3.5.2011

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 132/108

---

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról

(COM(2010) 726 végleges)

2011/C 132/21

Főelőadó: Edgardo Maria IOZIA

2010. december 22-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 194. cikkének (2) bekezdése alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról

COM(2010) 726 végleges.

2011. január 18-án az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Elnöksége megbízta a „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekciót a munka előkészítésével.

A munka sürgősségére való tekintettel (az eljárási szabályzat 59. cikkének megfelelően) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2011. március 15–16-án tartott, 470. plenáris ülésen (a március 16-i ülésnapon) főelőadónak kijelölte Edgardo Maria IOZIA-t, továbbá 150 szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB)

1.1

támogatásáról biztosítja és nagyra értékeli az Európai Bizottság által javasolt rendeletet az energia nagykereskedelmi piacainak manipulációja elleni intézkedések ösztönzése, valamint azok átláthatóbbá tétele érdekében. Ez az intézkedés az Európai Értékpapír-ellenőrző Bizottságnak (CESR), valamint a Villamosenergia- és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjának (ERGEG) közös tanulmányán alapul, amelyben rámutattak néhány joghézagra a villamos energia és a gáz nagykereskedelmi piacának esetében.

1.2

Egyetért a szabályozási eszköz kiválasztásával az EUMSZ 194. cikke alapján, egyrészt a teljes mértékben közös szabályozás szükségessége miatt, másrészt a Lisszaboni Szerződés új cikkében található, az általános energiával és a belső piac fejlesztésével kapcsolatos rendelkezések fontossága miatt, ahogyan azt a (2) bekezdés meghatározza.

1.3

Egyetért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazására vonatkozó döntéssel, mely aktusok egyértelművé teszik a rendelet néhány alapvető pontját, mint az adatok gyűjtésének meghatározása és ütemezése, az EUMSZ 290. cikkének megfelelően, mely ezt az új adminisztratív eszközt az uniós intézmények munkájának egyszerűsítésére írja elő. Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a szerződés rendelkezéseinek egyértelmű tiszteletben tartása és megfelelő nyilvánosság biztosítása mellett kell elfogadni. Az EGSZB azt javasolja, hogy a rendelet gyors és egységes alkalmazása érdekében határozzanak meg határidőt a jogalkotási aktusok elfogadására, ahogyan arról az említett cikk rendelkezik. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nélkül a jövőben nehéz lenne a piac manipulálása elleni küzdelem. Javasolja a civil társadalom érintett szereplőinek bevonását a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozásába, valamint néhány példa beépítését ajánlja az előzetes preambulumbekezdésekbe.

1.4

Úgy véli, hogy a határokon átnyúló piacok hatékonysága megerősíti az ellátás biztonságát, a válságkezelés optimalizálását és a végfelhasználóra rendszeresen áthárított áremelkedéssel kapcsolatos kockázat csökkenését. Az energia belső piacának fokozatos javulása jelentős megtakarításokat tesz lehetővé, ami előnyös a vállalkozások és a magánfelhasználók számára.

1.5

Úgy véli, hogy a nemzeti hatóságokra ruházandó hatáskörök elégségesek és megfelelően kiterjedtek, valamint azt kéri, hogy ésszerű határidőn belül határozzanak meg ellenőrzési eljárást a tagállamok által a nemzeti hatóságoknak nyújtott hatékony garancia tekintetében, hogy ily módon azok közös és harmonizált elemekre épülő, hatékony ellenőrzési és vizsgálati hatáskörökkel rendelkezzenek. Az egységes energiapiac megvalósításában bekövetkezett késedelmek egyik oka a normatív aszimmetria volt és marad továbbra is.

1.6

Üdvözli, hogy a szabályozás a koordinációs tevékenység megerősítését javasolja az energiapiacokat és a pénzügyi piacokat szabályozó nemzeti hatóságok, az energiapiacot szabályozó európai ügynökség és a pénzügyi piacot felügyelő európai ügynökség között. Ez egy olyan fokozatos integrációs és együttműködési folyamat, amelyre az EGSZB már régóta vár.

