(1)

Az Európai Bizottság az (EU) 2016/1328 rendelettel (3) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) és az Oroszországi Föderációból (a továbbiakban: Oroszország) érkező egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Kínára vonatkozóan jelenleg hatályban lévő dömpingellenes vámok a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatalra 19,7 %-os, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében 20,5 %-os, az összes többi vállalat esetében pedig 22,1 %-os mértékűek, Oroszországra vonatkozóan pedig 18,7 % és 34 % között mozognak a mintában szereplő exportáló gyártók esetében, az összes többi vállalat esetében pedig 36,1 %-os mértékűek.

(3)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (4) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(4)

A kérelmet 2021. május 3-án az Európai Acélszövetség (a továbbiakban: Eurofer, kérelmező) nyújtotta be a hidegen síkhengerelt acéltermékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(5)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából és az Oroszországból (a továbbiakban együtt: érintett országok) származó hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2021. augusztus 3-án hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5).

(6)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2017. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, az összes ismert uniós gyártót, a Kínában és az Oroszországban működő ismert gyártókat, Kína és Oroszország hatóságait, valamint az ismert importőröket, felhasználókat és kereskedőket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a vizsgálatban való részvételre.

(8)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. A Bizottsághoz három oroszországi exportáló gyártótól, az orosz kormánytól, egy független importőrtől és egy felhasználótól érkeztek észrevételek.

(9)

Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételeiben a három orosz exportáló gyártó azt állította, hogy a kérelmező nem nyújtott be elegendő és megbízható bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy valószínűsíthető az Oroszországból érkező behozatal miatti kárt okozó dömping folytatódása vagy megismétlődése. Emellett az orosz kormány, az orosz exportáló gyártók, a független importőr és felhasználó előadta, hogy nincs ok-okozati összefüggés az uniós gazdasági ágazat kárhelyzete és a Kínából és az Oroszországból érkező hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatala között. A felek azzal érveltek, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kárt – amennyiben az egyáltalán fennállt – nem az Oroszországból és a Kínából érkező kárt okozó behozatal, hanem más tényezők okozták, mivel a hidegen síkhengerelt acéltermékek az érintett országokból csak elhanyagolható mennyiségben érkeztek az Unióba.

(10)

Azonban, amint azt az eljárás megindításáról szóló értesítés is közli, a kérelmező előadta, hogy „az eredeti vizsgálatban megállapított kár megszűnése elsősorban az intézkedések bevezetésének volt köszönhető, és az érintett országokból dömpingáron érkező jelentős volumenű behozatalnak az intézkedések hatályvesztése esetén bekövetkező ismételt megjelenése valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megismétlődésével járna” (6). A felülvizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy valószínűsíthető-e az, hogy az intézkedések hatályvesztése az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezi. A kérelmező által az eljárás megindításakor szolgáltatott információk elegendőek voltak annak bizonyítására, hogy a dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődne, ha a dömpingelt behozatal nagyobb mennyiségben folytatódna. A Bizottság ezért elutasította a felek ok-okozati összefüggéssel kapcsolatos állításait.

(11)

Az orosz kormány előadta, hogy a kérelmező a rendes érték kiszámítása során nem nyújtott be elegendő bizonyítékot a dömpingellenes megállapodás 5.2. cikke szerinti megnövekedett dömpingre vonatkozóan. Továbbá azzal érvelt, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem nyilvános változatában megadott információk nem voltak elég részletesek, és nem tartalmaztak pontos számadatokat a különbözet kiszámításához, mivel a szállítási költségek, az exportköltségek, a hidegen síkhengerelt acéltermékek orosz piacának árai és maguk a számítások hozzávetőleges számadatokban szerepelnek. Az orosz kormány felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kérelemben szereplő számításokat, és szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ezek a számítások megbízhatóak. Ezenkívül az orosz kormány hivatkozott a dömpingellenes megállapodás 6.2. cikkére, amely kimondja, hogy amennyiben a bizalmasan benyújtott információk tartalmának észszerű megértésére nincs lehetőség, a kérelmező megakadályozta azt, hogy az orosz kormány, az orosz gyártók, valamint más érdekelt felek teljes mértékben megvédhessék érdekeiket, és felkérte a Bizottságot és az Eurofert, hogy szolgáltassanak részletesebb adatokat a dömpingkülönbözet kiszámítására vonatkozóan.

(12)

A bizonyítékok elégséges voltára vonatkozó állítást illetően megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati kérelem elismerte, hogy az érintett termék Unióba irányuló orosz exportja jelentősen visszaesett az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest. A kérelem tehát a dömping megismétlődésének valószínűségét az Uniótól eltérő harmadik országokba irányuló export árai alapján értékelte. A bizonyítékok elemzése arra világított rá, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan.

(13)

A kérelemben kiszámított dömpingkülönbözet az orosz exportáló gyártók által a harmadik országok piacain tanúsított árazási magatartást tükrözte, és nem feltétlenül mutatta a vizsgálat során kiszámított dömping pontos mértékét. A kérelmező azonban a kérelemben elegendő bizonyítékot szolgáltatott az exportárra és a rendes értékre vonatkozóan, amely a dömping megismétlődésének valószínűségére utal. A kérelmező továbbá kellően részletes leírást nyújtott be a dömpingszámítás során alkalmazott módszertanról, azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a bizalmasan benyújtott információk tartalmának észszerű megértését.

(14)

A hidegen síkhengerelt acéltermékek orosz exportáló gyártókra vonatkozó rendes értékének megállapítása céljából a kérelmező nyilvánosan hozzáférhető és előfizetéssel hozzáférhető információkat gyűjtött a hidegen síkhengerelt acéltermékek tonnánkénti belföldi eladási árairól, amelyeket a fő exportőrök a referencia-időszakban belföldi piacukon alkalmaztak. A Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) adatbázisa alapján ellenőrizte és erősítette meg az exportárat.

(15)

Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek Oroszországból az Unióba történő behozatala a dömpingellenes vámok 2016. évi kivetését követően elhanyagolható mértékű volt, a kérelmező az exportárat olyan információkra alapozta, amelyeket több forrásból szerzett be orosz hidegen síkhengerelt acéltermékek 2020. évi, harmadik országokba történő exportértékesítéseire vonatkozóan. Ezeket a hidegen síkhengerelt acéltermékek egy tonnájára vonatkozó exportárakat az Oroszországból származó export áraira vonatkozó piaci információk alapján állapították meg. Az exportárat azon átlagárak alapján ellenőrizték és erősítették meg, amelyeket a GTA tartalmaz a három fő orosz exportpiac vonatkozásában.

(16)

A kérelmező tehát az Oroszországból származó hidegen síkhengerelt acéltermékek átlagos gyártelepi exportárát az oroszországi belföldi árakon alapuló rendes értékkel hasonlította össze.

(17)

A jogszabály által előírt elemzésében a Bizottság csak azokat az elemeket vette figyelembe, amelyek tekintetében a bizonyítékok kellően megfelelőek és pontosak voltak.

(18)

Ezért a Bizottság elutasította az orosz kormány állításait.

(19)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemnek az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában elérhető nyilvános változata tartalmazta az összes olyan alapvető bizonyítékot és a bizalmasan kezelt adatok azon betekinthető összefoglalásait, amelyek lehetővé tették az érdekelt felek számára a védelemhez való joguk megfelelő gyakorlását. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(20)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(21)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy három uniós gyártóból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki. A minta három olyan uniós gyártóból állt, amelyek a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének több mint 30 %-át és a becsült teljes értékesítési volumen több mint 20 %-át képviselték.

(22)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel, ezért az ideiglenes minta megerősítésre került, és a Bizottság az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekintette.

(23)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben mellékletében meghatározott információk benyújtására.

(24)

Egyetlen független importőr sem nyújtott be kitöltött mintavételi űrlapot. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(25)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az Oroszországban és Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a kínai és orosz hatóságokat, hogy azonosítsák azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegyék fel velük a kapcsolatot.

(26)

Az eljárás megindításakor a Bizottság hozzáférhetővé tette a kérdőívek másolatát az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján.

(27)

A Kínában működő exportáló gyártók közül egy sem nyújtotta be a kért információkat és/vagy egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság tájékoztatta a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket kívánja figyelembe venni. Észrevételek nem érkeztek.

(28)

Ezért – tekintettel a kínai gyártók együttműködésének a hiányára – a Kínából érkező behozatalra vonatkozó megállapításokat a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények alapján fogalmazta meg különösen az importra és exportra vonatkozó kereskedelmi statisztikák (Eurostat, a Globális Kereskedelmi Atlasz [a továbbiakban: GTA (7)] és az OECD (8)) felhasználásával.

(29)

Három orosz exportáló gyártó, nevezetesen a PJSC Magnitogorsk Iron and Steel Works (MMK) és a hozzá kapcsolódó vállalatok (MMK csoport), a PJSG Novolipetsk Steel (NLMK) és a hozzá kapcsolódó vállalatok (NLMK csoport), valamint a PJSC Severstal (Severstal) és a hozzá kapcsolódó vállalatok (SEVERSTAL csoport) szolgáltatták a kért információkat, és hozzájárultak a mintába való felvételükhöz. Azonban 2021. szeptember 6-án ez a három exportáló gyártó arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy határozott: nem nyújt be egyedi válaszokat a dömpingellenes kérdőívre, azonban a hatályvesztési felülvizsgálat minden egyéb vonatkozásában (így például a felülvizsgálati kérelemmel, a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban) együtt fog működni a Bizottsággal. Ezt követően a három orosz exportáló gyártó 2021. szeptember 13-án észrevételeket nyújtott be a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemmel, a kárt okozó dömping állítólagos folytatódásával és megismétlődésének valószínűségével, valamint az uniós érdekkel kapcsolatban. Felkérték a Bizottságot, hogy végezze el az észrevételekkel együtt benyújtott releváns vállalatspecifikus adatok – például a termelés, a kapacitás és a kapacitáskihasználás – szelektív ellenőrzését.

(30)

E közleményt követően a Bizottság 2021. szeptember 21-én és november 19-én tájékoztatta a fent említett exportáló gyártókat arról, hogy nem tekinti őket együttműködő feleknek, továbbá arról, hogy alkalmazni kívánja az alaprendelet 18. cikkét, és a vizsgálat megállapításaihoz a rendelkezésre álló tényeket kívánja felhasználni. Ezért a Bizottság tájékoztatta az oroszországi hatóságokat arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket alkalmazza.

