11.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 380/9

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen a kutatásra vonatkozó cikkekre,

—

tekintettel az Európai Közösség (vagy a Lisszaboni Szerződés óta Európai Unió) kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel különösen az említett határozatnak a hetedik keretprogram felügyeletéről, értékeléséről és felülvizsgálatáról szóló 7. cikkére,

—

tekintettel az EUMSZ 182. cikkének a keretprogramnak a helyzet változásának megfelelő kiigazításáról szóló (2) bekezdésére,

—

tekintettel „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram időközi értékelésével foglalkozó szakértői csoport jelentésére, valamint a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus időközi értékelésével foglalkozó szakértői csoport jelentésére megfogalmazott válaszról” című, 2011. február 9-i bizottsági közleményre (COM(2011)0052),

—

tekintettel az Európai Unió Tanácsa 3074. Versenyképességi (Belső Piaci, Ipari és Kutatási) Tanácsának a kutatási tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (7KP), valamint a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus időközi értékeléséről szóló, 2011. március 9-i következtetéseire,

—

tekintettel a hetedik kutatási keretprogram időközi értékelésével foglalkozó szakértői csoport 2010. november 12-i végleges jelentésére,

—

tekintettel a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló, 2010. november 11-i állásfoglalására (2),

—

tekintettel a hatodik kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok (2002-2006) értékelésével foglalkozó szakértői csoport 2009. februári jelentésére,

—

tekintettel a szakértői bizottság „Towards a world class Frontier research Organisation - Review of the European Research Council's Structures and Mechanisms” című, 2009. július 23-i jelentésére,

—

tekintettel a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF) félidős értékelésével foglalkozó független szakértői csoport 2010. július 31-i jelentésére,

—

tekintettel az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezést megvalósító közös vállalkozás első időközi értékelésével foglalkozó szakértői bizottság 2010. december 20-i jelentésére,

—

tekintettel az ARTEMIS és az ENIAC közös technológiai kezdeményezés első időközi értékelésével foglalkozó szakértői csoport 2010. július 30-i jelentésére,

—

tekintettel a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló (AAL) közös program időközi értékelésével foglalkozó független szakértői csoport 2010. decemberi jelentésére,

—

tekintettel a Régiók Bizottságának a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről a 2011. január 27-i és 28-i plenáris ülésen elfogadott véleményére,

—

tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletben szereplő, a kutatás és az innováció számára elkülönített összegek, illetve az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram egymást erősítő hatásainak a városokban és régiókban, valamint a tagállamokban és az Unióban való megvalósulásáról szóló, 2010. május 20-i állásfoglalására (3),

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 9/2007. számú, „Az uniós kutatási és technológiai fejlesztési (KTF) keretprogramok értékelése – Tökéletesíthetné-e módszereit a Bizottság?” című, 2007. november 22-i különjelentésére,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 8/2009. számú, a „Kiválósági hálózatok és integrált projektek a Közösség kutatási politikájában” című különjelentésére,

—

tekintettel az Európai Számvevőszék 2/2010. számú, a hatodik kutatási keretprogram tervezési tanulmányokhoz és új infrastruktúrák létrehozásához nyújtott támogatási rendszereinek eredményességéről szóló különjelentésére,

—

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése” című, 2010. szeptember 15-i véleményére, A. mivel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja a legkiterjedtebb eszköz a kutatás világszintű támogatására, és az Európai Unió kutatási politikájának fő eszköze,

—

tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

—

tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0160/2011),

A.

mivel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja a legkiterjedtebb eszköz a kutatás világszintű támogatására, és az Európai Unió kutatási politikájának fő eszköze,

B.

mivel figyelembe kell venni a hetedik keretprogram félidős felülvizsgálatából következő fejleményeket a keretprogramról folytatott tárgyalások és a 2006-os elfogadása óta bekövetkezett változások (új intézmények, új politikai fórumok, gazdasági válság), valamint a lejáratáig rendelkezésre álló pénzösszegek nagysága miatt,

C.

mivel a Lisszaboni Szerződés az európai kutatási térség megvalósítását az európai politika egy külön eszközeként vezette be,

D.

mivel az „Európa 2020 stratégia” a kutatást és az innovációt az intelligens, fenntartható és szolidáris növekedés egyik központi elemévé tette,

E.

mivel a kutatás a gazdasági erő tudássá való átalakításának folyamata, míg az innováció ennek fordítottja, amikor is a tudást alakítják át gazdasági erővé,

F.

mivel az EU és tagállamai kénytelenek megtalálni a módját annak, hogy közös választ adjanak azokra a nagy társadalmi, környezeti, demográfiai és erkölcsi kihívásokra, amelyekkel az európai népek szembesülnek, mint például a népesség elöregedése, az egészségügy, az élelmiszer-ellátás, a fenntartható fejlődés, a nagy környezeti kihívások stb., és mivel a megszülető megoldásoknak arra kell ösztönözniük a magánszemélyeket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak tetteikért,

G.

mivel a kutatási, fejlesztési és innovációs beruházás hosszú távon a lehető legjobb választ jelenti a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságra, mivel lehetővé teszi az EU számára, hogy egy világviszonylatban versenyképes tudásalapú társadalommá váljon,

H.

mivel Európa olyan gazdasági hatalmakkal versenyez, mint Kína, India, Brazília, Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok és Oroszország, és mivel az a képességünk, hogy többek között a kutatás területén az Európai Unió és a tagállamok egyesítik és összehangolják erőfeszítéseiket, igen nagymértékben befolyásolja gazdasági versenyképességünket, valamint ebből következően a szociális törekvéseink finanszírozásának lehetőségét és az európai polgárok jólétével, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos vállalásaink teljesítését,

I.

mivel Európában a K+F kiadások alacsonyak más globális partnerekhez képest, ami többek között a magánberuházások és az innovációbarát keretfeltételek hiányából fakad; mivel a 7. keretprogram ipari szektorra gyakorolt vonzereje, valamint a kutatás gazdaság javára történő felhasználása így nem igazolódik be teljes mértékben; mivel azonban az összegeken túl egyértelműen kitűnik, hogy a tagállamok, az Unió és a régiók között javítani kell a koordinációt és a társfinanszírozást a tagállamok sajátosságainak és etikai döntéseinek teljes mértékű tiszteletben tartása mellett,

