This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52008AP0449
Electronic communications networks and services ***I European Parliament legislative resolution of 24 September 2008 on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council amending Directive 2002/21/EC on a common regulatory framework for electronic communications networks and services, Directive 2002/19/EC on access to, and interconnection of, electronic communications networks and associated facilities, and Directive 2002/20/EC on the authorisation of electronic communications networks and services (COM(2007)0697 — C6-0427/2007 — 2007/0247(COD))#P6_TC1-COD(2007)0247 Position of the European Parliament adopted at first reading on 24 September 2008 with a view to the adoption of Directive 2008/…/EC of the European Parliament and of the Council amending Directives 2002/21/EC on a common regulatory framework for electronic communications networks and services, 2002/19/EC on access to, and interconnection of, electronic communications networks and associated facilities, and 2002/20/EC on the authorisation of electronic communications networks and services#ANNEX
Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0697 – C6-0427/2007 – 2007/0247(COD))
P6_TC1-COD(2007)0247 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2008. szeptember 24-én került elfogadásra az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló 2008/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
MELLÉKLET
Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások ***I Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0697 – C6-0427/2007 – 2007/0247(COD))
P6_TC1-COD(2007)0247 Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2008. szeptember 24-én került elfogadásra az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló 2008/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
MELLÉKLET
HL C 8E., 2010.1.14, p. 291–337
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
14.1.2010 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
CE 8/291 |
2008. szeptember 24., szerda
Elektronikus hírközlő hálózatok és szolgáltatások ***I
P6_TA(2008)0449
Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-i jogalkotási állásfoglalása az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2007)0697 – C6-0427/2007 – 2007/0247(COD))
2010/C 8 E/45
(Együttdöntési eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2007)0697),
tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére és 95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C6-0427/2007),
tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A6-0321/2008),
1. |
jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában; |
2. |
felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni; |
3. |
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament állásfoglalását a Tanácsnak és a Bizottságnak. |
2008. szeptember 24., szerda
P6_TC1-COD(2007)0247
Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2008. szeptember 24-én került elfogadásra az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló 2008/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ║,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, (1)
tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére, (2)
a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, (3)
mivel:
(1) |
Az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások hatályos keretszabályozását alkotó öt irányelv – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló,2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) (keretirányelv), az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) (hozzáférési irányelv), az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) (engedélyezési irányelv), az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) (egyetemes szolgáltatási irányelv), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (a továbbiakban együtt: „a keretirányelv és az egyedi irányelvek”) – működését a Bizottság köteles rendszeresen felülvizsgálni annak meghatározása céljából, hogy a technológiai változások és a piaci fejlemények tükrében igényelnek-e módosítást. |
(2) |
A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelvet (9) („az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv”) 2007-ben felülvizsgálták az európai uniós információs technológiák, médiaágazatok és -szolgáltatások versenyképességéhez és jogbiztonságához szükséges optimális feltételek, illetve a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Ebben az értelemben az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások tisztességes és kiegyensúlyozott keretszabályozása az európai uniós audiovizuális ágazat fontos alappillére. |
(3) |
Ebben a tekintetben a Bizottság az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálatáról 2006. június 29-én elfogadott, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett közleményében bemutatta előzetes megállapításait. Ezen előzetes megállapítások alapján a Bizottság nyilvános konzultációt szervezett, amelyből kiderült, hogy elsősorban az elektronikus hírközlés belső piacának továbbra is meglévő hiányosságaival kell foglalkozni. A konzultáció résztvevői megállapították különösen, hogy a szabályozás széttagoltsága és a nemzeti szabályozó hatóságok tevékenységében meglévő következetlenségek nemcsak az ágazat versenyképességét veszélyeztetik, hanem a fogyasztók oldalán a határokon átnyúló versenytől remélhető alapvető előnyöket is. |
(4) |
Az elektronikus hírközlés belső piacának kiteljesítéséhez ennek megfelelően meg kell reformálni az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások európai uniós keretszabályozását, ennek érdekében, a hatékony verseny biztosítása céljából meg kell erősíteni a kulcsfontosságú piacokon jelentős piaci erővel rendelkező piaci szereplők szabályozására vonatkozó közösségi mechanizmust. ▐ A reform tartalmazza továbbá az egységes európai információs tér megvalósítása érdekében egy hatékony és összehangolt spektrumgazdálkodási stratégia meghatározását, valamint a minden felhasználó előtt nyitott információs társadalom megvalósítása érdekében a fogyatékkal élő felhasználókra vonatkozó rendelkezések megerősítését. |
(5) |
Az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás elsődleges célkitűzése az elektronikus hírközlés fenntartható ökoszisztémájának létrehozása, amely a kereslet és kínálat elvein alapul, előbbi a hatékony és versenyképes infrastruktúra- és szolgáltatáspiacok, utóbbi pedig az információs társadalom fejlesztése révén. |
(6) |
Az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás további célkitűzése az előzetes ágazatspecifikus szabályok fokozatos csökkentése az elektronikus hírközlési piaci verseny fokozódásával, végül pedig az elektronikus hírközlés versenyjog általi kizárólagos szabályozása. Míg az elektronikus hírközlés piacai erős versenydinamikát tanúsítottak az elmúlt években, fontos, hogy az előzetes szabályozási kötelezettségeket csak olyan esetben alkalmazzák, ha nincs hatékony és fenntartható verseny. Az előzetes szabályozás folytatásának szükségességét ezen irányelv átültetésétől számított legkésőbb három éven belül felül kell vizsgálni. |
(7) |
Az eltérő versenyfeltételekhez való arányos és megfelelő hozzáállás érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak képeseknek kell lenniük a piacok szubnacionális alapú meghatározására és a szabályozási kötelezettségek eltörlésére azokon a piacokon és/vagy földrajzi területeken, ahol tényleges infrastrukturális verseny tapasztalható. Ez érvényes akkor is, ha e földrajzi területeket nem tekintik különálló piacoknak. |
(8) |
A lisszaboni menetrendben kitűzött célok elérése érdekében megfelelő ösztönzőket kell biztosítani a tartalomban gazdag internetes szolgáltatások innovációját támogató, nagy sebességű hálózatokra irányuló befektetések számára, valamint meg kell erősíteni az Európai Unió nemzetközi versenyképességét. E hálózatokban hatalmas lehetőség rejlik a tekintetben, hogy előnyöket biztosíthatnak a fogyasztók és a vállalkozások számára Európai Unió-szerte. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy előmozdítsák a fenntartható beruházásokat ezen új hálózatok fejlesztésében, és közben a szabályozás előre jelezhetősége és egységessége révén biztosítsák a versenyt és a fogyasztók választási lehetőségei is fokozódjanak. |
(9) |
2006. március 20-i, „A szélessávú szakadék áthidalása” című közleményében (10) a Bizottság elismerte, hogy az Európai Unióban területi különbségek vannak a nagy sebességű, szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. A szélessávú kapcsolat általános növekedése ellenére a hozzáférés korlátozott a különféle régiókban, a kis népsűrűség és a távolság okozta magas költségek következtében. Ezeken a területeken a szélessávú technológia telepítése terén végrehajtott beruházások kereskedelmi ösztönzői sokszor elégtelennek bizonyulnak. Mindazonáltal a műszaki innováció csökkenti a telepítés költségeit. A szélessávú szolgáltatásokba és új technológiákba történő beruházások biztosítása érdekében a fejletlen területeken az irányelveknek összhangban kell állniuk más politikákkal, így az állami támogatások politikájával, a strukturális alapokkal és a tág értelemben vett iparpolitika céljaival. |
(10) |
A kutatásfejlesztésbe történő befektetés létfontosságú a következő generációs optikai üvegszálas hálózatok, valamint a rugalmas és hatékony rádió-hozzáférés szempontjából, amely kedvez a fokozott versenynek és az innovatív alkalmazásoknak, illetve a fogyasztók számára előnyös szolgáltatásoknak. A kihívást az elektronikus hírközlés, az információs technológia és a média szolgálatában álló, mindenütt jelen lévő és elérhető hálózat és szolgáltatási infrastruktúra következő generációjának létrehozása jelenti. |
(11) |
Az elektronikus hírközlési piac hatékony működésének kiegészítésekor a közérdeknek is szerepet kell játszania mind a kínálat, mind a kereslet oldalán abban a körforgásban, amelyben a jobb tartalom és szolgáltatások kialakítása az infrastruktúra fejlesztéséből következik és fordítva. Az állami beavatkozásnak arányosnak kell lennie, és nem zavarhatja a versenyt, nem gátolhatja a magánbefektetéseket, és fokoznia kell a befektetési ösztönzőket, valamint csökkentenie kell a belépési korlátokat. E tekintetben az állami hatóságok támogathatják a nagy kapacitású, a jövő követelményeinek megfelelő infrastruktúrák fejlesztését. Ennek során az állami támogatásoknak olyan nyílt, átlátható és versenyalapú eljárások formáját kell ölteni, amelyek nem kedveznek eleve bizonyos technológiáknak, illetve diszkriminációmentes hozzáférést biztosítanak az infrastruktúrához. |
(12) |
Az elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozásnak elő kell segítenie a fogyasztók védelmét az elektronikus távközlési ágazatban, így a valamennyi lehetséges módon nyújtott pontos és átfogó tájékoztatás, valamint a díjak átláthatósága és a magas színvonalú szolgáltatásnyújtás biztosítása révén. El kell továbbá ismernie a fogyasztói szervezetek nyilvános konzultációban betöltött szerepét és biztosítania kell, hogy az illetékes hatóságok a spekulációk megakadályozásához megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek és a megfelelő hatékonysággal léphessenek fel bármilyen fokú korrupció esetén. |
(13) |
A Bizottságnak figyelembe kell vennie a nemzeti szabályozó hatóságok és az iparág érdekelt felei véleményét az ezen irányelv alapján – az átláthatóság és az arányosság érdekében hatékony konzultációt követően – alkalmazott intézkedések során. A Bizottságnak részletes konzultációs dokumentumokat kell közzétennie, amelyekben kifejti a cselekvés többféle lehetséges módját, és az érdekelt feleknek elegendő időt ad a válaszadásra. A konzultációt követően és a válaszok megfontolása után a Bizottságnak közleményben kell indokolnia döntését, amelyben le kell írnia, hogy a válaszadók véleményét hogyan vették figyelembe. |
(14) |
Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok – különösen a végberendezéstől végberendezésig érvényesülő műszaki átjárhatóság tekintetében – teljesíthessék a keretirányelvben és a különös irányelvekben kitűzött célokat, a keretirányelv hatályát ki kell terjeszteni a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint a megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) értelmében vett rádióberendezésekre és távközlő végberendezésekre, valamint a digitális televíziózás céljára használt fogyasztói berendezésekre. |
(15) |
Az 1999/5/EK irányelv sérelme nélkül tisztázni kell a fogyatékkal élő végfelhasználók hozzáférését érintő végberendezések alkalmazását, annak érdekében, hogy biztosítható legyen a végberendezések és az elektronikus hírközlési hálózatok közötti interoperabilitás. |
(16) |
Figyelemmel a piaci fejleményekre és a technológiai változásokra, továbbá a keretszabályozás végrehajtása során tapasztalt értelmezési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében egyes fogalommeghatározásokat egyértelművé kell tenni, illetőleg módosítani kell. |
(17) |
A nemzeti szabályozó hatóságok és a Bizottság tevékenységei az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretrendszerén belül hozzájárulnak a versenyképességi és innovációs, kulturális, foglalkoztatási, környezetvédelmi, valamint a szociális, regionális kohéziós, illetve területrendezési politikák állami politikai célok területén történő szélesebb értelemben vett végrehajtásához. |
(18) |
A nemzeti hírközlési piacok továbbra is különbözőek lesznek az Európai Unión belül. Ezért alapvető jelentőségű, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok és az Európai Távközlési Szabályozók Testülete („BERT”) megfelelő hatáskörrel és szaktudással rendelkezzenek ahhoz, hogy versenyképes európai uniós ökoszisztéma épüljön ki a hírközlési piacokon és a hírközlési szolgáltatások terén, figyelembe véve ugyanakkor a nemzeti és regionális különbségeket, a szubszidiaritás elvének való megfelelés mellett; |
(19) |
A keretszabályozás hatékonyabb alkalmazásának biztosítása, továbbá a nemzeti szabályozó hatóságok jogkörének megerősítése és döntéseinek kiszámíthatósága érdekében meg kell erősíteni e hatóságok függetlenségét. Ebből a célból kívánatos, hogy a nemzeti jog olyan kifejezett rendelkezéseket tartalmazzon, amelyek biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok feladataik ellátása során védve legyenek az eléjük kerülő kérdések független elbírálásának veszélyeztetésére alkalmas külső beavatkozással vagy politikai nyomással szemben. E külső befolyás miatt a nemzeti törvényhozó szerv nem alkalmas a keretszabályozás szerinti nemzeti szabályozó hatóság feladatainak ellátására. Ebből a célból, hogy ne merülhessen fel ésszerű kétség a nemzeti szabályozó hatóság pártatlansága és külső tényezőktől való befolyásolhatatlansága felől, előre meg kell határozni, milyen alapon menthető fel tisztségéből a nemzeti szabályozó hatóság vezetője. Fontos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok saját költségvetéssel rendelkezzenek, amely lehetővé teszi különösen elegendő számú szakképzett alkalmazott felvételét. Az átláthatóság biztosítása érdekében ezt a költségvetést évente nyilvánosságra kell hozni. |