(31)

A Bizottsághoz 2021. szeptember 30-án és november 29-én észrevételek érkeztek a három orosz exportáló gyártótól az alaprendelet 18. cikkének alkalmazásával kapcsolatban. Nem értettek egyet az együttműködési státuszukra vonatkozó bizottsági értékeléssel, és ismét hangot adtak annak, hogy a felülvizsgálat egyéb szempontjaival kapcsolatban (így például a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége, a további káros dömping valószínűsége és az uniós érdek) együttműködni szándékoznak. Ismételten felkérték a Bizottságot, hogy ellenőrizze az általuk benyújtott, a termelésre, a kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó adatokat.

(32)

E tekintetben az orosz exportáló gyártók a kérdőívre adott válaszaikban nem nyújtották be a kért szükséges információkat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az orosz exportáló gyártók alátámasztó bizonyítékok hiányában csak a termelésre, a kapacitásra és a termelési volumenre korlátozódó, széttagolt információkat szolgáltattak. Következésképpen – tekintettel arra, hogy az exportáló gyártók nem szolgáltattak elegendő és megbízható információt ahhoz, hogy a Bizottság észszerű és pontos ténymegállapítást tudjon tenni – a Bizottság a vizsgálat irataiban megtalálható információkat használta fel, a (30) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. Mindenesetre a Bizottság e tekintetben a lehető legnagyobb mértékben felhasználta a három orosz gyártó által szolgáltatott információkat.

(33)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(34)

A Bizottság kérdőíveket küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (9). Emellett a Bizottság kérdőívet küldött az uniós gyártók szövetségének, az EUROFER-nek.

(35)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó és az EUROFER küldte vissza kitöltve.

(36)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. A Covid19-világjárvány kitörése, majd a járvány kezelésére hozott intézkedések miatt (lásd a Covid19-közleményt (10)) a Bizottság nem tudott ellenőrző látogatásokat tenni a mintában szereplő vállalatok telephelyein. Ehelyett a Bizottság videokonferencia útján távoli egyeztetéseket végzett a következő vállalatok által szolgáltatott információk kapcsán:

—

Voestalpine Stahl GmbH, Ausztria,

—

ThyssenKrupp Steel Europe AG, Németország,

—

ArcelorMittal Belgium, Belgium.

(37)

A Bizottság 2022. augusztus 19-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a Kínából és Oroszországból érkező behozatalra vonatkozóan hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára lehetőséget biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(38)

A Bizottság megfontolta és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(39)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék az eredeti vizsgálat keretében vizsgált termékkel: a jelenleg az ex 7209 15 00 (TARIC-kód: 7209150090), 7209 16 90, 7209 17 90, 7209 18 91, ex 7209 18 99 (TARIC-kód: 7209189990), ex 7209 25 00 (TARIC-kód: 7209250090), 7209 26 90, 7209 27 90, 7209 28 90, 7211 23 30, ex 7211 23 80 (TARIC-kódok: 7211238019, 7211238095 és 7211238099), ex 7211 29 00 (TARIC-kódok: 7211290019 és 7211290099), 7225 50 80 és 7226 92 00 KN-kódok alá tartozó, vasból, ötvözetlen acélból vagy más ötvözött acélból (de nem rozsdamentes acélból) készült, bármilyen szélességű, hidegen hengerelt (hidegen tömörített), de tovább nem megmunkált, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli síkhengerelt termékek (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(40)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék meghatározása nem terjed ki a következő terméktípusokra:

(41)

A hidegen síkhengerelt acéltermékeket melegen hengerelt tekercsekből gyártják. A hidegen hengerlési eljárás azt jelenti, hogy – az előzőleg melegen hengerelt és pácolt – lemezt vagy szalagot hideg (azaz a fém lágyulási hőmérséklete alatti hőmérsékletű) hengerek között átvezetik. A hidegen síkhengerelt acéltermékek előállítása bizonyos specifikációk vagy szabadalmazott végfelhasználói specifikációk betartása mellett történik. E termékeket különböző formákban szállíthatják: tekercsben (olajozva vagy nem olajozva), hosszra vágva (lemez) vagy keskeny szalagként. A hidegen síkhengerelt acéltermékek olyan ipari alapanyagok, amelyeket a végfelhasználók mindenekelőtt a gyártás (általános ipar, csomagolás, gépjárműipar stb.), továbbá az építőipar területén való különféle alkalmazásokra szereznek be.

(42)

A jelen vizsgálatban az érintett termék a Kínából és az Oroszországból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(43)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is azonosak:

(44)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(45)

Az egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (2014. április 1. és 2015. március 31. között). Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban a Kínából származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatala az uniós piac kevesebb mint 1 %-át tette ki, szemben az eredeti vizsgálatban megállapított 10,3 %-os (11) piaci részesedéssel. A felülvizsgálati időszak alatt Kína abszolút értékben mintegy 32 000 tonnát exportált az Unióba, ami jelentős csökkenés az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt az Unióba exportált mintegy 732 000 (12) tonnához képest.

(46)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az érintett termék Kínából történő behozatala az uniós piaconra jelentős mértékben dömpingelt formában történt. Az együttműködő kínai exportőrök dömpingkülönbözete az 52,7 % és 59,2 % közötti tartományban volt. Az alacsonyabb vám szabályának alkalmazása miatt a kínai behozatalra kivetett dömpingellenes vámok sokkal alacsonyabb szinten kerültek megállapításra: a 19,7 %-tól 22,1 %-ig terjedő tartományban.

(47)

A (27) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(48)

Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben Kínára vonatkozóan tett ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben és az érdekeltek által benyújtott dokumentumokban foglalt információk, valamint más információforrások, például a behozatalra és kivitelre vonatkozó kereskedelmi statisztikák (Eurostat, GTA (13) és OECD (14)) és független pénzügyiadat-szolgáltatók, például a Dunn & Bradstreet által közzétett Global Financials (Globális Pénzügyek) adatbázis (15) szolgáltak.

(49)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(50)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság a 2021. szeptember 13-i szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(51)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján ebben az esetben a Kína vonatkozásában Brazíliát választotta ki lehetséges reprezentatív országként. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(52)

A Bizottság 2020. november 24-én feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. Az említett feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság azonosította a lehetséges reprezentatív országokat, melyek a következők: Brazília, Mexikó, Oroszország és Törökország. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek az első feljegyzéssel kapcsolatban.

(53)

A Bizottság 2022. március 17-én egy második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Brazíliát tekinti reprezentatív országnak. Észrevételek nem érkeztek.

(54)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(55)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(56)

Az alább alszakaszokban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálatban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(57)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (16) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(58)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (17). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (18), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (19). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (20). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (21). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (22), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (23).

(59)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (24) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(60)

A kérelem azt az állítást tartalmazta, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják a kínai kormány vagy más hatóságok különféle, mindenre kiterjedő beavatkozásai, melyekre a kormányzat különböző szintjein kerül sor, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. Ennek az álláspontnak az alátámasztására a kérelem hivatkozott a kínai acélágazatra vonatkozó közelmúltbeli bizottsági vizsgálatokra (25), illetve G20-ak keretei között működő, az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó globális fórum (26) következtetéseire.

(61)

Konkrétabban a kérelem rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és a kormány befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések (például a tizenharmadik és a tizennegyedik ötéves terv) útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(62)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első-hatodik franciabekezdése tartalmaz. Ezen belül a kérelmező – az acéliparban folytatott korábbi bizottsági vizsgálatokra, a jelentésre, valamint harmadik országok hatóságai (USTR) és más intézmények (IMF) által összeállított jelentésekre hivatkozva – a következőket adta elő:

(63)

Az (50) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a jelen ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(64)

Ezen belül a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat tulajdonosi szerepe. A hidegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb gyártói közül sok az állam tulajdonában van; ilyen például a Hebei Iron and Steel, a Handan Iron and Steel, a Baoshan Iron and Steel, a Shanghai Meishan Iron and Steel, a BX Steel Posco Cold Rolled Sheet, a WISCO International Economic and Trading, a Maanshan Iron and Steel, a Tianjin Rolling One Steel vagy az Inner Mongolia Baotu Steel Union. A Baosteel – egy másik jelentős kínai acélgyártó vállalat – annak a China Baowu Steel Group Co. Ltd.(korábban Baosteel csoport és Wuhan Iron & Steel) vállalatnak a része, amely a világ legnagyobb acélgyártója (28), és amely végső soron 100 %-ban a központi SASAC tulajdonában van (29). Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója között található öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban (30). Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa az acéltermelés 60–70 %-át (31). Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította (32). A konszolidáció keretében kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között (33). Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártó körében a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. Jóllehet a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat az acélipar egyik alágazatának tekintendő, ezért az acélágazatra vonatkozó megállapítások a felülvizsgálat tárgyát képező termék tekintetében is irányadónak tekinthetők.

(65)

Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (34), vagy a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (35). Tartományi szinten is vannak példák, amelyek azt mutatják, hogy kínai hatóságok felügyelni és irányítani kívánják az ágazat fejlődését: Shandongban például nem csak „az acélipar ökológiájának építésére […], gyártóparkok létrehozására, az ipari lánc bővítésére és ipari klaszterek létrehozására” irányuló szándék van, hanem célkitűzés az is, hogy az acélipar „tartományunkban, sőt az egész országban […] az átalakulás és a korszerűsítés példájával járjon elöl” (36).

(66)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártói nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Mivel azonban a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazata az acélágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a hidegen síkhengerelt acéltermékekre nézve is relevánsak. Példaként megemlíthető, hogy a Baowu igazgatótanácsának elnöke egyben a pártbizottság titkára is, a vezérigazgató pedig a pártbizottság titkárhelyettese (37). Ugyanez a helyzet áll fenn a Baosteelnél is: az igazgatótanács elnöke tölti be a pártbizottság titkárának tisztségét, míg az ügyvezető igazgató a pártbizottság titkárhelyettese (38). Általánosabban elmondható, hogy – tekintettel a KKP vállalatokon belüli jelenlétére vonatkozó jogszabályok általános alkalmazási körére – nem feltételezhető, hogy a kínai kormány azon képessége, hogy a vállalatokban való állami jelenlét révén beavatkozzon az árakba és a költségekbe, másképpen mutatkozna meg az általában vett acélágazatban.

