7.10.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 242/20

1.

A Bizottság 2006. március 29-i levelében elküldte az európai adatvédelmi biztosnak a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Az európai adatvédelmi biztos szerint ezt a véleményt meg kell említeni a rendelet preambulumában.

2.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a javaslatot, amennyiben annak célja a határokon átnyúló tartási követelések behajtásának elősegítése az EU-n belül. A javaslat széles körű hatállyal rendelkezik, mivel a joghatósággal, az alkalmazandó joggal, az elismeréssel, a végrehajtással és az együttműködéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. Ez a vélemény a személyes adatok védelmére hatást gyakorló rendelkezésekre korlátozódik, különösen azokra, amelyek a kötelezett tartózkodási helyének és vagyonának megállapítását lehetővé tévő együttműködéshez és információcseréhez kapcsolódnak, valamint amelyek a jogosultra vonatkoznak (VIII. fejezet és V. melléklet).

3.

Ezen belül a javaslat előirányozza a nemzeti központi hatóságok kijelölését, hogy a vonatkozó információk cseréje révén megkönnyítse a tartási követelések behajtását. Az európai adatvédelmi biztos egyetért abban, hogy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelvből eredő követelmények teljes mértékű tiszteletben tartása mellett engedélyezni kell a személyes adatok olyan mértékű cseréjét, amely a kötelezett tartózkodási helyének, valamint vagyonának és jövedelmének megállapításához szükséges [(21) preambulumbekezdés]. Az európai adatvédelmi biztos ezért üdvözli a magán- és a családi élet tiszteletben tartására, valamint a személyes adatok védelmére való utalást [(22) preambulumbekezdés], ahogyan azt az Európai Unió alapjogi chartájának 7. és 8. cikke meghatározza.

4.

Ezen belül a javaslat a tartási követelések megállapításának és behajtásának megkönnyítése céljából megállapít egy, a tartási kötelezettségek kötelezettjével és jogosultjával kapcsolatos információk cseréjére vonatkozó mechanizmust. Ebből a célból nemzeti központi hatóságokat jelölnek ki a (más tagállamok) nemzeti igazságügyi hatóságai által benyújtott, információkra vonatkozó kérelmek kezelése érdekében, és a nemzeti központi hatóságok e kérelmek teljesítése céljából személyes adatokat gyűjtenek különböző nemzeti közigazgatási szervektől és nemzeti hatóságoktól. A szokásos eljárás a következő: a jogosult a bíróságon keresztül benyújtja a kérelmet; a nemzeti központi hatóság a bíróság kérésére kérelmet küld a megkeresett tagállam központi hatóságaihoz (az V. mellékletben található speciális formanyomtatványon); ez utóbbi központi hatóságok összegyűjtik a kért információkat, és választ küldenek a megkereső központi hatóság számára, amely ezt követően eljuttatja az információkat a megkereső bírósághoz.

5.

Az európai adatvédelmi biztos ebben a véleményben a személyes adatok védelméhez való alapvető jog tiszteletben tartását hangsúlyozza, a határokon átnyúló tartási követelések benyújtásának megkönnyítését célzó javasolt mechanizmusok hatékonyságának biztosítása mellett.

6.

Ebben az összefüggésben először a javaslat hátterének vizsgálata szükséges, a tartási kötelezettségek vonatkozó sajátosságainak elemzése által. A tartási kötelezettségek mindenekelőtt nagyon összetettek, mivel sokféle helyzetet foglalnak magukban: a követelések vonatkozhatnak gyermekekre, házastársakra, elvált házastársakra, sőt még szülőkre vagy nagyszülőkre is. A tartási követelések továbbá aktuális és változó helyzeteken alapulnak, valamint magán és állami szereplők (1) egyaránt irányíthatják azokat.

7.