1.7

Meggyőződése, hogy növelni kell a piaci szereplők bizalmát, akik számára biztosítani kell a biztonságos működést egy olyan piacon, amely hatékony, elrettentő és arányos szankciókkal bünteti a piaci visszaéléseket, és azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy ügyeljen a szabályok végrehajtására a tagállamokban, amelyeknek össze kell hangolniuk tevékenységüket annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg az energiapiacon az, ami a pénzügyi piacon játszódott le a szabályozási arbitrázs miatt. Itt ugyanis a – szankciók tekintetében – rugalmasabb és toleránsabb szabályozást alkalmazó helyeken folyik a tevékenység.

1.8

Felteszi a kérdést, hogy a rendelet alkalmazásából adódó terheket teljes egészében a társadalomra kell-e hárítani, vagy azokhoz nem kellene-e hozzájárulniuk a piaci szereplőknek is, mint ahogyan az néhány tagállamban például a pénzügyi felügyeleti szervek finanszírozása esetében megfigyelhető, amelyeket részben maguk a felügyelt szereplők finanszíroznak.

1.9

Elengedhetetlennek tartja az együttműködés és a koordináció megerősítését az átviteli rendszerek üzemeltetői között. Az átviteli rendszerek üzemeltetői európai hálózatának (REGST) létrehozása kiemelt ösztönzést ad majd az olyan hálózati kódexek megteremtési lehetőségének, amelyek hatékony és átlátható hozzáférést biztosítanának az átviteli hálózatok számára. Az ilyen jellegű hálózati kódexeknek összhangban kell majd lenniük a nem kötelező jellegű keretirányelvekkel, amelyeket az ügynökségnek kell majd kidolgoznia.

1.10

Megjegyzi, hogy a nagykereskedelmi uniós energiapiacok továbbra is különböző feltételekkel és diszkriminatívan működnek. Részben a hálózat strukturális hiányosságai miatt, és főként a határokon átnyúló összeköttetések esetében a piacok integrációja teljességgel elégtelen. Jelenleg még jelentős akadályai vannak a hálózatokhoz és az elektromos energia eladásához való nem diszkriminatív hozzáférésnek. A szabályalkotók általi ellenőrzések még nem értek el egységesen hatékony szintet, néhány piac pedig elszigetelt maradt és nem hozzáférhető más szereplők számára.

1.11	Emiatt támogatja az Európai Bizottság azon döntéseit, melyek célja a hatékony és integrált belső piac előtti akadályok megszüntetése, mely piac haszna végül a termelők, a szereplők és a fogyasztók között kerülne megosztásra.

1.12

Elengedhetetlennek tartja egy olyan, energiapolitikával rendelkező Európa építésének folytatását, mely egyaránt védi az Európai Unió és a fogyasztók általános érdekeit, biztosítja az energiaellátást, és – az előnyöket igazságosan elosztó és a költségek koherenciáját ellenőrző – megfelelő politikák révén megőrzi a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági fenntarthatóságot, továbbá megvédi a piac integritását, amely a szociális piacgazdaság fejlődésének nélkülözhetetlen alapja.

1.13

Tudatában léve az energiapiacok fokozatos financializációjának, mely a pénzügyi piacokon megfigyelt folyamat alapján játszódik le, alapvetőnek tartja a szoros együttműködést a különböző, a piacok irányításával és védelmével megbízott európai ügynökségek és hatóságok között, valamint pozitívan értékeli azt, hogy a villamosenergia- és gázpiacok manipulációjával és átláthatóságával kapcsolatos szabályozás az általános piaci visszaélésekkel kapcsolatos szabályokon alapul, amelyeket már alkalmaznak a pénzügyi ágazatban, és amelyeket hamarosan aktualizálni fognak. Ebből a célból hasznosnak tartaná, ha a jelen szabályozást összehangolnák a piaci visszaélésekről szóló irányelv felülvizsgálatának folyamatával.

