyújtásához; ellenkező
esetben lehetővé kell tenni számukra, hogy azt a saját nevükben
nyújthassák be. A hozzájárulást a kérelem benyújtásával
egyidőben, vagy legkésőbb akkor kell megkövetelni, amikor a
felnőtt korú eltartott személyes meghallgatására sor kerül. ð A hozzájárulás megkövetelése előtt
e személyek közül minden felnőttet bizalmas úton tájékoztatni kell a
vonatkozó eljárási következményekről, valamint azon jogáról, hogy külön
nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújthat be. ï ò új szöveg 3. A
tagállamok biztosítják, hogy a kiskorúak nemzetközi védelem iránti kérelmet
nyújthatnak be saját nevükben – amennyiben az érintett tagállam nemzeti joga
szerinti eljárásokban jogképességgel rendelkeznek –, illetve szüleik vagy egyéb
felnőtt hozzátartozóik, az érintett tagállam joga vagy nemzeti gyakorlata
alapján felügyeletükért felelős személy, illetve képviselő által. 4. A
tagállamok biztosítják, hogy a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv[10]
10. cikkében említett megfelelő szerveknek jogukban álljon nemzetközi
védelem iránti kérelmet benyújtani egy kísérő nélküli kiskorú nevében, ha
személyes helyzetének egyedi értékelése alapján e szervek úgy vélik, hogy a
kiskorú a […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] alapján védelemre
szorulhat. ê 2005/85/EK 6.
cikk ð új szöveg 5. 4. A
tagállamok nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják, hogy a) melyek azok az esetek, amelyekben egy
kiskorú a saját nevében nyújthatja be a kérelmet; b) melyek azok az esetek, amikor egy
kísérő nélküli kiskorú kérelmét a 25
17.
cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselőnek kell benyújtania; c) melyek azok az esetek, amelyekben a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem egyben egy nem házas kiskorú személy menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének is minősül. ò új szöveg 8. cikk Tájékoztatás és tanácsadás határátkelőhelyeken és idegenrendészeti
fogdákban 1.
A tagállamok biztosítják,
hogy a külső határokon működő idegenrendészeti létesítményekben
és határátkelőhelyeken – ideértve a tranzitzónákat is – hozzáférhető
legyen a nemzetközi védelem kérelmének lehetőségével kapcsolatos
tájékoztatás. Az eljárások említett helyeken történő igénybevételének
megkönnyítése érdekében a tagállamok rendelkeznek a szükséges tolmácsolásról. 2. A
tagállamok biztosítják, hogy a nemzetközi védelmet kérelmezők számára
tanácsadást és segítséget nyújtó szervezetek bejuthassanak a külső
határokon működő határátkelőhelyekre, ideértve a tranzitzónákat
is. A tagállamok szabályokat írhatnak elő az említett szervezetek e
területeken való tartózkodására vonatkozóan, és az említett helyekre
történő belépést a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaival
kötött megállapodástól tehetik függővé. ê 2005/85/EK ð új szöveg 9 7. cikk A tagállamban
maradás joga a kérelem elbírálásának ideje alatt 1. A kérelmezők részére
engedélyezni kell, hogy kizárólag az eljárás lefolytatása céljából a
tagállamban maradhassanak mindaddig, amíg az eljáró hatóság a III. fejezet
rendelkezései szerinti elsőfokú határozatot meg nem hozta. A tagállamban
maradás joga tartózkodási engedélyre nem jogosít eljáró hatóság. 2. A tagállamok ez alól csak akkor tehetnek kivételt, ha ð egy személy a 41. cikkben
említett ï az újabb ismételt kérelmet ð nyújt be ï a 32. és 34. cikk rendelkezéseinek
megfelelően tovább nem vizsgálják, vagy adott
esetben a személyt egy másik tagállam részére európai elfogatóparanccsal[11] összefüggő kötelezettség
keretében vagy egyéb alapon egy másik tagállam részére, illetve harmadik ország
részére ð – az érintett kérelmező származási
helye szerint ország kivételével – ï , illetve nemzetközi büntető bíróság vagy törvényszék részére
átadják vagy, illetve kiadják. ò új szöveg 3. Egy
tagállam a (2) bekezdés alapján csak akkor adhatja ki a kérelmezőt egy
harmadik ország számára, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok megbizonyosodtak
afelől, hogy a kiadatási határozat nem okoz az adott tagállam nemzetközi
kötelezettségeit sértő közvetlen vagy közvetett visszaküldést (refoulement). ê 2005/85/EK ð új szöveg 10 8. cikk A kérelmek
elbírálásának követelményei 1. A 23. cikk (4)
bekezdésének i) pontjában foglaltak sérelme nélkül
Aa tagállamok
biztosítják, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmeket nem utasítják elkerülnek
elutasításra, illetve nem
zárják ki kizárásra
az érdemi elbírálásból pusztán azon az alapon, hogy azokat nem a lehető
legrövidebb időn belül nyújtották be. ò új szöveg 2. A
nemzetközi védelem iránti kérelmek elbírálásakor az eljáró hatóság először
meghatározza, hogy a kérelmezők menekültnek minősülnek-e, és amennyiben
nem, meghatározza, hogy jogosultak-e kiegészítő védelemre. ê 2005/85/EK ð új szöveg 3. 2. A
tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság a menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmekről megfelelő vizsgálat után hozzon
határozatot. E célból a tagállamok
biztosítják, hogy a) a kérelmek elbírálására és a kérelmek
tárgyában történő határozathozatalra egyénileg, tárgyilagosan és
pártatlanul kerüljön sor; b) a pontos és naprakész információ beszerzésére
különböző forrásokból kerüljön sor, mint például ð az Európai Menekültügyi Támogatási
Hivataltól, ï az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától
(UNHCR) a menedékkérők ð kérelmezők ï származási országában, és ahol szükség esetén, az azon országokban uralkodó
általános helyzetről szóló információk, amelyeken
át a kérelem benyújtásának helye szerinti
államáig eljutottak; továbbá, hogy ezek az információk a kérelmek vizsgálatáért
és a döntéshozatalért felelős személyzet rendelkezésére álljanak; c) a
kérelmeket elbíráló és azokról határozatot hozó személyzet ismerje a
menedékjoggal és a menekültüggyel kapcsolatos vonatkozó rendelkezéseket; . ò új szöveg d) a kérelmeket elbíráló és azokról határozatot
hozó személyzet kapjon utasítást és lehetőséget arra, hogy szükség esetén
szakértői tanácsot kérjenek olyan sajátos kérdésekben, mint például az
egészségügyi, kulturális, vallási, gyermekeket és nemet érintő problémák. ê 2005/85/EK (kiigazított
szöveg) ð új szöveg 4. 3. Az V. fejezetben említett
hatóságok számára – az eljáró
hatóságonoknak,
vagy a kérelmezőn keresztül, vagy egyébként illetve egyéb úton – hozzáférést kell biztosítani
hozzá
kell férniük a (3)
(2)
bekezdés b) pontjában említett, a feladataik ellátásához szükséges általános
információkhoz. 5. 4. A tagállamok megállapíthatják a menedékjog
iránti kérelmek elbírálásához szükséges dokumentumok
fordításának szabályait. 11 9. cikk Az eljáró
hatóság határozatával szemben támasztott követelmények 1. A tagállamok biztosítják a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek ügyében hozott határozatok írásba foglalását. 2. A tagállamok biztosítják
továbbá, hogy egy ð menekült jogállásra és/vagy
kiegészítő védelmi jogállásra irányuló ï kérelem elutasítása esetén a határozat tartalmazza a ténybeli és
jogi indokolást, valamint írásbeli tájékoztatással kell szolgálnia arról is,
hogy az elutasító határozatot hogyan lehet megtámadni. A tagállamoknak nem kell indokolniuk
a menekültstátusz megadását elutasító határozatot abban az esetben, ha olyan
jogállást biztosítanak a kérelmező számára, amely a 2004/83/EK irányelv
rendelkezései értelmében a nemzeti vagy a közösségi jog szerint ugyanazokat
a jogokat és kedvezményeket biztosítja a számára, mint amelyek a
menekültstátusszal járnak. Az ilyen esetekben a tagállamoknak azt kell
biztosítaniuk, hogy a menekültstátusz megadását elutasító indokolás szerepeljen
a kérelmező iratanyagában, és hogy
kérésére a kérelmező abba betekinthessen. Mindezeken túl, Aa tagállamoknak
nem kell információt szolgáltatniuk az elutasító határozat írásbeli
megtámadásának módjáról olyan határozattal kapcsolatosan, mely vonatkozásában
annak lehetőségeiről a kérelmezőt egy korábbi stádiumban akár
írásban, akár a számára hozzáférhető elektronikus úton már tájékoztatták. 3. A 76. cikk (23) bekezdéséneke alkalmazásában,
és ha a kérelem azonos ténybeli alapon nyugszik, a tagállamok valamennyi
eltartottra kiterjedően egyetlen határozatot hozhatnak ð , feltéve, hogy ez az egyik
kérelmezővel kapcsolatban nem hoz nyilvánosságra olyan sajátos
körülményeket, amelyek veszélyeztetik érdekeit, különösen a nemen, szexuális
irányultságon, nemi identitáson és/vagy koron alapuló üldözést érintő
estekben ï 12 10. cikk A menedékkérőket ð nemzetközi védelmet
kérelmezőket ï megillető garanciák 1. Tekintettel a III. fejezetben
megállapított eljárásokra, a tagállamok valamennyi menedékjogot ð nemzetközi védelmet ï kérelmező számára biztosítják az alábbi garanciákat: a) a kérelmezőt
menedékkérőt
tájékoztatni kell a lefolytatandó
eljárásról, az eljárásbeli jogaikról és kötelezettségeiről, valamint a kötelezettségei
nem teljesítésének, illetve a hatóságokkal való együttműködés megtagadásának nem
működésnek az esetleges következményeiről tájékoztatni
kell, olyan nyelven, amelyetről
ð megért vagy ï ésszerűen feltételezhetően,
hogy azt megérti. Tájékoztatást
kell kapnia az időkeretről és eszközökről,
amelyek a 2004/83/EK irányelv
[…./../EK] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] 4. cikkében említett
bizonyítékok benyújtására vonatkozó kötelezettségének teljesítéséhez a
rendelkezésére állónak határidőrőlidőkeretről,
és eszközökről ð , valamint a kérelem kifejezett vagy
hallgatólagos visszavonásának következményeiről ï . Ezt a tájékoztatást olyan megfelelő
időben kell megadni, hogy a kérelmező
menedékkérő
gyakorolhassa az ezen irányelvben garantált jogait, és eleget tehessen a 1311. cikkben
foglalt kötelezettségeinek; b) szükség esetén tolmácsolást kell
biztosítani a kérelmező számára ügyéneke
a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz való beterjesztéséhez. A tagállamok
legalább abban az esetben szükségesnek tekintik ezt a szolgáltatást, amikor az eljáró hatóság
a kérelmezőt a 12. és 13. 14., 15., ð 16., 17. és 34. ï cikk szerinti meghallgatásra idézik
be beidézi, és a megfelelő
kommunikációt e szolgáltatás nélkül nem lehet biztosítani. Ilyenkor és más
olyan esetekben is, amikor az hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság
beidézi a kérelmezőt, ea
szolgáltatások költségeit az állam viseli; c) a kérelmezőtől
menedékkérőtől
nem lehet megtagadni annaka
lehetőségéet,
hogy kapcsolatba lépjen az ENSZ Menekültügyi
Főbiztosságával UNHCR-rel vagy ð az adott tagállam nemzeti joga szerint
a nemzetközi védelmet kérelmezők számára jogi tanácsadást biztosító más
szervezetekkel ï más, a tagállam területén, a tagállammal kötött
megállapodás alapján a UNHCR nevében működő szervezettel; ò új szöveg d) A
kérelmezőktől, és adott esetben jogi tanácsadóiktól nem lehet
megtagadni a 10. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett információhoz való
hozzáférést, amennyiben az eljáró hatóság a kérelmük ügyében hozott határozat
céljából figyelembe veszi az említett információkat. ê 2005/85/EK ð új szöveg e d) a kérelmezőt
menedékkérőt
ésszerű időn belül tájékoztatni kell az eljáró hatóság által ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme ügyében hozott határozatról. Ha a kérelmezőt
jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, a tagállamok választhatják azt, hogy a menedékkérő ð nemzetközi védelmet
kérelmező ï helyett a jogi vagy egyéb tanácsadó részére kézbesítik az
eljáró hatóság határozatoát; f e) a menedékkérőt
ð kérelmezőt ï – amennyiben nem segíti, vagy nem képviseli jogi vagy egyéb tanácsadó, vagy ha a költségmentes jogi segítségnyújtás nem
áll rendelkezésre – olyan nyelven kell tájékoztatni az
eljáró hatóság határozatának döntésének
eredményéről, amelyet ð megért vagy ï ésszerűen
feltételezhetően megért nek
megértése a menedékkérőről ésszerűen feltételezhető.
A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a 119. cikk (2)
bekezdésének rendelkezései szerint az elutasító határozatot hogyan lehet
írásban megtámadni. 2. Tekintettel az V. fejezetben
meghatározott eljárásokra, a tagállamok biztosítják, hogy minden menedékkérőt ð kérelmezőt ï az e cikk (1) bekezdésének b), c) ð , d) ï és e
d)
pontjában említettel azonos garanciák illetnek meg. 13 11. cikk A menedékkérők ð nemzetközi
védelmet ï kérelmezők kötelezettségei 1. ðA tagállamok arra kötelezik a nemzetközi
védelmet kérelmezőket, hogy működjenek együtt a hatáskörrel
rendelkező hatóságokkal személyazonosságuk, valamint az […/…/EU] irányelv
[az elismerésről szóló irányelv] 4. cikkének (2) bekezdésében említett
egyéb tényezők meghatározása céljából.ï A tagállamok a kérelem elbírálásához
menekültügyi
eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, az hatáskörrel rendelkező illetékes
hatósággal való együttműködésre vonatkozóan
ð más kötelezettségeket is
előírhatnak ï kötelezhetik a kérelmezők számára menedékkérőket. 2. A tagállamok előírhatják
különösen, hogy a) a menedékkérők
ð kérelmezők ï kötelesek bejelentkezni az
illetékes hatáskörrel
rendelkező hatóságoknál, vagy előttük személyesen
megjelenni, akár haladéktalanul, akár egy meghatározott időpontban; b) a menedékkérőknek
ð kérelmezők ï kötelesek átadni át
kell adniuk a birtokukban levő, a menedékjog
iránti kérelmek elbírálásához szükséges dokumentumokat, például pl.
útleveleiket; c) a menedékkérők
ð kérelmezők ï kötelesek tájékoztatni az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságokat
mindenkori lakhelyükről vagy címükről, továbbá a legrövidebb
időn belül azok megváltozásáról. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a
kérelmező minden értesítést csak az általa legutóbbiként megadott tartózkodási lakóhelyén
vagy címén vehet át; d) az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok
átkutathatják a kérelmezőt és/vagy a nála levő tárgyakat, ð feltéve, hogy az átkutatást azonos
nemű személy végzi ï ; e) az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok
fényképet készíthetnek a kérelmezőről; illetve f) az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóságok felvételt készíthetnek rögzíthetik
a kérelmező szóbeli nyilatkozatairólt,
feltéve, hogy őt erről előzetesen tájékoztatták. 14 12. cikk Személyes
meghallgatásra beidézett személyek 1. Mielőtt az eljáró
hatóságok határozatot hoznak, a menedékkérő
ð kérelmező ï számára lehetővé kell tenni, hogy a
menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmét személyes meghallgatás során
terjessze elő egy, a nemzeti jog értelmében a meghallgatás levezetésére
jogosult személy előtt. ð A nemzetközi védelem iránti kérelmet
érdemét érintő meghallgatásokat az eljáró hatóság személyzetének kell
levezetnie. ï A tagállamok a személyes
meghallgatást minden, a 6. cikk (3) bekezdésében említett eltartott felnőtt számára
is lehetővé tehetik. ò új szöveg Amennyiben nagy számú
harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez
nemzetközi védelmet, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi, hogy az eljáró
hatóság időben lefolytassa a kérelem érdemi tartalmáról folytatott
meghallgatásokat, a tagállamok előírhatják, hogy e meghallgatások
lefolytatásában ideiglenesen más hatóság személyzete is részt vehet. Ilyen
esetekben az említett hatóság személyzetét előzőleg részesítik a
szükséges képzésben, amely kiterjed a 439/2010/EU irányelv 6. cikke (4)
bekezdésének a)–e) pontjaiban, valamint ezen irányelv 18. cikkének (5)
bekezdésében felsorolt kérdésekre. Amennyiben egy személy
eltartottjai nevében nyújtott be nemzetközi védelem iránti kérelmet, minden
érintett nagykorúnak lehetőséget kell nyújtani személyes meghallgatásra. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg A tagállamok nemzeti jogszabályaikban
meghatározhatják azokat az eseteket, amikor biztosítani kell a kiskorú
személyes meghallgatását. 2. A kérelem érdemét
érintő személyes meghallgatás mellőzhető az alábbi
esetekben: a) az eljáró hatóságnak elegendő
bizonyíték áll rendelkezésére ahhoz, hogy elismerő határozatot hozzon ð a menekültjogállás tekintetében ï; vagy b) az eljáró hatóság már
meghallgatta a kérelmezőt annak érdekében, hogy a 2004/83/EK irányelv 4. cikke (2) bekezdése értelmében segítséget nyújtson a
kérelmezőnek kérelme benyújtásához, és az ehhez szükséges lényegi információk
előterjesztéséhez; vagy c) az eljáró hatóság a
kérelmező által szolgáltatott információk teljes körű vizsgálata
alapján megállapította, hogy a kérelem megalapozatlan azokban az esetekben,
amelyekre a 23. cikk (4) bekezdésének a), c), g), h) és j) pontjaiban
foglalt körülmények vonatkoznak. 3. A személyes meghallgatás
mellőzhető az alábbi esetekben is: b) ha az ésszerűen nem kivitelezhető,
különösen, ha az ð eljáró ï illetékes hatóságnak
az a véleménye szerint, hogy a kérelmező
rajta kívül álló tartós ok miatt alkalmatlan a meghallgatásra, vagy nincs
meghallgatható állapotban. Kétség esetén ð az eljáró hatóság orvos szakértőt
kér fel annak megállapítására, hogy a kérelmezőt a személyes
meghallgatásra alkalmatlanná vagy képtelenné tevő állapot átmeneti vagy
állandósult ï a tagállamok orvosi, vagy pszichológusi igazolást
követelhetnek meg. Amennyiben a b)
pont alapján vagy adott esetben
Ö nem folytatják
le a kérelmező személyes meghallgatását Õ a
tagállam az e bekezdésre való hivatkozással nem hallgatja meg a
kérelmezőt, ésszerű erőfeszítéseket kell tenni
annak érdekében, hogy a kérelmező vagy az eltartott további információkat
tudjon szolgáltatni. 3. 4. E cikk alapján a személyes
meghallgatás mellőzése nem akadályozhatja az eljáró hatóságot a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelemre vonatkozó határozat meghozatalában. 4. 5.. A személyes meghallgatásnak
a (2) bekezdés b) és
c) pontja, valamint a (3) bekezdés
alapján való elmaradása nem befolyásolhatja hátrányosan az eljáró hatóság
határozatát. 5. 6. Tekintet
nélkül Eltekintve
a 28. 20.
cikk (1) bekezdésében foglaltaktólra,
a tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelemre vonatkozó határozat meghozatala során figyelembe vehetik azt a tényt,
hogy a kérelmező nem jelent meg a személyes meghallgatáson, kivéve, ha
alapos okkal szolgál távolmaradására. 15 13. cikk A személyes
meghallgatásra vonatkozó követelmények 1. A személyes meghallgatásra
főszabály szerint a családtagok jelenléte nélkül kerül sor, kivéve, ha az
eljáró hatóság úgy ítéli meg, hogy a megfelelő vizsgálathoz szükséges a
családtagok jelenléte is. 2. A személyes meghallgatást
olyan körülmények között kell lefolytatni, amelyek biztosítják a megfelelő
titoktartást. 3. A tagállamok megfelelő
intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a személyes meghallgatásra olyan
körülmények között kerüljön sor, amelyekben a kérelmezők átfogóan
előadhatják kérelmük benyújtásának okait. Ennek érdekében, a tagállamok a) biztosítják, hogy a meghallgatást
végző személy megfelelő
képes legyen felkészültséggel
rendelkezzen
a kérelem hátterében álló személyes ð és ï vagy általános
körülmények figyelembevételérehez,
lehetőség szerint beleideértve a kérelmező kulturális
gyökereit ð, nemét, szexuális irányultságát, nemi
azonosságát ï vagy ð a […/…/EU] irányelv [a befogadási
feltételekről szóló irányelv] 22. cikkének értelmében vett ï kiszolgáltatott helyzetét
sérülékenységét
is, illetve ò új szöveg b) lehetőség
szerint biztosítják, hogy a kérelmezőt azonos nemű személy hallgassa
meg, amennyiben az érintett kérelmező ezt kéri; ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg c b) olyan ð hozzáértő ï tolmácsot választanak ki, aki képes megfelelően kommunikálni a
kérelmezővel és a meghallgatást végző személlyel. A kommunikáció nyelvekéntranak
nem feltétlenül
kell a kérelmező által
előnyben részesített olyan nyelvenet kell választani zajlania,
Ö kivéve Õ amelyet
a menedékkérő előnyben részesít, ha van más
olyan nyelv is, amelyetről
ésszerűen feltételezhetően,
hogy a menedékkérő kérelmező azt megérti,
és amelyen érthetően képes
kommunikálni képes. ðLehetőség szerint a tagállamok a
kérelmezővel azonos nemű tolmácsot biztosítanak, amennyiben a
kérelmező ezt kéri ï; ò új szöveg d) biztosítják,
hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem érdemi részéről szóló
meghallgatást végző személy ne viseljen katonai vagy bűnüldözési
egyenruhát; e) biztosítják,
hogy a kiskorúakkal végzett meghallgatások gyermekbarát módon történjenek. ê 2005/85/EK 4. A tagállamok szabályozhatják
azokat a feltételeket, amelyek mellett harmadik személyek részt vehetnek a
személyes meghallgatáson. 5. Ezt a cikket a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti meghallgatásra
is alkalmazni kell. ò új szöveg 16. cikk A személyes meghallgatás tartalma A nemzetközi védelem
iránti kérelem érdemi részéről tartott személyes meghallgatás alkalmával
az eljáró hatóság biztosítja, hogy a kérelmező megfelelő
lehetőséget kap arra, hogy a […./../EU] irányelv [az elismerésről
szóló irányelv] 4. cikkével összhangban a lehető legteljesebben ismertesse
a kérelme alátámasztásához szükséges elemeket. Ez magában foglalja annak
lehetőségét, hogy magyarázattal szolgálhasson a nyilatkozataiban
esetlegesen szereplő hiányosságok, és/vagy következetlenségek vagy
ellentmondások indokolására. ê 2005/85/EK 14. cikk A
személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv szerepe az eljárásban 1. A
tagállamok biztosítják, hogy minden személyes meghallgatásról írásbeli
jegyzőkönyv készüljön, amely tartalmazza legalább a 2004/83/EK irányelv 4.
cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerinti
lényeges információkat a kérelemről a kérelmező előadásában. 2. A
tagállamok azt is biztosítják, hogy a kérelmezők megfelelő
időben betekinthessenek a személyes meghallgatásról készült írásbeli
jegyzőkönyvbe. Ahol a betekintésre csak
az eljáró hatóság határozatának meghozatala után van lehetőség, a
tagállamok biztosítják, hogy a kérelmezők a jegyzőkönyvbe a
lehető legrövidebb időn belül betekinthessenek annak érdekében, hogy
a fellebbezést időben elkészíthessék és benyújthassák. 3. A tagállamok megkövetelhetik a személyes
meghallgatásról készült írásbeli jegyzőkönyv tartalmának kérelmező
általi jóváhagyását. Amennyiben a kérelmező a
személyes meghallgatásról készült írásbeli jegyzőkönyv tartalmának
jóváhagyását megtagadja, a megtagadás indokolását be kell vezetni a
kérelmező iratanyagába. A kérelmező részéről az
írásbeli jegyzőkönyv jóváhagyásának megtagadása nem akadálya annak, hogy
az eljáró hatóság a kérelem tárgyában határozatot hozzon. 4. (4)
Ezt a cikket a 12. cikk (2) bekezdésének b)
pontja szerinti meghallgatásra is alkalmazni kell. ò új szöveg 17. cikk A személyes meghallgatásokról készített felvételek és jegyzőkönyv 1. A
tagállamok biztosítják, hogy minden személyes meghallgatásról alapos, minden
lényeges elemre kiterjedő jegyzőkönyv készüljön. 2. A
tagállamok előírhatják a személyes meghallgatás hang- vagy audiovizuális
felvételét. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a személyes
meghallgatásról készített felvételét mellékeljék a jegyzőkönyvhöz. 3. A tagállamok
biztosítják, hogy a kérelmező a személyes meghallgatás végén vagy az
eljáró hatóság határozatának meghozatala előtt meghatározott
határidőn belül észrevételeket tehessen és/vagy magyarázattal
szolgálhasson a jegyzőkönyvben szereplő félrefordítások vagy
félreértések tekintetében. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a
kérelmezőt – szükség esetén tolmács segítségével – teljes mértékben
tájékoztatták a jegyzőkönyv tartalmáról. A tagállamok ezt követően a
kérelmező jóváhagyását kérik a jegyzőkönyv tartalmát illetően. A tagállamoknak nem kell
a kérelmező jóváhagyását kérniük a jegyzőkönyv tartalma tekintetében,
ha a meghallgatásról a (2) bekezdéssel összhangban felvételt készítettek, és ha
a felvétel a V. fejezetben említett eljárásokban bizonyítékként elfogadható. 4. Amennyiben
a kérelmező megtagadja a személyes meghallgatásról készült
jegyzőkönyv tartalmának jóváhagyását, a megtagadás indokolását be kell
vezetni a kérelmező iratanyagába. Az eljáró hatóság a
kérelem tárgyában akkor is határozatot hozhat, ha a kérelmező nem hagyja
jóvá a jegyzőkönyv tartalmát. 5. Az
eljáró hatóság határozathozatala előtt a kérelmezők számára
hozzáférést kell biztosítani a jegyzőkönyvhöz, és adott esetben a
felvételhez. 18. cikk Orvosi jelentések 1. A
tagállamok engedélyezik, hogy a kérelmező orvosi vizsgálatot végeztessen
el annak érdekében, hogy a múltban elszenvedett üldöztetéssel vagy súlyos
sérelemmel kapcsolatos állításainak alátámasztására orvosi igazolást
nyújthasson be az eljáró hatósághoz. A tagállamok megkövetelhetik, hogy a
kérelmező az e cikk szerinti jogiról történő tájékoztatásától
számított ésszerű határidőn belül nyújtsa be az eljáró hatóságnak az
orvosi vizsgálat eredményeit. Amennyiben a kérelmező a fenti
határidőn belül nem nyújtja be az orvosi vizsgálat eredményeit és ezt nem
tudja kellően indokolni, az nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban,
hogy nemzetközi védelem iránti kérelme ügyében határozatot hozzon. 2. Az
(1) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben az eljáró hatóság úgy véli, hogy okkal
feltételezheti, hogy a kérelmező poszttraumás stressz zavarok, múltban
elszenvedett üldöztetés vagy súlyos sérelem miatt nem képes vagy korlátozottan
képes a meghallgatásra és/vagy pontos és koherens állítások megtételére,
biztosítja, hogy a kérelmező beleegyezésével orvosi vizsgálatot
végezzenek. Az ilyen orvosi vizsgálaton való részvétel kérelmező általi
megtagadása nem akadályozza meg az eljáró hatóságot abban, hogy nemzetközi
védelem iránti kérelme ügyében határozatot hozzon. 3. A
tagállamok vonatkozó rendelkezéseket írnak elő annak biztosítására, hogy
pártatlan és képzett orvosi szakértelem álljon rendelkezésre a (2) bekezdésben
említett orvosi vizsgálatok céljából. 4. A
tagállamok további szabályokat és rendelkezéseket írnak elő a kínzással,
valamint a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáival
járó – e cikk alkalmazása tekintetében releváns – tünetek felismerése és
dokumentálása céljából. 5. A
tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv alapján a kérelmezők
meghallgatását végző személyek megfelelő képzésben részesülnek a
kínzás és azon orvosi problémák tüneteinek felismerése tekintetében, amelyek
negatívan befolyásolják a kérelmező meghallgatásra való képességét. 6. Az
(1) és (2) bekezdésben említett orvosi vizsgálatok eredményeit az eljáró
hatóság értékeli a kérelem egyéb elemeivel együtt. 19. cikk Költségmentes jogi és eljárási segítségnyújtás az első fokú
eljárásokban 1. A
tagállamok biztosítják, hogy kérelem esetén költségmentes jogi és eljárási
tájékoztatást nyújtanak a kérelmezők számára a III. fejezetben előírt
első fokú eljárásokban. Ez magában foglalja legalább az eljárással
kapcsolatos tájékoztatást a kérelmező sajátos körülményei fényében,
valamint elutasító határozat esetén az elutasítás okának ténybeli és jogi magyarázatát. 2. A
költségmentes jogi és eljárási tájékoztatásra a 21. cikkben megállapított
feltételek vonatkoznak. 20. cikk Költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet a fellebbviteli
eljárásokban ê 2005/85/EK 15.
cikk (2) bekezdés ð új szöveg 1. Az eljáró hatóság elutasító
határozata esetében Aa
tagállamok kérelemre költségmentes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet
biztosítanak a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint
ð az V. fejezetben előírt
fellebbviteli eljárásokban. Ez magában foglalja legalább az előírt
eljárási iratok összeállítását, valamint a kérelmező képviseletében a
bíróság vagy elsőfokú bíróság előtti meghallgatáson való részvételt. ï ò új szöveg 2. A
tagállamok a III. fejezetben előírt első fokú eljárásokban is
biztosíthatnak költségmentes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet. Ebben
az esetekben a 19. cikk nem alkalmazandó. 3. A
tagállamok előírhatják, hogy a költségmentes jogi segítségnyújtást és
képviseletet nem adják meg, ha a bíróság nem lát reális esélyt a kérelmező
által benyújtott kérelem pozitív elbírálására. Ebben az esetben a
tagállamok biztosítják, hogy a jogi segítségnyújtást és képviseletet önkényesen
nem korlátozzák, a kérelmezőt pedig semmi nem akadályozza abban, hogy
hatékonyan igénybe vegye az igazságszolgáltatást. 4. A
költségmentes jogi segítségnyújtásra és képviseletre a 21. cikkben megállapított
feltételek vonatkoznak. 21. cikk A költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás, valamint a költségmentes
jogi segítségnyújtás és képviselet igénybevételének feltételei 1. A
tagállamok előírhatják, hogy a 19. cikkben említett jogi és eljárási
tájékoztatást, valamint a 20. cikkben említett jogi segítségnyújtást és képviseletet
nem kormányzati szervezetek, köztisztviselők vagy az állam egyéb szakosodott
szolgálatai vehetik igénybe. ê 2005/85/EK 15.
cikk (kiigazított szöveg) ð új szöveg 1. A
tagállamok a menedékkérők számára engedélyezik, hogy a menedékjog
iránti kérelemmel kapcsolatos ügyeiket illetően saját költségükön,
hatékony módon, egy, a nemzeti jogszabályok szerint elfogadott vagy
engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultáljanak. 2. 3. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban
előírhatják, hogy ð a 19. cikkben említett költségmentes
jogi és eljárási tájékoztatás, valamint ï Ö a 20. cikkben
említett Õ költségmentes jogi
segítségnyújtás és/vagy képviselet
igénybevételére a) az V. fejezet rendelkezéseivel összhangban kizárólag
bíróság vagy törvényszék előtt folyó eljárásokban van lehetőség, nem
pedig a nemzeti jog szerinti másodfokú, vagy felülvizsgálati eljárásokban,
beleértve a másodfokú, vagy felülvizsgálati tárgyalást követően a
fellebbezés újratárgyalását is; és/vagy a b) kizárólag azok számára van
lehetőség, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi forrással; és/vagy b c) kizárólag a nemzeti jog által
kifejezetten a menedékkérők ð nemzetközi védelmet
kérelmezők ï segítésére és képviseletére kijelölt jogi vagy egyéb tanácsadókon
Ö által nyújtott
szolgáltatásokon Õ keresztül van
lehetőség; d) kizárólag az
előreláthatóan sikeres kimenetelű fellebbezés vagy felülvizsgálat
esetén van lehetőség. A tagállamok biztosítják, hogy a d)
pont szerinti jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet nem korlátozzák
önkényesen. 3. 4. A tagállamok szabályokat
állapíthatnak meg a ð 19. cikk alapján történő jogi és
eljárási tájékoztatásra, valamint ï az Ö 20. cikk
szerinti Õ ilyen
jogi segítségnyújtásra és/vagy
képviseletre vonatkozó kérelmek benyújtásával és elbírálásával kapcsolatban 4. 5. Ezen felül a tagállamok a) anyagi és/vagy időbeli korlátozásokat
állapíthatnak meg ð a 19. cikkben említett térítésmentes
jogi és eljárási tájékoztatás biztosítására és ï az Ö 20. cikkben
említett Õ költségmentes jogi
segítségnyújtás és/vagy képviselet igénybevételére, feltéve, hogy ezek nem
korlátozzák önkényesen a ð jogi és eljárási tájékoztatáshoz,
valamint ï jogi segítségnyújtáshoz és/vagy
képviselethez való hozzáférést; b) előírhatják, hogy a munkadíj és
egyéb költségek tekintetében a kérelmezőkkel szembeni elbánás nem lehet
kedvezőbb, mint a saját állampolgáraik részére a jogi segítségnyújtás
kapcsán általában tanúsított elbánás. 5. 6. A tagállamok
megkövetelhetik a költségek részleges vagy teljes visszafizetését, amennyiben a
kérelmező anyagi helyzete jelentősen fellendül, vagy amennyiben a
kérelmező hamis információi alapján került sor a költségkedvezmény
megállapítására. ê 2005/85/EK 15.
cikk (1) bekezdés (kiigazított szöveg) ð új szöveg 22. cikk Jogi segítségnyújtáshoz vagy képviselethez való jog az eljárás
valamennyi szakaszában 1. A kérelmezők számára lehetővé kell tenni,
hogy A
tagállamok a menedékkérők
számára
engedélyezik, hogy a ð nemzetközi védelem iránti ï a menedékjog iránti
kérelmükkelemmel kapcsolatos ügyeiket illetően
Ö saját
költségükön Õ ,
hatékonyan konzultálhassanak módon,
egy, a nemzeti jogszabályok szerint elfogadott vagy
engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadóval az eljárás valamennyi fázisában, – ideértve az
elutasító határozatot követő szakaszt is – hatékonyan konzultáljanak. ò új szöveg 2. A
tagállamok engedélyezhetik, hogy egy nem kormányzati szervezet jogi
segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítson a nemzetközi védelmet
kérelmezők számára a III. és az V. fejezetben előírt eljárásokban. ê 2005/85/EK ð új szöveg 23 16. cikk A jogi
segítségnyújtás és képviselet terjedelme 1. A tagállamok kötelesek
biztosítani, hogy az a nemzeti jogszabályok szerint elfogadott vagy
engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó, és aki a nemzeti jogszabályok szerint segíti
vagy képviseli a menedékkérőt ð nemzetközi védelmet
kérelmezőt ï a nemzeti jogszabályok szerint,
hozzáférhessen a kérelmező iratanyagában levő ð – a hozott vagy meghozandó határozat
alapjául szolgáló – ï olyan információkhoz, amelyet az V. fejezetben említett hatóságok
megvizsgálhatnak, amennyiben ezek az információk a kérelem elbírálása
szempontjából lényegesek. A tagállamok kivételt tehetnek, ha az információ,
vagy forrásának hozzáférhetővé tétele feltehetően veszélyeztetné a
nemzetbiztonságot, az információt szolgáltató szervezetek, illetve személyek,
vagy az érintett személy biztonságát, vagy veszélyeztetné a tagállam menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmeket elbíráló illetékes hatóságának vizsgálati érdekeit,
vagy a tagállamok nemzetközi kapcsolatait. Ilyen esetekben a tagállamok: ò új szöveg a) a biztonsági
ellenőrzésen átesett jogi vagy egyéb tanácsadó, vagy legalább a nemzeti
jog alapján a kérelmezőt e konkrét célból képviselni jogosult szakosodott
állami szolgálatok számára hozzáférést biztosítanak a kérdéses információkhoz
vagy forrásokhoz, amennyiben az információk relevánsak a kérelem elbírálása
vagy a nemzetközi védelem visszavonásáról szóló határozat meghozatala
tekintetében; ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg b) Öbiztosítja Õ a kérdéses
információkhoz vagy forrásokhoz való hozzáférést az V. fejezetben említett
hatóságok részére kell biztosítani, kivéve, ha a hozzáférést nemzetbiztonsági okok
eleve kizárják. 2. A tagállamok biztosítják,
hogy az
kérelmezőt segítő vagy
képviselő a jogi vagy egyéb
tanácsadó, aki segíti vagy képviseli a menedékkérőt,
a kérelmezővel folytatott konzultáció céljából beléphessen zárt
területekre, pl. például
idegenrendészeti fogdákba vagy
tranzitzónákba, ð a […/…/EU] irányelv [a befogadási
feltételekről szóló irányelv] 18. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és
(7) bekezdésével összhangban ï. A belépés kizárólag annyiban korlátozható,
amennyiben az – a nemzeti jogszabályok alapján – a terület biztonsága,
rendje, vagy üzemeltetése szempontjából, illetve a kérelem hatékony
megvizsgálásának biztosítása érdekében szükséges, feltéve, hogy ez a
megszorítás nem jelenti a jogi vagy egyéb tanácsadó belépésének súlyos
korlátozását, illetve nem vezet annak
ellehetetlenítéséhez. ò új szöveg 3. A
tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a nemzeti
jogszabályok szerint engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó kísérje el a
személyes meghallgatásra. ê 2005/85/EK ð új szöveg 4. 3. A tagállamok
szabályozhatják a jogi vagy egyéb tanácsadók jelenlétét az eljárás során
tartott valamennyi személyes meghallgatáson, az e cikkben vagy a 2517. cikk (1)
bekezdésének b) pontjában foglaltak sérelme nélkül. 4. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kérelmezőt a nemzeti jogszabályok
szerint engedélyezett jogi vagy egyéb tanácsadó jogosult a személyes
meghallgatásra elkísérni. A tagállamok megkövetelhetik a kérelmező
jelenlétét a személyes meghallgatáson akkor is, ha a nemzeti jogszabályok
szerint jogi vagy egyéb tanácsadó képviseli, továbbá megkövetelhetik, hogy a
kérelmező személyesen adjon választ a feltett kérdésekre. ð A 25. cikk (1) bekezdése b) pontjának
sérelme nélkül, ï aA
jogi vagy egyéb tanácsadó távolléte nem akadályozza az
hatáskörrel rendelkező illetékes
hatóságot abban, hogy lefolytassa
a kérelmező személyes meghallgatását
a
kérelmezővel lefolytassa. ò új szöveg 24. cikk A különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezők 1.
A tagállamok biztosítják,
hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőket
kellő időben felismerik. E célból a tagállamok alkalmazhatják a
[…/…/EU] irányelv [a befogadási feltételekről szóló irányelv] 22.
cikkében előírt mechanizmust. A tagállamok e cikk
alkalmazását akkor is biztosítják, ha az eljárás későbbi szakaszában
nyilvánvalóvá válik, hogy a kérelmező különleges eljárási garanciákat
igényel. 2.
A tagállamok
megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a különleges
eljárási garanciákat igénylő kérelmezők elegendő időt és
megfelelő támogatást kapjanak kérelmük elemeinek lehető legteljesebb,
és valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékkal történő ismertetésére. Amennyiben az eljáró
hatóság úgy véli, hogy a kérelmező kínzásnak, nemi erőszaknak. vagy a
pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának esett
áldozatul, a 31. cikk (6) bekezdése és a 32. cikk (2) bekezdése nem
alkalmazandó. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg 25 17. cikk A kísérő
nélküli kiskorúak részére biztosított garanciák 1. Az ebben az irányelvben
megállapított valamennyi eljárás tekintetébentiszteletben
tartásával, valamint a 14.
ð , 15., 16., ï és 17. 12.
és 14.