A bizottsági hatásvizsgálatban (2) megerősített összetettség fokozódik, ha figyelembe vesszük a 25 tagállam között ezen a területen fennálló hatalmas különbségeket. Az anyagi és eljárási jogok valóban nagymértékben különböznek egymástól a tartási kötelezettségek megállapításával, azok értékelésével és időtartamával, a bíróságok vizsgálati hatáskörével stb. kapcsolatos ügyekben.

8.

A javaslat néhány rendelkezése már tükrözi a tartási kötelezettségek sokféleségét. A (11) preambulumbekezdés és a 4. cikk (4) bekezdése például kifejezetten a kiskorú gyermekekkel szembeni tartási kötelezettségekre utal, miközben a (17) preambulumbekezdés és a 15. cikk különbséget tesz a gyermekekkel, a segítségre szoruló felnőttekkel, a házastársakkal és volt házastársakkal szembeni kötelezettségek, valamint az egyéb fajtájú tartási kötelezettségek között.

9.

A fent említett megfontolásokat a személyes adatok védelmével kapcsolatos kérdések kezelésekor – különösen az információcsere arányosságának értékelésekor – is kellőképpen figyelembe kell venni. A tartási kötelezettségek különböző fajtái esetében a nemzeti bíróságok különböző hatáskörökkel rendelkezhetnek az információ iránti kérelem tekintetében, és a tartási kötelezettségek különböző fajtái azt is meghatározhatják, hogy egy konkrét esetben a személyes adatok mely fajtáját lehet feldolgozni és kicserélni. Ez annál inkább fontosabb, mivel e javaslatnak nem célja a tagállamok tartási kötelezettségekről szóló nemzeti jogának összehangolása.

10.

A fent említetteknek megfelelően a javaslat egy olyan rendszert irányoz elő, amelyben az információk cseréje közvetett módon, a nemzeti központi hatóságokon keresztül történik, nem pedig közvetlenül a bíróságok által. Ez a választás nem semleges adatvédelmi szempontból, ezért megfelelő módon indokolni kell azt. Az információk bíróságok és központi hatóságok közötti további átadása, valamint az információk ez utóbbi hatóságok általi ideiglenes tárolása fokozza a személyes adatok védelmével kapcsolatos kockázatokat.

11.

Az európai adatvédelmi biztos úgy véli, hogy a Bizottságnak a különböző politikai választási lehetőségek értékelésekor speciális módon és részletesebben – előzetes hatástanulmányában és a javaslat kidolgozása során egyaránt – meg kell vizsgálnia az egyes választási lehetőségek által a személyes adatok védelmére gyakorolt hatást, valamint a lehetséges biztosítékokat. E javaslat tekintetében különösen az alapvető fontosságú, hogy a központi hatóságok tevékenységét szabályozó rendelkezések pontosan körülhatárolják ezek feladatait, és egyértelműen meghatározzák a rendszer működését.

12.

Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi, hogy a javaslatnak nem csak a tartási kötelezettségekről szóló nemzeti rendelkezések összetettségét kell figyelembe vennie, hanem a 95/46/EK irányelv értelmében elfogadott, a személyes adatok védelméről szóló meglévő nemzeti jogszabályoknak való teljes körű megfelelést is biztosítania kell.

13.

A javaslat meghatározza a nemzeti központi hatóságok hozzáférését a különböző nemzeti közigazgatási szervek és nemzeti hatóságok birtokában lévő személyes adatokhoz. A különböző hatóságok által a tartási követelések behajtásától eltérő célból összegyűjtött ezen személyes adatokat a nemzeti központi hatóságok gyűjtik össze, majd ezt követően – a tagállamok kijelölt központi hatóságai révén – továbbítják azokat a tagállamok megkereső igazságügyi hatóságainak. Ez adatvédelmi szempontból különböző kérdéseket vet fel: az adatfeldolgozás céljában bekövetkezett változást, a nemzeti központi hatóságok általi adatfeldolgozás jogi indokait, valamint az adatok igazságügyi hatóságok által végzett további feldolgozására alkalmazandó adatvédelmi szabályok meghatározását.

