25.8.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/130

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere

(COM(2010) 758 végleges)

2011/C 248/22

Előadó: Maureen O’NEILL

2010. december 16-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere

COM(2010) 758 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2011. május 27-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 15–16-án tartott, 472. plenáris ülésén (a 2011. június 15-i ülésnapon) 147 szavazattal 1 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

„A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról” szóló EGSZB-vélemény az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítását célzó Európa 2020 stratégiához illeszkedik. A vélemény kiemeli az új, holisztikus megközelítést, amelynek révén a platform szorosan összekapcsolódik a többi kiemelt kezdeményezéssel és az EU öt kiemelt céljával. Hangsúlyozza továbbá annak jelentőségét, hogy ne legyen ellentmondás az uniós és a nemzeti szintű szakpolitikák között, illetve hogy szerepet – méghozzá kulcsszerepet – kapjanak a nem kormányzati szereplők. (1)

1.   Ajánlások

Az EGSZB a következőket ajánlja:

—	mivel a szegénység sérti az emberi jogokat, a kormányzatoknak, a szociális partnereknek és a civil társadalomnak közös felelősséget kell vállalniuk felszámolásáért,

—	az Európa 2020 stratégiában a gazdasági, pénzügyi, foglalkoztatási és szociális intézkedések között szakpolitikai koherenciára van szükség, és mindegyiküknek elő kell segítenie a társadalmi kohéziót,

—	ügyelni kell arra, hogy a megszorító intézkedések ne növeljék a szegénység kockázatát, és hatékony társadalmi hatásvizsgálatot kell végezni, melynek eredményeit meg kell vitatni,

—	az aktív befogadási stratégiát integrált módon kell végrehajtani, hogy biztosítani lehessen a megfelelő jövedelemtámogatást, az inkluzív munkaerőpiacot, valamint a hozzáférést a színvonalas munkához és szolgáltatásokhoz,

—	több figyelmet kell fordítani az egyenlőtlenségek csökkentésére és az alapvető emberi jogok érvényesítésére – többek között az igazságosabb jövedelemelosztás révén, valamint a Lisszaboni Szerződésben rögzített horizontális szociális záradékok végrehajtásával,

—	több figyelmet kellene fordítani az emberi erőforrásba való befektetésre az egész életen át tartó – iskolában és tanfolyamokon történő – tanulás révén, aminek a munkaerő-piaci és azon kívüli szükségletekhez illeszkedő, jobb képességfejlesztés is részét képezi,

—

uniós és nemzeti szintű strukturált párbeszéd révén meg kellene szilárdítani, és megfelelő uniós finanszírozással támogatni kellene a civil szereplők – köztük a szegénységben élők, a nem kormányzati szervezetek és a szociális partnerek – részvételét a platformban, az EGSZB-nek aktív és együttműködő szerepet kellene játszania ebben a párbeszédben és az éves gyűlésen,

—	növelni kell a szegénység csökkentését célzó uniós finanszírozást, különösen a strukturális alapokat, és a hangsúlyt az eljárások egyszerűsítésére, a jobb átláthatóságra és a tényleges eredmények nyomon követésére kell helyezni,

—

a szociális kérdéseket illetően meg kell erősíteni a nyitott koordinációs módszert (OMC), és ennek keretében szociális védelemre és társadalmi integrációra irányuló nemzeti stratégiákat, illetve nemzeti és helyi szintű cselekvési terveket kell kidolgozni. Világossá kell tenni a módszer és a szegénységgel foglalkozó kiemelt kezdeményezés közötti kapcsolatot.