J.

mivel az állami kutatási, fejlesztési és innovációs beruházásoknak csak viszonylag kis hányada valósul meg európai együttműködéssel,

K.

mivel a tudományos világ, a kutatás és az ipar közötti kapcsolatok javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutatási eredmények nagyobb hatásfokkal alakulhassanak át termékekké és szolgáltatásokká, előmozdítva a gazdasági növekedést és szolgálva a társadalom egészének javát,

L.

mivel a hetedik keretprogramot az európai kutatási térség tekintetében is alkalmazott általános elvek alapján kell megtervezni,

M.

mivel a programban rendelkezésre álló 54,6 milliárd euróból az első négy évre (2007–2010) 25,8 milliárd euróra vállaltak kötelezettséget, azaz átlagosan évi 6,5 milliárd euróra, és 28,8 milliárd, azaz átlagosan évente 9,6 milliárd euró marad az utolsó három év (2011–2013) vállalásaira,

N.

mivel a 2011-től 2013-ig tartó időszak igen érzékeny, és azonnali, megkülönböztetett figyelmet igényel a versenyképességi és a társadalmi kohézióval kapcsolatos tényezők terén, amelyeknek a kutatás és az innováció fontos összetevője,

O.

mivel a bonyolult adminisztratív irányítás, a számottevő bürokrácia, az átláthatóság és a hatékonyság hiánya, valamint az indokolatlan késedelmek továbbra is a hetedik keretprogram nagy hátulütői, és jelentős mértékben eltántorítják a kutatókat, az ipart és a kkv-ket a programban való részvételtől, és ezért az egyszerűsítés terén megvalósított minőségi ugrást kell az egyik elsődleges célnak tekinteni;

P.

mivel a hetedik keretprogramban a női kutatók 40 %-os részvételére irányuló cél nagyra törő és helyes; mivel a hetedik keretprogrambeli kutatási projektekben a nők részvételének aránya jelenleg – kiábrándító módon – 25,5 %,

1.

üdvözli a hetedik keretprogram és a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus időközi értékeléséről szóló, az intézkedések minőségére, a végrehajtásra és az elért eredményekre vonatkozó szakértői jelentések minőségét annak ellenére, hogy a szakértői csoportok általános jellegű mandátumot kaptak; ugyanakkor rámutat, hogy az értékelést nem terjesztették ki a tagállamok és az Unió fellépéseinek egészére;

2.

nem érti a Bizottság késlekedését, hogy miért 2011. február 9-én tette közzé közleményét, amikor azt legkésőbb 2010-ben kellett volna megtennie, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság közleménye a jelenlegi tétekhez, különösen a jelenlegi gazdasági válsághoz, a hetedik keretprogram keretében még fennmaradó összegekhez stb. képest gyenge;

3.

kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon különösen a szakértői csoport tíz egyedi ajánlását;

4.

hangsúlyozza, hogy az időközi értékelésből levont következtetések viszonylagosak, mivel a hetedik keretprogram pénzalapjainak nagy részét még nem utalták ki, megkezdett projektek vannak még folyamatban és a hetedik keretprogram keretében finanszírozott más projektek a keretprogram kifutása után is folytatódni fognak;

5.

úgy véli, annak ellenére, hogy Európa továbbra is lemarad az USA mögött és kezdi elveszíteni a feltörekvő gazdaságokkal szembeni előnyét is, a hetedik keretprogrammal elért eredmények azt bizonyítják, hogy létezik európai hozzáadott érték a K+F tekintetében; felszólítja azonban a Bizottságot, fokozza arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tagállamokat, a tudományos közösséget és az európai polgárokat tájékoztassa a sikeres eredményekről;

6.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs módszer a hetedik keretprogram által finanszírozott projektek során elért tudományos haladás értékelésére;

7.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék a hetedik keretprogrammal kapcsolatos kommunikációs erőfeszítéseiket (többek között az új technológiák, például az intelligens kutatási információs szolgáltatások alkalmazásával), megkönnyítve a részvételre vonatkozó információkhoz való hozzáférést, bejelentve a kutatás terén a közeljövőben jelentkező kihívásokat és terjesztve a kutatási eredményeket; támogatja a Bizottság kezdeményezését, amelynek célja a közpénzekből támogatott kutatások eredményeihez való nyilvános hozzáférés elősegítése, amennyiben lehetséges és megvalósítható a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatban;

8.

üdvözli a projektek kiválasztásánál tapasztalt a magas részvételt és a kiváló színvonalat; ugyanakkor sajnálja, hogy e program keretében a siker aránya általában véve továbbra is elég alacsony és elkedvetlenítő elsősorban a kkv-k számára, amelyek különösen fontos szerepet játszanak a kutatási eredmények termékekké és szolgáltatásokká történő átalakításában; úgy véli, hogy az adminisztratív és pénzügyi szabályok egyszerűsítése, valamint a kkv-k igényeinek jobban megfelelő projektek és eljárások javíthatnának a helyzeten;

9.

megállapítja, hogy a célok és a lefedett témakörök számának állandó növekedése, valamint az eszközök diverzifikálódása miatt kiszélesedett a hetedik keretprogram hatóköre és csökkent azon képessége, hogy egy adott európai célt szolgáljon;

10.

helyesli az „Együttműködés” elnevezésű egyedi program erősítését, ami tekintettel a jelenlegi tudományos és technológiai kihívásokra továbbra is időszerű; hangsúlyozza szerepét a kutatás, a fejlesztés és az innováció kritikus tömegének fejlesztésében, amely nemzeti vagy regionális szinten nem lenne elérhető, és ily módon rámutat az európai hozzáadott értékre; úgy véli, hogy az együttműködésen alapuló transznacionális kutatást továbbra is elsődleges célnak kell tekinteni; ajánlja a „jövőbeni és kialakulóban lévő technológiák” program alkalmazását, valamint a „menetrendek” használatának általánossá tételét az összes tematikában; több rugalmasságot kér a meghirdetett témák, a finanszírozási küszöbök és plafonok megállapításában, különbséget téve a kis és a nagy projektek között; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi együttműködési program túl szűk, a témakörök pedig gyakran túlságosan specifikusak ahhoz, hogy nagyobb társadalmi kihívásokkal foglalkozzanak; javasolja, hogy a következő keretprogram tágabb témaköröket felölelő felhívásokat tartalmazzon;