14.

A személyes adatok feldolgozásának egyik alapelve a célhozkötöttség elve. Ezen elvnek megfelelően a személyes adatok „gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból történhet, és további feldolgozása nem végezhető e célokkal összeférhetetlen módon” (a 95/46/EK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése).

15.

A személyes adatok feldolgozásának céljában bekövetkezett változás azonban indokolható lenne a 95/46/EK irányelv 13. cikke alapján, amely ezen általános elvre vonatkozóan több mentességet állapít meg. Különösen a 13. cikk (1) bekezdésének f) pontja – a hatósági feladatok gyakorlása – vagy g) pontja – az adatalany vagy mások jogainak és szabadságainak védelme – indokolhatná ebben az esetben a célhozkötöttség elve alóli kivételt, és tehetné lehetővé ezen nemzeti közigazgatási szervek és nemzeti hatóságok számára a kért személyes adatoknak a nemzeti központi hatóság részére történő továbbítását.

16.

A fent említett irányelv 13. cikke mindazonáltal előírja, hogy ezen kivételeknek szükségesnek kell lenniük, és jogalkotási intézkedéseken kell alapulniuk. Ez azt jelenti, hogy vagy a javasolt rendeletre kell úgy tekinteni, – annak közvetlen alkalmazhatósága alapján – hogy az elegendő a 13. cikk követelményeinek teljesítéséhez, vagy pedig a tagállamoknak kell majd különleges jogszabályokat elfogadniuk. Az európai adatvédelmi biztos mindenesetre határozottan ajánlja, hogy a javaslat a vonatkozó nemzeti közigazgatási szervek és nemzeti hatóságok számára egyértelmű és világos kötelezettséget állapítson meg a nemzeti központi hatóságoknak a kért információval való ellátására vonatkozóan. Ez biztosítaná, hogy a személyes adatok nemzeti közigazgatási szervek általi, a nemzeti központi hatóságok részére történő továbbítása egyértelműen szükséges a megfelelő nemzeti közigazgatási szervekre vonatkozó jogi kötelezettség betartásához, és a továbbítás ily módon a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontján alapul.

17.

Hasonló megfontolásokra van szükség azon jogi indokokkal kapcsolatosan is, amelyeken a személyes adatok nemzeti központi hatóságok általi feldolgozása alapul. Ezen hatóságoknak a javaslat szerinti kijelölése vagy felállítása maga után vonja, hogy ezek személyes adatokat gyűjtenek, rendszereznek, valamint továbbítják azokat.

18.

A személyes adatok nemzeti központi hatóságok általi feldolgozását a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) vagy e) pontjára lehet alapozni, mivel ez a feldolgozás a nemzeti központi hatóságokra vonatkozó (a javaslat által meghatározott) jogi kötelezettségek betartásához vagy a rájuk bízott közfeladatok teljesítéséhez szükséges.

19.

Ami az igazságügyi hatóságok által végzett további feldolgozást illeti, figyelembe kell venni a rendelet jogalapját. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 61. és 67. cikkét az Amszterdami Szerződés helyezte az Európai Közösséget létrehozó szerződés hatálya alá. Ez azt jelenti, hogy a 95/46/EK irányelv alkalmazási köre, amely nem terjed ki a közösségi jog hatályán kívül eső tevékenységekre, ezt a területet csak az Amszterdami Szerződés hatálybalépése óta foglalja magában. Ezért, mivel ez a terület az irányelv elfogadásakor nem tartozott annak hatálya alá, valószínűsíthető, hogy a polgári igazságügyi hatóságok tevékenységei tekintetében nem minden tagállam hajtotta végre teljes mértékben az adatvédelmi szabályokat: a nemzeti adatvédelmi jog harmonizációja – különösen ezen a területen – még korántsem teljes. A Bíróság közben az „Österreichischer Rundfunk” ügyben (3) megerősítette, hogy a 95/46/EK irányelv széles körű hatállyal rendelkezik, valamint hogy kizárólag egyedi kivételek fogadhatók el az irányelv alapelvei alól. A Bíróság továbbá meghatározott egy olyan kritériumjegyzéket, amely ezen javaslat tekintetében is lényeges. Nevezetesen, a Bíróság úgy döntött, hogy a magánéletbe való beavatkozásnak – mint például az adatvédelmi elvek alóli, a közérdekhez kapcsolódó célkitűzésen alapuló kivételeknek – arányosnak, szükségesnek, törvény által meghatározottnak és előreláthatónak kell lennie.