2.   Háttér

„Az embereket akkor tekintik szegénynek, ha jövedelmük és forrásaik elégtelensége megakadályozza őket egy olyan életszínvonal elérésében, amelyet elfogadhatónak tart az a társadalom, amelyben élnek. Szegénységük miatt ezek az emberek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek a munkanélküliség, az alacsony jövedelem, a rossz lakhatási körülmények, a nem megfelelő egészségügyi ellátás, valamint annak következtében, hogy akadályokba ütköznek az egész életen át tartó tanulás, a kultúra, a sport és a szabadidős tevékenységek terén. Gyakran kirekesztik és kizárják őket olyan (gazdasági, társadalmi és kulturális) tevékenységekből, amelyek másoknak természetesek, és előfordulhat, hogy csak korlátozott mértékben gyakorolhatják alapvető jogaikat.” (2)

2.1   EU-szerte több mint 80 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. (3) Több mint 50 %-uk nő, és 20 millióan gyermekek. Az anyagi szegénységre vonatkozó statisztikai adatok fontosak ugyan, de el kell ismerni a nem anyagi természetű szegénység – például az írástudatlanság – létezését is. A jelenlegi gazdasági válság közösségeink legkiszolgáltatottabb és hátrányos helyzetben lévő tagjait sújtotta a legkeményebben.

2.2   Az Európai Bizottság a szegénység visszaszorítását gazdasági, foglalkoztatásügyi és szociális menetrendjének, az Európa 2020 stratégiának a középpontjába állította. (4) Az állam- és kormányfők politikai megegyezésre jutottak arra vonatkozóan, hogy a következő évtizedben legalább 20 millió embert kiemelnek a szegénységből és a társadalmi kirekesztettségből. A szegénység elleni platform mint kiemelt kezdeményezés a stratégia szerves részét képezi. Ide tartozik a 10. iránymutatás is, amely alátámasztja a tagállamok hozzájárulását a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez a nemzeti reformprogramokban.

2.3   A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve rávilágított a szegénység elleni küzdelem összetettségére és többdimenziós szempontjaira, valamint arra, hogy a gazdasági válsággal és a megszorító intézkedésekkel szembesülve sürgősen cselekedni kell a szegénység megfékezése érdekében.

2.4   A fiatalokat, a bevándorlókat és az alacsonyan képzetteket egyre inkább fenyegeti a munkanélküliség. A „dolgozó szegények” (akik jövedelme nem elegendő a mindennapi szükségletek fedezésére), az idősek és a lecsökkent jövedelmű családok egyre súlyosabb anyagi nélkülözésben élnek. Ez az európaiak 8 %-át, de egyes tagállamokban a népességnek akár 30 %-át is érinti. (5)

2.5   Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy a 2020 stratégia kontextusában a szegénység visszaszorítására irányuló kiemelt célt három mutatóra kell alapozni, melyek a következők: a szegénység kockázatának kitettek aránya, a súlyos anyagi nélkülözés és azoknak az embereknek az aránya, akik munkanélküliek háztartásában élnek. A szegénység csökkentésére irányuló céloknak össze kellene kapcsolódniuk a helyi és regionális prioritásokkal.

3.   A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem platformja

3.1   A javasolt platform az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésének egyike. A stratégia az alábbi három prioritást nevezi meg, melyek célja, hogy magas szintű foglalkoztatáshoz, termelékenységhez és társadalmi kohézióhoz vezessenek:

—	intelligens növekedés,

—	fenntartható növekedés,

—	inkluzív növekedés.

3.2   A platform célja, hogy a tagállamok, az uniós intézmények és a legfontosabb érintettek közösen vállalják fel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet oly módon, hogy „dinamikus keretet” hoznak létre a társadalmi és területi kohéziót szolgáló intézkedések számára annak érdekében, hogy a munkahelyek, a növekedés és a társadalmi befogadás eloszlása EU-szerte igazságosabb legyen.

3.3   Ennek eléréséhez az Európai Bizottság az alábbi fellépési területeket állapította meg:

—	valamennyi politikai területre kiterjedő intézkedések,

—	az uniós alapok nagyobb mértékű és hatékonyabb kihasználása a társadalmi befogadás elősegítésének érdekében,

—	a tényeken alapuló szociális innováció felkarolása,

—	partnerségekben való együttműködés és a szociális gazdaságban rejlő potenciál kiaknázása,

—	megerősített politikai koordináció a tagállamok között.

