18.12.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 347/62

---

460. PLENÁRIS ÜLÉS, 2010. FEBRUÁR 17 ÉS 18.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról

COM(2009) 267 végleges – 2009/0076 (COD)

(2010/C 347/09)

Előadó: Jean-Marie BIOT

2009. július 17-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 95. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a biocid termékek forgalomba hozataláról és felhasználásáról

COM(2009) 267 végleges – 2009/0076 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2010. február 1-jén elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. február 17–18-án tartott, 460. plenáris ülésén (a 2010. február 17-i ülésnapon) 180 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja a jelenlegi irányelv felváltását egy rendelettel, amely közvetlenül alkalmazandó a tagállamok joganyagában, és így lehetővé teszi a biocid termékek forgalomba hozatalának harmonizációját.

1.2   Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság lépéseket tesz a biocidokra vonatkozó közösségi joganyagnak a vegyi anyagokról szóló (REACH) rendelettel való összehangolására, és úgy véli, hogy alapvető fontosságú a benyújtandó adatok – a 88/379/EGK irányelvvel és a REACH rendelet 14. cikke (2) bekezdésével összhangban történő – egységesítésének beépítése az új rendeletbe.

1.3   Az EGSZB kedvezően fogadja a rokon összetételű termékcsoportokra vonatkozó változásokat, amelyek megkönnyítik a biocid termékek egy csoportján belüli eltérő összetételek kifejlesztését és forgalomba hozatalát. Pontosításokra van azonban szükség, hogy tisztázni lehessen az összetétel rugalmasságának kiterjedését, mind a biocid anyagok, mind az ezek részét képező inert anyagok esetében.

1.4   Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökségnek (ECHA) az Európai Bizottság csak koordináló szerepet szánt. Utóbbi meghatározóbb szerepet is játszhatna, és így hatékonyabbá tehetné a biocid termékek mind közösségi, mind tagállami szintű engedélyezési eljárását. Az ECHA feladatkörének a biocid termékekre vonatkozó kibővítésével összefüggésben az EGSZB aggodalommal figyeli, hogy időben az ügynökség rendelkezésére bocsátják-e a feladatai megfelelő teljesítéséhez szükséges eszközöket.

1.5   Az EGSZB az egyenként történő kockázatértékelés elvének fenntartását javasolja azokra a hatóanyagokra vonatkozó engedélyezés esetében, amelyek a javaslat „A biocid termékekben felhasználható hatóanyagok és a vonatkozó követelmények jegyzékét” tartalmazó I. mellékletének részét képezik. Az EGSZB úgy véli, hogy az önkényes megkülönböztetés esete áll fenn az állati és emberi élelmezéssel kapcsolatos bizonyos fertőtlenítőszerek esetében, amelyekre nem vonatkoznak az 5. cikk (c) pontjában megfogalmazott feltételek.

Az EGSZB üdvözli, hogy a javaslat az adatok kötelező megosztását tervezi, különösképpen az állatokon végzett kutatások nyomán születő adatok esetében.

1.6.1   Egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely kimondja, hogy minden kezelt árucikket és anyagot csak engedélyezett biocid termékekkel kezelhetnek. Ez egy Unión belüli igazságos és kötelező intézkedés.

Az EGSZB támogatja ennek az intézkedésnek a harmadik országokból származó anyagokra és árucikkekre való kiterjesztését, az egyenlő piaci feltételek biztosításának érdekében.

1.7.1   Az EGSZB hangsúlyozza a kezelt anyagok és árucikkek címkézésének szükségességét, a felhasználók megfelelő és hatékony tájékoztatásának biztosítása érdekében. Felkéri azonban az Európai Bizottságot e kérdés alaposabb megvizsgálására, hogy a teljes körű tájékoztatást tartalmazó címkék használatát csak a fogyasztó számára hasznosnak bizonyuló esetekre korlátozzák. Az EGSZB a tájékoztatás két szintjére tesz javaslatot. Az első szintnek a felhasználás és a fogyasztó védelme szempontjából alapvető információkat kell nyújtania. A másodiknak valamennyi ismert információt tartalmaznia kell, és hozzáférhetőnek kell lennie abban az esetben, ha a fogyasztó a szakmai szereplőkhöz (toxikológiai központ, orvosok stb.) fordul. Ezeket az információkat adatbázisok és internetes honlapok révén lehetne hozzáférhetővé tenni.