11.

hangsúlyozza, hogy tágabb interdiszciplináris perspektívákra is szükség lesz a fokozódó társadalmi kihívások hatékony kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy a társadalom- és humántudományok létfontosságú szerepet játszanak az EU előtt álló óriási kihívások kezelésében; sajnálja, hogy az együttműködésről szóló fejezetben a gazdaság- és társadalomtudományokra vonatkozóan szereplő igen specifikus, leszűkített pályázati felhívások rendkívül megnehezítik ezen a területen az új és innovációs jellegű kutatást;

12.

javasolja, hogy – az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében – a hetedik keretprogram keretében támogatott kutatások összpontosítsanak az EU legsürgetőbb kihívásainak kezelésére a hetedik keretprogram „Együttműködés” fejezetében meghatározott alábbi ágazatokban: egészségügy (többek között klinikai és prevenciós kutatás, valamint gyógyászati technológiák), élelmezésügy és biotechnológia (ideértve az élelmezésbiztonságot), IKT, nanotudományok, energiaügy (többek között energiahatékonyság, intelligens hálózatok, megújuló energia, szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, a SET-TERV és a biogáz felhasználása), környezetvédelem (többek között éghajlatváltozás, víz, talaj, erdő), fenntartható közlekedés, társadalom- és gazdaságtudomány, bölcsészettudomány, világűr és biztonság;

13.

javasolja az „Együttműködés” egyedi program keretében finanszírozott tevékenységekhez hasonló, együttműködésen alapuló kutatások megerősítését; kéri annak lehetővé tételét, hogy kisebb és közepes méretű projekteket és partnerkonzorciumokat alakítsanak ki, amelyek a tudományos kiválóság megerősítése mellett lehetővé teszik a hatékony koordinációt; hangsúlyozza, hogy az együttműködésen alapuló kutatásra irányuló megközelítésnek továbbra is a keretprogram központi elemét kell képeznie;

14.

üdvözli, hogy az „ötletek” fejezet tartalmazza az Európai Kutatási Tanács (EKT) által kapott ígéretes eredményeket, valamint az európai kutatás átláthatóságának és vonzerejének fokozását célzó szerepét; sajnálja, hogy az magánszféra nem vesz részt az EKT-ban; felszólítja a Bizottságot, hogy növelje meg az EKT-nak nyújtott támogatást (ami a sikerek arányát is növelni fogja), továbbá hogy vizsgálja meg a lehetőségeket az EKT struktúráinak és mechanizmusainak javítása tekintetében, többek között azt is, hogy az EKT-t döntéshozói hatáskörrel felruházott, független jogi személlyé tegye, amely közvetlenül felelős saját tudományos stratégiájáért és adminisztratív irányításáért, ami a K+F és az innováció területén működő többi finanszírozási ügynökség nagyobb fokú függetlenségét tesztelő kísérletként is alkalmazható; a tudományos tanács kinevezésére irányuló eljárással, valamint felülvizsgálati testületeinek összetételével összefüggésben támogatja a nagyobb átláthatóságot; javasolja, hogy az EKT folytassa az egyes kiváló kutatók részére biztosított erőteljes támogatást; ugyanakkor felszólítja az EKT-t, hogy biztosítson lehetőséget a csoportalapú projektek támogatására is, mindenkor attól téve ezt függővé, hogy az ehhez hasonló projekteket alulról felfelé irányuló folyamatokon keresztül alakítják ki,

15.

az „Emberi erőforrás” fejezet keretében támogatja a kutatók szakmai pályája szempontjából fontos Marie Curie fellépéseket, amelyek rendkívül sok témakörön belül alulról felfelé irányuló, egyénre szabott kutatást tesznek lehetővé, megszüntetik az agyelszívást, a kutatói pályát vonzóbbá teszik a nagyon ígéretes fiatal európai és harmadik országbeli kutatók számára; tekintettel arra, hogy viszonylag nagy a túljelentkezés, azt javasolja, hogy a mobilitásra vonatkozó Marie Curie program megnövelt forrásokkal folytatódjon a hetedik keretprogramon belül a kutatók és PhD hallgatók mobilitási lehetőségeinek további fokozása érdekében (ideértve a tudományos képzés és a magánszféra vagy a Tagállamok közötti mobilitást többek között kutatási utalványrendszer bevezetésével, amely a kutatókat követő pénzt biztosít a kutatásra); úgy véli azonban, hogy a Marie Curie fellépések esetében a fellépések számát illetően egyszerűsítésnek volna helye; sajnálja, hogy az EU-n belül végzett kutatómunka nagy részére még mindig bizonytalan munkafeltételek mellett kerül sor;

16.

úgy véli, hogy az európai kutatással foglalkozó humán erőforrás növelése érdekében – az adminisztratív akadályok felszámolásával, valamint az eddigi eredmények, a képzési idő és a bármely kutatóközpontban végzett munka elismerésével – ezen a területen még vonzóbbá kell tenni a szakmai előmenetelt; ennek érdekében arra bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy közös rendszert, amely értékeli a kutatók kiválóságát és előmenetelét, valamint az egyetemek teljesítményét; újra hangsúlyozza, hogy be kell fektetni az oktatásba, a képzésbe és a szakmai fejlesztésbe, és ki kell egészíteni az oktatás, a kutatás és az innováció közötti kapcsolatokat;

17.

szkeptikus a „Képességek” fejezet célkitűzéseinek sokfélesége és az ebből eredő nehézségek miatt, amelyek elsősorban a nemzetközi együttműködést és a nagyobb kutatási infrastruktúrákkal (ESFRI) kapcsolatos előrehaladást érintik; úgy véli, hogy a kkv-kat és az innovációs kkv-kat támogató cselekvések tényleges szükségletet elégítenek ki, és kéri a Bizottságot, hogy legalább őrizze meg ezeket a cselekvéseket és az azokhoz kapcsolódó költségvetést, és hozzon intézkedéseket a végrehajtásuk javítására; úgy véli, hogy az ERA-NET és az ERA-NET+ „infrastruktúra” projektek, valamint a 185. cikken alapuló kezdeményezések betöltik az európai kutatási térséget formáló szerepüket;

18.

