7.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 377/135

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére,

—

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 27. cikkének (3) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére,

—

tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. évi UNESCO-egyezményre,

—

tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról szóló, 2010. július 26-i 2010/427/EU tanácsi határozatra (1),

—

tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (2),

—

tekintettel a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának (MEDIA Mundus) létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (MEDIA Mundus 2011–2013) (3),

—

tekintettel a kultúrák közötti párbeszéd európai évéről (2008) szóló, 2006. december 18-i 1983/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra (4),

—

tekintettel „Az európai kulturális program a globalizálódó világban” című közleményre (COM(2007)0242),

—

tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),

—

tekintettel az „Europeana – a fejlesztés következő szakasza” című, 2010. május 5-i állásfoglalására (5),

—

tekintettel a Tanács által a 2011–2014-es időszakra szóló kulturális munkatervről (2010/C 325/01) 2010. november 18–19-én elfogadott következtetésekre (6),

—

tekintettel a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról szóló, 2008. november20-i tanácsi következtetésekre (2008/C 320/04) (7),

—

tekintettel az ENSZ millenniumi nyilatkozatára (2000) és különösen annak az „Emberi jogok, demokrácia és jó kormányzás” cím alatt található cikkeire,

—

tekintettel „Az ígéret betartása: egyesülve a millenniumi fejlesztési célok elérése érdekében” című 2010. szeptember 22-i ENSZ-határozatra,

—

tekintettel a kultúráról és a fejlesztésről szóló 2010. december 20-i ENSZ-határozatra,

—

tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban aláírt AKCS–EU partnerségi megállapodásra (8), ahogyan azt 2005. június 25-i Luxemburgban először (9), illetve 2010. június 22-én Ouagadougouban másodszor módosították (10),

—

tekintettel a szabadkereskedelmi megállapodásmintához csatolt kulturális együttműködési jegyzőkönyvre,

—

tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0112/2011),

A.

mivel az EU egy kulturálisan sokszínű értékközösség, amelynek mottója – Egyesülve a sokféleségben – változatos módokon jut kiefjezésre,

B.

mivel az EU egymást követő bővítési körei, a polgároknak a közös európai térségben megvalósuló mobilitása, a korábbi és az újabb migrációs hullámok, valamint a világ többi részével megvalósuló mindenfajta csere elősegítheti ezt a kulturális sokszínűséget,

C.

mivel a kultúra belső érték, gazdagabbá teszi az emberi életet, és előmozdítja a kölcsönös megértést és tiszteletet,

D.

mivel az európai kulturális program stratégiai célként tűzi ki a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatását,

E.

mivel a kultúra a fejlődés, a befogadás, az innováció, a demokrácia, az emberi jogok, az oktatás, a konfliktusmegelőzés és megbékélés, a kölcsönös megértés és a kreativitás előmozdítója,

F.

mivel az Unió és tagállamai, a polgárok, a vállalkozások és a civil társadalom kulcsszereplők a kulturális kapcsolatokban az EU-ban és harmadik országokban egyaránt,

G.

mivel a kulturális javak, köztük a sport, hozzájárulnak a kulturális iparágakon és idegenforgalmon keresztül az EU mint tudás alapú gazdaság és társadalom fejlődéséhez,

H.

mivel a művészek valóságos kulturális diplomaták szerepét töltik be, akik cserélik és ütköztetik egymással a különböző esztétikai, politikai, morális és társadalmi értékeket,

I.

mivel az új média- és kommunikációs technológiákban, mint például az internetben ott rejlik a lehetőség, hogy a szólásszabadság, a pluralizmus, az információcsere, az emberi jogok, a fejlődés, a gyülekezési szabadság, a demokrácia és a befogadás eszközévé, a kulturális tartalmakhoz való hozzáférés, az oktatás elősegítőivé váljanak,

J.

mivel a kulturális együttműködés és a kulturális párbeszéd, amelyek a kulturális diplomácia építőkövei, a globális béke és stabilitás eszközeiként szolgálhatnak,

1.

hangsúlyozza a kultúra átfedő jellegét és fontos szerepét az élet minden területén, és úgy véli, hogy a kultúrát az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdésével összhangban figyelembe kell venni az EU valamennyi külső politikájában;

2.

hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EU valamennyi intézménye jobban elismerje a kultúra értékét a tolerancia és a megértés előmozdításában és a kultúrát mint a növekedés és a befogadóbb társadalmak irányába ható eszközt;

3.

kéri, hogy minden egyes tagállam régióival folytassanak együttműködést a kulturális politikák meghatározása, végrehajtása és támogatása során;

4.

hangsúlyozza, hogy a demokratikus szabadságjogok és alapvető szabadságok, mint például a szólásszabadság, a sajtószabadság, a nélkülözéstől és félelemtől mentes élethez való jog, az intolerancia- és gyűlöletmentes élethez való jog, az információhoz és kommunikációhoz való hozzáférés joga, valamint az online és offline kapcsolódás előjoga a kulturális kifejezés, a kulturális csere és a kulturális sokszínűség előfeltételei;

5.

emlékeztet a kulturális együttműködési jegyzőkönyvek fontosságára és arra a hozzáadott értékre, amelyet ezek biztosítanak a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodások számára; sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze elő a jövőbeli kulturális együttműködési jegyzőkönyvekkel kapcsolatos stratégiáját, és folytasson konzultációt a parlamenttel és a civil társadalommal e stratégiáról;

6.

megismétli, hogy a kultúra szerepet játszik a kétoldalú fejlesztési és kereskedelmi megállapodásokban, valamint az olyan eszközökön keresztül is, mint az európai fejlesztési eszköz, az európai stabilitási eszköz, a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze és az előcsatlakozási támogatási eszköz, valamint az európai szomszédsági politika (ESZP), a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért és a demokrácia és az emberi jogok európai eszköze (EIDHR), amelyek mind elkülönítenek forrásokat a kulturális programok céljára;

7.

hangsúlyozza, hogy a transzatlanti együttműködés és a szomszédos európai államokkal való együttműködés fontos szerepet játszik a közös érdekek és értékek előmozdításában;

8.

nagyra értékeli a köz- és magánszféra közötti együttműködést és a civil társadalom – többek között a civil szervezetek és az európai kulturális hálózatok – jelentős szerepét az EU külső fellépéseinek kulturális szempontjaiban;

9.

aggodalmának ad hangot az EU külső kulturális politikáinak és projektjeinek elaprózódása miatt, ami akadályozza a kulturális erőforrások és költségvetés stratégia szerinti, hatékony felhasználását, és egy, a kultúrára vonatkozó, látható közös uniós stratégia kialakulását;

10.

sürgeti a Bizottság belső működésének racionalizálását a különböző főigazgatóságok, mint például a külső kapcsolatokkal (külpolitikával, bővítéssel, kereskedelemmel, fejlesztéssel), az oktatással és a kultúrával, valamint a digitális menetrenddel foglalkozó főigazgatóságok között;

11.

hangsúlyozza, hogy a kulturális és oktatási cserekapcsolatok és együttműködések potenciálisan erősíthetik a civil társadalmat, ösztönözhetik a demokratizálódást és a felelősségteljes kormányzást, előmozdíthatják az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, valamint a tartós együttműködés alapköveiként szolgálhatnak;

12.

támogatja, hogy fokozottabban vonják be a harmadik országokat az EU mobilitási, ifjúsági, oktatási és képzési programjaiba, és kéri, hogy könnyítsék meg e harmadik országok, mint például a szomszédos európai országok (fiatal) lakosságának hozzáférését az említett programokhoz;

13.

koherensebb stratégiára szólít fel a kulturális szakemberek, a fiatalok, illetve a kulturális szakmabeliek, a művészek és az alkotók mobilitása, a kultúra és az oktatás fejlesztése (beleértve a média- és IKT-műveltséget is), valamint teljes sokszínűségében a művészi kifejezéshez való hozzáférés terén; ösztönzi ezért a kulturális, sport-, oktatási, média-, többnyelvűségi és ifjúsági programok közötti szinergiákat;

14.