1.14

Azt szeretné, ha a piaci visszaélésekről szóló új irányelvjavaslat alapjául szolgáló alapelveket beépítenék a vizsgált rendelet végleges szövegébe. Kiemelten kéri, hogy vegyék figyelembe a piaci integritás növekedését, a piaci visszaélések elleni jogszabályok hatékony alkalmazásának megerősödését, a szankciók tényleges alkalmazása, kongruens és elrettentő jellege tekintetében a nemzeti mérlegelési jogkör csökkentését a harmonizált szabványok bevezetése és a szükségtelen adminisztratív kötelezettségek csökkentése által, főként a kkv-k számára, illetve a felügyeleti hatóság átláthatóságának és hatékonyságának szükséges növelését.

1.15	Hangsúlyozza a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok fontosságát, és örömmel veszi tudomásul, hogy az Ügynökség kapcsolatokat hoz létre és megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel.

2.   Bevezetés

2.1   A villamos energia és a gáz belső piaca jelentős változásokon ment keresztül, melyek közül kétségkívül az egyik legfontosabb az, hogy több szereplő számára vált lehetővé az energiatőzsdékhez való hozzáférés, hogy az Unión belül általánosan elterjedt a határokon átnyúló értékesítés, amely a kereslet alapjának bővítése által az energiatermelés felhasználásának optimalizálásához vezet.

2.2   A hatékony, funkcionális, és ésszerű árakkal működő belső piac kialakításának még számos akadálya van. A fogyasztók nem tettek szert kifejezett előnyökre a belső piac fejlesztéséből, amely nemrég indult csak fejlődésnek bizonyos monopóliumok ellenállása miatt, amelyeket nemzeti kormányaik is támogattak. Szimbolikus értékű ebben a tekintetben az előállítás, illetve a továbbítás és az elosztás tulajdonjogának szétválasztása (unbundling), amely még jelenleg is megoldatlannak tűnik az EU néhány fontos tagállamában, ugyanakkor nem tud változatlan maradni 2013. március 3-a után.

2.3   A „harmadik csomagként” ismert öt, energiára és gázra vonatkozó normatív intézkedés, amelyet 2011. március 3-ig minden nemzeti jogrendbe át kell ültetni, valószínűleg hozzájárul majd a jobb feltételek kialakításához a belső piac megteremtése tekintetében.

2.4   A villamosenergia- és gázfogyasztás csökkenése miatt is jelentős késések figyelhetők meg a tagállamok, az Európai Unió és a harmadik országokban lévő partnerek közötti összeköttetések fejlesztési programja terén. Ez a belső piac létrehozásának egyik legfőbb akadálya, amelyet az ügynökségnek folyamatosan figyelemmel kellene kísérnie.

2.5   A jogalkotási késések olyan helyzethez vezettek, amelyben a villamos energia és a gáz nagykereskedelmi piaca manipulációkra adott lehetőséget, és az átláthatóság hiányától szenved, ami hosszú távon aláássa a hitelességet és a fogyasztók bizalmát, valódi károkat okozva ezzel.

2.6   A határokon átnyúló piacok hatékonysága megerősíti az ellátás biztonságát, a válságkezelés optimalizálását és a végfelhasználóra rendszeresen áthárított áremelkedéssel kapcsolatos kockázat csökkenését. Az energia belső piacának fokozatos javulása jelentős megtakarításokat tesz lehetővé, amely előnyös a vállalkozások és a magánfelhasználók számára: azáltal, hogy csökkenti a termelés széttöredezettségét, könnyedén összehozza a keresletet és a kínálatot egy gördülékeny és hatékony piacon, és szavatolja az ellátást a mindenkori igények függvényében.

2.7   Ebben az összefüggésben az Európai Bizottság, figyelmes elemzést követően, rendeletjavaslatot adott ki a piacok integritásának és átláthatóságának előmozdítása érdekében, azok lehetséges manipulációja ellen.