elismeri, hogy a „közös technológiai kezdeményezések” hasznosak az európai ipar versenyképessége szempontjából; sajnálja, hogy jogi és adminisztratív akadályok (jogi személyiség – egyes esetekben a szellemi tulajdon –, pénzügyi szabályok) állnak fenn, amelyek a kutatásban részt vevő kulcsfontosságú szereplőket és kkv-kat nagy számban tarthatják vissza a részvételtől; sajnálja továbbá, hogy a közös technológiai kezdeményezések elindításának heterogén az irányítása és a jogi struktúrája, valamint magasak a működési költségei; felszólítja a tagállamokat, hogy a közös technológiai kezdeményezések társfinanszírozására vonatkozó megállapodást követően teljesítsék kötelezettségeiket; felszólítja a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogram alapján – többek között a nemzeti társfinanszírozás vonatkozásában – biztosítsa a valamennyi közös technológiai kezdeményezésben résztvevők hasonló kategóriáira vonatkozó szabályok és finanszírozási arányok egyszerűsítését; fokozottabb részvételt kér ezen eszközök politikai ellenőrzésében, különösen a részvétel és a tevékenységek megfelelő egyensúlyának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy e kezdeményezések nem vezethetnek az állami finanszírozás kiszervezésére, és az állami segély és az előzetes verseny tekintetében a jogi keretek között kell maradniuk;

19.

kéri a Bizottságot, hogy világosan és részletesen tájékoztassa a Parlamentet a közös technológiai kezdeményezések működéséről, és minden egyes esetben külön jelölje meg azok jogállását, az igazgatóságot alkotó személyeket és a meghozott intézkedéseket;

20.

elismeri a teljes mértékben nyílt ajánlattételi felhívások (alulról felfelé építkező megközelítés) szisztematikus alkalmazását a hosszú távú kutatási kapacitás biztosítása érdekében; hangsúlyozza azonban, hogy meg kell őrizni az egyensúlyt a két (alulról felfelé és felülről lefelé építkező) megközelítés között, amelyek mindegyike sajátos szükségleteket elégít ki; hangsúlyozza, hogy a kutatási menetrendek meghatározása érdekében a kutatókkal, az iparral és a civil társadalmi szereplőkkel konzultálni kell és együtt kell működni;

21.

úgy véli, hogy különösen az EU 2020 stratégiát és az „intelligens növekedés” célkitűzését figyelembe véve, a legígéretesebb konkrét alkalmazások közül meg kell határozni azokat a közös kutatási területeket, amelyek etikailag a leginkább támogatottak; rámutat, hogy ezek a területek egy adatcserén alapuló közös hálózattal alátámasztott, uniós finanszírozású közös kutatási platformnak képezhetik a részét, amely meghatározó jelentőségű és kiemelt fontossággal bír;

22.

helyteleníti, hogy a kutatásfinanszírozás még mindig rendkívül széttöredezett Európában, mivel a tagállamok és a Közösség számos, eltérő prioritásokat kitűző, különböző értékelési kritériumokat, meghatározásokat és eljárásokat alkalmazó finanszírozási forrást biztosít, ami szükségtelen átfedésekhez, zavarhoz, tévedéshez és a kritikus tömeg hiányához vezet; kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy legfontosabb kérdésként foglalkozzon a különböző uniós és nemzeti programok közötti együttműködés és koordináció témájával; kéri, hogy a Bizottság készítsen elemzést az európai és a nemzeti fellépések közötti kapcsolat javítása érdekében, többek között a pályázati felhívások kidolgozása és a projektek értékelése fázisában megvalósuló lehetséges együttműködés céljából, valamint a nemzetközi kutatási együttműködési projektek pénzügyi irányítását akadályozó vagy nehezítő nemzeti szabályok vagy jogszabályok azonosítása érdekében; kéri, hogy az ajánlattételi felhívásokat, ideértve a 2011. júliusi felhívásokat is, a tagállamokkal együttműködve, a nemzeti kezdeményezések felesleges ismétlése vagy az azokkal való versengés nélkül, inkább ez utóbbi kezdeményezéseket kiegészítve adják ki; e tekintetben úgy véli, hogy meg kell erősíteni az ERA-Net rendszert – a kiválóságot támogató eszközként –, valamint a minőségmutatókra vonatkozó kritériumok kidolgozását, ami a programok vagy közös vállalkozások közötti koordináció alapját képezi; javasolja, hogy a hetedik keretprogram növelje a közös programozásba bevont nemzeti programokat irányító szereplők számát, hogy a kutatási és fejlesztési keretprogram a projektvezetés logikája helyett a programvezetés logikája szerint fejlődjön tovább, anélkül azonban, hogy figyelmen kívül hagyná a kis projektek irányítását; úgy véli, ahhoz, hogy a közös programozás sikeres legyen, a kiválóság alapján kell kiválasztani a projekteket, az egyes szektorok jellemzőihez igazítva, a Bizottság koordináló szerepét erősíteni kell, és a részt vevő tagállamoknak teljesíteniük kell pénzügyi kötelezettségvállalásaikat; kéri, hogy a hetedi k keretprogram utolsó három évét szenteljék az európai kutatási térség strukturálásának elősegítésére;

23.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy gyakran előfordul, hogy egy felhívásban csupán egyetlen egy ajánlatot finanszíroznak, ami azt jelenti, hogy elpazarolják a kiváló pályázatok kidolgozására és értékelésére fordított erőforrásokat, illetve kiváló elképzelések nem kerülnek finanszírozásra; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kiváló, de kiválasztásra nem került kutatási pályázatok egy kiegészítő kutatási költségvetésből történő finanszírozásának lehetőségét (megfelelő kutatási alapok), amely magában foglalja a tagállamok, a regionális és strukturális alapok és a magánszektor hozzájárulásait;

24.

hangsúlyozza a Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységeinek fontosságát, illetve azok hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez, a versenyképességhez, a biztonsághoz és az atomenergia biztonságához;

25.

elismeri a BSI (fekete-tengeri összeköttetés) projektnek a tágabb értelemben vett fekete-tengeri térségben a regionális kutatási és oktatási hálózat megteremtése, valamint a GEANT-tal való összekapcsolása tekintetében meglévő jelentőségét, és felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa az olyan kutatási projekteket a fekete-tengeri térségben, mint a HP-SEE, a SEE-GRID, a SCENE, a CAREN és a BSRN;

26.

