52006PC0390

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 14.07.2006

COM(2006) 390 végleges

2006/0127 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, az abban említett egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat indokai és célkitűzései E javaslat célkitűzése, hogy egyszerűsítse és ésszerűsíti a munkavállalók munkahelyi biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó közösségi irányelvek intézkedéseit, amelyek a tagállamok és a Bizottság számára az irányelvek gyakorlati végrehajtásáról szóló jelentések elkészítését írják elő. Jelenleg a gyakorlati végrehajtásról szóló tagállami jelentés elkészítését, amely a Bizottság jelentésének egyik alapja, a következő irányelvek írják elő: a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv[1], valamint az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, azaz: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv[2], a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelv[3], a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv[4], az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 1990. május 29-i 90/269/EGK tanácsi irányelv[5], a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1990. május 29-i 90/270/EGK tanácsi irányelv[6], az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelv[7], a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv[8], a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv[9], az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv[10], az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. december 3-i 92/104/EGK tanácsi irányelv[11], a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1993. november 23-i 93/103/EGK tanácsi irányelv[12], a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EGK tanácsi irányelv[13], a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1999. december 16-i 99/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14], a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15], a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2006. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16], a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17], a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2006. április 5-i 2006/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[18]. Három e területre vonatkozó irányelv nem ír elő a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentéseket, nevezetesen: a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelv[19], a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)[20], és a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)[21]. Végrehajtási jelentést ír elő még a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről szóló 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelv[22], a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv[23], és a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelv[24]. A meglévő rendelkezések egyébként a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó jelentések Bizottság elé terjesztését különböző rendszerességgel írja elő (négy, illetve öt év). Ezeket az eltéréseket kívánja összehangolni ez a javaslat, amelynek célkitűzése egyben a meglévő keret javítása és ésszerűsítése azáltal, hogy a gyakorlati végrehajtásra vonatkozóan egyetlen jelentés elkészítését írja elő, amely egy, az általános elveket és az összes irányelvre alkalmazható közös jellegzetességeket tartalmazó általános részből, valamint az egyedi irányelvek sajátos jellegzetességeire vonatkozó külön fejezetekből állna. A jelenlegi keretben a különböző irányelvekből fakadó időbeli eltérések miatt az értékelések szinte folyamatosan zajlanak, és ez aránytalanul magas adminisztrációs költségeket von maga után. |

120 | Általános összefüggések A munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló közösségi irányelvek nagy része előírja, hogy a tagállamok szabályos időközönként jelentést terjesztenek a Bizottság elé az irányelvekben előírt intézkedések gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a szociális partnerek véleményét is. Ezen intézkedések értelmében a nemzeti jelentéseket a Bizottságnak különféle időszakonként kell elküldeni: vagy öt évente (89/391/EGK, 89/654/EGK, 89/655/EGK, 89/656/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK, 92/58/EGK, 92/85/EGK, 92/91/EGKE, 92/104/EGK, 94/33/EK, 98/24/EK, 99/92/EK, 02/44/EK, 03/10/EK és 04/40/EK), vagy négy évente (90/269/EGK, 90/270/EGK, 92/57/EGK és 93/103/EGK irányelv). Egyes irányelvek továbbá előírják, hogy a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell készítenie az Európai Parlament, a Tanács, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága részére az érintett irányelvek végrehajtásáról, figyelembe véve többek között a nemzeti jelentéseket is. Az e rendelkezések alkalmazása során szerzett több éves tapasztalatok nemcsak a nemzeti jelentések benyújtásának jelentősen eltérő időközeire mutatnak rá, hanem azokra az adminisztrációs kényszerekre is, amelyek e gyakorlatot bonyolulttá és bürokratikussá teszik. A munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára vonatkozó irányelvek gyakorlati végrehajtásáról szóló rendszeres jelentések elkészítése fontos eszköz az elfogadott intézkedések hatékonyságát, és az Európai Unió-beli munkavállalók egészségének és biztonságának minőségére gyakorolt hatásukat értékelő mérleg megvonásához. Az „Alkalmazkodás a munka és a társadalom változásaihoz: új közösségi egészségügyi és biztonsági stratégia 2002-2006”[25], közleménye 3.3.1. „A jogi és intézményi keret kiigazítása” című fejezetében a Bizottság megállapította, hogy a teljes, koherens és megbízható közösségi jogalkotási keret nélkülözhetetlen eszköz az egészségügy és biztonság területén, ahol a kockázatok megelőzéséhez és a munkavállalók védelméhez normákra és elvekre van szükség; valamint, hogy ezen a területen a jogalkotási szövegek végrehajtása során szerzett tapasztalatokra támaszkodva, továbbra is kiegyensúlyozott, több párhuzamos úton történő megközelítést kíván alkalmazni; ezek közé tartozik a meglévő jogi keret egyszerűsítése és ésszerűsítése is, különösen annak révén, hogy a különböző irányelvek előírta külön jelentések helyett bevezeti az egyetlen végrehajtási jelentést. A Tanács a Bizottság 2002-2006-os új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiájáról hozott határozatában[26] tudomásul veszi, hogy a Bizottság jogalkotási javaslatokat kíván benyújtani a közösségi irányelvek végrehajtására vonatkozó jelentések ésszerűsítése érdekében, és felkéri a Bizottságot, hogy élve kezdeményezési jogával, nyújtsa be a Tanácsnak az új stratégiában kijelölt célkitűzések eléréséhez szükséges javaslatokat, különösen a meglévő jogalkotási keret ésszerűsítése érdekében. Az Európai Parlament a Bizottság ugyanezen közleményére vonatkozó[27] határozatában úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi közösségi jogszabályok kodifikálására és egyszerűsítésére (és nem deregulációjára) irányuló javaslat összhangban van a közösségi vívmányok általános egyszerűsítésével és javításával: ezt tükrözi a Bizottság „A szabályozási környezet egyszerűsítése és javítása” című közleménye[28], valamint erre vonatkozó cselekvési terve[29] is. A Parlament kéri, hogy az egészségügy és a biztonság, mint a közösségi jog egy bevett, polgárközpontú területe, a Tanács, a Bizottság és a Parlament által közösen meghatározandó jogszabály-egyszerűsítési program elsőbbséget élvező ágazata legyen. A Parlament e tekintetben elismeri, hogy a legfontosabb a jelenlegi közösségi jogszabályok alkalmazásának felülvizsgálata, valamint az összes érintett irányelvre vonatkozó egyetlen végrehajtási jelentésre irányuló javaslat végrehajtása. A közelmúltban az Európai Parlament a munkahelyi egészség és biztonság előmozdításáról szóló jelentésében támogatta a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy az összes irányelv 25 tagországban való gyakorlati végrehajtásáról egyetlen jelentést nyújtson be. A jogalkotás javítására irányuló, „Hatékonyabb jogalkotás” elnevezésű 2002 júniusi kezdeményezéssel összefüggésben a Bizottság 2003 februárjában a közösségi vívmányok naprakésszé tételére és egyszerűsítésére irányuló stratégiát javasolt a világos, érthető, naprakész és felhasználóbarát másodlagos joganyag biztosítására, a polgárok, a gazdasági szereplők, a közhivatalok, stb. érdekében. E célkitűzés elérése érdekében a Bizottság hat módon lép fel: egyszerűsítés, egységes szerkezetbe foglalás, törvénybe iktatás, hatályon kívül helyezés, érvénytelenítés, valamint a közösségi vívmányok rendszerezése és bemutatása. A 2003 februári közleményében javasolt mutatók alapján a Bizottság 19 egyszerűsíthető stratégiai ágazatot különített el; köztük van a munkahelyi biztonság és egészségvédelem is. A kérdést a 2004. november 26-26-i versenyképességi tanács következtetései is kiemelték, mint a közösségi jogalkotás egyszerűsítésének egyik elsőbbséget élvező területét. Az alaposabb elemzésből kiderül, hogy az egészségre és biztonságra vonatkozó egyedi irányelvekben előírt tájékoztatási kötelezettség aránytalan terhet ró a tagállamokra; az egyik javasolt megoldási lehetőség a kért információk minimumra csökkentése, azok összehangolása és egy minden intézkedésre vonatkozó együttes jelentés formájában történő továbbítása. |