3.   Az európai bizottsági javaslat

3.1   Az Európai Uniónak valószínűleg hasznára válik majd, ha a villamos energia és a gáz olyan nagykereskedelmi piacára hagyatkozhat, amely hatékony, rendezett és jól működő, valamint mindenek előtt védett a manipulációk ellen, amelyek jelentős módon befolyásolnák a végleges fogyasztót. Az a célkitűzés, hogy 2015-ig valósuljon meg a hatékony nagykereskedelmi európai energiapiac, olyan intézkedések elfogadását feltételezi, amelyek elősegítik annak rendezett és szabályos fejlődését.

3.2   Az Európai Bizottság 2007-ben megbízta az Európai Értékpapír-ellenőrző Bizottságot (CESR), valamint a Villamosenergia- és Gázipari Szabályozó Hatóságok Európai Csoportját (ERGEG), hogy tanulmányozzák a piacok szabályozási kereteinek hiányosságait, és terjesszenek elő javaslatokat a tranzakciók, az áram-, illetve gázszolgáltatási szerződések, valamint az ezen alapuló eszközök áthatóságának és integritásának növelésére.

3.3   Ez a tanulmány kiemelten hasznosnak bizonyult, és arra az alapra épített, amelyen az Európai Bizottság javaslata is alapul.

3.4   Az Európai Bizottság olyan jogszabály elfogadását javasolja, amely kifejezetten tiltja a visszaélések minden formáját a villamos energia és a gáz nagykereskedelmi piacán, különösen a bennfentes kereskedést és a piaci visszaéléseket, az ez utóbbiakról szóló irányelvvel összhangban, azonban nem vonatkozik azokra a kapcsolódó pénzügyi eszközökre, amelyeket az már szabályoz. Ez a javaslat az EUMSZ 194. cikkének (1) a ) bekezdésén alapul, amely a belső energiapiac működésének biztosítására vonatkozó felelősséget az Európai Unióra ruházza.

3.5   A bennfentes kereskedés tiltása a piaci szereplők abbéli kötelezettségével jár együtt, hogy közöljék a nyilvánossággal azokat a bennfentes információkat, amelyekkel tevékenységükkel kapcsolatban rendelkeznek, és amelyek a villamos energia, illetve a földgáz termelési, tárolási, fogyasztási és szállítási létesítményeinek kapacitásaira vonatkoznak.

3.6   Az Európai Bizottság az új szerződés intézkedéseinek alkalmazása során az EUMSZ 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását tervezi, egy új jogalkotási eszközét, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára az egyes irányelvekben vagy jogszabályokban szereplő különböző technikák felváltva történő alkalmazását egyszerűsített eljárás által.

3.7   A piaci manipuláció, illetve a piaci manipuláció megkísérlésének definíciós sajátosságait az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusai szerint határozzák meg. Ezek figyelembe veszik majd a piacok működését, a tervezett előállítási és fogyasztási kapacitások nagyságának, valamint a szállítási kapacitások és a tárolási kapacitások tényleges és tervezett kihasználtságának esetleges hatásait a nagykereskedelmi energiapiacokra, a 714/2009/EK rendelet és a 715/2009/EK rendelet rendelkezései alapján elfogadott szabályzatokat és keretjellegű iránymutatásokat.

3.8   A szóban forgó szabályzat előirányozza a nemzeti energiaszabályozó hatóságokkal együttműködő ügynökség megbízását a tárgyalási tevékenység nyomon követésével, valamint adatok gyűjtésével a piacon zajló folyamatok értékeléséhez.

3.9   Az Ügynökség információit többek között a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó nyilvántartás alapján szerzi, ideértve a vételi és az eladási megbízásokra vonatkozó nyilvántartásokat is. Ezek az információk megosztásra kerülnek a nemzeti szabályozó hatóságokkal, a pénzügyi hatóságokkal, a tagállami versenyhivatalokkal és más érintett hatóságokkal.