felszólítja a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogramban és a jövőbeli pénzügyi keretben biztosítsa a globális műholdas navigációs rendszer (GNSS) alkalmazásai és szolgáltatásai számára a K+F megfelelő szintjét;

27.

hangsúlyozza, hogy a hetedik keretprogramban folyó valamennyi kutatást az Európai Chartában lefektetett alapvető jogokkal összhangban kell lefolytatni; ezért erőteljesen sürgeti a Bizottságot, hogy sürgősen tegye elérhetővé az INDECT-tel (a hetedik keretprogram által létrehozott kutatási projekt, amelynek célja webhelyeket, figyelőkamerákat és egyéni számítógépes rendszereket folyamatosan figyelemmel kísérő, automatikus megfigyelőrendszer kifejlesztése) kapcsolatos összes rendelkezésre álló dokumentumot, határozza meg világosan és pontosan a kutatási célra vonatkozó felhatalmazást, valamint az INDECT alkalmazását és végfelhasználóit; hangsúlyozza, hogy az alapvető jogokat lehetséges érő hatások pontos kivizsgálása előtt az INDECT a hetedik keretprogramból nem kaphat finanszírozást;

28.

hangsúlyozza, hogy úgy tűnik, hogy az ipar nem mutat magasabb részvételi arányokat a korábbi keretprogramokhoz képest, főleg az „együttműködés” fejezet keretében; ezért kéri, hogy a Bizottság részletesen elemezze, hogy e terület mennyire képes jobban mobilizálni a magánszektorbeli beruházásokat;

29.

meggyőződése, hogy a további partnerek számára kiírt projektpályázati eljárásoknak alapvetően abból kell kiindulniuk, hogy a projektet az érintett társaságok és kutatók ismerik a legjobban, és hogy melyik partnernek van arra leginkább szüksége, és nem abból, hogy kényszerítik őket az értékelő szakértők által összeállított rangsoroló listákhoz való alkalmazkodásra, a Bizottságnak értékelnie kell a konzorcium választásához fűzött írásbeli indokolást;

30.

üdvözli a hetedik keretprogramban a kkv-k tekintetében elért eredményeket, mind a „Kapacitás” fejezetben szereplő, a kkv-kat támogató intézkedések, az EUROSTARS program és az „Együttműködés” fejezetben meghatározott 15 %-os célkitűzés tekintetében; a kkv-k részvételének további megkönnyítése érdekében felhív a kkv-knak szóló, nem tematikus pályázatok kiírására, arra, hogy gyakrabban hirdessenek a kkv-kra jellemző tevékenységekre vonatkozó pályázatokat (vagy legyen állandó pályázási lehetőség), egyszerűsítsék még inkább a szabályokat (ideértve az Eurostars program szabályait is) és csökkentsék a támogatások odaítélésére fordított időt; ajánlja, hogy a kkv-kat még aktívabban vonják be az elért eredmények hasznosításának folyamatába;

31.

úgy véli, hogy ösztönözni kell a fiatal tudósok projektcsapatokban való részvételét az ipari és tudományos szervezetek által végzett, együttműködésen alapuló kutatás terén; kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok hozzanak konkrét intézkedéseket a fiatal kutatók keretprogramokban való részvételének fokozására; felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel a hetedik keretprogram félidős felülvizsgálatát a fiatal tudósok foglalkoztatásának előmozdítására azáltal, hogy a részvétel szabályait és módjait oly módon alakítja ki, hogy a finanszírozás jelentős hányadát fiatal kutatók felvételére szánják;

32.

aggódva veszi tudomásul, hogy bizonyos tagállamok viszonylag kis mértékben vesznek részt a hetedik keretprogramban, ami nem segíti elő Európában a területi kohéziót és a kiegyensúlyozott fejlődést; az a véleménye, hogy a hetedik keretprogram és a strukturális és kohéziós alapok közötti nagyobb összhang, koherencia és szinergia, valamint az emberi erőforrás program jobb kihasználása javíthatná az alulképviselt tagállamok részvételét; véleménye szerint minden tagállam számára lehetséges, hogy elérje a kiválóság magasabb fokát (a kiválósághoz vezető lépcső), ha a strukturális alapokat felhasználja a kutatási infrastruktúra erősítésére és a kapacitásépítés elősegítésére a kutatás és az innováció terén; üdvözli ezért a szinergiákkal foglalkozó szakértői csoport (SEG) létrehozását, amelynek célja a hetedik keretprogram, a strukturális alapok és a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) közötti szinergiák feltárása; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos a hetedik keretprogram és a strukturális alapok kritériumai közötti különbségtétel, mivel a hetedik keretprogram támogatásainak kihelyezésekor (kizárólag a Bizottság irányításával és koordinálásával) a kiválóság elvét kell érvényesíteni, hogy biztosítható legyen Európában a kutatás-fejlesztés és innováció terén elért legmagasabb hozzáadott érték; elégedetten emeli ki, hogy a 2007-2013-as időszakra a kohéziós alapok (ERDF) 86 milliárd eurót (a teljes összeg 25 %-át) irányoznak elő az innováció támogatására, amelyből alapkutatásokra és technológiai fejlesztésre (K+F) 50 milliárd euró jut, ami megfelel a hetedik keretprogram teljes költségvetésének; hangsúlyozza a K+F területi dimenziójának fontosságát, tekintetbe véve a szakpolitikák kialakításakor a területek egyedi szükségleteit és képességeit (intelligens szakosodás); ezért döntő fontosságúnak tartja a regionális és helyi hatóságok bevonását régiójuk kutatási és az innovációs kapacitásának növelésébe; javasolja, hogy az uniós költségvetésben 2013 végéig fennmaradó, el nem költött alapokat, valamint a 2014-20 időszakra előirányzott alapokat a humán erőforrások, a fejlesztés és az infrastruktúra tekintetében sokkal erőteljesebben orientálják az innováció, a tudomány és a kutatás felé;

33.