4.   Általános megjegyzések

4.1   A szegénység elfogadhatatlan a 21. század Európájában, és sérti az emberi jogokat. Az EGSZB üdvözli a szegénység megfékezése melletti elkötelezettséget és a legalább 20 millió ember szegénységből való kiemelésére irányuló célt, (6) és örömmel veszi a platform létrehozását és a szegénység megfékezését célzó intézkedéseket is, melyek közül több is tükrözi az EGSZB korábbi véleményeit. Több konkrét fellépést kér azonban annak érdekében, hogy a szegénységnek ne csak a következményeit, hanem az okait is kezeljük, és érvényesítsük az emberi jogokat.

4.2   Az uniós szintű gazdasági, pénzügyi és szociális politikák nincsenek összhangban a tagállami szinten tapasztalt valósággal. Az EGSZB hangsúlyozza a koherens és integrált megközelítés jelentőségét, és különösen el szeretné kerülni, hogy az uniós szakpolitikák – amelyek a válság miatt a gazdasági kormányzásra, a növekedésre és a foglalkoztatásra helyezik a hangsúlyt – megemeljék a szegénység kockázatát. Az EGSZB kéri, hogy a kérdéses intézkedésekhez hatékony társadalmi hatásvizsgálatot végezzenek, és ennek eredményeit részletesen vitassák meg.

4.3   Az EGSZB a vélemény kialakítása során figyelembe vette a szegénység további hatásait: a szegénység növeli a gazdasági és szociális vándorlást, az egyes tagállamok szintjén rontja az emberi erőforrásokba való befektetés megtérülését. A rossz érdekérvényesítő-képességű szegények még hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, ha az állami kiadások csökkentését célzó gazdasági, adóügyi, szociális, egészségügyi és oktatási reformok kidolgozásakor nincsenek tekintettel a szegények védelmére. A szegénységi küszöb alá kerülők számának növekedése tovább növelheti az állami újraelosztás iránti igényt.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Szociális védelem

5.1.1   Az EGSZB elismeri, hogy fontosak a foglalkoztatást és munkahelyteremtést serkentő intézkedések, hangsúlyozza azonban, hogy központi jelentősége van a szociális védelem megerősítésének: nem szabad csökkenteni a szociális juttatásokat vagy lenyomni a béreket, ami aránytalan mértékben sújtaná a legszegényebbeket.

5.1.2   A szociális védelmi rendszerek harmadrésszel csökkentik a szegénység kockázatát, (7) és alapvetően fontosak az emberi jogok szavatolása érdekében. A rendszerek automatikus gazdasági stabilizátorként működnek, amelyek csökkentik a szegénységet, támogatják a gazdasági és társadalmi kohéziót, elősegítik a növekedést, és nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a közvélemény támogassa az európai projektet. (8)

5.1.3   Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy biztosítani kell a tagállami szociális védelmi és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, hiszen a polgárok számára csak így garantálható a megfelelő jövedelem egész életük során, tehát időskorukban is. (9)

5.2   Az aktív befogadást elősegítő stratégiák

5.2.1   A szegénységben élők előtt álló akadályok leküzdése érdekében folyamatosan, összehangolt módon szorgalmazni kell egy olyan integrált, aktív befogadási stratégia alkalmazását, amely magában foglalja a befogadó munkaerőpiac, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés és a megfelelő jövedelemtámogatás három pillérét (10).

5.2.2   Az EGSZB egyetért azzal, hogy nagy súlyt kell helyezni a szegénységnek a fenntartható növekedés révén történő megelőzésére és felszámolására. Lényeges, hogy minőségi foglalkoztatás és modern, hatékony szociális biztonsági rendszerek álljanak rendelkezésre, továbbá foglalkozni kell a jövedelmek, a gazdagság és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén tapasztalható egyenlőtlenségekkel. Az Európai Bizottság Éves növekedési jelentése (2011) hangsúlyozta, hogy „Nem beszélhetünk fenntartható növekedésről addig, amíg a társadalom valamennyi szegmense nem részesedik az abból fakadó előnyökből”, továbbá cél „egyidejűleg a növekedés és a társadalmi kohézió biztosítása” (11).