3.10   A kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos adattárak rendelkezésre bocsátják információikat, a pénzügyi hatóságok pedig átadják az Ügynökségnek a nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos ügyletekről szóló jelentéseket.

3.11   A szabályzat szoros együttműködést irányoz elő a nemzeti hatóságok között, a közöttük és az ESMA, az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság között, valamint az Ügynökség és az ESMA között, amennyiben ez utóbbi azt gyanítja, hogy piaci visszaélésnek minősülő cselekmény történik, illetve történt.

3.12   A szankciókra vonatkozó szabályokat a tagállamok hatáskörébe utalják, amelyeknek hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket kell elfogadniuk (a meghatározásokat illetően lásd a rendelet 2. cikkét).

4.   Az EGSZB észrevételei

4.1   Az EGSZB kedvezően értékeli az Európai Bizottság zavaros piaci helyzet tisztázására vonatkozó javaslatát, és javasolja a villamos energia és a gáz belső nagykereskedelmi piaca fejlődésének közvetett módon történő támogatását.

4.2   A szabályozás számára kiválasztott jogalap teljességgel elfogadhatónak tűnik. A 194. cikk ugyanis közvetett módon feljogosítja az Európai Bizottságot arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az energia belső piacának fejlesztése és megszilárdítása érdekében. Ez a szabályozási eszköz kétségkívül a legalkalmasabb a homogén szabályozás szavatolására, amely azonnal alkalmazható és összhangban van a belső piac jó működéséhez elengedhetetlen harmonizációs célkitűzésekkel.

4.3   A nagybani uniós energiapiacok továbbra is különböző feltételekkel és diszkriminatívan működnek. Részben a hálózat strukturális hiányosságai miatt, és főként a határokon átnyúló összeköttetések esetében a piacok integrációja teljességgel elégtelen. Jelenleg még jelentős akadályai vannak a hálózatokhoz és a villamos energia eladásához való nem diszkriminatív hozzáférésnek. A szabályalkotók általi ellenőrzések még nem értek el egységesen hatékony szintet, néhány piac pedig elszigetelt maradt és nem hozzáférhető más szereplők számára. Az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy őrködjék az európai szabályozás tagállamok általi alkalmazása felett, miközben támogatja az összekapcsolásra vonatkozó projekteket és felszámolja az akadályokat, akár szankciók alkalmazása révén is a hatékony, átlátható és indokolt költségszintű belső piac megvalósítása előtt álló akadályok esetében.

4.4   A nemzeti szabályozó hatóságok és az Európai Bizottság értékelései alapján a piacon zajló folyamatok mozgatórugója az infrastruktúrához való hozzáférés átláthatóságával kapcsolatos jelenlegi jogszabályok elégtelensége, amely nem teszi lehetővé a hatékony, működőképes, nyitott és eredményes belső piac biztosítását.

4.5   A javasolt intézkedések megkönnyítik a piac fejlődését. Ilyenek a piac manipulációja és a piaccal való visszaélések elleni küzdelem, az összes érzékeny információnak a szereplők rendelkezésére bocsátása a rendszer hatékonyságával és fizikai állapotával kapcsolatban, például az előállítás, a villamos energia kereslete és kínálata esetében, beleértve az előrejelzéseket, a hálózat és az összeköttetések kapacitását, a hálózat közös kezelésével kapcsolatos előrejelzéseket, a folyamatokat és a fenntartást, valamint az egyensúly megtalálását és a tárolási kapacitást.

4.6   Amennyiben egy adott pillanatban minden hasznos információ rendelkezésre állna, a piac valamennyi szereplője megállapodhatna abban, hogy azonos eszközökkel értékelnék a kereslet és a kínálat általános helyzetét, és jobban meg tudnák határozni a villamos energia és a gáz belső nagykereskedelmi piaca árainak dinamikáját.