üdvözli a stabil, bár félénk előrelépést abban az irányban, hogy a hetedik keretprogramban részt vevő nők és férfiak aránya kiegyensúlyozottabb legyen, mivel a sokszínűség fontos tényező a kreativitás és az innováció szempontjából; rámutat, hogy a női kutatók többnyire kisebb, kevésbé elismert kutatási projektekben és feladatokban vesznek részt, és úgy tűnik, hogy a női kutatók esetében létezik az igen problémás „üvegplafon”, ami ahhoz vezet, hogy a magasabb beosztásokban csökken a női kutatók aránya, és amit az is jelez, hogy az Európai Kutatási Tanács (EKT) tapasztalt kutatóknak nyújtott támogatására kiválasztott női kutatók száma alacsony; egyetért azzal, hogy a nők részvételének fellendítésére irányuló intézkedéseket a projektek valamennyi életciklusában meg kell erősíteni (külön figyelmet szentelve a rugalmas munkaidőnek, a jobb gyermekgondozási létesítményeknek, a társadalombiztosítási ellátásnak és a szülői szabadságnak), valamint hogy a Bizottságnak meg kell erősítenie a tudományos munkát végző nők támogatására irányuló megközelítését, és azt kell célul tűznie, hogy a tagállamokat a nemek között e téren meglévő különbségek kezelésére ösztönözze; hangsúlyozza, hogy a program- és tanácsadó bizottságokban a nők 40 %-os részvételi arányára vonatkozó célt megfelelő tapintattal kell végrehajtani; felkéri a Bizottságot, hogy hívjon életre egy horizontális bizottságot, amely a női kutatók képviseletének nyomon követésével és az ehhez kapcsolódó tanácsadással foglalkozik, továbbá hogy dolgozza ki a hatodik keretprogram utólagos értékelésében javasolt, a nemekkel kapcsolatos cselekvési tervet; kéri az egyetemeket és az EU intézményeit, hogy az oktatás korai szakaszaitól kezdődően hívják fel a figyelmet a tudományra, mint a két nem számára egyaránt érdekes területre, és ehhez példaként mutassanak be női kutatókat;

34.

a helyi innovatív kkv-k és az Európai Bizottság kapcsolatában regionális szinten kiemelkedő szerepet kell tulajdonítani a közvetítő szervezeteknek (kereskedelmi kamarák, európai vállalatok hálózata, regionális innovációs ügynökségek);

35.

úgy véli, hogy a programokat meg kell nyitni a nemzetközi partnerek előtt; hangsúlyozza, hogy valamennyi program finanszírozása külföldi csoportok előtt is álljon nyitva (meghatározott kompetenciák esetében); elutasítja az elképzelést, hogy a Bizottság a kutatóknál alkalmasabb volna az együttműködő partnerek kiválasztásának eldöntésére;

36.

úgy véli, hogy a hetedik keretprogramnak ki kellene emelnie a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos prioritásait; véleménye szerint a célországok és alanyok nemzetközi együttműködési fellépésekhez történő kiválasztását a tagállamokkal együttműködve kell elvégezni annak érdekében, hogy biztosítható legyen, hogy a részt vevő felek körében a fellépések kölcsönösen kiegészítsék egymást; ugyanakkor megerősíti, hogy a fejlődő országokkal történő együttműködésre is figyelmet kell fordítani;

37.

úgy véli, hogy legalábbis fenn kell tartani a hetedik keretprogram finanszírozási szintjét, amely indokolt és szükséges a nagy társadalmi kihívások kezeléséhez, és emlékeztet arra, hogy a K+F+I beruházás hosszú távra szól, és meghatározó elem a Stratégia 2020 céljainak elérésében;

38.

úgy véli, hogy a hetedik keretprogram kiadásait és a teljes kutatási orientációt amennyire csak lehetséges, összhangba kell hozni az Európa 2020 stratégiában kitűzött, átfogó politikai célokkal; úgy véli, hogy a nagy kihívásokhoz kapcsolódó tudományos előrelépéshez közép-, illetve hosszú távra kell olyan finanszírozási forrásokat biztosítani, amelyek támogatják mind az alapkutatásokat, mind az iparral és más külső partnerekkel történő együttműködést;

39.

hangsúlyozza a kutatási infrastruktúrák központi szerepét és azt, hogy fejlesztésüket és finanszírozásukat (az ESFRI-jegyzék alapján és ideértve a laboratóriumi felszerelések és eszközök biztosítását és karbantartását) jobban kell koordinálni és társfinanszírozni a hetedik keretprogram, az EBB eszközei. a strukturális alapok és a nemzeti és regionális politikák összehangolásával; úgy véli, hogy el kell kerülni a kutatási infrastruktúrák különböző tagállamokban való megduplázását, továbbá a kutatási infrastruktúrákhoz való nyílt és kiválóságon alapuló hozzáférést kell erősíteni; kéri, hogy a hetedik keretprogram keretében tegyenek erőfeszítéseket a kutatási infrastruktúrák finanszírozására, különöse ott, ahol legnagyobb a lehetőség az uniós hozzáadott érték biztosítására;

40.

úgy véli, hogy a kutatási infrastruktúra finanszírozása kedvezményezettjeinek világosan meg kell indokolniuk szerepüket és a berendezések, a laboratóriumok és a kutató- vagy műszaki személyzet általuk történt igénybevételét; véleménye szerint e célból létre kell hozni a megállapodások teljesítését tanúsító monitoring vagy felügyeleti rendszert;

41.

felhívja a tagállamokat és az Európai Uniót, hogy tartsák be a kutatásra vonatkozó nemzetközi megállapodások keretében tett pénzügyi vállalásaikat, köztük a 185. és a 187. cikkben foglalt tevékenységekre vonatkozó vállalásaikat;

42.

tekintettel arra a célkitűzésre, hogy 2020-tól kezdődően a GDP 3 %-át kutatásra és műszaki fejlesztésre kell fordítani, és elismerve, hogy a kutatás és innováció a gazdasági fellendüléshez vezető egyetlen út az EU-ban, felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg annak lehetőségét, hogy a kutatás és műszaki fejlesztés kötelező finanszírozására átmeneti szintet állapítson meg, amelynek összege 2015-ben a GDP 1 %-a lenne;

43.