20.

Az európai adatvédelmi biztos megállapítja, hogy különösen kívánatos lenne határozottan tisztázni a 95/46/EK irányelvből származó adatvédelmi szabályok teljes körű alkalmazhatóságát. Ez történhetne úgy, hogy külön bekezdéssel egészítik ki a 48. cikket, amely jelenleg az egyéb közösségi jogi eszközökkel való kapcsolatokkal és az ezen eszközökkel való lehetséges konfliktusokkal foglalkozik, de nem említi a 95/46/EK irányelvet.

21.

A javasolt jogalap alkalmat ad a korábbi véleményekben (4) tett egyes megjegyzések megismételésére.

22.

Először is, a jogalap lehetővé teszi a Tanács számára, hogy úgy határozzon, hogy az egyhangú szavazás helyett az együttdöntési eljárást alkalmazza ezen területre. Az európai adatvédelmi biztos itt megismétli, hogy az utóbbi eljárást részesíti előnyben, amely jobban tudja garantálni valamennyi intézmény teljes körű részvételét, és azt, hogy teljes mértékben figyelembe vegyék a személyes adatok védelméhez való alapvető jogot.

23.

Másodszor, a Bíróság az Európai Unióról szóló szerződés 68. cikkének megfelelően ezen a területen még mindig korlátozott hatáskörrel rendelkezik, különösen az előzetes döntések tekintetében. Ez a javasolt rendelet egységes alkalmazásának biztosítása céljából még nagyobb fokú egyértelműséget követel meg ezen javaslat rendelkezéseinek megfogalmazása során, a személyes adatok védelmére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban is.

24.

Ez a javaslat nem rendelkezik a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjéről, de az indokolás határozottan előirányozza a nemzetközi együttműködést. Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciának a tartási követelések nemzetközi behajtására vonatkozó új, átfogó egyezményére irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokat.

25.

Magától értetődő, hogy ez a nemzetközi együttműködés valószínűsíthetően mechanizmusokat fog meghatározni a személyes adatok harmadik országokkal való cseréjére vonatkozóan. E tekintetben az európai adatvédelmi biztos ismételten hangsúlyozza, hogy ezeket a cseréket kizárólag abban az esetben szabad engedélyezni, ha a harmadik ország biztosítja a személyes adatok megfelelő szintű védelmét, vagy a továbbítás a 95/46/EK irányelvben meghatározott eltérések valamelyikének hatálya alá tartozik.

26.

A javaslat összefüggésében külön figyelmet kell fordítani a célhozkötöttség elvére.

27.

A nemzeti központi hatóságok és a nemzeti bíróságok számára lehetővé kell tenni, hogy a tartási követelések végrehajtását megkönnyítő vonatkozó információk feldolgozásával megfelelő módon elláthassák feladataikat, ugyanakkor ezeket az információkat nem szabad összeegyeztethetetlen célokra felhasználni.

28.

A célok meghatározásával és korlátozásával a jelenlegi szöveg 44. és 46. cikke foglalkozik.

29.

A 44. cikk a következőkben határozza meg azokat a sajátos célokat, amelyek értelmében a nemzeti közigazgatási szerveknek és nemzeti hatóságoknak információt kell szolgáltatniuk a vonatkozó központi hatóságok részére: a kötelezett tartózkodási helyének megállapítása; a kötelezett vagyonának megállapítása; a kötelezett munkáltatójának azonosítása, és a kötelezett bankszámláinak azonosítása.