cikkekben
foglaltak sérelme nélkül a tagállamok kötelesek: a) a lehető legrövidebb időn belül
intézkedni annak érdekében, hogy a menedékjog iránti kérelem elbírálása ügyében
képviselő képviselje és/vagy
segítse a kísérő nélküli kiskorút ðannak érdekében , hogy részesülhessen az
ezen irányelvben előírt jogokból és eleget tehessen az abban előírt
kötelezettségeinek ï. ðE képviselőnek megfelelő
szakértelemmel kell rendelkeznie a gyermekgondozás területén, és feladatait a
gyermek mindenek fölött álló érdekének elvével összhangban kell ellátnia. ï Ez a képviselő a […/…/EU]
irányelvben [a befogadási feltételekről szóló irányelv] a
menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK irányelv[12]
19. cikkében
említett képviselő is lehet. b) biztosítani,
hogy a képviselőnek tájékoztathassa a kísérő nélküli kiskorút a
személyes meghallgatás jelentőségéről és esetleges
következményeiről, és adott esetben arról, hogyan készüljön fel a személyes
meghallgatásra. A tagállamok ð biztosítják, hogy ï a meghallgatáson egy a
képviselő ð és/vagy jogi tanácsadó, illetve a
nemzeti jog által ilyennek elfogadott egyéb tanácsadó ï is a
meghallgatáson jelen legyenlehet, kérdéseket Ö tehessen
fel Õ tehet
fel, valamint
kifejhesse észrevételeit, észrevételeket tehet
a meghallgatást vezető személy által biztosított keretek között. A tagállamok megkövetelhetik a kísérő nélküli
kiskorú jelenlétét a személyes meghallgatáson akkor is, ha képviselője
jelen van. 2. A tagállamoknak nem kell
képviselőt kijelölniük, ha a kísérő nélküli kiskorú: a) minden valószínűség szerint ð betölti a 18. életévét ï nagykorúságát eléri
mielőtt az elsőfokú határozat meghozatalára sor kerül;
vagy b) költségmentesen megbízhat
egy saját választása szerinti jogi vagy a nemzeti jogszabályok szerint
engedélyezett egyéb tanácsadót a képviselő fent meghatározott
teendőinek ellátására; vagy c) házasságot kötött, vagy korábban házas volt. 3. A
tagállamoknak 2005. december 1-jén hatályos törvényekkel és rendeletekkel
összhangban továbbá akkor sem kell képviselőt kijelölniük, ha a
kísérő nélküli kiskorú 16. életévét betöltötte, vagy ennél idősebb, kivéve, ha képtelen képviselő
nélkül intézni a menedékjog iránti kérelmével kapcsolatos ügyeket. 3. 4. A tagállamok biztosítják,
hogy a) amennyiben ezen irányelv 12.,
13. és 14. 14., 15., ð 16., ï 17. és ð 34. ï cikke alapján a kísérő nélküli kiskorút menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelme ügyében személyesen
hallgatják meg meghallgatására kerül sor,
a meghallgatást olyan személy végezzefolytassa
le, aki rendelkezik a
kiskorú különleges szükségleteinek megfelelő szakértelemmel rendelkezik; b) a kiskorúak különleges szükségletei
tekintetében speciális tudással rendelkező ügyintéző készítse
elő az eljáró hatóság számára a döntést a kísérő nélküli kiskorú menedékjog
iránti kérelme ügyében. ò új szöveg 4. A
kísérő nélküli kiskorúak, valamint a képviselő számára díjmentesen
biztosítani kell a 19. cikkben említett jogi és eljárási információkat a
nemzetközi védelmi jogállás IV. fejezet alapján történő visszavonására
vonatkozó eljárások tekintetében is. ê 2005/85/EK ð új szöveg 5. A tagállamok a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálása során orvosi vizsgálatot is igénybe vehetnek
a kísérő nélküli kiskorú életkorának meghatározásához ð , amennyiben a tagállamoknak a
kísérő nélküli kiskorú által tett általános nyilatkozatok vagy egyéb
vonatkozó bizonyítékok után is kétségük marad a kérelmező életkora
felől . Amennyiben az
orvosi vizsgálat után is maradnak fenn kétségek, a tagállamok feltételezik,
hogy a kérelmező kiskorú ï. ò új szöveg Az orvosi vizsgálatokat
az egyén méltóságának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett kell végezni,
a kevésbé tolakodó jellegű vizsgálat kiválasztásával. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg Azokban az esetekben, amikor orvosi vizsgálatra
kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy: a) a kísérő nélküli kiskorút a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének elbírálása előtt olyan nyelven, amelyetről ésszerűen feltételezhető, hogy
azt megérti,
tájékoztatják arról a lehetőségről,
hogy életkorát orvosi vizsgálattal is
megállapíthatjáknak meghatározására orvosi vizsgálattal
is sor kerülhet. A tájékoztatásnak információt kell
tartalmaznia a vizsgálati módszerrőlre,
valamint az orvosi vizsgálat eredményének a menedékjog
ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem elbírálását illető
lehetséges következményeirőle vonatkozóan a menedékjog iránti
kérelem elbírálását illetően, valamint annak a
következményeirőle
vonatkozóan, ha a kísérő nélküli kiskorú megtagadja
az orvosi vizsgálaton való részvételt; b) a kísérő nélküli kiskorú és/vagy
képviselője hozzájárul ahhoz, hogy az
érintett kiskorú életkorának meghatározása érdekében az
orvosi vizsgálatotnak
Ö végezzenek Õ elvégzéséhez
az
érintett kiskorú életkorának meghatározása érdekében való
; illetve c) a ð nemzetközi védelem ï menedék iránti kérelem
elutasítására nem kerülhet sor kizárólag azon az alapon, hogy a kísérő
nélküli kiskorú nem vetette alá magát ezen orvosi vizsgálatnak. Az a tény, hogy egy kísérő nélküli kiskorú
megtagadta az ilyen orvosi vizsgálaton való részvételt, nem akadályozza meg az
eljáró hatóságot abban, hogy döntsön a kísérő nélküli kiskorú menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmének ügyében határozatot hozzon. ò új szöveg 6. A
20. cikk (3) bekezdése, a 31. cikk (6) bekezdése, a 32. cikk (2) bekezdése, a
33. cikk (2) bekezdésének c) pontja, a 38. cikk és a 43. cikk nem alkalmazandó
a kísérő nélküli kiskorúakra. ê 2005/85/EK 7. 6. E cikk alkalmazása során
a tagállamok elsődlegesen a gyermek érdekeit szem előtt tartva
kötelesek eljárni. ê 2005/85/EK ð új szöveg 26 18. cikk Őrizet 1. A tagállamok senkit sem tarthatnak őrizetben kizárólag azon az
alapon, hogy az érintett ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmet nyújtott be. ðAz őrizetben tartás okainak és
feltételeinek, valamint az őrizetben tartott nemzetközi védelmet
kérelmezők számára biztosított garanciáknak összhangban kell lenniük a
[…/…/EU] irányelvvel [a befogadási feltételekről szóló irányelv] ï . 2. Egy menedékkérő ð nemzetközi védelmet
kérelmező ï őrizetben tartása esetén a tagállamok ð – a […/…/EU] irányelvvel [a befogadási
feltételekről szóló irányelv] összhangban – ï biztosítják a gyors bírósági felülvizsgálat lehetőségét. 27 19. cikk Eljárás a
kérelem visszavonása esetén 1. Abban az esetben, ha a tagállamok nemzeti jogukban rendelkeznek a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelem kifejezett visszavonásának lehetőségéről,
amennyiben a menedékkérő ð kérelmező ï kifejezetten visszavonja a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmét, a tagállamok biztosítják, hogy
az eljáró hatóság az eljárás megszüntetéséről vagy a kérelem
elutasításáról határozatot hoz. 2. A tagállamok dönthetnek úgy
is, hogy az eljáró hatóság az ügyben határozat meghozatala nélkül szünteti meg
a menekültügyi eljárást. Ebben az esetbenzen
esetekben a tagállamok biztosítják, hogy az eljáró
hatóság a kérelmező iratanyagában feljegyzést
készít a megszüntetésről feljegyzést készít. 28 20. cikk Eljárás a
kérelem hallgatólagos visszavonása vagy a kérelemtől való elállás esetén 1. Amennyiben ésszerűen feltételezhető, hogy egy menedékkérő ð nemzetközi védelmet
kérelmező személy ï hallgatólagosan visszavonta kérelmét, vagy attól elállt, a tagállamok
biztosítják, hogy az eljáró hatóság határozatot
hoz – azon az alapon, hogy a kérelmező nem
valószínűsítette a menekültként való elismerés 2004/83/EK irányelvben foglalt feltételeit –
az eljárás megszüntetéséről, vagy ð – amennyiben az eljáró hatóság a személyes
meghallgatást és a kérelemnek a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] 4. cikke alapján történő érdemi megvizsgálását követően a
kérelem megfelelő érdemi vizsgálata alapján megalapozatlannak ítéli a
kérelmet, ï a kérelem elutasításáról határozatot hoz. A tagállam feltételezheti, hogy a kérelmező
hallgatólagosan visszavonta ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmét, vagy attól elállt, különösen, ha meggyőződött arról, hogy: a) a menedékkérő
nem válaszolt azokra a felszólításokra, hogy szolgáltasson a kérelme
elbírálásához – a 2004/83/EK […./../EU] irányelv [az elismerésről szóló irányelv] 4.
cikke alapján – lényeges információkat, vagy nem jelent meg a 14., 15., ð 16. ï és 17. 12., 13. és 14.
cikkben megállapított személyes meghallgatáson, kivéve, ha a kérelmező
ésszerű időn belül bizonyítja, hogy a távolmaradását rajta kívül álló
körülmények okozták; b) a
menedékkérő ismeretlen helyre távozott, vagy
engedély nélkül eltávozott a lakóhelyéről, illetve őrizetének
helyéről, és ésszerű időn belül nem lépett kapcsolatba az
illetékes hatósággal, vagy ésszerű időn belül nem teljesítette jelentkezési,
vagy egyéb együttműködési kötelezettségét. E rendelkezés végrehajtása érdekében a tagállamok
határidőket vagy iránymutatásokat határozhatnak meg. 2. A tagállamok biztosítják,
hogy jogosult ügyének újbóli megnyitását
kérelmezni az a kérelmező, aki az
e cikk (1) bekezdésében említett, az eljárás megszüntetéséről szóló
határozat meghozatalát követően újra jelentkezik az
hatáskörrel rendelkező illetékes
hatóságnál azt követően, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett, az eljárás megszüntetéséről szóló
határozat meghozatalára sor került, jogosult az eljárás folytatását
kérelmezni, ð vagy olyan új kérelmet jogosult
benyújtani, amelyre nem alkalmazzák a 40. és 41. cikkben említett
eljárást ï kivéve, ha kérelmét a 32. és 34. cikk alapján
vizsgálják. A tagállamok meghatározhatnak olyan, ð legalább egyéves ï határidőt is, amelynek lejártát követően a kérelmező
ügyének újrafelvételére már nincs lehetőség ð vagy az új kérelmet ismételt
kérelemként lehet kezelni és arra a 40. és 41. cikkben említett eljárást kell
alkalmazni ï . A tagállamok biztosítják, hogy ilyen esetekben a visszaküldés tilalma elvének megsértésével nem
utasítják ki a kérelmezőt kiutasítása során, a visszaküldés
tilalma elvének betartásával járnak el. A tagállamok lehetőséget biztosíthatnak az
eljáró hatóság számára, hogy az újból megindított eljárás során, a kérelem
elbírálását abban a szakaszában folytassa, ahol az megszakadt. ò új szöveg 3. E
cikk nem sérti a …/…/EU rendelet [a dublini rendelet] alkalmazását. ê 2005/85/EK ð új szöveg 29 21. cikk Az ENSZ
Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerepe 1. A tagállamok lehetővé teszik az UNHCR számára, hogy: a) hogy beléphessen a
ð nemzetközi
védelmet kérelmezőkhöz ï menedékkérőhöz akkor
is, ha a menedékkérőt fogva tartják, vagy ha ð a határon, illetve ï repülőtér, vagy kikötő nemzetközi
tranzitzónájában tartózkodik; b) hogy az egyéni menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelemmel kapcsolatos információkról, az eljárás
menetéről és a meghozott határozatokról tájékoztatást kaphasson,
amennyiben ehhez a menedékkérő
ð kérelmező ï hozzájárul; c) hogy a genfi
egyezmény 35. cikke alapján gyakorolt felügyeleti joga keretében az
hatáskörrel rendelkező illetékes
hatóságok előtt kifejezésre juttathassa
véleményét a menedékjog ð nemzetközi védelem iránti ï egyedi kérelmekkel kapcsolatban az eljárás bármely szakaszában a
véleményének hangot adjon. 2. Az (1) bekezdés alkalmazandó
arra a szervezetre is, amelyek az érintett tagállammal kötött megállapodás
alapján ezen tagállam területén az UNHCR nevében működik. 30 22. cikk Információgyűjtés
egyedi esetekben Az egyedi esetek megvizsgálása során a
tagállamok számára tilos: a) a menedékjog ð nemzetközi védelem ï megadására vonatkozó egyedi kérelemmel kapcsolatos információnak vagy a kérelem benyújtása tényének kiszolgáltatása
azon
ténynek az menedékkérő
állítólagos üldöző(k)je (üldözői) ð vagy a súlyos sérelem állítólagos
elkövetője (elkövetői) ï számára való közvetlen
felfedése,
hogy ezirányú kérelem benyújtására került sor; b) az állítólagos
üldöző(k)től ð vagy a súlyos sérelem állítólag
elkövetőjétől (elkövetőitől) ï oly módon megszerezni bármely információt, amely azt eredményezné,
hogy az említettek közvetlen tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett
kérelmező kérelmet nyújtott be, továbbá amely a kérelmező és/vagy
eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási országban élő
családtagjainak szabadságát és biztonságát veszélyeztetné. III. FEJEZET Az elsőfokú eljárás I. szakasz 31 23. cikk Vizsgálati
eljárás 1. A tagállamok a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmeket vizsgálati eljárásban dolgozzák fel a II. fejezetben foglalt
alapelvekkel és garanciákkal összhangban. 2. A tagállamok biztosítják, hogy – a megfelelő és teljes vizsgálat
követelményeinek sérelme nélkül – az ilyen eljárások a lehető legrövidebb
időn belül lezáruljanak. ò új szöveg 3. A
tagállamok biztosítják, hogy az eljárást a kérelem benyújtásától számított hat
hónapon belül lefolytatják. A tagállamok legfeljebb
hat hónappal meghosszabbíthatják e határidőt, amennyiben a) összetett
ténybeli és jogi kérdéseket érintő ügyről van szó; b) nagy számú
harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez
nemzetközi védelmet, ami a gyakorlatban lehetetlenné teszi, az eljárás hat
hónapos határidőn belüli lefolytatását; c) a késedelem
egyértelműen annak tudható be, hogy a kérelmező nem tett eleget a 13.
cikk szerinti kötelezettségeinek. A tagállamok elnapolhatják
az eljárás lezárását, amennyiben a származási országban fennálló bizonytalan,
várhatóan ideiglenes helyzet miatt ésszerűen nem várható el, hogy az
eljáró hatóság az e bekezdésben megállapított határidőn belül hozzon
határozatot. ê 2005/85/EK ð új szöveg 4. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben hat hónapon belül
nem kerül sor határozathozatalra, úgy az érintett kérelmezőt a) tájékoztatják
a késedelemről; ð és ï vagy b) kérésére kérelmére
tájékoztatást
kap tájékoztatják
ð a késedelem okairól, valamint ï arról, hogy mennyi időn belül várható határozat
kérelme ügyében a határidőről, amelyen belül
kérelme ügyében határozat meghozatalára számíthat. Az ilyen tájékoztatás
nem jelent kötelezettséget a tagállam számára az érintett kérelmező felé,
hogy a jelzett határidőn belül a határozatot meghozzák. ò új szöveg A (3) bekezdésben
megállapított határidőn belüli határozathozatal elmulasztásának következményeit
a nemzeti joggal összhangban határozzák meg. ê 2005/85/EK ð új szöveg 5. 3. A tagállamok – a II.
fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban – elsőbbséget
biztosíthatnak ð egy nemzetközi védelem iránti
kérelem ï elbírálásának,azoknak
a vizsgálatoknak , vagy
meggyorsíthatják azokat a vizsgálatokat, amelyekben a kérelem megalapozottnak
tűnik, vagy a kérelmezőnek különleges igényei vannak ò új szöveg a) ha a kérelem
valószínűsíthetően megalapozott; b) amennyiben a
kérelmező a […/…/EU] irányelv [a befogadási feltételekről szóló
irányelv] 22. cikke értelmében kiszolgáltatott helyzetben van, vagy különleges
eljárási garanciákra van szüksége, különös tekintettel a kísérő nélküli
kiskorúakra; c) egyéb
esetekben, a (6) bekezdésben említett kérelmek kivételével. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg 6. 4. Ezen felül
Aa tagállamok
elrendelhetik, hogy a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban a
vizsgálati eljárásokat elsőbbséget élvezzenek vagy
azokat ð a 43. cikkel összhangban ï gyorsítva ð és/vagy a határon ï folytassák le, ha: a) a kérelmező, benyújtott kérelmében
és az általa előterjesztett tények tekintetében a 2004/83/EK tanácsi irányelvvel
a …/…/EU irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] szerinti menekültként ð vagy kiegészítő védelemre
jogosultként ï való elismerés szempontjából csak irreleváns vagy kevés relevanciával bíró
információkat közölt; vagy b) a kérelmező a
2004/83/EK irányelv alapján egyértelműen nem minősül menekültnek vagy
egy tagállamban sem jogosult menekültstátuszra; vagy c) a menedékjog iránti
kérelem megalapozatlannak minősül: b i) mivel a kérelmező ezen irányelv értelmében a
29., 30. és 31. cikk szerinti
biztonságos származási országból származik, vagy ii. mert az ország, amely
nem tagállam, a kérelmező szempontjából biztonságos harmadik országnak
minősül a 28. cikk (1) bekezdésében
foglaltak sérelme nélkül; vagy c c) a kérelmező félrevezette a
hatóságokat a személyazonosságára, illetve állampolgárságára vonatkozó hamis
információ szolgáltatásával, vagy hamis dokumentumok benyújtásával, illetve
olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek
hátrányosan befolyásolhatták volna a határozathozatalt; vagy e) a kérelmező újabb, menedékjog
iránti kérelmet nyújtott be más személyi adatokkal; vagy d f) a kérelmező
személyazonosságát, vagy állampolgárságát nem valószínűsítette, vagy
feltételezhető, hogy személyazonosító vagy úti okmányát – amely segíthetett volna
személyazonossága, illetve állampolgársága megállapításában –
rosszhiszeműen megsemmisítette, vagy eldobta; vagy e g) a kérelmező összefüggéstelen, ellentmondásos,
ð egyértelműen hamis vagy
nyilvánvalóan ï valószínűtlen, ð a származási országból származó
ellenőrzött információknak kellően ellentmondó ï vagy elégtelen
nyilatkozatokat tett, amiaival
világossá tette, hogy kérelme nem meggyőző annak tekintetében, hogy a 2004/83/EK
irányelvben a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] ð értelmében minősülhet-e
menekültnek vagy kiegészítő védelemre jogosult személynek ï említett
üldöztetése tekintetében; vagy h) a kérelmező ismételt
kérelmet nyújtott be, amelyben nem szolgáltatott a származási országára, az
ottani helyzetére, vagy saját különleges körülményeire vonatkozó újabb,
lényeges tényeket; vagy i. a kérelmező
ésszerű ok nélkül késlekedett kérelme benyújtásával, bár módja lett volna
azt korábban benyújtani; vagy f j) a kérelmező kizárólag azért
nyújt be kérelmet, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa egy olyan korábbi vagy
közelgő határozat végrehajtását, amely a kiutasítását eredményezné; vagy k) a kérelmező alapos
ok nélkül nem teljesítette a 2004/83/EK irányelv 4. cikkének (1) és (2)
bekezdésében, vagy az ezen irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) és b)
pontjában, valamint 20. cikke (1) bekezdésében
foglalt kötelezettségeit; vagy l) a menedékkérő a
tagállam területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen
hosszabbította meg és alapos ok nélkül nem jelentkezett a hatóságoknál és/vagy
a határátlépés körülményeire is tekintettel a menedékjog iránti kérelmet nem nyújtotta be a lehető legrövidebb
időn belül; vagy g m) a kérelmező
menedékkérő
ð súlyos okokból ï veszélyt ð jelenthet ï jelent
a tagállam nemzetbiztonságára vagy közrendjére; vagy a kérelmezőt a
nemzeti jogszabályokban meghatározott komoly közbiztonsági vagy közrendvédelmi
okokból kitoloncolták.;
vagy n) a kérelmező
megtagadja az ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettség teljesítését, melyre a
közösségi és/vagy a nemzeti jogszabály
kötelezi; vagy o) a menedékjog iránti
kérelmet olyan, nem házas kiskorú nyújtotta be, akire a 6. cikk (4) bekezdése
c) pontjának rendelkezései vonatkoznak, azt követően, hogy a
felügyeletéért felelős szülő vagy szülők menedékjog iránti kérelmét elutasították, és a kérelemben nem
szolgáltatott saját különleges körülményeire vagy származási országának
helyzetére vonatkozó újabb, lényeges elemeket. ò új szöveg 7. A
tagállamok megfelelő és teljes vizsgálatot biztosító ésszerű
határidőket állapítanak meg a (6) bekezdésnek szerinti elsőfokú
eljárásban hozott határozatok elfogadására. 8. A
nemzetközi védelem iránti kérelemnek az ország területére való szabálytalan
belépést követő vagy a határon – ideértve a tranzitzónát is – történő
benyújtása, illetve az okmányok hiánya vagy hamisított okmányok felhasználása
önmagában nem vonja automatikusan maga után a (6) bekezdésben említett első
fokú eljárás alkalmazását. ê 2005/85/EK 24. cikk Különös
eljárások 1. A tagállamok ezen felül az alábbi – a II.
fejezet alapelvei és garanciái alól kivételt képező – különös eljárásokról
rendelkezhetnek: a) előzetes elfogadhatósági eljárás, amelynek
célja a IV. szakasz hatálya alá tartozó esetek megvizsgálása; b) olyan eljárások, amelyek célja az V. szakasz
hatálya alá tartozó esetek megvizsgálása. 2. A tagállamok eltérést engedhetnek meg a VI.
szakasz tekintetében is. ê 2005/85/EK 28.
cikk (kiigazított szöveg) ð új szöveg 32. cikk Megalapozatlan
kérelmek 1. A 27. 19.
és 20.
cikkekben
foglaltak sérelme nélkül a tagállamok csak akkor
minősíthetnek egy menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet megalapozatlannak, ha az eljáró hatóság azt
állapította meg, hogy a kérelmező
menedékkérő
a 2004/83/EK
irányelv […/…/EU] [az
elismerésről szóló irányelv]
értelmében nem felel meg a menekültstátuszhoz előírt
feltételeknek minősül
ð a nemzetközi védelmemre jogosultnak ï. 2. A fFentieken kívül a
tagállamok – amennyiben nemzeti joguk így rendelkezik – nyilvánvalóan
megalapozatlannak tekinthetik a kérelmet az ezen irányelv
23. cikk (4) bekezdése b) pontjában felsorolt esetben is, valamint
azon megalapozatlannak
minősülő menedékjog iránti
kérelmekem
azon esetéeiben
is,
amelyekre
esetében megvalósul ezen
irányelv a 23. 31. cikk (64) bekezdésének ð a)–f) ï a) és c)–o) pontjaiban felsorolt körülmények egyike nak
valamelyike vonatkozik. ê 2005/85/EK ð új szöveg II. Szakasz 33 25. cikk Elfogadhatatlan
kérelmek 1. Azokon az eseteken
túlmenően, amikor nem kerül sor egy
kérelem egy menedékjog iránti kérelem
elbírálására
a 343/2003/EK
[…/…./EU] rendelettel [a dublini rendelet]
összhangban történő megvizsgálására szerint nem kerül sor,
a tagállamok akkor sem kötelesek azt megvizsgálni, hogy a menedékkérő
kérelmező a 2004/83/EK irányelv
…./../EU irányelv
[az elismerésről szóló irányelv]
értelmében menekültnek ð nemzetközi védelemre jogosultnak ï minősülhet-e, ha egy menedékjog
iránti kérelem e cikk értelmében elfogadhatatlannak
minősül. 2. A tagállamok e cikk
értelmében ð csak akkor ï minősíthetik elfogadhatatlannak minősíthetik
a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet, ha: a) a kérelmező részére más tagállam már
menekültstátuszt jogállást
adott; b) a kérelmező esetében olyan ország
minősül a 35 26.
cikk értelmében az első menedék országának, amely nem tagállam; c) a kérelmező esetében olyan ország
minősül a 38 27.
