17.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 84/45

1.1

Az EGSZB támogatja a 2001/112/EK irányelv második módosítására irányuló európai bizottsági kezdeményezést, amelynek célja az irányelv hozzáigazítása a gyümölcslevekre és gyümölcsnektárokra vonatkozó Codex-előírás (Codex Alimentarius) általános szabványához. Célszerűbb lenne azonban, ha ezt az összehangolási eljárást a javaslat nem korlátozná az irányelv néhány tetszés szerint kiválasztott, egészen konkrét elemének módosítására, hanem általánossá téve, az említett közösségi jogszabály valamennyi pontjára kiterjesztve alkalmazná.

1.2

A cukor gyümölcslevekhez történő hozzáadásának megtiltása helyes intézkedés, amely elősegíti az elhízás megelőzését. Azzal a további kötelezettséggel viszont nem ért egyet az EGSZB, hogy a gyümölcsnektárok címkéjén fel kelljen tüntetni az „édesített” szót, ez az intézkedés ugyanis megtéveszthetné a fogyasztót, súlyos megkülönböztetést jelentene egyéb termékekhez viszonyítva, és nem is szerepel a Codex Alimentarius-ban.

1.3

Az EGSZB sajnálatát fejezi ki, amiért az irányelvjavaslat engedélyezett összetevőkről szóló pontja nem mondja ki, hogy a narancsléhez 10 %-os határig mandarinlét lehet hozzáadni. A Codex Alimentarius szabványa, amellyel az irányelvet összhangba kívánják hozni, engedélyezi ezt az egész világon széles körben alkalmazott eljárást, ezért bele kellene foglalni az irányelv szövegébe.

1.4

A II. melléklet 2. pontjában konkrétan meg kellene említeni, hogy a gyümölcslé és gyümölcspüré előállítására szánt gyümölcs a betakarítás után kezelhető.

1.5

Az EGSZB örömmel fogadja a paradicsom felvételét a gyümölcslékészítéshez használt gyümölcsök közé.

1.6

Szintén örömmel fogadja, hogy a javaslat fenntartja a gyümölcsleveket (közvetlenül a gyümölcsből, préselés, kivonás útján nyert levek) és a sűrítményből nyert gyümölcsleveket (ivóvízzel történő hígítással készült termékek) egymástól megkülönböztető kettős osztályozást/megnevezést. Ez a megkülönböztetés biztosítja a fogyasztó megfelelő tájékoztatását. Fontos ennek megőrzése, valamint az, hogy semmiképpen ne vezessenek be olyan apróbb változtatásokat, amelyek rugalmassá tehetnék e kettős meghatározás értelmezését.

1.7

Az EGSZB kedvezően értékeli, hogy az Európai Bizottság javaslata lehetővé tenné az aroma visszaadását a sűrítményből készült gyümölcslevek esetében.

2.1

Az Európai Bizottság javaslata a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv második módosítására irányul. A módosítandó irányelv meghatározza az e termékek összetételére, megnevezésére, gyártási jellemzőire, valamint címkézésére vonatkozó technikai rendelkezéseket.

2.2

A 2001/112/EK irányelv első módosítását a 2009. augusztus 14-i 2009/106/EK irányelv révén hajtották végre. E technikai módosítás célja az volt, hogy a közösségi szabványokat hozzáigazítsa a gyümölcslevekre és gyümölcsnektárokra vonatkozó Codex-előírás általános szabványához (Codex Alimentarius, CODEX STAN 247-2005, amely minőségi tényezőket és címkézési követelményeket határoz meg a gyümölcslevekre és a hasonló termékekre), valamint az Európai Gyümölcs- és Zöldséglégyártók Szövetsége (AIJN) által összeállított, helyes gyakorlatokat tartalmazó kódexre. A változtatások lényegében abból álltak, hogy a javaslat 18 sűrítményből készült gyümölcslé és sűrítményből készült gyümölcspüré esetében minimális Brix-értékeket állapított meg, és meghatározta a koncentrátumból készült gyümölcslére használandó kereskedelmi megnevezést. Az átültetés határideje 2011. január 1-je volt.