4.7   Az Ügynökségnek adatgyűjtési rendszert kellene kialakítania, valamint egy speciális személyzetet foglalkoztató vizsgálóbizottságot is. A szabályozás a személyi állomány tekintetében többlettámogatást tartalmaz az Ügynökségre ruházott újabb funkciókból adódó szükségletek ellátására.

4.7.1   AZ EGSZB kéri, hogy az Ügynökség évente közleményben tájékoztasson az elindított kezdeményezésekről, a vizsgált rendelet eredményeiről és a nagykereskedelmi energiapiac fejlődéséről.

4.8   Az EGSZB felteszi a kérdést, hogy a rendelet alkalmazásából adódó terheket teljes egészében a nyilvánosságra kell-e hárítani, vagy azokhoz nem kellene-e hozzájárulniuk a piaci szereplőknek is, mint ahogyan az néhány tagállamban például a pénzügyi felügyeleti szervek finanszírozása esetében megfigyelhető, amelyeket részben az egyes alanyok viselnek. A szereplők érdekei egyértelműek, és a piaci adatok összegyűjtésével és terjesztésével foglalkozó szolgálat olyan átláthatósági eszköz, amelyet a hatóság mindenki számára biztosít, és amelyből a szereplők azonnali hasznot húznak. Egyébiránt a biztos és fejlett piac esetében a tervezett költségek ésszerűek.

4.9   Ezenkívül az illetékes hatóságoknak rendszeresen felül kellene vizsgálniuk, hogy az átvitelirendszer-üzemeltetők betartják-e a szabályokat. Az EGSZB elengedhetetlennek tartja az együttműködés és a koordináció megerősítését az átviteli rendszerek üzemeltetői között. Az átviteli rendszerek üzemeltetői európai hálózatának (REGST) létrehozása – amelynek tervezett eljárási szabályzatát 2011 tavaszán fogják előterjeszteni – kiemelt ösztönzést ad majd az olyan hálózati kódexek megteremtési lehetőségének, amelyek hatékony és átlátható hozzáférést biztosítanának az átviteli hálózatok számára, ahogyan azt a 714/2009/EK rendelet is tartalmazza. Az ilyen jellegű hálózati kódexeknek összhangban kell majd lenniük a nem kötelező jellegű keretirányelvekkel, amelyeket az Ügynökségnek kell majd kidolgoznia.

4.10   A REGST-nek a versenyképességgel kapcsolatos jogszabályok tiszteletben tartásával kell működnie, és meg kell valósítania a fokozatos integrációs és együttműködési folyamatot, valamint a határokon átnyúló hálózati kódexeket, anélkül, hogy a nemzeti hálózati kódexek helyébe lépne. A regionális együttműködés dimenziója jobb előrehaladást tehet lehetővé az energia egységes piacának integrációjában. Az EGSZB támogatja annak lehetőségét, hogy a REGST regionális térségekben valósuljon meg az általános együttműködés keretében.

4.11   A regionális együttműködés már jelenleg is biztató alapokon nyugszik. A gázzal és a villamos árammal kapcsolatos regionális kezdeményezések (GRI és ERI) igen jó eredményeket mutatnak fel. Az EGSZB örömmel fogadja azt az elkötelezettséget is, amelyről a szabályozók és a szereplők tesznek tanúbizonyságot az összeköttetésekkel, valamint az átlátható és hatékony piac megteremtésével kapcsolatos komplex problémák megoldása során.