ösztönzi a szakemberekkel folytatott együttműködést – az európai kulturális és nyelvi sokféleség kellő figyelembe vétele mellett – a külső kulturális politikák kidolgozása és végrehajtása, valamint a kölcsönös megértés javítását szolgáló kulturális események és cserekapcsolatok terén, mind a tagállamokban, mind pedig a harmadik országokban;

15.

a 2005 óta végrehajtás alatt álló „tudományos vízum” program mintájára szorgalmazza kulturális vízum létrehozását a harmadik országok állampolgárai, művészei és a kultúra területén működő egyéb szakemberei számára; kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy rövid távú tartózkodásra jogosító vízumra irányuló kezdeményezésre azzal a céllal, hogy megszűnjenek a mobilitást akadályozó tényezők a kulturális ágazatban;

16.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU világszerte fellépjen annak érdekében, hogy előmozdítsa a szólásszabadság, a sajtótermékek terjesztésének szabadsága, valamint az audiovizuális médiához és az új információs technológiákhoz való, a szerzői jogi szabályokat elismerő hozzáférés szabadságának tiszteletben tartását;

17.

elítéli, hogy az elnyomó rezsimek egyre nagyobb mértékben élnek az internet cenzúrázásával és megfigyelésével, és ajánlja a Bizottságnak és a tagállamoknak, hogy segítsék elő az internet szabadságának globális védelmét és előmozdítását;

18.

ismételten megerősíti a hálózatsemlegesség elvét, amelynek rendeltetési azt biztosítani, hogy az internet a demokratikus kommunikációt erősítve továbbra is ingyenes és nyílt technológia maradjon;

19.

hangsúlyozza az internetnek az európai kultúra támogatásában betöltött szerepét, és felszólítja a tagállamokat, hogy EU-szerte fejlesszék tovább a szélessávú internet fejlesztésébe történő beruházásokat;

20.

hangsúlyozza az új médiumok, és főként az internet jelentőségét, mint ingyenes, hozzáférhető és felhasználóbarát kommunikációs és információs platformokat, amelyeket az EU-n belül és kívül is a kultúrák közötti párbeszéd részeként aktívan kellene használni; ezen túlmenően hangsúlyozza az új médiumoknak a kulturális javakhoz és tartalmakhoz való hozzáférésben, valamint a kulturális örökség digitális formában történő megőrzésében és közvetítésében betöltött jelentős szerepét az Europeana-hoz hasonló kulcsfontosságú projektek révén;

21.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy központi internetes portált, amely a külkapcsolatok területén tájékoztatást nyújt a kulturális tartalommal rendelkező meglévő uniós támogatási programokról, az EU külképviseletei páneurópai jelentőségű kulturális eseményeinek tervezéséről és szervezéséről, illetve amely központi információs platformként szolgál a kulturális szakemberek, intézmények és a civil társadalom közötti hálózatépítés megkönnyítésére, és amely egyidejűleg tartalmaz linkeket egyéb, az EU által támogatott, az Europeana-hoz hasonló eseményekre;

22.

hangsúlyozza a kulturális diplomácia és kulturális együttműködés jelentőségét az uniós tagállamoknak az európai kultúrát alkotó érdekeinek és értékeinek világszintű előmozdításában és terjesztésében; hangsúlyozza, hogy az EU-nak globális perspektívával és globális felelősségtudattal bíró (világszintű) szereplőként kell fellépnie;

23.

úgy véli, hogy az EU külső fellépéseinek elsősorban a béke és a megbékélés előmozdítására, az emberi jogokra, a nemzetközi kereskedelemre és a gazdaság fejlődésére kell összpontosulniuk, anélkül azonban, hogy elhanyagolnák a diplomácia kulturális vetületeit is;

24.

hangsúlyozza, hogy szükség van a kultúrák közötti tárgyalások hatékony stratégiájának kidolgozására, és úgy véli, hogy e feladathoz a multikulturális megközelítés megkönnyítheti az EU-t és a harmadik országbeli partnereket egyenlő bánásmódban részesítő előnyös megállapodások megkötését;

25.

sürgeti, hogy az EU mindegyik tengerentúli képviseletén legyen egy személy, aki az EU és harmadik országok közötti kulturális kapcsolatok és interakciók koordinálásáért, valamint az európai kultúra népszerűsítéséért felel szoros együttműködésben a kulturális szereplőkkel és az EUNIC-hoz hasonló hálózatalapú szervezetekkel;

26.

hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítést kell követni a kulturális közvetítésben és kulturális cserében, és a kultúrának a demokratizálódást, emberi jogokat, konfliktusmegelőzést és béketeremtést előmozdító szerepét illetően;

27.

az emberek közötti kapcsolatok megerősítése érdekében ösztönzi az olyan, kultúráról szóló politikai párbeszédek elindítását, mint amilyen a közelmúltban a kultúráról indított EU–India politikai párbeszéd;

28.