2.3

Az e vélemény tárgyát képező, európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat (COM(2010) 490) második, erősen technikai módosítás. Célja – az első módosításhoz hasonlóan – a Codex Alimentarius szabvány több rendelkezését beemelni, az AIJN gyakorlati útmutatójának figyelembevételével. Az irányelvjavaslat leglényegesebb elemei a következők:

2.4

Az irányelvjavaslat az Európai Unió Működéséről szóló szerződés által előírt rendes jogalkotási eljárást követi. A tagállamoknak az irányelvet legkésőbb annak hatálybalépését követően 18 hónappal kell nemzeti jogrendszerükbe átültetniük.

3.1

A vizsgált irányelvjavaslatra főként azért van szükség, hogy a közösségi jogszabályt hozzáigazítsák a nemzetközi jogszabályokhoz, konkrétan a gyümölcslevekre és gyümölcspürékre vonatkozó Codex-előírás (Codex Alimentarius) szabványához. Az Európai Bizottságnak ezért nem lenne szabad a javasolt módosításokban eltérnie a Codex Alimentarius bizonyos nemzetközileg elfogadott rendelkezéseitől. Másrészt célszerű lenne a Codex Alimentarius tartalmának megfelelő új rendelkezéseket bevezetni.

3.2

Az irányelvjavaslatban bevezetett egyik leglényegesebb módosítás a cukor gyümölcslevekhez történő hozzáadásának tilalma, a gyümölcsnektárok esetében pedig az a kötelezettség, hogy a termék kereskedelmi megnevezésében megjelöljék a cukorhozzáadást. Tekintettel az elhízás megelőzését célzó európai stratégiára, az Európai Bizottság által kezdeményezett tiltás egyértelműen megalapozott. A gyümölcsnektárok esetében azonban a javaslat eltér a Codex Alimentarius rendelkezéseitől, más termékekre (üdítőitalok) vonatkozóan nincsenek előzményei, nincs összhangban a címkézés horizontális szabályozásával, és fölöslegesnek is tűnik, hiszen a gyümölcsnektárok meghatározásában már szerepel a cukor hozzáadása.

3.3

Az Európai Bizottság javaslatában nem szerepel, hogy a narancsléhez mandarinlét lehet hozzáadni anélkül, hogy a termék címkéjén „vegyes gyümölcslé” felirat lenne. Márpedig a Codex Alimentarius szabványa (STAN 45-1981) 10 %-os határig engedélyezi ezt az eljárást, ennek megfelelően nemzetközi szinten a fő termelő országok, például Brazília és az Egyesült Államok, gyakran alkalmazzák is. Tekintettel a piacok globalizációjára, a 2001/112/EK irányelv követelményei a harmadik országokhoz képest versenyhátrányba hozzák az európai citrustermelőket és szövetkezeteiket. Az EGSZB szükségesnek tartja, hogy a „narancslé” európai megnevezését összhangba hozzák a Codex Alimentarius nemzetközi szabványával, ezért támogatja, hogy 10 %-os határig a mandarinlé a narancslé engedélyezett összetevője legyen. A mandarinlé narancsléhez történő hozzáadását az teszi indokolttá, hogy a szóban forgó két citrusfaj botanikailag közel áll egymáshoz, és hasonló érzékszervi jellemzőkkel rendelkezik. Analitikai szempontból a hozzáadás minőségileg nem is érzékelhető.

3.4

A II. melléklet 1. pontjában (A nyersanyagok meghatározásai) a gyümölcs meghatározásának egyértelműen magában kell foglalnia a feldolgozásra szánt gyümölcs betakarítás utáni kezelését.

3.5

Az EGSZB támogatja a paradicsom felvételét a gyümölcslékészítéshez használt gyümölcsök közé, örömmel fogadja, hogy a javaslat fenntartja a gyümölcslevek és a sűrítményből nyert gyümölcslevek kettős megnevezését az értékesítés során, ami biztosítja a fogyasztó megfelelő tájékoztatását, és azzal is egyetért, hogy a sűrítményből készült gyümölcslevek esetében lehetőség legyen az aroma visszaadására.