cikk értelmében biztonságos harmadik országnak, amely nem tagállam; d) a kérelmező részére
más olyan alapon engedélyezték az érintett tagállamban maradást, melynek eredményeként a kérelmező a
menekültstátusszal járó jogokkal és kedvezményekkel egyenértékű státuszt
élvez a 2004/83/EK irányelv értelmében; e) a kérelmező részére más olyan
alapon engedélyezték az érintett tagállam területén maradást, amely a
státuszának megállapítása ügyében folyó, a
d) pontban meghatározott eljárás eredményéig védi őt a visszaküldés ellen; d f) ð ismételt kérelemnek minősül az
olyan kérelem, amely esetében nem merültek fel új körülmények vagy tények, vagy
a kérelmező nem adott elő ilyeneket annak megvizsgálásával
kapcsolatban, hogy a kérelmező az […/…/EU] [az elismerésről szóló
irányelv] értelmében menekültnek vagy kiegészítő védelemre jogosult
személynek minősül-e ï a kérelmező a jogerős határozatot
követően azonos kérelmet nyújtott be; e g) a kérelmező egy eltartottja
menedékjog iránti kérelmet nyújtott be azt követően, hogy a 76. cikk (23) bekezdésével
összhangban hozzájárult ahhoz, hogy az ügye az ő nevében benyújtott
menedékjog iránti kérelem részét képezze, és nincs az eltartott személy
helyzetére vonatkozó olyan tény, amely a külön kérelmet indokolná. ò új szöveg 34. cikk Az elfogadhatósági meghallgatás különös szabályai 1. Mielőtt
a tagállamok határozatot hoznának egy kérelem elfogadhatatlannak
minősítéséről, lehetővé teszik a kérelmezők számára, hogy
kifejtsék nézeteiket a 33. cikkben említett okok sajátos körülményeikre
történő alkalmazásáról. E célból a tagállamok személyes meghallgatást
végeznek a kérelem elfogadhatóságának elbírálása céljából. A tagállamok ez alól
csak a 42. cikkel összhangban, az ismételt kérelmek esetében tehetnek kivételt. 2. Az
(1) bekezdés nem sérti a …/…/EU rendelet [a dublini rendelet] 5. cikkének
alkalmazását. 3. A
tagállamok biztosítják, hogy a kérelem elfogadhatósága tekintetében tartott
meghallgatást végző személy ne viseljen katonai vagy bűnüldözési
egyenruhát. ê 2005/85/EK ð új szöveg III. Szakasz 35 26. cikk Az első
menedék országának elve Egy adott ð nemzetközi védelmet
kérelmező ï menedékkérő esetében
egy ország akkor tekinthető az első menedék országának, ha a) ez az ország a kérelmezőt
menekültként ismerte el és a kérelmező még mindig igénybe veheti ezt a
védelmet, vagy b) a kérelmező ebben az országban
egyébként,
elegendő védelmet élvez, beleértve a visszaküldés tilalmának elvét isa
elleni védelmet is, feltéve, hogy ez az ország őt
visszafogadja. Az első menedék országa elvének egy adott
ð nemzetközi védelmet
kérelmező ï menedékkérő
különleges körülményei tekintetében való alkalmazása során a tagállamok
figyelembe vehetik a 2738. cikk (1) bekezdésében foglaltakat. ðA kérelmezőnek lehetőséget kell
biztosítani arra, hogy megtámadja az első menedék országa elvének
különleges körülményei tekintetében való alkalmazását. ï ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) 27. cikk A
biztonságos harmadik ország elve 1. A tagállamok csak akkor
alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az illetékes hatóságok
meggyőződtek arról, hogy a menedékkérőnek az érintett harmadik
országban az alábbi elvekkel összhangban levő bánásmódban részesül: a) az életét és a szabadságát nem
fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz
tartozás vagy politikai meggyőződés miatt; b) a genfi egyezménnyel összhangban
tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét; c) tiszteletben tartják a nemzetközi jog
azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem
utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak
lenne kitéve; illetve d) a menekültstátusz kérelmezésének
lehetősége biztosított, és a menekültstátusz megadása esetén biztosított a
genfi egyezménnyel összhangban való védelem. 2. A biztonságos harmadik
ország elve a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek függvényében alkalmazható,
amelyek magukban foglalják: a) a menedékkérő és az érintett
harmadik ország közötti kapcsolat fennállását előíró azon szabályokat,
amelynek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a kérelmező ebbe az
országba menjen; b) azokat a módszertani szabályokat,
melyek segítségével az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a
biztonságos harmadik ország elve alkalmazható-e egy adott országra vagy egy
adott menedékkérőre vonatkozóan. Az ilyen módszer magában foglalja az
ország biztonságos voltának egy adott kérelmező vonatkozásában való eseti
alapon történő megállapítását és/vagy az általában biztonságosnak
minősített országok nemzeti szinten történő meghatározását; c) azokat a szabályokat, melyek a
nemzetközi joggal összhangban megengedik annak egyedi elbírálását, hogy az
érintett harmadik ország biztonságos-e egy adott menedékkérő számára, és
amelyeknek a kérelmező számára lehetővé kell tenniük legalább azt,
hogy kifogásolja a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazását azon az
alapon, hogy ott vele szemben kínzást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó
bánásmódot vagy büntetést alkalmaznának. 3. A kizárólag az e cikk
alapján meghozott határozatok végrehajtásakor a tagállamok: a) a kérelmezőt megfelelően
tájékoztatja; illetve b) a kérelmező számára kiállít egy
dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország
nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem
vizsgálták. 4. Amennyiben a harmadik
ország a menedékkérő számára nem engedélyezi a területére való belépést, a
tagállamoknak a II. fejezetben leírt alapelvekkel és garanciákkal összhangban
biztosítaniuk kell számára az eljárás megindításának lehetőségét. 5. A tagállamok rendszeresen
tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában ez
az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra kerül. 28. cikk Megalapozatlan
kérelmek 1. A 19. és 20.
cikkekben foglaltak sérelme nélkül a tagállamok csak akkor minősíthetnek
egy menedékjog iránti kérelmet megalapozatlannak, ha az eljáró hatóság azt
állapította meg, hogy a menedékkérő a 2004/83/EK irányelv értelmében nem felel meg a
menekültstátuszhoz előírt feltételeknek. 2. Fentieken
kívül a tagállamok – amennyiben nemzeti joguk így rendelkezik –
nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthetik a kérelmet az ezen irányelv 23. cikk (4)
bekezdése b) pontjában felsorolt esetben is, valamint a megalapozatlannak
minősülő menedékjog iránti kérelem azon eseteiben is, melyekre ezen
irányelv 23. cikk (4) bekezdésének a) és c)–o)
pontjainak valamelyike vonatkozik. ê 2005/85/EK 29. cikk A
biztonságos származási országnak tekintett harmadik országok közös
minimumlistája 1. A
Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített
többséggel elfogadja azon harmadik országok közös minimumlistáját, amelyek a
II. melléklettel összhangban biztonságos származási országnak tekintendők. 2. A
Tanács a Bizottság javaslata alapján és az
Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített
többséggel határozhat a közös minimumlista módosításáról, melybe a II.
fejezettel összhangban harmadik országokat felvehet, vagy onnan harmadik
országokat törölhet. 3. Az
(1) vagy a (2) bekezdésben foglalt javaslat
benyújtásakor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamoktól kapott
információkat, a saját információit, és adott esetben az UNHCR-től, az
Európa Tanácstól és más érintett nemzetközi szervezetektől kapott
információkat. 4. Ha
a Tanács egy harmadik országnak a közös
minimumlistáról való törlésére vonatkozó javaslat benyújtását kéri a
Bizottságtól, a tagállamoknak a 31. cikk (2) bekezdésében megállapított
kötelezettsége ezen harmadik ország tekintetében felfüggesztésre kerül a
Tanácsnak a javaslat benyújtását kérő határozatát követő napon. 5. Ha
egy tagállam a Bizottságtól azt kéri, hogy nyújtson be javaslatot a Tanács felé
egy harmadik országnak a közös minimumlistáról való törlésére vonatkozóan, ez a
tagállam a Bizottság felé benyújtott
kéréséről írásban értesíti a Tanácsot. Ennek a tagállamnak a 31. cikk (2)
bekezdésében megállapított kötelezettsége ezen harmadik ország tekintetében a
Tanácsnak a kérésről való tájékoztatását követő napon felfüggesztésre
kerül. 6. Az
Európai Parlamentet tájékoztatni kell a (4)
és (5) bekezdés értelmében végrehajtott felfüggesztésekről. 7. A
(4) és (5) bekezdések értelmében végrehajtott felfüggesztések három hónap
elteltével hatályukat vesztik, kivéve, ha a Bizottság ezen időszak lejárta
előtt javaslatot tesz a harmadik
országnak a közös minimumlistáról történő törlésére. A felfüggesztések
minden esetben hatályukat vesztik, amennyiben a Tanács a harmadik országnak a
közös minimumlistáról történő törlésére irányuló bizottsági javaslatot
elutasítja. 8. A
Tanács kérésére a Bizottság jelentést teszt
az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a közös minimumlistára
felvett országok helyzete összhangban van-e a II. melléklet előírásaival.
A Bizottság a jelentés benyújtásakor bármilyen, általa megfelelőnek
ítélt ajánlást vagy javaslatot tehet. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) 30. cikk Harmadik országok
biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten 1. A 29. cikk sérelme nélkül a tagállamok fenntarthatnak
vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a II. melléklettel
összhangban lehetővé teszik, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálása
céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik országokat nemzeti
szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak. Ez magában foglalhatja egy ország egy részének
biztonságossá nyilvánítását is, amennyiben a II. melléklet feltételei ezen
országrész tekintetében teljesülnek. 2. Az
(1) bekezdésben foglaltaktól
eltérően a tagállamok fenntarthatják a 2005. december 1-jén hatályban lévő
olyan jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy a menedékjog iránti
kérelmek elbírálása céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik
országokat nemzeti szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak,
amennyiben meggyőződtek arról, hogy
az érintett harmadik országokban élő személyek általában nincsenek kitéve: a) sem üldöztetésnek a 2004/83/EK irányelv 9. cikke értelmében; sem b) kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy
büntetésnek. 3. A
tagállamok fenntarthatják a a 2005.
december 1-jén hatályban lévő olyan
jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy nemzeti szinten egy ország
egy részét biztonságosnak nyilvánítsanak, vagy egy országot, vagy annak egy
részét egy abban az országban élő, meghatározott népcsoport számára biztonságos
országgá vagy országrésszé nyilvánítsanak, ha ennek az országrésznek vagy
népcsoportnak a vonatkozásában a (2)
bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek. 4. Annak
felmérése során, hogy egy ország a (2) és
(3) bekezdéssel összhangban biztonságos
származási ország-e, a tagállamok figyelembe veszik az érintett harmadik ország
jogi helyzetét, jogalkalmazását és az általános politikai körülményeit. 5. Annak
felmérése során, hogy egy ország e cikkel összhangban biztonságos származási
országnak minősül-e, széleskörű információs forrásokat kell alapul
venni, különös tekintettel a más tagállamoktól, az UNHCR-től, az Európa
Tanácstól és más megfelelő nemzetközi szervezetektől származó
információkra. 6. A
tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyeket e
cikk rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országgá
nyilvánítottak. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg 36 31. cikk A biztonságos
származási ország elve 1. Ö Az ezen
irányelvvel Õ A 29. vagy a 30.
cikk rendelkezéseivel összhangban
biztonságos származási országgá nyilvánított harmadik ország – a kérelem egyéni
elbírálását követően – csak akkor tekinthető egy egyéni menedékjog iránti kérelem
elbírálását követően e kérelmező tekintetében biztonságos származási
országnak, ha: a) a kérelmező annak az országnak az
állampolgára, vagy b) a kérelmező korábban abban az
országban szokásos tartózkodási hellyel bíró hontalan személy; és nem adott elő semmilyen komoly indokot
arra vonatkozóan, hogy az ő egyedi körülményei szempontjából és
menekültként ð vagy kiegészítő védelemre jogosult
személyként ï való elismerése tekintetében az ország nem minősül
biztonságos származási országnak a […./../EU]
irányelvvel [az elismerésről szóló irányelv] 2004/83/EK irányelvvel
összhangban. 2. A
tagállamok az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban azokat a menedékjog
iránti kérelmeket, amelyek a 29. cikk értelmében biztonságosnak nyilvánított harmadik országból származnak,
megalapozatlannak tekintik. 2. 3. A tagállamok nemzeti
jogszabályaikban további rendelkezéseket és szabályokat állapítanak meg a
biztonságos származási ország elvének alkalmazására. ê 2005/85/EK 30.
cikk ð új szöveg 37. cikk Harmadik
országok biztonságos származási országgá nyilvánítása nemzeti szinten 1. A 29. cikk sérelme nélkül a
tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan jogszabályokat, amelyek a II.
melléklettel összhangban lehetővé teszik egyes országoknak,
hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmek elbírálása céljából a közös
minimumlistán nem szereplő harmadik országokat
nemzeti szinten biztonságos származási országgokat
határozzanak meg ká nyilvánítását. Ez magában
foglalhatja egy ország egy részének biztonságossá nyilvánítását is, amennyiben
a II. melléklet feltételei ezen országrész tekintetében teljesülnek. 2. Az
(1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tagállamok fenntarthatják a 2005. december 1-jén hatályban lévő olyan
jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik, hogy a menedékjog iránti
kérelmek elbírálása céljából a közös minimumlistán nem szereplő harmadik
országokat nemzeti szinten biztonságos származási országgá nyilvánítsanak, amennyiben
meggyőződtek arról, hogy az érintett harmadik országokban élő
személyek általában nincsenek kitéve: a) sem üldöztetésnek a
2004/83/EK irányelv 9. cikke értelmében; sem b) kínzásnak, embertelen
vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek. 3. A
tagállamok fenntarthatják a 2005. december
1-jén hatályban lévő olyan jogszabályaikat, amelyek lehetővé teszik,
hogy nemzeti szinten egy ország egy részét biztonságosnak nyilvánítsanak, vagy
egy országot, vagy annak egy részét egy abban az országban élő, meghatározott
népcsoport számára biztonságos országgá vagy országrésszé nyilvánítsanak, ha
ennek az országrésznek vagy népcsoportnak a vonatkozásában a (2) bekezdésben
foglalt feltételek teljesülnek. 4. Annak
felmérése során, hogy egy ország a (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztonságos származási ország-e, a tagállamok figyelembe
veszik az érintett harmadik ország jogi helyzetét, jogalkalmazását és az
általános politikai körülményeit. ò új szöveg 2. A
tagállamok rendszeresen felülvizsgálják az e cikkel összhangban biztonságosnak
nyilvánított harmadik országokban fennálló helyzetet. ê 2005/85/EK 30.
cikk ð új szöveg 3. 5. Széleskörű
információs forrásokat kell alapul venni – különös tekintettel a más
tagállamoktól, ð az Európai Menekültügyi Támogatási
Hivataltól, ï az ENSZ Menekültügyi
Főbiztosságától UNHCR-től, az
Európa Tanácstól és más megfelelő nemzetközi szervezetektől származó
információkra – annak felmérése során, hogy egy ország e cikkel összhangban
biztonságos származási országnak minősül-e. 4. 6. A tagállamok
tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyeket e cikk
rendelkezéseinek megfelelően biztonságos származási országgá
nyilvánítottak. ê 2005/85/EK 27. cikk ð új szöveg 38. cikk A biztonságos
harmadik ország elve 1. A tagállamok csak akkor
alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az illetékes hatóságok
meggyőződtek arról, hogy a ð nemzetközi védelmet kérelmező
személy ï menedékkérőnek az
érintett harmadik országban az alábbi elvekkel összhangban levő
bánásmódban részesül: a) az életét és a szabadságát nem fenyegeti
veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás
vagy politikai meggyőződés miatt; ò új szöveg b) nem áll fenn a
[…./../EU] irányelvben [az elismerésről szóló irányelv] meghatározott
súlyos sérelem veszélye; ê 2005/85/EK 27.
cikk ð új szöveg c b) a genfi egyezménnyel összhangban
tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét; d c) tiszteletben tartják a nemzetközi
jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem
utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak
lenne kitéve; illetve e d) a menekültstátusz
jogállás kérelmezésének
lehetősége biztosított, és a menekültstátusz jogállás megadása esetén biztosított a
genfi egyezménnyel összhangban való védelem. 2. A biztonságos harmadik ország
elve a nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek függvényében alkalmazható, amelyek
magukban foglalják: a) a ð nemzetközi védelmet kérelmező
személy ï menedékkérő és az
érintett harmadik ország közötti kapcsolat fennállását előíró azon
szabályokat, amelynek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a kérelmező
ebbe az országba menjen; b) azokat a módszertani szabályokat, melyek
segítségével az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a
biztonságos harmadik ország elve alkalmazható-e egy adott országra vagy egy
adott menedékkérőre vonatkozóan. Az ilyen módszer magában foglalja az
ország biztonságos voltának egy adott kérelmező vonatkozásában való eseti
alapon történő megállapítását és/vagy az általában biztonságosnak
minősített országok nemzeti szinten történő meghatározását; c) azokat a szabályokat, melyek a nemzetközi
joggal összhangban megengedik annak egyedi elbírálását, hogy az érintett
harmadik ország biztonságos-e egy adott menedékkérő számára, és amelyeknek
a kérelmező számára lehetővé kell tenniük legalább azt, hogy
kifogásolja a biztonságos harmadik ország elvének alkalmazását azon az alapon,
hogy ð a harmadik ország sajátos körülményeit
tekintve nem biztonságos ï ott vele szemben kínzást, kegyetlen, embertelen
vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést alkalmaznának.
ðA kérelmező számára ugyancsak
lehetővé teszik, hogy megtámadja a harmadik ország és közte lévő, az
a) pont szerinti kapcsolat fennállását. ï 3. A kizárólag az e cikk alapján
meghozott határozatok végrehajtásakor a tagállamok: a) a kérelmezőt megfelelően
tájékoztatja; és b) a kérelmező számára kiállít egy
dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország
nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem vizsgálták. 4. Amennyiben a harmadik ország
a ð nemzetközi védelmet kérelmező
személy ï menedékkérő számára
nem engedélyezi a területére való belépést, a tagállamoknak a II. fejezetben
leírt alapelvekkel és garanciákkal összhangban biztosítaniuk kell számára az
eljárás megindításának lehetőségét. 5. A tagállamok rendszeresen
tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában ez
az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra kerül. ê 2005/85/EK 36.
cikk ð új szöveg 39. cikk Az európai
biztonságos harmadik ország fogalma 1. A tagállamok úgy is
rendelkezhetnek, hogy a menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmet és a kérelmező biztonságát különleges
körülményeire való tekintettel nem, vagy csak részben vizsgálják meg a II.
fejezetben meghatározott módon, ha az illetékes hatóság a tények alapján azt
állapította meg, hogy a menedékkérő
ð nemzetközi védelmet
kérelmező ï egy, a (2) bekezdés értelmében biztonságos harmadik ország
területéről kíván belépni, vagy lépett be illegálisan az ország
területére. 2. Az (1) bekezdés
alkalmazásában egy harmadik ország csak akkor tekinthető biztonságos
harmadik országnak, ha: a) a genfi egyezmény rendelkezéseit
megerősítette és tiszteletben tartja mindenfajta földrajzi korlátozás
nélkül; b) jogszabályi előírásokon alapuló
menekültügyi eljárással bír; továbbá c) megerősítette az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt és
tiszteletben tartja annak rendelkezéseit, beleértve a hatékony jogorvoslattal
kapcsolatos szabályokat is; és d) azt a Tanács a (3)
bekezdéssel összhangban annak nyilvánította. 3. A
Tanács a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített
többséggel elfogadja vagy módosítja azon harmadik országok közös
minimumlistáját, amelyeket az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos harmadik
országoknak kell tekinteni. 43. Az
érintett tagállamok a genfi egyezmény
visszaküldési tilalmávalnak elvével összhangban, beleértve a
humanitárius vagy politikai okokból, illetve nemzetközi közjogi
rendelkezésekből következő, az e cikk alkalmazása alóli kivételeket
is, nemzeti jogukban meghatározzák az (1) bekezdés rendelkezéseinek
végrehajtására és a határozatok következményeire vonatkozó részletes
szabályokat. 54. A
kizárólag az e cikk alapján meghozott határozatok végrehajtásakor az érintett
tagállam: a) a kérelmezőt megfelelően
tájékoztatja; és b) a kérelmező számára kiállít egy
dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország
nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem
vizsgálták. 65. Amennyiben
a biztonságos harmadik ország nem fogadja vissza a szóban forgó menedékkérőt ð kérelmezőt ï, a tagállam biztosítja a menedékjog iránti kérelem elbírálására
irányuló eljárás megindítását a II. fejezetben meghatározott alapelvekkel és
garanciákkal összhangban. ò új szöveg 6. A
tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot azokról az országokról,
amelyek vonatkozásában ez az elv e cikk rendelkezései értelmében alkalmazásra
kerül. ê 2005/85/EK 36.
cikk 7. Azok
a tagállamok, amelyek a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumok alapján és a 2005. december 1-jén
hatályos nemzeti jogszabályaikkal összhangban harmadik országokat biztonságos
országoknak nyilvánítottak, az (1) bekezdés rendelkezéseit ezekkel a harmadik
országokkal kapcsolatban addig alkalmazhatják, amíg a Tanács a (3) bekezdés
szerint el nem fogadja a közös minimumlistát. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg IV. Szakasz 40 32. cikk Ismételt
kérelmek benyújtása 1. Ha egy tagállamban egy személy ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmet nyújtott be, és ezt követően ugyanabban a tagállamban további
előterjesztéseket vagy ismételt kérelmet nyújt be, a tagállam ezeket a
további előterjesztéseket vagy az ismételt kérelem elemeit a korábbi kérelem
elbírálásának vagy a felülvizsgálat, illetve fellebbezés alatt álló határozat
elbírálásának keretei között ð bírálja el ï is elbírálhatja,
amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok e keretek között számításba
vehetik és mérlegelhetik a további előterjesztések vagy ismételt kérelem
valamennyi elemét. 2. Ezen felül a tagállamok a (3) bekezdésben említett
különös eljárást is alkalmazhatják, ha egy személy ismételt menedékjog iránti
kérelmet nyújt be: a) azt követően, hogy korábbi menedékjog iránti kérelmét a 19. vagy a
20. cikkben foglaltak szerint visszavonta vagy attól elállt; b) a korábbi menedékjog
iránti kérelemre vonatkozó határozat meghozatalát követően. A tagállamok
úgy is határozhatnak, hogy ezt az eljárást csak a jogerős határozat meghozatala után alkalmazzák. 2. 3. ðA nemzetközi védelem iránti kérelemnek a 33.
cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján történő elfogadhatóságát
megállapító határozat meghozatal céljából ï A az ismételt ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti
kérelmet mindenekelőtt előzetes elfogadhatósági vizsgálatnak kell
alávetni a tekintetben, hogy a korábbi menedékjog iránti kérelem visszavonása vagy az e cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti határozat
meghozatala után felmerültek-e, vagy a
kérelmező előadott-e olyan, a vizsgálattal kapcsolatos új
körülményeket vagy tényeket, amelyek alapján a Ö kérelmező Õ a Ö […/…/EU]
irányelv [az elismerésről szóló irányelv] Õ 2004/83/EK irányelv
értelmében a kérelmező menekültnek ð vagy kiegészítő védelemre
jogosultnak ï minősül. 3. 4. Amennyiben
az
e cikk (23)
bekezdésében említett előzetes
elfogadhatósági vizsgálat után Ö megállapítja,
hogy Õ olyan új körülmények
vagy tények merültnek
fel, vagy a kérelmező olyan új körülményeket vagy tényeket adott elő, amelyek jelentősen megnövelik
annak valószínűségét, hogy a 2004/83/EK
irányelv Ö […./../EU]
irányelv [az elismerésről szóló irányelv] Õ értelmében a
kérelmező menekültnek ð vagy kiegészítő védelemre jogosult
személynek ï minősül, a kérelmet a II. fejezettel összhangban tovább kell
vizsgálni. Ö A tagállamok az
ismételt kérelem további vizsgálatának más okait is meghatározhatják. Õ 5. A
tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban egy ismételt menedékjog iránti
kérelmet abban az esetben is tovább vizsgálhatnak, ha más olyan okok
merülnek fel, amelyek miatt az eljárást folytatni kell. 4. 6. A
tagállam dönthet úgy is, hogy csak azokban az esetekben vizsgálja tovább a
kérelmet, ha az érintett kérelmező rajta kívül álló ok miatt az
előző eljárásban nem volt képes az e cikk (2) és (3) (3), (4) és (5)
bekezdésében meghatározott helyzeteket kihasználni, különösen a 46. 39. cikk alapján a
hatékony jogorvoslathoz fűződő jogának gyakorlása útján. ò új szöveg 5. Amennyiben
az ismételt kérelmet e cikk értelmében nem vizsgálják tovább, a 33. cikk (2)
bekezdésének d) pontjával összhangban elfogadhatatlannak minősül. ê 2005/85/EK ð új szöveg 6. 7. Az
e cikkben említett eljárás akkor is alkalmazható, ha: a) egy eltartott személy menedékjog iránti
kérelmet nyújtott be azt követően, hogy a 6.