4.12   Például egy ilyen irányba mutató megállapodás megkötése az Olaszország–Szlovénia átviteli rendszerekben közreműködő hatóságok és szereplők között megfelelő alapokat teremtett a közös kezeléssel, valamint a kiegyensúlyozással kapcsolatos problémák kezelésére, a várhatóan érdekelt térségek számára előzetes figyelmeztetési rendszereket, illetve a piacok összekapcsolásának módszere (market coupling) által kiegyensúlyozott és átlátható megoldásokat hozva létre az előrelátható kereslet és kínálat központi operátor általi összegyűjtése segítségével, az „előző naptól kezdve” javítva a piac hatékonyságát.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Az EGSZB egyetért a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásával, melyek célja a meghatározásokkal és az adatgyűjtéssel kapcsolatos pontosítások rögzítése, az EUMSZ rendelkezéseinek szigorú tiszteletben tartása mellett. Az EGSZB megállapítja, hogy a 2. cikkben szereplő meghatározások egy rendelet szövegében túlságosan általánosak. A bennfentes információkra és a piaci manipulációkra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kibocsátásával kapcsolatos eljárásnak, ahogyan azt a rendelet 5. cikke magában foglalja, tartalmaznia kellene egy határidőt a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kibocsátásával kapcsolatban, ahogyan azt az EUMSZ 290. cikke előirányozza, valamint egy megfelelő nyilvánosságot biztosító rendszert.

5.2   Az EGSZB tart attól, hogy homogén értelmezési szabályok híján zavarok keletkeznek a piac működésében a rendelet végrehajtása során, amennyiben a nemzeti hatóságok számára nem biztosítanak közös értékelési elveket, és azok nem alakítják ki a jogsértő gyakorlatok széles körben osztott jegyzékét. Az EGSZB azt ajánlja, hogy határozzanak meg végső határidőt az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusaival kapcsolatban, hogy ezáltal szavatolják a piac biztonságát. Szükség esetén az Európai Bizottság elhalaszthatná ezeket az aktusokat.

5.3   A 7. cikk az előbbiekben említettekkel azonos problémákat tartalmaz. Az EGSZB úgy véli, hogy időpontot kellene meghatározni arra, hogy az Európai Bizottság mikorra fogadja el az adatgyűjtéssel, a határidőkkel, valamint az átadni kívánt információk formájával és tartalmával kapcsolatos jogi aktusokat. A rendelet annál hatékonyabb, minél közelebb határozzák meg ezt a határidőt a rendelet európai uniós döntéshozó szervek általi jóváhagyásához képest.

5.4   Az EGSZB úgy véli, hogy a nemzeti hatóságokra ruházandó hatáskörök elégségesek és megfelelően kiterjedtek, mindazonáltal ebben az esetben is nagyobb biztonságot szeretne a rendelet végrehajtásával kapcsolatban, és javasolja, hogy ésszerűen rövid határidőn belül határozzanak meg ellenőrzési eljárást a tagállamok által a nemzeti hatóságoknak nyújtott garancia tekintetében. Az egységes energiapiac megvalósításában bekövetkezett késedelmek egyik oka a normatív aszimmetria volt és marad továbbra is.

5.5   Az EGSZB azt szeretné, ha a szankciók lényegüket tekintve egységesek lennének valamennyi tagállamban, és ha nem fordulna elő a szabályozási arbitrázs esete, vagyis a legenyhébb szankciós kockázattal rendelkező tagállam kiválasztása a szerződés megkötéséhez. A piaci visszaélésekkel kapcsolatos szabályozás már meghatározta a szankciók területének közös normáit, és az Európai Bizottság már hivatkozik is erre a vizsgált rendelet 23. preambulumbekezdésében. A nagykereskedelmi energiapiac olyan jellegű piac, amelyen nagy mennyiségű energia cseréje történik az import- és az exportszükségletek kielégítése céljából, és emiatt nincs jelentősége annak, hogy az eladott gázzal, illetve a villamos energiával kapcsolatban mely földrajzi helyen kerül sor tárgyalásra.

5.6   Az EGSZB hangsúlyozza a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok fontosságát, és örömmel veszi tudomásul, hogy az Ügynökség kapcsolatokat hoz létre és megállapodásokat köthet nemzetközi szervezetekkel és harmadik országok közigazgatási szerveivel. Az EGSZB javasolja a 14. cikk újrafogalmazását annak érdekében, hogy az Ügynökség a jelen rendelet célkitűzéseihez sajátosan kapcsolódó, általános képviseleti hatáskört kapjon.

---