(20) |
A fellebbezési szervek igen különböző módon élnek a nemzeti szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő ideiglenes intézkedések alkalmazásának lehetőségével. A következetesség növelése érdekében közös, a közösségi ítélkezési gyakorlattal összhangban lévő normát kell követni. Mivel a fellebbezési jog nagyon fontos a keretszabályozás egészének működése szempontjából, valamennyi tagállamra kiterjedő mechanizmust kell létrehozni a fellebbezésekre és a szabályozó hatóságok határozatait felfüggesztő határozatokra vonatkozó információk összegyűjtésére és Bizottságnak történő jelentésére. |
(21) |
Annak érdekében, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan láthassák el szabályozási feladataikat, az általuk összegyűjtendő adatoknak számviteli adatokat is tartalmazniuk kell azokról a kiskereskedelmi piacokról, amelyek olyan nagykereskedelmi piacokhoz kapcsolódnak, amelyeken valamely gazdasági szereplő jelentős piaci erővel rendelkezik és ennek folytán működését a nemzeti szabályozó hatóság szabályozza, továbbá olyan adatokat is tartalmazniuk kell, amelyek alapján a nemzeti szabályozó hatóság értékelni tudja a tervezett műszaki fejlesztéseknek vagy a hálózat topológiáján elvégezni kívánt módosításoknak a verseny alakulására, illetve a másoknak kínált nagykereskedelmi termékekre gyakorolt lehetséges hatását. |
(22) |
A keretirányelv 6. cikkében előírt nemzeti konzultációt a keretirányelv 7. cikkében előírt közösségi konzultáció előtt kell megtartani annak érdekében, hogy a közösségi konzultáció során megjelenhessen az érdekeltek álláspontja. Ezzel elkerülhető lenne a második közösségi konzultáció szükségessége abban az esetben, ha a tervezett intézkedés a nemzeti konzultáció eredményeként módosul. |
(23) |
Annak érdekében, hogy a keretszabályozás valóban hozzájárulhasson a belső piac kialakításához és kiteljesítéséhez, a nemzeti szabályozó hatóságok mérlegelési szabadságát össze kell egyeztetni a koherens szabályozási gyakorlat kialakításának és a keretszabályozás következetes alkalmazásának igényével. Ezért kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok támogassák a Bizottság és a BERT belső piaccal összefüggő tevékenységét; kívánatos továbbá, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a keretszabályozásban előírt feladataikkal összefüggésben kizárólag a Hatóság keretei között működjenek együtt. |
(24) |
Az a közösségi mechanizmus, amelynek révén a Bizottság megkövetelheti, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok az előzetes szabályozással szabályozni kívánt piacok meghatározásával és a jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplők megállapításával kapcsolatban tervezett intézkedésüket visszavonják, nagymértékben hozzájárult az egységes szemléletmód kialakításához azon körülmények azonosításában, amelyek fennállása esetén előzetes szabályozás alkalmazható és amelyek fennállása esetén a gazdasági szereplők e szabályozás hatálya alá tartoznak. Nincs ugyanakkor ugyanilyen mechanizmus az alkalmazható korrekciós intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság által végzett piacfigyelés, illetőleg különösen a keretirányelv 7. cikkében előírt eljárás kapcsán szerzett tapasztalatok szerint a korrekciós intézkedések nemzeti szabályozó hatóságok általi alkalmazásában – hasonló piaci feltételek fennállása esetén is – meglévő következetlenségek aláássák az elektronikus hírközlés belső piacát, nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket a különböző tagállamokban székhellyel rendelkező gazdasági szereplők számára, és megakadályozzák a fogyasztók oldalán a határokon átnyúló versenytől és szolgáltatásoktól remélt előnyök érvényesülését. Lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság jogosult legyen kötelezni a nemzeti szabályozó hatóságot a korrekciós intézkedés tervezetének visszavonására. A keretszabályozás következetes közösségi alkalmazása érdekében elő kell írni, hogy a Bizottság a döntésének meghozatala előtt köteles konzultálni a BERT-tel . |
(25) |
Fontos, hogy a keretszabályozás végrehajtása kellő időben történjen. Ha a Bizottság olyan határozatot hozott, amelyben valamelyik nemzeti szabályozó hatóságot egy tervezett intézkedés visszavonására kötelezte, a nemzeti szabályozó hatóságnak be kell nyújtania a Bizottságnak az átdolgozott intézkedést. Annak érdekében, hogy a piaci szereplők tisztában lehessenek a piac-felülvizsgálat időtartamával, továbbá a jogbiztonság növelése érdekében az átdolgozott intézkedés Bizottságnak történő, a keretirányelv 7. cikke szerinti bejelentésére határidőt kell megállapítani. |
(26) |
Hasonlóképpen, hogy ebben a gyorsan változó ágazatban ne alakulhasson ki joghézag, abban az esetben, ha az ismételten bejelentett intézkedéstervezet még mindig akadályozná az egységes piac működését vagy ellentétes lenne a közösségi joggal, a Bizottságnak jogosultnak kell lennie arra, hogy – a BERT-tel való konzultációt követően – a kérdéses nemzeti szabályozó hatóságot egy adott korrekciós intézkedés meghatározott időn belül történő meghozatalára kötelezze. |
(27) |
A közösségi konzultációs mechanizmus rövid határidőket tartalmaz, ezért a Bizottságnak jogosultnak kell lennie végrehajtási intézkedések elfogadására egyrészről a Bizottság és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti információcsere eljárásainak egyszerűsítése céljából, például a stabil piacok tekintetében vagy azon esetek tekintetében, amikor egy korábban bejelentett intézkedést csupán kisebb mértékben kívánnak módosítani, másrészről – bizonyos esetekben az eljárások egyszerűsítése céljából – az értesítési eljárás alóli mentesítés bevezetése tekintetében. |
(28) |
Az Európai Unió Alapjogi Chartája és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékkal élők jogairól szóló egyezménye célkitűzéseivel összhangban a keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy valamennyi felhasználó – beleértve a fogyatékkal élő végfelhasználókat, az idős korú és a szociális szempontból rászoruló felhasználókat is – könnyen magas színvonalú, megfizethető szolgáltatásokhoz férjen. Az Amszterdami Záróokmányhoz csatolt 22. nyilatkozat értelmében a Szerződés 95. cikke szerinti intézkedések kidolgozása során a közösségi intézmények kötelesek figyelembe venni a fogyatékkal élők szükségleteit. |
(29) |
A rádiófrekvenciákat szűkös, jelentős társadalmi és piaci értékkel bíró közjavaknak kell tekinteni. A gazdasági, társadalmi és környezeti értelemben vett lehető leghatékonyabb és legtakarékosabb spektrumgazdálkodás , a kulturális sokféleség és a médiapluralizmus célkitűzéseinek figyelembevétele , valamint a hatékony spektrumhasználatot gátló akadályok fokozatos felszámolása közérdek. |
(30) |
Annak ellenére, hogy a spektrumgazdálkodás továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, kizárólag a közösségi szintű koordináció, és – adott esetben – harmonizáció biztosíthatja, hogy a spektrum használói teljes mértékben kihasználják a belső piac előnyeit, és hogy az EU érdekei világszerte tényleges védelem alatt állnak. |
(31) |
Ezen irányelv spektrumgazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseinek összhangban kell állniuk a rádióspektrum-gazdálkodásért felelős nemzetközi vagy regionális szervezetek, így a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) és a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) munkájával, annak érdekében, hogy az egész Közösségben és világszerte biztosított legyen a frekvenciahasználat összehangolása és hatékony irányítása. |
(32) |
A 2002/21/EK irányelv (Keretirányelv) 8a. cikkében megállapított célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében 2010-ben a rádióspektrummal foglalkozó csúcstalálkozót kell összehívni a tagállamok irányításával és az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az összes érdekelt fél részvételével. A csúcstalálkozónak különösen hozzá kell járulnia az európai spektrumpolitikák nagyobb következetességének biztosításához, iránymutatást kell adnia az analógról a digitális földfelszíni televíziózásra történő átálláshoz, és a digitális átállást követően hozzá kell járulnia a frekvenciák felszabadításához az új elektronikus hírközlési szolgáltatások számára. |
(33) |
A digitális technológia magasabb színvonalú átviteli hatékonysága eredményeként az analógról a digitális földfelszíni televíziózásra történő átállásnak jelentős mennyiségű spektrumot kell felszabadítania az Európai Unióban, ami az ún. „digitális frekvenciatöbblet”. A tagállamoknak a lehető leggyorsabban fel kell szabadítaniuk a „digitális frekvenciatöbbletet”, lehetővé téve a polgárok számára, hogy élvezzék az új, innovatív és versenyképes szolgáltatások telepítéséből származó előnyöket. Ezért a digitális frekvenciatöbblet hatékony elosztását, vagy újraosztását gátló, nemzeti szinten fennálló valamennyi akadályt meg kell szüntetni, és a Közösségnek következetesebb és integráltabb megközelítést kell szorgalmaznia a digitális frekvenciatöbblet elosztása tekintetében. |
(34) |
A rádiófrekvenciákkal való gazdálkodás során gondoskodni kell a káros zavarás elkerüléséről. Ennek megfelelően, hogy a szabályozói beavatkozás a káros zavarás megelőzéséhez szükséges mértékre szorítkozhasson, a jelenleg nemzetközileg elfogadott frekvenciatervekre való hivatkozással pontos meghatározást kell adni a káros zavarás fogalmára. |
(35) |
A spektrumgazdálkodás és -felosztás jelenlegi rendszere általánosságban olyan közigazgatási határozatokon alapszik, amelyek nem eléggé rugalmasak ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia és a gazdaság változásaival, különösen a vezeték nélküli technológia gyors fejlődésével és a sávszélesség iránti növekvő kereslettel. A nemzeti politikák között fennálló indokolatlan széttagoltság miatt a spektrum felhasználói nagyobb költségeket viselnek a szükségesnél és piaci lehetőségektől esnek el, miközben – a belső piac, a fogyasztók és a gazdaság egésze kárára – lelassul az innováció. Emellett a rádiófrekvenciákhoz férés és a spektrumhasználat feltételei az adott vállalkozás jellegétől függően eltérőek lehetnek, míg az e szolgáltatók által kínált elektronikus szolgáltatások egyre nagyobb átfedést mutatnak, ami feszültséget kelt a jogtulajdonosok között, ellentmondásos helyzetet teremt a spektrumhasználat költségei tekintetében, és torzíthatja a belső piac működését. |
(36) |
A rádióspektrum-használat optimumának meghatározása egyre kevésbé igazodik országhatárokhoz. A spektrumjogokhoz jutás rendszerének széttagoltsága korlátozza a beruházásokat és az innovációt, és sem a szolgáltatóknál, sem a berendezések gyártóinál nem teszi lehetővé a méretgazdaságosság kihasználását, ami akadályozza a rádióspektrumot használó elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának fejlődését. |
(37) |
A technológia- és szolgáltatássemleges engedélyezésen – azaz annak lehetővé tételén, hogy a spektrum felhasználói maguk választhassák meg az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára rendelkezésre álló, a nemzeti rádiófrekvencia-kiosztási tervekben és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiószabályzatában meghatározott frekvenciasávokban alkalmazandó legjobb technológiákat és szolgáltatásokat (║ „technológia- és szolgáltatássemlegesség elve”) – keresztül fokozni kell a spektrumgazdálkodás és a spektrumhoz jutás rugalmasságát. El kell érni, hogy a technológiák és a szolgáltatások állami előírására csak akkor kerüljön sor , ha közérdekű célokról van szó . |
(38) |
Kívánatos, hogy a technológiasemlegesség elvével kapcsolatos korlátozások megfelelőek legyenek, és azokat a káros zavarás elkerülésének szükségessége (például emissziós maszkok és energiaszint előírásával), a közegészségügy védelme (például a lakosságot érő elektromágneses sugárzás korlátozásával) vagy a méltányos spektrumfelosztás igénye (különösen ha a spektrumhasználatot kizárólag általános engedélyek szabályozzák), illetőleg a közösségi joggal összhangban álló közérdekű cél teljesítése indokolja. |
(39) |
Kívánatos, hogy a spektrum felhasználói – a korábban szerzett jogokkal kapcsolatos átmeneti intézkedésekhez, valamint a nemzeti rádiófrekvencia-kiosztási tervekben és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Rádiószabályzatában szereplő rendelkezésekhez igazodva – szabadon megválaszthassák azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket a spektrumban kínálni kívánnak. Lehetővé kell tenni, hogy a szolgáltatássemlegesség elve alól ▐ engedélyezhetők legyenek olyan, egyedi szolgáltatás nyújtását igénylő kivételek, amelyek a nemzeti közérdeket érintő megfontolások figyelembevétele, vagy egyértelműen meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében, így például az életbiztonság fenntartásához, a társadalmi, a regionális vagy a területi kohézió elősegítéséhez , a rádiófrekvenciák hatékony használatához és a hatékony spektrumgazdálkodáshoz szükségesek . Kívánatos, hogy az említett célok – a közösségi joggal összhangban a nemzeti jogban előírt fogalommeghatározásokhoz igazodva – magukban foglalják a nemzeti audiovizuális és médiapolitikák, a kulturális és a nyelvi sokszínűség, valamint a médiapluralizmus előmozdítását. Az életbiztonság védelméhez vagy a fenti célkitűzések megvalósításának garantálását igénylő eseteket kivéve a kivételek nem eredményezhetik bizonyos szolgáltatások kizárólagos használatát, hanem oly módon kell elsőbbséget biztosítaniuk, hogy ugyanabban a sávban – a lehetőségekhez mérten – egyidejűleg más szolgáltatások is nyújthatók, illetve más technológiák is alkalmazhatók legyenek. Annak érdekében, hogy a rádiófrekvencia-használati engedély jogosultja szabadon megválaszthassa a rádiófrekvencián nyújtott tartalom szolgáltatásának leghatékonyabb módját, az engedély a tartalmat nem szabályozhatja. |
(40) |
A kulturális és a nyelvi sokszínűség, a nemzeti audiovizuális és médiapolitika, valamint a médiapluralizmus előmozdításával kapcsolatos esetleges kivételek körének és természetének meghatározása tagállami hatáskör, korlátait az adott tagállam nemzeti joga szabja meg. |
(41) |
Mivel a spektrum konkrét technológiák és szolgáltatások számára történő kiosztása kivételt képezne a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elve alól és korlátozná a szolgáltatás, illetőleg az alkalmazott technológia megválasztásának szabadságát, a kiosztásra irányuló javaslatoknak minden esetben átláthatónak kell lenniük, és nyilvános konzultációra kell őket bocsátani. |
(42) |
