52010DC0687

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.11.25.

COM(2010) 687 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

2009. ÉVI JELENTÉS AZ ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSI ESZKÖZ (IPA) VÉGREHAJTÁSÁRÓL SEC(2010) 1430

Összefoglaló

Ez a jelentés az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) 2009. évi végrehajtása érdekében folytatott tevékenységeket ismerteti, valamint általános áttekintést nyújt a fejleményekről, többek között a jövőbeli elképzelésekkel kapcsolatos néhány meggondolásról.

A jelentés kiemeli, hogy 2009-ben a Bizottság konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy javítsa az IPA hatékonyságát, eredményességét és fenntarthatóságát azzal, hogy letette a stratégiai tervezés és programozás ágazati alapú megközelítésének alapjait, javította a donorkoordinációt és növelte a kedvezményezettek felelősségvállalását. A szakpolitikák jobb tervezése és végrehajtása javítani fogja a szakpolitikai párbeszédet és segíteni fog abban, hogy a Nyugat-Balkán, Törökország és Izland jobb eredményeket érjenek el az EU-integrációs folyamatban.

Az IPA-ból támogatott specifikus vagy több kedvezményezettre irányuló programok programozási és végrehajtási tevékenységeivel kapcsolatos részletek e jelentés háttérdokumentumában hozzáférhetőek[1] (I. és II. szakasz), amit pénzügyi adatok követnek (III. szakasz). A háttérdokumentum bevezetése az IPA pénzügyi eszköz általános keretét is áttekinti.

* * *

A VIZSGÁLT ÉV

A bővítési folyamat fő fejleményei

2009 a Nyugat-Balkánon és Törökországban a stabilitás és biztonság éve volt, a mobilitást és a szomszédsági kapcsolatokat érintő pozitív fejleményekkel. A pénzügyi és gazdasági világválság nyomán a Bizottság hozzájárult a makrogazdasági stabilitás megőrzéséhez a régióban, többek között egy, a régiónak szóló pénzügyi válságkezelő csomag bevezetésével, amely magában foglalt egy, az IPA által finanszírozott közvetlen költségvetés-támogatást is Szerbia részére.

A jelentési időszak alatt (áprilisban) Albánia, (júliusban)[2] Izland és (decemberben) Szerbia új uniós csatlakozási kérelmet nyújtott be, míg Horvátország előre lépett a csatlakozási tárgyalások végső szakaszának elérése felé. Montenegró, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megszerezte a schengeni térségbe történő vízummentes beutazás lehetőségét, miután teljesítették a vízummentességi ütemtervükben meghatározott feltételeket. A Bizottság Albániával és Bosznia-Hercegovinával is közösen tovább dolgozott azon, hogy elérjék a vízumkötelezettségük megszüntetését.

Azonban továbbra is vannak még kihívások. 2009-ben a Nyugat-Balkán országai, valamint Törökország előtt – változó mértékben ugyan, de – jelentős munka állt még ahhoz, hogy teljesítsék a csatlakozással kapcsolatban megállapított kritériumokat és feltételeket. A reformok üteme gyakran lassú volt, a nemzetközi gazdasági válság pedig csak fokozta a feszültséget.

A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok által a csatlakozás, illetve a stabilizációs és társulási megállapodások feltételeinek teljesítése irányában elért haladás értékeléséről a Bizottság a „2009-2010-es évek bővítési stratégiájáról és a legfontosabb kihívásokról szóló” dokumentumban, valamint az ezt kísérő, 2009. októberben közzétett előrehaladási jelentésekben[3] számolt be. E bizottsági közlemény ténymegállapításait és ajánlásait a Tanács 2009 decemberében általánosságban jóváhagyta.

Fő stratégiai fejlemények az IPA-támogatások jobb teljesítése érdekében: a két év támogatásvégrehajtás után levont következtetések

2009-ben a Bizottság folytatta az IPA-támogatások tervezése és programozása hatékonyságának vizsgálatát, ami új megközelítésekhez vezetett.

Április 2-án egy Tiranában rendezett koordinációs donorkonferencián felmérték a donor koordináció előmozdításában a terepen elért haladást. A konferencián nemzeti és regionális szinten elemezték a létező koordinációs mechanizmusok gyenge, illetve erős pontjait, és a jobb koordináció és támogatási hatékonyság elérése érdekében megfogalmazták a követendő konkrét ajánlásaikat. A konferencián az IPA kedvezményezettek által, valamint a többéves indikatív tervezési dokumentumokban elfogadott nemzeti fejlesztési és európai uniós integrációs tervek mellett, a stratégiai programozás és a támogatási harmonizáció tökéletesítésének lehetőségeiről is tárgyaltak.

A Bizottság és az EU svéd elnöksége által Brüsszelben október 19-ére közösen szervezett, „A bővítés eredményes támogatása” elnevezésű konferencia során a támogatás hatékonyságának napirendi pontját szélesebb összefüggéseiben vizsgálták, majd arra a következtetésre jutottak, hogy a támogatások programozásában a kedvezményezettek igényein és stratégiáin alapuló megközelítés hozzájárulhat az előcsatlakozási támogatás hatékonyságának előmozdításához. Azt a következtetést vonták le, miszerint egy ilyen megközelítés nem csupán az előcsatlakozási prioritások előmozdítására lenne kedvező hatással, hanem a pénzügyi válság hatásainak leküzdésében is segítene, s mivel egyes nyugat-balkáni donorok jobban felkészültek a nehézségek gyors kezelésére, az adományozók szorosabb koordinációja az IPA számára lehetővé tenné a támogatások lehető leghatékonyabb és leginkább kiegészítő módon történő előirányzását.

Az IPA-támogatás és a korábbi előcsatlakozási támogatások (lásd lent a 3. szakaszt) programozásáról és végrehajtásáról szóló értékelő jelentések is értékes gondolatébresztő forrásnak bizonyultak az átfogó támogatási célkitűzések teljesülését biztosító jobb módszerek kereséséhez.

A jelentések tanulságaiból a Bizottság úgy tájékozódott, hogy az előcsatlakozási támogatások terén az erőfeszítéseit az elsősorban projekt-alapú megközelítés felől inkább a szélesebb körű, szakpolitika-alapú megközelítés felé érdemes mozdítani az összhatás további javítása érdekében. Novemberben a Bizottság arról döntött, hogy az IPA tervezése során fokozatosan az ágazat-alapú megközelítést vezeti be. Ezeket az erőfeszítéseket 2010-ben tovább folytatták, hogy hozzájárulhassanak a támogatás stratégiai tervezéséhez és programozásához (a részleteket lásd a 3. szakaszban). Ezek az erőfeszítések 2011-ben is folytatódnak majd.

Az IPA ezen új ágazati-alapú tervezéséhez 2009 decemberében az Általános Ügyek Tanácsa politikai támogatását adta a fent említett konferenciák következtetéseinek jóváhagyásával: « A Tanács … hangsúlyozza a bővítési politika prioritásai, valamint a pénzügyi támogatás között fennálló lényegi kapcsolatot, a segélyek hatékonyságát javítani hivatott, mostanában tartott konferenciák eredményeivel összhangban,…üdvözli a Bizottság erőfeszítéseit, hogy az éves IPA programokat az előrehaladási jelentésekben megjelölt prioritásokkal szoros összhangba hozza. »

Szintén az értékelő jelentések következtetéseinek fényében, az IPA programozását már 2009-ben egyszerűsítették, kevesebb, de nagyobb projekttel, amelyeket úgy terveztek, hogy a végrehajtás irányítását megkönnyítsék, és a hatékonyságot, illetve az ismertséget növeljék. A fő hangsúly továbbra is az intézményfejlesztés, különösen a bővítési stratégiával összhangban a jogállamisággal kapcsolatos területeken. A társadalmi-gazdasági fejlődés is fontos prioritás maradt, különös tekintettel a gazdasági válságra. A Nyugat-Balkán és Törökország vonatkozásában válságkezelő csomagot fogadtak el, valamint egy IMF megállapodással összekötve költségvetési támogatást nyújtottak Szerbiának.

AZ IPA PROGRAMOZÁSA ÉS VÉGREHAJTÁSA: ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS

Stratégiai tervezés és programozás

A többéves indikatív pénzügyi keret (MIFF)

A következő táblázat millió EUR-ban kifejezve, kedvezményezettenként és komponensenként, valamint a több kedvezményezettre irányuló program tekintetében tartalmazza a 2009. évi aktualizált IPA-összegeket, a 2011–2013 közötti időszakra szóló többéves indikatív pénzügyi keretnek megfelelően[4]. Az adatok tartalmazzák az I. és II. komponens közötti, 2009 folyamán eszközölt átcsoportosításokat is.

1. táblázat: 2009. évi allokációk kedvezményezettenkénti és komponensenkénti bontásban ( folyó áron és millió EUR-ban)

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 39,3 | 4,4 | 20,8 | 7,1 | 10,2 | 81,8 |

A kedvezményezettenkénti, valamint a komponensenkénti allokációk alapjáról információk találhatók a többéves indikatív pénzügyi keretről szóló bizottsági közleményben.

Többéves indikatív tervezési dokumentumok (MIPD-k)

A 2009–2011 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív tervezési dokumentumokat 2009 első felében nyújtották be az IPA irányítóbizottságához véleményezésre, nevezetesen (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Koszovó többéves indikatív tervezési dokumentumait) márciusban és (Horvátország, Törökország és a több kedvezményezettre irányuló többéves indikatív tervezési dokumentumokat) áprilisban. A többéves indikatív tervezési dokumentumokat a tartózkodások miatt egy kivétellel a tagállamok egyhangúan pozitívan véleményezték, majd június-júliusban a Bizottság mindegyiket elfogadta.

Csakúgy, mint a korábbi években, valamint az IPA-rendelet 6. cikkének (5) bekezdésével összhangban, az egyes komponensek szerinti fő prioritások a 2008–2010 közötti időszakra vonatkozó meglévő többéves indikatív tervezési dokumentumokban előírt módon felülvizsgálaton estek át. Túlnyomórészt a folytonosság volt jellemző, az EU-ban, a régióban, vagy máshol történő olyan fejlemények hiányában, amelyek lényeges módosításokat tettek volna indokolttá. A felülvizsgálati folyamat során nemzeti hatóságokkal és más érdekelt felekkel (tagállamok, nemzetközi pénzintézetek, potenciális kedvezményezettek, civil társadalom) konzultáltak.

Ami az I. komponens szerinti támogatás mennyiségét illeti, a tagjelölt országok esetében továbbra is a tagsággal járó kötelezettségek vállalására/a vívmányok végrehajtására való képesség volt az első helyen, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságot illetően pedig a politikai kritériumok azonos szinten szerepeltek. Törökország esetében második helyen a civil társadalommal való párbeszéd szerepelt, Horvátország esetében pedig a politikai kritériumok. Tekintettel a potenciális tagjelölt országokra, Szerbiában, Montenegróban és Koszovóban a gazdasági kritériumok, míg Albánia és Bosznia-Hercegovina esetében a tagsággal járó kötelezettségek vállalása vezettek, ez utóbbit illetően a politikai kritériumokkal együtt. Ezt követték Szerbia, Koszovó és Albánia esetében a politikai kritériumok, míg Montenegró egyenlő hangsúlyt fordított a politikai kritériumokra és az európai szabványokra.