(67)

A hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatában az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A következő példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatának működésébe. A hidegen síkhengerelt acéltermékek számos gyártója kiemelten foglalkozik internetes honlapján a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosít a vállalatvezetésben, és hangsúlyozza a KKP iránti elkötelezettségét. A Baowu például azt közli, hogy a csoporton belül 301 pártbizottság létezik, és a KKP-tagok száma Baowu személyzete között 84 571 fő (39). A Csoport továbbá a következőket írja a pártnak a vállalaton belüli építésével kapcsolatban: „A párt vezetésének megerősítése, a vállalatirányítás fejlesztése, a modern vállalkozási rendszer javítása. A China Baowu maradéktalanul végrehajtja »A párt vezető szerepének megerősítése a központi vállalkozások vállalatirányításának javításában« című véleményben előírt kötelezettségeket, […] A főbb kérdésekre vonatkozó felülvizsgált és továbbfejlesztett döntéshozatali rendszer tovább javította a pártbizottság, az igazgatótanács, az ügyvezetők és más irányító testületek döntéshozatali hatáskörét, a döntéshozatallal kapcsolatos, az igazgatótanács által jóváhagyott ügyeket és formákat […]. […] A Baowu egyidejűleg tervezi meg a pártépítést és vállalati reformot, egyidejűleg hozza létre a pártszervezeteket és a munkához kapcsolódó intézményeket, és egyidejűleg delegálja a pártszervezetekért felelős vezetőket és a pártügyi személyzet tagjait” (40).

(68)

A hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. Noha a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazata szakosodott ágazatnak számít, és a Bizottság a vizsgálat során nem azonosított konkrét, kifejezetten az ezen ágazat fejlesztését meghatározó szakpolitikai dokumentumokat, ezen ágazat számára előnyös az acéllal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy az acélágazat egyik alágazata.

(69)

A kínai kormány az acélipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (41). Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük a felülvizsgálati időszak jelentős részében is érvényes „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” is. Ez a terv kijelentette, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve” (42). A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek (43). A felülvizsgálati időszakban is alkalmazandó tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (44) célul tűzte ki a felső kategóriás acélterméktípusokat gyártó vállalatok támogatását (45). Emellett a termékek megfelelő minőségével, tartósságával és megbízhatóságával is foglalkozik, és ennek érdekében előirányozza olyan vállalatok támogatását, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez és a minőségjavításhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat alkalmaznak (46). Hasonlóképpen, a 2021 márciusában elfogadott tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipart átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozza elő (47).

(70)

Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus (2019. évi kiadás, (48) a továbbiakban: katalógus) az acélipart az ösztönzött ágazatok közé sorolja. A hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártása során felhasznált másik fontos nyersanyag a vasérc. A vasérc a felülvizsgálati időszak jelentős részében a 2016 és 2020 közötti időszakra vonatkozó nemzeti ásványierőforrás-terv hatálya alá tartozott. A tervben foglalt célok között szerepelt egyebek mellett „a vállalatkoncentráció és a piacon versenyképes nagy és közepes méretű bányák kialakításának biztosítása”, „annak biztosítása, hogy a helyi erőforrások a nagy méretű bányavállalat-csoportoknál összpontosuljanak”, „a vállalatokra a vasérccel összefüggésben nehezedő terhek csökkentése, a hazai vasérc-ágazatbeli vállalatok versenyképességének növelése”, valamint „az 1 000 méter mélységű bányák és a kis méretű, gyenge minőségű vasércet termelő bányák fejlesztésének megfelelő ellenőrzése”.

(71)

A vasércet a 2016–2020. évre szóló, tehát a felülvizsgálati időszak jelentős részében hatályos tizenharmadik acélipari ötéves terv is említi. A terv a vasérc tekintetében a következőket irányozta elő: „a legfontosabb hazai ásványianyag-övezetekben folytatott kutatás további támogatása […], több meglévő, erősen versenyképes hazai vasérc-ágazatbeli vállalat támogatása a fejlesztés kiszélesítésén és intenzívebbé tételén keresztül, […] valamint a hazai ásványianyag-bázisok (ellátás)biztonsági szerepének megerősítése”.

(72)

A vasércágazat stratégiai fontosságú feltörekvő ágazatnak minősül, ezért a stratégiai fontosságú feltörekvő ágazatokra vonatkozó tizenharmadik ötéves terv hatálya alá is tartozik. A jegyzékben a vasérc és a ferroötvözetek is szerepelnek. A ferroötvözeteket emellett az Ipari és Információs Technológiai Minisztérium 2018. évi iparfejlesztési és tudásmegosztási útmutató katalógusa is említi. A fenti példák az általában vett acélágazatra (és különösen a vasérc-ágazatra) vonatkoznak, mivel ez utóbbi a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártásának fontos nyersanyaga. Ez azt mutatja, hogy a kínai kormány fontos szerepet szán ezeknek az ágazatoknak. A kínai kormány tehát a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházával irányítja a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatának fejlődését, és az ágazat fejlesztésének és működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol. A hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatának legfontosabb nyersanyagával, a vasérccel kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás tehát előnyös a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazata számára.

(73)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártásához szükséges fő nyersanyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(74)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatában való, az (55) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(75)

A hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatára az (55) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (49).

(76)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az (55) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a hidegen síkhengerelt acéltermékek ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(77)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(78)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a hidegen síkhengerelt acéltermékek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(79)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(80)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(81)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(82)

Az (52) és az (53) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést is fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A felek nem nyújtottak be észrevételeket ezekkel az elemekkel és a fent említett két feljegyzésben meghatározott releváns forrásokkal kapcsolatban. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Brazíliát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállása.

(83)

A termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Mexikót, Oroszországot és Törökországot azonosította olyan országként, amelyről ismert, hogy gyártja a felülvizsgálat tárgyát képező terméket és amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, vagyis bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(84)

A kérelmező kérelmében Brazíliát javasolta mint állítólagosan megfelelő reprezentatív országot, tekintettel arra, hogy Brazíliában több integrált acélgyártó működik, és az ország kiváló példája a fő acéltermékek – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék – versenyképes belföldi piacának. Kérelmében a kérelmező azt is jelezte, hogy Brazíliában a vizsgált termék előállításához felhasznált valamennyi inputot általában több helyről, és nagyrészt nem torzított forrásokból importálják.

(85)

Az említett feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(86)

Az első feljegyzésben a Bizottság jelezte, hogy azon országok – nevezetesen Brazília, Mexikó, Oroszország és Törökország – esetében, amelyekről megállapítást nyert, hogy gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, tovább kell vizsgálni a nyilvános adatok elérhetőségét, különös tekintettel a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóinak nyilvános pénzügyi adataira.

(87)

Mexikó tekintetében a Bizottság két olyan vállalatot azonosított, amelyeket az első feljegyzés gyártóként nevezett meg. E két vállalat egyike azonban 2016-tól kezdve veszteséges volt (mely időszak a 2020. évet is magában foglalta). A másik vállalat esetében arra derült fény, hogy a 2020. évi pénzügyi kimutatásai nem voltak összhangban az előző évre (2019-re) vonatkozó pénzügyi kimutatásaival: például megállapítást nyert, hogy a nettó értékesítés 2020-ban mintegy hetedakkora volt, mint 2019-ben. A Bizottság nem talált olyan információt, amely alátámasztaná a 2020 és 2019 közötti (a nettó nyereségre is hatást gyakorló) nettó árbevételbeli különbséget. Ezért a két vállalatot a Bizottság nem tekintette alkalmasnak arra, hogy a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség meghatározása során figyelembe vegye. A vizsgálat aktájában a Bizottságnak nem állt rendelkezésére információ olyan további vállalatok jelenlétével kapcsolatban, amelyek Mexikóban a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításával foglalkoznak és nyilvánosan elérhető pénzügyi adatokkal rendelkeznek. Ezért a Bizottság megállapította, hogy Mexikó a továbbiakban nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(88)

Oroszország tekintetében a Bizottság két olyan vállalatot azonosított, amelyeket az első feljegyzés gyártóként nevezett meg és amelyek nyilvánosan elérhető pénzügyi adatokkal rendelkeznek. Mindkét vállalat nyereséges volt 2020-ban és az azt megelőző években. Azonban – amint azt a (91) preambulumbekezdés is említi – a Bizottság számos problémát tárt fel az Oroszországra vonatkozóan rendelkezésre álló adatokkal kapcsolatban, mivel Oroszország nem importál számos fontos nyersanyagot, például a vizsgált termék előállításához felhasznált cseppfolyósított földgázt. Emellett Oroszországban a földgázárak láthatólag torzultak. A Bizottság ezért megállapította, hogy e vizsgálatban Oroszország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(89)

Törökország tekintetében a Bizottság két olyan vállalatot azonosított, amelyeket az első feljegyzés gyártóként nevezett meg. Egyikük esetében azonban nem álltak rendelkezésre könnyen hozzáférhető közelmúltbeli pénzügyi kimutatások. A másik vállalat esetében – annak ellenére, hogy 2020-ban és az azt megelőző években nyereséges volt – a Bizottság nem tartotta észszerűnek az értékesítési és általános költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) szintjét, mivel a vállalat előállítási költségének százalékában kifejezett SGA-költségei alacsonyak (2020-ban kevesebb mint 2 %), sőt negatívak voltak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy e vállalatok adatait nem tudja az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegeként a figyelembe venni a torzulástól mentes rendes érték megállapításához. Ennek eredményeként a Bizottság megállapította, hogy e vizsgálatban Törökország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(90)

Végezetül: Brazília tekintetében a Bizottság az első feljegyzésben öt olyan vállalatot azonosított, amelyek hidegen síkhengerelt acéltermékeket gyártanak. Az öt vállalat közül azonban kettőnél az előállítási költségük százalékában kifejezett értékesítési és általános költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) negatívak voltak, ezért e vállalatok adatait nem lehetett felhasználni a torzulástól mentes rendes érték megállapításához. A másik három brazil vállalat friss állami pénzügyi adatokkal rendelkezett, amelyek tartalmazták a nyereségre vonatkozó információkat, és a 2020. évi SGA-költségek észszerű összegét mutatták.

(91)

A Bizottság elemezte ezenfelül a fő termelési tényezők Brazíliába, Mexikóba, Oroszországba és Törökországba érkező behozatalát is. A behozatali adatok elemzése azt mutatta, hogy bizonyos fontos termelési tényezőt Oroszország nem importált. Emellett Oroszországban a földgázárak láthatólag torzultak. Ezenkívül a behozatali adatok elemzése azt mutatta, hogy Törökország nem importált cseppfolyósított földgázt (HS 2711 11 földgáz, cseppfolyósított), és csak korlátozott mennyiségben importált oxigént (HS 2804 40 oxigén). Ezért sem Oroszország, sem Törökország nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak.

(92)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges, torzulásoktól mentes árak vagy referenciaértékek összegyűjtéséhez az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglaltaknak megfelelően Brazíliát kívánja megfelelő reprezentatív országként figyelembe venni, valamint három brazíliai vállalat (az ArcelorMittal Brazil, a CSN és az Usiminas) adataival kíván dolgozni.

(93)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Brazília mint reprezentatív ország és a három vállalat (az ArcelorMittal Brazil, a CSN és az Usiminas) mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről. A második feljegyzést követően nem érkezett észrevétel.