ösztönzi, hogy az EIDHR-en belül állítsanak fel a kulturális dimenzióhoz közvetlenül kapcsolódó prioritásokat, köztük a jogállamiság, a konfliktuskezelés és -megelőzés, a civil társadalommal folytatott együttműködés és az új technológiák szerepének erősítését a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén;

29.

elvárja, hogy az EKSZ szervezeti ábrájának tervezete kulturális szempontokhoz igazított álláshelyeket is magába foglaljon, és javasolja, hogy a célra hozzanak létre koordinációs szervezeti egységet;

30.

felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy hangolják össze a kulturális szempontok stratégiai kiaknázását, következetesen és módszeresen beépítve a kultúrát az EU külkapcsolataiba és elősegítve a tagállamok kultúrát illető külpolitikájával való kiegészítő jelleget;

31.

kéri, hogy az EKSZ személyzete részesüljön megfelelő képzésben és továbbképzésben a külpolitika kulturális és digitális szempontjai tekintetében, hogy e téren ők intézhessék az Európai Unió küldöttségeinek összehangolását, valamint kéri azt, hogy a nemzeti szakértők és a kulturális intézetek személyzete számára álljanak rendelkezésre közös európai képzési lehetőségek, illetve a globális részvételre nyitott képzési létesítmények;

32.

kéri egy kulturális és digitális diplomáciával foglalkozó főigazgatóság beépítését az EKSZ szervezetébe;

33.

ösztönzi az EKSZ-t, hogy a kultúra területével kapcsolatos erőforrásai és kompetenciái fejlesztése során működjön együtt az olyan hálózatokkal, mint például az EUNIC, annak érdekében, hogy igénybe vegye a tagállamok és a kulturális közvetítői szervezetek közötti független összekötőként szerzett tapasztalatukat, valamint hogy hozzon létre szinergiákat és aknázza ki ezeket;

34.

ösztönzi az EKSZ-t, hogy vegye figyelembe az EU közelmúltban létrehozott Európai Örökség címét, amely a harmadik országokkal való kapcsolatokban felhasználható eszköz az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása érdekében;

35.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy intézményközi munkacsoportot, amely az EU külkapcsolatainak vonatkozásában a kultúrával foglalkozik, hogy fejlessze és kiszélesítse a koordinációt, az ésszerűsítést, a stratégiákat, valamint a bevált gyakorlatok megosztását, és ezzel kapcsolatban vegye figyelembe az Európa Tanács tevékenységét és kezdeményezéseit, valamint a Parlament számára nyújtson be a munkacsoport munkájáról szóló jelentést;

36.

javasolja, hogy a Bizottság nyújtson be rendszeresen jelentéseket a Parlamentnek az EU külső fellépéseinek kulturális szerepéről szóló ezen állásfoglalás végrehajtásáról;

37.

javasolja egy külön tájékoztató rendszer létrehozását, amely támogatná a művészek és a kultúra más szakembereinek mobilitását, ahogy azt az „Információs rendszerek a művészek és a kulturális területen tevékenykedő egyéb szakemberek mobilitásának támogatására: megvalósíthatósági tanulmány” címmel kiadott tanulmány (11) is előirányozza;

38.

sürgeti a Bizottságot, hogy 2011-ben javasoljon és fogadjon el egy zöld könyvet az EU külső fellépései során megvalósítandó kulturális és kulturális együttműködési stratégiáról, ezt követően pedig adjon ki közleményt;

39.

konkrét lépések megtételét ösztönzi a kapacitásépítés civil társadalom bevonása révén történő fellendítése érdekében, továbbá bátorítja a független kezdeményezések finanszírozását;

40.

felszólítja az EKSZ-t, hogy ösztönözze a harmadik országokat kulturális politikák kidolgozására, és rendszeresen szólítsa fel a harmadik országokat az UNESCO-egyezmény ratifikálására;

41.

emlékezteti a tagállamokat az UNESCO-egyezmény ratifikálásával tett kötelezettségvállalásaik jelentőségére, mivel a kulturális sokszínűség védelme a világban megalapozott és kiegyensúlyozott politikát kíván digitális téren;

42.

felszólítja a Bizottságot, hogy kellőképpen vegye figyelembe a kulturális javak és szolgáltatások kettős természetét a kétoldalú kereskedelmi megállapodások tárgyalásakor és kulturális jegyzőkönyvek elfogadásakor, és hogy az UNESCO-egyezmény 16. cikkének megfelelően a fejlődő országokat részesítse a legnagyobb kedvezményeseknek járó bánásmódban;

43.

