52011DC0342

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

az 1995/96 és 2001/02 közötti időszakok tekintetében a tejtermelőkre kirótt kiegészítő illeték behajtásával kapcsolatban Olaszország által a Bizottságnak és a Tanácsnak tett jelentés értékeléséről (a 2003/530/EK tanácsi határozat 3. cikke alapján)

Ezt az értékelő jelentést a Bizottság az Olasz Köztársaság által az olasz tejtermelőknek szánt támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségéről szóló, 2003. július 16-i 2003/530/EK tanácsi határozat 3. cikke alapján készítette.

A tanácsi határozat 1. cikke szerint az a támogatás, amelyet az Olasz Köztársaság azáltal nyújtott, hogy az 1995/96-tól 2001/02-ig tartó időszakokban a tej után fizetendő kiegészítő illeték címén a tejtermelők által fizetendő összeget saját maga fizette be a Közösségnek, valamint azáltal, hogy megengedte, hogy ezek a termelők kamat megfizetése nélkül, több év alatt, részletekben fizessék vissza tartozásukat, kivételesen összeegyeztethetőnek minősül a közös piaccal azzal a feltétellel, hogy:

- a termelők egyenlő összegű éves részletekben, hiánytalanul visszafizetik teljes tartozásukat, és

- a visszafizetési időszak – amely 2004. január 1-jével kezdődik – nem haladja meg a 14 évet.

A határozat 2. cikke szerint a támogatásnyújtás feltétele, hogy Olaszország bejelenti az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapnak (EMOGA) az érintett időszakra érvényes kiegészítő illeték teljes összegét, valamint az EMOGA 2003. novemberi, 2004. novemberi és 2005. novemberi kiadásaiból három egyenlő részben levonja a fennmaradó tartozást.

Olaszország 2003. augusztus 26-i leveléhez csatoltan megtette az érintett időszakokra vonatkozó kiegészítő illeték teljes összegéről szóló bejelentést.

A fennmaradó tartozást levonták az EMOGA 2003., 2004. és 2005. novemberi kiadásaiból.

A határozat 3. cikke szerint az illetékes olasz hatóságok kötelesek évente jelentést tenni a Tanácsnak és a Bizottságnak az 1995/96 és 2001/02 közötti időszakokra vonatkozó kiegészítő tejilleték címén esedékes összeg termelőktől való behajtásában elért haladásról.

Az olasz hatóságok e rendelkezéssel összhangban hatodszor tettek jelentést a Bizottságnak: az AGEA 2010. november 15-én kelt leveléhez csatolt jelentés a 2009. évi részletfizetésről számol be.

Az illeték részletekben történő törlesztése

A tanácsi határozat által érintett hét időszakban illetéktartozást felhalmozó, de a nemzeti bíróságok jogerős döntésének meghozataláig a befizetés felfüggesztéséről szóló végzéssel rendelkező termelők közül – akik száma jelenleg összesen mintegy 23 200 – 15 384 választotta a részletfizetést. A részletfizetést választó termelőknek egyúttal el kellett állniuk a folyamatban lévő perektől. Az éves részlet megfizetésének elmulasztása a rendszerből való kizáráshoz, valamint az egész tartozás kamattal megnövelt összegének egyszerre történő behajtásához vezet.

A részletfizetési rendszerben részt vevő 15 384 termelő 2004-ben – az első részlet kifizetése előtt – összesen mintegy 345 millió EUR-val tartozott, amely a termelői szinten fennálló illetéktartozás teljes összegének körülbelül egynegyedét tette ki. Úgy tűnik tehát, hogy az egyéni szinten kisebb mértékű túltermelésért felelős termelők nagyobb része választotta a részletfizetési rendszerbe való belépést. Másrészről viszont az egyéni szinten jelentősebb mértékű túltermelésért felelős (a hét időszak alatt mintegy 1 milliárd EUR-nyi illetéktartozást felhalmozó, összesen 8000) termelő inkább úgy döntött, hogy nem vesz részt a részletfizetési rendszerben. Meg kell azonban jegyezni, hogy 2009-ben az olasz hatóságokhoz megközelítőleg 58 új, összesen mintegy 1,7 millió EUR-ra vonatkozó részletfizetési kérelem érkezett be.

A hatodik részletet 11 502 termelőnek kellett befizetnie összesen 24 501 645,02 EUR értékben 2009. december 31-ig. Az olasz hatóságok által végrehajtott ellenőrzések azt mutatják, hogy 2009-ben 11 354 termelő fizette be az esedékes összeget, összesen 23 580 227,82 EUR-t. Ez azt jelenti, hogy hatodik részletet a termelők 99 %-a időben befizette, és ez az esedékes illetékösszeg 96,2 %-át tette ki. Az előző jelentések szerint az első, a második, a harmadik, a negyedik és az ötödik részlet megfizetése 99,6 %-ban, 97,9 %-ban, 99,5 %-ban, 99,7 %-ban, illetve 96,4%-ban történt meg időben. Az első öt részletben beszedett illeték összege mintegy 151 millió EUR-t tesz ki (ez körülbelül a teljes esedékes összeg 98 %-a).

Noha ezek az arányok természetesen bizonyítják a résztvevő termelők elkötelezettségét kötelezettségeik teljesítése iránt, a Bizottság úgy véli, hogy a hatóságok a rendszer feltételeinek betartatása és – végső soron – a teljes illetéktartozás behajtása iránti elkötelezettségüket elsősorban az elmaradt törlesztések eseteinek nyomon követésével mutathatnák ki.

A hatodik részlet kapcsán 148 termelő befizetése maradt el, összesen 921 417,20 EUR értékben.