Az IPA irányítóbizottság keretei között a Bizottság és a tagállamok arról tárgyaltak, hogy milyen módon lehetne nagyobb figyelmet szentelni az alábbi szempontoknak a programozási dokumentumokban:

– A tagjelölt országok decentralizált végrehajtásának akkreditációjától a más IPA kedvezményezettek akkreditációs folyamatáig tapasztalt tanulságok alkalmazása. Általában jobban összhangba kell hozni a decentralizált irányítást a kedvezményezetti rendszerrel, annak érdekében, hogy a felelősségvállalás és a felhasználási képesség erősödjön. Az akkreditáció időtartamának meghatározásától tartózkodni kell.

– Az uniós integrációs struktúrák megerősítésével kapcsolatban az uniós csatlakozási követelményeken túl elvárt eredmények markánsabb hangsúlyozása. A nemzeti csatlakozással kapcsolatos prioritásokkal történő összevetés érdekében az uniós integrációs struktúrák jobb bevonása a programozásba. Az IPA-támogatást a nemzeti stratégiai tervezéssel szorosabb összhangba kell hozni, vagy ahol ez utóbbi hiányzik, a kormányzatok tervezés, költségvetés és teljesítés irányítási rendszereinek további megerősítésére kell összpontosítani.

– Kevesebb, vagy elsődleges prioritások kijelölésére tett erőfeszítések, a kormányzatokkal egyetértésben. Nagyobb figyelem fordítása a tanulságokra, további célkitűzések, elvárt eredmények és mérhető mutatók kidolgozása.

– Ha a felhasználási képesség kérdéses, a programozás megfelelő módosításának áttekintése, figyelembe véve a többéves indikatív tervezési dokumentumok időtartamán belül elvárt eredmények megvalósíthatóságát; a regionális fejlesztési kapacitások további erősítése.

– További erőfeszítéásek a munkamegosztás és a donorok közötti partnerség növelése céljából, a kulcsfontosságú területeken fontos kétoldalú és többoldalú támogatások segítségével. A kedvezményezettekkel történő konzultációs folyamat további elmélyítése egyértelmű ütemterv alapján, és az érdekelt felekkel folytatott korai, időszerű konzultációk biztosítása a projektadatlapok kidolgozása előtt.

– Egyértelműbb iránymutatások nyújtása átfogó kérdések, köztük a fenntartható fejlődés, a nemekkel kapcsolatos kérdések és a nemek közötti egyenlőség kezelésére.

– A politikai kritériumokkal, az igazságügyi reformmal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos projektek számára további támogatás biztosítása. Fokozott figyelmet kell szentelni a közbeszerzési kérdéseknek.

– A környezetvédelmi ágazatban a helyi közigazgatási képességek és struktúrák további erősítése, valamint az új környezetvédelmi munkakörökben a nemek közötti egyenlőség célkitűzésének szem előtt tartása (III. komponens). A társadalmi befogadás elemzésével és az azzal kapcsolatos stratégia meghatározásával kapcsolatos folyamatnak, illetve az abban érdekelt felek befolyásának világosabb meghatározása (IV. komponens). A vezetői megközelítések további rangsorolása, valamint a horizontális kérdések egyértelműbb meghatározása (V. komponens).

– A több kedvezményezettet bevonó, csatlakozást szolgáló tevékenységek fontosságára vonatkozó helyi kommunikáció megerősítése, ami egyúttal annak is módja, hogy a regionális kezdeményezésekért való nemzeti felelősségvállalást fokozzák. A regionális felelősségvállalás biztosításához és a regionális együttműködési struktúrák bevonásához való ragaszkodás a programozási folyamat során.

A Bizottság ezekkel a tárgyalásokkal összhangban a konzultációs mechanizmus bővítésére, a többéves indikatív tervezési dokumentumok és a nemzeti stratégiák közötti kapcsolat megerősítésére, valamint a kedvezményezettek felelősségvállalásának a korábbinál magasabb szinten történő biztosítására tett intézkedéseket. A többéves indikatív tervezési dokumentumok struktúráját újból felülvizsgálja, hogy összhangba hozza az IPA pénzügyi támogatásoknak az ágazati-alapú megközelítés felé történt előrehaladásával, illetve hogy átfogóbb programozási kereteket biztosítson.

A támogatások programozása 2009-ben

2009-ben az I. komponens keretében a programozási tevékenységek főként a 2009. évi nemzeti/éves, illetve több kedvezményezettre irányuló programok véglegesítéséből és elfogadásából, valamint a 2010. évi IPA programok előkészítéséből álltak. Ami a határokon átnyúló együttműködési programokat illeti, a programozási tevékenységek a 2009. évi összegeknek a 2007-ben elfogadott, folyamatban lévő többéves programokhoz való kiutalására korlátozódtak, miközben a programokat magukat lényegében nem módosították. Ugyanez vonatkozik a III. komponens szerinti programozásra Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság esetében, valamint az V. komponensre, miközben 2009-ben nem volt programozási tevékenység a III. komponens keretei között sem Horvátország, sem Törökország esetében, de a IV. komponens keretei között sem, mivel a meglévő többéves programok már magukban foglalták ezt az évet.

Általában véve az I. komponens szerinti programozás során valamennyi tagjelölt ország és potenciális tagjelölt ország a korábbi tapasztalatokból és a tanulságokból építkezett (projektek kijelölése és meghatározása). Az IPA kedvezményezettek számára megfogalmazott tanulságok között szerepelt annak szükségessége, hogy a következőkre több figyelmet fordítsanak :

– projektek tervezése és lejárata (többek között az igények elemzései, a tervezés, a megvalósíthatóság, illetve a piaci tanulmányok rendelkezésre állása szempontjából; a mögöttes kockázatok és feltételezések szempontjából; a kedvezményezettek létrehozása szempontjából; az egyszerű végrehajtási rendszerek szempontjából);

– a kedvezményezettek adminisztratív kapacitása és felhasználási képessége (többek között a korábbi teljesítmény, valamint a folyamatban lévő CARDS és IPA projektek jelenlegi munkaterhelése alapján);

– a felelősségvállalás, ami úgy növelhető, hogy a kedvezményezettek saját fejlesztési stratégiáival és cselekvési terveivel is foglalkoznak, illetve a kedvezményezetteket korán bevonják a támogatások tervezésébe és programozásába, valamint a végrehajtásukba;

– az eredmények fenntarthatósága, a gondos tervezésen, rangsoroláson és a műveletek pontos ütemezésén, valamint a feltételrendszerre való odafigyelésen keresztül;

– a különböző szintű koordináció, azaz a donorok, egyéb kapcsolódó tevékenységek, illetve a központi és helyi kormányzati szervek között;

– a kulcsprioritások száma, amit korlátozni kell és a kedvezményezettek uniós reformprogramjával szigorú összhangba kell hozni;

– a költségvetéssel, illetve a középtávú kiadási keretekkel való kapcsolatok ;

– a fokozott monitoring, hatások, ismertség, a civil társadalom bevonása, valamint az átfogó kérdések.

A projektek kiválasztása különböző, a fenti tanulságokat tükröző paramétereken alapult, köztük: i. összefüggés a stratégiai prioritásokkal és a létező ágazati stratégiákkal, ii. a projektfejlesztés és -végrehajtás igényeinek, prioritásainak és érdekelt feleinek azonosítása, iii. a projektek lejárata és fenntarthatósága, iv. a kedvezményezettek végrehajtási kapacitása, v. rangsorolás és gondos ütemezés a politikai és stratégiai prioritásokkal összhangban, vi. tárgyhoz tartozás és hatás, vii. folytonosság és/vagy komplementaritás korábbi vagy folyamatban lévő támogatásokkal/más adományozókkal, viii. átfedések elkerülése és ix. a támogatásnak a politikai és szakmai párbeszéd során felmerülő új lehetséges területei.

Az I. komponens keretein belül a 2009. évi programozás kiemelt pontjai a következők voltak:

– Horvátországban az átültetéssel vagy jogszabály-közelítéssel kapcsolatos projektekhez az ikerintézmények létrehozását részesítették előnyben, mint végrehajtási eszközt, és az alkalmazásuk növekedését várják.

– Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban kevesebb szerződést kötöttek, mint az előző év programja alatt, bár még így is sok volt. A programozás minősége javult.

– Törökországban a 2009. évi programozás a lépések, kritériumok és határidők részletes meghatározásán alapult (programozási folyamat dokumentuma). A Bizottság következetes ágazati stratégiák kidolgozására hívott fel, azért, hogy ágazati munkacsoportok segítségével vezessék végig a programozási folyamatot, illetve a programozási cikluson keresztül az érdekelt felek részvételét. A felelősségvállalás javult, valamint a gazdasági és pénzügyi válságra reagálva megkülönböztetett figyelmet kapott a civil társadalommal való párbeszéd, amelyet egy Törökország uniós programokban való részvételét támogató kivételes hozzájárulás kísért – egy 35 millió EUR-s összeg átvezetésével együtt az I. komponens alól a több kedvezményezettre irányuló válságkezelő csomag – energiahatékonysági eszköz alá. Másfelől, konkrét intézkedésekről szóló megállapodás még nem követte a kedvezményezett elvi egyetértését egy korábbi előkészítő szakasszal és több ágazati munkacsoporttal, valamint annak megtárgyalásával, hogy hogyan tegyék a programozást stratégiaibbá és a szakpolitikákhoz jobban kapcsolódóvá. Nagyon fontos volt, hogy megmaradjon a támogatott ágazatok vonatkozásában a felmerülő igényeken alapuló rugalmasság a kedvezményezett számára, valamint a programozás felhasználása a reformok előmozdítása érdekében valamennyi minisztériumban voltak lényeges ügyek. Harmadával kevesebb volt a projektjavaslatok kezdeti száma, mint 2008-ban (a 2010. évi programozási eljárás megerősítette ezt a tendenciát) és még mindig szükség volt a Bizottság támogatására, hogy a projektek a lejáratukig kellőképpen megfelelő szakaszba lépjenek.

A helyzet előreláthatólag javulni fog a 2009 júliusában elfogadott, felelős végrehajtási struktúra felépítését és feladatait meghatározó törvény nyomán. A támogatások tervezésére és programozására irányuló ágazati megközelítés fokozatos bevezetésének növelnie kell a felelősségvállalást, valamint meg kell erősítenie a pénzügyi támogatások és a politikai prioritások közötti kapcsolatot. A projektek eredményeire és hatásaira való fokozott összpontosítás mellett a relevánsabb és mérhetőbb mutatók és értékelési kritériumok meghatározására is törekedni fognak. Az IPA programozásával, végrehajtásával és monitoringjával foglalkozó struktúrák kapacitását növelni fogják, és az ágazati monitoring albizottságok munkáját, valamint az új többéves indikatív tervezési dokumentumot felül fogják vizsgálni.

– Albániában jobban bevonták a kedvezményezetteket a programozásba, ami jobb felelősségvállaláshoz vezetett. A projektadatlapok minősége javult, és a pénzügyi válságra reagálva kevesebb, de nagyobb (infrastrukturális) projekt felé tolódott a tendencia.

– Bosznia-Hercegovinában a programozás olyan intézkedésekre összpontosított, amelyek célja a pénzügyi válság hatásainak enyhítése volt. A támogatások nagyobb részét fordították nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és más nemzeti és nemzetközi gazdasági szereplőkkel kötött, közös vagy közvetett, központosított irányítási megállapodásokra. Ebben az esetben is körvonalazódott a kevesebb, de nagyobb projektek irányába mutató tendencia.