1.8   Az EGSZB támogatja a díjfizetési rendszerek harmonizációját, mind a tagállamok, mind pedig az ügynökség vonatkozásában. Ellenzi azonban az éves díjak indokolás nélküli alkalmazását.

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló új rendelet mintájára az EGSZB úgy véli, hogy az áruk szabad mozgásának keretén belül a párhuzamos forgalmazás eljárásait a hasonló, a hatóanyagok és részösszetevők azonos forrásaira alapozott termékekre kellene korlátozni.

1.9.1   Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri a „potyautas” jelenséget, és kívánatosnak tartja a 83. cikk részletesebb megfogalmazását.

1.10   Az EGSZB nyilatkozatot vár az Európai Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy milyen módon kívánja támogatni a tagállamokat a piacon lévő biocid termékek ellenőrzésének hatékony végrehajtása területén.

1.11   A peszticidek fenntartható használatáról szóló keretirányelvhez (1) hasonlóan, valamint a biocid termékek fenntartható használatának keretén belül az EGSZB javasolja az Európai Bizottságnak, hogy gondoskodjon a jövőben e termékek ésszerűbb használatának lehetőségéről.

2.   Bevezetés

2.1   A biocid termékek fogalma a következőket takarja: a hatóanyagok és egy vagy több hatóanyagot tartalmazó keverékek a felhasználóhoz jutó kiszerelésben, amelyek célja, hogy károsító szervezeteket kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanná tegyen, tevékenységében akadályozzon vagy arra más módon korlátozó hatást gyakoroljon. Minden olyan anyag, keverék vagy eszköz, melyet hatóanyag előállítása céljából hoztak forgalomba, biocid terméknek tekintendő (2).

2.2   A megfelelően alkalmazott biocid termékek a civilizált társadalom mindennapjainak részét képezik. Megelőzik a betegségek terjedését, és elősegítik a magas szintű higiéniát a nagy népsűrűségű környezetben. A mindennapi élet valamennyi területét érinti a biocid termékek használata. E termékek némelyike természetéből fakadóan veszélyes, fenntartható módon védve egyúttal az emberi és állati egészséget és higiéniát, valamint a környezetet.

2.3   A jelenleg hatályos 98/8/EK irányelv (3) harmonizált szabályozási keretet hoz létre a kis kockázattal járó biocid termékek és alapanyagok engedélyezése és forgalomba hozatala tekintetében.

2.4   Ehhez kapcsolódóan az EGSZB egy véleményt (4) tett közzé, egyetértve az irányelvjavaslattal a tekintetben, hogy védeni kívánja az ember és az állatok egészségét, valamint a környezetet.

2.5   A 98/8/EK irányelv előírja, hogy hatálybalépését követően hét évvel az Európai Bizottságnak jelentést kell készítenie, és azt meg kell küldenie a Tanácsnak. A jelentésnek ki kell térnie az irányelv végrehajtására és az egyszerűsített eljárások működésére (rokon összetételű termékcsoport, kis kockázattal járó biocid termékek és alapanyagok).

2.6   A hatásvizsgálatot az érdekelt felek különböző konzultációi előzték meg, valamint egy általános internetes konzultáció.

2.7   Számos tanulmány is alátámasztotta a javaslatot, különösképpen a 98/8/EK irányelv felülvizsgálatának hatásairól szóló értékelő tanulmány, mely a különböző szakpolitikai lehetőségek gazdasági, szociális és környezeti hatásait vizsgálta. E tanulmány következtetéseit közvetlenül beépítették a hatásvizsgálatba.

2.8   Az Európai Bizottság által javasolt rendelet célja a fent említett irányelv felváltása.

3.   A javaslat tartalma

3.1   A 98/8/EK irányelvet felváltó jelenlegi javaslat a biocid termékek Közösségen belüli szabad áramlását kívánja megkönnyíteni. Célja a szabályozási keret végrehajtásának első nyolc éve alatt feltárt hiányosságok kezelése, a rendszer néhány elemének fejlesztése és naprakésszé tétele, továbbá az előre látható jövőbeli problémák elkerülése. A javaslat megőrzi a 98/8/EK irányelv szerkezetét.