30.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú a személyes adatok feldolgozási céljainak teljes és pontos meghatározása. Ezért pontosabban meg kell határozni „a kötelezett tartózkodási helyének megállapítására” vonatkozó célt. A tartási kötelezettségek behajtása céljából a kötelezett tartózkodási helyének megállapítását inkább úgy kell értelmezni, mint egy bizonyos mértékben állandó tartózkodási helyre (azaz állandó tartózkodási helyre, érdekeltségi központra, állandó lakóhelyre, munkahelyre) való utalást – a kötelezett címére utaló V. mellékletben meghatározottak szerint –, semmint a kötelezettnek egy bizonyos időpontban vett tartózkodási helyét (mint például a földrajzi helymeghatározás vagy a csomagkapcsolt (GPRS) adatok révén felderített ideiglenes tartózkodási helyet). Ez utóbbi adatok felhasználását ki kell zárni. Továbbá a tartózkodási hely fogalmának pontosítása segítene meghatározni az ezen javaslatnak megfelelően feldolgozható személyes adatok fajtáit is (lásd a 35–37. pontot).

31.

Az európai adatvédelmi biztos ezenfelül hangsúlyozza, hogy a javaslat a jogosultra vonatkozó személyes adatok cseréjének lehetőségét is megállapítja (lásd 41. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont). Az európai adatvédelmi biztos feltételezi, hogy az ilyen jellegű információkat a jogosult pénzügyi kapacitásának értékelése céljából gyűjtik össze és dolgozzák fel, amely bizonyos esetekben lényeges lehet a tartási követelések értékelése szempontjából. Mindenesetre alapvető fontosságú, hogy a javaslat pontosan és egyértelműen meghatározza a jogosult személyes adatainak feldolgozási céljait is.

32.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 46. cikket és különösen annak a nemzeti központi hatóságok által összegyűjtött információk további felhasználására vonatkozó (2) bekezdését. A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a központi hatóságok által a bíróságok számára továbbított információkat kizárólag a bíróság használhatja fel, és kizárólag a tartási követelések behajtásának megkönnyítésére. Az a lehetőség, hogy ezeket az információkat meg lehet küldeni az irat kézbesítésére illetékes hatóságok, vagy a határozatok végrehajtására illetékes hatóságok számára, szintén elfogadható.

33.

A 95/46/EK irányelvnek megfelelően a személyes adatoknak gyűjtésük és/vagy további feldolgozásuk célja szempontjából megfelelőeknek, relevánsaknak és nem túlzott mértékűeknek kell lenniük [6. cikk (1) bekezdés c) pont]. Továbbá feldolgozásuk – többek között – jogi kötelezettségek teljesítéséhez vagy a közérdekből elvégzendő feladatok végrehajtásához vagy a hivatali hatáskör gyakorlásához szükséges (7. cikk c) és e) pont).

34.

Ezzel szemben ez a javaslat minimális mennyiségű olyan információt határoz meg, amelyhez a központi hatóságoknak – a nemzeti szervek és hatóságok nem kimerítő jegyzéke révén – hozzáféréssel kell rendelkezniük. A 44. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az említett információk közé tartoznak „legalább” azok, amelyek a tagállamokban a következő területeken illetékes közigazgatási szervek és hatóságok birtokában vannak: adók és járulékok; társadalombiztosítás; népesség-nyilvántartások; ingatlan-nyilvántartások; gépjármű-nyilvántartások és központi bankok.

35.

Az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy az ezen rendeletnek megfelelően feldolgozható személyes adatok természetét, valamint azokat a hatóságokat, amelyek adatbázisai hozzáférhetők, egyaránt pontosabban meg kell határozni.

36.