130 | A javaslat tárgykörében meglévő rendelkezések A javaslat 3. cikke tartalmazza az e javaslat hatályba lépésekor hatályukat vesztő, meglévő rendelkezések jegyzékét. Ezek a jelzett irányelvek záró rendelkezései, amelyek a gyakorlati végrehajtásról szóló jelentésekre való hivatkozást tartalmaznak. E javaslat tehát mindezeket a rendelkezéseket hatályon kívül helyezi. A 89/391/EGK irányelvbe egy új 17a. cikk, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK,92/29/EGK és a 94/33/EK irányelvekbe egy új, a végrehajtási javaslatra vonatkozó cikk felvételével e javaslat ugyanakkor fenntartja a tagállamok kötelezettségét az „egészségügy és biztonság” irányelvek gyakorlati végrehajtására vonatkozó jelentés összeállítására és benyújtására, a benyújtás időszakosságát öt évre összehangolva és a gyakorlatot egyetlen jelentés bevezetésével ésszerűsítve. E javaslat a kötelezettséget kiterjeszti azokra az irányelvekre is, amelyek nem írnak elő végrehajtási jelentést, azaz a 83/477/EGK, 2000/54/EK és 2004/37/EK irányelvre. Ezen kívül a javaslat előírja, hogy a jelentés felépítését a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó tanácsadó bizottsággal együttműködve a Bizottság határozza meg . |

140 | Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel A javaslat összhangban van az Európai Unió egyéb politikáinak célkitűzéseivel, különösen a vállalkozások versenyképességének növelésére irányuló jogszabályi keret javítása tekintetében. E javaslat az egyetlen jelentés előírása révén lehetővé fogja tenni, hogy a munkahelyi egészségügyre és biztonságra vonatkozó közösségi rendelkezéseknek a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkenésére gyakorolt hatását jobban értékeljék, és ennél fogva jobban felmérhessék azokat a gazdasági előnyöket is, amelyek e rendelkezésekből a vállalkozások és általában véve a társadalom számára következnek. |

AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ ÉS HATÁSVIZSGÁLATOK |

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció |

211 | A konzultáció módszerei, a megcélzott főbb ágazatok és a válaszadók általános bemutatása A Szerződés 138. cikkének megfelelően a Bizottság közösségi szinten két szakaszban konzultált a szociális partnereket képviselő szervezetekkel, amelyeket a „Partnerség a változás szolgálatában a kibővített Európában – Az európai társadalmi párbeszéd szerepének megerősítése”[30] V. melléklete sorol fel. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság létrehozásáról szóló, 2003. július 22-i tanácsi határozattal összhangban konzultált a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal is, amely kedvező véleményt nyilvánított. |