– Koszovóban a kedvezményezett intézmények fokozottabban részt vettek a programozásban, nagyobb számú projektjavaslatot nyújtottak be, mint korábban (amelyekben azonban a rangsorolás és szűrés hiánya mutatkozott). Az Európai Unió jogállamiság-misszójával (EULEX), valamint az európai uniós különleges képviselővel / nemzetközi polgári hivatallal (EUSR/ICO) való szoros koordináció biztosította az Európai Unió fellépésének komplementaritását.

– Montenegróban a programozás a projektadatlap-tervezetek jobb minőségéről és a feltételrendszerre (társfinanszírozás, földtulajdon és infrastrukturális beszerzések), illetve projektméretekre fordított fokozott figyelemről tett tanúságot, ami a közigazgatás (kis) méretével és felhasználási képességével összhangban volt. További jellemzők voltak a fokozott komplementaritás és együttműködés más donorokkal; a jobb konzultációk a civil társadalommal; a kedvezményezett fokozottabb vezetői szerepe a 2010. évi programozásban (amit 2009-ben indítottak el), valamint a hangsúlynak a gazdasági kritériumok és a tagsággal járó kötelezettségek felvállalásának képessége felé történő fokozatos eltolódása.

– Szerbiában a programozási folyamatot a kedvezményezett intézmények közvetlen részvétele és a jó minőségű programozási dokumentumok jellemezték. Az I. komponens keretében juttatott támogatások több mint 60 %-át költségvetési támogatás formájában nyújtották a következők védelmére: strukturális reformok; általános feltételrendszer, beleértve a fenntartható, nemzetközi pénzintézetek által támogatott makrogazdasági és fiskális keretrendszert is; szilárd fiduciáris környezetet létrehozó közigazgatási és pénzügyi folyamatok; megbízható közpénzkezeléssel kapcsolatos konkrét kifizetési feltételek; az európai uniós csatlakozásban érintett, vonatkozó intézményekben és szervekben az adminisztratív kapacitás fenntartása és fejlesztése. A jelentési időszak végére a kormányzat egy új költségvetési rendszerről szóló törvényt terjesztett a Parlament elé, valamint elfogadta a belső közpénzellenőrzési stratégiát.

Az egyes 2009. évi nemzeti/éves IPA programok, valamint a 2009. évi több kedvezményezettre irányuló IPA programok tartalmáról részletes információk találhatók a háttér dokumentumban (I. és II. rész). Ugyanitt megtekinthetők a II–V. komponens szerinti többéves programok is.

Végrehajtás

A végrehajtás módjai és struktúrái

Az IPA keretei között nyújtott támogatásokat úgy tervezték, hogy felkészítsék a tagjelölt országokat és a potenciális tagjelölt országokat arra, hogy teljes körű felelősséget vállaljanak az uniós pénzügyi támogatások kezeléséért. Ezért a megcélzott irányítási mód a kedvezményezettek általi decentralizált igazgatás, amit el kell érniük, amint az adminisztratív kapacitásaikat kellően fejlettnek lehet tekinteni, és a szilárd pénzügyi irányítás biztosításához megvalósultak a megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszerek. A tagjelölt országok esetében a középtávú célkitűzés a teljesen decentralizált igazgatás, vagyis az olyan igazgatás, amelynél a Bizottság kizárólag utólagos ( ex post ) ellenőrzést végez (miközben az V. komponens szerinti támogatás már az elejétől fogva ilyen módon kerül végrehajtásra). Minden egyes kedvezményezettnek ezért a célkitűzés megvalósítását szolgáló egyedi stratégiákkal, cselekvési tervekkel és ütemtervekkel kell rendelkeznie, miközben a nemzeti hatóságok megfelelő kapacitásait kiépítve, ezzel egyidejűleg felkészülnek a célkitűzéshez kapcsolódó megnövekedett feladatok felvállalására.

2009-ben a decentralizált igazgatás érdekében az igazgatási hatáskörök átruházása felé tett lépések különböző tempóban haladtak előre a potenciális tagjelölt országokban . A jelentési időszak végére Albánia komoly előrelépést tett az I. komponens vonatkozásában (kulcsfontosságú struktúrák létrehozása, kulcsfontosságú kinevezések, valamint a vonatkozó végrehajtási ügynökségek alkalmazottainak képzése), és ígéretesen halad az V. komponens vonatkozásában (az előzetes ellenőrzés nélküli decentralizált igazgatás ütemterv tervezetének elkészítése), miközben a II., III. és IV. komponensek vonatkozásában még mindig egy korai szakaszban jár. Ugyanakkor Bosznia-Hercegovina csak kis mértékben haladt előre – a Pénzügyminisztériumban a nemzeti IPA-koordinátort kinevezték – miközben a Központi Pénzügyi és Szerződéskötési Egység, valamint a Nemzeti Alap továbbra sem működött teljes létszámmal. Koszovó továbbra is a decentralizált igazgatási ütemterv elkészítésének nagyon korai szakaszában jár. Montenegró az I. és II. komponens tekintetében valamelyest előrehaladt, például a „hiányosság értékelési” feladataival, miközben a III–V. komponens vonatkozásában a fő végrehajtási szervek kijelölését még nem követték más kulcsfontosságú lépések, köztük az ütemtervek meghatározása. Bár a decentralizált igazgatás ütemtervét legutóbb 2009 márciusában frissítették, és a jelentési időszak végére valamennyi kulcsszereplőt kinevezték, Szerbia az EU integrációs struktúrákban dolgozó alkalmazottak számára tekintettel, költségvetési korlátozások miatt, még mindig nem tett eleget a kötelezettségeinek .

Ami a tagjelölt országokat illeti, 2009-ben Horvátország tovább haladt az I–IV IPA komponens decentralizált igazgatására már akkreditált rendszerének erősítésében, nevezetesen a belső ellenőrzés, az ellenőrző hatóság, valamint a lebonyolító szervezetek ellenőrző feladatai vonatkozásában. Az I., III. és IV komponensek előzetes ellenőrzésének megszüntetésére vonatkozó ütemtervek elkészültek, az utolsó javítást igényel. A II. komponens esetében egy új végrehajtási struktúrát hoztak létre, de az előzetes ellenőrzések feloldását a jelentési időszak végére még nem érték el. Az V. komponensre tekintettel az igazgatási hatáskört 2009-ben hétből két intézkedés esetében átruházták. Várhatóan további intézkedéseket akkreditálnak 2010-ben.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az I. komponens szerinti igazgatás átruházásának terve 2009-ben akadályokba ütközött, a vonatkozó végrehajtási és ellenőrzési struktúrákon belül feltárt több jelentős kockázati tényező miatt. Ehelyett a III., IV. és V. komponensek igazgatásának akkreditációját ruházták át, valamint a III. komponens előzetes ellenőrzések nélküli decentralizált igazgatásának irányába mutató ütemtervet nyújtottak be a Bizottsághoz megfontolásra (miközben ugyanez a IV. komponens esetében 2010 első felében várható). A II. komponens szerinti igazgatás átruházására nem érkezett kérelem 2009-ben, míg egy várható 2010-ben.

2009-ben Törökországra a III. és IV. komponensek szerinti operatív programok vonatkozásában igazgatási hatáskört ruháztak, amit a négy kapcsolódó finanszírozási megállapodás aláírása követett. Az ország ütemterveket készített a teljes körű decentralizációhoz, jogalkotási intézkedéseket tett az I. komponens akkreditált struktúráinak megerősítésére, valamint terveket dolgozott ki az irányítási és ellenőrzési rendszerek fennmaradó gyenge pontjainak orvoslására, bár a jelentési időszak végére ezeket még nem hozta működésbe. Időközben az I. komponens végrehajtási ügynökségének kapacitását túlterhelték, mivel a III. és IV. komponens szerinti lebonyolító szervezetek egyes 2010-ig szóló pályáztatási és közbeszerzési feladataikat az ügynökségre ruházták át. Az V. komponens akkreditációjával kapcsolatosan a nemzeti akkreditáció menetrendjében bekövetkezett késedelmek miatt nem történt pozitív fejlemény 2009-ben, amit olyan tényezők okoztak, mint az IPA törökországi vidékfejlesztési programjának összetett szerkezete, illetve a folyamat melletti magas szintű politikai elkötelezettség hiánya. Egy, a vizsgált évben készített módosított cselekvési terv 2010-re olyan nemzeti akkreditációt irányoz elő, ami az irányítás átruházását 2011-ben lehetővé tenné. Következésképpen a 2007. évi és 2008. évi V. komponens szerinti források végrehajtása lehet veszélyben. A közös irányítás alatt álló II. komponens szerinti előrehaladás is korlátozott volt.

A tagjelölt országokban készült ellenőrzési jelentések kimutatták, hogy a nemzeti rendszerek által tett előrelépések különböző mértékűek voltak. A Bizottság által Törökországban végzett rendszerellenőrzések továbbra is nagy kockázatot jelentő ténymegállapításokat tártak fel, jóllehet kisebb számban, mint a korábbi években. Horvátországban a hatóságok észrevehetően megerősítették az IPA források irányítási és ellenőrzési rendszerét. A nemzeti programengedélyező által javasolt, a Bizottságnak az előzetes ellenőrzésekről történő lemondásáról szóló ütemterv megvalósíthatóságával kapcsolatban azonban továbbra is aggályok voltak, ami a Bizottságot arra ösztönözte, hogy megvizsgálja egyedi ellenőrzések esetében a részleges lemondás lehetőségét.

Az IPA 2009. évi végrehajtásának áttekintése

I. komponens

2. táblázat: Az IPA 2007–2009 I. komponensének (éves programok) keretei között kedvezményezettenként 2009. december 31-ig lekötött, leszerződött és kifizetett összegek átfogó áttekintése, millió EUR-ban

Bosznia-Hercegovina | 196,99 | 58,59 | 29,74% | 12,91 | 6,55% |

Horvátország | 131,38 | 19,48 | 14,83% | 13,48 | 10,26% |

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 109,12 | 21,98 | 20,14% | 10,85 | 9,94% |

Koszovó | 348,30 | 149,95 | 43,05% | 59,02 | 16,95% |

Montenegró | 79,10 | 32,74 | 41,39% | 8,74 | 11,05% |

Szerbia | 504,03 | 242,80 | 48,17% | 83,50 | 16,57% |

Törökország | 716,88 | 247,80 | 34,57% | 227,75 | 31,77% |

Több kedvezményezettre irányuló programok | 597,88 | 421,50 | 70,50% | 261,54 | 43,74% |

Tagjelölt országok

Horvátországban a 2007. és 2008. évi I. komponens szerinti szerződéskötések a jelentési időszak végére elérték a 32 %, illetve 12 %-ot. Az IPA 2009 keretei között nem történt szerződéskötés. Az adminisztratív kapacitás szempontjából a 2007. és 2008. évi IPA programok végrehajtása 2009-ben Horvátország számára kihívást jelentett, bár a végrehajtási ügynökségnél a humánerőforrások növelése segített a közbeszerzések felgyorsításában a korábbi PHARE eszköz alatti helyzethez képest. A vívmányok végrehajtása (azok elfogadásával szemben), valamint a strukturális alapok csatlakozást követő igazgatásának céljából az adminisztratív kapacitás erősítése a tevékenységek hangsúlyos pontjai voltak, bár ezeken a területeken a támogatás eredményei és hatásai csak a csatlakozást követően lesznek láthatóak.