üdvözli az EU és az UNESCO között a közelmúltban megkötött egyezményt, amely 1 millió eurós szakértői eszközt biztosít a kulturális ágazat irányításának támogatására, és amely lehetővé teszi a fejlődő országok kormányai számára, hogy a hatékony és fenntartható kulturális politikák megtervezéséhez szakértők tudását vegyék igénybe;

44.

bátorítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy tovább javuljanak a nemzeti jogszabályok keretei, a kulturális örökség és a kulturális értékek védelmére és megőrzésére irányuló politikák – a nemzeti jogszabályoknak és a nemzetközi jogszabályok kereteinek megfelelően –, ideértve a kulturális javak és a szellemi tulajdon illegális kereskedelme elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket is; bátorítja őket, hogy akadályozzák meg a kulturális örökség és a kulturális tevékenységből eredő termékek jogellenes eltulajdonítását, ugyanakkor elismerve a tulajdonjogok és a szellemi tulajdon fontosságát a kulturális alkotásban részt vevők megélhetésének fenntartásában;

45.

a sokszínűség iránti tiszteleten és a kulturális javak és tevékenységek kettős természetén alapuló koherens uniós stratégia kidolgozását kéri az európai kulturális tevékenységek és programok nemzetközi előmozdítására, amely többek között magában foglalja a meglévő uniós külpolitikai programoknak a kulturális tartalmakkal történő hatékonyabb összehangolását, valamint ezeknek a harmadik országokkal kötött egyezményekben történő végrehajtását és az európai szerződésekben a kulturális szempontok figyelembevételére vonatkozó rendelkezéssel, a szubszidiaritás elvével és az UNESCO egyezménnyel való összhangot;

46.

koherens stratégiára szólít fel mind a materiális, mind pedig az immateriális kulturális és természeti örökség védelme és előmozdítása, valamint a nemzetközi együttműködés érdekében a konfliktussal sújtott térségekben, például a „Kék pajzs” kezdeményezés keretében, amely a kultúrának konfliktusmegelőző és béketeremtő szerepet tulajdonít;

47.

kéri, hogy a konfliktussal sújtott és konfliktus utáni térségekbe kiküldött személyzetet képezzék ki a fellépés kulturális vetületét illetően, hogy óvja az örökséget és segítse elő a megbékélést, a demokráciát és az emberi jogokat;

48.

biztosítani szeretné azt, hogy az operatív programok a meglévő pénzügyi eszközök keretén belül az uniós politikák egyszerűsítésére, hatékonyságára és koordinációjára összpontosítsanak;

49.

ösztönzi, hogy az EIDHR-en belül, valamint a jogállamiság, a konfliktuskezelés és -megelőzés, a civil társadalommal folytatott együttműködés és az új technológiák szerepének erősítésével kapcsolatos munkájában mozdítsák elő a kultúra szerepét a szólásszabadság, a demokratikus részvétel és az emberi jogok terén;

50.

elismeri, hogy minden emberi jogot tiszteletben kell tartani, ahogyan azt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányában, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltak megállapítják, és ezért elismeri a kulturális jogok, a sokféleség és az emberi jogok közötti kapcsolatot, és tiltakozik az ellen, hogy kulturális érvekkel indokolják az emberi jogok megsértését;

51.

javasolja, hogy az emberi jogokról szóló éves jelentésben szerepeljen egy kulturális fejezet, továbbá hogy az interparlamentáris küldöttségek munkája során biztosítsák a kultúra általános érvényesítését;

52.

szorgalmazza, hogy a kulturális tevékenységek kialakításával ne lehessen érvelni a kulturális szakmabeliek az EU és a harmadik országok között történő szabad mozgásának korlátozása mellett;

53.

a további kapcsolatok kialakításának kiindulópontjaként a kulturális kapcsolatok kialakítását ösztönzi olyan országokkal, amelyekkel nincs életben egyéb együttműködés;

54.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.