(1)

Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban vannak a közbeszerzési tanácsadó bizottság véleményével.

(2)

2023. január 6-án a Lietuvos paštas AB (a továbbiakban: kérelmező) a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtott be a Bizottsághoz. A kérelem megfelel az (EU) 2016/1804 bizottsági végrehajtási határozat (2) 1. cikkének (1) bekezdésében, valamint annak I. mellékletében meghatározott formai követelményeknek.

(3)

A kérelmező egy litvániai postai szolgáltató, és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül. Litvániában a kérelmező az egyetlen olyan közszolgáltató ajánlatkérő, amely a 2014/25/EU irányelv 13. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében vett postai szolgáltatásokat nyújt. E kérelem a kérelmező által Litvánia területén nyújtott, a 2014/25/EU irányelv 13. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyes postai szolgáltatásokra, különösen a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokra (3) vonatkozik. A standard csomagkézbesítési szolgáltatás nem képezi a kérelem részét. A kérelmező az „LP Express” márkanév alatt nyújt gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokat, beleértve a csomagok adott címen (például az ügyfél otthonában vagy munkahelyén, illetve csomagautomatánál) történő felvételét és az ügyfél által meghatározott címre (otthoni vagy munkahelyi címre, postahivatalba vagy csomagautomatába) történő kiszállítását (4).

(4)

A kérelmet nem kísérte olyan, az érintett tevékenység tekintetében illetékes független nemzeti hatóság által elfogadott, indokolással ellátott és megalapozott álláspont, amely alapos elemzést tartalmaz azon feltételről, hogy a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése az említett cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban alkalmazható-e az érintett tevékenységre. A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. bekezdésének a) pontja értelmében, mivel a piacra történő szabad belépést vélelmezni lehet az adott irányelv 34. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján, a Bizottságnak 105 munkanapon belül végrehajtási határozatot kell elfogadnia a kérelem tárgyában.

(5)

A Bizottság 2023. február 13-i kérésére válaszul a kérelmező 2023. február 20-án kiegészítő információkat nyújtott be. 2023. február 23-án a Bizottság további tájékoztatást kért a kérelmezőtől. A Bizottság ugyanazon a napon tájékoztatást kért a litván hatóságoktól is. A kérelmező 2023. március 9-én benyújtotta a kiegészítő információkat, a litván hatóságok pedig 2023. március 14-én válaszoltak a tájékoztatási kérésre.

(6)

A 2014/25/EU irányelv 13. cikke (2) bekezdése b) pontjában említett postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységek folytatására irányuló szerződések odaítélésére az említett irányelv vonatkozik.

(7)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az irányelvben említett tevékenységek folytatására irányuló szerződések nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(8)

A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Az értékelést korlátozza azonban, hogy rövidek a határidők, és hogy azokra az információkra kell hagyatkozni, amelyek a Bizottság rendelkezésére állnak. Ezek az információk vagy már rendelkezésre álló forrásokból, vagy a 2014/25/EU irányelv 35. cikke szerinti kérelemmel összefüggésben szerzett információkból származnak, és nem egészíthetők ki időigényesebb módszerekkel, ideértve különösen az érintett gazdasági szereplőkre irányuló nyilvános vizsgálatokat.

(9)

Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több kritérium alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű.

(10)

Annak értékeléséhez, hogy az adott gazdasági tevékenységek az e határozatban érintett piacokon közvetlen versenynek vannak-e kitéve, a legfontosabb piaci szereplők részesedésének mértékét és a piaci szereplők számát kell tekintetbe venni.

(11)

E határozat célja annak megállapítása, hogy a kérelem tárgyát képező tevékenység ki van-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben megállapított részletes beszerzési szabályok jelentette beszerzési fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történjen az érintett tevékenység folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára a gazdasági szempontból általánosságban legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(12)

Ez a határozat a 2023. januári jogi helyzeten és tényálláson, valamint a kérelmező – a litván hatóságok – által benyújtott információkon és a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapul. Amennyiben a jogi helyzetben vagy tényállásban bekövetkező jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(13)

A piacra való belépés akkor minősül nem korlátozottnak, ha az érintett tagállam végrehajtotta és alkalmazza azokat az idevágó uniós jogszabályokat, amelyek az adott ágazatot vagy annak egy részét megnyitják a verseny előtt. E jogszabályokat a 2014/25/EU irányelv III. melléklete sorolja fel, amely a postai ágazatra vonatkozóan a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (5) hivatkozik.

(14)

Amint azt Litvánia is megerősítette (6), valamint a Bizottság rendelkezésére álló információk is jelzik, Litvánia átültette (7) és alkalmazza a 97/67/EK irányelvet. Következésképpen az érintett piacra való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (3) bekezdése értelmében nem korlátozott.

(15)

A kérelmező szerint az érintett termékpiac a következőképpen osztható fel: a) belföldi gyorspostai csomagkézbesítési (futár)szolgáltatások és b) nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési (futár)szolgáltatások (nemzetközi küldés és nemzetközi fogadás) (8).