2009-ben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a végrehajtási tevékenységek folytatódtak az I. komponens keretei között, az IPA 2007 első finanszírozási megállapodása szerinti összegek teljes egészére az október 30-i határidőig szerződést kötöttek. A szerződéskötések a második finanszírozási megállapodás keretei között is folytatódtak. Az év végére az 2007. évi IPA-összegek két-harmadára kötöttek szerződést. A 2008. és 2009. évi IPA programokra tekintettel gyakorlatilag nem történt szerződéskötés 2009-ben, miközben a decentralizált igazgatás alatt, a 2009. évi IPA programokat illetően, a tevékenységek a projekt előkészítésekre összpontosultak. A TAIEX eszköz keretei között az intézmény-/kapacitásépítési tevékenység intenzív volt, kiváltképpen a mezőgazdaság, a belső piac, valamint a bel- és igazságügy terén.

Törökországban az IPA-keretmegállapodás 2008 végén történt ratifikálását követően, 2009-ben az IPA végrehajtása végre elkezdődhetett. Az IPA 2008 végrehajtását szolgáló két finanszírozási megállapodást írtak alá márciusban és áprilisban, 256 millió EUR értékben. A jelentési időszak végére a 2007., 2008. és 2009. évi IPA keretei között történt szerződéskötések a lekötött pénzeszközök harmadát, negyedét, illetve több mint két ötödét érték el. A terepen elért eredmények még nem állnak jelentéstétel céljából rendelkezésre, mivel a szerződések végrehajtása a jelentési időszak vége felé kezdődött el. Mindazonáltal az I. komponens keretei között említést érdemel egy gyermekek jogaival foglalkozó, ikerintézmény létrehozását célzó projekt, amely az év elején kezdődött, és amely esetében látható az előre haladás, valamint úgy tűnik, hogy a várható eredmények is a tervek szerint alakulnak. Az intézmény-/kapacitásépítésre való pozitív hatásaik miatt szintén érdemes említést tenni a technikai segítségnyújtás és információcsere (TAIEX) eszköz keretei között 2009 során történt intenzív tevékenységekről. Az Egész életen át tartó tanulás és a Fiatalok lendületben programokban való nagyarányú részvételt is meg kell említeni az EU-Törökország közötti kölcsönös ismeretek és megértés javítása érdekében tett hozzájárulásukért.

Potenciális tagjelölt országok

Albániában a jelentési időszak végére a 2007. évi és 2008. évi IPA-összegek 52 %, illetve 43 %-ára kötöttek szerződést. Bár nem volt befejezési szakaszba érő projekt és ezért nincs vonatkozó eredmény, amiről jelentést lehetne tenni, egyes vonatkozó kapacitásépítő projektek végrehajtása elkezdődött az év második felében, ami segítette az albán hatóságokat az albán rendőrségi tevékenységek teljes skálájának, a decentralizált igazgatás ütemtervének, a korrupció elleni átfogó stratégiának, valamint a kkv-kra vonatkozó szakpolitikáknak és támogatási intézkedéseknek az (újra)tervezésében és/vagy végrehajtásában. A vidékfejlesztési stratégiával és az állatbetegségek elleni védőintézkedésekkel kapcsolatosan további kapacitásépítő tevékenységek kezdődtek. Az év végén aláírtak egy vidéki közúti infrastruktúrával kapcsolatos építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződést. 2009-ben különböző ikerintézmények létrehozására irányuló projektek ajánlattételi felhívásait tették közzé, főleg a pénzügyi ágazat területén, miközben még egyet sem írtak alá az év végéig. A TAIEX és a SIGMA keretein belül is folyt tevékenység.

Amint ezt már 2008-ban jelentették, a 2007. évi IPA eszközök végrehajtása Bosznia-Hercegovinában 2009-ig nem kezdődhetett el az IPA forrásokból finanszírozott szerződésekre vonatkozó adómentességet biztosító jogszabályok elfogadásában bekövetkezett késedelmek miatt. 2009-ben a finanszírozási megállapodások aláírásával kapcsolatban a késedelmek tovább torlódtak, ami a végrehajtás előre haladását korlátozta, mind a 2007. évi, mind a 2008. évi IPA eszközök vonatkozásában. A szerződéskötésekben javulás történt, mivel 2009-ben az IPA keretein belül 45 szerződést írtak alá, szemben a 2008. évi 6-tal. A jelentési időszak végére az IPA 2007, IPA 2008 és IPA 2009 szerinti szerződéskötések elérték a rendelkezésre álló pénzeszközök 70 %, 13 %, illetve 14 %-át. Különböző ágazatokban négy ikerintézményt létrehozó projektet indítottak el, de egyet sem hajtottak még végre. A SIGMA is nyújtott támogatást az intézmények kiépítéséhez. A fent említett késedelmek miatt még nincsenek olyan konkrét eredmények az I. komponens keretein belül, amelyekről a jelentési időszak vonatkozásában be lehetne számolni.

Koszovóban az IPA végrehajtásával jól haladtak előre 2009-ben, az ECLO által kötött szerződések elérték a tervezett 90 %-ot az IPA 2007, illetve majdnem 40 %-ot az IPA 2008 források vonatkozásában. Már pozitív eredmények voltak láthatóak a folyamatban lévő projektek vonatkozásában (köztük kisebbségi visszatérő családok számára újjá vagy újonnan épített házak befejezése és átadása a négy érintett település közül az egyikben; 44 hallgató kapott ösztöndíjat uniós egyetemeken történő képzés céljából; sport és játszótéri létesítmények felavatása négy településen), míg más projekteket a jelentési időszak végéig elindítottak (például roma, askáli és egyiptomi közösségek fenntartható visszatelepítése és beilleszkedése).

Montenegróban az IPA 2007 75 %-ára, illetve az IPA 2008 45 %-ára kötöttek szerződést az év végéig (47 szerződést kötöttek), valamint a fennmaradó források vonatkozásában a pályáztatás folyamatban volt. 2009-ben az IPA 2007 keretein belül különböző idevágó projekteket hajtottak végre olyan területeken, mint például az korrupció/szervezett bűnözés elleni küzdelem és az igazságügyi reform (ikerintézmények létrehozása), szakpolitikák és intézményi reformok az oktatásban és a továbbképzésben (intézményépítő projekt), illetve a közlekedési ágazatban (építési beruházásra irányuló közbeszerzés, technikai segítségnyújtás és részletes tervezés). Más IPA 2007 által finanszírozott vonatkozó cselekvések, amelyek végrehajtása megkezdődött 2009-ben, a vívmányoknak különböző területeken történő közelítésével voltak kapcsolatosak. 2009 márciusában egy jelentős civil társadalmi projekt (IPA 2007) keretében ajánlattételi felhívást tettek közzé, amely 8 tevékenységet elindító projekthez vezetett (roma kérdésekkel, időskorúak szociális ellátásával; nemzeti és helyi szintű szociális politikával; turizmus fejlesztéssel; hagyományos építészettel kapcsolatban). A 2008. évi IPA keretei között menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek számára tartós megoldást biztosító, valamint a rádió és a televízió közszolgálati műsorszolgáltatóvá történő átalakítását támogató további projekteket is végrehajtottak. 2009-ben Montenegróban a TAIEX, valamint a SIGMA szerinti tevékenységek és az ikerintézmények létrehozása (2009-ben 6 közülük végrehajtási szakaszban volt) is jelentős volt.

Szerbiában az I. komponens szerinti tevékenységek intenzívek voltak, az IPA 2007, 2008 és az IPA 2009 I. részének keretein belül 190 szerződést írtak alá, valamint az IPA 2008 és 2009 keretein belül pályázatok készültek el, miközben az IPA 2009 nemzeti program II. részének keretei között nem kötöttek szerződést, mivel a kapcsolódó finanszírozási megállapodást nem írták alá. Az év végére az IPA 2007 63 %-ára, az IPA 2008 24 %-ára és az IPA 2009 57 %-ára kötöttek szerződést, ez utóbbi adat költségvetési támogatásnak köszönhető. Különböző ágazatokban (egészségügy, önkormányzati támogatások, statisztikák) elkezdődtek vagy folytatódtak a tevékenységek és egyes esetekben a várható eredmények teljesülése is elkezdődött (például leszállították a berendezéseket, lefolytatták a képzéseket, törvényeket és helyhatósági rendeleteket fogalmaztak meg vagy módosítottak, konferenciák és munkaértekezletek segítségével tájékoztatás történt, tanfolyamokat dolgoztak ki). Más területeken (energia, regionális társadalmi-gazdasági fejlődés, menekültek és belső menekültek, oktatás) a tevékenységek kezdeti szakaszban voltak és az eredmények még nem voltak láthatóak. Regionális fejlesztési ügynökségeknek, valamint a menekültek és belső menekültek beilleszkedését támogató ügynökségeknek működési támogatásokat nyújtottak. A környezetvédelemmel kapcsolatos projektek végrehajtása előrehaladt, az év folyamán különböző szerződéseket írtak alá, köztük ikerintézmények létrehozásáról és tervezéséről, alaptervekről, stratégiáról és információtechnológiai rendszerek fejlesztésére irányuló szolgáltatásokról is. Ikerintézmények létrehozására irányuló különböző projektek ajánlattételi felhívásait tették közzé olyan ágazatokban, mint a környezetvédelem, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a bel- és igazságügy, az államháztartás, valamint a közlekedés, és hármat jóvá is hagytak. Még várat magára, hogy a szerb kormányzat fokozott feldolgozási kapacitása elegendő lesz-e minden folyamatban lévő tevékenység kezelésére, de az ikerintézmények koordinációjában pozitív fejlemények voltak tapasztalhatóak. 2009 tanúskodott a TAIEX tevékenységek iránti kérelmek lényegesen megnövekedett számáról, valamint a szervezett rendezvényeken való nagyobb létszámú részvételről is.

Több kedvezményezettre irányuló programok

Az IPA végrehajtása 2009-ben az IPA több kedvezményezettre irányuló programjai keretében gyorsan haladt előre, év végére a szerződéskötések aránya az IPA 2007 összegek esetében 79 %, az IPA 2008 összegek esetében 85 %, illetve az IPA 2009 összegek esetében 53 % volt. A válságkezelő csomaggal és a települési beruházásokkal kapcsolatos 2008. és 2009. évi források végrehajtását gyorsított ütemben végezték annak érdekében, hogy az IPA kedvezményezetteknek segítsenek a gazdasági válság hatásait csökkenteni. A több kedvezményezettre irányuló 2009. évi kezdeményezések közül néhány kiemelése:

– A Regionális Együttműködési Tanács (RET), amely megkezdte teljes körű működését és stratégiai szerepének betöltésén dolgozik, vagyis a 2009-ben, a Bizottság támogatásával elkészült 2011–2013-as stratégiai program alapján a regionális együttműködés előmozdításán. A RET a több kedvezményezettre irányuló támogatások programozásában is részt vett, hogy biztosítsa a regionális prioritások és igények megoldását. 2009-ben tárgyaltak tevékenységeinek jövőbeli pénzügyi támogatásáról.