(94)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Brazília az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(95)

A fenti elemzés alapján Brazília maradéktalanul teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(96)

Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta az exportáló gyártók által a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítása során használt termelési tényezőket (például anyagokat, energiát és a munkaerőt), és felkérte az érdekelt feleket arra, hogy észrevételeiket terjesszék elő és tegyenek javaslatot a feljegyzésben említett minden egyes termelési tényezővel kapcsolatos torzulásoktól mentes értékekre vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra nézve.

(97)

Ezt követően a második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság továbbá jelezte, hogy az energia torzulástól mentes költségeinek kiszámításához a következő forrásokat használja majd: az egyik legnagyobb brazíliai villamosenergia-szolgáltató, az EDP Brasil által felszámított villamosenergia-ár (52), továbbá – a (109) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a brazíliai földgázárak vonatkozásában is felhasználja az adatokat. A Bizottság továbbá kijelentette, hogy a torzulásoktól mentes munkaerőköltségek megállapításához az ILO statisztikáit fogja felhasználni a brazil bérek meghatározása céljából. Az ILO statisztikái (53) a brazíliai feldolgozóiparban 2020-ban alkalmazott munkavállalók havi béréről (54) és az általuk ledolgozott heti átlagos munkaóraszámokról (55) szolgáltatnak információkat.

(98)

A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a kérelmező által a kérelemben benyújtott információk alapján a teljes előállítási költségen belüli elhanyagolható súlyt képviselő bizonyos nyersanyagokat a „fogyóeszközök” közé sorolja. A Bizottság továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy a megfelelő reprezentatív országban megállapított torzulástól mentes referenciaértékek alkalmazása során a kérelmező által a fogyóeszközök meghatározására vonatkozóan a kérelemben szolgáltatott információk alapján az újraszámított nyersanyagköltségre a százalékos arányt fogja alkalmazni.

(99)

Észrevételek nem érkeztek.

(100)

A Bizottság felkérte a kérelmezőt, hogy adjon felvilágosítást a félkész melegen hengerelt termékekből kiinduló gyártási folyamatok során felhasznált releváns termelési tényezőkről, és nyújtson be naprakész tájékoztatást a teljes felülvizsgálati időszakra vonatkozó szállítási költségek szintjéről. A kért információkat a kérelmező 2022. február 17-én rendelkezésre bocsátotta.

(101)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a kérelmező által azt követően benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az egyes hidegen síkhengerelt termékek termelési tényezői

(102)

A kérelmező által a kérelmében szolgáltatott információk arra engednek következtetni, hogy az egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártására két nagyobb folyamat létezik.

(103)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok (az első előállítási folyamat esetében) és a melegen hengerelt síkacél termékek (a második előállítási folyamat esetében) torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (56) I. mellékletében felsorolt országokból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a (80) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(104)

Néhány termelési tényező a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tette ki. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja. A (98) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a Bizottság a fogyóeszközök mennyiségének meghatározásához a kérelmező által a kérelemben megadott százalékos arányt alkalmazta, amikor a megfelelő reprezentatív országban megállapított torzulástól mentes referenciaértékeket vette figyelembe.

(105)

A behozatali vámok tekintetében a Bizottság megjegyezte, hogy Brazília a legrelevánsabb nyersanyagok nagy részét importálta (a vasércet több mint 5 országból, a szenet és a kokszot több mint 10 országból). Mivel a hatályvesztési felülvizsgálat keretében nem a pontos dömpingkülönbözetet kell meghatározni, hanem csupán a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét kell megállapítani, a Bizottság az egyes nyersanyagok importvámját az országok egy kisebb csoportjából érkező reprezentatív importvolumenek alapján állapította meg, amelyek a legrelevánsabb nyersanyagok (vasérc, szén és koksz) a teljes behozatal legalább 80 %-át adták.

(106)

A fuvarozási költségek kapcsán megjegyzendő, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a kérelmezőt kérte fel arra, hogy nyújtson be naprakész tájékoztatást a felülvizsgálati időszak egészére vonatkozó belföldi fuvarozási költségek szintjéről. A kérelmező 2022. február 4-én, illetve 17-én benyújtotta a kért információkat. A Bizottság a belföldi fuvarozási költségeket kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulástól mentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulástól mentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulatlan fuvarozási költségeinek becslésére.

(107)

A Bizottság a brazíliai munkabéreket az ILO statisztikái alapján határozta meg. Az ILO statisztikái (57) a brazíliai feldolgozóiparban 2020-ban alkalmazott munkavállalók havi béréről (58) és az általuk ledolgozott heti átlagos munkaóraszámokról (59) szolgáltatnak információkat.

(108)

A villamosenergia-költségek torzulástól mentes értékének megállapításához a Bizottság az egyik legnagyobb brazíliai villamosenergia-szolgáltató, az EDP Brasil vállalat által szolgáltatott villamosenergia-ártarifákat (60) használta fel.

(109)

A földgáz brazíliai ára olyan adatokon alapult, amelyek a GTA-ban közölt behozatali mennyiségeket és értékeket a MacMapből (61) származó vámadatokkal kombinálva adják meg az importált gáz vámköteles importárait.

(110)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a [számtanilag] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket tartalmazzák.

(111)

A Bizottság a (90) preambulumbekezdésnek megfelelően három brazil vállalat (az ArcelorMittal Brazil, a CSN és az Usiminas) – mint a reprezentatív országban működő gyártók – pénzügyi adatait vette figyelembe.

(112)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek érdekében a Bizottság a kérelmező által a kérelemben közölt adatok alapján megállapította a gyártási általános költségek és a teljes gyártási és munkaerőköltség hányadosát. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére.

(113)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(114)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(115)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (112) preambulumbekezdésben leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. A Bizottság az SGA-költségeket és a nyereséget három brazil vállalat (az ArcelorMittal Brazil, a CSN és az Usiminas) pénzügyi adatai alapján határozta meg, a (111) preambulumbekezdésben említettek szerint. A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(116)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. A számtanilag képzett rendes érték a felülvizsgálati időszak alatt az előállítási folyamattól függően 1 200–1 400 EUR/tonna vagy 1 500–1 700 EUR/tonna között mozgott (lásd a (102) preambulumbekezdést).

(117)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis (62) alapján, CIF-szinten állapította meg az exportárat.

(118)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőek szerint megállapított exportárat.

(119)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. A Bizottság a kérelmező által szolgáltatott információk alapján kiigazításokat végzett az exportáron (140,44 EUR/tonna) a tengeri és belföldi fuvarozási és kirakodási díjak alapján, annak érdekében, hogy a gyártelepi árat meghatározhassa.

(120)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy – amint azt a (102) preambulumbekezdés ismerteti – az első előállítási folyamat (a nyersanyagokból kiinduló eljárás) esetében az exportár 29,7 %-kal volt alacsonyabb megállapított rendes értéknél, a második előállítási folyamat (a félkész termékekből kiinduló eljárás) esetében pedig 8,83 %-kal.

(121)

mivel azonban a szóban forgó behozatal volumene igen korlátozott volt – az Unióba irányuló behozatal kevesebb mint 0,5 %-át tette ki, és kevesebb mint 1 %-os uniós piaci részesedésnek felelt meg – a Bizottság az árakat nem tekintette reprezentatívnak. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a csekély mennyiség nem elegendő a dömping folytatódására vonatkozó következtetés megalapozására. A Bizottság ezért megvizsgálta a dömping megismétlődésének valószínűségét.

(122)

A dömping megismétlődése valószínűségének elemzése során a Bizottság a következők analízisét is elvégezte: a harmadik országokba irányuló kivitel, Kína gyártási kapacitása és szabad kapacitása, valamint az uniós piac vonzereje.

(123)

A Bizottság elemezte a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokba irányuló kínai export árstruktúráját. Ennek során betekintett a nyilvánosan hozzáférhető információkba, például a Globális Kereskedelmi Atlaszban (a továbbiakban: GTA) közölt kínai exportstatisztikákba, és a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan lekérte a 7209 15 90, a 7209 16 90, a 7209 17 90, a 7209 18 90, a 7209 25 00, a 7209 26 00, a 7209 27 00, a 7209 28 00, a 7211 23 00, a 7211 29 00, a 7225 50 00 és a 7226 92 00 HR-kód alá tartozó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek kivitelének mennyiségére és értékére vonatkozó adatokat. Az összes országba (az Európai Uniót is beleértve) irányuló kivitel mennyisége (tonnában) 3 253 368 tonna, amelyből 31 602 tonnát, azaz körülbelül 1 %-ot exportáltak az Unióba.

(124)

A GTA-ban közölt kínai exportstatisztikák szerint a Kínából más országokba irányuló kivitel átlagos CIF-exportára 629 EUR/tonna volt, amelyet a Bizottság gyártelepi árra módosított (a tengeri és belföldi fuvardíjak, valamint a kirakodási díjak alapján történő kiigazította), így az eredmény 585 EUR/tonna lett. Ez utóbbi ár még az Unióba irányuló export felülvizsgálati időszakban megfigyelhető áránál is alacsonyabb volt.

(125)

Ezért a Bizottság valószínűnek tekintette, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók a megállapított rendes érték alatti szinten kezdenének értékesíteni az Unió piacán.

(126)

A kérelmező által benyújtott kérelem szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítását Kínában több mint 50 exportáló gyártó végzi. A GTA-ban közölt kínai exportstatisztikák szerint a kínai exportáló gyártók a világ többi részébe is exportálnak.

(127)

Tekintettel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság a többi exportáló gyártó kapacitására vonatkozó megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozta, valamint a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkra, továbbá más rendelkezésre álló forrásokra, például az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendeletre (63), az acélgyártási kapacitások 2021. évi legfrissebb fejleményeiről szóló, 2021 szeptemberében közzétett OECD-dokumentumra (64), valamint az Acélipari Világszövetség 2021. évi adataira (65) támaszkodott.