212 | A válaszok összefoglalása és figyelembevételük módja Minden szociális partner hangsúlyozta, milyen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a gyakorlati végrehajtási jelentésekkel kapcsolatos kötelezettségeket előíró közösségi irányelvek rendelkezéseit egyszerűsítsék és ésszerűsítik. A Bizottság figyelembe vette javaslataikat, amelyek szerint a jelentések benyújtásának időszakát összehangoltan öt évben kellene megállapítani, a kezdeményezés hatályát pedig ki kellene terjeszteni a területre vonatkozó összes irányelvre. A 25 tagállam szociális partnereinek a tanácsadó bizottságban részt vevő képviselői megerősítették a szociális partnerek a Szerződés 138. cikke alapján tartott konzultáció során európai szinten már kifejezett álláspontját. A bizottságban részt vevő kormányképviselők szintén hangot adtak annak, hogy támogatják a jelentések halmozódásából eredő adminisztratív terhek csökkentését célzó kezdeményezést. |

A szakvélemények összegyűjtése és felhasználása |

229 | Külső szakértő bevonására nem volt szükség. |

230 | Hatásvizsgálat 1. lehetőség: Egyelőre semmit sem kell tenni. Ez a döntés fenntartaná a jogi keretet, amely többszörös jelentéskészítési kötelezettséget (irányelvenként egyet) ír elő a tagállamoknak különböző időpontokban. Ez a helyzet a nemzeti közigazgatásokat és a nemzeti szintű szociális partnereket folyamatos értékelésre kötelezi, de valós hozzáadott érték nem keletkezik. 2. lehetőség: A jogszabályi keret módosítása a különféle jelentéskészítési kötelezettségek egyesítése érdekében lehetővé teszi mind azt, hogy szabályos időközönként összértékelés készüljön, és a nemzeti közigazgatások és a nemzeti szintű szociális partnerek értékelési teendői leegyszerűsödjenek, mind pedig azt, hogy a költségek jelentősen csökkenjenek. A javasolt módosítás kizárólag a tagállamoknak a „munkahelyi egészség és biztonság” területére vonatkozó irányelvek gyakorlati végrehajtásáról készítendő és a Bizottságnak benyújtandó jelentésekkel kapcsolatos kötelezettségeit érinti. A vállalkozások számára nem ír elő többletkötelezettségeket. E javaslat az egyetlen jelentés előírása révén lehetővé fogja tenni, hogy jobban értékeljék a munkahelyi egészségügyre és biztonságra vonatkozó közösségi rendelkezések hatását a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkenésére, és ennél fogva jobban felmérhessék azokat a gazdasági előnyöket is, amelyek e rendelkezésekből a vállalkozások és általában véve a társadalom számára következnek. A javaslat természeténél fogva hatásvizsgálat tárgyát nem képezte. A javaslat mellékletében kitöltött pénzügyi kimutatás található. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

305 | A javaslat összefoglalása A 89/391/EGK irányelv egy új, 17a, - „Végrehajtási jelentések” című cikkel egészül ki, amely előírja, hogy a tagállamok ötévente egyetlen jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a 89/391/EGK irányelv és annak egyedi irányelvei gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a szociális partnerek véleményét is. A cikk rendelkezik a jelentések tartalmáról, elkészítéséről és benyújtásáról, valamint a végrehajtás egészére vonatkozó bizottsági értékelésről is. Ezek a rendelkezések továbbá lehetővé teszik, hogy a végrehajtásra vonatkozó jelentéstételi gyakorlatba belefoglalják a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében hozott összes jövőbeli irányelvet is . A javaslat 2. cikke előírja, hogy a végrehajtási jelentésre vonatkozó új cikket azokba az irányelvekbe is belefoglalják, amelyek nem a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében vett egyedi irányelvek, azaz a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelvbe, előírva, hogy a tagállamok végrehajtási jelentésüket a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1) bekezdésében előírt egyetlen jelentés egyik fejezeteként nyújtsák be a Bizottságnak, mivel ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdésével összhangban ez a jelentés lesz a Bizottság által készítendő értékelés alapja . A javaslat 3. cikke hatályon kívül helyezi az irányelveknek a végrehajtási jelentésekre vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezéseit. |

310 | Jogalap Az EK-Szerződés 137. cikkének (2) bekezdése. |

320 | A szubszidiaritás elve A szubszidiaritás elve annyiban érvényesül, hogy a javaslat olyan területet – a munkavállalók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát – érint, amelyben a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. |

A javaslat célkitűzései a tagállamok fellépésével a következő okok miatt nem valósíthatók meg kielégítő módon: |

323 | Az irányelvek rendelkezéseinek módosítását és hatályon kívül helyezését nemzeti szinten nem lehet végrehajtani. |

A javaslat célkitűzései a következő okok miatt valósíthatók meg hatékonyabban közösségi fellépéssel: |

324 | A javaslat hatályos közösségi jogszabályt módosít és hatályon kívül helyezi a területre vonatkozó számos irányelv egyes rendelkezéseit, amit a tagállamok saját maguk nem hajthatnának végre. Másfelől harmonizálni és ésszerűsíteni kell az irányelvek gyakorlati végrehajtásáról szóló nemzeti jelentések, valamint a Bizottság által elkészítendő jelentés megírásának és benyújtásának folyamatát. |

325 | A jelentés javítani fogja a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó értékelési rendszert. |

326 | Lehetővé fogja tenni, hogy jelentősen csökkenjenek azok az adminisztrációs terhek, amelyek a különböző irányelvekben előírt többszörös kötelezettségből eredtek. |

327 | A szubszidiaritás elve érvényesül, mivel a javaslat már meglévő közösségi rendelkezéseket módosít azok alkalmazásának javítása és egyszerűsítése érdekében. |

A javaslat ezért megfelel a szubszidiaritás elvének. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következő okok miatt: |

331 | E javaslat nem lépi túl a célkitűzésének – a gyakorlati végrehajtásról szóló jelentés létrehozása érdekében a meglévő jogi keret egyszerűsítésének és ésszerűsítésének –megvalósításához szükséges mértéket. |