– A 2009 májusában létrehozott regionális közigazgatási képzési központ (ReSPA) célja a közigazgatási reformok terén a regionális együttműködés fellendítése, az adminisztratív kapacitás megerősítése, valamint a humánerőforrások fejlesztése. 2009 végéig a hét alapító tag közül négy ratifikálta a Montenegróban történő létrehozásáról szóló nemzetközi megállapodást (az ötödik ratifikációval fog hatályba lépni). A ReSPA eddig virtuális iskolaként működött (először az OECD-n, majd az Európai Közigazgatási Intézeten keresztül), de a jelentési időszak végére elérte működési sebességét: éves szinten a résztvevők 2500 napnyi képzésben részesültek. A kezdeményezés továbbgyűrűző hatásaként a városban, ahol a ReSPA található (Danilovgrad), közvetlenül fellendült a helyi fejlődés.

– Szervezett bűnözés elleni küzdelem : két projektet érdemes kiemelni, 1. az igazságügyi együttműködést (az ügyészi hálózat támogatása), ahol egy módosított egyetértési megállapodás terjeszti ki az együttműködés hatályát úgy, hogy a súlyos bűncselekmények más formáira is kiterjedjen, és 2. az illegális kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, illetve a terrorizmus megelőzése terén a rendőrségi együttműködést (támogatási szerződést írtak alá a rendőrségi együttműködés elősegítésére a régióban, valamint a már létrehozott bűnüldözési koordinációs egységek megerősítésére, egyúttal felmérve a koordinációs egységek Koszovóban és Törökországban történő létrehozásának követelményeit).

– A civil társadalmi eszköz (CSF): egy közös, valamennyi IPA kedvezményezett javát szolgáló eszköz, a civil társadalmi szervezetek és azok politikai folyamatokban való szerepének erősítésére, a polgárok mozgósítását szolgáló helyi képesség növelésére, a kapcsolati hálózatok előmozdítására, és az együttműködés, illetve a know-how átadás elősegítésére. 2009 közepén technikai támogató iroda létesült, amely a helyi szervezeteket képzi és számukra tanácsot ad, az igényeket felméri, a helyi jogi és pénzügyi környezetet elemzi, valamint helyi szinten a projektek kijelölését és kiválasztását támogatja. Helyi tanácsadó csoportokat hoztak létre az igények és stratégiai kérdések megtárgyalására. A civil társadalmi eszköz emberek közötti rendezvények szervezését is támogatta, amelyeken civil társadalmi szervezetek képviselői nagy számban vettek részt, és nagyon pozitív visszajelzéseket adtak az EU politikáinak és programjainak megértése, valamint kapcsolatok kiépítése szempontjából az ilyen rendezvények hasznosságáról;

– A Nyugat-Balkán Beruházási Keret (WBIF): hivatalosan 2009 decemberében indult, és a nemzetközi pénzintézetek (EBB, EBRD, CEB és mások) között biztosítja a koordinált együttműködést a régió nagy beruházási igényeit, valamint a szűkös rendelkezésre álló forrásaikat figyelembe véve. A Nyugat-Balkán Beruházási Keret a régió infrastrukturális beruházásainak támogatása érdekében a finanszírozási kérelmek számára egyetlen belépési pontot biztosít, ahol az IPA forrásokat más nemzetközi pénzintézetek forrásaival egyesítik. Az előnyei többek között a kedvezményezettek fokozott felelősségvállalása, jobb összhang a nemzeti/regionális prioritásokkal, a donorkoordináció, valamint a támogatások nemzetközi pénzintézetektől származó kölcsönökkel való kiegészítése.

2009-ben ezen felül általános előre haladás történt más regionális és horizontális tevékenységekben, amelyek az IPA I. komponensének politikai, gazdasági és európai szabványügyi tengelyeire irányulnak, nevezetesen a menekültek visszatérésének, a társadalmi befogadásnak, a szociális biztonság koordinációjának, az Unió a Mediterrán Térségértben való részvételnek, a közigazgatásnak, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének, a civil társadalom fejlődésének és párbeszédének, az infrastrukturális beruházásokat támogató nemzetközi pénzügyi szervezetek együttműködésének és versenyképességének, az energiahatékonyságnak és magánberuházásoknak, a versenyképességnek és a kereskedelemnek, az oktatásnak, az ifjúságügynek, a minőségi infrastruktúráknak, az ipari és szellemi tulajdonjogoknak, az élelmiszerbiztonságnak, az állat- és növény-egészségügyi politikáknak, az energiaügynek, a vám- és adóügynek, a statisztikáknak, a környezetvédelemnek (beleértve az éghajlatváltozást is), valamint a nukleáris biztonság és sugárzásvédelemnek a területén.

II. komponens

3. táblázat: Az IPA 2007–2009 II. komponensének keretei között kedvezményezettenként 2009. december 31-ig lekötött, leszerződött és kifizetett összegek átfogó áttekintése, millió EUR-ban

Bosznia-Hercegovina | 14,12 | 0,39 | 2,76% | 0,31 | 2,20% |

Horvátország | 40,32 | 0,44 | 1,09% | 0,18 | 0,45% |

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 12,61 | 0,13 | 1,03% | 0,00 | 0,00% |

Szerbia | 31,91 | 1,84 | 5,77% | 0,88 | 2,76% |

Törökország | 8,02 | 0,06 | 0,69% | 0,04 | 0,55% |

Tagjelölt országok

2009-ben Horvátországban az IPA 2007 II. komponensének keretei között is korlátozott volt a szerződéskötésre irányuló tevékenység (5 %). Minden program esetében megkezdődtek a támogatás odaítélési eljárások, de a többségüknél a szerződéskötések nem történtek meg a jelentési időszak végéig.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban is megkezdődött 2009-ben a végrehajtási tevékenység e komponens keretei között, az első felhívást az Albániával közös határokon átnyúló programmal (CBC program) kapcsolatban augusztusban tették közzé. Az Albániával és Görögországgal közös 2008. évi CBC-programok finanszírozási megállapodásait 2009 decemberében írták alá, ami megnyitotta az utat a 2007-es és 2008-as forrásokat 2010-ben összevonó felhívások közzététele előtt. A két program keretein belül azonban még nem írtak alá szerződést. A délkelet-európai CBC program keretein belül csak két szerződést írtak alá. A jelentési időszak végére az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) programjaiból az IPA 2007 szerinti összegek 30 %-ára kötöttek szerződést.

2009-ben Törökországban e komponens keretei között támogatás-odaítélési eljárások kezdődtek el (Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) Fekete-tenger medence program és Bulgária-Törökország határokon átnyúló együttműködési program), bár ezt a Bulgária-Törökország CBC-program török oldalán hosszadalmas adminisztratív eljárások valahogyan késleltették. A helyzet azonban várhatóan javulni fog, miután változások történtek a felelős irányítási struktúrák szintjén.

Potenciális tagjelölt országok

A II. komponens keretei között 2009-ben Albániában is megkezdődött a határokon átnyúló tevékenységek végrehajtása, a Nyugat-Balkánon belüli programok (Albánia-Montenegró és Albánia-Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) első ajánlattételi felhívásait a nyáron tették közzé (több mint egy évvel az első finanszírozási megállapodások aláírása után), és szeptemberben/októberben zárták le. A kiválasztások 2010-ben fejeződnek be, amikor is várhatóan a teljes 2010. évi összegre szerződést kötnek. 2009-ben egy Görögországgal közös program ajánlattételi felhívásával kapcsolatban is folyt előkészítő munka, amit 2010-ben tesznek közzé. Az ERFA Délkelet-Európa elnevezésű transznacionális programjának keretei között albán kedvezményezettekkel három szerződést írtak alá. Az év végéig az IPA 2007 II. komponensének összegeiből 26 %-ra kötöttek szerződést.

2009-ben Bosznia-Hercegovinában a végrehajtás folytatódott e komponens alatt, az IPA 2007 és IPA 2008 Nyugat-Balkánon belüli programok keretein belül az első ajánlattételi felhívásokat a nyáron tették közzé, miután, körülbelül egy évvel az első finanszírozási megállapodások aláírását követően, az irányítási struktúrákat létrehozták. A projekt kiválasztást 2010 során várhatóan befejezik, amikorra is a teljes 2007. és 2008. évi keretösszegre előreláthatóan a szerződéseket is megkötik. Tagállamokkal közös határokon megvalósuló programok keretei között is tettek közzé ajánlattételi felhívásokat, amelyeket szintén 2010-ben fognak befejezni. Az ERFA „Délkelet-Európa” elnevezésű transznacionális programjának keretei között szerződéseket írtak alá, így a 2007. évi források mind felhasználásra kerültek, a mediterrán program keretei között pedig felhívásokat tettek közzé.

Csakúgy, mint a korábbi években, Koszovóban 2009-ben sem történt határokon átnyúló projektekkel kapcsolatos tevékenység, mivel a szükséges feltételek még nem valósultak meg.

Montenegróban e komponens keretei között négy ajánlattételi felhívást tettek közzé 2009-ben, amelyek közül három 2007. és 2008. évi IPA forrásokat vesz igénybe, és amelyek 2010-ben kerülnek befejezésre.

Szerbiában a szomszédokkal megvalósítandó valamennyi határokon átnyúló program 2007., 2008. és 2009. évi összegeire vonatkozóan az első ajánlattételi felhívásokat 2009-ben tették közzé. A szerződéskötések 2010-ben történnek, kivéve az ERFA Délkelet-Európa elnevezésű programját, amely keretei között 2009 utolsó negyedévében 17 szerződést írtak alá, illetve egy második ajánlattételi felhívást, amit novemberben tettek közzé.

Általánosságban mind a tagjelölt országokban, mind a potenciális tagjelölt országokban a felhívásokra nagyobb számban jelentkeztek, mint azt várták, különösen a Nyugat-Balkánon belüli programok esetében, ami arról tanúskodik, hogy a határokon átnyúló programokra a helyi kapacitásfejlesztés lehetőségén túl a megbékélés és a jószomszédi kapcsolatok biztosításának lehetőségeként is tekintenek.

III. komponens

4. táblázat: Az IPA 2007–2009 III. komponensének keretei között kedvezményezettenként 2009. december 31-ig lekötött, leszerződött és kifizetett összegek átfogó áttekintése, millió EUR-ban

IPA kedvezményezettek | Lekötött | Kifizetett | Kifizetett %-ban |

Horvátország | 142,35 | 42,80 | 30,07% |

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 40,50 | 12,15 | 30,00% |

Törökország | 524,00 | 157,20 | 30,00% |

2009-ben Horvátországban a III. komponens keretei között elkezdődtek a végrehajtási tevékenységek, amelyek főként a projektek értékelésére és jóváhagyására, valamint a pályáztatási tevékenységek megkezdésére összpontosítottak, miközben az infrastrukturális programok hosszadalmas és összetett pályázási eljárásai miatt a szerződéskötések száma csekély maradt. E komponens keretei között az összegek körülbelül 30 %-át fizették ki a jelentési időszak végéig.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az e komponens szerinti végrehajtás – főként projektek előkészítése – csak a jelentési időszak második felében kezdődhetett el, miután átruházták az igazgatási hatásköröket és aláírták a finanszírozási megállapodást.

Törökországban a három operatív program finanszírozási megállapodásának 2009. szeptemberi és novemberi aláírását követően az IPA végrehajtása a III. komponens szerint is megkezdődhetett egy olyan ajánlattételi felhívással, amely a vártnál sokkal szélesebb körű érdeklődést rögzített (a regionális versenyképesség operatív programmal kapcsolatban benyújtott pályázatok összesen 17-szer akkora összegre vonatkoztak, mint a rendelkezésre álló források). A szerződéskötések száma a jelentési időszak végéig korlátozott volt. 2009 vége felé a Bizottság a közlekedés és környezetvédelem operatív programok keretein belül két jelentős infrastrukturális projektet hagyott jóvá, amelyek közül csak az egyik esetében kezdődött meg a végrehajtás. Az ajánlattételi dokumentáció elkészítésében és a közzétételben a késedelmek aggályokra adnak okot.