5.2.3   Miközben elengedhetetlen a szakpolitikák uniós szinten történő kidolgozása, a tagállamok és különösen a regionális és helyi önkormányzatok szerepét is erősíteni kell, hogy a változások valóban végbemenjenek. Az EGSZB szeretne együttműködni ezen a területen a Régiók Bizottságával.

5.2.4   Az EGSZB rámutat, hogy mind a szociális partnerekre, mind a szociális gazdaság szervezeteire, köztük a szövetkezetekre rendkívül fontos szerep hárul a befogadó munkaerőpiac kialakításában és az igazságosabb jövedelemelosztás támogatásában, amelyek lényegi hozzájárulást jelentenek az Európa 2020 stratégia megvalósításához.

5.2.5   Az EGSZB sürgeti, hogy helyezzenek nagyobb súlyt a minőségi, fenntartható munkahelyek létrehozására és a munkavállalók szegénysége elleni intézkedésekre, beleértve a tisztességes munkabérekhez és a jó munkakörülményekhez való jogot és a szegénységi csapdák minimalizálását a szociális segélyek és a munka közötti átmenet során.

5.2.6   Az EU aktív befogadási stratégiája egyebek mellett konkrét intézkedéseket foglal magában, amelyek egy befogadó jellegű munkaerőpiac (12) létrehozására és azon akadályok felszámolására irányulnak, amelyek megnehezítik, hogy bizonyos csoportok – fiatalok, idősek, etnikai kisebbségek, köztük a romák, migránsok, nők, egyedülálló szülők és fogyatékkal élő személyek – munkához jussanak. (13)

5.2.7   Az EGSZB fontosnak tartja, hogy mindenki legális munkát végezzen, és aggódik a be nem jelentett munka, az adócsalás és az adókikerülés által a szociális biztonsági rendszerek fenntartható finanszírozására, valamint a foglalkoztatásra és a szociális jogokra gyakorolt hatás miatt. Uniós szintű intézkedésekre, valamint szankciók és hatékony ellenőrzések kombinációjára és a legális munka ösztönzésére van szükség.

5.2.8   Az EGSZB részletes ütemtervet sürget az aktív befogadási stratégiák helyi szintű megvalósításához. Egyetért az Európai Parlamenttel, amely felkérte az Európai Bizottságot annak tanulmányozására, hogy milyen hatása lenne egy olyan jogalkotási javaslatnak, amely a mediánjövedelem legalább 60 %-ában megállapított megfelelő minimumjövedelmet vezetne be minden tagállamban.

5.2.9   Az EGSZB összehasonlítható adatok és tökéletesített mutatók gyűjtését sürgeti, amelyek jeleznék a szegénység felszámolásának társadalmi és gazdasági előnyeit, valamint a tétlenségből fakadó költségeket.

5.3   Az érdekelt felek részvétele

5.3.1   Az EGSZB szerint az érdekelt feleknek az uniós és tagállami szintű rendszeres strukturált párbeszédekben történő részvétele a hatékony megoldások keresésének, valamint a platform programjával kapcsolatos nyomon követésnek lényeges eleme.

5.3.2   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy más uniós intézményekkel, szegénységben élő személyekkel, NGO-kkal, a szociális gazdaság szervezeteivel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom más szereplőivel együttműködésben az említett uniós és tagállami szintű strukturált párbeszéd keretében vegyék számba egy éves konferencián az eredményeket. Ennek során át kell tekinteni az éves növekedési jelentés szociális hatását és az elért eredményeket.

5.3.3   Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Parlament jelentősebb szerephez jutna a platform programjának tagállamokban történő megvalósításában. Ez összhangban van az Európai Parlamentben tartott polgári Agora javaslataival.

5.3.4   Az EGSZB határozottan támogatja, hogy az „Európai platform” nevű kiemelt kezdeményezés önkéntes alapon alkalmazható iránymutatásokat javasol az érintettek uniós szintű bevonására és a nemzeti reformprogramokban való részvételükre.