(128)

Először: a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információk alapján 2020-ban a teljes kínai kapacitás becsült mértéke meghaladja a 120 millió tonnát, a termelés és a kínai felhasználás becsült mértéke pedig 100 millió tonna. A Bizottság ennek alapján a Kínában 2020-ban rendelkezésre álló szabad kapacitást 20 millió tonnára becsülte, ami a felülvizsgálati időszakban rendelkezésre álló szabad kapacitásra nézve irányadó. Ez a mennyiség jelentősen meghaladja a felülvizsgálati időszakban mért teljes uniós szabadpiaci felhasználást (kb. 9,7 millió tonna). Másodszor: az (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelet előírta, hogy „a felhasználásnak Kínában […] tapasztalt rendkívüli fellendülése” (lásd az (EU) 2021/1029 rendelet (36) preambulumbekezdését) ellenére az acéliparban kialakult kapacitásfelesleggel foglalkozó 2020. évi globális fórum (a továbbiakban: GFSEC) miniszteri jelentése a 2019-ig rendelkezésre álló adatok alapján kijelentette, hogy „a keresleti kilátások közvetlen következménye az, hogy a globális a kapacitás és a kereslet közötti távolság, amely az acélpiac túlkínálati kockázatának egy mutatója, jelentősen meg fog növekedni, legalább 606 millió tonnára 2020-ban”. Azt is megjegyzi a jelentés, hogy „a kapacitásfelesleg e megfordulása kereskedelmi zavarokhoz vezethet, jelentősen alacsonyabb acélárakat idézhet elő, és árthat az acélágazat gazdasági fenntarthatóságának”. Harmadszor: ezt a helyzetet az acélgyártási kapacitások 2021. évi legfrissebb fejleményeiről szóló OECD-dokumentum is megerősítette. A dokumentum nemcsak „az elavult és kisméretű acélüzemek felváltására irányuló kínai intézkedésekkel kapcsolatos számos új beruházásokról” tett említést, amelyekre „különösen Kína keleti és déli part menti területein” kerül sor, hanem arról is, hogy a kínai kormány „feltárt olyan eseteket, ahol egyes acélművek a kapacitáscsere-rendszer keretében bővítették termelési kapacitásukat”. Az OECD-dokumentum említést tesz a kínai acélipari vállalatok által a dél-ázsiai országokban, például a Fülöp-szigeteken és Indonéziában végrehajtott beruházásokról is. Végezetül: jóllehet az Acélipari Világszövetség 2021. évi adatai csak a nyersacélra vonatkoznak, az érintett termék tekintetében irányadónak tekinthetők, mivel a hidegen síkhengerelt acéltermékek gyártása alapvetően a második acélgyártási folyamat (amely a melegen síkhengerelt acéltermékek gyártása után következik). E tekintetben a nyersacélgyártásra vonatkozó 2021. évi adatok azt mutatták, hogy Kína a világ acéltermelésének 52,9 %-át képviselte, ami szintén arra utal, hogy 2021-ben Kína hatalmas kapacitással rendelkezett az érintett termék gyártására.

(129)

Emellett egyes főbb piacokat, például az Egyesült Államok és India piacát a felülvizsgálat tárgyát képező terméket érintő dömpingellenes intézkedések védik, ami csökkenti a kínai exportáló gyártók hozzáférését e piacokhoz.

(130)

Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a kínai gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén nagy mennyiségű szabad kapacitást irányítanának az uniós piacra, és nagy mennyiségeket kezdenének dömpingárakon értékesíteni.

(131)

Az uniós piac globális szinten az egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek legnagyobb piacai közé tartozik.

(132)

A kérelmező kérelmében előadta, hogy az acéllal kapcsolatos és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandó uniós védintézkedések önmagukban nem lennének elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az uniós piacot a jelentős mennyiségű, dömpingelt áron érkező behozatallal szemben. Mivel Kína esetében nem volt érvényben országspecifikus kontingens a felülvizsgálat tárgyát képező termékre, a kínai exportáló gyártók nagy mennyiségű maradványkontingenshez férnek hozzá, amelyet felhasználva a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén exportjukat az uniós piacra irányíthatnák. Ez azt jelenti, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportvolumen valószínűleg jelentősen megnövekedne a maradványkontingens keretein belül, és elárasztaná az uniós piacot még azelőtt, hogy a védintézkedésben előírt, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám alkalmazandóvá válna.

(133)

A Duferco S.A. (az egyik importőr) előadta (66), hogy a kínai hatóságok törölték az acélexportra – többek között a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára – vonatkozó 13 %-os hozzáadottérték-adó visszatérítést azzal a céllal, hogy a szén-dioxid-kibocsátás kezelése érdekében visszafogják a kínai acéltermelést, de ugyanakkor biztosítsák a kínai belföldi ellátást. A Duferco S.A. kijelentette, hogy ennek következtében a kínai behozatal árai várhatóan emelkedni fognak, ami aláássa az uniós piac vonzerejét. A Bizottság azonban nem tudta megerősíteni ezt az állítást, tekintettel arra, hogy a volumenek és az árak alakulása számos más tényezőtől is függ, többek között a meglévő kapacitásfeleslegtől és az uniós piac más harmadik országokra gyakorolt vonzerejétől.

(134)

Az uniós piac igen vonzó, mivel a világ egyik legnagyobb piaca. Továbbá – amint azt a (202) preambulumbekezdésben szereplő 7. táblázat mutatja – a mintában szereplő uniós gyártók által az unió szabadpiacon a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga 622 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszak alatt. Ez meghaladja a Kínából érkező export gyártelepi árra kiigazított átlagos átlagárát, amelynek mértéke 585 EUR/tonna (lásd a (124) preambulumbekezdést). Ezért valószínű, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a kínai gyártók kihasználnák szabad kapacitásukat, és emellett kevésbé jövedelmező exportértékesítéseik egy részét harmadik országokból az uniós piacra irányítanák át.

(135)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping megismétlődése.

(136)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha jóval csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2014. április 1. és 2015. március 31. között). A Comext (Eurostat) statisztika szerint a hidegen síkhengerelt acéltermékek Oroszországból érkező behozatalának volumene kevesebb mint 3 000 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában körülbelül 700 000 tonna volt. A hidegen síkhengerelt termékek Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban közel 0 %-os piaci részesedést képviselt mind a teljes uniós piacon, mind az uniós szabadpiacon (szemben az eredeti vizsgálati időszak alatti 9,8 %-os piaci részesedéssel).

(137)

A (29) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a három orosz exportáló gyártó az eljárás megindításakor jelentkezett, és kifejezte együttműködési szándékát. Később azonban jelezték a Bizottságnak, hogy nem kívánnak válaszolni az exportáló gyártóknak szóló kérdőívre.

(138)

Ennélfogva az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásával vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett ténymegállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak.

(139)

A (138) preambulumbekezdésben említett módon az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rendes érték meghatározása során a rendelkezésre álló tényeket vette figyelembe. E célból a Bizottság a kérelmező által a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan szolgáltatott adatokat használta fel, melyek a MEPS International (67) (Oroszország – hidegen síkhengerelt acéltermékek – Volga-régió) információiból indultak ki. Az ennek alapján megállapított rendes érték a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan 702,97 EUR/tonna.

(140)

Az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a Bizottságnak az exportár meghatározását a rendelkezésre álló tényekre kellett alapoznia.

(141)

A Bizottság az Eurostat CIF-árai alapján állapította meg az exportárat. Az így megállapított exportár 755,65 EUR/tonna volt.

(142)

A Bizottság a rendes értéket és a felülvizsgálat tárgyát képező termék exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze. A Bizottság a kérelmező által szolgáltatott információk alapján kiigazításokat végzett az exportáron (127,84 EUR/tonna) a tengeri és belföldi fuvarozási és kirakodási díjak alapján, annak érdekében, hogy a gyártelepi árat meghatározhassa. Ennek alapján az Unióba irányuló kivitel kiigazított gyártelepi ára 627,81 EUR/tonna volt.

(143)

A fenti összehasonlítás azt mutatta, hogy az Unióba irányuló kivitel árai a CIF-érték százalékában kifejezve 10 %-kal alacsonyabbak voltak a megállapított rendes értéknél.

(144)

mivel azonban a szóban forgó behozatal volumene igen korlátozott volt – az Unióba irányuló behozatal kevesebb mint 1 %-át tette ki, és közel 0 %-os uniós piaci részesedésnek felelt meg – a Bizottság a dömping megismétlődésének a valószínűségét is megvizsgálta.

(145)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. Ebben az összefüggésben a Bizottság a következők analízisét is elvégezte: a harmadik országokba irányuló kivitel, Oroszország gyártási kapacitása és szabad kapacitása, valamint az uniós piac vonzereje.

(146)

A Bizottság a 3.2.2.1. szakaszban leírtak szerint számtanilag képezte a rendes értéket.

(147)

A Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termék egyéb harmadik országokba irányuló kivitelének árai alapján állapította meg az exportárat. E tekintetben a Bizottság az exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a GTA adatbázisát használta. A harmadik országokba irányuló kivitel átlagos CIF ára 536 EUR/tonna volt a felülvizsgálati időszakban. A Bizottság a gyártelepi ár kiszámításához a harmadik országokba irányuló kivitel CIF-árából levonta az oroszországi fuvarozási és biztosítási költségeket, valamint a belföldi szállítási költségeket (amelyek a (141) preambulumbekezdésben említettek szerint 127,84 EUR/tonnát tettek ki). Ennek alapján a harmadik országokba irányuló kivitel kiigazított gyártelepi ára 408,72 EUR/tonna volt.

(148)

A Bizottság a 3.2.2.1. szakaszban megállapított rendes értéket és a harmadik országok esetében alkalmazott átlagos exportárakat gyártelepi paritáson hasonlította össze.

(149)

A fenti összehasonlítás azt mutatta, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Oroszországból harmadik országba irányuló kivitelének árai a CIF-érték százalékában kifejezve 55 %-kal alacsonyabbak voltak a megállapított rendes értéknél.

(150)

Az eljárás megindításakor benyújtott beadványukban a három orosz exportáló gyártó előadta, hogy a harmadik piacokra irányuló kivitel árai nem reprezentatívabbak, mint az Unióba irányuló kivitel árai, mivel ez a kivitel – amely főként Törökországba irányul – a hidegen síkhengerelt acéltermékek olcsóbb típusaiból áll, ami magyarázza alacsonyabb árait. Felvetették, hogy az Eurostat által jelentett magas orosz exportárak reprezentatívak, és azokat kell figyelembe venni az értékelés során.

(151)

E tekintetben a Bizottság megjegyezte, hogy nem szolgáltattak bizonyítékot a terméktípusok közötti különbségekre vonatkozó állítás alátámasztására. A három orosz exportáló gyártó nem nyújtott be kitöltött kérdőívet, amely lehetővé tette volna a Bizottság számára, hogy elvégezze az Unióba exportált terméktípusok értékelését. Következésképpen – amint azt a (138) preambulumbekezdés kifejti – a Bizottság értékelését a rendelkezésre álló tényekre alapozta. A Bizottság a harmadik országokba irányuló orosz kivitel árának megállapításához legmegfelelőbb forrásként a GTA-adatbázist használta fel. Mindenesetre: ha a Bizottság az Unióba irányuló orosz kivitel árait a három orosz exportőr javaslatának megfelelően venné figyelembe, akkor is azt állapítaná meg a 3.2.2.4. szakaszban, hogy az Eurostattól származó, az Unióba irányuló orosz kivitel árai a CIF-érték százalékában kifejezve 10 %-kal alacsonyabbak voltak a megállapított rendes értéknél. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(152)

Az oroszországi exportáló gyártókkal való együttműködés hiányára tekintettel az Oroszországban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, valamint különösen a kérelmező által a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan benyújtott adatok alapján történt.