Tudomásul veszi az innovációs dimenzió erősödését a jövőbeni munkaprogramokban; úgy véli, annak érdekében, hogy a kutatási és innovációs programok egyértelmű hatást gyakoroljanak a piacra és a társadalomra, olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik a kutatási eredmények optimális kiaknázását és forgalmazását, például úgy, hogy egyes pályázatokban foglalkoznak a kutatási eredmények forgalmazásával, vagy bizonyos területeken a forgalmazás az értékelési kritériumok szerepel; felszólítja a Bizottságot, hogy a hetedik keretprogram befejezése előtt kezdje el finanszírozni a demonstrációs, a kísérleti és az igazoló projekteket, valamint fontolja meg olyan finanszírozási rendszer kialakítását, amely díjazza a sikeres projekteket és támogatja piaci bevezetésüket, valamint kiegészíti a jelenlegi kezdeti finanszírozást; úgy véli ezzel összefüggésben, hogy szoros koordinációra van szükség a hetedik keretprogram, a CIP és a strukturális alapok között;

44.

hangsúlyozza, hogy fennáll annak a veszélye, hogy figyelmen kívül hagyják az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az innováció közötti fokozatos átmenetet, amennyiben a hetedik keretprogram felépítése „a tudomány a tudományért”, „a tudomány a versenyért” és „a tudomány a társadalomért” megosztásnak felel meg; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az integrált projektek sikeres végrehajtását ne akadályozzák rugalmatlan struktúrák;

45.

úgy véli, hogy mind a hetedik keretprogramnak, mind pedig a jövőbeli nyolcadik keretprogramnak jobban hozzá kell járulnia az európai ipar fejlesztéséhez, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat az alkalmazott kutatás ösztönzésére;

46.

miközben elismeri, hogy a hetedik keretprogram elsődleges célja a kutatási és a technológiai fejlődés elősegítése, hangsúlyozza, hogy úgy kell kidolgozni az uniós politikákat és programokat, hogy a lehető legteljesebb mértékben kiaknázásra kerüljenek a K+F értéklánc egészében meglévő szinergiák (a kutatástól és az oktatástól kezdve az innováción át a munkahelyteremtésig); úgy véli, csak így teljesíthetők az Innovatív Unió keretében kitűzött célok, és csak így lehet felgyorsítani Európa tudásalapú társadalommá való átalakulását; e tekintetben miközben üdvözli az innovációs eredménytábla jelenlegi kidolgozását, felszólít az innováció tág meghatározására (ideértve a nem technológiai jellegű és az alkalmazottak által megvalósított innovációt is) és az innováció mérését és fokozását szolgáló, hatékonyabb modellek, módszerek és eszközök kifejlesztésére, többek között a közbeszerzések, a szabványok meghatározása és a pénzügyi tervezés segítségével;

47.

elismeri, hogy az európai technológiai platformok, a közös technológiai kezdeményezések és a PPP-k hozzájárulnak az ipari szektor nagyobb részvételi arányához, és kéri ezek bevonását a jövőbeni programokba; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a megfelelő részvételi szabályokat (ideértve a szellemi tulajdon szabályait is) és finanszírozási arányokat (ideértve a közvetett költségek támogatási arányait is), valamint hogy törekedni kell a további egyszerűsítésre ahhoz, hogy sok kkv, állami kutatóintézet és kisebb kutatószervezet vonzónak találja a lehetőségeket, és így biztosítható legyen a megfelelőbb egyensúly, ami az érdekeltek hozzáférését és a közös technológiai kezdeményezésekben és a PPP-kben való részvételét illeti;

48.

aggódik a hetedik keretprogram túlzott adminisztratív terhei miatt; hangsúlyozza, hogy amint lehetséges, végre kell hajtani azokat az egyszerűsítési intézkedéseket, amelyekhez nem szükséges a szabályozás módosítása, miközben tiszteletben kell tartani az egyszerűséget, a stabilitást, a következetességet, a jogbiztonságot, az átláthatóságot, a kiválóságot és a bizalmat, továbbá bátorítja a Bizottságot, hogy tárjon fel további egyszerűsítési intézkedéseket, ideértve a jelentkezők természetbeni hozzájárulását is, valamint folytassa a hozzáigazodást a nemzeti finanszírozási rendszerekben alkalmazott kalkulációs és elszámolási módszerekhez; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen sürgős lépéseket annak érdekében, hogy csökkentse a benyújtástól a támogatás odaítéléséig tartó időt, a projekt előkészítésével, benyújtásával és értékelésével kapcsolatos bürokratikus eljárásokat (többek között a megfelelő amerikai modellen alapuló uniós jelentkezési portál alkalmazásával), csökkentse az időszakos pénzügyi helyzetjelentések és a jelentési időszakonként benyújtandó könyvvizsgálati dokumentumok számát, és teremtsen megfelelőbb egyensúlyt a kutatási kockázat és ellenőrzés között; hangsúlyozza, hogy az uniós kutatásfinanszírozás kockázatkerülő kultúrája nem teszi lehetővé a legnagyobb áttörési lehetőségeket hordozó, nagy kockázattal járó kutatási ötletek finanszírozását, ezért kockázat- és kudarctűrőbb, bizalomra épülő megközelítést javasol a tisztán eredményalapú megközelítéssel szemben, amely gátolhatja az innovatív kutatást; az elszámolható költségek meghatározása kapcsán egyszerűsített értelmezést és további pontosításokat javasol; támogatja a költségvetési rendeletnek az eljárások egyszerűsítése érdekében történő felülvizsgálatára irányuló javaslatot kéri az EU személyzeti szabályzatának a személyi felelősség tekintetében történő felülvizsgálatát és/vagy kibővített értelmezését; a könyvvizsgálatok tekintetében pontosabb, következetesebb és átláthatóbb eljárási szabályokat kér, ideértve azt is, hogy kevésbé alkalmazzák a véletlenszerű mintavételeket, és reálisabb kritériumokat vegyenek figyelembe, például a résztvevők tapasztalatát és a hibák, valamint a teljesítés hátterét;

49.