5.3.5   Az EGSZB-nek aktívan részt kellene vennie a platform céljainak megvalósításában, és kulcsszerepet kellene játszania a szociális partnerek és a civil szervezetek érdekeinek közös képviseletében. Ez többek között a következőket jelenthetné:

—	évenkénti meghallgatás szervezése a szegénység csökkentésére vonatkozó céllal kapcsolatos előrelépések megvizsgálására;

—	hozzájárulás az Európa 2020 stratégia keretében 2014-re tervezett félidős felülvizsgálathoz;

—	hozzájárulás az éves gyűlés munkájához;

—	rendszeres párbeszéd folytatása más érdekelt felekkel, köztük a Régiók Bizottságával, nemzeti gszt-kkel, valamint vélemények kidolgozása kiemelt fontosságú kérdésekről.

5.4   Az egyenlőtlenségek elleni küzdelem

5.4.1   Az EGSZB örömmel fogadja, hogy nagy hangsúly kerül a platform azon tevékenységére, amelyet a megkülönböztetések elleni küzdelemmel, valamint az egyenlőséggel és az integrációval kapcsolatban végez, hogy biztosítsa a fogyatékkal élő vagy mentális problémákkal küzdő személyek, a fiatalok, idősek, továbbá a migráns és etnikai kisebbségekhez tartozó közösségekhez – köztük a romák – tartozó személyek befogadását és a nemek közötti egyenlőség fejlődését. (14) Az EGSZB kiemeli annak szükségességét, hogy utalás történjen az alapvető emberi jogokra, és hogy a javaslat az 5., 8., 9. és 10. cikk (EUMSZ) horizontális szociális záradékainak megvalósítására irányuló konkrét javaslatokat tartalmazzon.

5.4.2   Az EGSZB egyetért azzal, hogy a lakásügyi kirekesztés és a hajléktalanság, továbbá az energiaszegénység és a pénzügyi kirekesztés elleni küzdelem kiemelt fontosságot kap. Kiemeli annak fontosságát, hogy támogatást kapjon a minőségi szolgáltatásokhoz, köztük az ikt-hoz való megfizethető hozzáférés. Ezeket az aspektusokat a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra irányuló nemzeti stratégiák révén kell kialakítani, egy megerősített szociális nyitott koordinációs módszer keretében.

5.4.3   Az EGSZB hangsúlyozza a humántőkébe való befektetés szükségességét, és kiemeli az oktatás és képzés jelentőségét a foglalkoztatáshoz felhasználható készségek, a személyes fejlődés és a társadalmi befogadás szempontjából. Ennek magában kellene foglalnia a koragyermekkor éveit, az iskolai oktatást, a továbbképzést, a szakoktatást és a munkahelyi képzést a mindenkire kiterjedő, az egész életen át tartó tanulás iránti elkötelezettség keretében.

5.4.4   Az OECD és az Európai Bizottság jelentései a jövedelemelosztással és a vagyoni helyzettel kapcsolatos növekvő egyenlőtlenségekre, továbbá a szolgáltatásokhoz (az egészségügyben is) való egyenlőtlen hozzáférésre mutatnak rá, mind a tagállamokon belül, mind a tagállamok között. Ezenkívül a szegénység a rossz egészségi állapot egyik fő társadalmi meghatározó tényezője, és politikája révén az EU-nak kifejezésre kellene juttatnia, hogy az életmentést erkölcsi kötelességének tartja. Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy a nagyobb egyenlőséget mutató társadalmak szinte mindig jobb eredményeket érnek el. A platformnak integrált stratégiák és konkrét intézkedések kidolgozására kell a hangsúlyt helyeznie az egyenlőtlenségek megszüntetése és egy igazságosabb társadalom megteremtése érdekében (15).