A rugalmasság és a hatékonyság érdekében a nemzeti szabályozó hatóságoknak – harmonizált módon kijelölendő sávokban – azt is lehetővé kell tenniük, hogy a spektrumfelhasználók használati jogaikat harmadik félre szabadon átruházhassák és harmadik félnek szabadon haszonbérbe adhassák, ami lehetővé teszi, hogy a spektrumot a piac értékelje. A hatékony spektrumhasználat biztosításával kapcsolatos hatáskörükre tekintettel kívánatos, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok fellépjenek annak érdekében, hogy a kereskedés következtében a verseny ne torzuljon ott, ahol a spektrum kihasználatlan marad. ▐ |
(43) |
Belső piaci okok miatt szükséges lehet közösségi szinten harmonizálni továbbá az átruházható frekvenciasávok kijelölését, egyes sávok tekintetében az átruházhatóság feltételeit vagy az átruházható jogokra való áttérést, az átruházható jogok minimumformátumát, a spektrumkereskedelemhez szükséges adatok központi rendelkezésre állását, hozzáférhetőségét és megbízhatóságát biztosító követelményeket, valamint a verseny védelmét és az indokolatlan spektrumhalmozás megelőzését szolgáló követelményeket. A Bizottságnak ezért hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy e harmonizáció céljából végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Ezeknek a végrehajtási intézkedéseknek kellőképpen figyelembe kell venniük, hogy az egyedi használati jogok megadása kereskedelmi vagy nem kereskedelmi alapon történt-e. |
(44) |
A technológia- és a szolgáltatássemlegesség, valamint a meglévő spektrumhasználati jogokkal való kereskedés átmeneti szabályok alkalmazását teheti szükségessé, ideértve a tisztességes verseny biztosítását célzó intézkedéseket is, mivel az új rendszerben egyes spektrumfelhasználók olyan spektrumfelhasználókkal szemben bocsátkozhatnak versenybe, akik hátrányosabb szerződési feltételekkel jutottak spektrumhasználati joghoz. Hasonlóképpen, ha – közérdekű célok elérése érdekében – egy gazdasági szereplő az általános szabályoktól való eltéréssel vagy nem objektív, átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján szerzett jogot, akkor helyzetét az új versenytársai rovására az említett közérdekű célok eléréséhez szükséges mértéken túl nem indokolt javítani. A közérdekű cél eléréséhez esetleg szükségtelenné váló spektrumot vissza kell venni, és az engedélyezési irányelvnek megfelelően ismételten ki kell jelölni. |
(45) |
A belső piac működésének előmozdítása és a határokon átnyúló szolgáltatások kialakításának támogatása érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani arra, hogy konzultálhasson a BERT-tel a számkiosztás területén. Annak érdekében továbbá, hogy a tagállamok állampolgárai, ideértve az úton lévőket és a fogyatékkal élőket is, bizonyos szolgáltatásokat ugyanazokon a könnyen megjegyezhető számokon, hasonló árakon érjenek el valamennyi tagállamban, indokolt, hogy a Bizottság a műszaki végrehajtási intézkedések elfogadása körében, a szükségesnek mutatkozó mértékben jogosult legyen a díjkalkuláció elveinek vagy mechanizmusának szabályozására, valamint az e szolgáltatásokhoz való felhasználóbarát hozzáférést biztosító egyetlen közvetlen európai uniós hívószám létrehozására . |
(46) |
Az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére kiadott, a köz- vagy a magántulajdonban lévő ingatlanok igénybevételére feljogosító engedélyek alapvető tényezőt képeznek az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve az új hálózati elemek létesítése szempontjából. A szolgalmi jogok engedélyezésére vonatkozó eljárások feleslegesen bonyolult és hosszadalmas volta jelentősen akadályozza a verseny kialakulását. Ennek megfelelően egyszerűsíteni kell azt az eljárást, amelynek révén az engedéllyel rendelkező vállalkozások szolgalmi jogokhoz jutnak. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok koordinálják a szolgalmi jogok megszerzését, ennek érdekében a vonatkozó információkat saját honlapjukon hozzáférhetővé tegyék. |
(47) |
Annak érdekében, hogy az új hálózatok kialakítása és a hálózatbővítés tisztességes, hatékony és környezettudatos módon, a jelentős piaci erővel rendelkező gazdasági szereplőket az általuk üzemeltetett elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása tekintetében terhelő kötelezettségektől függetlenül legyen lehetséges, meg kell erősíteni a tagállamok jogait a szolgalmi jogok birtokosaival szemben. Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok eseti alapon előírhassák a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök, mint például az alépítmények, a tartóoszlopok és az antennatartók megosztását, az épületekbe való bejutást, valamint az építési munkák jobb összehangolását. A létesítményeken való osztozás fokozása jelentősen javíthatja a versenyt, és csökkentheti a vállalkozásoknál az elektronikus hírközlő infrastruktúra – különösen az új optikai üvegszálas hozzáférési hálózatok – kapcsán jelentkező pénzügyi és környezeti összköltséget. A nemzeti szabályozó hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező üzemeltetőket referenciaajánlat benyújtására kötelezhessék, amely tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít a saját alépítményeikhez. |
(48) |
Az elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül megvalósuló megbízható és biztonságos információközlés egyre inkább központi kérdés a gazdaság és a társadalom egésze számára. A rendszerek összetettsége, a műszaki hibák és az emberi tévedések, a balesetek és a támadások mind következményekkel járhatnak a fizikai infrastruktúra azon elemeinek működésére és rendelkezésre állására nézve, amelyek fontos szolgáltatásokat – beleértve az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat is – tesznek elérhetővé az Európai Unió polgárai számára. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért gondoskodniuk kell a nyilvános hírközlő hálózatok integritásának és biztonságának fenntartásáról. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségnek (ENISA) (12) – egyebek mellett szakértői tevékenységgel és tanácsadással, valamint a bevált gyakorlati megoldások cseréjének elősegítésével – hozzá kell járulnia az elektronikus hírközlés biztonságának fokozásához. Mind az ENISA-nak , mind a nemzeti szabályozó hatóságoknak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, beleértve a hálózatok és a szolgáltatások biztonsága mértékének meghatározásához elegendő mennyiségű információhoz, valamint a hálózatok és a szolgáltatások működésére nézve jelentős hatással járó, múltbéli, valós biztonsági eseményekkel kapcsolatos, átfogó és megbízható adatokhoz való hozzájutásra vonatkozó jogosultságot is. Minthogy a megfelelő mértékű biztonság biztosítása nem egyszeri feladat, hanem folyamatos megvalósítást, ellenőrzést és korszerűsítést igényel, az elektronikus hírközlő hálózatokat üzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat a meghatározott kockázatnak megfelelően – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – intézkedések megtételére kell kötelezni az integritás és a biztonság fenntartása érdekében. |
(49) |
Azokon a területeken, ahol közösen megállapított biztonsági követelményeket kell megállapítani, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie olyan műszaki végrehajtási intézkedések elfogadására, amelyek célja a belső piaci elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások megfelelő mértékű biztonságának elérése. Az ENISA-nak szaktanácsadással kell hozzájárulnia a megfelelő technikai és szervezeti biztonsági intézkedések harmonizációjához. A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy a keretirányelv alapján elfogadott műszaki végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatban kötelező erejű utasításokat adjanak ki. Feladataik ellátása érdekében a nemzeti hatóságoknak arra is hatáskörrel kell rendelkezniük, hogy ellenőrzéseket végezzenek, és nem teljesítés esetén szankciókat alkalmazzanak. |
(50) |
A keretszabályozás alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelentős piaci erő hatása alatt álló piac nem problémaforrás, hanem csupán elszenvedi a hatást. Ezért az egyik piacon fennálló jelentős piaci erőt a nemzeti szabályozó hatóságoknak a forrásnál kell kezelniük, nem pedig a szomszédos piacokon, ahol hatásai érezhetőek. |
(51) |
A transznacionálisnak minősített piacok esetében a piac-felülvizsgálati eljárást egyszerűsíteni kell és hatékonyabbá kell tenni, ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a Bizottság – a BERT véleményének figyelembevételével – megnevezze a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás(oka)t, és egy vagy több egyedi kötelezettséget írjon elő számukra, aminek következtében lehetővé válik a transznacionális vonatkozású szabályozási kérdések közvetlenül a Közösség szintjén történő kezelése. |
(52) |
Annak érdekében, hogy a piaci szereplők számára kiszámíthatóak legyenek a szabályozási feltételek, határidőt kell kitűzni a piac-felülvizsgálatokra. Fontos, hogy a piacelemzés rendszeres jelleggel, ésszerű és alkalmas határidőhöz igazodva történjen. A határidőnek figyelembe kell vennie, hogy az adott piacon végeztek-e már korábban piacelemzést; a határidőt kellő időben be kell jelenteni. Ha a nemzeti szabályozó hatóság a határidőn belül nem végzi el a piacelemzést, az veszélyeztetheti a belső piacot, és azt eredményezheti, hogy a rendes jogsértési eljárások esetleg nem érik el időben a kívánt joghatást. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a Bizottságnak módjában álljon felkérni a BERT-et a kérdéses nemzeti szabályozó hatóság feladatainak ellátásában – különösen egy intézkedéstervezetet, az érintett piac elemzését és a Bizottság által kiróható kötelezettségeket tartalmazó vélemény kibocsátásával – való segítségnyújtásra. |
(53) |
Az intenzív technológiai innováció és a piacok jelentős dinamizmusa miatt, mivel a tapasztalatok szerint akadályozhatja a belső piac fejlődését, ha a nemzeti szabályozó hatóságok eltérően hajtják végre a keretszabályozást, az elektronikus hírközlési ágazatban a szabályozást gyorsan, összehangolt és harmonizált módon, európai szinten kell tudni a változó piacokhoz és technológiához igazítani. Ezért kívánatos, hogy a Bizottság hatáskörrel rendelkezzen végrehajtási intézkedések elfogadására egyebek mellett az új szolgáltatásokra, a szám-, a név- és a címkiosztásra, a fogyasztói kérdésekre és különösen az elektronikus szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályozás, valamint a számviteli szabályozási intézkedések területén. |
(54) |
A BERT fontos feladatai közé tartozik, hogy a határokon átnyúló vitákkal kapcsolatban az adott esetnek megfelelően véleményeket bocsásson ki. Ilyen esetekben a nemzeti szabályozó hatóságoknak figyelembe kell venniük a BERT véleményét. |
(55) |
A keretszabályozás végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok szerint a nemzeti szabályozó hatóságokat pénzbírság kiszabására feljogosító hatályos rendelkezések nem ösztönzik kellőképpen a szabályozási követelmények betartását. A megfelelő jogalkalmazói hatáskör hozzájárulhat a keretszabályozás kellő időben történő végrehajtásához, és ezáltal elősegítheti a szabályozás terén a jogbiztonságot, ami a beruházások egyik fontos hajtóereje. A keretszabályozás teljes egészében hiányoznak a nem teljesítés esetére rendelkezésre álló, valós megoldást kínáló hatáskörök. Ezért a keretirányelvben és a különös irányelvekben foglalt kötelezettségek megsértésével kapcsolatban olyan új rendelkezéssel kell a keretirányelvet kiegészíteni, amely biztosítja, hogy a jogalkalmazás és a jogkövetkezmények megállapítása a keretszabályozás teljes egészében összehangolt, következetes elvek alapján történjen. |
(56) |
Ösztönözni kell a befektetéseket és a versenyt, hogy a fogyasztói választás lehetőségét megőrizzék. |
(57) |
A hatályos keretszabályozás egyes rendelkezései az 1998. évi régi keretszabályozásról a 2002. évi új keretszabályozásra történő átmenetet segítették elő. Az átmenet valamennyi tagállamban lezárult; ezek az intézkedések feleslegessé váltak, ezért hatályon kívül kell őket helyezni. |
(58) |
A keretirányelv I. melléklete meghatározta az érintett termékek és szolgáltatások piacáról szóló ajánlásba felveendő azon piacok jegyzékét, amelyek előzetes szabályozást igényelhetnek. Ezt a mellékletet hatályon kívül kell helyezni, mert betöltötte azt a célját, hogy alapul szolgáljon az ajánlás első változatának (13) kidolgozásához. |
(59) |
A keretirányelv II. melléklete – a keretirányelv 14. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alkalmazásában – felsorolta a nemzeti szabályozó hatóságok által a közös erőfölény megállapítása során alkalmazandó kritériumokat. Mivel a II. mellékletben szereplő jegyzék nem szükséges és nem kimerítő, félrevezetheti a piacelemzést végző nemzeti szabályozó hatóságokat. A közös erőfölény fogalma továbbá az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatától is függ. Ezért a II. melléklet felesleges, így hatályon kívül helyezhető. |
(60) |
A funkcionális szétválasztásnak, amely a vertikálisan integrált gazdasági szereplőket működési szempontból önálló vállalkozások létesítésére kötelezi, az a célja, hogy az értéklánc következő szintjén lévő piacon működő szolgáltatók, így a vertikálisan integrált gazdasági szereplő saját szervezeti egységei is, teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékekhez jussanak. A funkcionális szétválasztás, azáltal, hogy kevésbé ösztönöz a megkülönböztetésmentesség mellőzésére, és segíti a megkülönböztetésmentességet megkövetelő kötelezettségek betartásának ellenőrzését és kikényszerítését, számos érintett piacon javíthatja a versenyt. ▐ A belső piaci verseny torzulásainak megelőzése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a funkcionális szétválasztásra vonatkozó javaslatokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. |
(61) |
Az anyavállalat gazdasági és vállalatvezetési felügyeleti jogainak megóvása érdekében a funkcionális szétválasztás alkalmazása nem akadályozhatja az egyes önálló vállalkozások közötti, megfelelő koordinációs mechanizmusokat. |
(62) |
A piacok további integrációja az elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások belső piacán jobb koordinációt tesz szükségessé az EU elektronikus hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások keretszabályozásának rendelkezései szerinti előzetes szabályozások alkalmazása tekintetében. |
(63) |