ismételten hangsúlyozza, hogy a hetedik keretprogram jelenlegi irányításába haladéktalanul adminisztrációs és pénzügyi egyszerűsítésre irányuló rendelkezéseket kell bevezetni a Parlament 2010. november 11-i állásfoglalásában foglaltak szerint; üdvözli a Bizottság 2011. január 24-i határozatát, amely három egyszerűsítési intézkedést és vezet be, továbbá az egyedi nyilvántartási lehetőség létrehozatalát; felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul egységesen hajtsa végre a fenti intézkedéseket, és vizsgálja meg, hol van még lehetőség további egyszerűsítési intézkedések bevezetésére; sajnálatát fejezi ki a hetedik keretprogram résztvevőit érintő komoly értelmezési problémák és jogbizonytalanság miatt, és megismétli azon szándékát, hogy a Bizottság és az összes keretprogram kedvezményezettjei között jelenleg folyamatban lévő jogvitákat gyorsan rendezzék a közpénzek felelősségteljes kezelésére vonatkozó elv tiszteletben tartásával; kéri a Bizottságot, hogy engedélyezze a kedvezményezettek számára, hogy a projekt ideje alatt, illetve utána költségszámítással, részvételi és ellenőrzési szabályokkal – az utólagos ellenőrzéseket is ideértve – kapcsolatos kérdések tisztázása céljából konzultálhassanak a kutatások elszámolásával foglalkozó bizottsággal; hangsúlyozza, hogy ami jól működik, azt meg kell tartani, és csak a kiigazítást igénylő szabályokon szabad változtatni;

50.

intézkedéseket igényel a támogatások odaítélésére fordított idő csökkentése érdekében oly módon, hogy 2011-ben a nyolc hónapon belül aláírt támogatások százalékos aránya bizonyos százalékkal emelkedjen, a fennmaradó időszakban pedig az odaítélési idő hat hónap alá csökkenjen;

51.

kedvezően fogadja az odaítélési idő lerövidítésére irányuló ajánlásokat, valamint kéri, hogy mielőtt bármilyen új eszközt hoznának létre a hetedik keretprogram keretében, értékeljék a meglévő eszközöket;

52.

javasolja, hogy a Bizottság támogassa a közintézményeket irányítási rendszereik fejlesztésében, gazdasági következmények nélküli olyan értékelések révén, amelyek az említett intézmények számára lehetővé teszik a projektirányítás terén számos fejlesztő tevékenység konkrét, egy évnél rövidebb időtartam alatt történő végrehajtását;

53.

úgy véli, hogy a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus mind minőségi, mind mennyiségi szempontból meghatározó hajtómotorja volt a K+F+I területén történő beruházások növelésének a válság egy olyan időszakában, amikor a banki ágazat már nem tudta betölteni ezt a szerepet. Az első években ez 8 milliárd euro kölcsönt jelentett, ami több mint 20 milliárd euro összegű beruházást generált;

54.

ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a kutatási infrastruktúráknak, az egyetemeknek, a kutatási szervezeteknek és a kkv-knak, elsősorban az innovációs kkv-knak nyújtott jelentéktelen összegek láttán, valamint a folyósított kölcsönök terén fennálló jelentős földrajzi és ágazati egyensúlyhiány miatt; következésképpen támogatja a szakértői csoportnak az egyes alulképviselt célcsoportok részvételének növelésére irányuló konkrét ajánlásait, valamint támogatja az Európai Tanács 2011. február 4-i következtetéseit, különösen azt, a melyben kéri, hogy vizsgáljanak meg minden lehetséges fellépést a szellemi tulajdonjog európai szinten történő felértékeléséért, elsősorban a kkv-knak a tudás piacához való hozzáférése érdekében;

55.

sajnálja, hogy az EU mindössze 18 tagállamában és két társult országában futnak RSFF-projektek, és hogy a kkv-k, egyetemek/kutatási testületek és kutatási mechanizmusok jelenleg alulképviseltek az RSFF-ben; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy az EU kilenc tagállama mely okok miatt nem élt ezzel az új lehetőséggel, amelyről bebizonyosodott, hogy döntő mértékben járul hozzá a K+F+I finanszírozás növeléséhez, és biztosítsa az összes érintett ország részvételét;

56.

kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok vizsgálják meg a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus (RSFF) keretében nyújtott kölcsönökhöz tagállami szinten való hozzájutás nyilvánosságát, különösen azokban a tagállamokban, amelyeknek pénzneme nem az euró;

57.

ajánlja, hogy folytassák és tegyék intenzívebbé ennek az innovatív pénzügyi eszköznek az alkalmazását a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramban csakúgy, mint a jövőbeli nyolcadik kutatási és fejlesztési keretprogramban, mivel hozzájárul a finanszírozáshoz való hozzáférés javításához és a magánszféra beruházásainak fellendítéséhez; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy ezt a pénzügyi eszközt a kkv-k számára használható módon kell kialakítani;

58.

kéri, hogy a hetedik keretprogram használata során a program utolsó éveiben (2011-2013) vegyék figyelembe a gazdasági válság eltérő hatásait az egyes tagállamokban, tekintettel a programokra fennmaradó jelentős összegre (28,8 milliárd euro három évre), az Európa 2020 keretében elérendő célkitűzésekre, valamint az Európai Kutatási Térség és az Innovatív Unió előkészítésére; kéri elsősorban, hogy a hetedik keretprogram célkitűzéseit igazítsák az EU forráshatékonysági és nyersanyag-stratégiáihoz és a digitális menetrendhez;

59.

úgy véli, hogy a fennmaradó összeget nem szabad elvonni a kutatástól és olyan más programok vagy eszközök finanszírozására használni, melyek nem kapcsolódnak a kutatási és innovációs ágazathoz, illetve a hetedik keretprogram célkitűzéseihez;

60.

hangsúlyozza, hogy az Unióban szükség van a kutatás, és a fejlesztés erősítésére, ösztönzésére és finanszírozásának biztos alapokra helyezésére a 2013 utáni időszak kutatási kiadásainak jelentős növelése révén; úgy véli, hogy a finanszírozás bővülése, amelynek forrása ideális esetben a költségvetés megkétszereződése, előmozdítja a kiválóság által megszerezhető fenntartható növekedést és versenyképességet; hangsúlyozza, hogy a megnövekedett finanszírozásnak eredményorientáltabb és teljesítményhez kötött megközelítéssel, valamint a finanszírozási eljárások gyökeres egyszerűsítésével kell együtt járnia; támogatja az uniós kutatási, fejlesztési és innovációs programok közötti további együttműködést és közös munkát, többek között a „Közös stratégiai keret a kutatás és az innováció terén” cím keretében; úgy véli, hogy ha elkészül, jövőbeli program folyamatossága minden benne részt vevő szereplő számára fontos;

61.

hangsúlyozza, hogy a jövőbeli programok jobb értékelése érdekében fontos figyelembe venni a finanszírozás szempontjából politikai prioritásként meghatározott valamennyi területen elért eredmények és azok hatásának értékelését;

62.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.