Először is korlátozni kell a javasolt rendelettel összhangban hozzáférhető személyes adatok fajtáit. A 44. cikk (2) bekezdésének inkább a hozzáférhető információk jól meghatározott maximális mennyiségét kell előírnia, semmint azok minimális mennyiségét. Az európai adatvédelmi biztos következésképpen a 44. cikk (2) bekezdésének ennek megfelelő módosítását ajánlja, a „legalább” szó elhagyása vagy a javasolt rendeletnek megfelelően továbbítható információkra vonatkozó egyéb korlátozások biztosítása által.

37.

A korlátozásnak nem csak a hatóságokra, hanem a feldolgozható adatok fajtáira is vonatkoznia kell. A javaslatban felsorolt hatóságok birtokában lévő személyes adatok nagy mértékben különbözhetnek egymástól az egyes tagállamokban. A népesség-nyilvántartások néhány tagállamban például ujjlenyomatokat is tartalmazhatnak. Továbbá az adatbázisok növekvő ütemű összekapcsolása folytán a hatóságokról feltételezhető, hogy egyre növekvő mennyiségű olyan személyes adat „birtokában” vannak, amelyeket néha a más hatóságok vagy magánszereplők által kezelt adatbázisokból nyernek. (5)

38.

Egy másik jelentős aggály a különleges adatokhoz kapcsolódik. A javaslat érzékeny adatok gyűjtéséhez vezethet. A társadalombiztosítási intézmények által szolgáltatott információk például bizonyos esetekben felfedhetik a szakszervezeti hovatartozást vagy az egészségi állapotot. Ezek a személyes adatok nemcsak érzékenyek, hanem a legtöbb esetben szükségtelenek is a tartási követelések végrehajtásának megkönnyítéséhez. Következésképpen a különleges adatok feldolgozását – a 95/46/EK irányelv 8. cikkének megfelelően – elvben ki kell zárni. Azokban az esetekben azonban, amikor a vonatkozó különleges adatok feldolgozása alapvető közérdekből szükséges, a nemzeti jogszabályok vagy az illetékes felügyelő hatóságok határozatai megfelelő garanciák nyújtása mellett mentességeket állapíthatnak meg az általános tilalom alól (a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése).

39.

A központi hatóságok által hozzáférhető személyes adatok fajtáinak jelenlegi fogalommeghatározása olyannyira általános, hogy az a biometrikus adatok – mint például az ujjlenyomatok vagy a DNS-adatok – feldolgozásának is teret engedne azokban az esetekben, amikor az említett adatok a 44. cikk (2) bekezdésében felsorolt nemzeti közigazgatási szervek birtokában vannak. Ahogyan arra az európai adatvédelmi biztos korábbi véleményeiben (6) már rámutatott, különös kockázatokat rejthet magában az ilyen – a személyek tartózkodási helyének megállapítására/a személyek azonosítására jól alkalmazható, bizonyos esetekben az adatalanyokról érzékeny információkat felfedő – adatok feldolgozása. Az európai adatvédelmi biztos ennélfogva úgy véli, hogy a biometrikus adatoknak például a szülői viszony megállapításához elfogadhatónak tekinthető feldolgozása nem állna arányban a tartási kötelezettségek végrehajtásával, és éppen ezért nem szabad azt megengedni.

40.

Másodszor az arányosság elve alapján esetileg kell meghatározni, hogy konkrétan mely személyes adatokat kell feldolgozni a potenciálisan rendelkezésre álló információk körén belül. A nemzeti központi hatóságok és a nemzeti bíróságok számára a személyes adatok kizárólag olyan mértékű feldolgozását kell engedélyezni, amely a konkrét esetben a tartási kötelezettségek végrehajtásának megkönnyítéséhez szükséges. (7)

41.

Ezért az európai adatvédelmi biztos – a 44. cikk (1) bekezdésében az „azon információkhoz, amelyek megkönnyítik a tartási követelések behajtását” szövegrésznek „a tartási követelések behajtásának megkönnyítéséhez egy konkrét esetben szükséges információkhoz” szövegrésszel való helyettesítésével – ajánlja ezen arányossági vizsgálat hangsúlyozását.