Abban az esetben, ha egy vertikálisan integrált vállalkozás úgy dönt, hogy helyi hozzáférési hálózati eszközeinek jelentős részét vagy teljes egészét valamely, más tulajdonában lévő, önálló jogalanyra átruházza vagy a hozzáférési termékekkel folytatandó kereskedelmi tevékenység céljára önálló vállalkozást létesít, akkor a nemzeti szabályozó hatóságnak – annak érdekében, hogy az új rendszer megfeleljen a 2002/19/EK irányelv (a hozzáférési irányelv) és a 2002/22/EK irányelv (az egyetemes szolgáltatási irányelv) rendelkezéseinek – fel kell mérnie, hogy a tervezett ügylet hogyan befolyásolja a vertikálisan integrált vállalkozás fennálló szabályozási kötelezettségeit. A nemzeti szabályozó hatóságnak újonnan elemeznie kell azokat a piacokat, amelyeken az önálló jogalany működik, és ennek megfelelően kell a kötelezettségeket megállapítania, fenntartania, módosítania vagy megszüntetnie. Ebből a célból lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóság a vállalkozástól tájékoztatást kérhessen. |
(64) |
Miközben olyan célok elérése érdekében, mint a végberendezéstől végberendezésig megvalósuló összekapcsolhatóság vagy a szolgáltatások átjárhatósága, vagy a hatékonyság, a tartós verseny és a végfelhasználók maximális haszna érdekében bizonyos körülmények között helyénvaló, ha a nemzeti szabályozó hatóság jelentős piaci erővel nem rendelkező üzemeltetőkre is ró kötelezettségeket, gondoskodni kell arról, hogy e kötelezettségek megállapítása a keretszabályozással, különösen pedig a keretszabályozásban előírt bejelentési eljárásokkal összhangban történjék. |
(65) |
A Bizottság jogosult végrehajtási intézkedéseket elfogadni abból a célból, hogy a digitális televíziós és rádiós szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozóan az I. mellékletben megállapított feltételeket hozzáigazítsa a piaci fejleményekhez és a technológiai változásokhoz. Ugyanez érvényes a II. mellékletben található, az átláthatósági kötelezettség teljesítése érdekében nyilvánosságra hozandó információkat előíró minimumjegyzékre is. |
(66) |
A Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a Közösség elektronikus hírközlési politikájának végrehajtásához szükséges olyan harmonizációs intézkedések elfogadására nézve, amelyek túlmutatnak a műszaki végrehajtási intézkedéseken. |
(67) |
A piaci szereplők rádiófrekvenciához mint erőforráshoz való hozzáférésének megkönnyítése hozzájárul a piacra jutás akadályainak felszámolásához. A műszaki fejlődés egyes frekvenciasávokban csökkenti a káros zavarás kockázatát, ezért egyre kevésbé van szükség egyedi használati jogokra. Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából megvalósuló spektrumhasználat feltételeit tehát rendszerint általános felhatalmazásokban indokolt megállapítani, kivéve akkor, ha – a spektrum használatára tekintettel – a káros zavarás elleni védelem vagy valamely különös közérdekű cél érdekében egyedi jogokra van szükség. Az egyedi jogok szükségességéről az átláthatóság és az arányosság elvének szem előtt tartásával kell dönteni. |
(68) |
Kívánatos, hogy a kijelölésre és a kiosztásra vonatkozó döntések körében a szolgáltatás- és a technológiasemlegesség követelményeinek bevezetése, valamint a vállalkozások közötti jogátruházás lehetőségének bővülése nyomán megnőjön a nagyközönségnek szánt elektronikus hírközlési szolgáltatások és audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásának szabadsága, és bővüljenek az erre rendelkezésre álló eszközök; ez egyben a közérdekű célok elérését is segíti. ▐ Az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a műsorszolgáltatókra rótt egyes közérdekű kötelezettségek tekintetében azonban indokolt lehet egyedi kritériumokat felállítani a frekvenciakiosztás során, amennyiben úgy tűnik, hogy ez alapvető fontosságú egy konkrét, a nemzeti jogban kitűzött közérdekű cél eléréséhez. A közérdekű célok eléréséhez kapcsolódó eljárásoknak mindenkor átláthatónak, objektívnek, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük. |
(69) |
A spektrumhasználat vonatkozásában megállapított díjak megfizetésének kötelezettsége alóli bármely teljes vagy részleges mentesítésnek objektívnek és átláthatónak kell lennie, és a nemzeti jog által előírt egyéb közérdekű kötelezettségeken kell alapulnia. |
(70) |
A nem forgalomképes egyedi használati jogoknak határozott időtartamra kell szólniuk, mert korlátozzák a szabad rádiófrekvenciához férést. Abban az esetben, ha a használati jog az időtartam meghosszabbításáról is rendelkezik, kívánatos, hogy a tagállam először – a piaci fejlemények, a lefedettség alakulása és a technológiai változások figyelembevételével – nyilvános konzultációval egybekötött felülvizsgálatot tartson. Mivel a spektrum szűkös erőforrás, a vállalkozásoknak biztosított egyedi jogokat rendszeresen felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat során a tagállamoknak egyensúlyt kell teremteniük a jogtulajdonosok érdekei, a spektrumkereskedelem bevezetése elősegítésének szükségessége, valamint – lehetőség szerint – az általános felhatalmazásokkal megvalósuló rugalmasabb spektrumhasználat között. |
(71) |
A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy biztosítsák a hatékony spektrum- és számkihasználást, és abban az esetben, ha a spektrum vagy a számok kihasználatlanok, intézkedjenek az új piaci szereplők megjelenését veszélyeztető, versenyellenes erőforrás-halmozás megelőzése érdekében. |
(72) |
Az európai hatókörű általános felhatalmazással, spektrumhasználati jogokkal és számhasználati jogokkal szembeni jogi és adminisztratív akadályok felszámolása várhatóan támogatni fogja a technológiafejlesztést és az új szolgáltatások kidolgozását, és hozzájárul a verseny javításához. A rádiófrekvenciák rendelkezésre állására és hatékony kihasználására vonatkozó műszaki feltételeknek az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (rádióspektrum-határozat) (14) alapján történő összehangolásán túlmenően a belső piaci célkitűzések szükségessé tehetik az egyes sávokra vonatkozó jogokkal és engedélyekkel, a számhasználati jogokkal, valamint az általános felhatalmazással összefüggő kiválasztási eljárások és feltételek összehangolását vagy harmonizálását is. Ez különösen igaz azokra az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, amelyek jellegüknél fogva belső piaci dimenzióval rendelkeznek vagy határokon átnyúló lehetőségeket rejtenek magukban, így például a műholdas szolgáltatásokra, mert ezek fejlesztését akadályoznák a spektrumkijelölés tagállamok közötti ellentmondásai illetve az EU és a harmadik országok közötti ellentmondásai, tekintetbe véve az ITU és a CEPT határozatait. A Bizottságnak ezért a felsorolt célok elérése érdekében – a Hírközlési Bizottság segítségével és a BERT véleményének kiemelt figyelembevételével – hatáskörrel kell rendelkeznie műszaki végrehajtási intézkedések elfogadására. A Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedések kötelezhetik a tagállamokat teljes területüket illetően spektrum- és/vagy számhasználati jogok rendelkezésre bocsátására, és szükség esetén a már esetleg meglévő országos használati jogok visszavonására. Ilyen esetekben a tagállamok nemzeti eljárással a kérdéses spektrumsávban vagy számtartományban nem adhatnak ki új spektrumhasználati jogokat. |
(73) |
A technológiai változások és a piaci fejlemények következtében lehetővé vált a tagállamok földrajzi határain átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások bevezetése. Az engedélyezési irányelv 16. cikke előírta a Bizottság számára, hogy vizsgálja felül a nemzeti engedélyezési rendszerek működését és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Közösségen belüli fejlődését. Az engedélyezési irányelv 8. cikkében foglalt, a rádiófrekvenciák harmonizált kijelölését szabályozó rendelkezések nem bizonyultak hatékonynak az egész Közösség területén szolgáltatni kívánó vállalkozások igényeinek teljesítésében, ezért módosításra szorulnak. |
(74) |
Míg az engedélyezésnek és a használati feltételek betartása figyelemmel kísérésének tagállami feladatkörben kell maradnia, kívánatos, hogy a tagállamok tartózkodjanak további olyan feltételek, kritériumok és eljárások előírásától, amelyek korlátozzák, módosítják vagy késleltetik a harmonizált vagy összehangolt kiválasztási, illetve engedélyezési eljárások megfelelő végrehajtását. Ha a végrehajtás megkönnyítése érdekében indokolt, az említett koordinációs vagy harmonizációs intézkedések olyan átmeneti eltéréseket vagy – a spektrum esetében – átmeneti közös spektrumhasználati mechanizmusokat is tartalmazhatnak, amelyek valamely tagállamot mentesítenek ezen intézkedések alkalmazása alól, feltéve, hogy ezáltal nem keletkeznek a tagállamok között indokolatlan különbségek a versenyhelyzet vagy a szabályozási környezet tekintetében. |
(75) |
Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hatékonyan felléphessenek az általános felhatalmazásra, illetve a használati jogokra vonatkozó feltételek figyelemmel kísérése és kielégítésének biztosítása érdekében, e célból különösen hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy e feltételek megsértése esetén hatékony pénzbírságot és/vagy közigazgatási szankciókat szabhassanak ki. |
(76) |
Kívánatos, hogy az engedélyben megszabható feltételek tartalmazzanak a fogyatékkal élő felhasználók javát szolgáló különös hozzáférési feltételeket, továbbá eleget tegyenek annak az igénynek, hogy a hatóságok és a segélyszolgálatok jelentős katasztrófák előtt, közben és után tájékoztatni tudják egymást és a nagyközönséget. Figyelemmel továbbá a műszaki innováció fontosságára, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szigorúan olyan egyedi korlátozásokkal és feltételekkel, amelyeket e jogok kísérleti jellege indokol – kísérleti célra is kiadhassanak spektrumhasználati engedélyeket. |
(77) |
A helyi hurok átengedéséről szóló, 2000. december 18-i 2887/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) a piacnyitás első szakaszában hatékonynak bizonyult. A keretirányelv értelmében a Bizottság köteles figyelemmel kísérni az 1998. éviről a 2002. évi keretszabályozásra való átmenetet, és megfelelő időben javaslatot előterjeszteni az említett rendelet hatályon kívül helyezésére. A 2002. évi keretszabályozás értelmében, az érintett termék- és szolgáltatáspiacokról szóló ajánlásban előírt fogalommeghatározásokkal összhangban a nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek elemezni a fémhurkokhoz és a fém alhurkokhoz széles sávú és hangátviteli szolgáltatások céljából megvalósuló hozzáférés nagykereskedelmi piacát. Mivel valamennyi tagállam legalább egy alkalommal már elemezte ezt a piacot, és a 2002. évi keretszabályozáson alapuló megfelelő kötelezettségek hatályban vannak, a 2887/2000/EK rendelet feleslegessé vált, ezért hatályon kívül kell helyezni. |
(78) |
A keretirányelv, a hozzáférési irányelv és az engedélyezési irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (16) összhangban indokolt elfogadni. |
(79) |
A Bizottságot különösen fel kell hatalmazni végrehajtási intézkedések elfogadására a keretirányelv 7. cikke szerinti bejelentésekkel; a spektrummal és a számokkal, valamint a hálózatok és a szolgáltatások biztonságával kapcsolatos kérdések harmonizálásával; a transznacionális piacok meghatározásával; a szabványalkalmazással; valamint a keretszabályozás rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásával összefüggésben. A Bizottságot végrehajtási intézkedések elfogadására feljogosító hatáskörrel kell felruházni továbbá a hozzáférési irányelv I. és II. mellékletének a piaci fejleményekhez és a technológiai változásokhoz való hozzáigazításával összefüggésben, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésére vonatkozó engedélyezési szabályok, eljárások és feltételek harmonizálása érdekében. A felsorolt intézkedések általános hatályúak és az irányelvek új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítésére irányulnak, ezért az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. Figyelembe véve, hogy az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás a rendes határidőkön belül egyes kivételes helyzetekben meggátolhatja a végrehajtó intézkedések időben történő elfogadását, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság gyors fellépésére van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedéseket időben fogadják el. |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) módosítása
A 2002/21/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
Az 1. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Ez az irányelv létrehozza az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra, az elektronikus hírközlő hálózatokra, a kapcsolódó eszközökre és a kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint a végberendezésekkel kapcsolatos egyes kérdésekre vonatkozó szabályozás harmonizált keretét a fogyatékkal élő felhasználók hozzáférésének megkönnyítése, valamint az elektronikus hírközlésnek a hátrányos helyzetű felhasználók általi használatának ösztönzése érdekében . Megállapítja a nemzeti szabályozó hatóságok feladatait, és eljárásokat alakít ki a keretszabályozásnak a Közösség egészében történő harmonizált alkalmazására.” |
2. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
3. |
A 3. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok függetlenül, pártatlanul és átlátható módon, valamint időben gyakorolják hatáskörüket. A nemzeti szabályozó hatóságok a közösségi jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabály értelmében rájuk ruházott feladatok napi teljesítésével kapcsolatban más szervtől nem kérhetnek vagy fogadhatnak el utasításokat. A nemzeti szabályozó hatóságok határozatainak felfüggesztésére és felülbírálására kizárólag a 4. cikk szerint létrehozott fellebbezési testületek, illetve a nemzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóság vezetője, illetve annak helyettese kizárólag akkor legyen elbocsátható, ha már nem felel meg a feladatainak teljesítésére a nemzeti jogban előzetesen megállapított feltételeknek, vagy ha súlyos kötelességszegést követett el. A nemzeti szabályozó hatóság vezetőjének elbocsátásáról szóló határozatnak indokolást is tartalmaznia kell, és a határozatot az elbocsátás időpontjában nyilvánosságra kell hozni. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelő pénzügyi és humánerőforrásokkal rendelkezzenek feladataik elvégzéséhez, továbbá hogy elkülönített éves költségvetéssel rendelkezzenek. A költségvetést nyilvánosságra kell hozni. (3a) A tagállamok biztosítják, hogy a BERT-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia előmozdítására irányuló céljait a megfelelő nemzeti szabályozó hatóságok aktívan támogassák. A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezzenek a megfelelő pénzügyi és humán erőforrással a rájuk ruházott feladatok elvégzéséhez és ahhoz, hogy lehetővé váljon számukra a BERT-ben való aktív részvétel és az ahhoz való hozzájárulás. A nemzeti szabályozó hatóságoknak önálló éves költségvetéssel kell rendelkezniük, amelyeket nyilvánosságra kell hozni. (3b) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok hazai piacaikra vonatkozó, saját határozataik elfogadásakor a legteljesebben figyelembe veszik a BERT által kiadott közös állásfoglalásokat. ” |