3.2   A biocid termékeknek a tagállamokban történő engedélyezésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése könnyítést jelenthetne a gazdasági szereplők kiadásai és adminisztratív terhei szempontjából, anélkül, hogy csökkenne a biztonság szintje.

3.3   A javaslat koherens kíván maradni az Unió egyéb politikáival és célkitűzéseivel. Figyelembe veszi:

—	a vegyi anyagokról szóló legújabb uniós jogszabályokat, (5)

—	a 1272/2008/EK rendeletet (6),

—	a tárgyra vonatkozó horizontális szabályozást,

—	a tagállamok számára meghatározott általános szabályokat és kötelezettségeket,

—	az átmeneti időszakot.

3.4   A javaslat célja a következő:

—	az adatvédelmi szabályok egyszerűsítése,

—	a gerinces állatokon végzett vizsgálatok  (7) megismétlésének elkerülése a kötelező adatmegosztás segítségével,

—	a tagállamok által használt és a közösségi szintű díjfizetési rendszerek összehangolásának megerősítése,

—	a párhuzamos forgalmazásra vonatkozó szabályok felállítása,

—	a biocid termékekkel kezelt árucikkek vagy anyagok figyelembevétele.

3.5   A javaslat különböző cikkei ösztönzik a kutatást és az innovációt.

4.   Általános megjegyzések

4.1   Új jogszabályjavaslat

4.1.1   A biocid termékekről szóló 98/8/EK irányelv helyébe egy rendelet lép majd.

4.1.2   A rendeletjavaslat követi a biocid termékekről szóló irányelv által felvázolt logikát. Hatásvizsgálat előzte meg, amely a jogszabály hatályára, a termékengedélyezésre, az adatmegosztásra, az adatszolgáltatási követelményekre és a tagállamok által felszámolt díjakra összpontosít.

4.1.3   Az Európai Bizottság lépéseket tett a biocid termékekről szóló uniós joganyagnak a vegyi anyagokról szóló rendelettel (REACH) való összehangolására.

4.2   Engedélyezési szabályok

4.2.1   A közösségi engedélyezés fogalmának bevezetése, az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) mint szabályozási központtal, olyan elem, amely elvileg a harmonizált végrehajtást ösztönzi valamennyi tagállamban. Az Európai Bizottság fenntartja, hogy ez a rendszer a leghatékonyabb és a legmegfelelőbb a termékek elérhetőségének javítása és az innováció ösztönzőinek kidolgozása érdekében, egyúttal pedig az emberek egészsége és a környezet védelmének fokozása vonatkozásában. A biocid termékek piacának mind a gyártók (kevés globalizált vállalat, sok kkv), mind a termékek és alkalmazások szintjén megnyilvánuló töredezettsége ugyanakkor relativizálja e nézőpontot. Az ágazat számos vállalata csak korlátozott számú országban aktív, így helyi engedélyt kér. Akkor igénylik a kölcsönös elismerést, ha tevékenységüket mást tagállamokra is kiterjesztik.

4.2.2   Fennáll annak a kockázata, hogy a kis kockázattal járó biocid termékek és az új anyagok közösségi engedélyezésére vonatkozó új európai bizottsági megközelítés csak elenyésző hatással fog járni, mivel a biocid termékek anyagainak csak egy töredékét érintené, következésképpen pedig az adminisztráció csak kismértékű egyszerűsödését jelentené mind a vállalatok, mind pedig a hatóságok számára. Nem ösztönözné tehát a vállalatokat a nagyobb innovációra.

4.2.3   Maga a kis kockázattal járó biocid termékek fogalma is a rendeletjavaslat szövegének eltérő helyein, szétszórtan található meg. Kívánatos lenne a kis kockázattal járó biocid termékek pontosabb meghatározása.

4.3   Benyújtandó adatok

4.3.1   A kis kockázattal járó termékek meghatározására szolgáló bizonyos kritériumok túlságosan korlátozónak bizonyulhatnak. Mielőtt beépítenék a rendelet végső változatába, hatásukat tekintve értékelni kellene ezeket a kritériumokat. A tanulmánynak a kockázatokon kell alapulnia, a termékek természetéből fakadó veszélyek mellett a kitettséget is figyelembe véve. Ez az intézkedés ösztönzőleg hatna a biztonságosabb termékek innovációjára, a meglévő anyagok felhasználására alapozva. Következésképpen az e kritériumoknak megfelelő termékeknek a „kis kockázattal járó termékekhez” hasonló elbánásban kellene részesülniük. E termékek „kis kockázattal járó termékekként” való terjesztésének tilalma kontraproduktív lenne.

4.3.2   Az Európai Bizottság javaslata, amely szerint a kis kockázattal járó termékek ne kerüljenek be az I. mellékletbe, ösztönzőleg hat a fejlesztésre és a marketingre. Mindemellett tisztázni és elemezni kellene néhány pontot, különösképpen az aktív anyagokra vonatkozó adatokra, valamint ezek benyújtásának formátumára vonatkozóan van szükség egyértelmű útmutatásra.

4.3.3   Az adatszolgáltatási követelmények módosításának IV. mellékletben szereplő általános szabályai általában véve pozitívan értékelendők. Útmutatást nyújtanak az elvégzendő vizsgálatok felosztására vonatkozóan.

4.3.4   A hatóanyagokra vonatkozó adatszolgáltatási követelmények két szintre felosztva a javaslat II. mellékletében szerepelnek, ezek közül az első szint adatai alkotják az alapadatokat. A hatóanyagok jellegétől és tervezett rendeltetésétől függően (különösen, ha az egészség- vagy környezetkárosítás veszélye áll fenn) a második szinten is szükségessé válhat az adatok szolgáltatása.

4.3.5   Bizonyos toxikológiai vizsgálatok már nem szükségesek az első szinten, de azok lehetnek a másodikon. Mivel értékelésük alapján a tagállamok határozzák meg a megkövetelt adatok körét, fennáll a veszélye annak, hogy a tudományos szempontból megalapozottakon túlmenően is kérnek adatokat.

4.3.6   A versennyel összefüggő okokból az aktív anyagok alternatív forrásairól szóló adatszolgáltatás nem csökkenthető mindaddig, ameddig ezek az I. melléklet részét képezik és nem járt még le a védelmük.

4.3.7   Az engedélykérelemhez kapcsolódó adatszolgáltatási követelményekről szóló 18. cikkben, valamint a javaslat III. mellékletében szerepelő, a biocid termékekre vonatkozó adatok magas szintje a jelenlegi irányelvhez képest nem változott. Nem léteznek több szintre felosztott tesztek, a követelményeket pedig nem csökkentették a szigorúan szükséges szintre. Ezért a gyártók a különleges felhasználásra szánt innovatív termékeket kifejlesztésekor nehézségekbe fognak ütközni.

4.4   Adatmegosztás

4.4.1   Annak érdekében, hogy a jelenlegi irányelv keretében rávilágítsanak a termékek biztonságosságára, adatmegosztási kötelezettség áll fenn az állatokon végzett kísérletek tekintetében, valamint tisztességes költségmegosztás az adatok kidolgozására és használatára vonatkozóan.

4.4.2   Habár az adatmegosztásnak ez az elképzelése összhangban áll a REACH rendelettel, az adatvédelem és a védelmi időszak tekintetében ez nem mondható el magáról a javaslatról.

4.5   Egyszerűsítési eljárások

4.5.1   Pozitív változások várhatók a rokon összetételű termékcsoportok esetén, amelyek nyomán egyszerűbbé válik a biocid termékek egy adott csoportján belüli különféle összetételek kifejlesztése. Pontosításokra van azonban szükség, hogy tisztázni lehessen az összetétel rugalmasságának kiterjedését, mind a biocid anyagok, mind az ezek részét képező inert anyagok esetében.

4.6   Az ECHA szerepe

4.6.1   Az ECHA csak koordináló és érvényesítő szerepet játszik majd a kis kockázattal járó biocid termékek és az új anyagok közösségi engedélyezése terén.

4.6.2   Az EGSZB úgy véli, hogy az ECHA a hasonló alkalmazásokat csoportosító „válogatóközpont” szerepét is felvállalhatná. Ezt követően egyetlen hatóság végezhetné el ezek értékelését, akkor is, ha az ügyiratot több tagállamnak is megküldték.

4.7   Párhuzamos forgalmazás – adatvédelem

4.7.1   A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló új rendelet mintájára az EGSZB úgy véli, hogy az áruk szabad mozgásának keretén belül a párhuzamos forgalmazás eljárásait a hasonló, a hatóanyagok és részösszetevők azonos forrásaira alapozott termékekre kellene korlátozni.

4.7.2   A párhuzamos forgalmazás keretén belül meg kell erősíteni a megkövetelt adatok védelmét, legalább az I. mellékletbe beépítendő biocid anyagok esetében.

4.7.3   A „potyautas” jelenség elkerülésének érdekében az ipar az I. mellékletbe foglalt aktív anyagok és a vállalat közötti kapcsolatnak a tulajdon és az adatvédelem feltételeként való beépítését kérte. A biocid termékek iparága üdvözli, hogy az Európai Bizottság elismeri e jelenséget. Részletesebben ki kellene dolgozni a 83. cikket annak érdekében, hogy e jelenséggel szemben hatékonyabban fel lehessen lépni.

4.8   Kezelt anyagok és árucikkek

4.8.1   A javaslat kimondja, hogy minden kezelt árucikket és anyagot csak az e célból legalább egy tagállamban engedélyezett biocid termékekkel lehet kezelni. Ugyancsak kiáll ennek az intézkedésnek a harmadik országokból származó anyagokra és árucikkekre való kiterjesztése mellett is, annak érdekében, hogy mindenki számára méltányos és tisztességes piacot biztosítson.

4.8.2   Az EGSZB hangsúlyozza a kezelt anyagok és árucikkek címkézésének szükségességét, a felhasználók megfelelő és hatékony tájékoztatásának biztosítása érdekében. Felkéri az Európai Bizottságot e kérdés alaposabb megvizsgálására, hogy a teljes körű tájékoztatást tartalmazó címkék használatát csak a fogyasztó számára hasznosnak bizonyuló esetekre korlátozzák. Az EGSZB a tájékoztatás két szintjére tesz javaslatot. Az első szintnek a felhasználás és a fogyasztó védelme szempontjából alapvető információkat kell nyújtania. A másodiknak valamennyi ismert információt tartalmaznia kell, és hozzáférhetőnek kell lennie abban az esetben, ha a fogyasztó a szakmai szereplőkhöz fordul. Ezeket az információkat adatbázisok és internetes honlapok révén lehetne hozzáférhetővé tenni.

4.9   Határidők és végrehajtás

4.9.1   Az irányelvben ismertetett értékelések határidejének be nem tartása nagy aggodalomra ad okot. Az irányelv mini-felülvizsgálata során meghosszabbították ezeket a határidőket, de úgy tűnik, keveset tettek a nem felülvizsgált és potenciálisan akár káros hatással is járó anyagok piacról való visszavonása érdekében. A meghatározások és határidők egységes alkalmazásának lehetővé kell tennie a tagállamok közötti eljárás jobb működését.

4.9.2   Az uniós joganyag nem egységes és nem hatékony tagállami végrehajtása veszélyezteti a közösségi joganyagot.

4.10   Díjfizetési eljárások

4.10.1   Az Európai Bizottság mind a tagállamok, mind az ECHA esetében a díjfizetési rendszerek harmonizációját javasolja. A felhasználók nagy eltérésekkel szembesülnek a különböző tagállamokban az értékelési díjak vonatkozásában. Gyakran előfordul, hogy a kért és a valóságosan felhasznált források között semmilyen összefüggés sincs.

4.10.2   A díjaknak átláthatóbbnak kellene lenniük, meghatározva az értékeléshez vezető különböző szakaszokat és eljárásokat. Ésszerű módon kell viszonyulniuk a munkamennyiséghez, és csak szükség esetén követelhetők meg.

4.10.3   Indokolás nélkül semmilyen esetben nem lehetne éves díjat beszedni.

5.   Részletes megjegyzések

5.1   Biocid anyagok kizárása az I. mellékletből

5.1.1   A javaslat 5. cikkének (2) bekezdése kizárja az I. mellékletből a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító hatóanyagokat, valamint azokat, amelyek megzavarják az endokrin rendszer működését.

5.1.2   A javaslat 5. cikkének (1) bekezdése három kivételt ismertet, amikor lehetővé válik ezeknek az anyagoknak az I. mellékletbe történő beillesztése:

—	a felhasználó elhanyagolható kitettsége esetében,

—	a közegészség szempontjából szükséges anyagok esetében,

—	azoknak az anyagoknak az esetében, amelyeknél a haszon/kockázat mérleg pozitív.

—	Ugyanazon cikk utolsó számozatlan bekezdése azonban teljes mértékben kizárja ennek az utolsó kivételnek az alkalmazását a 4., valamint a 14-től 19-ig terjedő terméktípusokhoz (8) szükséges hatóanyagoknak az esetében.

5.1.3   Bizonyos biocid anyagok természetükből eredően lehetnek veszélyesek, ami hasznosításuk következménye, tükrözve meghatározásukat, amely szerint egy hatóanyag olyan anyag vagy mikroorganizmus, amely a károsító szervezetekre hatást gyakorol. Használatuk előnyei, valamint az ember és a környezet kitettségét minimálisra csökkentő intézkedések lehetővé teszik, hogy biocidként használják ezeket.

5.1.4   Ha az alkalmi jellegű kitettség nem is kelt nagy aggodalmat, az EGSZB elővigyázatosságra int a biocidoknak való, megfelelő védettség nélküli tartós kitettség esetében.

5.1.5   Az EGSZB úgy véli, hogy a fent említett terméktípusoknál (4. és 4–19.) az önkényes megkülönböztetés esete áll fenn, ezekre ugyanis nem vonatkoznak az 5. cikk (1) bekezdése c) pontjában megfogalmazott feltételek. Ez az intézkedés kontraproduktív az innováció tekintetében, és csökkenti a jövő esetleges biocid termékeiként potenciálisan hasznos anyagok körét.

5.2   Az ECHA szerepének kiterjesztése

5.2.1   Az EGSZB támogatja az ECHA hatáskörének kiterjesztését. Aktívan kezelnie kellene a biocid termékek engedélyezésével kapcsolatos valamennyi eljárást, mind közösségi, mind nemzeti szinten.

5.2.2   A központosított értékelés a következő előnyökkel járna:

—	az ECHA rendelkezne valamennyi eljárással, amelyek közösségi engedélyezés esetén a kérelem validálásához szükségesek,

—	az ügyiratok egy egyedüli szerv általi validálása lehetővé tenné a jobb konzisztenciát, valamint a biocidokra vonatkozó harmonikusabb és egyszerűbb szabályozást,

—	a tagállamok az alkalmazás aktuális értékelésére összpontosíthatnák forrásaikat,

—	az ECHA általi validálás nem zárja ki egyébként az értékelési folyamat során feltárt új adatok bevitelének lehetőségét. Ez a tagállamok feladata maradna.

5.2.3   Emellett pedig mint a „válogatóközpont”, és kezelve a biocid termékekhez kapcsolódó ügyiratokat:

—	az ECHA által karbantartott biocid termékek közösségi nyilvántartása kitűnő eszköznek bizonyulna a biocid termékek ilyen csoportjainak a kezelésére,

—	azonos határidő vonatkozna az azonos hatóanyagra alapozott vagy az azonos terméktípusokban alkalmazott biocid termékekre vonatkozó kérelmek benyújtására,

—	amennyiben e termékek dokumentációjának fő elemeit egy egyedüli kompetens hatóság értékelné, növekedne a biocidokra vonatkozó szabályozás konzisztenciája és összhangja,

—	a hatékony értékelési eljárás kezelése tovább ösztönözné a felhasználót a dokumentáció proaktív előkészítésére és csökkentené a küszöböt az ipar számára.

---

(1)  2009/128/EK irányelv – HL L 309., 2009.11.24., 71. o.

(2)  98/8/EK irányelv

(3)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(4)  HL C 195., 1994.7.18., 70. o.

(5)  1907/2006/EK (REACH) rendelet - HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(6)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(7)  HL C 94., 2002.4.18., 5. o. és HL C 277., 2009.11.17., 51. o.

(8)  4. terméktípus: Élelmiszerek és takarmány környezetében használt fertőtlenítőszerek

14. terméktípus: Rágcsálóirtó szerek

15. terméktípus: Madárirtó szerek

16. terméktípus: Puhatestűirtó szerek

17. terméktípus: Halirtó szerek

18. terméktípus: Rovarölő, atkaölő és más ízeltlábúak elleni szerek

19. terméktípus: Riasztó- és csalogatószerek

A 14–19. terméktípus alkotja a 3. FŐCSOPORT-ot: Kártevők elleni védekezésre használt szerek.

---