(16)

A Bizottság korábbi határozataiban (9) megállapította, hogy a kézbesítési szolgáltatások piaca gyorspostai és standard (másképpen: késleltetett) kézbesítési szolgáltatásokra bontható. Ez a felosztás figyelembe veszi, hogy a gyorspostai szolgáltatások gyorsabbak és megbízhatóbbak, mint a standard szolgáltatások, hogy mindegyik említett szolgáltatás különböző infrastruktúrát igényel, továbbá hogy a gyorspostai szolgáltatások egyéb, hozzáadott értéket jelentő kiegészítő szolgáltatási jellemzőket (például csomagkövetési szolgáltatásokat) is magukban foglalnak, és általában drágábbak.

(17)

A Bizottság korábbi határozataiban (10) továbbá különbséget tett a belföldi és a nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatások között. A Bizottság megállapította, hogy a belföldi csomagkézbesítési szolgáltatásokat nemzeti forgalmazási hálózatokat működtető társaságok nyújtják, míg a nemzetközi csomagkézbesítés a külföldre szállítandó és kézbesítendő csomagküldemények összegyűjtését jelenti.

(18)

A kérelmező úgy véli, hogy a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások érintett termékpiacai megfelelnek a csomagszállítási postai szolgáltatások azon két típusának, amelyekre a kérelem kiterjed, és amelyeket a (15) preambulumbekezdés a) és b) pontja határoz meg. Ez a megközelítés összhangban van a Bizottság korábbi gyakorlatával.

(19)

Bizonyos esetekben a piac szűkebb meghatározása is elképzelhető (például a fogyasztók és fogyasztók/vállalkozások, valamint a vállalkozások és fogyasztók/vállalkozások közötti belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások esetében). E határozat alkalmazásában azonban az érintett piac pontos meghatározása nyitva hagyható. Az elemzés eredménye a szűkebb vagy tágabb értelmű meghatározástól függetlenül ugyanaz marad (11).

(20)

A kérelmező szerint mind a belföldi, mind a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások érintett földrajzi piacát nemzeti piacként kell meghatározni, amely a Litván Köztársaság területét foglalja magában (12).

(21)

Ami a földrajzi piacot illeti, a Bizottság korábbi gyakorlatában (13) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piacai, függetlenül a belföldi és a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások közötti különbségtől, nemzeti hatókörűek. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(22)

A kérelmező belföldi és nemzetközi csomagkézbesítési szolgáltatásokat egyaránt nyújt Litvániában.

(23)

Mivel a kérelemben nem tüntették fel, hogy a földrajzi piac kiterjedése eltérő volna, az e határozat szerinti értékelés céljából és a versenyjog sérelme nélkül úgy tekinthető, hogy a belföldi és a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piaca földrajzi szempontból Litvánia területére terjed ki.

(24)

Litvániában mintegy 60 szolgáltató foglalkozik gyorspostai csomagkézbesítéssel (14). A kérelmező által benyújtott információk szerint 4 olyan postai szolgáltató van, amely a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások piacának több mint 10 %-át tartja kézben. (15) A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező piaci részesedése ebben a piaci szegmensben a 2019–2021 közötti időszakban [20–25] % volt, mind az értéket, mind a mennyiséget tekintve (16).

(25)

A kérelmező versenytársainak piaci részesedése nagyobb, mint a kérelmező piaci részesedése, vagy azzal összehasonlítható. A legnagyobb versenytársak piaci részesedése az értéket és a mennyiséget tekintve (17) a 2019–2021 közötti időszakban a következőképpen alakult: DPD Lietuva: [30–35] %, Venipak Lietuva: [15–20] % és Omniva LT: [10–15] %.

(26)

A versenyhelyzet akkor sem változik, ha alternatív termékpiac kerül meghatározásra (például a fogyasztók és fogyasztók/vállalkozások, valamint a vállalkozások és fogyasztók/vállalkozások közötti belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások esetében). A fogyasztók és fogyasztók/vállalkozások közötti belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások esetében a szegmens első piaci szereplője, az Omniva LT az értéket és a mennyiséget tekintve egyaránt [35–40] %-os részesedéssel rendelkezett a 2019–2021 közötti időszakban. Az Omniva LT vezető szerepet tölt be az említett piaci szegmensben. A kérelmező az értéket és a mennyiséget tekintve egyaránt [30–35] %-os részesedéssel rendelkezett a 2019–2021 közötti időszakban. A DPD Lietuva részesedése [15–20] %, a Venipak Lietuva részesedése pedig [5–10] % volt. A vállalkozások és fogyasztók/vállalkozások közötti belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások esetében 4 olyan szolgáltató van, amely több mint 10 %-os részesedéssel rendelkezik az említett szegmensben. A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező piaci részesedése ebben a piaci szegmensben a 2019–2021 közötti időszakban [15-20] % volt, mind az értéket, mind a mennyiséget tekintve. A kérelmező versenytársainak piaci részesedése nagyobb, mint a kérelmező piaci részesedése, vagy azzal összehasonlítható. A legnagyobb versenytársak piaci részesedése az értéket és a mennyiséget tekintve a 2019–2021 közötti időszakban a következőképpen alakult: DPD Lietuva: [35–40] %, Venipak Lietuva: [25–30] % és Omniva LT: [10–15] % (18).

