52006DC0018

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 25.1.2006

COM(2006) 18 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Befektetés az emberekbeKözlemény a humán és szociális fejlesztést célzó tematikus programról és a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről

TARTALOMJEGYZÉK

I. A tematikus programok – általános bevezetés 3

II. Háttér: Befektetés az emberekbe – az Európai Unió humán és szociális fejlesztési politikája 3

A korábbi tapasztalatok és tanulságok 4

A „ Befektetés az emberekbe ” tematikus program alapjai és hozzáadott értéke 5

III. A „Befektetés az emberekbe” javasolt tematikus program 6

Alkalmazási kör 6

A humán és szociális fejlesztést célzó tematikus fellépés prioritásai 6

1. Egészséget mindenkinek 6

2. Tudást és szakképzettséget mindenkinek 7

3. Kultúra 8

4. Foglalkoztatás és társadalmi kohézió 9

5. Nemek közötti egyenlőség 10

6. Fiatalok és gyermekek 11

IV. Programozás és végrehajtás 11

Mellékletek 13

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Befektetés az emberekbeKözlemény a humán és szociális fejlesztést célzó tematikus programról és a 2007–2013 közötti időszakra szóló pénzügyi tervről

I. A tematikus programok – általános bevezetés

A Közösség külső fellépéseit szabályozó jelenlegi jogszabályi keret ésszerűsítése és egyszerűsítése céljából az Európai Bizottság hat új eszköz létrehozására tett javaslatot a 2007–2013-as pénzügyi terv keretében. Ezek közül három különleges szükségleteknek és körülményeknek megfelelő horizontális jellegű eszköz. Három eszközt (előcsatlakozási támogatás, európai szomszédsági és partnerségi eszköz, valamint fejlesztési együttműködési és gazdasági együttműködési eszköz) pedig speciális politikák végrehajtására alkottak meg, meghatározott földrajzi hatáskörrel. A jövőben e hat eszköz biztosítja a külső együttműködési programokat – beleértve a három szakpolitikai irányítású eszköz földrajzi hatókörét átlépő tematikus programokat – támogató közösségi kiadások jogalapját, és lépnek többek között a hatályban lévő tematikus rendeletek helyébe. Mivel az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) kifejezetten a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok számára a közösségi vívmányok átvételéhez és végrehajtásához nyújtott támogatás céljából jött létre, az IPA kedvezményezettjei nem tartoznak e tematikus program hatálya alá.

A tematikus programok nyilvánvaló hozzáadott értéket teremtenek azáltal, hogy olyan, a földrajzi programokat kiegészítő tevékenységeket valósítanak meg, amelyek továbbra is a Közösség harmadik országokkal folytatott együttműködésének elsődleges keretét jelentik.[i] A Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy az egyes tematikus programok hatókörét, célkitűzéseit és prioritásait hivatalos közlemények útján megvitatja az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. E folyamat adja meg a programozás következő szakaszainak politikai iránymutatását, különösen a fenti eszközökkel összhangban kialakítandó tematikus stratégiai dokumentumok tekintetében.

II. Háttér: Befektetés az emberekbe – az Európai Unió humán és szociális fejlesztési politikája

A humán és szociális fejlesztés középpontjában az emberek állnak.[ii] Az emberek szükségletei ösztönzik, és az emberek lehetőségei határozzák meg a fejlődést, a növekedést, a biztonságot és a szegénység csökkentését. Mindez az „Európai konszenzus”[iii] kulcsfontosságú stratégiai eleme, kiemelt szerepet játszik az EK nemzetközi kötelezettségvállalásaiban – például a Millenniumi Nyilatkozatban és a népességről és fejlesztésről szóló kairói nemzetközi konferencián, a szociális fejlesztésről tartott csúcstalálkozón, a nemek közötti egyenlőséget célzó fellépésről tartott pekingi fórumon és a 2005. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozón vállaltakban.

A külső fellépés – beleértve a fejlesztési politikát – összefüggésében a Befektetés az emberekbe tematikus program a mindenki számára elérhető jó egészségi állapot, a tudás és szakképzettség, a kultúra, a foglalkoztatás és a társadalmi kohézió, a nemek közötti egyenlőség, valamint a gyermekek és a fiatalok központi témáira fog összpontosítani. Tükrözni fogja az Európai Unió belső politikáit, és hozzájárul az EU külső politikáinak összehangoltságához. A program tehát támogatni fogja az új külső támogatás felépítését, eszközt biztosítva az EU számára a néhány kulcsfontosságú terülten történő fellépésre. Különösen fontos, hogy a program tematikus keretet biztosít a know-how, a bevált gyakorlat és a tapasztalat átadásához, az ellenőrzéshez, adatgyűjtéshez és -elemzéshez, az innovatív megközelítésekhez és kísérleti projektekhez az emberek megélhetését szerte a világon közvetlenül érintő területeken. A program határozottabbá teszi az EU hangját a nemzetközi színtéren. Segítségével az EU továbbra is jól látható és hiteles szerepet tölthet be az e témákat érintő nemzetközi szervezetek és partnerségek körében.

A korábbi tapasztalatok és tanulságok

A tematikus keretprogram a nemzeti és nemzetközi szinten szerzett tapasztalatok bőséges tárházán alapul, amelyek a 2. mellékletben lesznek bővebben kifejtve. Szintén számításba veszi az e területen történt fellépések legújabb felméréseit és értékeléseit.[iv] Az EK széles körű konzultációt tartott a tematikus program kialakításáról.[v]

A tanulságok értelmében a humán és szociális fejlesztés mindent átfogó és összefüggő tematikus megközelítésére van szükség, amely az EU új fejlesztési és külső politikájában megfogalmazott átfogó megközelítés szilárd alapjaiból nő ki, és kiegészíti, továbbá hozzáadott értékekkel gazdagítja az országok programozását a különböző központi területeken. Következésképpen a program újítása, hogy túlmegy a jelenlegi stratégián, amely az egészségre, a nemek közötti egyenlőségre és az alapfokú oktatásra korlátozódott.

A tematikus stratégia a szegénységgel összefüggő betegségek, a szexuális és reprodukciós egészség és jogok, valamint a nemek közötti egyenlőség terén az e területekhez rendelt, 2006 végén lezáruló, különleges költségvetési tételek kapcsán szerzett tapasztalatra épül.[vi] Más területeken, például az oktatás területén a tematikus programokat regionális alapok vagy kísérleti és előkészítő fellépések révén hajtották végre. Az e tematikus területeken és az egyes országokban szerzett tapasztalatok megmutatták, hogy az EK-nak fontos szerepet kell betöltenie ott, ahol a politikák összehangoltsága és a közös EU-megközelítés meghatározó.

A foglalkoztatás és a társadalmi kohézió kérdései egyre növekvő figyelmet vívnak ki a nemzetközi vitákban. Egyre több ország és régió mutat különös érdeklődést az EU gazdasági, foglalkoztatási és szociálpolitikai tapasztalata iránt, és kötelezi el magát az EU-val való együttműködés mellett. A foglalkoztatásnak és a társadalmi kohéziónak a tematikus program középpontjába állítása megkönnyíti e növekvő kereslet kielégítését, és tükrözi az EU azon szándékát, hogy új utakat találjon a növekedés–beruházás–foglalkoztatás összefüggéseinek, valamint a kereskedelem, a társadalmi integráció és védelem kérdéseinek kezelésére.

A kulturális szempontok igen kis mértékben szerepeltek eddig a fejlesztési munkában, de egyre inkább kezdik felismerni, hogy a kulturális és a kultúrák közötti tényezők jelentős mértékben befolyásolják a fejlődést, és hogy velük három szemszögből kell foglalkozni: meg kell erősíteni a kultúrák közötti párbeszédet, a nemzetközi együttműködés révén kell foglalkozni a kulturális sokszínűséggel, és támogatni kell a kulturális ágazat és ipar által a foglalkoztatás és a növekedés terén betöltött szerepet.

A Befektetés az emberekbe így olyan eszközként szolgálhatna, amelynek segítségével ki lehetne alakítani és tesztelni lehetne azokat a stratégiákat, amelyek révén ezeket az új prioritásokat európai hozzáadott értékkel tudnánk megközelíteni.

A nemek közötti egyenlőség és a gyermekek egyenlősége tekintetében a tapasztalatokból levont tanulságok és az érdekelt felek hozzájárulásai arról tanúskodnak, hogy az egyenlőség érvényesítése fontos, de nem eléggé hatékony, és különleges fellépéssel kell támogatni.

A program foglalkozhatna sok más kérdéssel is, ám a források korlátozottsága miatt fontossági sorrendet kell felállítani, és azon tevékenységekre kell koncentrálni, amelyek terén az EU befolyása és hitelessége a legnagyobb.

A „ Befektetés az emberekbe ” tematikus program alapjai és hozzáadott értéke

Mint az Európai Bizottság megállapította[vii], a tematikus program partnerországok – földrajzilag nem meghatározott – csoportjának érdekeltségét képező, egyedi területre irányuló tevékenységet, vagy különböző régiókat, illetve partnerországok csoportjait célzó együttműködési tevékenységeket, vagy egy földrajzi fekvéstől független nemzetközi műveletet foglal magában, beleértve azokat a többoldalú és globális kezdeményezéseket is, amelyek külföldön is támogatják az Unió belső politikáit.

A tematikus programok fogalmának egyik jelentős alapelvét képezi a „szubszidiaritás”. A földrajzi programok a harmadik országokkal folytatott együttműködés kiemelkedő eszközei. Mindazonáltal bizonyos körülmények között a földrajzi természetű (egy vagy több országot érintő, illetve regionális) programok nem a legmegfelelőbb eszközök az adott területen történő fellépés céljából: az EU bizonyos politikai célkitűzései nem valósíthatók meg országos és regionális programok révén, és/vagy a nemzeti és regionális programok keretében finanszírozott bizonyos fellépéseket tematikus fellépéssel hatékonyan lehet kiegészíteni. A tematikus program hozzáadott értéket jelent a földrajzi jellegű programokhoz képest, mivel:

1. támogatja az innovációt és ösztönzi az innovatív intézkedések számának emelését, továbbá megteremti és összegyűjti a know-how-t és a bevált gyakorlatot régiókszerte;

2. erősíti az országok és regionális szervezetek közötti technikai együttműködést a nemzetközi kötelezettségvállalások terén történő előrehaladás érdekében, valamint megerősíti a partnerországok és -régiók részvételét és csatlakozását a vonatkozó nemzetközi egyezményekhez, kezdeményezésekhez és folyamatokhoz. különleges esetekben megfelelő eszközt jelenthet a régiókon átívelő hatékony értékelés és ellenőrzés esetében, így kedvezve a nemzeti politikának, a támogatások hatékonyságának és az adományozók összehangolásának a támogatások összehangolásáról szóló párizsi nyilatkozattal összhangban;

3. támogatja a fejlesztést olyan helyzetekben és régiókban, ahol a kétoldalú együttműködésről nem tudnak megállapodni, vagy nincs együttműködési keret, például a törékeny gazdaságú államokban vagy a döntő fontosságú programok esetében;

4. az Európai Bizottság nemzetközi kötelezettségeinek teljesítésére, a döntő fontosságú kérdésekkel kapcsolatos világméretű kampányokra, a globális kormányzás javítására, a támogatási hatékonyság növelésére és a hatékony többoldalú szakpolitikai keret biztosítására összpontosít.

III. A „BEFEKTETÉS AZ EMBEREKBE” JAVASOLT TEMATIKUS PROGRAM

Alkalmazási kör

A programot az „Európai konszenzus” keretében kell létrehozni, amely az EU politikáinak és nemzetközi kötelezettségvállalásainak külső vetületeiről szól, és az e területek EU-témáival és politikáival való összhangra összpontosít a koherencia erősítése érdekében. A Befektetés az emberekbe a bizonyos kulcsfontosságú szakpolitikai dokumentumokban[viii] megfogalmazott közösségi vívmányokra épül, és azokat magában foglalja. Kiegészíti a nemzeti stratégiákat.

Az Európai Bizottság rendszeresen jelentést tesz a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a stratégia végrehajtásáról, valamint értékelő jelentéseket tesz közzé.

A humán és szociális fejlesztést célzó tematikus fellépés prioritásai

A program az „Európai konszenzusban” meghatározott és az e téren az EK által tett más, fent említett nemzetközi kötelezettségvállalásokban szereplő hat, a humán és a szociális fejlesztés szempontjából kulcsfontosságú témára összpontosít: ezek az egészségügy, a tudás és szakképzés, a kultúra, a társadalmi kohézió és foglalkoztatás, a nemek közötti egyenlőség, a fiatalok és gyermekügy. E prioritások stratégiai szempontból kapcsolódnak egymáshoz és valamennyi témát összhangba hozzák egymással.

1. Egészséget mindenkinek

Az egészség az egyéni jólét, a tanulás, a munka és társadalmi aktivitás, a nemek közötti egyenlőség és bármely társadalom növekedésének és fejlődésének sarokköve. Az egészségügyi ellátórendszerek és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés az egyes országokban központi problémát jelent. Az egészségügyi ellátás humánerőforrás-hiánya olyan központi probléma, amelyet nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt kezelni kell. A teljesítmény alapján lebontott adatok generálására, mérésére és elemzésére képes egészségügyi informatikai rendszerek kulcsfontosságúak a jobb egészségügyi és fejlesztési eredmények eléréséhez és ahhoz, hogy a bel- és külföldi források hatékonyan hozzájárulhassanak a gyorsabb előrehaladáshoz. Az egészségügyi ellátáshoz mindenki számára egyenlő hozzáférés finanszírozását szolgáló tisztességes mechanizmusok biztosítása az EU egészségügyi rendszerek és a társadalmi kohézió javítását célzó szakpolitikáinak másik fontos prioritása. A szegénységgel összefüggő betegségek különleges, ágazatokon és országhatárokon átívelő kihívást jelentenek. Az EU hosszú idő óta vezeti és támogatja a HIV/AIDS, gümőkór, malária és más betegségek ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket. Végezetül, a teljes kairói menetrendnek megfelelően az EU továbbra is az egyik fő mozgató erő marad a szexuális és reprodukciós egészség és jogok kulcsfontosságú területén. E két területen az intézkedések továbbra is a fejlődő országokban a szegénységgel összefüggő betegségek (HIV/AIDS, gümőkór és malária) elleni küzdelemhez nyújtott segítségről szóló, 1568/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, illetve a fejlődő országokban a reproduktív és szexuális egészséget és jogokat szolgáló politikák és intézkedések céljaira nyújtott támogatásról szóló, 1567/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt meghatározásokkal és alkalmazási körrel történnek. Az Európai Bizottság által nemrégiben elfogadott, az EU-n és a szomszédos országokon belül a HIV/AIDS elleni küzdelmet célzó iránymutatásokra az EU-val szomszédos fejlődő országok esetében különös figyelmet fordítanak. A tematikus program több módon is megfelelhet e kihívásokra:

- felgyorsíthatja a fejlesztést, és általa fokozott és egyenlő mértékben válhatnak hozzáférhetővé a globális közjavak, beleértve a hatékony, megfizethető és biztonságos gyógyszeripari termékeket, a reproduktív egészséggel kapcsolatos termékeket és innovációkat – beleértve az elektronikus kommunikációt is –, amelyek a betegségek elleni küzdelemre és a fertőzések megelőzésére irányuló stratégiák kidolgozására és a betegségek megelőzését és az intézményi és közösségi kapacitás részvételét szolgáló innovatív környezet-egészségügyi intézkedések támogatására irányulnak annak érdekében, hogy lehetővé váljon a klinikai kísérletek etikus és hatékony végrehajtása, illetve erősödjék a szabályozási kapacitás;

- támogathatja a politikai és közéleti tudatosság növelését célzó tájékoztatási és kampánytevékenységet, javíthatja a lakossági tájékoztatást, beleértve a jogok, az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség és a kulturális ügyek iránti érzékenységet az elvárt egészségügyi és megelőzési eredmények elérése érdekében;

- kapacitást bővíthet, beleértve az információs és kommunikációs technológia eszközeinek alkalmazását a politikai döntéshozók és más érdekelt felek esetében nemzeti, regionális és globális szinten az e területek fejlesztési eredményeinek javításához való hozzájárulás érdekében.

2. Tudást és szakképzettséget mindenkinek

Az EU hozzájárul ahhoz, hogy valamennyi gyermek és – a korára való tekintet nélkül egyre több – nő és férfi részesüljön oktatásban annak érdekében, hogy gyarapítsa a tudást, a szakképzettséget és a foglalkoztathatóságot a munkaerőpiacon, miközben hozzájárul az aktív polgári részvételhez és az élethosszig tartó egyéni fejlődéshez, támogatva egy befogadó tudásalapú társadalom létrejöttét és hozzájárulva a „digitális szakadék”, a tudás- és információhiány felszámolásához. Figyelmet fordítanak majd a felnőttkori írástudatlanságra és a felszámolására irányuló programokra. Az általános alapfokú oktatáson túl az országoknak most a vállalkozói szférával és az adományozókkal közösen kell kiépíteniük a foglalkoztathatóságot leginkább elősegítő szakoktatást és szakképzést, és szélesebb körű hozzáférést kell biztosítaniuk a jó színvonalú középiskolai és felsőoktatáshoz. A felsőoktatás kulcsszerepet tölt be a helyi tudásközpontok megteremtésében és oktatási, illetve egészségügyi szakemberek, továbbá olyan emberek képzésében, akik szakképzettsége, képességei és vállalkozó szelleme hozzájárulhat a növekedéshez, és ezáltal a szegénység csökkentéséhez. A felsőoktatási, valamint a felsőfokú szakoktatási és szakképzési kapacitást és színvonalat számos fejlődő országban fejleszteni kell. Az EU-ban vagy a kétoldalú külső segítségnyújtási programok keretében kialakított, a szakképzésről és humánerőforrás-fejlesztésről szóló programok szintén érdekesek lehetnek bizonyos partnerek számára.

Ez az átfogó megközelítés hangsúlyozza a tényt, miszerint a tudáshoz és a szakképzéshez való hozzáférés a gyermekek, fiatalok és nők felemelkedésének, valamint a betegségek megelőzésével és ellátásával, a családtervezéssel, az emberi jogokkal, a toleranciával, a szolidaritással és a békével kapcsolatos ismeretek és szakképzettség szintje növelésének egyik leghathatósabb eszköze. A tudás, a tudományos és technológiai innováció, akárcsak az elektronikus kommunikációs hálózatok fejlesztése és elérhetőségük a társadalmi-gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú mozgatói, amelyeket az EU kutatáspolitikájának nemzetközi vetületével összhangban kell kezelni. Az oktatás és szakképzés érdekében tett erőfeszítéseknek a lehető legkisebbre kell csökkenteniük az „agyelszívás” hatását.

Ez a tematikus program a következő kiegészítő fellépések révén járulhat hozzá a nemzeti programokhoz:

- segítheti az alacsony jövedelmű országokat a megfelelő és minőségi oktatási politikák kialakítására irányuló nemzetközi támogatásokra való jogosultság elérésében; hozzájárulhat azokhoz a nemzetközi mechanizmusokhoz, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak azoknak az országoknak, amelyek képtelenek oktatáspolitikai terveik finanszírozásához megfelelő mértékű támogatáshoz jutni;

- előmozdíthatja a középiskolai oktatás és a szakoktatás és -képzés fejlesztését érintő tapasztalatok és a bevált gyakorlat nemzetközi cseréjét, beleértve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel, illetve más érdekelt szervezetekkel való szoros együttműködést a minőségbiztosítás és a szükséges készségek biztosítása, továbbá a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség lehető legmagasabb mértékűre emelése érdekében;

- előmozdíthatja a nemzetközi egyetemi együttműködést és a hallgatói-oktatói mobilitást nemzetközi szinten, mégpedig az országonkénti vagy regionális programok megkönnyítését célzó kísérő intézkedések, az információs és kommunikációs technológiai hálózatoknak a dél-dél és dél-észak irányú oktatási hálózatok kiépítésében való használata, továbbá az információforrásokhoz való hozzáférés révén, beleértve az Erasmus „mundus” programját, a távoktatást és a virtuális mobilitást;

- támogathatja a statisztikai kapacitás és a közösen meghatározott mutatókon, közös adatelemzési elveken és a globális ellenőrzési keret kiterjesztésén alapuló mennyiségi és minőségi adatok begyűjtésére irányuló egységes módszerek fejlesztését. Ez elősegíti a támogatások programozását, ellenőrzését és értékelését, különösen az ágazati költségvetési támogatások terén a kedvezményezettek és az adományozók esetében egyaránt;

- a társadalom perifériájára szorult és hátrányos helyzetű gyermekek (pl. dolgozó gyermekek, árvák, fogyatékkal élő gyermekek, konfliktus- vagy konfliktus utáni helyzetben élő, őslakos vagy kisebbséghez tartozó gyermekek, vagy távoli vidéki környezetben élő gyermekek, főleg lányok) nem járhatnak iskolába. E helyzet természeténél fogva kapcsolódik e gyermekek és szüleik körülményeihez vagy az iskolarendszerek elégtelenségéhez. A program hozzájárulhatna, hogy e gyermekekre globális szinten nagyobb figyelmet fordítsanak, kampánytevékenység, kísérleti projektek, tapasztalatcsere és a bevált gyakorlatok cseréje révén. Emellett a támogatás nagyobb részét az adott nemzeti vagy regionális programoknak kell biztosítani. Az oktatás és a gyermekmunka elleni küzdelem valamennyi módjának kapcsolata prioritási területet jelent.

3. Kultúra

A kultúra határozza meg, hogyan működnek a társadalmak és a gazdaságok, és hatással van az EU és a partnerországai közötti kapcsolatok minden területére, ami kihat a társadalom-, gazdaság- és külpolitikára is. A saját felelősség vállalása és a részvétel alapelvei, ha megfelelően és teljes körűen alkalmazzák az önbecsülés és az egyenértékűség elérése érdekében, lehetővé teheti, hogy az együttműködő partnerek kulturális adottságai kellő figyelmet kapjon az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes voltának megkérdőjelezése nélkül. A kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény nemrégiben történt elfogadása kiemeli a nemzetközi konszenzus meglétét a kulturális sokszínűség nemzetközi kapcsolatokban, különösen a fejlődő országokkal való aktív előmozdítása és erősítése tekintetében. Az audiovizuális eszközök révén hatékonyan lehetne előmozdítani a kultúra ügyét, és megosztani a tapasztalatokat és a bevált gyakorlatot.

A tanulást, a nemi szerepeket és sztereotípiákat, az életmódot, a másokkal szembeni viselkedést, a megbélyegzést, a megkülönböztetést, a konfliktusokat és sok más kérdést erősen befolyásol a kultúra.

- A Befektetés az emberekbe segíthet előmozdítani a kölcsönös megértést és párbeszédet a különböző népek és kultúrák között, előmozdíthatja a kulturális sokszínűséget és valamennyi kultúra egyenlő méltóságának tiszteletben tartását, továbbá megerősítheti az együttműködést és a tapasztalatcserét a kultúra, az oktatás és a kutatás számos területén. Az őslakos népek és kisebbségek társadalmi, kulturális és szellemi értékei iránt tanúsított tisztelet előmozdítása segít a többnemzetiségű társadalmakban a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanság elleni küzdelemben.

- A kultúra ezen felül ígéretes gazdasági ágazat lehet a fejlődés és növekedés szempontjából. A nemzetközi, különösen a fejlődő országokkal megvalósuló együttműködésben fontosabb helyet kell biztosítani a kulturális ágazatnak, különösen a kulturális iparnak annak gazdasági potenciálja teljes kihasználása érdekében.

4. Foglalkoztatás és társadalmi kohézió

Egyre inkább a globális, regionális és nemzeti szintű érdeklődés középpontjába kerül az EU gazdasági és szociális megközelítése, amely figyelembe veszi a partnerországok és -régiók különböző helyzetét, szükségleteit, érdekeit és lehetőségeit.[ix] A foglalkoztatás, az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a társadalmi kohézió elősegítése fontos új kérdéskörét alkotja az EU külkapcsolati és fejlesztési politikájának. Ez magában foglalja a mindenki számára elérhető tisztességes munkát, a szociális jólétet és integrációt, a produktív foglalkoztatást, a társadalmi párbeszédet, a humánerőforrás-fejlesztést, a nők felemelkedését és az alapvető szociális jogokat, beleértve a gyermekmunka valamennyi formája és az emberkereskedelem elleni küzdelmet. Magában foglalja az integrált szociális és gazdasági megközelítést is, amely a gazdaságot, a kereskedelmet, a foglalkoztatást és a társadalmi kohéziót egymástól kölcsönösen függő elemeknek tekinti az egyenlőtlenségek elleni küzdelem szempontjából. Az EU különösen nagy figyelmet fordít a szociális és adóügyi reformokra az egyenlőség előmozdítása érdekében, valamint arra, hogy az árnyékgazdaságot fokozatosan integrálja a legális gazdaságba.

A 2005-ös ENSZ-csúcstalálkozó kiemelte a produktív foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető tisztességes munka fontos hozzájárulását a szegénység megelőzéséhez és visszaszorításához, és annak szükségességét, hogy ezeket beépítsék a fejlesztési stratégiákba. Az integrált szociális és gazdasági stratégiák, a társadalmi fejlődést előmozdító kereskedelempolitikák, a vállalkozó szellemet tápláló befektetési politikák, a nemek munkahelyi egyenlősége, a helyi foglalkoztatás és szakképzés, a hatékony munkaerőpiaci intézmények és a szociális partnerek közötti együttműködés tehát kulcsfontosságú elemei a fejlesztési stratégiáknak.

A szociális biztonsági modellek és a társadalmi integráció kulcsfontosságú a sebezhetőség elleni küzdelem és a szegénység kockázatának csökkentése szempontjából. Ezek segítik a háztartásokat és hozzájárulnak a nemek közötti egyenlőség ügyének menetrendjéhez, valamint a gyermekmunka elleni küzdelemhez. Foglalkozni kell azzal a problémával, hogy az árnyékgazdaságban nem valósul meg a szociális védelem.

A tematikus program:

- hozzájárulhat a mindenki számára elérhető tisztességes munka mint általános célkitűzés menetrendjének előmozdításához, beleértve a nemzetközi munkaügyi előírások végrehajtására, a kereskedelem tisztességes munkára gyakorolt hatásának értékelésére, a társadalmi párbeszédre, a tisztességes finanszírozás fenntartható és megfelelő mechanizmusaira, a szociális védelmi rendszerek – beleértve a nyugdíjrendszereket és az alapvető szociális ellátásokat – hatékony működésére és a kiterjedtebb lefedettségre irányuló globális és más, több országot érintő kezdeményezéseket;

- támogathatja a munkakörülmények javítását és a kereskedelmi liberalizáció kiigazítását célzó kezdeményezéseket. Ez magában foglalja a fejlesztési politikák foglalkoztatási dimenzióját és a vállalatok szociális felelősségét mint önkéntes üzleti gyakorlatot az európai szociális értékek terjesztésének érdekében;

- segíthet a globalizáció szociális dimenziójának és az EU tapasztalatainak előrevitelében.

5. Nemek közötti egyenlőség

A nemek közötti egyenlőség és a nők jogainak előmozdítása nem pusztán önmagában kulcsfontosságú, de az emberi jogokról szóló európai egyezményben szereplő egyik alapvető emberi jog és a társadalmi igazságosság egyik kérdése is, továbbá a millenniumi fejlesztési célkitűzések elérésének, illetve a pekingi cselekvési program, a kairói cselekvési program és a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtásának egyik eszköze[x]. A tematikus program egészének a fent körvonalazott négy prioritás keretében foglalkoznia kell a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel, pl. a lánygyermekek és nők tudáshoz és szakképzéshez való hozzáférésével, biztonságos iskolai környezetével, szexuális és reprodukciós jogaival, szociális védelmével és foglalkoztatásával. A kulturális területen tett kezdeményezések hozzájárulnak a férfiak és nők viselkedését szabályozó társadalmi és kulturális minták megváltoztatásához az egyes nemek alacsonyabb-, illetve magasabbrendűségén vagy a férfi és női szerepek sztereotípiáin alapuló előítéletek és bevett gyakorlatok megszüntetésének érdekében.

E horizontális dimenzión túl a nemek közötti egyenlőség saját jogán is fontos kérdés, amellyel a nemek közötti egyenlőségről szóló egyedi fellépés foglalkozik. E tematikus program a támogatások következő, globális vagy regionális szintű formáival egészítheti ki a szükséges nemzeti intézkedéseket:

- a pekingi nyilatkozat célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló programok stratégiai támogatása;

- a civil társadalmi szervezetek, különösen a nőszervezetek és -hálózatok támogatása a nemek közötti egyenlőségre és a nők gazdasági-társadalmi felemelkedésére irányuló törekvéseinek támogatása, beleértve az észak-dél és a dél-dél irányú hálózatépítést és érdekképviseletet;

- a nemek közötti egyenlőség perspektívájának előmozdítása a statisztikai kapacitás növelésére tett erőfeszítéssel a nemek szerint csoportosított, továbbá a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó adatok és mutatók fejlesztésének és terjesztésének támogatásával.

6. Fiatalok és gyermekek

A fiatalokba és a gyermekekbe való befektetés a jövőbe való befektetés. A világon élő gyermekek és fiatalok eddig sosem tapasztalt létszáma kihívást és lehetőséget jelent a fejlődő országok számára. Ők különösen sérülékenyek, jogaikra és érdekeikre különösen nagy figyelmet kell fordítani, kezdve a részvétel és a felemelkedés elősegítésével, beleértve jogaik, egészségük és megélhetésük támogatását. Az alapvető jogaival élő egészséges és tanult gyermek- és fiatalközösség lehetőséget jelent. A tudás és a szakképzés felvértezi őket a szabad munkaerőpiaci és társadalmi részvételhez szükséges adottságokkal. Valamennyi vonatkozó intézkedés során a lehető legnagyobb mértékben kell figyelembe venni a gyermekek és fiatalok érdekeit, és biztosítani kell részvételüket, míg egyidejűleg meg kell teremteni a következetességet azzal a megközelítéssel, amelynek alapja az életciklus és a nemzedékek közötti kapcsolat. Az egyenlőség érvényesítésén és az országszintű támogatáson túl a tematikus program:

- erősítheti az országok figyelmét és kapacitását a gyermek- és ifjúságügyi kérdéseknek a külső fellépések keretében történő kezelésével kapcsolatban;

- támogathatja a regionális, régiók közötti és globális kezdeményezéseket az olyan kulcsterületeken, mint a gyermekmunka és -kereskedelem valamennyi formája és a szexuális erőszak megelőzése, továbbá támogathatja a fiatalok foglalkoztatási hálózatát;

- támogathatja az olyan helyzetben lévő vagy régióban élő fiatalok és gyermekek támogatására irányuló fellépéseket, ahol a kétoldalú együttműködés lehetősége korlátozott, ilyenek például a törékeny gazdaságú államok;

- támogathatja a problémák feltérképezését, az adatgyűjtést és -ellenőrzést (beleértve az anyakönyvezést), a politikák és kísérleti projektek kialakítását, a gyermekmunka, gyermekkereskedelem vagy a gyermekek elleni erőszak áldozatainak megmentésével és a társadalomba való újrabeilleszkedésének (az oktatás, szakképzés, orvosi és pszichológiai kezelés révén történő) segítésével kapcsolatos bevált gyakorlat átadását, az érdekképviseletet, a figyelemfelkeltést és a (pl. a gyermekmunka, gyermekkereskedelem, a nemi szervek csonkítása, a szexuális erőszak és a kényszerházasságok ellen irányuló) innovatív stratégiákat.

IV. Programozás és végrehajtás

- A négyéves (2007–2010) és az azt követő hároméves (2011–2013) tematikus stratégiai dokumentumokról (programozási dokumentumok) a Bizottság határoz a komitológiai eljárásokat követően.[xi]

- E többéves programozás alapján a Bizottság éves cselekvési programokat dolgoz ki, amelyekben megállapítja a támogatandó kiemelt intézkedéseket, az adott célokat, a várt eredményeket, valamint az indikatív összegeket.

- A programot a 2000. évi külső segítségnyújtás irányítási reformjával összhangban kell végrehajtani, amely többek között, indokolt esetben előírja az irányítási folyamatok decentralizálását a küldöttségek felé.

- A félidős értékelés tekintetében külső értékelést hajtanak végre az első hároméves időszak (2007–2009) során megvalósított műveletekre vonatkozóan, amelynek célja az, hogy segítséget nyújtson a második tematikus stratégiai dokumentum (2011–2013) elkészítéséhez. A jelentéseket továbbítják a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, amelyekkel meg is vitatják azokat.

ANNEX 1

List of key policy documents on human and social development 2002-2005

- United Nations Millennium Declaration, New York, 2000;http://www.un.org/millennium/summit.htm

- The 2005 World Summit; http://www.un.org/summit2005/

- The 2005 World Summit on Information Society; http://www.itu.int/wsis/

- UNDP Human Development Report 2004, “ Cultural Liberty in Today’s Diverse World”, http://hdr.undp.org/reports/global/2004/

- High-level Forum on the Health Millennium Development Goals, Geneva, 2004;http://www.who.int/hdp/hlf/en/

- UNGASS Declaration of Commitment on HIV/AIDS, 2001; http://www.unaids.org/en/events/un+special+session+on+hiv_aids/declaration+of+commitment+on+hiv_aids.asp

- Education For All: Meeting our collective commitments, Dakar, 2000;http://www.unesco.org/education/efa/ed_for_all/dakfram_eng.shtml

- Fourth World Conference on Women, Beijing Declaration, 1995;http://www.un.org/womenwatch/daw/beijing/platform/declar.htm and Beijing + 10

- World Summit for Social Development, Copenhagen, 1995;http://www.un.org/esa/socdev/wssd/

- United Nations International Conference on Population and Development, Cairo, 1994 and Cairo + 10; http://www.iisd.ca/cairo.html

- A Fair Globalisation: Creating opportunities for all, World Commission on the Social Dimension of Globalisation, Geneva, 2004;http://www.ilo.org/public/english/fairglobalization/index.htm

- ILO decent work agenda: http://www.ilo.org/public/english/decent.htm

- Convention on the Rights of the Child (CRC); http://www.unhchr.ch/html/menu3/b/k2crc.htm

- Joint Statement by the Council and the Representatives of the Governments of the Member States meeting within the Council, the European Parliament and the Commission on European Union Development Policy: “The European Consensus”, 22 November 2005.

- Proposal for a joint declaration by the Council, the European Parliament and the Commission on the European Union Development Policy “The European Consensus” (COM(2005) 311 final of 13 July 2005)

- Policy Coherence for Development - Accelerating progress towards attaining the Millennium Development Goals (COM(2005) 134 final of 12 April 2005)

- Health and Poverty Reduction in Developing Countries (COM(2002) 129 final)

- EU Strategy for Action on the Crisis in Human Resources for Health in Developing Countries (COM(2005) 642 final)

AIDS, malaria, tuberculosis

- Regulation (EC) No 1568/2003 of the European Parliament and of the Council on aid to fight poverty diseases (HIV/AIDS, tuberculosis and malaria) in developing countries

- Report on the Commission Communication on the Update of the EC Programme for Action: Accelerated Action on HIV/AIDS, Malaria and Tuberculosis in the Context of Poverty Reduction – Outstanding Policy Issues and Future Challenges – European Parliament Committee on Development and Cooperation (PE 326.776/DEF A5-0055/2004)

- Second Progress Report on the EC Programme for Action: Accelerated action on HIV/AIDS, malaria and tuberculosis in the context of poverty reduction (SEC(2004) 1326)

- A Coherent European Policy Framework for External Action to Confront HIV/AIDS, Malaria and Tuberculosis (COM(2004) 726 final)

- Council Conclusions on a Coherent European Policy Framework for External Action to Confront HIV/AIDS, Malaria and Tuberculosis, 23 November 2004

- A European Programme for Action to Confront HIV/AIDS, Malaria and Tuberculosis through External Action (COM(2005) 179 final)

- Council Conclusions on a European Programme for Action to Confront HIV/AIDS, Malaria and Tuberculosis through External Action, 24 May 2005

- Communication from the Commission to the Council and the European Parliament on combating HIV/AIDS within the European Union and the neighbouring countries 2006-2009. COM (2005) 654 final, 15 December 2005.

Sexual and Reproductive Health and Rights (SRHR)

- Regulation (EC) No 1567/2003 of the European Parliament and of the Council on aid for policies and actions on reproductive and sexual health and rights in developing countries

- Council conclusions on "Cairo ICPD +10", 24/11/04

Education

- Education and training in the context of poverty reduction in developing countries (COM(2002) 116 of 6.3.2002). This document paved the way for the adoption of a Council Resolution on “Education and poverty” on 30 May 2002 and of a European Parliament Resolution on “Education and training in the context of poverty reduction in developing countries” on 15 May 2003

Culture :

Convention on the protection and promotion of the diversity of cultural expressions. UNESCO, Paris, 20 October 2005. http://portal.unesco.org/culture/en/ev.php-URL_ID=11281&URL_DO=DO_TOPIC&URL_SECTION=201.html

Social protection, social dialogue, employment, rights at work, children’s rights, social dimension of globalisation, decent work for all

- The Social Dimension of Globalisation – the EU’s policy contribution on extending the benefits to all (COM(2004) 383 final)

- The Social Agenda (COM(2005) 33 final)

- Promoting core labour standards and improving social governance in the context of globalisation (COM(2001) 416 final, 18 July 2001)

- December 2004 and June 2005 European Council conclusions on the social dimension of globalisation

- Council Conclusions of 21 July 2003, 5 March 2005 and 24 May 2005

- EP Report on promoting core labour standards, July 2003 (M.H. Gillig)

- EP Report A6-0308/2005 on the Social Dimension of Globalisation, 14 November 2005 (M. Brejc)

Gender equality

- Regulation (EC) No 806/2004 of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004 on promoting gender equality in development cooperation

- Programme of Action for the mainstreaming of gender equality in Community Development Cooperation (COM(2001) 295 final)

- Council Conclusions C/10/403 of 8 November 2001

- Report on equality between women and men 2004 and 2005 (COM(2004) 115 and COM(2005) 44

- Council Conclusions on the "Review of the implementation by the Member States and the EU institutions of the Beijing Platform for Action", 2/3 June 2005

- EP resolution on the follow-up to the Fourth World Conference on Women (Beijing + 10), 10/03/2005 - EP05-027

- EP Report A-5-0066/2002 (Maria Martens/Luisa Morgantini)

- http://europa.eu.int/comm/employment_social/gender_equality/gender_mainstreaming/global/global_en.html

Main international and EU policy frameworks concerning children

- The Convention on the Rights of the Child (CRC)[xii]

- International Conference on Population and Development ( ICPD ) and its Programme of Action, especially on adolescent sexual and reproductive health and rights (Chapter VII)

- ILO Conventions 182 and 138 on the elimination of the worst forms of child labour and the minimum age for admission to employment[xiii]

- UN Protocol to Prevent, Suppress and Punish Trafficking in Persons, Especially Women and Children[xiv]

UN General Assembly Special Session (UNGASS) on Children’s Rights of May 2002[xv]

Main International and EU policy frameworks concerning Indigenous Peoples

The ILO convention no. 169 on the rights of indigenous and tribal peoples in independent countries.

The UN Convention on the Elimination of Racial Discrimination.

The UN Draft declaration on the Rights of Indigenous Peoples (1994/45)(E.CN.4.SUB.2.RES.1994)

European Commission Working Document of 11 May 1998 on support for indigenous peoples in development cooperation of the Community and Member States.

Council Resolution of 30th November 1998 on Indigenous Peoples within the Frame work of Development Cooperation of the Community and Member States.

Council Conclusion of 18th November 2002 on Indigenous issues.

The Convention on biological diversity (art. 8J)

Agenda 21 (article 24)

World Bank Operational Policies on Indigenous Peoples (O.P 4.10 May 10, 2005)

World Bank Bank Procedures on Indigenous Peoples (BP 4.10 May 10, 2005

ANNEX 2

Lessons learnt and past experience

Overall, while recognising the added value of thematic programmes, the new architecture of the instruments for external action provides an opportunity to rethink the scope and content of thematic programmes, including their budget appropriations, and to extend the concept of simplification to them by consolidating and rationalising them with a view to improving their effectiveness and efficiency. The scope and rationale for the programme envisaged and the management procedures for programming, budgeting and adopting them take into account the lessons learnt from evaluations. The Commission has evaluated most of the thematic regulations under the current Financial Perspectives. Moreover, a significant number of country strategy evaluations have been undertaken in recent years, which throw light upon the link between country programmes and thematic programmes. Certain general findings and lessons drawn from these studies need to be taken into account in the concept and definition of the future thematic programme, particularly where it is implemented at country level. On the one hand, the evaluations show that generally thematic programmes have had a positive impact.

Thematic programmes have proven useful for implementing Community action in cases where the government of the partner country blocks action under the geographical programmes, which is particularly the case in sensitive areas such as human rights, democracy or support to civil society.

They are a useful, if not the only, tool to create or contribute to international initiatives and partnerships, to pursue global advocacy and to buttress a leadership role for the EU on key issues on the international agenda.

They have been found useful to initiate actions, often with innovative approaches, with pre-selected partners.

Action is often more easily accepted by partner countries when funding is “additional”.

Thematic programmes have proven useful to intervene in fragile states and difficult partnerships, particularly in supporting programmes implemented by non-state entities.

On the other hand, the thematic programmes and budget lines have demonstrated certain weaknesses. They are currently extremely numerous and fragmented. The narrowly defined thematic focus, once determined by a legislative act, limits the flexibility to adapt to new needs. Parallel implementation of numerous thematic programmes and the country programme poses managerial challenges and leads to loss of efficiency[xvi]. By nature, action in non-Community countries funded under thematic programmes creates problems of coherence with country and regional strategies[xvii]. Thematic action needs to be consistent with the country analysis and should respond or relate to country strategies[xviii]. Consequently, it should also be part of the complementarity assessment made in the context of country strategies. The substance of thematic programmes should be integrated into the policy dialogue with partner governments[xix].

The EC’s priorities for action on HIV, malaria and tuberculosis take into account those which apply internationally. More specifically, the new European policy framework to confront the three diseases was based on two progress reports on the previous Programme for Action, finalised in 2003 and 2004 respectively. The 2004 progress report and the evidence gathered from stakeholders to prepare it illustrate that EC action led to a reduction of up to 98% in the price of some key pharmaceutical products in developing countries and that policy coherence has been increased through common action on research and development[xx] and trade regulations which contributed to making medicines available and affordable[xxi]. Synergy and policy coherence at EC level have been enhanced, in particular, by agreed, concrete and concerted action on capacity building and clinical research capacity and by access to medical care coverage for populations during clinical trials and the financial support currently provided to EDCTP clinical trial sites and the populations concerned by these trials from the research budget and the poverty diseases budget line (21.020702). The active role played by the EC in terms of providing leadership, coordinating positions and mobilising resources among the EU Member States and other donors is a key achievement, including a strong European voice in the Global Fund to Fight HIV/AIDS, TB and malaria and in international forums on key issues such as trade-related aspects of intellectual property rights and sexual and reproductive health and rights. The report has shown that the main outstanding challenges include how to increase the prioritisation of, and resources to, health and social services in non-EU countries; how to boost ailing health infrastructure and overburdened human capacities (especially in the context of the current brain drain); how to support regulatory capacity in developing countries; how to make key pharmaceutical products more affordable and improve access to pharmaceutical products in general; how to develop new tools to confront the three diseases; and how to continue coordination with partners in developing countries, civil society and the private sector. New challenges include how to maintain coherence and harmony in an increasingly complex and divergent global institutional set-up[xxii] and how to respond to the evolving epidemiology, geography and demography of the diseases in the context of an enlarged EU.

An independent external evaluation of all the EC’s external cooperation in population- and development-oriented programmes was recently completed[xxiii]. It concluded that the EC’s overall approach to population is consistent with the International Conference on Population and Development (ICPD, Cairo, 1994) and the activities of other donors and that EC support has made a substantial contribution to achievement of the ICPD goals relating to reproductive health and family planning[xxiv], with “a strong emphasis on providing tangible benefits to the poor”. The recommendations called for broadening the population beyond sexual and reproductive health and for steps to be taken to ensure that gains made from budget-line projects are not lost in sector-wide approaches.

On education , annual and mid-term reviews of the 9th EDF have repeatedly indicated problems with data integrity and the statistical and monitoring capacities of partner countries. Availability, timeliness and reliability of data vary considerably due to weak retrieval methods and poor understanding of the basic concepts of indicators, target-setting and performance monitoring. Furthermore, indicators to measure quality of education and learning achievement remain particularly scanty. The two major evaluation studies in which the EC has been involved[xxv] both underline the difficulty of achieving gender parity in school education, on the one hand, and of reaching out-of-school children, i.e. vulnerable and marginalised groups, on the other. These tend to receive less attention in programme planning and implementation. The studies recommend specific measures combined with the development of comprehensive and practical strategies to target the special groups and girls, pointing out that specific indicators to monitor the impact on such groups need to be included in education programmes. The two studies also refer to the bottlenecks in providing primary school leavers with study opportunities in post-primary (secondary and technical) education. Primary school achievement is seen as failing to equip children for the world of work. As regards tertiary education, the EC has almost twenty years of experience in promoting cooperation between higher education institutions in the EU in order to contribute to improving the quality of education and bringing a European dimension to education. This model - inter-university cooperation through curriculum projects, joint courses, networking and, particularly, student and staff mobility - has proved very successful even beyond the EU[xxvi]. It has contributed to enriching individual students' learning, exchanging experience, creating new academic approaches, sharing European values, etc. ‘Bottom up’ activities are complementary and useful if coupled with in depth Higher Education sector system upgrading and equity as addressed by several EC bilateral programmes (the latter being essential to avoid ‘brain drain’). The capitalisation and dissemination of good practices coupling both bottom up and systemic upgrading points to a way forward in improving Higher Education systems.

One of the lessons learnt in the education Fast Track Initiative is that mobilisation of funding at country level, which is the main vehicle for the FTI, can take a long time due to few donors being present at country level or to slow donor procedures and financing cycles. One answer to make aid more effective and speed up disbursement was the establishment of a global level fund (the FTI Catalytic Fund) which can disburse quickly in response to partner countries' sector plans.

Culture has featured very little in development work until now, but there is growing recognition that cultural and inter-cultural factors influence development considerably and need to be addressed. While putting emphasis on the need to foster dialogue between cultures and peoples, recent international debates led to the recognition of the need to address the issue of cultural diversity throughout the world but in particular in developing countries, notably through international cooperation, both as a political imperative - as cultural diversity is a common good of the humankind - and a factor of development, growth and stability. This consensus was concretised in particular through the recent adoption of the Convention on the protection and promotion of the diversity of cultural expressions in UNESCO last October.

Furthermore, the cultural sector, and notably cultural industries, can play an important part in the development of countries, in terms of employment and growth, as it is largely based on intangible assets (i.e. intellectual property rights), whose value and tradability spread over a large period of time. As the UNDP Human Development Report 2004 highlights it, there is a “ vast potential of building a more peaceful, prosperous world by bringing issues of culture to the mainstream of development thinking and practice ”.

Gender equality and women's empowerment is key for the achievement of development and peace. Both the 2005 UN Summit and the 49th Session of the UN Commission on the Status of Women, celebrating the 10th anniversary of the Beijing Platform for Action (BPfA) reconfirmed the complementarity and inter-dependence between the full and effective implementation of the BPfA and the achievement of all internationally agreed development goals. The lessons learnt, experience and stakeholder contributions reconfirm the importance and the effectiveness of implementing a dual approach of gender mainstreaming and specific measures to promote equality between women and men. Gender mainstreaming should be reinforced in all actions and policies. However, gender mainstreaming alone is not enough and has to be complemented with specific actions.

Lessons learnt concerning children also point to the need to devise strategic action which goes beyond mainstreaming. Some stakeholders underline the need for a strategic focus on children. Up until now the EC’s thematic action for children (besides basic education and support to immunisation) has focused on child labour (ILO partnership) and trafficking, taking into account available resources. However, the specific approach concerning children must also be seen in the broader context of the inter-generational and life-cycle approach. Child poverty and lack of opportunities for youth are also related to poverty and lack of opportunities for the family, the group and the community at large. Child labour should also be seen in the wider context of application of the core labour standards and the lack of decent work opportunities for youth and parents. Over 80% of the population in developing countries have no social protection cover and over 90% of the job entrants in, for instance, sub-Saharan Africa are employed in the informal sector.

Employment and social cohesion issues are getting increasing attention in the international debate. The 2005 UN Summit has highlighted that full and productive employment and decent work for all is a central objective for efforts to achieve the MDG. The EU is playing a key role on strengthening the social dimension of globalisation including global trade effects, in the follow up to the Copenhagen Summit on Social Development and on the promotion of decent work. Recent experience also shows growing interest outside the EU in the EU’s economic and social approach. The ILO global employment agenda, for instance, is influenced by the approaches and working methods used in the European Employment Strategy. The EU approach on social cohesion has been catching the attention of several regions and at global level, including in the follow-up to the World Summit for Social Development (Copenhagen +10) and the UN ECOSOC. The relevance of the EU’s experience to promoting social development across the world is acknowledged both inside and outside the EU[xxvii]. The EC is also taking part in the ongoing UN debate on a Convention on the Protection and Promotion of the Rights and Dignity of Persons with Disabilities, taking into account the EC Directives on the prohibition of discrimination in employment[xxviii].

The EC has made a significant contribution to the work of the World Commission on the Social Dimension of Globalisation in different ways, such as by organising and funding a high-level event bringing together the European Commission, EU stakeholders and the World Commission and by contributing to the follow-up to the 2004 report by the World Commission[xxix]. Promotion of decent work is part of the overall cooperation agreement signed between the European Commission and the ILO on 14 May 2001[xxx]. In this context various global and multi-country initiatives on promoting decent work have been supported and co-funded by the Commission, such as measures on socially responsible restructuring, CSR, indigenous people, dissemination of information on freedom of association and collective bargaining and on health and safety at work, pilot projects on decent work indicators and the impact of trade liberalisation and the preparation and finalisation of the consolidated maritime labour convention. In July 2004 the Commission and the ILO also formed a partnership in the field of development that is implemented under the overall cooperation agreement of 2001. The Commission and the ILO are cooperating on application of core labour standards in relation to the EU Generalised System of Preferences, taking into account the specific mandate of the ILO.

ANNEX 3

Guiding principles for thematic action

Thematic action within this programme is based on the following guiding principles for implementation in order to ensure consistency with the policy framework for external action and development. These principles will be further developed in a thematic strategy paper:

5. Action will support joint work with Member States and other financing mechanisms, including global and trust funds or facilities aimed at fostering and monitoring performance related to MDG and other relevant international commitments, targeted measures or specific calls for proposals and other means in compliance with the Financial Regulation.

6. Action should aim at knowledge generation, innovation, transnational learning and capacity building through pilot projects, studies, conferences, networks, exchanges of experience and good practice to the extent that such measures cannot be implemented through country programmes.

7. Cross-cutting issues, in particular concerning gender equality, children and youth, will be addressed in all action and also be addressed specifically as themes in their own right.

8. Action should, as far as possible, take account of imbalances and needs of disadvantaged groups, including ethnic minorities and indigenous people and people with disabilities, in accordance with the differing needs between more dynamic and evolving countries, regions within countries (e.g. in middle income countries) and least developed countries.

9. Performance criteria and benchmarks will be developed for grant recipients. All data and information used for or gathered through this programme should be broken down, whenever possible, by gender, age and income.

10. Cross-regional dialogue with stakeholders should be strengthened and effective partnerships should be maintained and developed with civil society, social partners, key organisations and global initiatives and funding mechanisms.

11. ANNEX 4

Matrix of possible forms of action

The table below summarises the themes and linkages addressed by the thematic programme on Investing in people by juxtaposing the priority themes with the key dimensions of added value (international commitments, global voice, subsidiary country action) and selected cross-cutting dimensions.It is meant to show some key linkages as examples. Abbreviations are explained in annex 5.

International obligations | Global voice | Subsidiary action | Gender equality | Children/youth | Culture |

Health and well-being | ICPD, MDGs 4, 5 and 6 UNGASS 2001 on HIV/AIDS EU policy framework for confronting HIV/AIDS, malaria, TB through external action | SRHR, poverty diseases, human resources | Human resources, health information and monitoring, health financing, RH commodities supply | SRHR, poverty diseases, data broken down by gender | SRHR, vaccination, disease prevention, education, data broken down by age | Stigma, discrimination |

Knowledge and skills | MDGs 2 and 3 EFA FTI | EFA framework | FTI, best practice and local success stories, transnational learning, marginalised children, post-primary bottleneck, tertiary education, statistics | Equal opportunities, data broken down by gender, safe schools | Basic education | Tolerance, values, rights Child labour rescue strategies |

Employment and social cohesion | ILO Conventions and action plans adopted by the International Labour Conference World Summit for Social Development September 2005 UN Summit MDG 8 on employment and decent work for youth, MDGs 1 and 6 | Social dimension of globalisation, decent work agenda | Innovative initiatives, exchange and dissemination of good practices, identification of success stories, workshops, analysis and indicators, assessment of global trade impact on social and labour conditions, cooperation with ILO | Equal economic opportunities, social protection | Social protection, vocational training, youth employment network | Education, rights, values, children’s rights |

Gender equality | MDGs 3 and 5 Beijing PFA ILO Conventions | Beijing PFA | Data broken down by gender, women’s networks, participation | Equal access to health, education, social protection, etc. FGM, trafficking, violence | Education, values, rights, governance structures, FGM |

Children | MDGs 2 and 4, UN Convention on the Rights of the Child, ILO conventions on child labour | Children’s rights and participation, SRHR | Data broken down by age, participation, mapping, trafficking, child labour, sexual violence, SRHR | Data broken down by gender, equal access, FGM, forced marriage | Place of children in society |

Culture | UNESCO Conventions on cultural heritage/diversity | Inter-cultural dialogue | Research, workshops, twinning, voluntary youth service | Status of women | Status of children, youth volunteers |

ANNEX 5

List of abbreviations

AIDS: Acquired Immunodeficiency Syndrome

AMANET: African Malaria Network Trust

CRC: Convention on the Rights of the Child

CSP: Country Strategy Paper

CSR: Corporate Social Responsibility

EFA: Education For All

EFA-FTI: Education For All Fast Track Initiative

GAVI: Global Alliance for Vaccines and Immunisation

HDIC: Health and Development Innovative Consortium

HIV: Human Immunodeficiency Virus

IAVI: International Aids Vaccine Initiative

ICPD: International Conference on Population and Development (Cairo, 1994)

ICT: Information and Communication Technology

ILO: International Labour Organisation

IPPF: International Planned Parenthood Federation

MDG: Millennium Development Goals

PRSP: Poverty Reduction Strategy Paper

SRHR: Sexual and Reproductive Health and Rights

TB: Tuberculosis

UN: United Nations

UNFPA: United Nations Population Fund

VET: Vocational Education and Training

WB: World Bank

WHO: World Health Organisation

WTO: World Trade Organisation

[i] For the precise wording applicable to this and other thematic programmes see the Communication from the Commission to the Council and the European Parliament “External Actions through Thematic Programmes under the Future Financial Perspectives 2007–2013” [COM(2005) 324 final of 3 August 2005].

[ii] In its broad sense, human and social development is a generic concept relevant to all countries and groups. See also the World Summit for Social Development and the UN ECOSOC:

http://www.un.org/esa/socdev/wssd/agreements/index.html,

http://www.un.org/esa/socdev/csd/index.html.

[iii] Joint Statement by the Council and the Representatives of the Governments of the Member States meeting within the Council, the European Parliament and the Commission on European Union Development Policy: “The European Consensus”, 22 November 2005.

[iv] See Annex 2 for further details on the lessons learnt. Cf. also: Thematic Evaluation of Population- and Development-oriented Programmes in EC External Cooperation - 03/2004; Joint Evaluation of External Support to Basic Education in Developing Countries - 09/2003; Evaluation of the integration of gender in EC development cooperation with third countries - 03/2003; Evaluation of the EC cooperation with ACP/ALA/MED countries in the health sector - 07/2002; Evaluation of EC Support to the Education Sector in ACP countries - 05/2002.

[v] Besides regular consultations in the various policy areas, a meeting with stakeholders and a written consultation were held in July and August 2005, including NGOs, EU Member States, the UN and other international organisations.

[vi] Regulation (EC) 1568/2003 of the European Parliament and of the Council on aid to fight poverty diseases (HIV/AIDS, tuberculosis and malaria) in developing countries (351 MEUR were spent on this budget line between 2003-2006). Regulation (EC) N 1567/2003 of the European Parliament and of the Council on aid for policies and actions on reproductive and sexual health and rights in developing countries (73.95 MEUR were spent on this budget line between 2003-2006). Regulation (EC) No 806/2004 of the European Parliament and of the Council of 21 April 2004 on promoting gender equality in development cooperation. (9 MEUR were spent on this budget line between 2003 and 2006).

[vii] See Communication from the Commission to the Council and the European Parliament “External Actions through Thematic Programmes under the Future Financial Perspectives 2007–2013” [COM(2005) 324 final of 3 August 2005].

[viii] Mainly the EC Communication “Education and training in the context of poverty reduction in developing countries”; the Communication on "Health and Poverty"; the Programme for action to confront HIV/AIDS, malaria and tuberculosis through external action; the Communication on the social dimension of globalisation – the EU’s policy contribution on extending benefits to all; and the European social agenda. See Annex 1 for the full list.

[ix] European social agenda 2005-2010, COM(2005) 33 final; Communication of 18 July 2001 on promoting core labour standards and improving social governance in the context of globalisation, COM(2001) 416 final; Communication of 18 May 2004 on the social dimension of globalisation, COM(2004) 383 final; Communication of 15 June 2005 on the EU contribution for the September 2005 UN Summit; renewed overall cooperation agreement between the European Commission and the ILO of 14 May 2001; cooperation between the EU and Latin America on social cohesion and agreements with an increasing number of countries, including cooperation on employment and social policy.

[x] European Consensus, chapter 4.4, op.cit. Gender equality from a human rights angle will be a focus of the thematic programme on human rights proposed by the Commission.

[xi] Cf. programming principles in annex 3.

[xii] The full text of the CRC and its Optional Protocols is available at: http://www.unicef.org/crc/crc.htm.

[xiii] Available at: http://www.ilo.org/public/english/standards/norm/whatare/fundam/childpri.htm.

[xiv] Available at: http://www.unodc.org/unodc/en/trafficking_protocol.html.

[xv] Available at: http://www.unicef.org/specialsession/wffc/index.html.

[xvi] Example: “About fifty budget lines, of which around thirty that function and are regulated differently, were mobilised to finance almost 400 identified projects”. Evaluation of the EC Country Strategy for Honduras, February 2004.

[xvii] Breakdown of the legal bases: excluding the European initiative for democracy and human rights, these various thematic regulations concern crisis situations (refugees and humanitarian aid) or post-crisis situations (rehabilitation) in which action in favour of human rights makes up one component of the aid. However, although this falls exactly within the objective of mainstreaming, it is particularly difficult under these circumstances precisely to identify which projects – and which budgets – are implemented in favour of human rights.

[xviii] Example: “Secure further coherence between all the EC instruments and budget lines deployed in Bangladesh. …develop procedures to ensure that…deployment of the budget lines concerned is coherent with the Country Strategy, and pursues country specific objectives.” Recommendation 5 of the Evaluation of the EC Country Strategy for Bangladesh, November 2003.

[xix] Cf. Communication from the Commission to the Council and the European Parliament “External Actions through Thematic Programmes under the Future Financial Perspectives 2007–2013” [COM(2005) 324 final of 3 August 2005].

[xx] E.g. establishment of the European and Developing Countries Clinical Trials Partnership, which focuses on clinical trials for the development of new action against the three diseases.

[xxi] Council Regulation 953/2003 to avoid trade diversion into the European Union of certain key medicines.

[xxii] Cf. Key evidence from major studies of selected Global Health Partnerships - A background paper for a meeting of the High-Level Forum on the Health MDGs’ Working Group on Global Health Initiatives and Partnerships, 25-26 April 2005. Author: Karen Caines ; Best Practice Principles for Global Health Partnership Activities at Country Level. Report of the Working Group on Global Health Partnerships, High-Level Forum on the Health MDGs, 25-26 April 2005; L. Delcour and C. Vellutini: Study on the Added Value of Global Partnerships and Global Funds to Development Cooperation , April 2005. Cf. also the GFATM evaluation library: http://www.theglobalfund.org/en/links_resources/library/position_papers/.

[xxiii] Thematic evaluation of population- and development-oriented programmes in EC external cooperation. PARTICIP, CIDEAL, ECDPM, IDC, SEPIA. March 2004.

[xxiv] ICPD Programme of Action, chapter 7.

[xxv] Evaluation of EC support to the education sector in ACP countries (2002).

Joint evaluation of external support to basic education in developing countries (2003).

[xxvi] Examples include the Asia-link programme, TEMPUS programme, ERASMUS mundus windows for several developing countries and experience from specific bilateral higher education projects in different countries.

[xxvii] http://europa.eu.int/comm/employment_social/international_cooperation/seminar13jan05_en.htm.

[xxviii] http://europa.eu.int/comm/employment_social/international_cooperation/un_disability_en.htm.

[xxix] http://www.ilo.org/public/english/wcsdg/consulta/brussels/index.htm.

[xxx] http://europa.eu.int/comm/employment_social/international_cooperation/ilo_front_en.htm.