IV. komponens

5. táblázat: A 2007–2009. évi IPA IV. komponensének keretei között kedvezményezettenként 2009. december 31-ig lekötött, leszerződött és kifizetett összegek átfogó áttekintése, millió EUR-ban

IPA kedvezményezettek | Lekötött | Kifizetett | Kifizetett %-ban |

Horvátország | 38,28 | 12,7 | 33,18% |

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 16,30 | 4,89 | 30,00% |

Törökország | 158,70 | 47,61 | 30,00% |

2009-ben Horvátországban a IV. komponens keretei között elkezdődött az IPA végrehajtása, a finanszírozási megállapodás márciusi hatályba lépését követően 8 támogatási programot indítottak el. Az év végére az e komponensen belül lekötött összegek körülbelül 33 %-át kifizették.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az e komponens igazgatási hatásköreinek átruházása 2009 októberében történt meg, amit a finanszírozási megállapodás novemberi aláírása, majd az előfinanszírozás decemberi kifizetése követett. A végrehajtás még mindig nagyon lassan haladt, ami annak komoly kockázatát jelentette, hogy a pénzeszközöket 2011-ben esetleg vissza kell vonni. Az operatív struktúrák jóváhagyása 2009-ben kérdéses volt, amely helyzet 2010-ben javult, de (15-ből) két érintett struktúra jóváhagyása még mindig függőben van és aggályokat kelt, mivel hiányzik a rájuk vonatkozó világos jövőkép.

2009-ben Törökországban öt ajánlattételi felhívást tettek közzé az e komponens szerinti operatív program keretében, olyan idevágó humánerőforrás fejlesztési területeken, mint például a lányok oktatása. A részvétel egészében véve nagyon sikeres volt, olyan mértékben, hogy az értékelési folyamat zökkenőmentes irányítása a török hatóságok számára kihívást jelentett. 2009 végéig nem írtak alá egyetlen szerződést sem.

V. komponens

6. táblázat: Az IPA 2007–2009 V. komponensének keretei között kedvezményezettenként 2009. december 31-ig lekötött, leszerződött és kifizetett összegek átfogó áttekintése, millió EUR-ban

IPA kedvezményezettek | Lekötött | Kifizetett | Kifizetett %-ban |

Horvátország | 76,90 | 0,00 | 0,00% |

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | 19,00 | 0,00 | 0,00% |

Törökország | 159,20 | 0,00 | 0,00% |

2009-ben Horvátországban az V. komponens keretei között nem történt végrehajtási tevékenység a két akkreditált intézkedés vonatkozásában, miközben a tevékenység a fennmaradó intézkedések akkreditációjára összpontosult. A közbeszerzési szabályok kidolgozásában jeleztek némi előre haladást, de a jelentési időszak végéig a végrehajtásban továbbra is késedelmek voltak, ami kockáztatja a 2007-es és 2008-as pénzeszközöket. Ezért az erőfeszítéseket az igazgatás átruházására, valamint az ajánlattételi felhívásokra összpontosították. E komponens alapján nem történt kifizetés.

2009-ben Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban az V. komponens végrehajtására tekintettel szintén az utolsó simításokat végezték, de nem volt pályáztatási vagy szerződéskötési tevékenység. Ennek a komponensnek az irányítási és ellenőrzési rendszerét végre létrehozták és az igazgatási hatáskörök átruházását decemberben engedélyezték. A program keretei között négyből három intézkedés vonatkozásában kezdték meg a végrehajtást. A többéves finanszírozási megállapodást véglegesítették és hatályba lépett.

A szükséges struktúrák nemzeti akkreditációjában bekövetkezett késedelmek miatt 2009-ben Törökországban e komponens keretei között nem történt végrehajtás. A Bizottság kapacitásfejlesztési támogatás nyújtásával továbbra is támogatta a folyamatot.

AZ ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEI

Az értékelés fő célkitűzése a döntéshozatalt elősegíteni az előcsatlakozási támogatások tervezése és végrehajtása, illetve a szakpolitikák és stratégiák kidolgozása során, azáltal, hogy értékelik a pénzügyi támogatásoknak az előcsatlakozási célkitűzések megvalósításában elért teljesítményét. Az értékelés elsősorban a projekteknél magasabb szintre összpontosít (ágazatok, programok, stratégiai célkitűzések, stb.). Az értékelés a Bizottságot a fellépések értékelésével is ellátja, azok eredménye, hatása, illetve a kielégítendő igények szerint, valamint az ár-érték arányra és az előcsatlakozási források felhasználására tekintettel az elszámoltathatóságot biztosítja. Ezen felül a helyi értékelő kapacitás fejlesztésére is adnak támogatást, ami módot nyújt a kedvezményezettek azon képességének megerősítésére, hogy az előcsatlakozási segélyeket irányítsák és ellenőrizzék.

2009-ben Törökországban és Horvátországban az időközi értékelési mechanizmus részeként ágazati, tematikus és eseti értékeléseket végeztek. Ezek az értékelések főként az előcsatlakozási pénzügyi eszközre (Törökország), illetve a PHARE-ra és a CARDS-ra (Horvátország) terjedtek ki. 2009-ben az időközi értékelési mechanizmus helyébe program szinten egy új időközi értékelési eszköz lépett (országprogram időközi értékelés – CPiE), ami a három tagjelölt országban mind az IPA-ra, mind az IPA-t megelőző támogatásokra kiterjed. A CPiE jobban összpontosít a program szintű megközelítésekre, mint a korábbi ágazati szintű megközelítésre, de továbbra is a program irányítóinak irányítási eszközeként szolgál, mégpedig a döntéshozatalhoz szükséges inputok biztosításával. A CPiE-t olyan eszköznek tervezték, amely az IPA kedvezményezettek számára tárgyhoz tartozó és időszerű kapacitásfejlesztést biztosít, hogy segítsen nekik az IPA végrehajtási rendelet azon követelményének eleget tenni, miszerint a kedvezményezetteknek kell az IPA I. komponens szerinti időközi értékelésekért felelősséget vállalniuk, miután az igazgatást rájuk ruházták.

Horvátország esetében a CPiE[5] a jelentési időszak végére befejeződött. Törökország[6] és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság[7] vonatkozásában a CPiE 2010 során kerül befejezésre. A horvátországi CPiE felülvizsgált egy sor, a támogatások programozásával, igazgatásával, monitoringjával és értékelésével kapcsolatos horizontális kérdést, valamint elemezte a 2005. és 2006. évi PHARE, illetve a 2007. és 2008. évi IPA programok alapján finanszírozott kezdeményezések relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát, hatását és fenntarthatóságát. A legfontosabb ténymegállapítások, melyek számos kérdést illetően egyértelműen pozitívak voltak, más kérdéseket illetően pedig rámutattak a további fejlődés lehetőségeire, a következők voltak:

– Beavatkozás stratégiája : A beavatkozás stratégiájának értékelése jó összhangot mutatott ki a nemzeti programok és a többéves indikatív tervezési dokumentumok között, miközben a projektek szintjén még további fejlesztésre volt szükség, kiváltképpen a célkitűzések és a mutatók meghatározására tekintettel.

– A támogatások igazgatása : A programozási rendszer az idő előrehaladtával a javulás jeleit mutatta, de a projektjavaslatok szigorúbb, több tartalmi és kevesebb formális szemponton alapuló szűrését be lehetne vezetni. A projektvégrehajtás szintjén jelentős fejlődés történt a pályáztatási és szerződéskötési eljárások terén, valamint a projektek „végrehajthatósága” is a fejlődésre utaló jeleket mutatott.

– Monitoring: A monitoring rendszer meglehetősen zökkenőmentesen működött, de az ágazati monitoring albizottságok meglévő formációját (amit eredetileg a CARDS és a PHARE decentralizált támogatások monitoringjának biztosítása céljából 2006-ban hoztak létre) összhangba kellett hozni az IPA-támogatás prioritásaival, mivel ez utóbbi más struktúrával rendelkezett, mint a PHARE, és más prioritásokat követett. Ez a bizottságok között a munkateher egyensúlyának felbomlásához vezetett. Az ágazati monitoring albizottságok ülésein a magas rangú tisztviselők részvételének alacsony szintje is korlátozta azon képességüket, hogy eszközként szolgáljanak a döntéshozatal számára. A horvát kormányzat által készített monitoring jelentések tartalmát és minőségét is jelentősen javítani lehetne.

– Értékelés: Míg az ajánlások azon mennyisége, amelyet a címzettek az Európai Bizottság értékeléseiben szereplő ajánlásokból támogatnak, nagyon is kielégítő volt, az végrehajtásuk nyomon követési mechanizmusát tökéletesíteni kellett.

– A támogatások teljesítése: A projektek túlnyomó többsége nagymértékű relevanciát mutatott azáltal, hogy összhangban álltak a csatlakozás sokrétű igényeivel. A vívmányokkal kapcsolatos egyedi követelmények terén a hatékonyság és a hatások jövőbeli kilátásai általánosságban véve pozitívak voltak, de az adminisztratív kapacitással és a közigazgatással kapcsolatos területeken vegyes eredmények születtek. Az eredmények fenntarthatóságának jövőbeli kilátásai vegyesek voltak. A fő kérdés a kedvezményezett intézmények nem elegendő munkaerejére és különösen a személyzet megtartásának nehézségére vonatkozott, mivel sok intézmény azt tapasztalta, hogy a szakképzett, gyakran európai uniós támogatással képzett személyzet folyamatosan elvándorolt.

Kevésbé pozitív, hogy a „Horvátországban és a határokon túl”[8] végrehajtott közigazgatási reformról szóló, 2009-ben megjelent értékelés szerint nincs elegendő politikai elkötelezettség és felelősségvállalás, valamint gyenge a stratégiai megközelítés, ami aláásta a projekt szélesebb körű hatásait és fenntarthatóságát Horvátországban. A jelentés megállapításai szerint Horvátország határain túl nincs konkrét stratégia és módszer a politikai kritériumokkal kapcsolatos kérdések (köztük a közigazgatási reform) kezelésére, melynek következtében a tagjelölt országok számára nem volt egyértelmű, hogy milyen kötelezettségeik vannak e tekintetben.

Újabb értékelés is készült 2009-ben az IPA keretei között Törökországnak nyújtandó előcsatlakozási támogatás programozásának beavatkozási stratégiájáról[9]. Az értékelésben azt a következtetést vonták le, hogy az IPA programozás túlnyomórészt a projektek szintjére összpontosít. Miközben a projektek többsége releváns a csatlakozás szempontjából, az átfogó többéves programozás hiányzik. A hároméves többéves indikatív tervezési dokumentumok az első lépéseket jelentik egy stratégiai programozási keretrendszer létrehozásában – de még nem biztosítanak átfogó keretrendszert arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet a csatlakozásig időben minden csatlakozással összefüggő igényt teljesíteni és hogy hogyan lehet a hatékony projektkiválasztást, illetve -rangsorolást lehetővé tenni .