(153)

A kérelmező által közölt információk szerint Oroszországban a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához rendelkezésre álló teljes termelési kapacitás meghaladja a 12 000 000 tonnát. A kérelmező becslése szerint az oroszországi gyártók szabad kapacitása megközelítőleg 2 millió tonnára tehető, a belföldi piac pedig nem tudja felvenni ezt a mennyiséget. A kérelmező előadta továbbá, hogy az orosz gyártók 2016 és 2021 között mintegy 1 150 000 tonnával növelték a hidegen síkhengerelt acél termelésére való kapacitásukat.

(154)

Az orosz exportáló gyártók vitatták az oroszországi szabad kapacitásnak a kérelmező által becsült mértékét. Az eljárás megindításakor benyújtott beadványukban adatokat szolgáltattak a hidegen síkhengerelt acéltermékek oroszországi ágazatának teljes termelési kapacitásáról, teljes termelési volumenéről és kapacitáskihasználási rátájáról. Előadták, hogy 2020-ban a hidegen síkhengerelt acéltermékek oroszországi ágazata [1,8–2,3] millió tonna szabad kapacitással rendelkezett, ami a teljes uniós felhasználásnak (32,4 millió tonna) csupán [4–8] %-át tette ki. Hozzátették, hogy – tekintettel a hidegen síkhengerelt acéltermékek felhasználása és termelése terén az Oroszországban és az Eurázsiai Gazdasági Unióban (EAEU) megfigyelhető növekedés becsült mértékére – a hidegen síkhengerelt acéltermékek oroszországi ágazatának szabad kapacitása az előrejelzések szerint tovább csökken majd.

(155)

Ezzel kapcsolatban – amint azt a (32) preambulumbekezdés kifejti – az orosz exportáló gyártók nem válaszoltak a kérdőívre, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termelésről, a kapacitásról és a termelési volumenről csak alátámasztó bizonyítékok nélküli széttagolt információkat nyújtottak be, amelyeket a Bizottságnak nem állt módjában ellenőrizni. Tehát tekintettel arra, hogy az exportáló gyártók nem szolgáltattak kellően megbízható információkat a termelési kapacitásról és a termelési volumenről, a Bizottság a vizsgálat iratai között megtalálható rendelkezésre álló információkat használta fel.

(156)

Ezenkívül az orosz exportáló gyártók a termelésre, a kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó adatokat csak érzékeny változatban, betekinthető összefoglaló nélkül nyújtották be. Amint azt az eljárás megindításáról szóló értesítés megjegyzi, amennyiben a bizalmas információt benyújtó fél nem indokolja meg kellőképpen a bizalmas kezelésre irányuló kérelmét, vagy nem bocsát rendelkezésre betekinthető összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az információt figyelmen kívül hagyhatja, kivéve abban az esetben, ha megfelelő források kielégítően bizonyítják az információ helyességét. Mivel a termelésre, a kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó információkat csak érzékeny változatban adták meg, és ezért más érdekelt felek nem tehettek azokkal kapcsolatban észrevételeket, nem nyílt mód az információk helyességének kielégítő bizonyítására.

(157)

Mindenesetre az orosz exportáló gyártók és a kérelmező által szolgáltatott adatok nem tértek el egymástól jelentős mértékben. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az orosz exportáló gyártók által szolgáltatott adatokon alapuló értékelés sem vezetett volna más következtetésre. Ennek alapján a Bizottság a felvetéseket elutasította.

(158)

A nyilvánosságra hozatalt követően az orosz kormány és az exportáló gyártók vitatták a Bizottság azon megállapításait, amelyek szerint az exportáló gyártók nem működtek együtt teljes mértékben a vizsgálatban, és nem nyújtottak be érdemi betekinthető változatot (amint azt a (156) preambulumbekezdés kifejti). Az exportáló gyártók ezért azt állították, hogy a Bizottság e tekintetben visszaélt mérlegelési jogkörével.

(159)

Először: a Bizottság megjegyezte, hogy a vállalatonkénti kapacitásra vonatkozó információkat az exportáló gyártók csak indexált formában nyújtották be, ami nem tette lehetővé a felek számára, hogy észrevételeket tegyenek a pontos telepített kapacitásra vonatkozóan (az információk nem közöltek tartományokat). A betekinthető változatban sem a termelési, sem a kapacitáskihasználási adatok nem szerepeltek. Következésképpen a Bizottság megismételte azon megállapítását, hogy a termelésre, a kapacitásra és a kapacitáskihasználásra vonatkozó információk betekinthető változatát a többi érdekelt félnek nem állt módjában ellenőrizni. Másodszor: ezeket az információkat nem a kérdőívekre adott válaszok részeként nyújtották be, és azokat nem lehetett összevetni a kérdőívek más részeivel és azokkal az alátámasztó dokumentumokkal, amelyeket a vállalatoknak a kérdőívre adott válaszukban benyújtott információkat alátámasztó bizonyítékként kell benyújtaniuk. Végezetül: amint azt a (157) preambulumbekezdés is kifejti, a Bizottság megállapította, hogy még ha figyelembe is vette volna a rendelkezésre bocsátott adatokat, a szabad kapacitásra vonatkozó ténymegállapításai nem változtak volna. Következésképpen a Bizottság elutasította ezeket az állításokat.

(160)

A kérelem alapján a felülvizsgálat tárgyát képező termékhez kapcsolódóan Oroszországban rendelkezésre álló szabad kapacitás a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós szabadpiaci felhasználás mintegy 21 %-át teszi. Ez a mérték körülbelül 20 % lenne, ha a számítások az orosz exportáló gyártók beadványai alapján történnének.

(161)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az oroszországi exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy hidegen síkhengerelt acéltermékeket gyártsanak az Unióba történő exportra.

(162)

A Bizottság megállapította, hogy az oroszországi exportáló gyártók az uniós gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az uniós piac átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva mintegy 14 %-kal alacsonyabb áron exportálták harmadik országbeli piacokra. Erre az árszintre figyelemmel az Unióba történő kivitel minden más országhoz képest vonzóbb lehet az oroszországi exportőrök számára.

(163)

Az uniós piac földrajzi közelsége és mérete miatt is vonzó. A teljes felhasználás 33 579 173 tonna, amely a felülvizsgálati időszakban 9 677 020 tonna szabadpiaci felhasználást is magában foglal.

(164)

A harmadik országokba irányuló kivitel volumene a felülvizsgálati időszakban 580 000 tonna volt, ami az uniós szabadpiaci felhasználás 6 %-ának felel meg. Ez azt jelenti, hogy a hidegen síkhengerelt acéltermékeknek további olyan mennyiségei vannak, amelyek az intézkedések hatályvesztése esetén átirányíthatók az uniós piacra (tekintettel a piac vonzó jellegére).

(165)

A nyilvánosságra hozatalt követően az exportáló gyártók és az orosz kormány azzal érveltek, hogy az uniós piac a szankciók miatt már nem vonzó az exportáló gyártók számára, és már a szankciókat megelőző időszakra is jellemző volt, hogy „a kereskedelmi forgalom, az infrastruktúra és az ellátási láncok megsemmisültek”, továbbá hogy évekbe telik majd azok helyreállítása.

(166)

Bár a szankciókra vonatkozó állítással a (167) és a (172) preambulumbekezdés foglalkozik, a Bizottság megjegyezte, hogy nem nyújtottak be bizonyítékot arra az állításra vonatkozóan, miszerint az Unióba irányuló export helyreállítása évekbe fog telni. Ugyanakkor – tekintettel a jelentősen alacsonyabb árakra, amelyeket az orosz exportáló gyártók továbbra is érvényesítenek a világ többi részén, az uniós piac földrajzi közelségére és méretére, valamint a harmadik országokba irányuló export jelentős volumenére, amely adott esetben átirányítható az Unióba – a Bizottság megismételte megállapításait, melyek szerint az uniós piac vonzó az orosz exportáló gyártók számára.

(167)

Ez a következtetés a közelmúlt eseményeire tekintettel sem kérdőjelezhető meg. A Bizottság ebben a vonatkozásban megjegyezte, hogy a vizsgálat megindítása után az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója miatt az Unió több, egymást követő szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, amelyek a felülvizsgálati időszakot követően az acéltermékeket és/vagy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó és exportáló acélipari vállalatokat is érintették. A felülvizsgálat tárgyát képező termékre és/vagy az exportáló gyártókra kiterjedő szankciók legújabb csomagja előírja a hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalának tilalmát. Ez a tilalom 2022. március 16-án lépett hatályba (68). Tekintettel arra, hogy ezek a szankciók a katonai agresszióval és a mögöttes geopolitikai helyzettel állnak összefüggésben, hatályuk, modulációjuk és/vagy időtartamuk megjósolhatatlan. Ezenfelül a dömpingellenes intézkedések időtartama öt év. Figyelembe véve a fenti bizonytalanságokat és azt, hogy a Tanács bármikor újra módosíthatja a szankciók pontos hatályát és időtartamát, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek az intézkedések nem lehetnek kihatással a jelen eljárásban levont következtetéseire.

(168)

A Bizottság megállapította, hogy az orosz exportáló gyártók harmadik országok részére a rendes értéknél alacsonyabb áron végeznek értékesítést.

(169)

Amint azt a (161) preambulumbekezdés kifejti, az oroszországi szabad kapacitás a felülvizsgálati időszakban jelentős volt: a teljes uniós szabadpiaci felhasználás mintegy 21 %-át tette ki a felülvizsgálati időszakban, és 2016 és 2021 között növekedett.

(170)

Végezetül: az a körülmény, hogy az uniós piac a méretét, földrajzi közelségét és árait tekintve vonzó célpiacnak számít, azt jelzi, hogy az oroszországi kivitel és szabad kapacitás az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően hangsúlyosabban irányulna (újra) az uniós piac felé.

(171)

A nyilvánosságra hozatalt követően az orosz kormány azzal érvelt, hogy a dömping megismétlődése nem valószínű, tekintettel arra, hogy a behozatal mértéke jelentéktelen volt, és mert a szankciók következtében az orosz gyártók hosszú és határozatlan időre teljesen leállították az Unióba irányuló kivitelt.