7. cikk (23) bekezdésével
összhangban hozzájárult ahhoz, hogy ügye az ő nevében benyújtott menedékjog
iránti kérelem részét képezze., ð és/vagy ï b) ð egy nem házas kiskorú kérelmet nyújt be
azt követően, ahogy a 7. cikk (5) bekezdésének c) ontjával összhangban a
nevében kérelmet nyújtottak be ï. ð A fenti ï Ebben az
esetekben az
e cikk (23)
bekezdésben említett előzetes elfogadhatósági vizsgálat során meg kell
vizsgálni, hogy vannak-e olyan, az eltartott ð vagy a nem házas kiskorú ï helyzetével kapcsolatos tények, amelyek indokolják a külön kérelem
benyújtását. ò új szöveg 7. Amennyiben
egy, a […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] szerinti átadási határozat
hatálya alá tartozó személy az átadó tagállamban további előterjesztéseket
vagy ismételt kérelmet nyújt be, ezen előterjesztéseket vagy ismételt
kérelmeket a […/…/EU] rendelet [a dublini rendelet] szerinti felelős
tagállam vizsgálja meg ezen irányelvvel összhangban. 41. cikk Az ismételt kérelem elutasítását vagy elfogadhatatlanságát
követően alkalmazott különös szabályok Amennyiben egy
személy ugyanabban a tagállamban új nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújt be
a kérelmet a 40. cikk (5) bekezdése alapján elfogadhatatlannak
minősítő jogerős határozatot vagy egy ismételt kérelmet
megalapozatlansága miatt elutasító jogerős határozatot követően, a
tagállamok a) kivételt
tehetnek a területükön maradáshoz való jog alól, feltéve, hogy az eljáró
hatóság megbizonyosodott afelől, hogy a kiutasítási határozat nem okoz az
adott tagállam nemzetközi és uniós kötelezettségeit sértő közvetlen vagy
közvetett visszaküldést (refoulement), b) elrendelhetik,
hogy a vizsgálati eljárást a 31. cikk (6) bekezdésének f) pontjával összhangban
gyorsítsák fel; Ilyen esetben a tagállamok – a nemzeti jogszabályokkal
összhangban – el is térhetnek a gyorsított eljárásokban rendszerint alkalmazott
határidőktől, c) a nemzeti
jogszabályokkal összhangban eltérhetnek a 33. és 34. cikkben előírt, az
elfogadhatósági eljárásokban rendszerint alkalmazott határidőktől. ê 2005/85/EK 33. cikk Megjelenés
elmulasztása A tagállamok abban
az esetben is fenntarthatják vagy alkalmazhatják a 32. cikkben meghatározott
eljárást, ha egy menedékjog iránti kérelem azt követően kerül benyújtásra,
hogy a kérelmező szándékosan vagy súlyos gondatlanságból meghatározott
időpontban nem jelent meg a befogadó állomáson vagy az illetékes hatóság előtt. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg 42 34. cikk Eljárási
szabályok 1. A tagállamok biztosítják, hogy azon ð nemzetközi védelmet
kérelmezők ï menedékkérők,
akiknek a kérelmét a 40. 32. cikk
értelmében előzetes elfogadhatósági eljárásnak vetették alá, élhessenek a 12. 10..
cikk (1) bekezdésében meghatározott garanciákkal. 2. A tagállamok nemzeti jogszabályaikban szabályozhatják a 40. 32. cikk szerinti
előzetes elfogadhatósági eljárást. E
szabályozás többek között: a) kötelezheti
az érintett kérelmezőt arra, hogy nevezzen meg olyan tényeket, vagy
szolgáltasson olyan bizonyítékokat, amelyek indokolják az új eljárást; b) előírhatja, hogy az érintett kérelmező
az új információkat azt követően, hogy azokhoz hozzájutott,
meghatározott határidőn belül nyújtsa be; b c) lehetővé
teheti, hogy az előzetes elfogadhatósági eljárást ð – a 40. cikk (6) bekezdésében említett
esetek kivételével – ï kizárólag a rendelkezésre álló írásos beadványok alapján, a
személyes meghallgatás mellőzésével folytassák le. ÖE szabályok Õ Ezek a feltételek
nem akadályozhatják meg a menedékkérőnek
kérelmező az új eljáráshoz való hozzáférését, és
nem eredményezhetik az ilyen hozzáférés tényleges meghiúsulását vagy súlyos
korlátozását. 3. A tagállamok biztosítják,
hogy a) a kérelmezőt megfelelő módon tájékoztatják az
előzetes elfogadhatósági eljárás eredményéről, és abban az esetben,
ha a kérelem további vizsgálatára nem kerül sor, ennek okáról, és a határozat
felülvizsgálatának, illetve a fellebbezés benyújtásának
lehetőségeiről.; b) amennyiben a 32. cikk (2) bekezdésében említett
helyzetek egyike áll fenn, az eljáró hatóság a II. fejezet rendelkezéseivel
összhangban a lehető legrövidebb időn belül tovább vizsgálja az
ismételt menedékjog iránti kérelmet. V. Szakasz 43 35. cikk A határon
folytatott eljárások 1. A tagállamok a II. fejezet alapelveivel és garanciáival összhangban
eljárásokat állapíthatnak meg annak érdekében, hogy a tagállam határán vagy
tranzitzónáiban döntést hozhassanak:
a) a ð 33. cikk alapján ï az ott benyújtott menedékjog
iránti kérelmek ð fogadhatósága ï tárgyában;
döntést
lehessen hozni ð és/vagy ï vagy ò új szöveg b) a 31. cikk (6)
bekezdése szerinti eljárásban vizsgált kérelem érdemét illetően. ê 2005/85/EK ð új szöveg 2. Ugyanakkor
abban az esetben, ha az (1) bekezdésben
említett eljárási szabályokat még nem állapították meg, a tagállamok – e cikk
rendelkezéseire és 2005. december 1-jén hatályos törvényekre és jogszabályokra
is figyelemmel – fenntarthatnak a II. fejezetben meghatározott alapelvektől
és garanciáktól eltérő eljárásokat, annak érdekében, hogy a tagállam
határán vagy tranzitzónáiban döntést lehessen hozni az olyan menedékkérők
belépésének engedélyezéséről, akik oda érkeztek és ott nyújtották be
menedékjog iránti kérelmüket. 3. A (2) bekezdésben említett eljárásoknak
biztosítaniuk kell különösen, hogy az érintett személyek: a) engedélyt kapjanak arra, hogy – a 7. cikk sérelme
nélkül – a tagállam határán vagy tranzitzónáiban maradjanak; b) a 10. cikk (1)
bekezdésének a) pontjában meghatározott
módon haladéktalanul tájékoztatást kapjanak jogaikról és kötelességeikről;
c) a 10. cikk (1)
bekezdésének b) pontjában meghatározott módon szükség esetén hozzáférhessenek
tolmácsi szolgáltatáshoz; d) menedékjog iránti
kérelmükre vonatkozó meghallgatására a 12.,
13 és 14. cikkben meghatározott módon, az illetékes hatóság határozathozatala
előtt olyan személyek által kerüljön sor, akik megfelelő tudással
rendelkeznek a menedékjoggal és a menekültekkel kapcsolatos vonatkozó
jogszabályok megfelelő szabályai terén; e) a 15. cikk (1) bekezdésében
meghatározott módon a nemzeti jog szerint elfogadott vagy engedélyezett jogi
vagy egyéb tanácsadóval konzultálhassanak; illetve f) részére kísérő
nélküli kiskorú esetén a 17. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon nevezzenek ki képviselőt, kivéve, ha a
17. cikk (2) vagy (3) bekezdését kell alkalmazni. Abban az esetben továbbá, ha az
illetékes hatóság megtagadja a belépési engedély megadását, ez az illetékes
hatóság ténybeli és jogi indokolással szolgál arról, hogy a menedékjog
iránti kérelmet miért minősítették megalapozatlannak, vagy
elfogadhatatlannak. 2. 4. A
tagállamok biztosítják, hogy a (1 2)
bekezdésben meghatározott eljárás keretei között a döntéshozatalra ésszerű
időn belül kerül sor. Ha a döntés négy héten
belül nem születik meg, a ð kérelmező ï menedékkérő részére az országba való belépést engedélyezni kell annak érdekében,
hogy kérelmét ezen irányelv egyéb rendelkezéseivel összhangban bírálhassák el. 3. 5. Speciális érkezési körülmények, illetve
Nnagy számú
harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy érkezése esetén, akik menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmüket a tagállam határán vagy tranzitzónájában nyújtják be,
és amely a gyakorlatban lehetetlenné teszi az (1) bekezdés rendelkezéseinek vagy a (2) és (3) bekezdés különleges
eljárásának alkalmazását, ezek az eljárások abban
az esetben is alkalmazhatók, ha és ameddig ezen harmadik
országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek rendes elhelyezésére a határ
vagy a tranzitzóna közelében kerül
sor került. ê 2005/85/EK 36. cikk Az európai
biztonságos harmadik ország fogalma 1. A tagállamok úgy is
rendelkezhetnek, hogy a menedékjog iránti kérelmet és a kérelmező
biztonságát különleges körülményeire való tekintettel nem, vagy csak részben
vizsgálják meg a II. fejezetben meghatározott módon, ha az illetékes hatóság a
tények alapján azt állapította meg, hogy a menedékkérő egy, a (2) bekezdés
értelmében biztonságos harmadik ország területéről kíván belépni, vagy
lépett be illegálisan az ország területére. 2. Az (1) bekezdés
alkalmazásában egy harmadik ország csak akkor tekinthető biztonságos
harmadik országnak, ha: a) a genfi egyezmény rendelkezéseit
megerősítette és tiszteletben tartja mindenfajta földrajzi korlátozás
nélkül; b) jogszabályi előírásokon alapuló
menekültügyi eljárással bír; c) megerősítette az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt és
tiszteletben tartja annak rendelkezéseit, beleértve a hatékony jogorvoslattal
kapcsolatos szabályokat is; illetve d) azt a Tanács a (3) bekezdéssel
összhangban annak nyilvánította. 3. A Tanács a Bizottság
javaslatára és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően
minősített többséggel elfogadja vagy módosítja azon harmadik országok
közös minimumlistáját, amelyeket az (1) bekezdés alkalmazásában biztonságos
harmadik országoknak kell tekinteni. 4. Az érintett tagállamok a
genfi egyezmény visszaküldési tilalmával összhangban, beleértve a humanitárius
vagy politikai okokból, illetve nemzetközi közjogi rendelkezésekből
következő, az e cikk alkalmazása alóli kivételeket is, nemzeti jogukban
meghatározzák az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására és a határozatok
következményeire vonatkozó részletes szabályokat. 5. A kizárólag az e cikk
alapján meghozott határozatok végrehajtásakor az érintett tagállam: a) a kérelmezőt megfelelően
tájékoztatja; illetve b) a kérelmező számára kiállít egy
dokumentumot, amelyben a harmadik ország hatóságait az illető ország
nyelvén tájékoztatja, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben nem
vizsgálták. 6. Amennyiben a biztonságos
harmadik ország nem fogadja vissza a szóban forgó menedékkérőt, a tagállam
biztosítja a menedékjog iránti kérelem elbírálására irányuló eljárás
megindítását a II. fejezetben meghatározott alapelvekkel és garanciákkal
összhangban. 7. Azok a tagállamok, amelyek
a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kritériumok alapján és a 2005.
december 1-jén hatályos nemzeti jogszabályaikkal összhangban harmadik
országokat biztonságos országoknak nyilvánítottak, az (1) bekezdés
rendelkezéseit ezekkel a harmadik országokkal kapcsolatban addig
alkalmazhatják, amíg a Tanács a (3) bekezdés szerint el nem fogadja a közös
minimumlistát. ê 2005/85/EK ð új szöveg IV. FEJEZET A ð nemzetközi védelmi
jogállás ï menekültstátusz
visszavonására irányuló eljárások 44 37. cikk A menekültstátusz ð nemzetközi védelmi
jogállás ï visszavonása A tagállamok biztosítják, hogy egy adott
személy esetében a menekültstátusz
ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonására irányuló eljárás megindítható, ha olyan új elemek vagy
tények merülnek fel, amelyek indokolttá teszik az érintett személy menekültstátusza ð nemzetközi védelmi jogállása ï érvényességének újbóli megvizsgálásátatát. 45 38. cikk Eljárási
szabályok 1. A tagállamok
biztosítják, hogy amennyiben az
illetékes hatáskörrel
rendelkező egy hatóság egy
harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan
személy menekültstátuszának ð nemzetközi védelmi jogállásának ï visszavonását veszi fontolóra a 2004/83/EK […./../EK] irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] irányelv 14. ð vagy 19. ï cikkével összhangban, a tagállamok
az alábbi garanciákat biztosítják az érintett személy számára az
alábbi garanciákat élvezze: a) írásbeli tájékoztatást kapjon arról, hogy
a hatáskörrel rendelkező hatóság újra megvizsgálja ð nemzetközi védelmi jogállásra való
jogosultságát ï menekültté minősítését,
valamint ennek okáról; és b) lehetőséget kapjon van
a 10.
12. cikk (1) bekezdésének b)
pontjával és a 12., 13. és 14. 14., 15., ð 16. ï és 17. cikkel összhangban
lévő személyes meghallgatás során vagy egy írásos nyilatkozatban
előterjeszteni azokat az okokat, amelyek miatt a menekültstátuszát ð nemzetközi védelmi jogállását ï nem lehet visszavonni. Ezen túlmenően a tagállamok ennek az
eljárásnak a keretében biztosítják, hogy: a) az illetékes hatáskörrel rendelkező hatóság
különböző forrásokból – például adott esetben ð az Európai Menekültügyi Támogatási
Hivataltól és ï az UNHCR-tól ENSZ
Menekültügyi Főbiztosságától – pontos és naprakész információt
kaphasson az érintett személy származási országában fennálló általános
helyzetről; és b) amennyiben egyedi esetben folyik információgyűjtés
folyik
ebben az egyedi esetben a menekültstátusz
ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonása felülvizsgálata érdekében, ezt ne az
érintettet üldöző személy(ek)től ð vagy a súlyos sérelem
elkövetőjétől (elkövetőitől) ï szerezzék be oly módon, amelynek
azt
eredményezi, hogy ez(ek az üldözők eredményeként az utóbbiak közvetlen
tájékoztatást kapnak arról, hogy az érintett kérelmező olyan menekült ð nemzetközi védelemben részesített
személy ï, akinek menekültstátuszát ð jogállását ï újravizsgálják, és ne veszélyeztessék a
kérelmező és/vagy eltartottjai testi épségét, vagy a még a származási
országban élő családtagjainak szabadságát és biztonságát. 2. A tagállamok biztosítják,
hogy az illetékes hatóság a menekültstátusz
ð nemzetközi védelem ï visszavonásáról szóló határozatát írásba foglalja. A határozatnak
tartalmaznia kell a ténybeli és jogi indokolást, és írásbeli tájékoztatással
kell szolgálnia arról is, hogy a határozat ellen hogyan lehet jogorvoslattal
élni. 3. Amint az
hatáskörrel rendelkező illetékes
hatóság meghozta a menekültstátusz
ð nemzetközi védelmi jogállás ï visszavonásáról szóló határozatát, a 20.
15.
cikk (2) bekezdése, ð 22. cikk ï a 23. 16.
cikk (1) bekezdése és a 29. 21.
cikk egyaránt alkalmazandók. 4. E cikk (1), (2) és (3)
bekezdésétől eltérveően
a tagállamok úgy is határozhatnak, hogy a menedékjog
ð nemzetközi védelmi jogállás ï a törvény erejénél fogva
megszűnik jogszabály alapján elévül
a 2004/83/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdésének a)–d) pontjával összhangban
történő felfüggesztés esetén, vagy ha a menekült
ð nemzetközi védelemben részesülő
személy ï arról egyértelműen lemondott. ðA tagállamok arról is rendelkezhetnek, hogy a
nemzetközi védelmi jogállás a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a
nemzetközi védelemben részesülő személy a szóban forgó tagállam
állampolgárává válik. ï V. FEJEZET Jogorvoslati eljárások 46 39. cikk A hatékony
jogorvoslathoz való jog 1. A tagállamok biztosítják a ð nemzetközi védelmet
kérelmezők ï menedékkérők részére
a bíróság vagy törvényszék előtti hatékony
jogorvoslathoz való jogot az alábbiakkal szemben: a) a ð nemzetközi védelem ï menedékjog iránti kérelem
ügyében hozott határozat tárgyában, beleértve, ha a határozat: ò új szöveg i. a menekült
jogállás és/vagy kiegészítő védelmi jogállás tekintetében
megalapozatlannak ítéli a kérelmet, ê 2005/85/EK ð új szöveg ii. i. a 33
25.
cikk (2) bekezdése alapján a kérelem elfogadhatatlanságát állapítja meg; iii. ii. meghozatalára a 43. 35. cikk (1)
bekezdésében meghatározott módon a tagállam határán vagy tranzitzónáiban kerül
sor; iii. a további vizsgálatnak
nem ad helyt a 36. cikk értelmében; b) a menedékjog iránti kérelem
újravizsgálásának megtagadása a 27. és 28.
19.
és 20.
cikk alapján történt lezárását követően; c) ismételt menedékjog
iránti kérelem további vizsgálatának megtagadását kimondó határozat a 32. és
34. cikkek alapján; d) a 35. cikk (2) bekezdése
szerinti eljárások keretében a belépés
engedélyezését megtagadó határozat; c e) a ð nemzetközi védelmi jogállás ï menekültstátusz
visszavonását kimondó határozat a 4538.