5.4.5   Az EGSZB támogatja a gyermekek szegénységéről szóló átfogó ajánlásra irányuló európai bizottsági javaslatot, amelynek megfelelő családi jövedelem biztosítása, a gyermekgondozásba és a (különösen a kisgyermekkori) oktatásba történő befektetések, valamint a gyermekek empowermentje révén, összhangban az alapvető jogokkal és a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel elő kellene segítenie a gyermekek szegénységének megelőzését, illetve enyhítését. Ezt a folyamatot egy következetes családpolitikai megközelítéssel párhuzamosan kell kialakítani. Folyamatos nyomon követésre, cserekapcsolatokra, kutatásra és szakértői felülvizsgálatra szintén szükség van, ezek ugyanis elősegítik az EU 2020 stratégiában szereplő, a szegénységgel kapcsolatos célkitűzésnek az elérését. (16)

5.5   Uniós alapok a társadalmi befogadást és a kohéziót célzó intézkedések szolgálatában

5.5.1   Az EGSZB határozottan üdvözli az arra irányuló javaslatokat, hogy a strukturális alapokat hatékonyabban használják fel a szegénység csökkentésére és a társadalmi kohézió előmozdítására, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy növeljék a rendelkezésre álló finanszírozás mértékét, különösen a hátrányos helyzetű közösségek számára. Rendkívül fontos, hogy beruházásokkal segítsék a minőségi munkahelyek létrehozását és a kirekesztett csoportok hozzáférésének – többek között a szociális gazdaság általi – támogatására szolgáló hatékony megközelítéseket. A finanszírozásnak a minőségi szolgáltatásokhoz, köztük a lakhatáshoz való hozzáférés javítását is lehetővé kell tennie.

5.5.2   Az EGSZB üdvözli az arra irányuló javaslatokat, hogy mindenekelőtt globális támogatások, technikai segítség és kapacitásépítés révén egyszerűsítsék a helyi szervezetek számára a strukturális alapokhoz való hozzáférést, de hangsúlyozza annak szükségességét, hogy:

—	a finanszírozáshoz való hozzáféréssel kapcsolatos eljárások rugalmasabbá tétele által csökkentsék a bürokráciát;

—	állapítsanak meg az eljárások átláthatóságát és hatékonyságát – többek között az információk egyszerűsítésével – javító európai minimumszabályokat (17).

Szükség lenne arra, hogy az Európai Bizottság iránymutatásokat adjon, ösztönözze a kölcsönös tanulást, kísérje figyelemmel a strukturális alapok megvalósítását, mindenekelőtt pedig vonja le a tanulságokat az alapok válság alatti felhasználásából.

5.5.3   Az EGSZB azt javasolja, hogy vegyék igénybe a PROGRESS-hez hasonló uniós programokat a nemzeti platformok kialakításának finanszírozására, hogy az érdekelt felek hatékonyan részt vehessenek az európai platformban, és a platform prioritásai jobban megvalósuljanak.

5.6   Szociális innovációk és reformok

5.6.1   Az EGSZB üdvözli, hogy elismerést kap a szociális gazdaság és az NGO-k azon szerepe, amely a szegénység elleni küzdelem, a munkahelyteremtés ösztönzése és a közösségek szükségleteire kreatívan reagáló szolgáltatások kialakítása terén hárul rájuk. Azt is kiemeli, hogy valamennyi szereplő – köztük a kkv-k és a vállalkozók – közös felelőssége, hogy vállvetve munkálkodjanak hatékony megoldások kidolgozásán.

5.6.2   Az önkéntes munkára jelentős szerep hárul a közösségfejlesztésben, a készségek elsajátításában, az informális és nem formális oktatás biztosításában és az egyének szerepének erősítésében. Az EGSZB készséggel hirdeti az önkéntes munka előnyeit, feltéve, hogy ez a tevékenység nem megy a fizetett foglalkoztatás vagy a közszolgáltatások rovására.

5.6.3   Az EGSZB üdvözli, hogy nagyobb támogatást kap a konkrét elemeken alapuló szociális innováció, de hangsúlyozza annak fontosságát, hogy őrizzék meg és fejlesszék tovább a bevált gyakorlatokat, és a finanszírozás folytatását sürgeti.