Az érintett kedvezményezettek 2009-ben figyelembe vették az értékelések megállapításait és ajánlásait, amit 2010-ben is folytattak. Saját részéről a Bizottság intenzívebbé tette rendszeres ellenőrzéseit, amelyek a kedvezményezettek által az értékelések megállapításainak megválaszolása céljából végrehajtott fellépések során elért előrelépést vizsgálták. A 2009. évi IPA konferencia ajánlásainak, valamint a Tanács 2009. decemberi IPA-ra vonatkozó következtetéseinek fényében a Bizottság lépéseket tett annak érdekében is, hogy számos olyan módszerrel javítsa tovább az IPA-támogatások beavatkozási logikáját, amelyek 2010-ben már folyamatban voltak. Ezek a következők:

- áttekintik a többéves indikatív tervezési dokumentumok szerkezetét és tartalmát, hogy stratégiaibb jellegű többéves programozási keretet alakítsanak ki, amely a pénzügyi támogatásokat egyértelműbben összekapcsolja a politikai prioritásokkal, hogy továbbra is támogassák az IPA kedvezményezettjeit a csatlakozási kritériumok teljesítésében, valamint hogy hatékonyabban lehessen kiválasztani és ütemezni a projekteket;

- a programozást ágazatspecifikusabb megközelítés fogja kiegészíteni, adott esetben olyan ágazati stratégiákkal, melyek célja a felelősségvállalás és a hatás további javítása;

- a jövőbeni projekteknek világosabb célkitűzései és mutatói lesznek, amelyek javítani fogják a fellépéseket;

- szükség esetén még egyértelműbb feltételeket fognak használni annak fokozottabb biztosítására, hogy a kedvezményezettek végrehajtsák az ahhoz szükséges kötelezettségvállalásaikat, hogy a pénzügyi támogatások eredményre vezessenek és hatásuk legyen;

- a nyomonkövetési rendszereket tovább javítják a kedvezményezett országok hatóságaival együtt, hogy még jobban az eredményekre koncentráljanak és növeljék a végrehajtás alatt álló projektek hatását;

- további fellépéseket tesznek majd a még végre nem hajtott ajánlások kezelése érdekében, hogy erősödjenek a decentralizált végrehajtás igazgatási és ellenőrzési rendszerei, amelyek aztán javítják majd a támogatások felügyeletét és ellenőrzését;

- további speciális ellenőrzések, értékelések és szoros nyomon követés biztosítja majd, hogy az előrelépés hatékonyan történik, és hogy szükség esetén további kiigazításokat eszközölnek a rendszeren.

A DONOROK TAGÁLLAMOKKAL FOLYTATOTT KOORDINÁCIÓJA ÉS BILATERÁLIS DONOROK

Amint az fentebb már említésre került, 2009 áprilisában Tiranában, illetve 2009 októberében Brüsszelben az előcsatlakozási támogatásokkal foglalkozó magas szintű konferenciát rendeztek, a donorok koordinációja és a bővítés tényleges támogatása témakörökben. Ezeken a konferenciákon a Bizottság és a tagállamok, nemzetközi pénzintézetekkel és nem európai uniós adományozókkal közösen megállapodtak arról, hogy a segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozat, az accrai cselekvési menetrend, valamint az Európai Uniónak a munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexe szellemével és elveivel összhangban fokozott koordinációt folytatnak a donorok között, illetve a pénzeszközöket hatékonyabb módon kezelik. Mivel a régiónak nyújtott segélyek jelentős része az Európai Unióból, illetve korlátozott számú bilaterális donortól származik, és sok más adományozó csak nagyon kis összegű finanszírozást nyújt egyetlen kedvezményezettnek, megállapodtak arról, hogy a donorok közötti komplementaritást, valamint munkamegosztást lényegesen növelni kell.

E konferenciák következtetései többek között arra ösztönözték az EU-t és az adományozókat, hogy teljes mértékben támogassák a donorkoordinációra vonatkozóan a kedvezményezettek felelősségvállalását, és hogy ágazati alapú megközelítés érdekében működjenek együtt, a következő célokkal: az IPA és más adományozói források esetében a hatékonyság és a hatás javításának elősegítése; a támogatások hatékonyságára és az együttműködés módjaira vonatkozó közös képzések szervezése; a támogatások hatékonyságának a saját irányítási célkitűzéseikben, illetve jelentéstételi rendszereikben való foglalása; valamint a támogatások alkalmazkodóképességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében egy ágazati alapú megközelítésen dolgozzanak. A kedvezményezetteket arra ösztönözték, hogy erősítsék meg a donorkoordinációs struktúrákat, gondoskodjanak a külső támogatások és a belső költségvetési források következetes felhasználásáról, valamint haladjanak tovább az IPA hatékony decentralizált igazgatásának biztosításához szükséges struktúrák létrehozásában és az ahhoz szükséges felelősségvállalás megteremtésében.

Általában véve 2009 folyamán megerősítették az IPA stratégiai dokumentumainak (mint például a többéves indikatív tervezési dokumentumok) és programozási dokumentumainak (mint például a projektjegyzékek és nemzeti programok) tárgyalását szolgáló konzultációs rendszereket, hogy azok magukban foglalják a tagállamokat, más donorokat, nemzetközi pénzintézetek helyi irodáit és egyes esetekben a civil társadalom képviselőit. E megbeszélések nagyrészt azért is gondoskodtak a koordinációról, a koherenciáról, valamint a komplementaritásról, hogy eszmét cserélhessenek a támogatások tervezéséről, programozásáról és végrehajtásáról. Sok esetben a kedvezményezett egyre jelentősebb vezető szerepet vállalt, például Albániában, ahol egy állami szervezeti egység volt felelős a donorkoordináción túl a nemzeti, ágazati és átfogó fejlesztési stratégiák koordinációjáért. Még további munkára van azonban szükség a kedvezményezettek támogatásában, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a donorkoordináció vezetésében. Ugyanilyen fontos annak szükségessége, hogy a donorkoordinációra való képességet úgy növeljék, hogy a támogatások hatékonyságában gyakorlatiasabb eredményeket és fejlődést érjenek el. A koordinációs megbeszélések levezetésében jobban kell törekedni arra, hogy azokon megállapodások szülessenek az eredmény-orientált programozást támogató, operatív és gyakorlatias lépésekről, a munkamegosztásra vonatkozó döntések végrehajtásáról, valamint a kedvezményezetteknek az ágazatai stratégiák kidolgozását szolgáló támogatásáról és az ágazati megközelítés építő elemeinek létrehozásáról.

Koszovóban előre haladás történt a segélyirányítási platform fejlesztésében, amely megkönnyíti a folyamatban lévő és tervezett projektekre vonatkozó információknak az adományozók közösségében történő megosztását. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság kormánya és Szerbia kormánya a donorok által finanszírozott projektekről adatokat is egyeztetett. Albánia és Bosznia-Hercegovina donorokat feltérképező jelentéseket készített. A donorokat feltérképező jelentések különösen hasznosak, mivel 2009 során az adományozói környezet a Nyugat-Balkán és Törökország vonatkozásában a változás jeleit kezdte mutatni. A pénzügyi válság miatt az otthon tapasztalt feszültségek a donorok jelenlétében változásokat idéztek elő. Egyes európai uniós tagállamok bejelentették, hogy a kétoldalú programok visszafogását vagy a kivonulást tervezik, kiváltképpen a tagjelölt országokból. Miközben volt információ-megosztás az adományozói forrásokról és a donorok középtávú jelenlétéről, a kedvezményezetteknek a középtávú kiadási kereteik megtervezésében és a donoroknak a koherensebb programok tervezésére irányuló segítésében további erőfeszítésekre van szükség. Az Európai Uniónak a munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexe teljesítéséhez, valamint az ágazati megközelítések támogatásához fontos valamennyi donor (beleértve egyes esetekben Kínát és Oroszországot is) középtávú tervének egyértelmű értékelése. A régióban Kína és Oroszország néhány jelentős beruházást és kedvezményes kölcsönt kezdeményezett például az energia- és a közlekedési ágazat támogatására. Ezeket a beruházásokat figyelembe kell venni a nemzetközi pénzintézetek, különösen az EBB és az EBRD beruházásai mellett.

A munkamegosztás témakörében Albániában, illetve az ágazati vagy program alapú megközelítések vonatkozásában Macedónia Volt Jugoszlávia Köztársaságban történt néhány említésre méltó előrelépés. Mindkét ország kiválasztásra került a „Munkamegosztás” elnevezésű gyorsított kezdeményezés végrehajtására, ami az Európai Uniónak a fejlesztési politika keretében zajló munkamegosztásra és komplementaritásra vonatkozó magatartási kódexének végrehajtását hivatott ösztönözni. A segélyek hatékonyságára vonatkozó európai uniós működési keret (2009. november) célja az volt, hogy jobb fejlesztési eredményeket érjen el a terepen történő hatékonyabb együttműködés, kevesebb átfedés és alacsonyabb tranzakciós költségek segítségével. Az albán kormányzat stratégiai és donorkoordinációs szervezeti egysége irányította a „Munkamegosztás” elnevezésű gyorsított kezdeményezést, amely Albánia nemzeti harmonizációs cselekvési tervének részét képezi, és amely más meglévő koordinációs rendszerek értékét növeli. 2009 során közös elemzést végeztek annak érdekében, hogy megállapodjanak a vezető adományozók szerepének és feladatainak közös meghatározásában, valamint, hogy hozzálássanak az egyedi ágazatokban a vezető donorok kijelölésének feladatához.

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság a Világbank és az EU erőteljes támogatásával terveket és módszertant dolgozott ki a program alapú megközelítéshez, illetve Szerbiában kezdő ágazati munkacsoportok is elkezdték bizonyítani, hogy a hatékony koordináció eredményekre vezet.

A fejlesztés-hatékonysági elvek végrehajtására képes donorkoordinációs struktúrák hatékonysági és eredményességi előnyeit azonban jobban nyomon kellene követniük a kedvezményezetteknek és a donoroknak egyaránt. Valamennyi donornak további erőfeszítéseket kell tennie az átfedések és a tranzakciós költségek csökkentése érdekében. Ezt a célt szolgálhatják például közös elemző munkák; a kedvezményezettek monitoring és értékelési rendszereinek fejlesztése, illetve közös használata; az ágazati szakpolitikák fejlesztésére, illetve ágazati stratégiák végrehajtására tökéletesített kedvezményezetti kapacitások.

KOORDINÁCIÓ A NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEKKEL

A Bizottság elkötelezett az azon európai és nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való szorosabb koordináció mellett, amelyek a Nyugat-Balkán modernizálását és társadalmi-gazdasági szempontból történő fejlesztését támogatják. Törekszik a nemzetközi pénzintézetekkel való szorosabb koordinációra mind szakpolitikai/intézményi szinten, mind a finanszírozás szintjén.

A nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsadó csoportja a Bizottság, a Világbank Csoport (IBRD/IFC), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EBB), az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB), a Regionális Együttműködési Tanács (RET), az Északi Beruházási Bank (Nordic Investment Bank), az Északi Környezetvédelmi Finanszírozási Társaság, valamint a Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank képviselőiből áll. A nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsadó csoportja 2009 januárjában plenáris ülést tartott, hogy a pénzügyi és gazdasági válság tükrében a Nyugat-Balkán és Törökország vonatkozásában korrekciós intézkedésekről tárgyaljon. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsadó csoportjának továbbra is szorosan együtt kell működnie a régió gazdasági és pénzügyi helyzetének monitoringjában, valamint koordinálnia kell a válságra való megfelelő reagálást.