cikk értelmében. ò új szöveg 2. A
tagállamok biztosítják, hogy az eljáró hatóság által kiegészítő védelemre
jogosultként elismert személyeknek joguk van az (1) bekezdésben említett
hatékony jogorvoslathoz a menekült jogállás tekintetében kérelmüket
megalapozatlannak ítélő határozattal szemben. A fellebbviteli eljárások
eredményéig az érintett személyt megilletik a […./../EU] irányelv [az
elismerésről szóló irányelv] alapján a kiegészítő védelmet
élvezőknek biztosított jogok és kedvezmények. 3. A
tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett hatékony jogorvoslat
mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű megvizsgálását
tartalmazza – ideértve a nemzetközi védelem iránti igények […./../EU] irányelv
[az elismerésről szóló irányelv] szerinti ex nunc vizsgálatát is –,
legalább az elsőfokú bíróság előtti jogorvoslati eljárásokban. ê 2005/85/EK ð új szöveg 4. 2. A tagállamok
meghatározzák a kérelmező által az (1) bekezdés szerinti hatékony
jogorvoslathoz fűződő jog gyakorlásához szükséges ð ésszerű ï határidőket és egyéb szabályokat. ò új szöveg A határidők nem
teszik lehetetlenné vagy nem nehezítik meg túlságosan a kérelmezők (1)
bekezdés szerinti hatékony jogorvoslathoz történő hozzáférését. A tagállamok a 43. cikk
szerint hozott határozatok hivatalból történő felülvizsgálatáról is
rendelkezhetnek. ê 2005/85/EK 3. A
tagállamok adott esetben nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően
jogszabályokat alkotnak, amelyek tárgya: a) az a kérdés, hogy az (1)
bekezdés szerinti jogorvoslat azt
eredményezi-e a menedékkérő számára, hogy a tagállamban maradhat, amíg
ügye folyamatban van; és b) a lehetséges jogorvoslat
vagy védintézkedések abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat
nem azt eredményezte a menedékkérő
számára, hogy az érintett tagállamban maradhat, amíg ügye folyamatban van. A
tagállamok hivatalból is biztosíthatják a jogorvoslatot; illetve c) a 25. cikk (2)
bekezdésének c) pontja szerinti határozat megtámadásának indokolása,
összhangban a 27. cikk (2) bekezdésének b)
és c) pontjai szerint alkalmazott módszerekkel. ò új szöveg 5. A
(6) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok lehetővé teszik a kérelmező
számára, hogy a területén maradjon mindaddig, amíg le nem jár a kérelmező
hatékony jogorvoslathoz való jogának gyakorlására adott határidő, vagy
amennyiben a kérelmező a határidőn belül élt ezen jogával, a jogorvoslati
kérelem elbírálásáig. 6. A
31. cikk (6) bekezdésének a)–g) pontjában felsorolt körülmények egyikének
fennállása miatt megalapozatlannak ítélt kérelemről hozott határozatok,
valamint a 33. cikk (2) bekezdésének a) vagy d) pontja szerint
elfogadhatatlannak ítélt kérelemről hozott határozatok esetében, és
amennyiben ilyen esetekben a nemzeti jogszabályok nem írják elő, hogy a
kérelmezőnek jogában áll a tagállamban maradni, amíg ügye folyamatban van,
a bíróság – az érintett kérelmező kérésére vagy hivatalból – döntést
hozhat arról, hogy a kérelmező a tagállam területén maradhat-e. E bekezdés nem
vonatkozik a 43. cikkben említett eljárásokra. 7. A
tagállamok lehetővé teszik a kérelmező számára, hogy a (6)
bekezdésben említett eljárás – azaz az arról szóló döntéshozatal, hogy a
kérelmező a tagállam területén maradhat-e vagy sem – befejezéséig
területükön maradjon. 8. Az
(5), (6) és (7) bekezdést a […/…./EU rendelet [a dublini rendelet] 26. cikkének
sérelme nélkül kell alkalmazni. ê 2005/85/EK 9. 4. A tagállamok
határidőt állapíthatnak meg az (1) bekezdés szerinti bíróság vagy
törvényszék számára az eljáró hatóság határozatának
felülvizsgálatára. 5. Ha
egy menedékkérő számára olyan jogállást biztosítottak, amely a 2004/83/EK
irányelv rendelkezései szerint a nemzeti és a közösségi jog alapján ugyanazokat
a jogokat és kedvezményeket nyújtja, mint a menekültstátusz, a kérelmező úgy tekinthető, hogy hatékony jogorvoslatban
részesült akkor is, ha a bíróság vagy törvényszék úgy határoz, hogy az (1)
bekezdés szerinti jogorvoslati kérelem elfogadhatatlan vagy
valószínűsíthetően nem jár majd sikerrel, mivel kitűnik
belőle, hogy a kérelmezőnek nem fűződik elegendő
érdeke az eljárás továbbfolytatásához. 10. 6. A tagállamok nemzeti
jogszabályaikban meghatározhatják azokat a feltételeket is, amelyek alapján
feltételezhető, hogy a kérelmező hallgatólagosan visszavonta az (1)
bekezdés szerinti jogorvoslat iránti kérelmét vagy attól elállt, valamint az
ehhez kapcsolódó eljárási szabályokat. VI. FEJEZET Általános és záró rendelkezések 47 40. cikk A határozatok
hatóság általi megtámadása Ez az irányelv nem érinti a hatóságoknak azt
azon lehetőségét, hogy a nemzeti jogszabályok szerint megtámadhassák a
közigazgatási és/vagy bírósági határozatokat. 48 41. cikk Titoktartás A tagállamok biztosítják, hogy az ezen
irányelv rendelkezéseit végrehajtó hatóságokat a feladataik teljesítése során
tudomásukra jutott valamennyi információ vonatkozásában kösse a titoktartás a
nemzeti jogban meghatározott elve. ò új szöveg 49. cikk Együttműködés Minden tagállam
kijelöl egy nemzeti kapcsolattartót, és ennek címét megküldi a Bizottságnak. A
Bizottság ezen információt közli a többi tagállammal. A tagállamok a
Bizottsággal összeköttetésben minden megfelelő intézkedést megtesznek
annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok között közvetlen
együttműködést és információcserét hozzanak létre. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) ð új szöveg 50 42. cikk Jelentés A Bizottság legkésőbb 2009. december 1-ig ð …-ig[13] ï jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv
alkalmazásáról, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra. A tagállamok a Bizottság részére minden olyan
információt megküldenek, amely a jelentés összeállításához megfelelő
lehet. A jelentés benyújtását követően a
Bizottság legalább ð ötévenként ï kétévenként jelentést
tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelvnek a tagállamokban
történő alkalmazásáról. 51 43. cikk Átültetés a
nemzeti jogba 1. A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti
és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2007. december 1-jéig
Ö a […] cikkeknek
[Azok a cikkek, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest jelentős
mértékben változott] legkésőbb […]-ig Õ megfeleljenek. A 15. cikk rendelkezéseit illetően a tagállamok 2008. december 1-ig
hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek
megfeleljenek. Erről haladéktalanul
tájékoztatják a Bizottságot Ö E rendelkezések
szövegét, valamint a rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató
táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak Õ . ò új szöveg 2. A
tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 31. cikk (3) bekezdésének
legkésőbb [az átültetési határidőtől számított három év]-ig
megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az
irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a
Bizottság számára. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) 3. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az Ö (1) és a (2)
bekezdésben előírt Õ rendelkezéseket,
azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük
alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ÖA hivatkozás módját a
tagállamok Õ határozzák állapítják
meg. ÖTartalmazniuk kell
továbbá egy olyan nyilatkozatot, hogy a meglévő törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezésekben szereplő, az ezen irányelv által hatályon
kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat az ezen irányelvre
történő hivatkozásként kell tekinteni. A hivatkozás módját és a
nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg. Õ 4. A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon azokat a
Ö főbb Õ rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv
által szabályozott területen fogadnak el, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott
területen fogadnak el Ö valamint a
rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot Õ. ê 2005/85/EK ð új szöveg 52 44. cikk Átmeneti rendelkezések A tagállamok az
51. 43.
cikk (1) bekezdésében meghatározott törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseket alkalmazzák a ð […] ï 2007. december 1-je után
benyújtott menedékjog ð nemzetközi védelem ï iránti kérelmekre, és a 2007. december 1-jét követően ð […] ï után kezdeményezett, a menekültstátusz
ð nemzetközi védelem ï visszavonására irányuló eljárásokra. ðA […] előtt benyújtott kérelmekre,
valamint a […] után kezdeményezett, a menekültjogállás visszavonására irányuló
eljárásokra a 2005/85/EK irányelv szerint elfogadott törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések irányadók. ï ò új szöveg A tagállamok az 51.
cikk (2) bekezdésében említett törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseket alkalmazzák a […] után benyújtott nemzetközi védelem iránti
kérelmekre. A […] előtt benyújtott kérelmekre a 2005/85/EK irányelv
szerinti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések irányadók. ê 53. cikk Hatályon kívül
helyezés A 2005/85/EK irányelv [az ezen irányelv 51.
cikke (1) bekezdésében megállapított dátumot követő nap]-ával/-ével
hatályát veszti az ezen irányelv hatálya alá tartozó tagállamok tekintetében, a
II. melléklet B. részében az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére
vonatkozóan meghatározott határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek
sérelme nélkül. A hatályon kívül helyezett irányelvre való
hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a III.
mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően. ê 2005/85/EK 54 45. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. ê A [...] cikket a [51. cikk első
bekezdésében meghatározott dátumot követő naptól] kell alkalmazni. ê 2005/85/EK
(kiigazított szöveg) 5546. cikk Címzettek Ennek az
irányelvnek Ö a
Szerződéseknek megfelelően Õ az Európai Közösséget
létrehozó Szerződéssel összhangban a tagállamok a
címzettjei. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök ê 2005/85/EK I.
MELLÉKLET Az „eljáró
hatóság” fogalmának meghatározása Ezen irányelv
rendelkezéseinek végrehajtása során, Írország, amennyiben a módosított 1996.
évi menekültügyi törvény (Refugee Act) 17. cikk (1) bekezdése továbbra is
hatályban marad, jogosult az alábbiak megfontolására: „eljáró hatóság”: - „az ezen
irányelv 2. cikkének e) f) pontjában meghatározott döntéshozó hatóság az arra
irányuló vizsgálat tekintetében, hogy az eset körülményeitől függően
egy menedékkérőt menekültnek minősítsenek-e vagy sem, az
menedékkérelmek elbírálásáért felelős biztos hivatala (Office of the
Refugee Applications Commissioner); illetve - „elsőfokú
határozat”: az ezen irányelv 2. cikkének e) f) pontjában meghatározott
elsőfokú határozat tartalmazza a menedékkérelmek elbírálásáért
felelős biztos (Refugee Applications Commissioner) arra vonatkozó
ajánlásait, hogy az eset körülményeitől függően egy menedékkérőt
menekültnek minősítsenek-e vagy sem. Írország
hivatalosan értesíti az Európai Bizottságot a módosított 1996. évi
menekültügyi törvény (Refugee Act) 17. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek
bármely módosításáról. I II. MELLÉKLET A biztonságos származási országok kijelölése a
37. 29.
cikk, és a 30.cikk
(1) bekezdésének alkalmazásában Egy ország akkor tekinthető biztonságos
származási országnak, ha a jogi helyzete és a demokratikus rendszerben való
jogalkalmazás helyzete és az általános politikai körülmények alapján
kimutatható, hogy általában és következetesen nem tapasztalható a […/…/EU] irányelv [az elismerésről szóló
irányelv] 2004/83/EKirányelv
9. cikkében meghatározott üldöztetés; nem alkalmaznak kínzást, sem kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést; E vizsgálat elkészítése során számításba kell
venni többek között azt, hogy milyen mértékben nyújtanak védelmet üldöztetés,
vagy embertelen bánásmód ellen: a) az ország vonatkozó törvényei és
jogszabályai, és alkalmazásuk módja; b) az emberi jogok és alapvető
szabadságok védelméről szóló európai egyezményben és/vagy a polgári és
politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányban és/vagy a kínzás elleni
egyezményben meghatározott emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartása,
különösen az olyan jogoké, amelyektől az említett európai egyezmény 15.
cikkének (2) bekezdése alapján nem lehet eltérni; c) a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben
tartása a genfi egyezménynek megfelelően; d) az ezen jogok és
szabadságok megsértése elleni hatékony jogorvoslati rendszer biztosítása útján. ê 2005/85/EK ð új szöveg III.
MELLÉKLET A „kérelmező”
vagy „menedékkérő” fogalmának meghatározása Ezen irányelv
rendelkezéseinek végrehajtása során Spanyolország, amennyiben az 1992. november
26-i „Ley 30/1992 de Régimen jurídico de las Administraciones Públicas y del
Procedimiento Administrativo Común” és az 1998. július 13-i „Ley 29/1998
reguladora de la Jurisdicción Contencioso Administrativa” továbbra is hatályban
marad, jogosult annak megfontolására, hogy az V. fejezet alkalmazásában a „kérelmező” vagy a „menedékkérő” az
irányelv 2. cikk c) pontjában található fogalommeghatározása magába foglalja-e
a fenti jogszabályok szerinti „recurrentét”. Az V. fejezet
szerinti hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlása tekintetében a
„recurrente” ugyanazokra a garanciákra
jogosult, mint az ezen irányelvben meghatározott „kérelmező” vagy
„menedékkérő”. Spanyolország
értesíti a Bizottságot a fent említett jogszabály rendelkezéseinek bármely
vonatkozó módosításáról. é ê II IV.
MELLÉKLET A. rész A hatályon kívül helyezett irányelv
(lásd a 53. cikket) A Tanács 2005/85/EK irányelve || (HL L 326., 2005.12.13., 13. o.) B. rész A nemzeti jogba történő átültetés
határideje
(lásd a 51. cikket) Irányelv || Átültetési határidők 2005/85/EK || Első határidő: 2007. december 1. Második határidő: 2008. december 1. III. MELLÉKLET Megfelelési
táblázat 2005/85/EK irányelv. || Ezen irányelv 1. cikk || 1. cikk 2. cikk, a)–c) pont || 2. cikk, a)–c) pont - || 2. cikk, d) pont 2. cikk, d)–f) pont || 2. cikk, e)–g) pont - || 2. cikk, h)–i) pont 2. cikk, g) pont || 2. cikk, j) pont - || 2. cikk, k)–l) pont 2. cikk, h)–k) pont || 2. cikk, m)–p) pont - || 2. cikk, q) pont 3. cikk, (1) és (2) bekezdése || 3. cikk, (1) és (2) bekezdése 3. cikk, (3) bekezdés || - 3. cikk, (4) bekezdés || 3. cikk, (3) bekezdés 4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || 4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 4. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés || - 4. cikk, (2) bekezdés, a) pont || 4. cikk, (2) bekezdés, a) pont 4. cikk, (2) bekezdés, b)–d) pont || - 4. cikk, (2) bekezdés, e) pont || 4. cikk, (2) bekezdés, b) pont 4. cikk, (2) bekezdés, f) pont || - - || 4. cikk, (3) bekezdés 4. cikk, (3) bekezdés || 4. cikk, (4) bekezdés - || 4. cikk, (5) bekezdés 5. cikk || 5. cikk 6. cikk, (1) bekezdés || 6. cikk, (1) bekezdés - || 6. cikk, (2)–(4) bekezdés 6. cikk, (2) és (3) bekezdés || 7. cikk, (1) és (2) bekezdés - || 7. cikk, (3) bekezdés - || 7. cikk, (4) bekezdés 6. cikk, (4) bekezdés || 7. cikk, (5) bekezdés 6. cikk, (5) bekezdés || - - || 8. cikk 7. cikk, (1) és (2) bekezdése || 9. cikk, (1) és (2) bekezdése - || 9. cikk, (3) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés || 10. cikk, (1) bekezdés - || 10. cikk, (2) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont || 10. cikk, (3) bekezdés, a)–c) pont - || 10. cikk, (3) bekezdés, d) pont 8. cikk, (3) és (4) bekezdés || 10. cikk, (4) és (5) bekezdés 9. cikk, (1) bekezdés || 11. cikk, (1) bekezdés 9. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || 11. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés 9. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || - 9. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 11. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 9. cikk, (3) bekezdés || 11. cikk, (3) bekezdés 10. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont || 12. cikk, (1) bekezdés, a)–c) pont - || 12. cikk, (1) bekezdés, d) pont 10. cikk, (1) bekezdés, d) és e) pont || a 12. cikk, (1) bekezdés, e) és f) pont 10. cikk, (2) bekezdés || 12. cikk, (2) bekezdés 11. cikk || 13. cikk 12. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || 14. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 12. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés || - - || 14. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés 12. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés || 14. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés 12. cikk, (2) bekezdés, a) pont || 14. cikk, (2) bekezdés, a) pont 12. cikk, (2) bekezdés, b) pont || - 12. cikk, (2) bekezdés, c) pont || - 12. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés || 14. cikk, (2) bekezdés, b) pont 12. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés || 14. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés 12. cikk, (4)–(6) bekezdés || 14. cikk, (3)–(5) bekezdés 13. cikk, (1) és (2) bekezdése || 15. cikk, (1) és (2) bekezdése 13. cikk, (3) bekezdés, a) pont || 15. cikk, (3) bekezdés, a) pont - || 15. cikk, (3) bekezdés, b) pont 13. cikk, (3) bekezdés, b) pont || 15. cikk, (3) bekezdés, c) pont - || 15. cikk, (3) bekezdés, d) pont - || 15. cikk, (3) bekezdés, e) pont 13. cikk, (4) bekezdés || 15. cikk, (4) bekezdés 13. cikk, (5) bekezdés || - - || 16. cikk 14. cikk || - - || 17. cikk - || 18. cikk - || 19. cikk 15. cikk, (1) bekezdés || 22. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (2) bekezdés || 20. cikk, (1) bekezdés - || 20. cikk, (2)–(4) bekezdés - || 21. cikk, (1) bekezdés 15. cikk, (3) bekezdés, a) pont || - 15. cikk, (3) bekezdés, b) és c) pont || 21. cikk, (2) bekezdés, a) és b) pont 15. cikk, (3) bekezdés, d) pont || - 15. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés || - 15. cikk, (4)–(6) bekezdés || 21. cikk, (3)–(5) bekezdés - || 22. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés || 23. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, első mondat || 23. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, bevezető fordulat - || 23. cikk, (1) bekezdés, a) pont 16. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés, második mondat || 23. cikk, (1) bekezdés, b) pont 16. cikk, (2) bekezdés, első mondat || 23. cikk, (2) bekezdés 16. cikk, (2) bekezdés, második mondat || - - || 23. cikk, (3) bekezdés 16. cikk, (3) bekezdés || 23. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés 16. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés || - 16. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés || 23. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés - || 24. cikk 17. cikk, (1) bekezdés || 25. cikk, (1) bekezdés 17. cikk, (2) bekezdés, a) pont || 25. cikk, (2) bekezdés 17. cikk, (2) bekezdés, b) és c) pont || - 17. cikk, (3) bekezdés || - 17. cikk, (4) bekezdés || 25. cikk, (3) bekezdés - || 25. cikk, (4) bekezdés 17. cikk, (5) bekezdés || 25. cikk, (5) bekezdés - || 25. cikk, (6) bekezdés 17. cikk, (6) bekezdés || 25. cikk, (7) bekezdés 18. cikk || 26. cikk 19. cikk || 27. cikk 20. cikk (1) és (2) bekezdése || 28. cikk (1) és (2) bekezdése - || 28. cikk, (3) bekezdés 21. cikk || 29. cikk 22. cikk || 30. cikk 23. cikk, (1) bekezdés || 31. cikk, (1) bekezdés 23. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés || 31. cikk, (2) bekezdés - || 31. cikk, (3) bekezdés 23. cikk (2) bekezdés, második albekezdés || 31. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés - || 31. cikk (4) bekezdés, második albekezdés 23. cikk, (3) bekezdés || 31. cikk, (5) bekezdés, bevezető fordulat - || 31. cikk, (5) bekezdés, a)–c) pont 23. cikk, (4) bekezdés, a) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, a) pont 23. cikk, (4) bekezdés, b) pont || - 23. cikk, (4) bekezdés, c) pont, i. alpont || 31. cikk, (6) bekezdés, b) pont 23. cikk, (4) bekezdés, c) pont, ii. alpont || - 23. cikk, (4) bekezdés, d) pont || 31. cikk (6) bekezdés c) pont 23. cikk (4) bekezdés e) pont || - 23. cikk, (4) bekezdés, f) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, d) pont 23. cikk (4) bekezdés g) pont || 31. cikk (6) bekezdés e) pont 23. cikk, (4) bekezdés h) és i) pont || - 23. cikk, (4) bekezdés, j) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, f) pont 23. cikk (4) bekezdés k) és l) pont || - 23. cikk, (4) bekezdés, m) pont || 31. cikk, (6) bekezdés, g) pont 23. cikk, (4) bekezdés, n) és o) pont || - - || 31. cikk, (7) és (8) bekezdés 24. cikk || - - || 32. cikk (áthelyezett 28. cikk) 25. cikk || 33. cikk 25. cikk, (1) bekezdés || 33. cikk, (1) bekezdés 25. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont || 33. cikk, (2) bekezdés, a)–c) pont 25. cikk (2) bekezdés d) és e) pont || - 25. cikk (2) bekezdés f) és g) pont || 33. cikk (2) bekezdés d) és e) pont - || 34. cikk 26. cikk || 35. cikk 27. cikk, (1) bekezdés, a) pont || 38. cikk, (1) bekezdés, a) pont - || 38. cikk, (1) bekezdés, b) pont 27. cikk, (1) bekezdés, b)–d) pont || 38. cikk (1) bekezdés c)–e) pont 27. cikk, (2)–(5) bekezdés || 38. cikk, (2)–(5) bekezdés 28. cikk || 32. cikk 29. cikk || - 30. cikk, (1) bekezdés || 37. cikk, (1) bekezdés 30. cikk, (2)–(4) bekezdés || - - || 37. cikk, (2) bekezdés 30. cikk, (5) és (6) bekezdése || 37. cikk, (3) és (4) bekezdése 31. cikk, (1) bekezdés || 36. cikk, (1) bekezdés 31. cikk, (2) bekezdés || - 31. cikk, (3) bekezdés || 36. cikk, (2) bekezdés 32. cikk, (1) bekezdés || 40. cikk, (1) bekezdés 32. cikk, (2) bekezdés || - 32. cikk, (3) bekezdés || 40. cikk, (2) bekezdés 32. cikk, (4) bekezdés || 40. cikk (3) bekezdés, első mondat 32. cikk, (5) bekezdés || 40. cikk, (3) bekezdés, második mondat 32. cikk, (6) bekezdés || 40. cikk, (4) bekezdés - || 40. cikk, (5) bekezdés 32. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés || 40. cikk, (6) bekezdés, a) pont - || 40. cikk, (6) bekezdés, b) pont 32. cikk (7) bekezdés, második albekezdés || 40. cikk (6) bekezdés, második albekezdés - || 40. cikk, (7) bekezdés - || 41. cikk 33. cikk || - 34. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont || 42. cikk, (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont 34. cikk, (2) bekezdés, b) pont || - 34. cikk (2) bekezdés c) pont || 42. cikk, (2) bekezdés, b) pont 34. cikk, (3) bekezdés, a) pont || 42. cikk, (3) bekezdés 34. cikk, (3) bekezdés, b) pont || - 35. cikk, (1) bekezdés || 43. cikk, (1) bekezdés, a) pont - || 43. cikk, (1) bekezdés, b) pont 35. cikk, (2) bekezdés és (3) bekezdés, a)–f) pont || - 35. cikk, (4) bekezdés || 43. cikk, (2) bekezdés 35. cikk, (5) bekezdés || 43. cikk, (3) bekezdés 36. cikk, (1) bekezdés – (2) bekezdés, c) pont || 39. cikk (1) bekezdés – (2) bekezdés, c) pont 36. cikk, (2) bekezdés, d) pont || - 36. cikk, (3) bekezdés || - 36. cikk, (4)–(6) bekezdés || 39. cikk, (3)–(5) bekezdés - || 39. cikk, (6) bekezdés 36. cikk, (7) bekezdés || - 37. cikk || 44. cikk 38. cikk || 45. cikk - || 46. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont 39. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i. és ii. alpont || 46. cikk, (1) bekezdés, a) pont, ii. és iii. alpont 39. cikk, (1) bekezdés, a) pont, iii. alpont || - 39. cikk, (1) bekezdés, b) pont || 46. cikk, (1) bekezdés, b) pont 39. cikk, (1) bekezdés, c) és d) pont || - 39. cikk, (1) bekezdés, e) pont || 46. cikk, (1) bekezdés, c) pont - || 46. cikk, (2) és (3) bekezdés 39. cikk, (2) bekezdés || 46. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés - || 46. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés 39. cikk, (3) bekezdés || - - || 46. cikk, (5)–(8) bekezdés 39. cikk, (4) bekezdés || 46. cikk, (9) bekezdés 39. cikk, (5) bekezdés || - 39. cikk, (6) bekezdés || 41. cikk, (10) bekezdés 40. cikk || 47. cikk 41. cikk || 48. cikk - || 49. cikk 42. cikk || 50. cikk 43. cikk, első albekezdés || 51. cikk, (1) bekezdés - || 51. cikk, (2) bekezdés 43. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés || 51. cikk, (3) és (4) bekezdés 44. cikk || 52. cikk, első albekezdés - || 52. cikk, második albekezdés - || 53. cikk 45. cikk || 54. cikk 46. cikk || 55. cikk I. melléklet || - II. melléklet || I. melléklet III. melléklet || - - || II. melléklet - || III. melléklet [1] A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók
Bizottságának – „Politikai terv a menekültügyről - Az Unió országaiban
biztosított védelem összehangolt megközelítése” – COM (2008) 360, 2008.6.17. [2] HL L 326., 2005. 12. 13., 13. o. [3] A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami
eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK irányelv
alkalmazásáról – COM(2010) 465, 2010.9.8. [4] Európai bevándorlási és menekültügyi paktum, 13440/08.