5.7   A szakpolitikák összehangolásának fokozása

5.7.1   A nemzeti célok meghatározása és a nemzeti reformtervek az Európa 2020 stratégia megvalósításának, valamint a szegénység csökkentésére irányuló politikák alkalmazásának fontos elemét jelentik. Ennek a folyamatnak azonban feltétlenül integrált nemzeti stratégiákon alapuló szociális nyitott koordinációs módszerre (OMC) kell támaszkodnia, amely szilárdabb alapot teremt a szükséges szociális célok eléréséhez, valamint a szegénység elleni küzdelem európai platformjához fűződő kapcsolat világossá tételéhez.

5.7.2   Az OMC-ről és a szociális záradékról szóló véleményében az EGSZB üdvözölte a horizontális szociális záradékot, a társadalmi hatásvizsgálatokat és a megerősített szociális OMC-t, amelyek egy integrált megközelítésnek és a szociális célkitűzések figyelembevételének biztosítására szolgáló eszközök. Az EGSZB azt kéri, hogy ez a folyamat nagyobb figyelmet kapjon, legyen átláthatóbb, és vegyenek benne részt a legfontosabb uniós intézmények és az érdekelt felek, továbbá hangsúlyozza annak fontosságát, hogy uniós, nemzeti, régiós és helyi szinten dolgozzanak ki a szociális védelemre és a társadalmi befogadásra irányuló stratégiákat.

---

(1)  E mondatot az Európa 2020 stratégiával foglakozó EGSZB-s irányítóbizottság ajánlása nyomán illesztettük a szövegbe.

(2)  Az Európai Bizottság és a Tanács közös jelentése a társadalmi befogadásról, 2004. március.

(3)  A szegénység kockázatának való kitettség küszöbértéke az egyes tagállamokban az egy főre jutó jövedelem középértékének 60 %-a (a tagállamonként különböző társadalmi transzferek után).

(4)  A Szociális Védelmi Bizottság és az Európai Bizottság aktualizált együttes értékelése a gazdasági válság és a szakpolitikai válaszlépések társadalmi hatásáról (2010. november). EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (COM(2010) 2020).

(5)  Az anyagi nélkülözés a meghatározás szerint azt jelenti, hogy az adott személyre az alábbi 9 nélkülözési ismérvből legalább 4 jellemző: Nem engedheti meg magának, hogy i) kifizesse a lakásbérletét vagy a közüzemi számláit; ii) megfelelően kifűtse otthonát; iii) váratlan kiadásai legyenek; iv), minden másnap húst, halat vagy egyenértékű fehérjét egyen; v) évente egyszer egy hétre elmenjen üdülni; vi) autót tartson; vii) mosógéppel rendelkezzen; viii) színes televíziója vagy ix) telefonja legyen.

(6)  Lásd az EGSZB Európai Tanácshoz intézett, 2010. június 17-i nyilatkozatát.

(7)  A Szociális Védelmi Bizottság jelentése az Európa 2020 társadalmi értékeléséről (2011. február).

(8)  HL C 132/26., 2011.5.3.

(9)  HL C 84/38., 2011.3.17.

(10)  A Bizottság ajánlása a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről (2008/867/EK).

(11)  Lásd: Az Európa 2020 stratégia keretében elért haladásról szóló jelentés (Az „Éves növekedési jelentés” 1. melléklete COM (2011) 11 – A1/2, . 2.5. pont.

(12)  ETUC/Business Europe et al: Keretmegállapodás a befogadó munkaerőpiacokról (2010. március).

(13)  HL C 21/66., 2011.1.21.

(14)  Lásd az EGSZB Európai Tanácshoz intézett, 2010. júniusi üzenetét, amelyben hangsúlyozza az egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés elleni küzdelem jelentőségét.

(15)  OECD (2008): Growing unequal: income distribution and poverty in OECD countries. (Az egyenlőtlenségek fokozódása: jövedelemelosztás és szegénység az OECD országaiban) Az Európai Bizottság Kutatáspolitikai Főigazgatósága, 2010: Mi az oka a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek fokozódásának? Tények és politikai dokumentumok Európában. EUR 24 471.

(16)  HL C 44/34., 2011.2.11.

(17)  HL C 132/8., 2011.5.3.

---