4. |
A 4. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
|
5. |
Az 5. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatot is – megadjanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek, illetve az ezekkel összhangban hozott határozatoknak való megfelelést. ▐ Ezek a vállalkozások kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a nemzeti szabályozó hatóság által előírt határidőn belül és részletességgel szolgáltatni. A nemzeti szabályozó hatóság által kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A nemzeti szabályozó hatóság az adatszolgáltatás iránti kérését köteles megindokolni, és be kell tartania az üzleti titokra vonatkozó közösségi és nemzeti jogot. ” |
6. |
A 6. és a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: „6. cikk A konzultáció és az átláthatóság mechanizmusa A 7. cikk (10) bekezdése, a 20. cikk és a 21. cikk hatálya alá tartozó eseteket kivéve, és amennyiben a 9c. cikk értelmében elfogadott végrehajtási intézkedések másként nem rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a nemzeti szabályozó hatóságok ezzel az irányelvvel vagy a különös irányelvekkel összhangban ▐ intézkedéseket kívánnak tenni, ▐ illetőleg amennyiben a 9. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban az érintett piacot jelentősen befolyásoló korlátozásokat kívánnak előírni, ezek a hatóságok lehetőséget adjanak az érdekelt feleknek az intézkedéstervezettel kapcsolatos észrevételeik ésszerű időn belül történő megtételére. A nemzeti szabályozó hatóságok közzéteszik nemzeti konzultációs eljárásaikat. A tagállamok gondoskodnak egy olyan információs pont létrehozásáról, ahonnan minden, folyamatban lévő konzultáció elérhető. A nemzeti szabályozó hatóság a konzultációs eljárás eredményeit – az üzleti titokra vonatkozó közösségi és nemzeti jogi rendelkezések szerint bizalmasnak minősülő információk kivételével – nyilvánosan elérhetővé teszi. Bizalmas információk indokolatlan közzététele esetén a nemzeti szabályozó hatóságok az érintett vállalkozások kérése alapján gondoskodnak a megfelelő intézkedések lehető leghamarabbi foganatosításáról. 7. cikk Az elektronikus hírközlés belső piacának konszolidációja (1) Ezen irányelv és a különös irányelvek szerinti feladataik elvégzése során a nemzeti szabályozó hatóságok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a 8. cikkben meghatározott célokat, beleértve azokat, amelyek a belső piac működéséhez kapcsolódnak. (2) A nemzeti szabályozó hatóságok, azáltal, hogy a Bizottsággal és a BERT-tel átlátható együttműködést folytatnak annak érdekében, hogy ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek következetes alkalmazása minden tagállamban biztosított legyen, hozzájárulnak a belső piac fejlődéséhez. E célból különösen együttműködnek a Bizottsággal és a BERT-tel a piacon felmerülő különböző típusú helyzetek kezelésére legalkalmasabb eszközök és korrekciós intézkedések típusának meghatározásában. (3) Ha a 7b. cikk szerint elfogadott végrehajtási rendelkezések másként nem rendelkeznek, a 6. cikkben előírt konzultációt követően, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság olyan intézkedést kíván tenni, amely:
a hatóság az 5. cikk (3) bekezdésével összhangban az intézkedéstervezetet az azt megalapozó indokolással egyidőben a Bizottság, a BERT és a többi tagállam nemzeti szabályozó hatóságai rendelkezésére bocsátja, és tájékoztatja a Bizottságot , a BERT-et és a többi nemzeti szabályozó hatóságot. A nemzeti szabályozó hatóságok , a BERT és a Bizottság az érintett nemzeti szabályozó hatóságnak csak egy hónapon belül küldhetnek észrevételeket. Az egy hónapos időtartam nem hosszabbítható meg. (4) Ha a (3) bekezdés alapján tervezett intézkedés célja:
▐ és az intézkedés befolyásolná a tagállamok közötti kereskedelmet, továbbá a Bizottság a nemzeti szabályozó hatóságnak jelezte, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet akadályozná az egységes piacot, illetőleg hogy komoly kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy az intézkedéstervezet összeegyezethető-e a közösségi joggal és különösen a 8. cikkben előírt célokkal, akkor az intézkedéstervezet további két hónapig nem fogadható el. Ez az időtartam nem hosszabbítható meg. (5) A (4) bekezdésben előírt két hónapos időszakon belül a Bizottság határozatban kötelezheti az érintett nemzeti szabályozó hatóságot az intézkedéstervezet visszavonására. A Bizottság az ajánlás kiadása előtt a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BERT által a(z)[Európai Távközlési Szabályozók Testülete (BERT) létrehozásáról szóló] …-i …/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( (18) 5. cikkével összhangban benyújtott véleményt. A határozathoz – az intézkedéstervezet módosítására vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt – csatolni kell annak részletes és tárgyilagos elemzését, hogy a Bizottság miért véli úgy, hogy a tervezett intézkedés nem fogadható el. (6) A nemzeti szabályozó hatóságot az (5) bekezdéssel összhangban az intézkedéstervezet visszavonására kötelező bizottsági határozat kibocsátásától számított három hónapon belül a nemzeti szabályozó hatóság módosítja vagy visszavonja az intézkedéstervezetet. Ha az intézkedéstervezetet módosítja, a nemzeti szabályozó hatóság a 6. cikkben előírt eljárásokkal összhangban nyilvános konzultációt tart, és a (3) bekezdés rendelkezéseivel összhangban ismételten megküldi a Bizottságnak a módosított intézkedéstervezetet. (7) Az érintett nemzeti szabályozó hatóság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a többi nemzeti szabályozó hatóság , a BERT és a Bizottság észrevételeit, és – a (4) bekezdés hatálya alá tartozó eseteket kivéve – jogosult elfogadni az ennek eredményeként előálló intézkedéstervezetet; amennyiben elfogadja, erről tájékoztatja a Bizottságot. Az ezen irányelv vagy a különös irányelvek alapján feladatokat ellátó más nemzeti szervek szintén a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság észrevételeit. ▐ (8) Kivételes körülmények között, amennyiben valamely nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott eljárástól eltérve sürgős lépésre van szükség a verseny megóvása és a felhasználók érdekeinek védelme érdekében, haladéktalanul elfogadhat arányos és átmeneti intézkedéseket. Ezekről az intézkedésekről teljes körű indokolás mellett haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, a többi nemzeti szabályozó hatóságot és a BERT-et . A nemzeti szabályozó hatóság minden olyan határozata, amelynek célja az említett intézkedések véglegesítése vagy alkalmazásuk idejének meghosszabbítása, a (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseinek hatálya alá tartozik. |
7. |
A szöveg a következő cikkel egészül ki: „7a. cikk A jogorvoslat következetes alkalmazására vonatkozó eljárás (1) Ahol a nemzeti szabályozó hatóságnak szándékában áll elfogadni olyan intézkedést, amely üzemeltetőre vonatkozóan kötelezettséget ír elő, módosít vagy visszavon, a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 5. és 9–13a. cikkeivel összefüggésben álló 16. cikkének és a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikkének alkalmazása során, a Bizottság és más tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai számára az intézkedéstervezetről szóló értesítéstől számítva egy hónap áll rendelkezésre arra, hogy észrevételekkel éljenek az illetékes nemzeti szabályozó hatóságnál. (2) Amennyiben az intézkedéstervezet egy, a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 13a. cikkében nem meghatározott kötelezettség előírását, módosítását vagy visszavonását érinti, a Bizottság számára ugyanannyi idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy az illetékes nemzeti szabályozó hatóság és a BERT felé jelezze, hogy megítélése szerint az intézkedéstervezet miért akadályozná az egységes piacot, illetőleg hogy miért vannak komoly kétségei az intézkedéstervezet közösségi joggal való összeegyezethetőségével kapcsolatban. Ilyen esetben az intézkedéstervezetet a Bizottság értesítését követő további két hónapig nem fogadják el. Értesítés hiányában az illetékes nemzeti szabályozó hatóság elfogadhatja az intézkedéstervezetet a Bizottság vagy más nemzeti szabályozó hatóság észrevételeinek lehető legnagyobb mértékű figyelembe vétele mellett. (3) A (2) bekezdésben említett két hónap alatt a Bizottság, a BERT és az illetékes nemzeti szabályozó hatóság szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy a 8. cikk célkitűzéseinek fényében megtalálják a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedést, miközben kellően figyelembe veszik a piaci szereplők szempontjait, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák a következetes szabályozási gyakorlat kialakítását. E két hónap alatt a BERT abszolút többséggel elfogadott, indokolással alátámasztott véleményt fogad el, amely megerősíti az intézkedéstervezet megfelelőségét és hatékonyságát, vagy jelzi, hogy az intézkedéstervezetet módosítani kell, és e célból konkrét javaslatokat tesz. E véleményt indokolják és nyilvánosságra hozzák. Amennyiben a BERT alátámasztja az intézkedéstervezet megfelelőségét és hatékonyságát, az illetékes nemzeti szabályozó hatóság, a Bizottság és a BERT észrevételeinek lehető legnagyobb mértékű figyelembe vétele mellett, elfogadhatja az intézkedéstervezetet. A nemzeti szabályozó hatóság nyilvánosságra hozza, milyen módon vette ezen észrevételeket figyelembe. Amennyiben a BERT jelzi, hogy az intézkedéstervezetet módosítani kell, a Bizottság, a BERT véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembe vétele mellett, határozhat arról, hogy kéri az illetékes nemzeti szabályozó hatóságot, hogy módosítsa az intézkedéstervezetet, és ezt indokolja is, valamint e célból konkrét javaslatokat tesz. (4) Amennyiben az intézkedéstervezet a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 13a. cikkében meghatározott kötelezettség előírását, módosítását vagy visszavonását érinti, az intézkedéstervezetet az (1) bekezdésben említett egy hónapos időtartam végétől számított további két hónapig nem fogadják el. Az első albekezdésben említett kéthónapos határidőn belül a Bizottság, a BERT és az érintett nemzeti szabályozó hatóság szorosan együttműködik azzal a céllal, hogy megállapítsák, hogy a javasolt intézkedéstervezet megfelel-e a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 13a. cikke rendelkezéseinek, illetve hogy az valóban a legmegfelelőbb és leghatékonyabb intézkedés. Ebből a célból a piaci szereplők nézeteit és a következetes szabályozási gyakorlat kialakításának szükségességét megfelelően figyelembe kell venni. A BERT vagy a Bizottság indokolt kérelmére a kéthónapos határidő legfeljebb további két hónappal meghosszabbítható. A második albekezdésben előírt maximális időtartamon belül a BERT abszolút többséggel elfogadott véleményt fogad el, amely megerősíti az intézkedéstervezet megfelelőségét és hatékonyságát, vagy jelzi, hogy az intézkedéstervezetet módosítani kell. E véleményt indokolják és nyilvánosságra hozzák. Csak miután a Bizottság és a BERT megerősítette az intézkedéstervezet megfelelőségét és hatékonyságát, fogadhatja el az illetékes nemzeti szabályozó hatóság, a Bizottság és a BERT észrevételeinek lehető legnagyobb mértékű figyelembe vétele mellett, az intézkedéstervezetet. A nemzeti szabályozó hatóság nyilvánosságra hozza, milyen módon vette ezen észrevételeket figyelembe. (5) Az illetékes nemzeti szabályozó hatóság, az intézkedéstervezetet módosító, indokolással alátámasztott, az illetékes nemzeti szabályozó hatóságtól az intézkedéstervezet módosítását vagy visszavonását kérő határozat Bizottság általi, a (3) bekezdés negyedik albekezdésével összhangban történt elfogadásától számított három hónapon belül módosítja vagy visszavonja az intézkedéstervezetet. Ha az intézkedéstervezetet módosítja, a nemzeti szabályozó hatóság a 6. cikkben előírt konzultációs és átláthatósági eljárásokkal összhangban nyilvános konzultációt tart, és a 7. cikkel összhangban ismételten megküldi a Bizottságnak a módosított intézkedéstervezetet. (6) A nemzeti szabályozó hatóság az intézkedéstervezetet a szabályozási párbeszéd bármely szakaszában visszavonhatja. 7b. cikk Végrehajtási rendelkezések ║ A Bizottság – a BERT véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembe vétele mellett – a 7. cikkel kapcsolatban ajánlásokat és/vagy iránymutatásokat állapíthat meg, amelyben meghatározza a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban előírt bejelentések formátumát, tartalmát és a bennük feltüntetendő adatokat, azokat a körülményeket, amelyek esetén a bejelentések nem kötelezőek, valamint a határidők számítását. ▐ ” |
8. |
A 8. cikk a következőképpen módosul:
|
9. |
Az irányelv a következő cikkekkel egészül ki: „8a. cikk Rádióspektrum-politikai Bizottság (1) Ezennel létrejön egy Rádióspektrum-politikai Bizottság („RSPC”) azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a 8b. cikk (1), (3), és (5) bekezdéseiben meghatározott célkitűzések megvalósításához. Az RSPC tanácsadást nyújt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára a rádióspektrum-politikai kérdésekben. Az RSPC valamennyi tagállamnak a rádióspektrum-politikáért felelős illetékes nemzeti hatósága magas rangú képviselőiből áll. Minden tagállam egy szavazattal bír és a Bizottságnak nincs szavazati joga. (2) Az RSPC az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére, abszolút többséggel fogadja el véleményeit. (3) Az RSPC éves tevékenységi jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. 8b. cikk A rádióspektrum-politika stratégiai tervezése és összehangolása az Európai Unióban (1) A tagállamok együttműködnek egymással és a Bizottsággal a rádióspektrumok európai uniós használatának stratégiai tervezése, összehangolása és harmonizációja során. E célból fontolóra veszik az EU politikáinak többek között gazdasági, biztonsági, egészségügyi, közérdekkel, szólásszabadsággal kapcsolatos, kulturális, tudományos, szociális és technikai szempontjait, valamint a rádióspektrum-felhasználó közösségek különböző érdekeit a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros interferencia elkerülése végett. (2) A rádióspektrum-politikai tevékenységek az Európai Unióban a következők sérelme nélkül folynak:
(3) A tagállamok biztosítják a rádióspektrum-politikai megközelítések összehangolását az Európai Unióban és adott esetben a harmonizált feltételeket a belső piac létrehozásához és működéséhez szükséges rádióspektrumok rendelkezésre állása és hatékony használata tekintetében az olyan uniós politikai területeken, mint az elektronikus távközlés, a közlekedés, valamint a kutatás-fejlesztés. (4) A Bizottság – az RSPC véleményének kellő mértékben való figyelembe vétele mellett – egy rádióspektrummal kapcsolatos cselekvési terv létrehozására vonatkozó jogalkotási javaslatot nyújthat be a rádióspektrum Európai Uniós használatának stratégiai tervezése érdekében, illetve más jogalkotási intézkedésekre vonatkozó javaslatot a rádióspektrum használatának optimalizálása és a káros interferencia elkerülése végett. (5) A tagállamok biztosítják az Európai Unió érdekeinek a rádióspektrummal kapcsolatos ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekben való hatékony összehangolását. E hatékony összehangolás biztosításának szükségessége esetén – az RSPC véleményének kellő figyelembe vétele mellett – közös politikai célokat javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyek szükség esetén tárgyalási felhatalmazást is magába foglalhat. ” |
10. |
A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép: „9. cikk Gazdálkodás az elektronikus hírközlési szolgáltatások rádiófrekvenciáival (1) Tekintettel arra, hogy a rádiófrekvenciák fontos társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő közjavak, a tagállamok a 8. és 8b. cikkekkel összhangban biztosítják területükön az elektronikus hírközlési szolgáltatások vonatkozásában a rádiófrekvenciákkal történő hatékony gazdálkodást. Biztosítják, hogy az ilyen rádiófrekvenciák kiosztását és kijelölését a nemzeti szabályozó hatóságok tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kritériumok alapján végezzék. Ezáltal a tagállamok tiszteletben tartják a nemzetközi egyezményeket, és figyelembe vehetik a nyilvánosságpolitikai megfontolásokat. (2) A tagállamok – összhangban a rádiófrekvenciák eredményes és hatékony használatának szükségességével – a Közösség egészében előmozdítják a rádiófrekvenciák használatának harmonizációját , a fogyasztói előnyök, mint például a méretgazdaságosság és a szolgáltatások átjárhatósága megvalósításának érdekében. Ennek érdekében a tagállamok ezen irányelv 8b. és 9c. cikkével, valamint a 676/2002/EK határozattal (rádióspektrum-határozat) összhangban járnak el. (3) Ha a második albekezdés vagy a 9c. cikk szerint elfogadott intézkedések másként nem rendelkeznek, a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára rendelkezésre álló rádiófrekvencia-sávokban minden típusú , az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára használt technológia rendelkezésre álljon, összhangban az ITU rádiószabályzattal . A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetésmentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára használt technológia típusaira, amennyiben az szükséges:
(4) Ha a második albekezdés ▐ másként nem rendelkezik , a tagállamok biztosítják, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára rendelkezésre álló rádiófrekvencia-sávokban minden típusú elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtható legyen , összhangban nemzeti rádiófrekvencia-kiosztási tervükkel és az ITU rádiószabályzattal . A tagállamok ugyanakkor jogosultak arányos és megkülönböztetésmentes korlátozásokat előírni az elektronikus hírközlési szolgáltatások típusára. Az egy bizonyos elektronikus hírközlési szolgáltatás egy adott, elektronikus hírközlési szolgáltatásokra alkalmas sávban való nyújtására kötelező intézkedést csak a ▐ közösségi joggal összhangban a nemzeti jogban meghatározott közérdekű célok, például az életbiztonság, a társadalmi, a regionális vagy a területi kohézió, a rádiófrekvenciák nem kellő kihasználásának elkerülése , vagy az olyan kulturális és médiapolitikai célkitűzések indokolhatják, mint például a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetőleg a médiapluralizmus előmozdítása. Olyan intézkedés , amely egy adott sávban más elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását tiltja, kizárólag akkor írható elő, ha azt életbiztonság védelmét szolgáló szolgáltatás iránti igény indokolja. (5) A tagállamok rendszeresen felülvizsgálják a (3) és (4) bekezdésben előírt korlátozások és intézkedések szükségességét , és nyilvánosságra hozzák ezen felülvizsgálatok eredményeit . (6) A (3) és a (4) bekezdést a rádiófrekvenciák kiosztása és kijelölése tekintetében …-tól/-től (19) kell alkalmazni. |
11. |
Az irányelv a következő 9a., 9b. és 9c. cikkel egészül ki: „9a. cikk A meglévő jogokra vonatkozó korlátozások felülvizsgálata (1) A tagállamok …-tól/-től (20) kezdődően öt éven át biztosíthatják , hogy az ezen időpont előtt odaítélt , az odaítélés időpontjától számítva nem kevesebb, mint öt évig érvényes rádiófrekvencia-használati jogok jogosultjai kérhessék, hogy a jogaikra vonatkozó korlátozásokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság a 9. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban újraértékelje. A hatáskörrel rendelkező nemzeti ▐ hatóság, mielőtt elfogadná határozatát, értesíti a jogosultat a korlátozások újraértékeléséről, ennek keretében megjelöli a jogok terjedelmét az újraértékelést követően, és ésszerű határidőt ír elő a kérelem visszavonására. Ha a jogosult visszavonja kérelmét, a jog a lejártáig, de legkésőbb az ötéves időszak végéig változatlan formában fennmarad. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásában a jogosult rádiós vagy televíziós tartalomszolgáltató, és a rádiófrekvenciák használatára vonatkozó jogot egy meghatározott közérdekű célból kapta, beleértve a műsorszóró szolgáltatások nyújtását, a rádiófrekvenciáknak a közérdekű cél eléréséhez szükséges része tekintetében fennálló használati jogosultsága változatlan marad . A rádiófrekvenciák azon részét, amely a közérdekű cél eléréséhez szükségtelenné válik, ezen irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdésével , valamint az engedélyezési irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban új kijelölési eljárásnak kell alávetni. (3) Az (1) bekezdésben előírt ötéves időszak után a tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy valamennyi olyan további rádiófrekvencia-kijelölésre és -kiosztásra, amely ezen irányelv hatálybalépésekor már hatályban volt, a 9. cikk (3) és (4) bekezdése legyen irányadó. (4) E cikk alkalmazásában a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a tisztességes verseny biztosítása érdekében. 9b. cikk Egyedi rádiófrekvencia-használati jogok átruházása (1) A tagállamok biztosítják, hogy – azokban a sávokban, amelyekre vonatkozóan erről a 9c. cikk szerint elfogadott végrehajtási intézkedések rendelkeznek – a vállalkozások átruházhassanak más vállalkozásokra, illetve haszonbérbe adhassanak más vállalkozásoknak egyedi rádiófrekvencia-használati jogokat , amennyiben az ilyen átruházás vagy haszonbérbeadás összhangban van a nemzeti eljárásokkal és az országos frekvenciaelosztási tervekkel . A tagállamok más sávok tekintetében is rendelkezhetnek úgy, hogy a vállalkozások a nemzeti eljárásoknak megfelelően más vállalkozásokra átruházhatnak, illetve más vállalkozásoknak haszonbérbe adhatnak egyedi rádiófrekvencia-használati jogokat… (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozások a rádiófrekvencia-használati jog átruházására vonatkozó szándékukat , illetve magát az átruházást az egyedi rádiófrekvencia-használati jogok megadásáért felelős , illetékes nemzeti hatóságnak bejelentsék és hogy azt nyilvánosságra hozzák. Ha a rádiófrekvencia használata a 9c. cikk és a rádióspektrum-határozat vagy más közösségi intézkedés alkalmazása révén harmonizálva van, ennek az átruházásnak meg kell felelnie a harmonizált használatnak. 9c. cikk Harmonizációs intézkedések a rádiófrekvenciákkal való gazdálkodás körében A belső piac fejlődéséhez való hozzájárulás érdekében, a 8b., 9., 9a. és 9b. cikkekben felsorolt elvek megvalósítása tekintetében a Bizottság megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el:
Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. ▐ |
12. |
A 10. cikk a következőképpen módosul:
|
13. |
A 11. cikk (1) bekezdésében a „megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott átlátható és nyilvános eljárások alapján járjon el, és” szövegrész helyébe a következő szöveg lép: „megkülönböztetés és késedelem nélkül alkalmazott, egyszerű, átlátható és nyilvános eljárások alapján járjon el, és határozatát minden esetben a kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül hozza meg, és” |
14. |
A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép: „12. cikk Helymegosztás valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára (1) Ha egy elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozás a nemzeti jogszabályok értelmében jogosult köztulajdonban vagy magántulajdonban lévő ingatlanon, ingatlan felett vagy ingatlan alatt eszközöket kiépíteni, vagy az ingatlan kisajátítására vagy használatára vonatkozó eljárásból előnyt szerezhet, a nemzeti szabályozó hatóságok az arányosság elvének maradéktalan figyelembevétele mellett előírhatják az ilyen eszközök, illetve ingatlan, így különösen az épületekbe való becsatlakozások, az épületek kábelezése, a tartóoszlopok, az antennatartók, a tornyok és egyéb támasztószerkezetek, az alépítmények, a kábelcsatornák, az ellenőrzőaknák és szekrények , valamint minden egyéb nem aktív hálózati elem közös használatát. (2) A környezet, a közegészség vagy a közbiztonság védelmének szükségessége, illetőleg település- vagy területrendezési célok megvalósítása érdekében a tagállamok kizárólag azt követően kötelezhetik az (1) bekezdésben említett jogok tulajdonosait az eszköz vagy ingatlan megosztására (beleértve a fizikai helymegosztást is), illetve az állami építési munkák összehangolását megkönnyítő intézkedések megtételére, hogy megfelelő időt fordítottak nyilvános konzultációra, amelynek keretében minden érdekeltnek megadták a lehetőséget nézetei kifejtésére. Ez a megosztás vagy összehangolás magában foglalhatja különösen a közös eszköz-, illetve ingatlanhasználattal összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítását. (3) A hatékony infrastrukturális befektetések ösztönzése és az újítások támogatása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak az (1) bekezdésben említett jogok tulajdonosait az eszköz vagy ingatlan megosztására (beleértve a fizikai helymegosztást is) kötelezni azt követően, hogy megfelelő időt fordítottak nyilvános konzultációra, amelynek keretében minden érdekeltnek megadták a lehetőséget nézetei kifejtésére. Ez a megosztás vagy összehangolás magában foglalhatja a közös eszköz-, illetve ingatlanhasználattal összefüggésben felmerülő költségek megosztására vonatkozó szabályok megállapítását, és biztosítja, hogy a kockázat megfelelően van megosztva az érintett vállalkozások között. (4) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett jogok tulajdonosaitól kapott adatok alapján a nemzeti szabályozó hatóságok részletes leltárt készítenek a kérdéses bekezdésben említett eszközök jellegéről, rendelkezésre állásáról és földrajzi helyzetéről, és hogy hozzáférhetővé teszik az adatokat az érintettek számára. (5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a nemzeti szabályozó hatóságokkal együtt megfelelő koordinációs eljárásokat dolgoznak ki a (2) bekezdésben említett állami építési munkákkal, valamint egyéb megfelelő állami eszközökkel vagy ingatlannal és jelenleg zajló, illetve tervezett állami építési munkákkal kapcsolatban. Ezen eljárások közé tartozhatnak olyan eljárások is, amelyek biztosítják, hogy az érdekelt felek információhoz jutnak a megfelelő állami eszközökről vagy ingatlanokról, továbbá hogy az illetékes hatóságok kellő időben értesülnek ezekről a munkákról, valamint hogy a lehető legteljesebb mértékben megkönnyítik a megosztást. (6) A nemzeti szabályozó hatóság által az ezen cikknek megfelelően tett intézkedéseknek objektívnek, átláthatónak , megkülönböztetésmentesnek és arányosnak kell lenniük.” |
15. |
Az irányelv a következő IIIa. fejezettel egészül ki: „IIIa. fejezet A HÁLÓZATOK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK BIZTONSÁGA ÉS INTEGRITÁSA 13a. cikk Biztonság és integritás (1) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások megfelelő műszaki és szervezeti intézkedésekkel védjék hálózataikat, illetve szolgáltatásaikat. Az ezen intézkedések által biztosított biztonsági szintnek – figyelembe véve az ezen intézkedések területén elért legújabb eredményeket – meg kell felelnie a kockázat mindenkori mértékének. Intézkedéseket kell hozni különösen a váratlan biztonsági események felhasználókra és összekapcsolt hálózatokra gyakorolt hatásának megelőzésére, és minimalizálására. (2) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató vállalkozások – az általuk szolgáltatott hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatások folytonosságának biztosítása érdekében – megtegyék a megfelelő lépéseket hálózataik integritásának biztosítására. Az illetékes nemzeti hatóságok konzultálnak az elektronikus hírközlési szolgáltatókkal az elektronikus hírközlő hálózatok biztonságára és integritására vonatkozó egyedi intézkedések elfogadása előtt. (3) A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások értesítsék az illetékes nemzeti hatóságot a biztonság vagy az integritás megsértésének olyan esetéről, amely jelentős hatással volt a hálózatok, illetve a szolgáltatások működésére. Az érintett illetékes nemzeti hatóság szükség szerint tájékoztatja más tagállamok illetékes nemzeti hatóságait és az Európai Hálózati és Információbiztonsági Ügynökséget (ENISA) . Ha az esemény nyilvánosságra hozatalához közérdek fűződik, az illetékes nemzeti hatóság tájékoztathatja a nyilvánosságot. Az illetékes nemzeti hatóság a beérkező bejelentésekről és az e bekezdésnek megfelelően tett intézkedésekről évente egyszer összefoglaló jelentést nyújt be a Bizottságnak. (4) A Bizottság – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve az ENISA véleményét – az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt intézkedések harmonizálása céljából megfelelő műszaki végrehajtási intézkedéseket fogadhat el, így különösen előírhatja az értesítés körülményeit, és az értesítésre vonatkozóan alaki és eljárási követelményeket állapíthat meg. A műszaki végrehajtási intézkedések nem akadályozzák meg a tagállamokat abban, hogy további követelményeket fogadjanak el az (1) és (2) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében. A biztonság és az integritás megsértésére vonatkozó szabályokat a 2002/58/EK irányelvnek megfelelően kell alkalmazni . Ezek a végrehajtási intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással ║ kell őket elfogadni. ║ 13b. cikk Végrehajtás, a jogkövető magatartás kikényszerítése (1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok jogosultak legyenek a 13a. cikk rendelkezéseinek végrehajtása érdekében kötelező utasításokat kiadni a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részére. E kötelező utasításoknak arányosnak, gazdaságosnak és műszakilag kivitelezhetőnek kell lenniük, valamint egy ésszerű időkereten belül hatályba kell lépniük. (2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti hatóságok jogosultak legyenek kötelezni a nyilvános hírközlő hálózatokat szolgáltató és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat:
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nemzeti szabályozó hatóságok rendelkezzenek a szabályok be nem tartásának , valamint a hálózatok biztonságára és integritására gyakorolt hatásoknak a kivizsgálásához szükséges hatáskörökkel. (4) Ezeket a rendelkezéseket az ezen irányelv 3. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.” |
16. |
A 14. cikk (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „ Amennyiben egy vállalkozás egy konkrét piacon jelentős piaci erőfölénnyel rendelkezik, és a két piac közötti kapcsolat lehetővé teszi az egyik piacon meglévő piaci befolyás átvitelét a másik piacra, így erősítve a vállalkozás piaci erejét, a befolyás átvitelének megelőzésére irányuló jogorvoslati intézkedések bevezethetők az egymáshoz kapcsolódó piacokon a 2002/19/EK irányelv [hozzáférési irányelv] 9., 10., 11. és 13. cikkével összhangban. Amennyiben ezen jogorvoslatok nem bizonyulnak elégségeseknek, a 2002/22/EK irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv) 17. cikke bevezethető. ” |
17. |
A 15. cikk a következőképpen módosul:
|
18. |
A 16. cikk a következőképpen módosul:
|
19. |
A 17. cikk a következőképpen módosul:
|
20. |
A 18. cikk a következőképpen módosul:
|
21. |
A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép: „19. cikk Harmonizációs eljárások (1) Az ezen irányelv 9. cikkében, valamint a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 6. és 8. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül, ha a Bizottság megállapítja, hogy az ezen irányelvben és a különös irányelvekben meghatározott szabályozási feladatok nemzeti szabályozó hatóságok általi végrehajtásában meglévő eltérések az egységes piac akadályát képezik , akkor a Bizottság a 8. cikkben foglalt célok elérésének előmozdítása érdekében – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BERT esetleges véleményét – ▐ határozatot fogadhat el ezen irányelv és a különös irányelvek rendelkezéseinek harmonizált alkalmazásáról. ▐ (2) Az (1) bekezdésben említett határozat ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányul, ezért a 22. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ▐ (3) Az (1) bekezdés szerint elfogadott intézkedések körében a Bizottság harmonizált vagy összehangolt elveket állapíthat meg különösen a következő kérdésekre vonatkozóan:
|
22. |
A 20. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Ha az ezen irányelv vagy a különös irányelvek alapján kirótt kötelezettségekkel kapcsolatban jogvita keletkezik olyan szolgáltatók között, amelyek egyike egy adott tagállamban elektronikus hírközlő hálózatokat szolgáltató vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás, akkor az érintett nemzeti szabályozó hatóság – bármelyik fél kérésére és a (2) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül – a jogvita lehető legrövidebb időn belül, a kivételes körülmények esetét kivéve minden esetben legkésőbb négy hónapon belül történő megoldása végett kötelező erejű határozatot bocsát ki. Az érintett tagállam megköveteli, hogy minden fél teljes mértékben működjön együtt a nemzeti szabályozó hatósággal.” |
23. |
A 21. cikk helyébe a következő szöveg lép: „21. cikk Határon átnyúló jogviták rendezése (1) Ha ezen irányelv vagy a különös irányelvek alapján határon átnyúló jogvita keletkezik olyan felek között, amelyek különböző tagállamokban rendelkeznek székhellyel, és a jogvita elbírálására több tagállam nemzeti szabályozó hatósága is rendelkezik hatáskörrel, akkor a (2), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott rendelkezések szerint kell eljárni. (2) Bármely fél az érintett nemzeti szabályozó hatóságok elé utalhatja a jogvitát. A hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok összehangolják erőfeszítéseiket a BERT-en belül – amennyiben lehetséges, közös határozat elfogadásával – a jogvitának a 8. cikkben meghatározott célokkal összhangban történő megoldása érdekében. A nemzeti szabályozó hatóságok által a jogvita során hozott határozat részeként valamely vállalkozás számára megállapított kötelezettségnek meg kell felelnie ezen irányelv és az egyedi irányelvek rendelkezéseinek. A jogvitára hatáskörrel rendelkező bármely nemzeti szabályozó hatóság felkérheti a BERT-et , hogy az [Európai Távközlési Szabályozók Testülete (BERT) létrehozásáról szóló] …/2008/EK rendelet 18. cikke szerint adjon ki ajánlást azokról az intézkedésekről, amelyeket a keretirányelv, illetőleg a különös irányelvek rendelkezéseinek megfelelően a jogvita rendezése érdekében meg kell tenni. Ha a BERT-hez ilyen kérelmet nyújtottak be, a jogvita bármely vonatkozásában hatáskörrel rendelkező valamennyi nemzeti szabályozó hatóság a jogvita rendezésére irányuló intézkedések megtétele előtt – a nemzeti szabályozó hatóságok által megtehető sürgős intézkedések sérelme nélkül – megvárja a BERT által az [Európai Távközlési Szabályozók Testülete (BERT) létrehozásáról szóló] …/2008/EK rendelet 18. cikke szerint kiadott ajánlást. A nemzeti szabályozó hatóság által a jogvita rendezése érdekében vállalkozásokra kirótt kötelezettségeknek igazodniuk kell ezen irányelv, illetve a különös irányelvek rendelkezéseihez, és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venniük a BERT által az [Európai Távközlési Szabályozók Testülete (BERT) létrehozásáról szóló] …/2008/EK rendelet 18. cikke szerint kiadott ajánlást. (3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságok utasítsák el a jogvita rendezésére irányuló kérelmet abban az esetben, ha léteznek más mechanizmusok, beleértve a közvetítést, amelyek jobban hozzájárulnak a jogvita kellő időben és a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban történő rendezéséhez. A nemzeti szabályozó hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a feleket. Ha a jogvita rendezése négy hónap elteltével nem történt meg, ha a jogvita megoldása érdekében a sérelmet szenvedett fél nem fordult bírósághoz, valamint bármelyik fél kérésére a nemzeti szabályozó hatóságok – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a BERT által az [Európai Távközlési Szabályozók Testülete (BERT) létrehozásáról szóló] …/2008/EK rendelet 18. cikke szerint kiadott ajánlást – összehangolják erőfeszítéseiket – amennyiben lehetséges, közös határozat elfogadásával – a jogvitának a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban történő megoldása érdekében. (4) A (2) bekezdésben előírt eljárás nem zárja ki, hogy a felek valamelyike bíróság előtt keresetet indítson.” |
24. |
Az irányelv a következő 21a. cikkel egészül ki: „21a. cikk Jogkövetkezmények A tagállamok megállapítják az ezen irányelv és a különös irányelvek szerint elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésének jogkövetkezményeit, és minden szükséges intézkedést megtesznek az említett irányelvek végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt jogkövetkezményeknek megfelelőnek, hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket legkésőbb …-ig (22) bejelentik a Bizottságnak, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő minden későbbi módosításról.” |
25. |
A 22. cikk a következőképpen módosul:
|
26. |
A 27. cikket el kell hagyni. |
27. |
Az I. mellékletet el kell hagyni , a II. mellékletet pedig módosítani kell az ezen irányelv mellékletének megfelelően. |
2. cikk
A 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) módosítása
A 2002/19/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk a következőképpen módosul:
|
2. |
A 4. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A nyilvános hírközlő hálózatok üzemeltetői jogosultak és – amennyiben a 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) 4. cikkének megfelelően arra felhatalmazott más vállalkozások kérik – kötelesek a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások , vagy a tartalomszolgáltatás és az információs társadalomhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása végett egymással az összekapcsolásról tárgyalásokat folytatni annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtását és együttműködési képességét a Közösség egészében biztosítsák. Az üzemeltetők más vállalkozásoknak olyan feltételek mellett kínálják a hozzáférést és az összekapcsolást, amelyek összhangban vannak a nemzeti szabályozó hatóság által az 5–8. cikkek alapján előírt kötelezettségekkel. Az összekapcsolás feltételei azonban nem vezethetnek az interoperabilitás indokolatlan korlátozásához. ” |
3. |
Az 5. cikk a következőképpen módosul:
|
4. |
A 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A piaci folyamatok és a technológiai fejlődés fényében a Bizottság az I. melléklet módosítása céljából végrehajtási intézkedéseket fogadhat el. Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 14. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni ▐. Az e bekezdésben előírt rendelkezések előkészítésében az Európai Távközlési Szabályozók Testülete (BERT) segítséget nyújthat a Bizottságnak.” |
5. |
A 7. cikket el kell hagyni. |
6. |
A 8. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 9. cikk a következőképpen módosul :
|
8. |
A 12. cikk a következőképpen módosul : „12. cikk Meghatározott hálózati elemekhez kapcsolódó hozzáférési és használati kötelezettségek (1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikk rendelkezéseivel összhangban kötelezettségeket állapíthat meg az üzemeltetők számára a meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférés és azok használata iránti ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozóan, többek között olyan helyzetekben, amikor a nemzeti szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés biztosításának megtagadása, illetve az ahhoz hasonló hatású indokolatlan feltételek kikötése kiskereskedelmi szinten gátolná a fenntartható versenypiac kialakulását, vagy nem szolgálná a végfelhasználók érdekeit. Az üzemeltetőket többek közt az alábbiakra kötelezik:
A nemzeti szabályozóhatóságok ezekhez a kötelezettségekhez hozzátehetnek az igazságosságra, elfogadhatóságra és időbeliségre vonatkozó feltételeket. (2) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok fontolóra veszik, hogy az (1) bekezdésben szereplő kötelezettségeket kiróják-e, különösen pedig amikor azt vizsgálják, hogy ezek a kötelezettségek arányosak lennének-e a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikkében foglaltakkal, figyelembe kell venniük különösen a következő tényezőket:
(3) Amikor a nemzeti szabályozó hatóságok e cikk rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket írnak elő egy üzemeltető számára, akkor a szükségesnek ítélt körben, a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthatnak meg a szolgáltató és/vagy a hozzáférés kedvezményezettjei számára. A konkrét műszaki normák, illetve előírások betartására irányuló kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv 17. cikkének megfelelően megállapított szabványokkal és előírásokkal.” |
9. |
Az 13. cikk a következőképpen módosul:
|
10. |
Az irányelv a következő 13a. és 13b. cikkel egészül ki: „13a. cikk Funkcionális szétválasztás (1) A nemzeti szabályozó hatóság a 8. cikkben, különösen a 8. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban a vertikálisan integrált vállalkozásokat rendkívüli intézkedésként arra kötelezheti, hogy a megkötött hozzáférési termékek nagykereskedelmi szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységüket önállóan működő gazdasági egység keretében végezzék. Ez a gazdasági egység valamennyi vállalkozásnak, ideértve az anyavállalat más gazdasági egységeit is, egységes határidővel és szerződési feltételekkel, ideértve az árat és a szolgáltatás színvonalát is, továbbá azonos rendszerek és folyamatok révén köteles nyújtani a hozzáférési termékeket és szolgáltatásokat. (2) Ha a nemzeti szabályozó hatóság funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, javaslatot nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:
▐ (3) A nemzeti szabályozó hatóságnak javaslatába bele kell foglalnia a javasolt intézkedés tervezetét, amelynek tartalmaznia kell:
(4) A Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdésének megfelelően az intézkedéstervezetről meghozott határozatot követően a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését. Az értékelés alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról, illetőleg visszavonásáról. (5) Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettség, illetőleg vele szemben megállapíthatók a Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettségek. 13b. cikk Vertikálisan integrált vállalkozás önkéntes szétválása (1) A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő vállalkozások kötelesek előzetesen tájékoztatni a nemzeti szabályozó hatóságot, ha helyi hozzáférési hálózati eszközeik jelentős részét vagy teljes egészét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánják átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kívánnak létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére – saját kiskereskedelmi részlegüket is beleértve – teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékeket biztosítsanak. (2) A nemzeti szabályozó hatóság felméri, hogy a tervezett ügylet hogyan befolyásolja a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) alapján kirótt, hatályos szabályozási kötelezettségeket. Ebből a célból a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikkében megállapított eljárással összhangban elvégzi a hozzáférési hálózattal kapcsolatos különböző piacok összehangolt elemzését. Vizsgálatai alapján a nemzeti szabályozó hatóság a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. és 7. cikkével összhangban dönt kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról, illetőleg visszavonásáról. (3) Ha a jogilag és/vagy működését tekintve önálló gazdasági egység a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 16. cikke szerint meghozott döntés alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a 9–13. cikkben meghatározott kötelezettség, illetőleg vele szemben megállapíthatók a Bizottság által a 8. cikk (3) bekezdése szerint engedélyezett bármely egyéb kötelezettségek.” |
11. |
A 14. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.” ▐ |
12. |
A II. melléklet az ezen irányelv mellékletének megfelelően módosul. |
3. cikk
A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) módosítása
A 2002/20/EK irányelv a következőképpen módosul:
1. |
A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2) A következő fogalommeghatározást szintén alkalmazni kell: »általános felhatalmazás«: a tagállam által létrehozott jogi keretszabályozás, amely ennek az irányelvnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, és az elektronikus hírközlő hálózatok, az illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi típusára vagy egyes típusaira alkalmazandóan ágazatspecifikus kötelezettségeket állapít meg.” |