332 | A Bizottság, a nemzeti hatóságok és a szociális partnerek adminisztrációs terhe várhatóan jelentős mértékben csökkenni fog. |

Az eszközök megválasztása |

341 | Javasolt eszköz: irányelv. |

342 | Más eszközök a következő okok miatt nem lennének megfelelőek: Mivel irányelvmódosításra és több irányelv intézkedéseinek hatályon kívül helyezésére kerül sor, az egyetlen megfelelő eszköz egy irányelv elfogadása. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONATKOZÁSOK |

409 | A javaslat nincs kihatással a Közösség költségvetésére. |

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK |

510 | Jogszabályok egyszerűsítése |

511 | A javaslat egyszerűsíti a jogalkotási keretet, a (nemzeti és európai) hatóságokra, valamint a jogi és természetes személyekre vonatkozó közigazgatási eljárásokat. |

512 | Jelenleg a munkavállalók munkahelyi egészségvédelme és biztonsága területén meglévő legtöbb irányelv a tagállamoktól azt igényli, hogy a Bizottságnak különböző időszakonként nemzeti végrehajtási jelentéseket nyújtsanak be, amelyek jelzik a szociális partnerek állásfoglalását is; valamint úgy rendelkezik, hogy a Bizottság is készítse el saját jelentését az irányelvek végrehajtásáról. Ez a javaslat egyszerűsíti és ésszerűsíti e gyakorlatot, mivel harmonizálja a nemzeti jelentések benyújtásának határidőit, és csak egyetlen végrehajtási jelentést ír elő, amely egy általános részből, valamint az egyedi irányelvek sajátos jellegzetességeire vonatkozó külön fejezetekből állna. |

513 | A nemzeti hatóságoknak az irányelvek végrehajtásáról szóló egyetlen jelentést kell majd ötévente elkészíteniük és benyújtaniuk. A Bizottság feladatai is jelentősen egyszerűsödnek, amennyiben ötévenként minden tagállamtól csak egyetlen jelentést kap és dolgoz fel, a jelenlegi számos jelentés helyett. |

514 | A szociális partnerek feladatai is egyszerűsödnek, amennyiben közreműködésük minden ötödik évben egyetlen gyakorlati végrehajtási jelentésre korlátozódik majd. |

516 | A javaslat a közösségi vívmányok naprakésszé tételére és egyszerűsítésére vonatkozó bizottsági program része. |

520 | A meglévő jogszabályok hatályon kívül helyezése A javaslat elfogadása bizonyos jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezését vonja maga után. |

560 | Európai Gazdasági Térség Ez a jogszabálytervezet az EGT-megállapodás hatálya alá tartozó területet érint, és ezért ki kell terjeszteni az Európai Gazdasági Térségre. |

570 | A javaslat részletes magyarázata fejezetenként vagy cikkenként Ez a javaslat egyszerűsíti mind a tagállamokra rótt kötelezettségeket, hogy az irányelvek gyakorlati végrehajtásáról jelentést készítsenek, mind a Bizottság kötelezettségét, hogy a nemzeti jelentések alapján saját jelentést készítsen, mivel összehangolja a jelentések elkészítésének és benyújtásának időszakát, és egyetlen végrehajtási jelentést ír elő, amely egy általános részből, valamint az érintett egyedi irányelvekre vonatkozó külön fejezetekből áll (1. és 2. cikk). A javaslat 1. cikke ezért egy új, 17a. cikkel egészíti ki a 89/391/EGK irányelvet. Ez a cikk előírja, hogy a tagállamok ugyanezen irányelv, valamint a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében elfogadott egyedi irányelvek végrehajtásáról egyetlen jelentést nyújtanak be (a 89/391/EGK irányelv 17. cikke (1) bekezdése). A nemzeti jelentések koherenciájának biztosítása és azok feldolgozásának megkönnyítése érdekében a javaslat 1. cikke azt is előírja (89/391/EGK irányelv 17a. cikke (2) bekezdése), hogy a jelentés felépítését a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó tanácsadó bizottsággal együttműködve a Bizottság határozza meg. A jelentés felépítését és az annak tartalmát megjelölő kérdőívet a tagállamok a jelentés által felölelt időszak lejárta előtt hat hónappal kapják meg. A tagállamok jelentésüket az általa felölelt ötéves időszak lejárta után kilenc hónapon belül kötelesek benyújtani a Bizottságnak (lásd a javaslat 1. cikkét - a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (3) bekezdése). A javaslat 1. cikke (89/391/EGK irányelv 17a. cikk (4) bekezdés) azt is előírja, hogy a nemzeti jelentések alapján a Bizottság az érintett irányelvek végrehajtásáról és az időközi változásokról összegző értékelést készít, és tájékoztatja a többi intézményt az értékelés eredményéről valamint, megfelelő esetben, minden szükségesnek mutatkozó kezdeményezésről. A javaslat 2. cikke előírja, hogy a végrehajtási jelentésre vonatkozó új cikket azokba az irányelvekbe is belefoglalják, amelyek nem a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében vett egyedi irányelvek, azaz a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelvbe, előírva, hogy a tagállamok végrehajtási jelentésüket a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1)-(3) bekezdésében előírt egységes jelentés egyik fejezeteként nyújtsák be a Bizottságnak, mivel ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdésével összhangban ez a jelentés lesz a Bizottság által készítendő értékelés alapja . A javaslat 3. cikke hatályon kívül helyezi az említett irányelveknek a gyakorlati végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit. A javaslat előírja, hogy a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket az új szabályokhoz való alkalmazkodás érdekében (4. cikk). Ez a megfelelés a tagállamok szintjén nem jár szükségszerűen együtt törvényi, jogszabályi vagy államigazgatási intézkedések elfogadásával. |

F-11835 |

1. 2006/0127 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, az abban említett egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 137. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottságnak[31] a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[32], a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére[33],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően[34],

mivel:

2. A gyakorlati végrehajtásról szóló tagállami jelentés elkészítését, amely a Bizottság jelentésének egyik alapja, a következő irányelvek írják elő: a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv[35], valamint az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, azaz: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1989. november 30-i 89/654/EGK tanácsi irányelv[36], a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/655/EGK tanácsi irányelv[37], a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről szóló, 1989. november 30-i 89/656/EGK tanácsi irányelv[38], az elsősorban a munkavállalók hátsérülésének kockázatával járó kézi tehermozgatásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 1990. május 29-i 90/269/EGK tanácsi irányelv[39], a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1990. május 29-i 90/270/EGK tanácsi irányelv[40], az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról szóló, 1992. június 24-i 92/57/EGK tanácsi irányelv[41], a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv[42], a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelv[43], az ásványi nyersanyagok fúrólyukon keresztül történő kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. november 3-i 92/91/EGK tanácsi irányelv[44], az ásványi nyersanyagok külszíni és felszín alatti kitermelésével foglalkozó iparágakban dolgozó munkavállalók biztonsága és egészségvédelme javításának minimumkövetelményeiről szóló, 1992. december 3-i 92/104/EGK tanácsi irányelv[45], a halászhajók fedélzetén végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló, 1993. november 23-i 93/103/EGK tanácsi irányelv[46], a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló, 1998. április 7-i 98/24/EGK tanácsi irányelv[47], a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1999. december 16-i 99/92/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[48], a munkavállalók fizikai tényezők (vibráció) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2002. június 25-i 2002/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[49], a munkavállalók fizikai tényezők (zaj) hatásának való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2006. február 6-i 2003/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[50], a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) hatásából keletkező kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[51], a munkavállalók fizikai tényezők hatásának való expozíciójára (mesterséges optikai sugárzás) vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2006. április 5-i 2006/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[52].

3. Végrehajtási jelentést ír elő a határozott idejű vagy munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének javítását elősegítő intézkedések kiegészítéséről szóló, 1991. június 25-i 91/383/EGK tanácsi irányelv[53], a hajók fedélzetén a jobb orvosi ellátás biztosítását célzó biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményekről szóló, 1992. március 31-i 92/29/EGK tanácsi irányelv[54], valamint a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelv[55] is.

4. A 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, valamint a 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelvek jelentéskészítésre vonatkozó rendelkezései mind a jelentéstételi időszakok hossza, mind a jelentések tartalma tekintetében eltérnek egymástól .

5. A tagállamokra rótt végrehajtási jelentéskészítési kötelezettség, valamint a Bizottság jelentéstételi kötelezettsége a nemzeti jelentések alapján a jogalkotási ciklus jelentős elemei, melyek lehetővé teszik az irányelvek gyakorlati végrehajtása különböző aspektusainak mérlegelését és értékelését. Ezért helyénvaló ezt a kötelezettséget kiterjeszteni azokra az irányelvekre is, amelyek nem írnak elő jelentéstételt, azaz: a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hetedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)[56], a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)[57], valamint a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 1983. szeptember 19-i 83/477/EGK tanácsi irányelvre[58].

6. A 89/391/EGK irányelv, az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK irányelv rendelkezéseit egységessé kell tenni.

7. Az „Alkalmazkodás a munka és a társadalom változásaihoz: új közösségi egészségügyi és biztonsági stratégia 2002-2006”[59] című bizottsági közlemény szerint a végrehajtási jelentések egyszerűsítésére és ésszerűsítésére irányuló jogalkotási javaslatokat kell kidolgozni. Ez a feladat a hatékonyabb jogszabályalkotásra vonatkozó kezdeményezés keretében folytatandó munkálatok összefüggésében is felvetődött, mint a közösségi jogalkotás egyszerűsítésének egyik elsőbbséget élvező területe.

8. A gyakorlatot egyszerűsíteni kell a Bizottságnak benyújtandó nemzeti gyakorlati végrehajtási jelentések határidőinek összehangolása, és egyetlen végrehajtási jelentés bevezetése révén, amely egy általános részből, valamint az egyedi érintett irányelvek sajátosságaira vonatkozó külön fejezetekből állna. Ezek a rendelkezések és különösen a 89/391/EGK irányelv kiegészítése egy új, 17a. cikkel, azt is lehetővé tennék, hogy a végrehajtási jelentési gyakorlatba azokat a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése szerinti egyedi irányelveket is belefoglalják, amelyek jelentéstételt nem írnak elő, azaz a 2000/54/EK és a 2004/37/EK irányelvet, valamint minden, a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a jövőben elfogadandó egyedi irányelvet is.

9. Helyénvalónak látszik, hogy a tagállamok számára a jelentések elkészítésére és a Bizottsághoz való benyújtására kiszabott időszak öt év legyen; a jelentések felépítésének a könnyebb feldolgozhatóság érdekében koherensnek kell lennie; és ezeket a jelentéseket a Bizottság által a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően készített kérdőív alapján kell összeállítani.

10. A Szerződés 138. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság közösségi szinten konzultált a szociális partnerekkel az e területen való közösségi fellépés lehetséges irányáról.

11. E konzultációt követően a Bizottság közösségi fellépést tartott kívánatosnak, és a tervezett javaslat tartalmáról közösségi szinten ismételten konzultált a szociális partnerekkel a Szerződés 138. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

12. E második konzultációs szakasz lezárását követően a szociális partnerek nem tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy el kívánnák indítani a Szerződés 138. cikkének (4) bekezdésében foglalt, adott esetben megállapodás megkötéséhez vezető eljárást.

13. A tagállamok által meghozandó intézkedések nem járnak együtt törvények, rendeletek vagy közigazgatási intézkedések elfogadásával, mivel a közösségi irányelvek végrehajtásáról szóló jelentések kidolgozása a tagállamok szintjén nem kívánja meg ilyen intézkedések elfogadását.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk – A 89/391/EGK irányelv módosítása

A 89/391/EGK irányelv a következő 17a. cikkel egészül ki:

17a. cikk – Végrehajtási jelentés

1. A tagállamok ötévente egységes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a jelen irányelv, valamint az annak 16. cikke (1) bekezdése szerinti egyedi irányelvek gyakorlati végrehajtásáról, jelezve a szociális partnerek állásfoglalását is.

2. A jelentés felépítését a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó tanácsadó bizottsággal együttműködve a Bizottság határozza meg.

A jelentés egy − ezen irányelv intézkedéseire vonatkozó − általános részből, valamint az (1) bekezdésben említett irányelvek végrehajtására vonatkozó külön fejezetekből áll.

3. A jelentés felépítését és az annak tartalmát kifejtő kérdőívet a Bizottság a jelentés által felölelt időszak lejárta előtt hat hónappal megküldi a tagállamoknak. A jelentést az általa átfogott öt éves időszak végétől számított kilenc hónapon belül nyújtják be a Bizottságnak.

4. E jelentések alapján a Bizottság az érintett irányelvek végrehajtásáról és az időközben bekövetkezett változásokról – többek között a különböző területeken folytatott kutatás és az új tudományos ismeretek figyelembevételével – összegző értékelést készít. A Bizottság az értékelésről és szükség esetén a jogszabályi keret működésének javítására irányuló kezdeményezésekről rendszeres időközönként tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal foglalkozó tanácsadó bizottságot.

5. Az első jelentés a 2007-től 2012-ig terjedő időszakra vonatkozik.

2. cikk – A 83/477/EGK, a 91/383/EGK, a 92/29/EGK és a 94/33/EK irányelv módosítása

1. A 83/477/EGK irányelv a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk – Végrehajtási jelentés:

A tagállamok ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében előírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egyetlen jelentés egy külön fejezeteként ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.”

2. A 91/383/EGK irányelv a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk – Végrehajtási jelentés

A tagállamok ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében előírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egyetlen jelentés egy külön fejezeteként ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.”

3. A 92/29/EGK irányelv a következő 9a. cikkel egészül ki:

„90a. cikk – Végrehajtási jelentés:

A tagállamok ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében előírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egyetlen jelentés egy külön fejezeteként ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.”

4. A 94/33/EGK irányelv a következő 17a. cikkel egészül ki:

„17a. cikk – Végrehajtási jelentés:

A tagállamok ezen irányelv gyakorlati végrehajtásáról a 89/391/EGK irányelv 17a. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében előírt, és ugyanezen 17a. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság által elvégzendő értékelés alapját képező egyetlen jelentés egy külön fejezeteként ötévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.”

3. cikk – Hatályon kívül helyezés

A következő rendelkezések [ide a 4. cikkben megjelölt napot kell beírni] –án/én hatályukat vesztik:

1) a 89/391/EGK irányelv 18. cikkének (3) és (4) bekezdése,

2) a 89/654/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése,

3) a 89/655/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése,

4) a 89/656/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése,

5) a 90/269/EGK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése,

6) a 90/270/EGK irányelv 11. cikkének (3) és (4) bekezdése,

7) a 91/383/EGK irányelv 10. cikkének (3) és (4) bekezdése,

8) a 92/29/EGK irányelv 9. cikkének (3) és (4) bekezdése,

9) a 92/57/EGK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdése,

10) a 92/58/EGK irányelv 11. cikkének (4) és (5) bekezdése,

11) a 92/85/EGK irányelv 14. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése,

12) a 92/91/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése,

13) a 92/104/EK irányelv 13. cikkének (4) bekezdése,

14) a 93/103/EGK irányelv 13. cikkének (3) és (4) bekezdése,

15) a 94/33/EGK irányelv 17. cikkének (4) és (5) bekezdése,

16) a 98/24/EGK irányelv 15. cikke,

17) a 92/1999/EK irányelv 13. cikkének (3) bekezdése,

18) a 2002/44/EGK irányelv 13. cikke,

19) a 2003/10/EGK irányelv 16. cikke,

20) a 2004/40/EGK irányelv 12. cikke,

21) a 2006/25/EGK irányelv 12. cikke.

4. cikk – Végrehajtás

A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb -tól megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

5. cikk – Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő [...]. napon lép hatályba.

6. cikk- Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

A JAVASLAT CÍME:

Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gyakorlati megvalósításra vonatkozó jelentések egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a 89/391/EGK tanácsi irányelv, az abban említett egyedi irányelvek, valamint a 83/477/EGK, 91/383/EGK, 92/29/EGK és 94/33/EK tanácsi irányelv módosításáról

TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Az érintett szakpolitikai terület(ek) és kapcsolódó tevékenység(ek):

Foglalkoztatás és szociális ügyek – Munkaszervezés és munkakörülmények – A munkajog és a munkahelyi kapcsolatok korszerűsítése, beleértve a dolgozók munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét.

KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek (korábban: BA-tételek)) beleértve a következő megnevezéseket:

Nem alkalmazandó

A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Nem alkalmazandó – nincs pénzügyi kihatása

Költségvetési jellemzők (a táblázat szükség esetén további sorokkal bővíthető): Nem alkalmazandó

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Tagjelölt országok hozzájárulásai | A pénzügyi terv fejezete |

kötelező/nem kötelező | diff.[60]/nem diff.[61] | IGEN/NEM | IGEN/NEM | IGEN/NEM | N° |

kötelező/nem kötelező | diff./nem diff. | IGEN/NEM | IGEN/NEM | IGEN/NEM | N° |

FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

Pénzügyi források

A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió euro (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n + 5 és később | Összesen |

Működési kiadások[62] |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a | 0 |

Kifizetési előirányzatok | b | 0 |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások[63] |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | 0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c |

Kifizetési előirányzatok | b+c |

A referenciaösszegbe nem tartozó igazgatási kiadások[64] |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 | d | 0 | 0 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó, a személyi és kapcsolódó kiadásoktól eltérő kiadások (NDE) | 8.2.6 | e |

A fellépés indikatív összköltsége |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT beleértve a személyi erőforrások költségét | a + c + d + e |

TELJES KIFIZETÉSI ELŐIRÁNYZAT, beleértve a személyi költséget | b + c + d + e |

A társfinanszírozás részletei

Ha a javaslat társfinanszírozást állapít meg a tagállamok vagy más szervezetek (jelölje meg, melyek) részéről, az alábbi táblázatban meg kell adni a társfinanszírozás szintjét (további tételek hozzáadhatók, ha a társfinanszírozásban több szervezet vesz részt):

millió euro (három tizedesjegyig)

Társfinanszírozó szerv | n. év | n + 1 | n + 2 | n + 3 | n + 4 | n+5 és később | Összesen |

…………………… | f |

TELJES KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZAT társfinanszírozással | a+c+d+e+f |

A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

X A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

( A javaslat miatt a pénzügyi terv vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

( A javaslat miatt szükség lehet az intézményközi megállapodás rendelkezéseinek alkalmazására[65] (azaz rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a pénzügyi terv módosítására).

A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

X A javaslatnak nincs kihatása a bevételre

( Pénzügyi kihatás – a javaslatnak a bevételre gyakorolt hatása a következő:

Megjegyzés: A bevételre gyakorolt hatás számítási módszerével kapcsolatos minden részletet és észrevételt külön mellékletben kell bemutatni.

millió EUR (első tizedesjegyig)

A fellépést megelőzően [n-1. év] | Situation après l'action |

A személyi állomány teljes létszáma | 1A 60 napra 1C 60 napra | 1A 120 napra 1C 120 napra | 1A 120 napra 1C 120 napra |

JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

Az indokolásban ismertetni kell a javaslat hátterének részleteit. A pénzügyi kimutatás e szakaszának a következő kiegészítő információkat kell tartalmaznia:

A megvalósításra rövid vagy hosszú távon van-e szükség

A megvalósításra a meglévő jogi keretek egyszerűsítése és ésszerűsítése céljából van szükség.

A közösségi részvétel által képviselt hozzáadott érték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A fellépésre közösségi szinten van szükség, mivel egy már meglévő irányelvet módosít és több irányelv rendelkezéseit is hatályon kívül helyezi.

A javaslat céljai, az attól várt eredmények, illetve az azzal összefüggő mutatók tevékenységalapú irányítás keretében (ABM)

A meglévő jogi keretek egyszerűsítése és ésszerűsítése

Végrehajtási módszer (indikatív)

Jelölje meg a cselekvés végrehajtásához választott módszert (módszereket)[67].

X Központosított irányítás

X közvetlenül a Bizottság által

( közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

( végrehajtó hivatalok

( a Közösség által létrehozott szervek, amelyeket a költségvetési rendelet 185. cikke említ,

( tagállami közintézmények, illetve közfeladatot ellátó szervek.

( Megosztott vagy decentralizált irányítás

( a tagállamokkal

( harmadik országokkal

( Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések:

FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

Felügyeleti rendszer

A nemzeti jelentések a Bizottságnak történő benyújtásának figyelemmel kísérése

Értékelés

Előzetes értékelés

Nincs előírva

Az időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulsága)

A korábbi tapasztalatok alapján egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a meglévő jogi kereteket.

A jövőbeli értékelések feltételei és gyakorisága

A következő értékelésre a végrehajtási jelentések 2012-ben történő benyújtására megszabott első időszak végén kerül sor.

CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Nem alkalmazandó

A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

Kötelezettségvállalási előirányzatok millió euróban (három tizedesjegyig)

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év |

Tisztviselők vagy ideiglenes alkalmazottak[69] (XX 01 01) | A*/adminisztrátor | 1A 60 napra | 1A 120 napra | 1A 360 napra |

B*,C*/asszisztens | 1C 60 napra | 1C 120 napra | 1C 360 napra |

A(z) XX 01 02 jogcímcsoportból finanszírozott állomány[70] |

A(z) XX 01 04/05 jogcímcsoportból finanszírozott egyéb állomány[71] |

ÖSSZESEN |

A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

n. év: a nemzeti jelentések szerkezetének elkészítése, szakmai egyeztetése és elfogadása.

n+4 év/ vagy n+5 év: A 25 nemzeti jelentés benyújtásának az ellenőrzése és a Bizottság jelentésének elkészítése.

A – jogszabályban meghatározott – állomány származási helye

Ezt a munkát a meglévő erőforrások felhasználásával végzik el.

(Több származási hely megjelölése esetén kérjük az álláshelyek számát minden származási helyre vonatkozóan megadni).

( A cserére vagy meghosszabbításra kerülő program irányításához jelenleg hozzárendelt álláshelyek

( Az n. évi éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben már kijelölt állások

( A következő éves politikai stratégia/előzetes költségvetés-tervezet eljárásának a keretében igénylendő álláshelyek

( Az érintett szolgálaton belül meglévő állomány felhasználásával átcsoportosítandó álláshelyek (belső áthelyezés)

( Az n. évben szükséges, de az éves politikai stratégiában/előzetes költségvetés-tervezetben az adott évre nem előirányozott álláshelyek

A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

millió euro (három tizedesjegyig)

Költségvetési tétel (szám és megnevezés) | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

1. Technikai és igazgatási segítségnyújtás (beleértve a kapcsolódó személyi költségeket) |

Végrehajtó hivatalok[72] | 0 |

Egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 |

- belső |

- külső |

Teljes technikai és igazgatási segítségnyújtás | 0 |

A referenciaösszegbe nem beletartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió euro (három tizedesjegyig)

A személyi állomány fajtája | n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (XX 01 01) | 0 |

A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (kisegítő alkalmazottak, kihelyezett tagállami szakértők, szerződéses alkalmazottak stb.) (nevezze meg a költségvetési tételt) | 0 |

Személyi és kapcsolódó – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – költségek összesen | 0 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

Számítás – A(z) XX 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

Adott esetben a 8.2.1. pontra kell hivatkozni

A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

millió euro (három tizedesjegyig)

n. év n | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. év és később | ÖSSZESEN |

XX 01 02 11 01 – Kiküldetések |

XX 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák |

XX 01 02 11 03 – Bizottságok[73] |

- Tanulmányok és konzultációk |

– Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (XX 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) 04.0301.00.00 | 0.03 | 0.03 | 0.06 |

A személyi és kapcsolódó költségeken kívüli – a referenciaösszegbe NEM beletartozó – igazgatási kiadások összesen | 0.06 |

Számítás – A referenciaösszegbe nem beletartozó egyéb igazgatási kiadások

[1] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

[2] HL L 393., 1989.12.30., 1. o.

[3] HL L 393., 1989.12.30., 13. o.

[4] HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

[5] HL L 156., 1990.6.21., 9. o.

[6] HL L 156., 1990.6.21., 14. o.

[7] HL L 245., 1992.8.26., 6. o.

[8] HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

[9] HL L 348., 1992.11.28., 1. o.

[10] HL L 348., 1992.11.28., 9. o.

[11] HL L 404., 1992.12.31., 10. o.

[12] HL L 307., 1993.12.13., 1. o.

[13] HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

[14] HL L 23., 2000.1.28., 57. o.

[15] HL L 177., 2002.7.6., 13. o.

[16] HL L 42., 2003.2.15., 38. o.

[17] HL L 159., 2004.4.30., 1. o.

[18] HL L 114., 2006.4.27., 38. o.

[19] HL L 263., 2002.6.14., 25. o.

[20] HL L 262., 2002.6.14., 21. o.

[21] HL L 229., 2002.6.14., 23. o.

[22] HL L 206., 2002.6.14., 19. o.

[23] HL L 113., 2002.6.14., 19. o.

[24] HL L 216., 2002.6.14., 12. o.

[25] COM(2002)118 végleges, 2002.3.11.

[26] JO C 161, 2002.7.5..

[27] PE 323.680.

[28] COM(2001) 726, 2001.12.5.

[29] COM(2002) 278, 2002.6.6.

[30] COM (2004) 557 végleges, 2004.8.12.

[31] HL C […]., […], […]. o.

[32] HL C […]., […], […]. o.

[33] HL C […]., […], […]. o.

[34] Az Európai Parlament véleményének időpontja …(HL C a Tanács közös álláspontja…(…) és az Európai Parlament álláspontja….

[35] HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

[36] HL L 393., 1989.12.30., 1. o.

[37] HL L 393., 1989.12.30., 13. o.

[38] HL L 393., 1989.12.30., 18. o.

[39] HL L 156., 1990.6.21., 9. o.

[40] HL L 156., 1990.6.21., 14. o.

[41] HL L 245., 1992.8.26., 6. o.

[42] HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

[43] HL L 348., 1992.11.28., 1. o.

[44] HL L 348., 1992.11.28., 9. o.

[45] HL L 404., 1992.12.31., 10. o.

[46] HL L 307., 1993.12.13., 1. o.

[47] HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

[48] HL L 23., 2000.1.28., 57. o.

[49] HL L 177., 2002.7.6., 13. o.

[50] HL L 42., 2003.2.15., 38. o.

[51] HL L 159., 2004.4.30., 1. o.

[52] HL L 114., 2006.4.27., 38. o.

[53] HL L 206., 1991.7.29., 19. o.

[54] HL L 113., 1992.4.30., 19. o.

[55] HL L 216., 1994.8.20., 12. o.

[56] HL L 262., 2000.10.17., 21. o.

[57] HL L 229., 2004.6.29., 23. o.

[58] HL L 263., 1983.9.24., 25. o.

[59] COM(2002) 118 végleges

[60] Differenciált előirányzatok

[61] Nem differenciált előirányzatok

[62] Olyan kiadások, amelyek nem tartoznak az érintett xx. cím xx 01. alcíme alá.

[63] A(z) xx. cím xx 01 04. jogcímcsoport alá tartozó kiadások.

[64] A(z) xx 01 alcím alá tartozó, a(z) xx 01 04. és a(z) xx 01 05. jogcímcsoporton kívüli kiadások.

[65] Lásd az intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját.

[66] A táblázat szükség esetén (ha a fellépés időtartama meghaladja a hat évet) további oszlopokkal bővíthető.

[67] Egynél több módszer feltüntetése esetén kérjük, adja meg a további részleteket e pont „Vonatkozó megjegyzések” részében.

[68] Az 5.3. szakaszban leírtak szerint.

[69] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[70] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[71] Amelynek költségét tartalmazza a referenciaösszeg.

[72] Az érintett végrehajtó hivatal(ok) esetében hivatkozni kell az adott jogalkotási pénzügyi kimutatásra.

[73] Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez tartozik.