sz. tanácsi dokumentum [5] Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő
dokumentumot kíséri: Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a
nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások
minimumszabályairól – A hatásvizsgálat összefoglalása, SEC(2009)1376 végleges,
2009.10.21. [6] HL C […], […], […]. o. [7] HL C […], […], […]. o. [8] HL L 326., 2005.12.13., 13. o. [9] HL L 132., 2010.5.29., 1. o. [10] HL L 348., 2008.12.24., 98.o. [11] A Tanács 2002. június 13-i 2002/584/JHA kerethatározata az
európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról
(HL L 190., 2002.7.18., 1. o.). [12] HL L 31., 2003. 02. 06., 18. o. [13] Ezen irányelv
elfogadásának időpontja után négy évvel. A módosított javaslat részletes
magyarázatát a 2005/85/EK irányelv módosítására irányuló 2009-es bizottsági
javaslattal összevetve ismertetjük 1. cikk Nem történt
változtatás a 2009-es javaslathoz képest. 2. cikk A cikk az alábbiak tekintetében változott meg
a 2009-es javaslathoz képest: d) A különleges eljárási garanciákat
igénylő kérelmezők meghatározása: i. pontosabb fogalmat vezet be,
nevezetesen a „különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmező”
fogalmát, amely jobban tükrözi, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv
alkalmazásában sajátos igényeket kell figyelembe venni; ii. bevezeti a szexuális irányultság és
nemi azonosság eseteit, amikor is a kérelmezők különleges eljárási
garanciákat igényelhetnek, mivel – többek között – ezekben az esetekben a
kérelem elbírálása során, és különösen a személyes meghallgatáskor biztosítani
kell, hogy a kérelmezőnek lehetőség nyíljon ügye
előterjesztésére, és iii. pontosítja bizonyos indokok jellegét
azáltal, hogy a „mentális egészségi problémák” kifejezés helyett a „súlyos
testi vagy szellemi betegség, poszttraumás zavar” kifejezést használja. n) A módosított javaslat kiterjeszti a
„képviselő” fogalom alkalmazási körét annak egyértelműsítése
érdekében, hogy az adott nemzeti rendszertől függően nem csak
magánszemély, hanem szervezet is elláthatja a kísérő nélküli kiskorú jogi
képviseletét. q) Az ismételt kérelmek új
meghatározására azért van szükség, hogy a szöveg ismételt kérelmekkel
kapcsolatos szabályait érthetőbbé tegye. 3. cikk Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 4. cikk A módosított javaslat jelentős
változtatásokat vezet be a szabályok egyszerűsítése, valamint
végrehajtásuk megkönnyítése érdekében. Egyértelművé tettük, hogy az eljáró
hatóság számára megfelelő eszközöket kell biztosítani – ideértve
kellően hozzáértő személyzetet is – feladatai ellátásához, és az
eljáró hatóság személyzetének megfelelően képzettnek kell lennie. A
személyzetnek nyújtandó képzéssel kapcsolatos szabályok egyszerűsítése
érdekében a módosított javaslatot összehangoltuk az Európai Menekültügyi
Támogatási Hivatal (439/2010/EU rendelet) vonatkozó szabályaival, hivatkozással
annak 6. cikke (4) bekezdésének a)–e) pontjára. E képzési követelmény így az
alábbi elemeket tartalmazza: a) nemzetközi emberi jogok és az Unió
menekültügyi vívmányai, beleértve a konkrét jogi kérdéseket és az ítélkezési
gyakorlatban előforduló konkrét problémákat; b) a kiskorúak, a kiszolgáltatott
helyzetű és a sajátos igényeket támasztó személyek menedékkérelmének
kezelésével kapcsolatos kérdések; c) interjútechnikák; d) orvos szakértői és jogi
szakértői jelentések felhasználása a menekültügyi eljárásokban; e) a származási országokkal kapcsolatos
információk kialakításával és felhasználásával kapcsolatos kérdések; f) a befogadás feltételei, ideértve
különös figyelem a kiszolgáltatott helyzetű csoportokra és a kínzás
áldozataira. Az egyetlen eljáró hatóság elve alóli
kivételek tekintetében a cikk egy új b) ponttal egészült ki azon esetekre
vonatkozóan, amikor a határon folytatott eljárás esetében egy másik hatóság
(pl. a határőrök) adja meg, illetve tagadja meg a területre történő
belépési engedélyt. Egyértelművé tettük, hogy ezekben az esetekben az
engedélyről hozott döntést az eljáró hatóság véleményére kell alapozni. E
változtatásnak az a célja, hogy az irányelv szabályait összehangolja a
tagállamokban alkalmazott különféle határellenőrzési rendelkezésekkel. 5. cikk Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 6. cikk A 2009-es javaslat 6. cikkét az
egyértelműbb struktúra érdekében két cikkre osztottuk. A módosított javaslat
6. cikke megállapítja a könnyű és időben történő hozzáférés
általános elvének szabályait, míg az új 7. cikk az eltartottak vagy kiskorúak
nevében benyújtott kérelmekkel foglalkozik. A 2009-es javaslathoz és a jelenlegi
irányelvhez képest érthetőbbé tettük a cikk terminológiáját. Egyértelműbb
megkülönböztetést vezettünk be a nemzetközi védelem iránti kérelem „igénylése”
és „benyújtása” között A kérelem fogalmának a 2. cikk b) pontjában
szereplő meghatározásával összhangban akkortól beszélünk a kérelem
„igényléséről”, amikor egy érthetően menekült jogállást vagy
kiegészítő védelmi jogállást kívánó személy védelmet kér egy tagállamtól.
Ehhez nincs szükség semmilyen adminisztratív formalitásra. A vonatkozó
adminisztratív formalitásoknak akkor tesznek eleget, ha a kérelmet
„benyújtják”. A (2) bekezdéssel összhangban a tagállamok valamennyi védelmet
kérni kívánó személy számára a lehető leghamarabb hatékony
lehetőséget kínálnak a kérelem benyújtására – eltekintve az (1)
bekezdéssel összhangban lévő gyakorlati korlátozásoktól. A (3) bekezdésben pontosítottuk, hogy csupán
azt kell 72 órán belül nyilvántartásba venni, hogy egy védelmet igénylő
személy kérelmezőnek minősül, és nem kell elvégezni a kérelem teljes
nyilvántartásba vételét. E szabály egyértelműbb, és
összeegyeztethetőbb a nemzeti menekültügyi rendszerek sajátosságaival. Egyszerűsítettük azt a követelményt, hogy
meg kell könnyíteni az eljáró hatóságtól eltérő hatóságok menekültügyi
eljárásokhoz való hozzáférését. Általános elvvé vált, hogy az eljáráshoz való
hozzáférés megkönnyítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése érdekében a
kérelmekkel valószínűsíthetően megkeresett hatóságok személyzetét el
kell látni a vonatkozó utasításokkal, valamint szükséges képzésben kell
részesíteni. Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal által kidolgozott
iránymutatásra való hivatkozásnak az a célja, hogy további harmonizációt
biztosítson a működési eszközök között. Ahhoz, hogy a tagállamok akkor is hatékonyan
bírálhassák el a kérelmeket, amikor nagy számú harmadik országbeli állampolgár
vagy hontalan személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, a javaslat
előírja a 72 órás határidő 7 munkanapra történő
meghosszabbításának lehetőségét. 7. cikk A módosított javaslat pontosítja, hogy a
kiskorúak milyen feltételek mellett igényelhetnek védelmet a saját nevükben. Ez
magában foglalja azt a feltétel, hogy a kiskorú – illetve szülei vagy egyéb
felnőtt családtagjai révén – jogképességgel rendelkezzen az
érintett tagállam nemzeti joga szerinti eljárásokban. 8. cikk (a 2009-es javaslat 7. cikkének
felel meg) E cikk egyszerűsíti a 2009-es javaslat e
cikknek megfelelő 7. cikkében szerelő szabályokat. Az
egyszerűsítés nagyobb fokú rugalmasságot kíván nyújtani a tagállamok
számára e szabályok végrehajtásában. A tolmácsolás megszervezése tekintetében
pontosítottuk, hogy azt csupán az eljárás igénybevételének megkönnyítéséhez
szükséges nagyon alapvető mértékben kell biztosítani. Lényegében az a cél,
hogy a nemzetközi védelmet kérelmezni kívánók ezt meg is tehessék. A tagállamok
széles mozgástérrel rendelkeznek a megfelelő módok kiválasztásában. 9. cikk (a 2009-es javaslat 8. cikkének
felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 10. cikk (a 2009-es javaslat 9. cikkének
felel meg) Megfordítottuk a sorrendet az Európai
Menekültügyi Támogatási Hivatal és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
között, hogy jobban kiemeljük a Hivatal létrehozását, valamint hangsúlyozzuk az
EU-ban betöltött azon fontos szerepét, miszerint a megbízható származási
országgal kapcsolatos információkkal támogatja a tagállamokat menekültügyi
eljárásaikban. Töröltük a cikk (3) bekezdésének b) pontjából
a kérelmező és a jogi tanácsadó származási országgal kapcsolatos
információkhoz való hozzáférésének jogára történő hivatkozást, és azt a
szöveg koherenciájának javítása érdekében a 12. cikk (1) bekezdésének új d)
pontjaként illesztettük be. A (3) bekezdés d) pontját új elemmel
egészítettük ki annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmeket elbíráló és
azokkal kapcsolatban határozatokat hozó személyzetnek lehetősége nyíljon
vallási kérdésekben is tanácsot kérni, ami fontos lehet olyan esetekben, amikor
a menekülteket vallással kapcsolatos okokból üldözik. 11. cikk (a 2009-es javaslat 10.
cikkének felel meg) A (3) bekezdés az üldöztetés két új indokkal
egészült ki, figyelembe véve, hogy a szexuális irányultsággal vagy nemi
identitással kapcsolatos adott információk nyilvánosságra hozatala ugyancsak
veszélyeztetheti a kérelmező érdekét az összes eltartottat felölelő
egyetlen határozat esetében. 12. cikk (a 2009-es javaslat 11.
cikkének felel meg) Módosítottuk az (1) bekezdés a) és f) pontját.
A javaslat előírja, hogy a kérelmező eljárásról történő
tájékoztatásának nyelveként azt a nyelvet kell használni, amelyet a
kérelmező megért vagy ésszerűen feltételezhetően megért. Továbbá,
az a) pontban foglaltak szerint ahhoz, hogy a kérelmező teljes mértékben
tisztában lehessen a kérelem visszavonásának következményeivel, a tagállamoknak
már az eljárás kezdetén tájékoztatniuk kell a kérelmezőket e szabályokról.
E biztosítékra a visszavonással kapcsolatos szabályok megváltozása miatt van
szükség. Az (1) bekezdés b) pontjában pontosítottuk,
hogy nem csak az eljáró hatóság idézheti be a kérelmezőt meghallgatásra,
hanem elfogadhatósági meghallgatás esetében egyéb hatáskörrel rendelkező
hatóságok is. Az új d) pont tartalmazza a kérelmezők,
és adott esetben jogi tanácsadóik azon jogát, hogy hozzáférhetnek a 10. cikk
(3) bekezdésének b) pontjában említett információkhoz. E változtatás nem vezet
be új kötelezettséget, csupán áthelyeztük a 10. cikkből, mivel a 10. cikk
(1) bekezdésének b) pontjában említett információkhoz való hozzáférés 12.
cikkbe történő beillesztése nagyobb koherenciát teremt a szöveg
szerkezetében. 13. cikk (a 2009-es javaslat 12.
cikkének felel meg) A módosított javaslat pontosabbá és
koherensebbé teszi az (1) bekezdés megfogalmazását anélkül, hogy tartalmán
változtatna. 14. cikk (a 2009-es javaslat 13.
cikkének felel meg) A személyes meghallgatással kapcsolatos
szabályokat rugalmasabbá tettük. Noha főszabály szerint a kérelem érdemét
érintő meghallgatásokat továbbra is az eljáró hatóság személyzetének kell
levezetnie, amennyiben nagy számú harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan
személy egyidejűleg kérelmez nemzetközi védelmet, a tagállamok előírhatják,
hogy e meghallgatások lefolytatásában más hatóság személyzete is részt vehet. Mindazonáltal
ebben az esetben a személyzetnek ugyanolyan képzésben kell részesülnie, mint
amilyenben az eljáró hatóság személyzete részesült. E gyakorlatot csupán ideiglenesen
lehet alkalmazni, amíg a körülmények fennállnak. Az (1) bekezdés harmadik albekezdését
egyszerűsítettük és pontosítottuk, de nem változtattuk meg azon
kötelezettséget, hogy az eltartott felnőttek számára biztosítani kell a
személyes meghallgatás lehetőségét. A (2) bekezdés b) pontjában az „illetékes hatóság”
fogalmat „eljáró hatóságra” változtattuk annak biztosítása céljából, hogy
mindig az eljáró hatóság dönti el, hogy el lehet-e tekinteni a személyes
meghallgatástól, amennyiben a kérelmező a meghallgatásra alkalmatlan vagy
nincs meghallgatható állapotban. 15. cikk (a 2009-es javaslat 14.
cikkének felel meg) A (3) bekezdés a) pontjában pontosítottuk,
hogy a megfelelő határozat meghozatalához a meghallgatást végző
személynek képesnek kell lennie a kérelem hátterében álló személyes és
(a „vagy” helyett) általános körülmények figyelembevételére. Ezek tehát
konjunktív elemek, és nem egymás alternatívái, azaz mindkettőnek eleget
kell tenni. A szexuális irányultságot és a nemi identitást hozzáadtuk a
figyelembe veendő körülmények példáihoz, mivel a meghallgatás során e
tényezők megfontolására is szükség lehet. Egyszerűsítettük a (3) bekezdés c)
pontjának szövegezését, a rendelkezések tartalmát azonban nem változtattuk. A (3) bekezdés d) pontjában szereplő azon
szabályt, hogy a meghallgatást végző személy nem viselhet egyenruhát
pontosítottuk azáltal, hogy csupán a katonai vagy bűnüldözési egyenruhát
zártuk ki. A (3) bekezdés e) pontjának megfogalmazását
pontosítottuk. 16. cikk (a 2009-es javaslat 15.
cikkének felel meg) A tagállamok általi végrehajtás megkönnyítése
érdekében e cikket egyszerűsítettük. Elhagytuk azt a követelményt, hogy a
kérelmezőnek feltett kérdéseknek kapcsolódniuk kell az értékeléshez, mivel
az implicit módon szerepel azon követelményben, hogy a kérelmező számára
megfelelő lehetőséget kell biztosítani ügye elemeinek ismertetésére. 17. cikk (a 2009-es javaslat 16.
cikkének felel meg) E cikk jelentősen megváltozott a 2009-es
javaslathoz képest. A tagállamoknak nem kell átiratot készíteniük valamennyi
személyes meghallgatásról. A javasolt szabályok szerint alapos, a meghallgatás
minden lényeges elemére kiterjedő jegyzőkönyvet kell készíteni. A
tagállamok azt is előírhatják, hogy a meghallgatásról hang- vagy
audiovizuális felvételt kell készíteni. Mindazonáltal ezekben az esetekben is
alapos jegyzőkönyvet kell vezetni, és a felvételt mellékelni kell a
jegyzőkönyvhöz. A kérelmező számára lehetőséget kell
biztosítani a jegyzőkönyv észrevételezésére. E célból a kérelmezőt a
személyes meghallgatás végén vagy az eljáró hatóság határozatának meghozatala
előtt meghatározott határidőn belül tájékoztatni kell a
jegyzőkönyv tartalmáról. A „teljes mértékben” kifejezés arra utal, hogy e
tájékoztatásnak átfogóan tartalmaznia kell a jegyzőkönyv tartalmának
valamennyi elemét, és szükség esetén e tájékoztatást tolmács segítségével kell
biztosítani. A javaslat előírja, hogy a tagállamoknak
a kérelmező jóváhagyását kell kérniük a jegyzőkönyv tartalmával
kapcsolatban. E szabály alól van egy kivétel: amikor a meghallgatásról hang-
vagy audiovizuális felvétel készül. Ebben az esetben a kérelmező a
jogorvoslati eljárásokban bizonyítékként hivatkozhat a jegyzőkönyvhöz
bizonyítékként csatolt felvételre. Amennyiben a kérelmező megtagadja a
jegyzőkönyv jóváhagyását, azt fel kell tüntetni a kérelmező
iratanyagában. A jegyzőkönyv jóváhagyásának megtagadása azonban nem
akadályozza meg, hogy az eljáró hatóság határozatot hozzon. 18. cikk (a 2009-es javaslat 17.
cikkének felel meg) A javaslat jelentősen felül kívánja
vizsgálni az orvosi jelentésekkel kapcsolatos szabályokat. A cikk címéből
elhagytuk az „igazságügyi” jelzőt, hogy jobban tükrözzük a cikk tényleges
tartalmát. Az (1) bekezdés első mondatában
megállapított alapelv értelmében a kérelmező számára lehetővé kell
tenni, hogy orvosi vizsgálatot végeztessen el annak érdekében, kérelme
alátámasztására orvosi igazolást nyújthasson be az eljáró hatóságnak. Ezen
orvosi igazolás alkalmazási köre korlátozott; célja, hogy korábbi üldöztetéssel
vagy súlyos sérelemmel kapcsolatban alátámassza a kérelmező állítását.
Ezzel pontosítjuk, hogy az orvosi igazolás önmagában nem bizonyíték az
üldöztetésre. A tagállamok ésszerű határidőt szabhatnak az orvosi
igazolás benyújtására, hogy ne késleltessék a kérelem elbírálását, valamint az
azzal kapcsolatos határozat meghozatalát. Az eljárások hatékonyabbá tétele,
valamint a visszaélések és szükségtelen késedelmek elkerülése érdekében a
rendelkezés előírja, hogy amennyiben a kérelmező nem nyújtotta be
időben az igazolást, és ezt nem tudja kellően indokolni, a
határozatot meg lehet hozni az igazolás figyelembe vétele nélkül. Az orvosi vizsgálat különösen fontos lehet a
kérelem elbírálásához, ha a kérelmező nem képes teljesen érthetően
előadni a kérelme alátámasztásához szükséges elemeket. E célból a (2)
bekezdés előírja, hogy az eljáró hatóságnak hivatalból, a kérelmező
beleegyezésével orvosi vizsgálatot kell végeztetnie, amennyiben okkal
feltételezheti, hogy a kérelmező poszttraumás stressz zavarok, múltban
elszenvedett üldöztetés vagy súlyos sérelem miatt nem képes a meghallgatásra. Nem
akadályozza az eljáró hatóság határozathozatalát az, ha a kérelmező
megtagadja az orvosi vizsgálaton való részvételt. Az új (5) bekezdés egyértelművé teszi,
hogy mit kell tartalmaznia annak a képzésnek, amelyet a tagállamoknak a
kérelmezők meghallgatását végző személyek számára biztosítaniuk kell.
A „felismerés” szó azt jelzi, hogy a képzésnek az a célja, hogy a meghallgatást
végzők ismerjék és fel tudják ismerni azon tüneteket, amelyek korábbi
kínzásra vagy egyéb olyan orvosi problémára utalnak, amelyek kedvezőtlenül
befolyásolják a kérelmező meghallgatásra való képességét. 19–22. cikkek (a 2009-es javaslat 18.
cikkének felelnek meg) Az új 19–22. cikkeknek az a céljuk, hogy
kiigazítsák és érthetővé tegyék a jogi segítségnyújtáshoz és képviselethez
való jogra vonatkozó szabályokat. Ezáltal rugalmasabbá kívánják tenni e
szabályokat, ugyanakkor azt igyekeznek biztosítani, hogy költségmentes jogi és
eljárási tájékoztatás álljon rendelkezésre azok számára, akik azt kérik, és nem
rendelkeznek elegendő anyagi forrásokkal. Ez a „frontloading” egyik
kulcsfontosságú eleme. E megközelítés kiválasztását egy Egyesült Királyságban
végzett projekt, az ún. „Solihull pilot” kísérleti projekt megállapításai is
teljes mértékben alátámasztották, amelyeket a 2010 szeptemberében megrendezett
menekültügyi miniszteri konferencián ismertettek. E projekt megerősítette
azt a feltételezést, hogy a menekültügyi eljárás kezdeti szakaszának
hangsúlyosabbá válása („frontloading”), jelentősen javítja az
első fokon hozott határozatok minőségét. Ez különösen annak
köszönhető, hogy már az eljárás elején biztosítják a hozzáértő jogi
segítségnyújtás igénybevételének lehetőségét a menedékkérők számára. A 2009-es javaslattal összevetve változott a
terminológia, hogy elkerüljük három különböző fogalom esetleges
összetévesztését: 1. az első fokon nyújtott jogi és eljárási tájékoztatás
minimális szintje, 2. költségmentes jogi segítségnyújtás jogorvoslati
eljárásokban az igazságszolgáltatás hatékony igénybe vételének biztosítására,
valamint 3. a kérelmezők azon joga, hogy saját költségükre jogi
tanácsadóval vagy egyéb tanácsadóval konzultálhassanak. A 2009-es javaslat 18.
cikkét az egyértelműbb szabályok és struktúra érdekében két cikkre
osztottuk. E cikkek kettéosztásának köszönhetően egyértelműbben
elkülönülnek egymástól az eljárás különböző szakaszaira vonatkozó fogalmak.