(27)

A kérelmező által benyújtott információk alapján (19) a gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan nincsenek a piacra lépést érintő szabályozási korlátok. A postai tevékenység végzése nincsen az állami intézmények által kiadott hivatalos engedélyhez kötve. A kérelmező által benyújtott információk szerint (20), amelyeket a litván hatóságoktól kapott információk is megerősítenek (21), a szolgáltatónak csak annyi a kötelessége, hogy értesítse a Litván Köztársaság Hírközlést Szabályozó Hatóságát a szolgáltatás nyújtásának megkezdéséről, és gondoskodjon a postai szolgáltatókra vonatkozó követelményeknek (22) való megfelelésről.

(28)

A Bizottság meglátása szerint továbbá a kérelmező által benyújtott információk alapján bizonyos versenytársakról elmondható, hogy kiterjesztették az általuk nyújtott szolgáltatások körét, mivel bevezették a csomagautomaták infrastruktúráját. A csomagautomaták infrastruktúrájának kiterjesztését és további beruházások eszközlését az összes fő versenytárs tervezi. (23) A Litván Köztársaság Hírközlést Szabályozó Hatósága által közzétett információk szerint a csomagautomaták népszerűsége egyre növekszik, és mostanra elmondható, hogy a két legnépszerűbb átvételi lehetőség közül ez az egyik. Litvániában az összes kézbesített csomag 50–60 %-át futárok szállítják házhoz, 35–46 % kerül csomagautomatákba, míg a postahivatalokba történő kézbesítés mindössze az esetek 2 %-át adja (24). A fentiekre való tekintettel annak ellenére, hogy a kérelmező egyben a postahivatalok hálózatát is működteti, ami nem mondható el a többi kézbesítési szolgáltatóról, az említett tényállás nem tekinthető olyan tényezőnek, amely jelentős versenyelőnyhöz juttatná a kérelmezőt a versenytársaihoz képest a szóban forgó piaci szegmensben.

(29)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (24), (25), (26), (27) és (28) preambulumbekezdésben bemutatott tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Litvániában. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység Litvániában történő folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(30)

A nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatások terén jelenleg számos fontos szolgáltató tevékenykedik, köztük nemzetközi piaci szereplők, például a DHL és a FedEx. A rendelkezésre álló információk szerint a kérelmező piaci részesedése ebben a piaci szegmensben a 2019–2021 közötti időszakban [0–5] % volt, mind az értéket, mind a mennyiséget tekintve (25).

(31)

A kérelmező piaci részesedése ebben a piaci szegmensben a versenytársaihoz képest nagyon alacsonynak mondható. A rendelkezésre álló információk szerint a szóban forgó szegmens első piaci szereplője, a DPD Lietuva a 2019–2021 közötti időszakban [40–45] %-os piaci részesedéssel bírt, mind az értéket, mind a mennyiséget tekintve. A DHL az értéket és a mennyiséget tekintve egyaránt [10–15] %-os részesedéssel rendelkezett a 2019–2021 közötti időszakban. Két másik versenytárs, az Omniva LT és a Venipak Lietuva is a DHL-éhez hasonló, az értéket és a mennyiséget tekintve egyaránt [10–15] %-os részesedéssel bírt a 2019–2021 közötti időszakban (26). Tekintettel a kérelmező nagyon alacsony piaci részesedésére a szóban forgó szegmensben, nem szükséges külön elemzést készíteni a fogyasztók és fogyasztók/vállalkozások, valamint a vállalkozások és fogyasztók/vállalkozások közötti nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozóan. A piaci részesedés arra utal, hogy a versenytársak jelentős versenykényszert tudnak gyakorolni a kérelmezőre az említett piaci szegmensben.

(32)

E határozat alkalmazásában és a versenyjog sérelme nélkül úgy kell tekinteni, hogy a (30) és (31) preambulumbekezdésben felsorolt tényezők e tevékenység versenynek való kitettségét jelzik Litvániában. Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülnek, meg kell állapítani, hogy a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó az említett tevékenység Litvániában történő folytatását lehetővé tevő szerződésekre.

(33)

Tekintettel a (6)–(32) preambulumbekezdésben vizsgált tényezőkre, a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozó feltételt a belföldi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenység és a nemzetközi gyorspostai csomagkézbesítési szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenység tekintetében teljesítettnek kell tekinteni Litvániában.

(34)

Mivel a piacra való nem korlátozott belépés feltétele teljesítettnek tekinthető, a 2014/25/EU irányelv nem alkalmazandó abban az esetben, ha a közszolgáltató ajánlatkérők az e határozat (33) preambulumbekezdésében említett tevékenységeket Litvániában lehetővé tevő szerződéseket ítélnek oda, sem pedig abban az esetben, ha az ilyen tevékenységnek az említett földrajzi területen belüli folytatására szerveznek tervpályázatot.

(35)

Ez a határozat nem érinti az uniós versenyszabályok és az uniós jog más területein hozott rendelkezések alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (27) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak, amint azt a Törvényszék is megerősítette (28),