2008 végén 166 termelő nem fizette be az ötödik részletet, ami 908 072,62 EUR hiányt jelent. Az olasz hatóságok által közölt információkból kiderül, hogy a központi hatóságok az említett esetek mindegyikéről tájékoztatták az illetékes regionális hatóságokat a teljes, kamatokkal megnövelt összegnek a részletfizetési rendszeren kívüli behajtása érdekében.

A feltételezett 166 fizetéselmaradási esetből csak 54 bizonyult valósnak. E termelők számára megszűnt a részletfizetés lehetősége, és végrehajtási eljárás indult ellenük.

Az 1995/96 és 2001/02 közötti időszakokra esedékes, részletfizetési rendszeren kívüli illetékek

Utaltunk arra, hogy a részletfizetési rendszert választó termelők által felhalmozott tartozás a teljes illetékösszeg viszonylag alacsony részét teszi ki. Az említett időszak tekintetében fennálló teljes illetéktartozás körülbelül háromnegyede nem érintett a részletfizetéssel. A 2003-as rendszerbe nem tartozó illeték összege 767 millió EUR, és ennek 91 %-a, hozzávetőleg 701 millió EUR kapcsán perek folynak az olasz bíróságokon.

A Tanács elé terjesztett korábbi értékelő jelentéseiben a Bizottság hangot adott azon véleményének, hogy az Olaszország által benyújtandó éves jelentéseknek kifejezetten foglalkozniuk kell a hét érintett időszakkal kapcsolatos jogvitákkal, és be kell mutatniuk a pervesztes termelők által teljesített kifizetések bizonyítékait. Ezen információk nélkül a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy megfelelően nyomon kövesse a részletfizetési rendszeren kívüli illeték behajtásában elért haladást.

Azonban a negyedik jelentéstől eltérően az ötödik és a hatodik jelentés nem tartalmazott adatokat e bírósági ügyekről.

Mindazonáltal a Bizottság kérése nyomán az olasz hatóságok által rendelkezésére bocsátott kiegészítő információkból az derül ki, hogy az olasz kormány több, összesen mintegy 13 millió EUR értékű ügyben pert nyert. A végrehajtott összeg 6,8 millió EUR. A 2010. májusi információk szerint mintegy 580 millió EUR-nyi összeg még mindig eljárás tárgyát képezi az olaszországi bíróságokon. 2009 áprilisában Olaszország kormánya törvényt fogadott el az illeték-visszafizetés olyan rendszeréről, amelyben a termelők az uniós referenciakamatnál néhány százalékponttal magasabb kamattal fizethetik vissza tartozásukat. 2010 júliusában elfogadták az említett törvény értelmében esedékes kifizetések átvitelére vonatkozó rendelkezést. Úgy tervezték, hogy az átvitelt de minimis rendszerben teszik lehetővé.

A Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a részletfizetési rendszeren kívüli illeték beszedésében elért haladás lassú, az olasz hatóságok által nyújtott információk pedig nem kielégítőek. A haladás lassúsága egyrészt a bírósági ügyek hosszadalmasságával, másrészt a bíróság által megítélt összegek végrehajtásának lassúságával magyarázható (a hatodik részletről szóló jelentés nem tartalmazott információt a behajtott összegekről, de a Bizottság kérésére korábban nyújtott tájékoztatás alapján 2010-ig csupán 6,8 millió EUR-t hajtottak be bírósági végzések értelmében.) Ezen túlmenően a meg nem támadott, tehát jelenleg is érvényes illetéktartozás behajtása kapcsán is hiányosságok állapíthatók meg (az összesen 66 millió EUR-nyi esedékes illetékből 18 milliót még nem szedtek be).

A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri az olaszországi illetékbehajtási folyamatot, különösen a részletfizetési rendszerrel nem érintett illetéktartozások helyzetét. A Bizottság szolgálatai számos alkalommal tájékoztatták az olasz hatóságokat megállapításaikról (így elmarasztalásukról is), és több alkalommal kértek részletes tájékoztatást a tejilleték behajtásának különböző szempontjaival kapcsolatban.

Következtetések

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az 1995/96 és 2001/02 közötti időszakokra vonatkozó kiegészítő illeték megfizetésére a Tanács által 2003-ban jóváhagyott részletfizetési rendszert választó termelők esedékes tartozásainak behajtásában az olasz hatóságok által elért haladás a rendszer megfelelő kezeléséről tanúskodik. A Bizottság ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a részletfizetést elmulasztó és ezért a rendszerből kizárt termelőktől ténylegesen behajtott összegek feltüntetésének hiánya miatt nem áll módjában megítélni az érintett illetékösszeg beszedésében mutatott igyekezetet, illetve az elért eredményeket. A Bizottság elengedhetetlennek tartja, hogy az olasz hatóságok későbbi jelentéseikben kellően részletes tájékoztatást adjanak az említett összegek behajtásáról.

A részletfizetési rendszeren kívüli azon illetékösszegeket illetően, amelyek esetében peres eljárások folynak az olasz bíróságokon, a Bizottság a Tanács elé terjesztett 2010. évi jelentésében is sajnálattal állapította meg, hogy a haladás rendkívül lassú, és álláspontja szerint az illeték behajtásának e módja jelentős mértékű javításra szorul. Ennek ellenére az adatokból most is az látszik, hogy nem történt jelentős előrelépés, és a kifizetetlen illetékösszegek nagysága és az eltelt idő függvényében az uniós jog érvényesítése ebben az ügyben egyáltalán nem mondható sikeresnek.

A Bizottság reméli, hogy az 1995/96-tól 2001/02-ig tartó időszakokkal kapcsolatos peres ügyek alakulásáról és az illeték fizetésére kötelező jogerős ítéletek végrehajtásáról a jövőbeli éves jelentések be fognak számolni.