19. cikk E cikk megállapítja az első fokú
eljárásokban biztosított költségmentes jogi és eljárási tájékoztatásra
vonatkozó szabályokat. A cikk címe egyértelművé kívánja tenni, hogy a
tagállamok kérés esetén kötelesek költségmentes jogi és eljárási tájékoztatást
biztosítani a kérelmezők számára az első fokú eljárásokban, és ez nem
minősül „jogi segítségnyújtásnak és képviseletnek”. Tehát – több tagállam
nemzeti jogi rendszerével összhangban – e kötelezettség teljesítéséhez nem
szükséges ügyvédet kijelölni minden egyes kérelmező számára. A rendelkezés a jogi és eljárási tájékoztatás
minimális szintjét is meghatározza. Először is, tartalmazza a
kérelmező ügyére valószínűsíthetően vonatkozó eljárási lépések,
eszközök, jogok és kötelezettségek – ideértve az együttműködésre és a
minősítésről szóló irányelv 4. cikkében említett elemek benyújtására
vonatkozó kötelezettséget is – ismertetését. Másodszor, elutasító határozatok
esetében magában foglalja az elutasítás tényszerű, anyagi jogi és eljárási
okait, hogy a kérelmező tájékozott döntést hozhasson arról, hogy él-e a
hatékony jogorvoslathoz való jogával. Az előző javaslatról folytatott
eszmecserék során nyert tapasztalatok alapján e pontosítás szükségesnek
bizonyult. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 20. cikk
(2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy amennyiben a tagállamok
költségmentes jogi segítségnyújtást és/vagy képviseletet biztosítanak az
első fokú eljárásokban, az feltételezhetően magában foglalja a
költségmentes jogi és eljárási tájékoztatás alapján nyújtandó információkat. A (4) bekezdés említést tesz további
alkalmazandó feltételekről, amelyek az alábbi 21. cikkben szerepelnek. 20. cikk Ezen új cikk címe arra utal, hogy a
tagállamoknak költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet kell biztosítaniuk
a fellebbviteli eljárásokban. A módosított javaslat terminológiájában a
költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet azt jelenti, hogy a
kérelmező hozzáértő személy segíti és képviseli; több tagállam
nemzeti rendszerében ez ügyvédet jelent. E cikk minimumkövetelményeket is
megállapít, többek között az eljárási iratok összeállítását, valamint a bíróság
előtti meghallgatáson történő részvételt. Az utóbbi az elsőfokú
jogorvoslati eljárásokra korlátozódik. A fellebbviteli eljárásokban a költségmentes
jogi segítségnyújtás és képviselet tekintetében a tagállamokat nem köti ez az
irányelv. Mivel az e rendelkezés szerinti minimumkövetelmények segítségnyújtást
(a dokumentumok előkészítése) és képviseletet (a meghallgatáson való
részvétel) egyaránt magukban foglalnak, egyértelművé tettük, hogy e
rendelkezés a jogi segítségnyújtásra „és” (az „és/vagy” helyett) képviseletre
egyaránt kiterjed. A (2) bekezdés több tagállam azon gyakorlatára
utal, amikor már az elsőfokú eljárásokban (azaz az eljáró hatóság előtti
közigazgatási eljárásokban) is rendelkezésre áll a költségmentes jogi
segítségnyújtás és/vagy képviselet (ügyvédek által). E bekezdés alkalmazkodik e
rendszerekhez annak pontosításával, hogy ebben az esetben a tagállamoknak nem
kell biztosítaniuk a 19. cikkben előírt jogi és eljárási tájékoztatást is,
mivel az ügyvéd által biztosított jogi segítségnyújtás és képviselet már
tartalmazza ezeket. A (3) bekezdés az ún. „megalapozottsági
vizsgálat” lehetőségét ismerteti. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok előírhatják,
hogy nem áll rendelkezésre költségmentes jogi segítségnyújtás és képviselet
azon kérelmezők számára, akik esetében nincs reális esély a jogorvoslat
sikeres kimenetelére. Mindazonáltal ezt a bíróságnak kell megvizsgálnia, nem
pedig az eljáró hatóságnak. A második albekezdés korlátozza az érdemi vizsgálat
alkalmazását, hivatkozással az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkére,
amely előírja, hogy költségmentességet kell biztosítani azoknak, akik nem
rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, amennyiben az igazságszolgáltatás
hatékony igénybevételéhez erre szükség van. Ezt az albekezdést az irányelv 21.
cikke (2) bekezdésének c) pontjával összefüggésben kell olvasni, amely
megállapítja azon általános szabályt, hogy az első fokon nyújtott költségmentes
jogi és eljárási tájékoztatást, valamint a jogorvoslati eljárásokban
biztosított költségmentes jogi segítségnyújtást és képviseletet csak azok
számára lehet biztosítani, akik nem rendelkeznek elegendő anyagi
forrással. 21. cikk E cikk megállapítja a költségmentes jogi és
eljárási tájékoztatás, valamint a költségmentes jogi segítségnyújtás és
képviselet esetében alkalmazandó általános feltételeket. Az új (1) bekezdés
széles mozgásteret kíván nyújtani a tagállamoknak a tekintetben, hogy hogyan
tegyenek eleget e kötelezettségeknek. Az ügyvéd kijelölése tűnik a
szokványos megoldásnak, mindazonáltal a tagállamok nem kormányzati szervek,
köztisztviselők vagy állami szakszolgálatok révén is eleget tehetnek a 19,
és 20. cikk szerinti kötelezettségeknek. E rendelkezés jól illeszkedik több
tagállam meglévő rendszeréhez. 22. cikk E cikk fenntartja a kérelmező azon jogát,
hogy az eljárás valamennyi szakaszában konzultálhat ügyvéddel. E cikk
rendelkezései, valamint a 19–21. cikkek rendelkezései között az a fő különbség,
hogy ez csupán arra biztosít jogot, hogy a kérelmező saját költségére
konzultáljon ügyvéddel. A cikk azt is előírja, hogy a tagállamok
lehetővé tehetik, hogy nem kormányzati szervezetek is nyújthassanak ilyen
szolgáltatásokat. 23. cikk (a 2009-es javaslat 19.
cikkének felel meg) A módosított javaslat változtatást vezet be a
nemzetbiztonsági megfontolásokat érintő eljárásokban az információkhoz
való hozzáférés tekintetében. A fegyveregyenlőség elvének, valamint a
kialakult ítélkezési gyakorlatnak a tiszteletben tartása érdekében
lehetővé teszi, hogy a tagállamok a nemzetbiztonságot érintő
esetekben csak az állam szakszolgálatai (pártfogó ügyvédek) számára
biztosíthassák az iratokhoz való hozzáférést. E rendelkezés azt kívánja
biztosítani, hogy a kérelmezőt megfelelően képviselik, ugyanakkor nem
tárnak fel érzékeny vagy bizalmas információkat. A szabályok értelmében a
képviselőnek (köztisztviselő, pártfogó ügyvéd) nem feltétlenül kell
kapcsolatba lépnie a kérelmezővel. 24. cikk (a 2009-es javaslat 20. cikkének
felel meg) A módosított javaslat egyszerűsíteni
kívánja a különleges igényeket támasztó személyekre vonatkozó rendelkezéseket. Célja,
hogy megállapítsa az elveket, és lehetővé tegye, hogy a tagállamok
megtalálják a legmegfelelőbb módozatokat. Először is, a cikk címe – a 2. cikk d)
pontjában található fogalommeghatározzással összhangban – pontosítja, hogy ezen
irányelv alkalmazásában az eljárások során figyelembe kell venni a különleges
eljárási garanciákat igénylő kérelmezők sajátos helyzetét. Ez különösen
azt kívánja pontosítani, hogy a különleges eljárási garanciák és a különleges
befogadási igények különbözőek lehetnek. Az első bekezdés előírja, hogy a
különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőket kellő
időben fel kell ismerni. E rendelkezés teljes mértékben összhangban van a
befogadási feltétekről szóló irányelvre irányuló módosított javaslat
vonatkozó rendelkezéseivel. A tagállamok alkalmazhatják a fenti irányelvre
irányuló módosított javaslat 22. cikkében ismertetett mechanizmust. A javaslat tág mozgásteret biztosít a
tagállamok számára a tekintetben, hogy hogyan foglalkozzanak azon esetekkel,
amikor az eljárás folyamán válik nyilvánvalóvá, hogy a kérelmezők
különleges eljárási garanciákat igényelnek. Ez különösen előfordulhat
egyes traumás zavarok esetében, amelyek feltárása bizonyos időbe telhet. A második bekezdés általánosságban ismerteti
azon elvet, miszerint a különleges eljárási garanciákat igénylő
kérelmezők számára elegendő időt és megfelelő támogatást
kell biztosítani kérelmük elemeinek ismertetésére. E szabály a lehető
legnagyobb fokú rugalmasságot kíván biztosítani a tagállamoknak ahhoz, hogy
megtalálják e rendelkezés különféle esetekben történő végrehajtásának
konkrét módjait. 25. cikk (a 2009-es javaslat 21.
cikkének felel meg) A módosított javaslat lényegében kiterjeszti a
képviselő kísérő nélküli kiskorú segítésére vonatkozó
kötelezettségét. E segítségnyújtás terjedelmét pontosítottuk, és a kísérő
nélküli kiskorúak különleges eljárási igényeire tekintettel kiterjesztettük. Az
új rendelkezés előírja, hogy a képviselőnek segítenie kell a kiskorút
annak érdekében, hogy utóbbi részesülhessen az ezen irányelvben előírt
jogokból és eleget tehessen az abban előírt kötelezettségeinek. A
pártatlanság követelményét elhagytuk, mivel a képviselőnek a kísérő
nélküli kiskorú érdekeit kell szolgálnia; ugyanakkor meghatároztuk, hogy a
képviselőnek a gyermek mindenek fölött álló érdekét szem előtt tartva
kell eljárnia. A (2) bekezdés b) pontját elhagytuk, mivel az,
hogy egy kiskorú házas vagy házas volt, önmagában még nem jelenti azt, hogy
nincs szüksége segítségre. Ez a kényszerházasságok esetleges eseteit tükrözi. A (3) bekezdés a) pontjában szereplő
követelményt, miszerint a meghallgatást olyan személynek kell végeznie, aki a
kiskorú különleges igényeinek megfelelő szakértelemmel rendelkezik, az
elfogadhatósági meghallgatásokra is kiterjesztettük. A (4) bekezdés egyértelművé teszi, hogy
nem csak a kísérő nélküli kiskorúak, hanem képviselőik számára is
költségmentes jogi és eljárási tájékoztatást kell biztosítani, és hogy ez a
jogállás visszavonásának esetére is, így az irányelv valamennyi eljárására
vonatkozik. Az (5) bekezdés változtatást vezet be a
kiskorúak orvosi vizsgálata tekintetében. Ezen orvosi vizsgálat a kiskorú korát
kívánja megállapítani. A rendelkezés szerint, amennyiben az orvosi vizsgálat
után is maradnak fenn kétségek a kérelmező korával kapcsolatban, a
kérelmező kiskorúnak tekintendő. A (6) bekezdés alapján az „megalapozottsági
vizsgálatot” nem lehet alkalmazni a jogorvoslati eljárásokban biztosítandó
költségmentes jogi segítségnyújtásra és képviseletre. Ezzel e kísérő
nélküli kiskorú kérelmezők érdekeinek védelmét kívánja biztosítani. 26. cikk (a 2009-es javaslat 22.
cikkének felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 27. cikk (a 2009-es javaslat 23.
cikkének felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 28. cikk (a 2009-es javaslat 24.
cikkének felel meg) E cikk lehetőséget teremt arra, hogy
amennyiben egy kérelem esetében feltételezhető, hogy azt hallgatólagosan
visszavonták, az eljáró hatóság a kérelmet megalapozatlansága miatt
visszautasítása. Ennek azonban az a feltétele, hogy a személyes meghallgatást
követően a kérelmet megfelelően megvizsgálják. A (2) bekezdés lehetővé teszi, hogy új
kérelmet nyújthassanak be azon kérelmezők, akik a kérelmük hallgatólagos
visszavonása következtében megszüntetett eljárást követően újra
jelentkeznek a hatáskörrel rendelkező hatóságnál. Általános szabályként
ezen új kérelem nem minősül ismételt kérelemnek. Következésképpen nem
lehet elfogadhatatlannak tekinteni azon az alapon, hogy nem tartalmaz új
elemeket. Mindazonáltal, ha a kérelmező több mint egy évvel azután
jelentkezik újra, hogy korábbi kérelmét visszavontnak tekintették, ezen
irányelv nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy ügyét újra felvegyék, és az új
kérelmet ismételt kérelemként kezelhetik. E rendelkezések a
visszaélésszerű ismételt kérelmeket kívánják kiküszöbölni. 29. cikk (a 2009-es javaslat 25.
cikkének felel meg) Az (1) bekezdés a) pontjának szövegét
összehangoltuk az irányelv többi cikkével, a rendelkezés tartalma azonban nem
változott. 30. cikk (a 2009-es javaslat 26.
cikkének felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 31. cikk (a 2009-es javaslat 27.
cikkének felel meg) A módosított javaslat számos változtatást
vezet be az első okú vizsgálati eljárás és a gyorsított eljárások
tekintetében. A változtatásoknak az a céljuk, hogy illeszkedjenek a tagállamok
nemzeti rendszereinek sajátosságaihoz, és nagyobb rugalmasságot, valamint a
visszaélések leküzdéséhez hatékony eszközöket biztosítsanak. A (3) bekezdés megtartja az elsőfokú
eljárás lezárására vonatkozó általános, hat hónapos határidőt. Ugyanakkor
két további kivételt vezettünk be, egyiket arra az esetre, amikor nagy számú
kérelmet nyújtanak be egyidejűleg, a másikat arra az esetre, amikor az
eljáró hatóság amiatt nem tudja tartani a határidőt, hogy a kérelmező
nem tett eleget kötelezettségeinek. A tagállamok elhalaszthatják az eljárás
lezárását abban az esetben is, amikor az eljáró hatóság a származási országban
fennálló bizonytalan, várhatóan ideiglenes helyzet miatt nem tud határozatot
hozni. Ebben az esetben a tagállamok túlléphetik a hat+hat hónapos
időkeretet. A kérelmező ugyanakkor megtartja kérelmező jogállását. Az elsőbbségi okokat módosítottuk, hogy
összehangoljuk az irányelvet a befogadási feltételekről szóló irányelvre
irányuló módosított javaslattal. A tagállamok elsőbbséget biztosíthatnak
egy vizsgálatnak, ha a kérelmező kiszolgáltatott helyzetben van. A
terminológiát is az új fogalomhoz – „különleges eljárási garanciákat
igénylő kérelmezők” – igazítottuk. A kísérő nélküli kiskorúakat
külön megemlítettük azon esetekkel kapcsolatban, amikor kimondottan indokolt
lehet az elsőbbség biztosítása. A (6) bekezdés pontosítja, hogy az e bekezdés
szerinti indokokat az eljárás felgyorsítására, vagy a határon történő
vizsgálatra egyaránt alkalmazni lehet. E változtatás jól megfelel azon
tagállamok nemzeti rendszereinek, amelyek a határon az általános eljárást alkalmazzák.
Mindazonáltal továbbra is kimerítő jellegű azon esetek listája,
amelyeket gyorsított eljárásban lehet feldolgozni vagy a határon lehet
megvizsgálni. Újra bevezettük a gyorsított eljárás (és a
határon végzett eljárás) két indokát: Az e) pont újra bevezeti a 2005-ös irányelv g)
pontját. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye a visszaélésszerű
esetek hatékony kezelését. A megfogalmazást úgy igazítottuk ki, hogy
előírja, hogy ezt az indokot akkor lehet alkalmazni, amikor a
kérelmező egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a
származási országból származó kellően ellenőrzött információknak
ellentmondó nyilatkozatokat tett. E változtatásnak az a célja, hogy objektív
elemet biztosítson. A g) pont újra bevezeti a 2005-ös irányelv m)
pontját, amely a nemzetbiztonságot vagy közrendet veszélyeztető esetekre
vonatkozik. Egyértelművé tettük, hogy a kérelmet akkor lehet gyorsított
eljárásban elbírálni, ha alapos indokok alapján vélhető, hogy a
kérelmező veszélyt jelent a nemzetbiztonságra. A 2009-es javaslat (7) bekezdését elhagytuk. A
megfelelő és teljes vizsgálat biztosítására irányuló követelményt az új
(7) bekezdésbe helyeztük át. Töröltük a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmekre
vonatkozó szabályokat, mivel e szabályokra vonatkozóan újra bevezettük a
2005-ös irányelv 28. cikkét. 32. cikk (a 2005-ös irányelv 28.
cikkének felel meg) E cikk a 2005-ös irányelv 28. cikkének felel
meg. A tartalmi változás nemzetbiztonsági eseteket érint, mivel az eljárás
felgyorsításának ez az egyetlen olyan indoka, amelyet nem lehet nyilvánvalóan
megalapozatlannak tekinteni. Nemzetbiztonságot érintő esetekben ugyanis az
eljárás felgyorsításának indoka nem azon a megfontoláson alapul, hogy a kérelem
nem kellően megalapozott. A 2009-es javaslat 28. cikkét elhagytuk, mivel
ugyanezeket a szabályokat tartalmazta. 33. cikk (a 2009-es javaslat 29.
cikkének felel meg) A d) pontot módosítottuk, mivel az „azonos”
kifejezés nagyon korlátozó jellegű volt: egyrészt a gyakorlatban
lehetetlenné tett az elfogadhatatlansági ok alkalmazását, másrészt azt
összeférhetetlenné tette az ismételt kérelmekre vonatkozó szabályokkal,
amelyeket elvileg szolgálnia kellett volna. A módosított javaslat pontosítja,
hogy ezt az elfogadhatatlansági okot akkor lehet alkalmazni, ha olyan ismételt
kérelemről van szó, amely nem tartalmaz új elemeket. Egyértelműbbé
vált az ismételt kérelmekkel való kapcsolat (és az ismételt kérelmek fogalma
is). 34. cikk (a 2009-es javaslat 30.
cikkének felel meg) A szabályokat összehangoltuk a személyes
meghallgatásra vonatkozó általános szabályokkal. Ez azon követelményt érinti,
miszerint a meghallgatást végző személy nem viselhet katonai vagy
bűnüldözési egyenruhát. 35. cikk (a 2009-es javaslat 31.
cikkének felel meg) A módosított javaslat kifejezetten
lehetőséget kínál arra, hogy a kérelmező megtámadja az első
menedék országa elvének sajátos körülményei tekintetében való alkalmazását. 36. cikk (a 2009-es javaslat 34.
cikkének felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 37. cikk (a 2009-es javaslat 33. cikkének
felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 38. cikk (a 2009-es javaslat 32.
cikkének felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 39. cikk (a 2009-es javaslat 38.
cikkének felel meg) A koherencia érdekében a cikket új (6)
bekezdéssel egészítettük ki, amely előírja, hogy a tagállamoknak
rendszeresen tájékoztatniuk kell a Bizottságot azokról az országokról,
amelyekre alkalmazzák az európai biztonságos harmadik ország fogalmát. Ez a
biztonságos harmadik országra vonatkozó azonos kötelezettségnek felel meg. 40. cikk (a 2009-es javaslat 35. cikke
(1)-(7) és (9) bekezdésének felel meg) Jelentősen
érthetőbbé tettük az ismételt vagy további kérelmekkel kapcsolatos
szabályokat, hogy biztosítsuk az ilyen kérelmek hatékony kezelését. Az
„ismételt kérelem” fogalom meghatározása egyértelművé teszi e szabályok
alkalmazási körét. Az ismételt kérelem elfogadhatatlannak minősülhet,
amennyiben nincsenek olyan új elemek, amelyek jelentősen növelnék annak
valószínűségét, hogy a kérelmező jogosult lenne a nemzetközi védelmi
jogállásra. Az új elemek meglétét
előzetes vizsgálat során kell ellenőrizni. Ha
vannak új elemek, az ismételt kérelmet az általános szabályoknak
megfelelően kell megvizsgálni. Egyértelművé
tettük, hogy amennyiben nincsenek új elemek, a kérelem elfogadhatatlannak
minősül. Az ismételt kérelmekkel
kapcsolatos szabályok abban az esetben is alkalmazhatók, ha a nem házas kiskorú
külön kérelmet nyújt be. 41. cikk (a 2009-es javaslat 35. cikke
(8)–(9) bekezdésének felel meg) E szabályok tartalma nem változott, de a
szöveget a jobb érthetőség érdekében átszerkesztettük. 42. cikk (a 2009-es javaslat 36.
cikkének felel meg) Töröltük a (3) bekezdés b) pontját, mivel
felesleges. E szabályt a 40. cikk 3. bekezdése tartalmazza. 43. cikk (a 2009-es javaslat 37.
cikkének felel meg) E cikk változatlan marad. Mindazonáltal a 31.
és 33. cikkben szereplő változtatások hivatkozások révén kiterjesztik e
cikk alkalmazhatóságának körét. Az eljárás felgyorsításának további indokai
lehetővé teszik, hogy a tagállamok ezen eseteket a határon folytatott
eljárásban is megvizsgálhassák. Az új elemeket nem tartalmazó kérelmek
elfogadhatatlanságára vonatkozó szabályok megváltozása ugyancsak lehetővé
teszi a határon folytatott eljárások szélesebb körű alkalmazását. 44. cikk (a 2009-es javaslat 39.
cikkének felel meg) Nem történt változtatás a 2009-es javaslathoz
képest. 45. cikk (a 2009-es javaslat 40.
cikkének felel meg) A (4) bekezdés megváltozott. A tagállamok
előírhatják, hogy a nemzetközi védelmi jogállás a törvény erejénél fogva
megszűnik, ha a nemzetközi védelemben részesülő személy a szóban
forgó tagállam állampolgárává válik. 46. cikk (a 2009-es javaslat 41.
cikkének felel meg) Alapvetően megtartottuk a hatékony
jogorvoslathoz való joggal kapcsolatos szabályokat, hogy megfelelést
biztosítsunk az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának
kialakult ítélkezési gyakorlatával. A változások az alábbi elemeket érintik: Az (5) bekezdésben pontosítottuk, hogy a
kérelmezőnek a jogorvoslati határidő lejártáig jogában áll a tagállam
területén maradni. A (6) bekezdés
további indokkal egészült ki, amikor is nem kell automatikus felfüggesztő
hatályt biztosítani: ez akkor fordul elő, amikor a kérelmet
elfogadhatatlannak ítélték, mivel egy másik tagállam már menekült jogállást
nyújtott a kérelmező számára. Pontosítottuk, hogy az automatikus
felfüggesztő hatály elve alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha
gyorsítási vagy elfogadhatatlansági indokok állnak fenn. A 31. cikk (6)
bekezdése szerinti gyorsítási indokok kiterjesztésének következtében e bekezdés
alkalmazási köre tágabb, mint a 2009-es javaslatban szereplőé. A (9) bekezdésből elhagytuk azt a
kötelezettséget, hogy a bíróságok számára határidőt kell megállapítani a
jogorvoslati kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához. E módosítás a
nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek sajátosságaihoz kíván illeszkedni. A (2) bekezdéssel és az elismerésről
szóló irányelvvel való következetesség érdekében a 2005-ös irányelv (5)
bekezdését elhagytuk.