42.

Más rendelkezések már kellőképpen figyelembe veszik az arányosság elvét. A 45. cikk példát ad erre vonatkozóan, amely cikknek megfelelően a bíróság bármikor információt kérhet a kötelezett tartózkodási helyének megállapítása érdekében, azaz olyan információt, amely a bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges, miközben egyéb személyes adatokat kizárólag a tartási kötelezettségekhez kapcsolódó ügyekben hozott határozatok alapján kérhet.

43.

Az európai adatvédelmi biztos fel szeretné hívni a jogalkotó figyelmét arra a – már említett – tényre, hogy a javasolt rendelet nem korlátozódik a gyermekekre vonatkozó tartási követelések behajtására, hanem kiterjed a házastársak és az elvált házastársak általi tartási követelésekre, valamint a szülők és nagyszülők eltartására is.

44.

Erre tekintettel az európai adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy a tartási kötelezettségek minden egyes fajtája az érdekek különböző egyeztetését kívánhatja meg, és ily módon meghatározhatja, hogy egy konkrét esetben milyen mértékben arányos a személyes adatok feldolgozása.

45.

A 95/46/EK irányelv 6. cikke e) pontjának megfelelően a személyes adatokat csak a gyűjtésük vagy a további feldolgozásuk céljaihoz szükséges ideig szabad tárolni. Ezért a személyes adatok tárolási időszakának értékelésekor is az arányosság az alapelv.

46.

Ami a központi hatóságok általi tárolást illeti, az európai adatvédelmi biztos üdvözli a 46. cikk (1) bekezdését, amelynek értelmében az információkat a bíróságnak történő továbbításuk után megsemmisítik.

47.

Az iratok kézbesítésére illetékes hatóságok, valamint a határozatok végrehajtására illetékes hatóságok általi tárolás [46. cikk (2) bekezdés] tekintetében az európai adatvédelmi biztos azt javasolja, hogy az „annak felhasználása után” szövegrészt helyettesítsék a vonatkozó hatóságok számára az információk gyűjtési céljaival kapcsolatos feladatok teljesítéséhez szükséges időtartamra való utalással.

48.

Az európai adatvédelmi biztos az igazságügyi hatóságok általi tárolás tekintetében is rámutat arra, hogy az információknak csak addig szabad rendelkezésre állniuk, ameddig azok gyűjtésük vagy további feldolgozásuk céljából szükségesek. A tartási kötelezettségek tekintetében bizonyos esetekben valószínűleg meglehetősen hosszú ideig szükség lehet az információkra annak érdekében, hogy a bíró időszakosan újraértékelhesse a tartási kötelezettségek megállapítása jogi indokainak fennállását és ezen kötelezettségek pontos, összegszerű meghatározását. A Bizottság által szolgáltatott információknak megfelelően az Európai Unióban átlagosan 8 éven át fizetik a tartási követeléseket. (8)

49.

Az európai adatvédelmi biztos ezen okokból kifolyólag inkább egy rugalmas, de arányos tárolási időtartamot részesít előnyben, semmint a tárolási időszaknak (a 46. cikk (3) bekezdésében jelenleg javasolt) egy évre való merev, előzetes korlátozását, amely bizonyos esetekben túl rövidnek bizonyulhat a feldolgozás előirányzott céljaihoz. Az európai adatvédelmi biztos következésképpen az egyéves maximális tárolási időtartam törlését javasolja: az igazságügyi hatóságok számára lehetővé kell tenni a személyes adatok addig történő feldolgozását, amíg az a vonatkozó tartási követelés behajtásának megkönnyítése érdekében szükséges.

50.