2. |
A 3. cikk (2) bekezdése ║ a következőképpen módosul:
|
3. |
Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép: „5. cikk Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok (1) A tagállamok általános felhatalmazásokkal megkönnyítik a rádiófrekvenciák használatát. A tagállamok egyedi használati jogokat biztosíthatnak a következők érdekében:
(2) ▐ A tagállamok – kérelemre, figyelemmel az ezen irányelv 6., 6a. és 7. cikkében és 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezésekre, továbbá a szóban forgó erőforrások hatékony felhasználását a 2002/21/EK irányelvnek (keretirányelv) megfelelően biztosító bármely más szabályra – minden vállalkozásnak megadják az egyedi használati jogot. ▐ Ezeket a jogokat – a rádiós és a televíziós tartalomszolgáltatók részére közérdekű célból, a közösségi joggal összhangban biztosított rádiófrekvencia-használati jogokkal kapcsolatos, a tagállamok által elfogadott különös kritériumok és eljárások sérelme nélkül – nyílt, objektív, átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos eljárások révén, rádiófrekvenciák esetében a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell megadni. Kivételes esetben az eljárásnak nem kell nyíltnak lennie akkor, ha bizonyítható, hogy a rádiófrekvenciák használatára irányuló egyedi jogok rádiós vagy televíziós tartalomszolgáltatók részére való megadása a közösségi joggal összhangban egy, valamely közérdekű cél eléréséhez szükséges, a tagállam által előre meghatározott és indokolt kötelezettség teljesítése szempontjából alapvetően fontos. A használati jogok megadása során a tagállamok meghatározzák, hogy a kérdéses jogokat a jogosult átruházhatja-e, továbbá megállapítja az átruházás feltételeit. Rádiófrekvenciák esetében ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell lenniük a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9. és 9b. cikkével. Ha a tagállamok határozott időtartamra adnak jogokat, ennek a határozott időtartamnak – figyelemmel az elérni kívánt célra és a befektetés megfelelő amortizációs idejének szükséges biztosítására – meg kell felelnie a nyújtani kívánt szolgáltatás igényeinek. A tíz évre vagy tíz évnél hosszabb időtartamra megadott egyedi rádiófrekvencia-használati jogok tekintetében , amelyeket a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9b. cikke alapján a vállalkozások egymásra nem ruházhatnak át , és egymásnak nem adhatnak haszonbérbe, az illetékes nemzeti hatóság győződik meg arról, hogy az egyedi használati jog megadásának alapjául szolgáló feltételek a licenc teljes időszaka alatt teljesülnek-e. Ha ezek a kritériumok már nem alkalmazandók, az egyedi használati jogot a jogosult előzetes értesítése mellett és kellő idő elteltével az adott rádiófrekvenciákra vonatkozó általános felhatalmazássá kell alakítani, vagy a vállalkozások között szabadon átruházhatóvá vagy haszonbérbe adhatóvá kell tenni. (3) A használati jog odaítélésére vonatkozó határozatot a teljes kérelemnek a nemzeti szabályozó hatósághoz való beérkezését követően a lehető leghamarabb kell meghozni, kézbesíteni és nyilvánosságra hozni; a határidő három hét olyan számok esetében, amelyeket a nemzeti számozási terv meghatározott célra osztott ki, és hat hét olyan rádiófrekvenciák esetében, amelyeket a nemzeti frekvenciaterv az elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára osztott ki. Ez utóbbi határidőt a rádiófrekvenciák, illetve a műholdpozíciók használatára irányadó nemzetközi megállapodásokra figyelemmel kell alkalmazni. (4) Ha az érdekeltekkel a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 6. cikkének megfelelően folytatott konzultációt követően arról születik döntés, hogy a kivételes gazdasági értéket képviselő számok használatára vonatkozó jogok megadására versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás keretében kerüljön sor, a tagállamok a legfeljebb háromhetes határidőt legfeljebb további három héttel meghosszabbíthatják. Rádiófrekvenciák esetében a versenyeztetési, illetve az összehasonlító kiválasztási eljárásokra a 7. cikk rendelkezései irányadók. (5) A tagállamok nem korlátozhatják a megadandó használati jogok számát, kivéve akkor, ha ez a 7. cikknek megfelelően a rádiófrekvenciák hatékony kihasználásához szükséges. (6) Az illetékes nemzeti hatóságok a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8. cikkének (2) bekezdésével és 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítják a rádiófrekvenciák tényleges és hatékony kihasználását. Biztosítják továbbá, hogy a rádiófrekvencia-használati jogok átruházása vagy felhalmozása következtében ne torzuljon a verseny. ▐” |
4. |
A 6. cikk a következőképpen módosul:
|
5. |
Az irányelv a következő 6a. ▐ cikkel egészül ki: „6a. cikk Harmonizációs intézkedések (1) Az ezen irányelv 5. cikke (1) és (2) bekezdésében , valamint a 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 8b. és 9. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a Bizottság végrehajtási intézkedéseket fogadhat el:
▐ Ezek az intézkedések ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányulnak, ezért a 14a. cikk (3) bekezdésében előírt ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell őket elfogadni. ▐ (2) Az (1) bekezdésben felsorolt intézkedésekkel kapcsolatban bizonyos esetekben szükségessé válhat, hogy a tagállamok indokolással ellátott kérelemben ezen intézkedések alól részleges mentesítést és/vagy átmeneti eltérést kérjenek. A Bizottság a tagállamban fennálló sajátos helyzet figyelembevételével értékeli a kérelem megalapozottságát, és részleges mentesítést, átmeneti eltérést vagy mindkettőt adhat abban az esetben, ha ezzel nem késlelteti indokolatlanul az (1) bekezdésben felsorolt végrehajtási intézkedések végrehajtását, illetve a versenyhelyzet vagy a szabályozási környezet vonatkozásában nem hoz létre indokolatlan különbségeket a tagállamok között. ▐” |
6. |
A 7. cikk a következőképpen módosul:
|
7. |
A 10. cikk a következőképpen módosul:
|
8. |
A 11. cikk (1) bekezdésének a következőképpen módosul:
|
9. |
A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép: „14. cikk Jogok és kötelezettségek módosítása (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal, illetve az eszközök kiépítésére vonatkozó jogokkal összefüggő jogosultságokat, feltételeket és eljárásokat csak tárgyilagos mérce szerint, indokolt esetekben és arányos módon, szükség esetén az átruházható rádiófrekvencia-használati jogokra alkalmazandó egyedi feltételek figyelembevételével lehessen módosítani. Az ilyen módosításra irányuló szándékot megfelelő módon az érintettek tudomására kell hozni, és az érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak elegendő időt – hacsak kivételes körülmények nem állnak fenn, legalább négy hetet – kell biztosítani a javasolt módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. (2) A tagállamok az eszközkiépítési és a rádiófrekvencia-használati jogokat a tárgyidőszak vége előtt nem korlátozhatják és nem vonhatják vissza, kivéve akkor, ha ez indokolt, és összhangban van a jogok visszavonása esetén nyújtandó kártalanításra irányadó nemzeti rendelkezésekkel.” |
10. |
Az irányelv a következő 14a. cikkel egészül ki: „14a. cikk Szakbizottság (1) A Bizottság munkáját a Hírközlési Bizottság segíti. (2) Az (1) bekezdéstől való eltéréssel, a 6a. cikk (1) bekezdése a), c) és d) pontjának megfelelő intézkedések elfogadása érdekében a Bizottságot a 676/2002/EK határozat 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően létrehozott Rádióspektrum-bizottság segíti. (3) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. (4) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a határozat 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel. ▐” |
11. |
A 15. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) Annak érdekében, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal és az eszközkiépítési jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, a tagállamok gondoskodnak ezen információk megfelelő közzétételéről és rendszeres aktualizálásáról.” |
12. |
A 17. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1) A 2002/21/EK irányelv (keretirányelv) 9a. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok a 2009. december 31-én hatályos felhatalmazásokat legkésőbb 2010. december 31-ig hozzáigazítják ezen irányelv 5., 6. és 7. cikkéhez, valamint I. mellékletéhez. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazása szűkíti a hatályos felhatalmazások alapján fennálló jogokat vagy kiterjeszti a hatályos felhatalmazások alapján fennálló kötelezettségeket, a tagállamok legkésőbb 2011. szeptember 30-ig meghosszabbíthatják e jogok és kötelezettségek tárgyidőszakát abban az esetben, ha ez nem érinti más vállalkozásoknak a közösségi jog értelmében fennálló jogait. Ilyen meghosszabbítás esetén a tagállamok értesítik a Bizottságot, és az értesítéshez indokolást fűznek.” |
13. |
A melléklet ezen irányelv ║ mellékletének megfelelően módosul. |
14. |
Az irányelv kiegészül egy új II. melléklettel, amelynek szövegét ezen irányelv ║ melléklete állapítja meg. |
4. cikk
Felülvizsgálati eljárás
(1) A Bizottság időszakosan felülvizsgálja ezen irányelv, valamint a 2002/21/EK (keretirányelv), a 2002/19/EK (hozzáférési irányelv) és a 2002/20/EK (engedélyezési irányelv) irányelv működését, és jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak legkésőbb három évvel 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott alkalmazási dátumot követően. Ebben a jelentésben a Bizottság megvizsgálja, hogy a piaci fejlemények fényében és tekintettel mind a versenyre, mind a fogyasztóvédelemre továbbra is szükség van-e a 2002/19/EK irányelv (hozzáférési irányelv) 8–13. cikkében, valamint a 2002/22/EK (egyetemes szolgáltatási irányelv) meghatározott, ágazatspecifikus előzetes rendelkezésekre vonatkozó intézkedésekre, vagy módosítani, esetleg hatályon kívül kell-e helyezni azokat. E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a nemzeti szabályozó hatóságoktól és a BERT-től, amelyet indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni.
(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az (1) bekezdésben megnevezett intézkedéseket módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni azokat, indokolatlan késedelem nélkül javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
5. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2887/2000/EK rendelet hatályát veszti.
6. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok legkésőbb […]-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Haladéktalanul közlik a Bizottsággal az említett rendelkezések szövegét, valamint az említett rendelkezések és az ezen irányelv közötti megfeleléseket tartalmazó táblázatot.
Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok […]-tól/-től alkalmazzák.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkoznak erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást fűznek. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon fontosabb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen elfogadnak.
7. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő […] napon lép hatályba.
8. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt ║ ,
az Európai Parlament részéről
az elnök
a Tanács részéről
az elnök
(1) HL C 224., 2008.8.30., 50. o.
(2) A Parlament 2008. június 19-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
(3) A Parlament 2008. szeptember 24-i álláspontja.
(4) HL L 108., 2002.4.24., 33. o.
(5) HL L 108., 2002.4.24., 7. o.
(6) HL L 108., 2002.4.24., 21. o.
(7) HL L 108., 2002.4.24., 51. o.
(8) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
(9) HL L 298., 1989.10.17., 23. o.
(10) HL C 151., 2006.6.29., 15. o.
(11) HL L 91., 1999. 4.7., 10. o.
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 460/2004/EK rendelete (HL L 77., 2004.3.13., 1. o.).
(13) A Bizottság ajánlása (2003. február 11.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az elektronikus hírközlés ágazatában az előzetes szabályozás alá eső érintett termék- és szolgáltatáspiacokról, (HL L 114., 2003.5.8., 45. o.).
(14) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.
(15) HL L 336., 2000.12.30., 4. o.
(16) HL L 184., 1999.7.17., 23. o. ║.
(17) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.”
(18) HL L …”
(19) A jelen irányelv átültetésének időpontja. ”
(20) A jelen irányelv átültetésének időpontja. ”
(21) A [2002/21/EK irányelvet módosító] …-i 2008/…/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályba lépésének időpontja. ”
(22) A [2002/21/EK irányelvet] módosító 2008/…/EK irányelv végrehajtására megállapított határidő.
(23) HL L 24., 1998.1.30., 1. o.
(24) HL L 201., 2002.7.31., 37. o. ║.
2008. szeptember 24., szerda
MELLÉKLET
1. |
A 2002/21/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:
„II. MELLÉKLET A nemzeti szabályozó hatóságok által a közös erőfölény vizsgálata során a 14. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban alkalmazandó kritériumok Két vagy több vállalkozás akkor minősülhet a 14. cikk értelemében közös erőfölényes helyzetben lévőnek, ha annak ellenére, hogy még szerkezeti vagy egyéb kapcsolódás sincs közöttük, olyan piacon működnek, amelyet a valódi verseny hiánya jellemez, és amelyen egyetlen vállalkozásnak sincs jelentős piaci ereje. Az Európai Közösségek Bírósága közös erőfölényre vonatkozó esetjogának sérelme nélkül, valószínűsíthető, hogy ez az eset áll fenn akkor, ha a piac központosított és több megfelelő jellemzőt mutat, amelyek közül az alábbiak lehetnek a legfontosabbak az elektronikus kommunikáció vonatkozásában :
A fenti felsorolás nem kimerítő jellegű és a kritériumoknak nem kell együttesen teljesülniük. A felsorolás inkább csak illusztrálni kívánja, hogy milyen jellegű bizonyítékokkal lehet alátámasztani a közös erőfölény fennállására vonatkozó állításokat. ” |
2. |
A 2002/19/EK irányelv II. mellékletében a cím, a meghatározások, az A. rész és a B. rész 1. pontja a következőképpen módosul:
„II. Melléklet A nagykereskedelmi hálózati infrastruktúrákhoz – köztük a megosztott vagy teljes mértékben átengedett, rögzített helyszínhez – való hozzáférésre vonatkozó, a jelentős piaci erővel rendelkező bejelentett üzemeltetők által […]-ig közzéteendő referenciaajánlatban minimálisan feltüntetendő tételek jegyzéke E melléklet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:
A. A hurok átengedésének feltételei
B. Helymegosztási szolgáltatások
|
3. |
A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) melléklete a következőképpen módosul:
|
4. |
A 2002/20/EK irányelv (engedélyezési irányelv) a következő II. melléklettel egészül ki: „II. MELLÉKLET A 6a. cikk (1) bekezdésének d) pontja alapján harmonizálható feltételek
|