2009-ben a Bizottság szorosan együttműködött az Európai Központi Bankkal (EKB) és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, hogy a 2009. évi IPA keretein belül finanszírozásra kerülő 160 millió EUR-s válságkezelési csomagot hozzon létre. A csomagban az európai uniós támogatásokat nemzetközi pénzügyi szervezetek kölcsöneivel kombinálták, hogy felgyorsítsák a nagyon szükséges önkormányzati infrastrukturális és energiatakarékossági beruházások végrehajtását.

Felismerték a kedvezményezetti, illetve az ágazati szinten történő ellenőrzés szükségességét. A Bizottság az Európai Központi Bankkal történő közös irányítással egy nagyobb csomag részeként létrehozott egy regionális projektet, amely célja a pénzügyi válságra való reagálás. Támogatást hoztak létre a regionális bankágazat (mikro- és makroprudenciális) felügyeletére, hogy a Nyugat-Balkán és Törökország nemzeti központi bankjai, illetve az eurorendszer 14 nemzeti központi bankja között az együttműködést, valamint a kapacitásaikat megerősítsék. Ez a projekt két évig olyan jelentős nemzetközi pénzügyi szereplők hozzájárulásait fogja koordinálni, mint a Bázeli Bankfelügyelők Bizottsága, a Ljubljanai Pénzügyi Kiválósági Központ, a Közös Bécsi Intézet, a Nemzetközi Valutaalap, valamint a Világbank. 2009-től a nemzetközi pénzügyi szervezetek tanácsadó csoportja titkárságának szerepét a Bizottság vette át, miután az Európai Bizottság és a Világbank közös brüsszeli irodája bezárt.

A Bizottság az OECD Délkelet-európai beruházási egyezményével is együttműködött, olyan intézkedések érdekében, amelyek a válságkezelő csomag keretein belül 2009 őszétől növelték a gazdaságok versenyképességét.

2009 decemberében a Bizottság, az EBB, az EBRD és a CEB létrehozta a Nyugat-Balkán Beruházási Keretet , hogy a régióban a társadalmi-gazdasági fejlődést elősegítő beruházások finanszírozásában az együttműködést és a harmonizációt tovább erősítsék. A Nyugat-Balkán Beruházási Keret két eszközt foglal magában: a közös hitellehetőséget (JLF) és a közös támogatási lehetőséget (JGF). A közös hitellehetőség az elsőbbséget élvező beruházások számára közös mederbe vezeti az EBRD-től és az EBB-től (indikatívan összesen 1 milliárd EUR-t kitevő), valamint a CEB-től és az Európai Nyugat-Balkán Közös Alaphoz (EWBJF) hozzájáruló tagállamok más kétoldalú pénzintézeteitől származó közös hiteleit. A közös támogatási lehetőség az EU-tól (IPA költségvetés), a részt vevő partner nemzetközi pénzügyi szervezetektől (CEB, EBB, EBRD), valamint az Európai Nyugat-Balkán Közös Alaptól származó támogatási alapokat gyűjti össze, amihez a tagállamok és más potenciális adományozók hozzájárulhatnak.

Példák a fokozott együttműködésre: a nemzetközi pénzügyi szervezetek projekt előkészítő folyamatainak nagyobb nyilvánossága; közös erőfeszítések a nemzetközi pénzügyi szervezetek beruházási prioritásainak az európai uniós csatlakozási prioritásokkal való ágazatonkénti harmonizálására; az IPA kedvezményezettek jobb képviselete a projektkiválasztási eljárásban; az előkészületek és a végrehajtás karcsúsítása a nemzetközi pénzügyi szervezetek támogatását igénylő projektekre összpontosítva, valamint a tagállamok kétoldalú segélyek segítségével történő részvétele.

Jelentős erőfeszítések történtek 2009-ben a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel folytatott együttműködés három elemének végrehajtása terén, melyek a következők: magánszektor fejlesztése és mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), energiahatékonyság és infrastruktúra.

– I. elem – A magánszektor fejlesztése : a kínálati oldalon a mikro- és kisvállalkozások finanszírozáshoz jutását ösztönző európai uniós támogatásokat főként a Délkelet-Európáért Európai Alapon (EFSE) keresztül folyósítják, amely a régió korábbi mikrohitel-rendszereit egyetlen eszközben konszolidálta. A Délkelet-Európáért Európai Alap a hosszú távú fenntarthatóságról és a források bevonásáról gondoskodik azáltal, hogy olyan kockázati fedezetet kínál, amely a magántőke mikrohitelezésen keresztül történő beruházására ösztönöz. Az EFSE-t sikeresen megvalósították. 2009 decemberére a Bizottság részesedése az Európai Beruházási Alapon (EBA) keresztül az EFSE-ben 96,4 millió EUR-t tett ki és a portfólió összértékét 579 millió EUR-ra emelték. A fennmaradó alhitel portfólió 450 millió EUR volt, és 115 600 alhitelesre terjedt ki. Az összes kifizetés az EFSE létrehozása óta elérte – 1,1 milliárd EUR értékben – a 216 000 hitelt.

– II. elem – Az energiahatékonyság : ennek a területnek a célja a kkv-knál, a lakásoknál és a közszektorokban az energiahatékonyság és a megújuló energia terén történő beruházások előmozdítása – nemzeti programok által támogatott intézkedésekre, köztük az energiahatékonysággal és az energia-megtakarításokban rejlő potenciállal kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv[10], továbbá az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv[11] (ideértve a megújuló energiát is) tekintetében a jogszabályok végrehajtására hagyatkozva. Az energiahatékonysági beruházások előmozdítása megfelel az Európai Bizottság energiahatékonyságról szóló zöld könyvében[12] szereplő ajánlásnak, amely arra ösztönzi a nemzetközi pénzügyi szervezeteket, hogy hosszú távú finanszírozást biztosítsanak az energiahatékonysági beruházások számára. Az építőipari- és iparágazatban a pénzügyi közvetítőknek és végső kölcsönvevőknek a jelentősebb energia-megtakarításokra és CO2-kibocsátás csökkentésre lehetőséget kínálva az energiahatékonysági pénzügyi mechanizmus keretein belül nyújtottak további támogatásokat. Továbbá, az Európai Bizottság a 2009. évi válságkezelő csomag részeként megkezdte részvételét a Délkelet-Európai Energiahatékonysági Alapban, amely az EBB és a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) által kezdeményezett, nemzetközi pénzügyi szervezeteket, donorokat, és magánbefektetőket bevonó köz- és magánszféra közötti partnerség. Az Alap az üzleti vállalkozásokat, energiaszolgáltató vállalatokat, háztartásokat, önkormányzatokat és más közintézményeket segíti energiahatékonysági és megújuló energia beruházásokkal célzott pénzügyi támogatások és technikai segítségnyújtás formájában. A mechanizmussal 2009-ben az energiahatékonyság és a megújuló energiák terén a befektetési portfóliójuk kialakításával Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában két helyi bankot támogattak. Ezekre a projektekre a végső kölcsönvevőknek beruházási ösztönzőként, illetve a részt vevő bankok számára adminisztrációs költségek elszámolására 4,6 millió EUR

európai uniós támogatással kombinálva összesen 20 millió EUR EBRD-finanszírozást folyósítottak.

– III. elem – Az infrastrukturális beruházások előmozdítása : a közlekedési, az energetikai, a környezetvédelmi és a szociális ágazatban a megfelelő infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások létfontosságúak a térség fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéséhez és stabilitásához. Az infrastruktúra fejlesztését akadályozó legfőbb tényezők közül néhány: pénzügyi források elégtelen felhasználása; a kedvezményezettek tapasztalatának hiánya a nemzetközi pénzügyi szervezetek és más donorok finanszírozását igénybe vevő projektek előkészítésében; illetve a projektek bankképességét akadályozó finanszírozási hiányosságok. Ebbe az elembe egy több ágazatra kiterjedő és több kedvezményezettre irányuló infrastrukturális projekteszköz (IPF) létrehozása is beletartozik. Az infrastrukturális projekteszköz a nemzetközi pénzintézetek és/vagy más adományozók által finanszírozott infrastrukturális beruházási projektek kidolgozásában és végrehajtásában nemzeti, regionális és önkormányzati szinten támogatja az intézményeket. A rendszer célja a pénzeszközök összegyűjtése, hogy a projektek végrehajtását lehetővé tegyék. Az infrastrukturális projekteszközzel szakértői technikai segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújtanak olyan projektek megvalósítására, mint például az elő-megvalósíthatósági tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, előzetes és részletes tervezés, támogatás a pályáztatási eljárásokhoz, végrehajtási munkálatokhoz, stb. Az infrastrukturális projekteszközzel olyan önkormányzati infrastrukturális beruházásokat is társfinanszíroznak, amelyek készen állnak a nemzetközi pénzügyi szervezetek általi végrehajtásra. 2009 decemberében az infrastrukturális projekteszközt a Nyugat-balkáni Befektetési Keretrendszer részévé tették. A jelentési időszak végére 65 projektet támogattak e mechanizmus segítségével, amely támogatás volumene 123 millió EUR, illetve a teljes becsült beruházási érték 1 milliárd EUR volt. Albániában például 12 millió EUR értékű kölcsön 4,7 millió EUR értékű európai uniós támogatással egészült ki, amely a nemzeti hozzájáruláshoz és más bilaterális forrásokból származó támogatásokhoz hozzáadva lehetővé tette a beruházást egy 21,7 millió EUR értékű vízvezeték és víztisztító-rendszerbe.

[pic]

[1] Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Háttérdokumentum a Bizottság jelentéséhez a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – 2009. évi jelentés az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) végrehajtásáról.

[2] A Bizottság 2009 októberében javasolta az 1085/2006/EK IPA-rendelet módosítását azzal a céllal, hogy Izlandot is felvegyék az IPA kedvezményezettjei közé (a javaslatot 2010-ben hagyta jóvá a 2010. június 16-i 540/2010/EU rendelet).

[3] Lásd: http://ec.europa.eu/enlargement/press_corner/key-documents/reports_oct_2009_en.htm

[4] COM(2009)543 végleges, 2009. október 14.

[5] 2009-es országprogram időközi értékelés a Horvátországnak nyújtott előcsatlakozási támogatásról; IPA/2009/215-223. számú szerződés.

[6] 2009-es országprogram időközi értékelés a Törökországnak nyújtott európai uniós előcsatlakozási támogatásról; IPA/2009/218-310. számú szerződés.

[7] 2009-es országprogram időközi értékelés a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak nyújtott európai uniós előcsatlakozási támogatásról; IPA/2009/224-311. számú szerződés.

[8] “Supporting Public Administration Reform in Croatia and beyond” (A közigazgatási reform támogatása Horvátországban és a határokon túl), R/ZZ/ PAR/0811 sz. tematikus jelentés.

[9] Az Európai Bizottság tagjelölt országoknak nyújtandó pénzügyi támogatások beavatkozási stratégiájáról szóló eseti értékelése, valamint kulcsfontosságú tanulságok a 2010–2012 időszak többéves indikatív tervezési dokumentumainak felülvizsgálatához – esettanulmány – Törökország. Tematikus jelentés, amely része a horvátországi és törökországi európai uniós előcsatlakozási programokra, valamint a központi iroda tevékenységeire vonatkozó időközi értékelésnek, PHARE/2007/142-454. számú szerződés.

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 16-i 2002/91/EK irányelve.

[11] Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/32/EK irányelve.

[12] COM(2005) 265 végleges, 2005. június 22.