Az adatalany tájékoztatására vonatkozó, a 95/46/EK irányelv 10. és 11. cikkében biztosított kötelezettség az adatvédelem alapelveinek egyikét tükrözi. Továbbá, az adatalanyok tájékoztatása ebben az esetben annál is inkább fontosabb, mivel a javaslat egy olyan mechanizmust hoz létre, amelynek során személyes adatokat gyűjtenek és használnak különböző célokra, valamint egy olyan hálózaton keresztül adják tovább és dolgozzák fel ezeket, amely nemzeti közigazgatási szerveket, különböző nemzeti központi hatóságokat és nemzeti bíróságokat foglal magában. Az európai adatvédelmi biztos következésképpen hangsúlyozza, hogy kellő időben történő, átfogó és részletes tájékoztatóra van szükség, amely az adatalanyt megfelelően tájékoztatná a személyes adataira vonatkozó valamennyi különböző továbbításról és feldolgozási műveletről.

51.

Az európai adatvédelmi biztos ebben az összefüggésben üdvözli a javaslat 47. cikkében meghatározott, a kötelezett tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget. A 47. cikket ugyanakkor ki kell egészíteni a tájékoztatásnyújtásra vonatkozó időkerettel. Az európai adatvédelmi biztos megjegyzi továbbá, hogy alapvető fontosságú a jogosult megfelelő tájékoztatása is, amennyiben a személyét érintő személyes adatok cseréjére kerül sor.

52.

A kivétel, amelynek értelmében a kötelezett tájékoztatását el lehet halasztani, amennyiben az megnehezítheti a tartási követelés hatékony behajtását, a halasztás 47. cikkben meghatározott maximális időtartamára (legfeljebb 60 nap) tekintettel is arányos.

53.

Az utolsó megjegyzés az V. mellékletre vonatkozik, amely az információk továbbítására vonatkozó megkeresés formanyomtatványát tartalmazza. A nyomtatvány ebben a formájában – a megfelelő négyzet bejelölésével – választási lehetőségként tünteti fel a kötelezett tájékoztatását. A kötelezett tájékoztatását ezzel szemben alapértelmezett választási lehetőségként kellene feltüntetni, egyedi intézkedésre (pl. a „nem tájékoztathatják” négyzet bejelölésére) pedig kizárólag azokban a kivételes esetekben lenne szükség, amikor az információk átmenetileg nem szolgáltathatók.

54.

Az európai adatvédelmi biztos üdvözli ezt a javaslatot, amennyiben annak célja a határokon átnyúló tartási követelések behajtásának megkönnyítése az EU-n belül. A javaslat széles körű hatállyal rendelkezik, és sajátos összefüggésében kell mérlegelni. Az európai adatvédelmi biztos különösen azt ajánlja, hogy kellően vegyék figyelembe a tartási kötelezettségek összetettségét és sokféleségét, a tagállamok jogában ezen a területen fennálló jelentős különbségeket, valamint a 95/46/EK irányelvből származó, a személyes adatok védelmére vonatkozó kötelezettségeket.

55.

Az európai adatvédelmi biztos továbbá alapvető fontosságúnak ítéli a rendszer működése néhány szempontjának – mint például a személyes adatok feldolgozási céljában bekövetkezett változásnak, a nemzeti központi hatóságok általi feldolgozás jogi indokainak és az igazságügyi hatóságok általi további feldolgozásra alkalmazandó adatvédelmi szabályok meghatározásának – egyértelművé tételét. A javaslatnak különösen azt kell biztosítania, hogy a személyes adatoknak a nemzeti közigazgatási szervek részéről a nemzeti központi hatóságok részére történő továbbítását, valamint ezen adatoknak az utóbbi hatóságok és a nemzeti bíróságok általi feldolgozását kizárólag abban az esetben hajtsák végre, amikor az az adatvédelmi szabályokban meghatározott és a Bíróság joggyakorlatával kiegészített kritériumoknak megfelelően szükséges, világosan meghatározott és jogalkotási intézkedéseken alapul.

56.

Az európai adatvédelmi biztos felkéri továbbá a jogalkotót, hogy fordítson külön figyelmet az alábbi lényeges pontokra: