(1)   Az Unió a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretében missziót hajt végre, amelynek stratégiai célja támogatni a Guineai-öbölbeli – az említett misszió létrehozásának helye szerinti – nyugat-afrikai országokat abban, hogy a biztonsági és védelmi erőiken belül kialakítsák a terrorista fegyveres csoportok által gyakorolt nyomás megfékezéséhez és az arra való reagáláshoz szükséges megfelelő képességeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett misszió neve „a Guineai-öböl nyugat-afrikai országait támogató európai uniós biztonsági és védelmi kezdeményezés” (a továbbiakban: a kezdeményezés).

(3)   A kezdeményezés Beninben és Ghánában jön létre.

(4)   A Tanács határozhat úgy, hogy – amennyiben felkérés érkezik tőlük – a kezdeményezés a Tanács által 2023. június 29-én elfogadott, a Guineai-öböl nyugat-afrikai országaival való esetleges biztonsági és védelmi partnerségre vonatkozó válságkezelési koncepcióban meghatározott más Guineai-öbölbeli nyugat-afrikai országokban is létrejön.

(1)   A kezdeményezésnek az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott stratégiai cél elérése érdekében az 1. cikk (3) bekezdésében említett országok tekintetében:

(2)   A nemzetközi humanitárius jogot, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőség elvét, a polgári lakosság védelmét, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) sz. határozata, az ifjúságról, békéről és biztonságról szóló 2250 (2015) sz. ENSZ BT-határozat, illetve a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról szóló 1612 (2005) sz. ENSZ BT-határozat szerinti menetrendeket teljes mértékben integrálni és proaktívan érvényesíteni kell a kezdeményezés stratégiai és operatív tervezésében, tevékenységeiben és a jelentéstételben.

(3)   A kezdeményezésnek különösen – rugalmas és moduláris megközelítést követve és a feladatainak végrehajtásához szükséges mértékben – mobil kiképzőcsoportokat, vendégszakértőket és válságreagálási csoportokat kell telepítenie az 1. cikk (3) bekezdésében említett országokba. A kezdeményezésnek polgári és katonai projekteket kell végrehajtania az említett országokban a kezdeményezésnek az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott stratégiai célkitűzései és a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatai elérése érdekében.

(4)   A kezdeményezésnek az 1. cikk (3) bekezdésében meghatározott országok támogatása érdekében elő kell segítenie azoknak az Európai Békekeret szerinti támogatási intézkedéseknek a végrehajtását, amelyekről a Tanács esetlegesen határoz.

(1)   A Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) a Tanács és a főképviselő felügyelete alatt politikai ellenőrzést és stratégiai irányítást gyakorol a kezdeményezés felett. A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 38. cikkével összhangban meghozza a vonatkozó határozatokat. Az említett felhatalmazás magában foglalja a tervezési dokumentumok – többek között a kezdeményezés polgári pillére tekintetében a műveleti terv, a kezdeményezés katonai pillére tekintetében a missziós terv –, valamint a parancsnoki lánc módosítására vonatkozó hatásköröket. Magában foglalja továbbá a polgári és a katonai irányító és támogató egységek vezetőinek kinevezésével kapcsolatos határozatok meghozatalára vonatkozó hatáskört is. A kezdeményezés célkitűzéseivel és megszűnésével kapcsolatos döntéshozatali hatáskör továbbra is a Tanácsot illeti meg.

(2)   A PBB rendszeres időközönként jelentést tesz a Tanácsnak.

(3)   A PBB rendszeres időközönként megkapja az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) elnökének jelentéseit a kezdeményezés katonai pillérének tevékenységeiről. A PBB – rendszeresen és szükség szerint – a polgári műveleti parancsnok által tett jelentéseket kap a kezdeményezés polgári pillérének tevékenységeiről. A PBB adott esetben meghívhatja üléseire a polgári műveleti parancsnokot és a katonai parancsnokot.

(1)   A kezdeményezés válságkezelési műveletként egységes parancsnoki lánccal rendelkezik.

(2)   A kezdeményezés parancsnoksága Brüsszelben van.

(3)   A kezdeményezés rendelkezik egy, a polgári műveleti parancsnok stratégiai vezetése és irányítása alatt álló polgári pillérrel (a továbbiakban: a polgári pillér), valamint egy, a katonai parancsnok stratégiai irányítása és ellenőrzése alatt álló katonai pillérrel (a továbbiakban: a katonai pillér).

(4)   A parancsnoki lánc egységességét a polgári műveleti parancsnok és a katonai parancsnok közös elnökletével működő közös támogatáskoordinációs központnak kell biztosítania.

(1)   A polgári pillér polgári műveleti parancsnoka a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (CPCC) ügyvezető igazgatója.

(2)   A CPCC a polgári műveleti parancsnok rendelkezésére áll a polgári pillér tervezését és végrehajtását illetően.

(3)   A polgári műveleti parancsnoknak – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint a főképviselő általános felügyelete alatt – stratégiai szinten vezetést és irányítást kell gyakorolnia a polgári pillér felett.

(4)   A polgári műveleti parancsnoknak biztosítania kell a Tanács és a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtását a műveletek kivitelezése tekintetében, többek között – szükség szerint – a polgári pillér személyi állománya részére adott stratégiai szintű utasítások, valamint a számára biztosított tanácsadás és technikai támogatás révén.

(5)   A polgári műveleti parancsnoknak a főképviselőn keresztül jelentést kell tennie a Tanácsnak.

(6)   A polgári pillérhez kirendelt teljes személyi állomány a kirendelő állam nemzeti hatóságai – a nemzeti szabályokkal összhangban –, az Unió érintett intézménye, vagy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) teljeskörű vezetése alatt marad, a körülményeknek megfelelően. A nemzeti hatóságok, az uniós intézmények vagy az EKSZ – a körülményeknek megfelelően – a személyi állományuk kirendelt tagjainak operatív irányítását a polgári műveleti parancsnokra ruházzák át.

(7)   A polgári műveleti parancsnok általános felelőssége biztosítani, hogy az Unió gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön a polgári pillér személyi állománya tekintetében.

(8)   A polgári műveleti parancsnoknak és az 1. cikk (3) bekezdésében említett országokban működő uniós küldöttségek vezetőinek szükség szerint konzultálniuk kell egymással.

(1)   A CPCC-t a kezdeményezés céljára meg kell erősíteni egy polgári irányító és támogató egységgel.

(2)   A polgári irányító és támogató egység vezetője felelősséget visel a polgári pillérért, és operatív szinten vezeti és irányítja az említett polgári pillért. A polgári irányító és támogató egység vezetője közvetlenül a polgári műveleti parancsnoknak tartozik felelősséggel és a polgári műveleti parancsnok utasításainak megfelelően jár el.

(3)   A polgári irányító és támogató egység vezetője a felelősségi területén belül a polgári pillér képviselője.

(4)   A polgári irányító és támogató egység vezetője látja el a polgári pillérhez kapcsolódó igazgatási és logisztikai feladatokat, ideértve a kezdeményezés polgári pillér rendelkezésére bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal és információkkal kapcsolatos feladatokat is. A polgári irányító és támogató egység vezetője – általános felelőssége megtartásával – átruházhatja a személyzeti és pénzügyi kérdésekkel kapcsolatos irányítási feladatait a polgári pillér személyi állományának tagjaira.

(5)   A polgári irányító és támogató egység vezetője felel a polgári pillér személyi állománya feletti fegyelmi ellenőrzésért. A személyi állomány kirendelt tagjait illetően fegyelmi intézkedést a kirendelő államok nemzeti hatóságai – a nemzeti szabályokkal összhangban –, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ hozhatnak, a körülményeknek megfelelően.

(6)   A polgári irányító és támogató egység vezetőjének biztosítania kell a polgári pillér megfelelő láthatóságát.

(1)   A polgári pillér személyi állományát elsősorban a tagállamok, az uniós intézmények vagy az EKSZ által kirendelt személyi állomány alkotja. Minden tagállam, uniós intézmény vagy az EKSZ maga viseli az általa kirendelt személyi állomány tagjaival kapcsolatos költségeket, beleértve a telepítés helyszínére történő utazás, valamint az onnan történő elutazás költségeit, az illetményeket, az orvosi ellátást és – az alkalmazandó napidíjak kivételével – a juttatásokat.

(2)   A tagállam, az uniós intézmény, illetve az EKSZ feladata – a körülményeknek megfelelően–, hogy kezelje az általa a polgári pillérhez kirendelt állomány tagjai részéről vagy velük összefüggésben, a kirendeléssel kapcsolatos követeléseket, valamint hogy adott esetben eljárást indítson az említett személyekkel szemben.

(3)   A polgári pillér szerződéses alapon alkalmazhat nemzetközi és helyi személyzetet, amennyiben a szükséges feladatokat a tagállamok által kirendelt személyi állomány nem tudja ellátni. Kivételesen, kellően indokolt esetben, ha nem áll rendelkezésre megfelelően képzett jelentkező a tagállamokból, a részt vevő harmadik államok állampolgárai is felvehetők szerződéses alapon.

(4)   A polgári pillér nemzetközi és helyi személyi állományának alkalmazási feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit a polgári pillér és a személyi állomány adott tagja között megkötendő szerződésben kell meghatározni.

(1)   A polgári műveleti parancsnoknak az 5. cikkel összhangban irányítania kell a polgári pillérhez tartozó biztonsági intézkedések tervezését, valamint biztosítania kell azok megfelelő és eredményes végrehajtását a kezdeményezés keretében.

(2)   A polgári irányító és támogató egység vezetője felel a polgári pillér biztonságáért, valamint a kezdeményezés tekintetében alkalmazandó biztonsági minimumkövetelmények betartásának biztosításáért, az EUSZ V. címe és az azt támogató jogi eszközök alapján az Unión kívül operatív minőségben telepített személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikával összhangban.

(3)   A polgári pillérbe tartozó személyi állománynak a tevékenysége megkezdése előtt – a műveleti tervvel összhangban – kötelező biztonsági képzésen kell részt vennie. A személyi állománynak ezenkívül a biztonsági tisztviselő által szervezett rendszeres helyszíni frissítő képzéseken is részt kell vennie.

(4)   A polgári műveleti parancsnoknak a 2013/488/EU tanácsi határozattal (2) összhangban biztosítania kell az EU-minősített adatok védelmét.

(1)   A polgári pillérrel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló pénzügyi referenciaösszeg az e határozat hatálybalépését követő hat hónapra 1 075 000 EUR. Bármely ezt követő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács határoz.

(2)   A polgári pillérre fordított valamennyi kiadást az Unió általános költségvetésére alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell kezelni. Természetes és jogi személyek korlátozás nélkül részt vehetnek a polgári pillér keretében kiírt közbeszerzési pályázatokon. Ezenkívül a polgári pillér keretében beszerzett áruk esetében nem kell alkalmazni az áruk származására vonatkozó szabályt. A kezdeményezés polgári pillére – a Bizottság jóváhagyásának függvényében – technikai megállapodásokat köthet tagállamokkal, az 1. cikk(3) bekezdésében említett országokkal, a részt vevő harmadik államokkal és egyéb nemzetközi szereplőkkel a felszereléseknek, a szolgáltatásoknak és a helyiségeknek a polgári pillér számára való biztosításáról.

(3)   A polgári pillér felel a költségvetése végrehajtásáért. E célból a polgári pillér szerződést ír alá a Bizottsággal. A pénzügyi rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott parancsnoki láncot, valamint a kezdeményezés operatív követelményeit.

(4)   A polgári pillér a (3) bekezdésben említett megállapodás keretében végzett pénzügyi tevékenységeiről teljeskörű jelentési kötelezettséggel tartozik a Bizottságnak, amely felügyeli a polgári pillér tevékenységét.

(5)   A polgári pillérrel kapcsolatos költségek ezen határozat elfogadásának napjától kezdve számolhatók el.

(1)   A polgári pillér része lesz egy polgári projektegység, amely a kezdeményezésnek a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait támogató, polgári projektek meghatározását és végrehajtását végzi.

(2)   A polgári projektegységnek adott esetben elő kell segítenie azokat a projekteket – illetve tanácsot kell adnia velük kapcsolatban –, amelyeket a tagállamok és harmadik államok saját hatáskörben hajtanak végre a polgári pillérhez kapcsolódó területeken és a kezdeményezés célkitűzéseit támogatva.

(3)   Az (5) bekezdésre is figyelemmel, a polgári pillér felhatalmazást kap arra, hogy a kezdeményezés egyéb tevékenységeivel összhangban állónak és azokat kiegészítőnek minősülő projektek végrehajtása céljából igénybe vegye a tagállamok vagy harmadik államok pénzügyi hozzájárulásait, amennyiben a projekt:

(4)   A polgári pillér megállapodást köt a (3) bekezdésben említett államok megfelelő hatóságaival, amelynek ki kell térnie mindenekelőtt a harmadik felek olyan esetleges panaszai kapcsán alkalmazandó konkrét eljárásra, amelyek a polgári pillér valamely, az államok által biztosított források felhasználása során tett lépése vagy mulasztása által okozott kár kapcsán merülnek fel.

(5)   A (3) bekezdésben említett államok semmilyen körülmények között nem háríthatják az Unióra vagy a főképviselőre a polgári pillér által hozott intézkedésekért vagy az általa elkövetett mulasztásokért való felelősséget az említett államok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználása során.

(6)   A polgári projektegység számára harmadik államok által biztosított pénzügyi hozzájárulások elfogadására a PBB jóváhagyása alapján kerülhet sor.

(1)   A katonai pillér katonai parancsnoka a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC) igazgatója.

(2)   Az MPCC az a műveleti területeken kívüli, katonai stratégiai szintű állandó vezetési és irányítási struktúra és a katonai pillér operatív tervezéséért és végrehajtásáért felel.

(3)   A katonai parancsnoknak – a PBB politikai ellenőrzése és stratégiai irányítása mellett, valamint a főképviselő általános felügyelete alatt – stratégiai szinten vezetnie és irányítania kell a katonai pillért.

(4)   A katonai parancsnoknak biztosítania kell a Tanács és a PBB határozatainak megfelelő és hatékony végrehajtását a katonai pillérhez tartozó műveletek kivitelezése tekintetében, többek között a katonai pillér személyi állománya részére adott utasítások révén.

(5)   A katonai parancsnoknak a főképviselőn keresztül jelentést kell tennie a Tanácsnak.

(6)   A katonai pillérhez kirendelt teljes személyi állomány a kirendelő állam nemzeti hatóságai – a nemzeti szabályokkal összhangban –, vagy az Unió érintett intézménye, vagy az EKSZ teljeskörű vezetése alatt marad – a körülményeknek megfelelően. A nemzeti hatóságok, az Uniós intézmény vagy az EKSZ – a körülményeknek megfelelően – a kirendelt személyi állományuk operatív irányítását a katonai parancsnokra ruházzák át.

(7)   A katonai parancsnok általános felelőssége biztosítani, hogy az Unió gondossági kötelezettsége megfelelő módon teljesüljön a katonai pillér személyi állománya tekintetében.

(1)   Az MPCC-t a kezdeményezés céljára meg kell erősíteni egy katonai irányító és támogató egységgel.

(2)   A katonai irányító és támogató egység vezetője felelősséget visel a katonai pillérért, és operatív szinten vezeti és irányítja a katonai pillért.

(3)   A katonai irányító és támogató egység vezetője közvetlenül a katonai parancsnoknak tartozik felelősséggel és a katonai parancsnok utasításainak megfelelően jár el.

(1)   Az EUKB nyomon követi a feladatoknak a katonai pillér által, a katonai parancsnok felügyelete alatt történő megfelelő végrehajtását.

(2)   Az EUKB rendszeres időközönként jelentést kap a katonai parancsnoktól. Az EUKB adott esetben meghívhatja üléseire a katonai parancsnokot és a katonai irányító és támogató egység vezetőjét.

(3)   Az EUKB elnöke az elsődleges összekötő a katonai parancsnok felé.

(1)   A katonai pillér közös költségeit a (KKBP) 2021/509 határozattal összhangban kell kezelni.

(2)   A katonai pillér közös költségeire szánt pénzügyi referenciaösszeg az e határozat hatálybalépését követő hat hónapra 179 000 EUR. A referenciaösszegre vonatkozó, a (KKBP) 2021/509 határozat 51. cikkének (2) bekezdésében említett százalékos arány 30 % a kötelezettségvállalások és 15 % a kifizetések tekintetében. Bármely ezt követő időszakra vonatkozó pénzügyi referenciaösszegről a Tanács határoz.

(1)   A katonai pillér része lesz egy katonai projektegység, amely a kezdeményezésnek a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatait támogató, katonai vonatkozású projektek meghatározását és végrehajtását végzi.

(2)   A katonai projektegység adott esetben elősegíti azokat a projekteket, illetve tanácsot ad velük kapcsolatban, amelyeket a tagállamok és harmadik államok saját hatáskörben hajtanak végre a katonai pillérhez kapcsolódó területeken és a kezdeményezés célkitűzéseit támogatva.

(3)   Az (5) bekezdésre is figyelemmel, a katonai parancsnok felhatalmazást kap arra, hogy a katonai pillér egyéb tevékenységeivel összhangban álló, azokat kiegészítő projektek végrehajtása céljából igénybe vegye a tagállamok vagy harmadik államok pénzügyi hozzájárulását.

(4)   Az Európai Békekeret kezelheti az e cikk (3) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulásokat a (KKBP) 2021/509 határozat 30. cikkével összhangban.

(5)   A (3) bekezdésben említett államok semmilyen esetben sem háríthatják az Unióra vagy a főképviselőre a katonai pillér által hozott intézkedésekkel vagy az általa elkövetett mulasztásokkal járó felelősséget az említett államok által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök igénybevétele során.

(6)   A katonai projektegység számára harmadik államok által biztosított pénzügyi hozzájárulások elfogadására a PBB jóváhagyása alapján kerülhet sor.

(1)   A főképviselő biztosítja e határozat végrehajtását és azt, hogy az összhangban legyen az Unió külső tevékenységének egészével, így például az uniós fejlesztési programokkal és az uniós humanitárius segélyprogramokkal.

(2)   A polgári műveleti parancsnok, a katonai parancsnok és az 1. cikk (3) bekezdésében felsorolt országokban működő uniós küldöttségek vezetői szükség szerint konzultálnak egymással.

(3)   A polgári és katonai irányító és támogató egységek vezetői – a parancsnoki lánc sérelme nélkül – helyi politikai iránymutatást kapnak az 1. cikk (3) bekezdésében említett országokban működő uniós küldöttségek vezetőitől.

(4)   A parancsnoki lánc sérelme nélkül, az 1. cikk(3) bekezdésében említett országokba delegált uniós küldöttség személyi állománya helyi politikai iránymutatást kap a küldöttség vezetőjétől.

(5)   A kezdeményezés tevékenységeit koordinálni kell a tagállamok által az 1. cikk (3) bekezdésében említett országokban a biztonság és a védelem területén folytatott kétoldalú tevékenységekkel, valamint adott esetben a hasonlóan gondolkodó partnerekkel és regionális szervezetekkel, különösen a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével és az accrai kezdeményezéssel.

(1)   Az Unió döntéshozatali autonómiájának és egységes intézményi keretének sérelme nélkül, valamint az Európai Tanács vonatkozó iránymutatásaival összhangban harmadik államok felkérést kaphatnak a kezdeményezésben való részvételre.

(2)   A Tanács felhatalmazza a PBB-t arra, hogy felkérjen harmadik államokat hozzájárulások felajánlására, valamint hogy a katonai parancsnok és az EUKB, illetve a polgári műveleti parancsnok ajánlása alapján meghozza a javasolt hozzájárulások elfogadásáról szóló határozatokat.

(3)   A harmadik államok részvételére vonatkozó részletes szabályokat az EUSZ 37. cikke alapján és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkében megállapított eljárás szerint megkötött megállapodásokban kell megállapítani. Amennyiben az Unió és valamely harmadik állam megállapodást kötött ez utóbbinak az uniós válságkezelési missziókban való részvételi keretének létrehozásáról, a kezdeményezéssel összefüggésben az említett megállapodás rendelkezései alkalmazandók.

(4)   A polgári pillérhez hozzájáruló vagy a katonai pillérhez jelentős katonai hozzájárulást nyújtó harmadik államok a kezdeményezés napi irányítása tekintetében ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a kezdeményezésben részt vevő tagállamok.

(5)   A Tanács felhatalmazza a PBB-t, hogy amennyiben harmadik államok hozzájárulnak a polgári pillérhez vagy jelentős katonai hozzájárulást nyújtanak a katonai pillérhez, meghozza a polgári vagy katonai hozzájáruló felek bizottságának létrehozásáról szóló megfelelő határozatokat.

(1)   A főképviselő jogosult arra, hogy az e határozathoz csatlakozó harmadik államok számára – szükség esetén, a 2013/488/EU határozattal összhangban – a kezdeményezés céljaira létrehozott EU-minősített adatokat adjon át:

(2)   Konkrét és azonnali operatív igény esetén a főképviselő a 2013/488/EU határozatnak megfelelően „RESTREINT UE/EU RESTRICTED” szintig jogosult az 1. cikk(3) bekezdésében említett ország részére a kezdeményezés céljára készült EU-minősített adatokat átadni. E célból el kell készíteni a főképviselő és az említett ország illetékes hatóságai közötti megállapodásokat.

(3)   A főképviselő jogosult az e határozathoz csatlakozó harmadik államok részére a kezdeményezéssel kapcsolatos tanácsi megbeszélésekkel összefüggő, nem minősített, a Tanács eljárási szabályzata (3) 6. cikkének (1) bekezdése értelmében szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó uniós dokumentumok átadására.

(4)   A főképviselő átruházhatja az (1)–(3) bekezdésben említett hatásköröket, valamint a (2) bekezdésben említett megállapodások megkötésére vonatkozó jogosultságát az EKSZ személyzetének tagjára, a polgári műveleti parancsnokra vagy a katonai parancsnokra.

(1)   Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 21. cikk alapján a kezdeményezés elindításától számított két évig alkalmazandó.

(3)   Ezt a határozatot a kezdeményezés megszüntetésének jóváhagyott terveivel összhangban és a katonai pillér elszámolásainak ellenőrzésére és előterjesztésére vonatkozóan a (KKBP) 2021/509 határozatban megállapított eljárások sérelme nélkül kell hatályon kívül helyezni.