(172)

Az Unióba irányuló kivitelt illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömping megismétlődésének valószínűségét a fent ismertetett tényezők alapján állapította meg, amelyek között nem szerepel az Unióba irányuló kivitel jelenlegi szintje (amely átmeneti helyzetnek tekintendő, és bármikor változhat). A hatályos szankciókat illetően megjegyzendő, hogy – amint azt a (167) preambulumbekezdés kifejti – mivel hatályuk, modulációjuk és/vagy időtartamuk kiszámíthatatlan és bármikor módosítható, a Bizottság megállapítása szerint nem befolyásolhatják a jelen eljárás következtetéseit. Az Oroszországból az Unióba irányuló behozatalt ideiglenesen befolyásoló közelmúltbeli események tehát nincsenek hatással a dömping megismétlődésével kapcsolatban a jelen ügyben tett megállapításokra. A Bizottság ezeket az állításokat elutasította.

(173)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a dömping megismétlődése valószínű.

(174)

A figyelembe vett időszakban 21 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(175)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 30,5 millió tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ, például a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján határozta meg. A (21) preambulumbekezdésben említettek szerint a mintába három uniós gyártót vettek fel, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének több 30 %-át képviselték.

(176)

mivel az uniós gazdasági ágazat jobbára vertikálisan integrált, és a hidegen síkhengerelt acéltermékek a megítélés szerint többféle, hozzáadott értéket képviselő feldolgozóipari termék gyártásának elsődleges nyersanyagaként szolgálnak, a kötött és a szabadpiaci felhasználást külön elemezték.

(177)

A kötött és a szabadpiac közötti különbségtétel azért releváns a kárelemzés szempontjából, mivel a kötött felhasználásra szánt termékek nem állnak közvetlen versenyben a behozatallal, továbbá mivel a transzferárakat különféle árpolitikák mentén a csoportokon belül rögzítik, így azok nem megbízhatóak. Ezzel szemben a szabadpiacra szánt termelés közvetlen versenyben áll az érintett termék behozatalával, és az árak szabadpiaci árak.

(178)

Annak érdekében, hogy minél teljesebb képet alkothasson az uniós gazdasági ágazatról – és az eredeti vizsgálat során alkalmazott eljáráshoz hasonlóan – a Bizottság adatokat szerzett be a hidegen síkhengerelt acéltermékekkel kapcsolatos teljes tevékenységre vonatkozóan, és megállapította, hogy a termelést belső felhasználásra vagy a szabadpiacra szánták-e. A Bizottság megállapította, hogy az uniós gyártók teljes termelésének mintegy 78 %-át belső felhasználásra szánták.

(179)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó egyes gazdasági mutatók vizsgálatát kizárólag szabadpiaci adatok alapján végezte el. E gazdasági mutatók a következők: értékesítési volumen és értékesítési árak az uniós piacon; piaci részesedés; a kiviteli volumen és az exportár, valamint a jövedelmezőség. Más mutatók, például a termelés, a kapacitás, a termelékenység, a foglalkoztatottság és a bérek esetében a következőkben figyelembe vett számadatok a teljes tevékenységre vonatkoznak, így a különválasztás nem volt indokolt.

(180)

A Bizottság az uniós felhasználást a) az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán értékesített hasonló termék tekintetében az EUROFER által szolgáltatott, a mintában szereplő uniós gyártók adataival egybevetett adatok alapján, és b) a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az összes harmadik országból érkező behozatalával kapcsolatos Eurostat-adatok alapján határozta meg.

(181)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(182)

Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (azaz 2014. április 1. és 2015. március 31. között) felhasznált 7 122 682 tonnához képest nőtt a szabadpiaci felhasználás. Azonban a figyelembe vett időszak alatt az uniós belső felhasználás körülbelül 15 %-kal csökkent, míg az uniós szabadpiaci felhasználás mintegy 13 %-kal esett vissza. 2018 és 2019 között a kötött piaci felhasználás stabil maradt, míg a szabadpiaci felhasználás 7 %-kal szűkült. A legnagyobb mértékű csökkenés 2019 és 2020 között következett be, amikor mind a szabad, mind a kötött felhasználás jelentősen (11 %-kal, illetve 20 %-kal) esett vissza. Ez a csökkenés 2019-ben kezdődött az uniós gazdasági növekedés általános lassulása miatt, majd a Covid19-világjárvány okozta általános gazdasági lassulás miatt tovább súlyosbodott. A gazdasági növekedés általános lassulása, és azon belül a feldolgozóipar lassulása hatással volt az acél iránti általános keresletre. Ez különösen a gépjárműiparra volt hatással, ahol hidegen síkhengerelt acéltermékek felhasználóinak jelentős része működik. 2020-tól a felülvizsgálati időszakig mind a kötött, mind pedig a szabad felhasználás 5 %-kal bővült, azonban a 2018. évi szintre nem tért vissza.

(183)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedésének meghatározása a behozatal volumenének és – a 2. táblázat szerinti – uniós szabadpiaci felhasználásnak az összehasonlítása alapján történt.

(184)

Az érintett országokból és a világ többi részéből az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(185)

Bár az érintett országokból érkező behozatal az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 20 %-os piaci részesedést képviselt és 1,4 millió tonnát tett ki, az Eurostat adatai szerint azóta gyakorlatilag eltűnt az uniós piacról. Az érintett országokból származó behozatal a figyelembe vett időszakban továbbra is csökkent: 14 367 tonnáról 9 713 tonnára esett vissza. Jóllehet a két érintett országból érkező behozatal volumene valamelyest ismét nőtt 2020 és a felülvizsgálati időszak között – az ugyanezen időszak növekvő felhasználási volumenét követve – a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is csak 0,1 %-os piaci részesedésnek felelt meg.

(186)

A figyelembe vett időszakban a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az érintett országokon kívüli harmadik országokból érkező teljes behozatala 5 %-kal csökkent (2,28 millió tonnáról 2,15 millió tonnára esett vissza). Ez az uniós szabadpiaci felhasználás 2. táblázatban említett csökkenő tendenciáját követi, bár mértéke kisebb. A figyelembe vett időszakban a harmadik országok fenntartották (és csaknem 2 százalékponttal növelték) szabadpiaci részesedésüket, miközben az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése csaknem 2 %-kal szűkült. A hidegen síkhengerelt acéltermékek szabadpiaci kínálata azonban széttagolt volt, és az uniós piacon egyetlen más harmadik ország sem rendelkezett 4 %-ot meghaladó piaci részesedéssel (69).

(187)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(188)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat azon adatok alapján értékelte, amelyeket az Eurofer a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésére vonatkozóan nyújtott be a kérdőívre adott válaszaiban. Az értékelés során Bizottság ezeket az adatokat összevetette a mintában szereplő uniós gyártók által szolgáltatott adatokkal. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(189)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(190)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(191)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(192)

A figyelembe vett időszak kezdete óta a termelési volumen jelentősen csökkent. A csökkenés nagyjából hasonló tendenciát és nagyságrendet mutat, mint a teljes uniós felhasználás csökkenése. A termelési volumen a figyelembe vett időszakban 16 %-kal csökkent.

(193)

A termelési kapacitás szintén kismértékben csökkent a figyelembe vett időszakban, és sokkal alacsonyabb szinten áll, mint az eredeti vizsgálat során. Ennek részben az az oka, hogy az Egyesült Királyság az eredeti vizsgálat során még mindig az Unió tagja volt, azonban a jelenlegi felülvizsgálatban már nem vették figyelembe termelési kapacitását. Emellett az uniós gazdasági ágazat lépéseket tett annak érdekében, hogy kapacitását a piaci felhasználáshoz igazítsa és észszerűsítse. A kapacitáskihasználási arányok ezért kezdetben javultak az eredeti vizsgálat során megfigyeltekhez képest. Az uniós növekedés 2019. évi lassulása és különösen a Covid19-világjárvány kezdete óta azonban a kapacitáskihasználási arányok ismét jelentősen visszaestek a figyelembe vett időszak alatt, bár némileg helyreálltak a felülvizsgálati időszakban (2020-ban a csökkenés mértéke csaknem 20 százalékponttal kisebb volt a 2018. évinél, a felülvizsgálati időszakban pedig 11 százalékpontos csökkenés volt tapasztalható 2018-hoz képest).

(194)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Értékesítési volumen (tonna) és piaci részesedés

(195)

A figyelembe vett időszakban a teljes uniós értékesítés csökkenő tendenciát mutatott: összesen 15 %-ot esett vissza. Ugyanez a tendencia figyelhető meg hasonló nagyságrendben a kötött piacon és a szabadpiacon is (összhangban a 2. táblázatban bemutatott felhasználás-csökkenéssel).

(196)

Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt meglehetősen stabil maradt, azonban a felülvizsgálati időszak alatt csaknem 2 %-kal esett vissza. Ez egybeesik a harmadik országok piaci részesedésének a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett növekedésével, amelyet a 3. táblázat mutat.

(197)

Miközben a felhasználás csökkent, az uniós gazdasági ágazat nemcsak az Unión belüli értékesítési volumenéből veszített, hanem a szabadpiaci részesedéséből is. Következésképpen a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem növekedett.

(198)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(199)

Az uniós gazdasági ágazatnak nem sikerült szinten tartania a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásával foglalkozó alkalmazottak létszámát, amely 2018 és a felülvizsgálati időszak között összesen 3 %-kal csökkent.

(200)

Az uniós gazdasági ágazati munkaerő egy alkalmazottra vetített termelésben (tonna) mért termelékenysége a figyelembe vett időszakban csökkenő tendenciát mutatott (– 13 %). A termelékenység jelentős mértékű csökkenése a termelési volumen nagyobb mértékű visszaesésével magyarázható, amely az uniós gazdasági ágazat termékeinek mind a belföldi, mind pedig az exportpiacokon zajló értékesítésével, továbbá az e termékek iránt az ezeken a piacokon tapasztalható kereslettel függ össze, és amelyhez képest az alkalmazottak számának csökkenése kisebb mértékű.

(201)

A felülvizsgálati időszak alatt megállapított összes dömpingkülönbözet jelentősen meghaladta a de minimis szintet. Ugyanakkor a felülvizsgálati időszak alatt a behozatal szintje igen korlátozott volt: az uniós felhasználás mindössze 0,1 %-át tette ki. Az eredeti vizsgálatot követően bevezetett dömpingellenes intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kilábaljon a korábbi dömping hatásaiból (amit a 2018. évi adatok is mutatnak és a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben tett nyilatkozatok is megerősítenek).

(202)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga és a mintában szereplő uniós gyártók előállítási költsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(203)

A figyelembe vett időszakban az uniós szabadpiacon független vevőknek végrehajtott értékesítésekhez tartozó értékesítési árak 5 %-kal csökkentek. Az adatok részletes elemzése azt mutatja, hogy 2018 és 2020 között az értékesítési árak 15 %-kal csökkentek, majd a felülvizsgálati időszakban 12 %-kal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban az előállítási költségek ingadoztak, azonban a felülvizsgálati időszakban közel 10 %-kal haladták meg a 2018. évi szintet. A 2018. évtől eltekintve az átlagos előállítási költség minden évben meghaladta az átlagos értékesítési árat. Bár az értékesítési árak 2020 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen emelkedtek, az uniós gazdasági ágazat még nem tudta olyan szintre emelni az értékesítési árat, hogy az elegendő legyen az előállítási költségek fedezéséhez.

(204)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(205)

A figyelembe vett időszak alatt az átlagos munkaerőköltség ingadozott, de összességében 7 %-os növekedést mutatott. Az alkalmazottak száma csökkent, és a teljes munkaerőköltség is visszaesett, jóllehet kisebb mértékben.

(206)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszak alatt:

9. táblázat

Készletek

(207)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat készletei folyamatosan csökkentek. A hidegen síkhengerelt acéltermékek készleteinek változásai jellemzően ugyanazokat a tendenciákat követik, mint a gyártáséi (amint azt a 4. táblázat mutatja, a gyártás szintén visszaesett a figyelembe vett időszakban) (70). A figyelembe vett időszak alatt azonban a mintában szereplő egyik vállalat bizonyos fokú szerkezetátalakítást hajtott végre, amely a készletek részleges szétválásával járt. Ezen túlmenően a mintában szereplő vállalatok egyike egy bizonyos időszakban több berendezéssel kapcsolatban is problémákat tapasztalt, ami a vártnál nagyobb mértékű készletértékesítést tett szükségessé. Ugyanakkor – amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította – a készletek nem tekinthetők fontos kármutatónak ebben az ágazatban, mivel a hasonló termék legtöbb típusát az uniós gazdasági ágazat a felhasználók egyedi megrendelései alapján állítja elő (71).

(208)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(209)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(210)

A dömpingellenes intézkedések bevezetése miatt az uniós gazdasági ágazat az eredeti vizsgálati időszak óta képes volt javítani jövedelmezőségét, sőt meg is haladta a vizsgálatban kitűzött nyereségcélt (72). A 2018. évi csúcsot követő években azonban az uniós szabadpiaci felhasználás csökkenése – mely, amint azt a 7. táblázat mutatja, csökkenő értékesítési árakkal párosult – az átlagos értékesítési árnál magasabb termelési egységköltséget eredményezett. A hidegen síkhengerelt acéltermékek uniós felhasználásának csökkenése következtében az uniós gazdasági ágazatnak nem állt módjában az értékesítési árakat olyan szinten meghatározni, amely legalább az előállítási költséget fedezné.

(211)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom trendje javarészt a jövedelmezőséggel összhangban alakult: 2018-ban érte el csúcspontját, majd 2019-ben és 2020-ban jelentősen visszaesett, ezután a vizsgálati időszak alatt bizonyos mértékben helyreállt, de még mindig a 2018. és 2019. évi szint alatt maradt.

(212)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Jóllehet a beruházások összességében növekedtek a figyelembe vett időszakban, 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban a 2019. évi szint alatt maradtak. A beruházások megtérülése negatívan alakult, és ugyanazt a tendenciát mutatta, mint a jövedelmezőség.

(213)

Valamennyi legtöbb makrogazdasági mutató – mint például a termelés, a kapacitáskihasználás, az uniós szabad- és kötött piacon történő értékesítés volumene, a piaci részesedés, a foglalkoztatás és a termelékenység – negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Hasonlóképpen a legtöbb mikrogazdasági mutató – jelesül az uniós szabadpiaci értékesítési ár, a termelési költség, a jövedelmezőség, a zárókészlet, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése – szintén negatív tendenciát mutatott a figyelembe vett időszakban. Csak a beruházások esetében volt megfigyelhető pozitív tendencia.

(214)

Bár az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban sikeresen hajtott végre áremelést, a felülvizsgálati időszakban még mindig negatív volt a haszonkulcsa (– 3,1 %). A pénzforgalom és a beruházások megtérülése szintén visszaesett, ami tovább nehezítette a tőkebevonást és a növekedést az uniós gazdasági ágazatban.

(215)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy 2018-ig az uniós gazdasági ágazat felépült abból az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kárból, amelyet a Kínából és Oroszországból érkező dömpingelt behozatal okozott. A figyelembe vett időszak alatt azonban romlott a kárhelyzet, és az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban gazdasági szempontból sérülékeny, hátrányos helyzetbe került.

(216)

A nyilvánosságra hozatalt követően az orosz kormány kifogásolta a következtetéseket, amelyeket a Bizottság az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszak alatti helyzetére vonatkozóan fogalmazott meg. Az orosz kormány szerint a felülvizsgálati időszak alatt az előző évhez képest javult a helyzet (a termelési egységköltség kivételével).

(217)

Igaz ugyan, hogy egyes kármutatók 2020 és a felülvizsgálati időszak között javultak valamelyest – amint arra a fenti elemzés (például a (193) vagy (211) preambulumbekezdés) is rámutat – a figyelembe vett időszak alatt a mutatókban romlás volt megfigyelhető. A felülvizsgálati időszakban tapasztalt javulás azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazatot kilábaljon a gazdaságilag sérülékeny helyzetből, amely 2018 óta áll fenn. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(218)

Tekintettel arra, hogy a figyelembe vett időszakban az érintett országokból érkező behozatal szintje elhanyagolható volt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából és Oroszországból származó behozatal nem okozhatta az uniós gazdasági ágazatot ért kárt.

(219)

Ezért a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődne-e a Kínából és Oroszországból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár.

(220)

A Bizottságnak a (215) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt gazdaságilag sérülékeny állapotban volt. A Bizottság emellett a (218) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban megfigyelt, az uniós gazdasági ágazatot érő kárt – az érintett volumenek rendkívül korlátozott volta miatt – nem okozhatta a Kínából és Oroszországból érkező dömpingelt behozatal. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából és Oroszországból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(221)

Ennek érdekében a Bizottság megvizsgálta az érintett országokban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, a harmadik országok felé felszámított exportárak és az Unióban érvényesülő árszintek viszonyát, valamint az intézkedések hatályvesztése esetén az ezekből az országokból érkező behozatal potenciális volumene és árai által az uniós gazdasági ágazat helyzetére kifejtett várható hatásokat.

(222)

Amint azt a 3.1.11.2. és a 3.2.3.2. szakasz is ismerteti, a kínai és oroszországi exportáló gyártók jelentős szabad kapacitásokkal rendelkeznek, amelyek együttesen jelentős mértékben meghaladják ezen országok jelenlegi termelési volumenét és belső keresletét. Az intézkedések hatályvesztése esetén ezeket a szabad kapacitásokat a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az Unióba irányuló kivitelre történő előállítására lehetne felhasználni. Ezáltal a kínai és orosz exportáló gyártóknak lehetőségük lenne arra, hogy az uniós piac méretéhez viszonyítva jelentős mennyiségeket exportáljanak. Ez a szabad kapacitás a felülvizsgálati időszak során meghaladja az összes uniós szabadpiaci felhasználás kétszeresét.

(223)

A 3.1.11.1. és 3.2.3.1. szakaszban leírtak szerint a kínai és az orosz exportáló gyártók a megállapított rendes értéknél jóval alacsonyabb árakon exportáltak fő harmadik országbeli piacaikra. Ezek az árak alacsonyabbak voltak, mint az uniós gyártók által a felülvizsgálati időszakban az uniós piacon alkalmazott átlagos (cél) értékesítési árak. A Kínából és Oroszországból egyéb harmadik országbeli piacokra irányuló kivitel árszintjére figyelemmel tehát megállapítható, hogy az Unióba történő kivitel jóval vonzóbb lehet ezen országok exportőrei számára. Következésképpen észszerűen feltételezhető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az orosz és kínai exportáló gyártók újra jelentős volumenben exportálnák a felülvizsgálat tárgyát képező terméket az Unióba. Ezt a feltételezést az is alátámasztja, hogy Kínában és Oroszországban számottevő szabad kapacitás áll rendelkezésre. Amint azt a (167) preambulumbekezdés megjegyzi, bár jelenleg uniós importtilalom van érvényben az Oroszországból exportált egyes acéltermékekre, beleértve a hidegen síkhengerelt acéltermékeket is (73), valószínű, hogy ez ideiglenes intézkedés lesz, és nem lehetséges előre látni, hogy a jelenlegi intézkedések meghosszabbításának időtartamához képest mennyi ideig lesz hatályban. Ezért ez az importtilalom nem érinti az uniós piac vonzerejére vonatkozó következtetéseket.

(224)

A három orosz exportáló gyártó előadta, hogy a kérelmező kérelmében túlbecsülte azt, hogy az uniós piac mennyire vonzó Oroszország számára. Az orosz vállalatok előadták, hogy ha növelnék a harmadik országokba irányuló kivitelüket, azt inkább Oroszország preferenciális kereskedelmi partnerei, semmint az Unió vonatkozásában tennék. Ugyanakkor – amint arra a kérelmező is felhívta a figyelmet – semmi sem indokolja, hogy az orosz szabad kapacitást az Oroszország preferenciális kereskedelmi partnerei felé irányuló export növelésére használják fel. Az ilyen kivitelek ugyanis már jelenleg is 0 %-os vám hatálya alá tartoznak, tehát a kivitel már jelenleg is vámmentesen folyhatna. Ezzel szemben az Unióba irányuló kivitel jelenleg vámok hatálya alá tartozik, és a harmadik országokba irányuló orosz és kínai kivitel árainak és az uniós dömpingellenes vámnak az összehasonlítása alapján nem lehetne megállapítani a célárnak való alákínálást, ezzel szemben a dömpingellenes kivonása esetén az ilyen alákínálás megállapítható lenne. Ezért nem meggyőző az az érv, miszerint az e kereskedelmi partnerek felé irányuló kivitel növekedni fog, mivel nem volt azonosítható olyan, a belátható jövőben bekövetkező változás, amelynek hatására az Oroszországból ezen országokba irányuló kivitel megnőne. A Bizottság ezért elutasította az orosz exportáló gyártók állítását.

(225)

A nyilvánosságra hozatalt követően a három orosz exportáló gyártó és az orosz kormány előadta, hogy az Oroszországból származó kárt okozó dömping megismétlődése nem valószínű. E felek véleménye szerint „az uniós jog és gyakorlat azt bizonyítja, hogy az uniós szankciók hosszú távú szakpolitikai eszközök”, míg „az uniós dömpingellenes intézkedéseknek nincs előre meghatározott időbeli hatályuk” (74). Az orosz exportáló gyártók véleménye szerint semmi nem utal arra, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókat enyhíteni fogják vagy megszüntetik. Azonban még ha sor is kerülne a szankciók feloldására, az uniós piac „a súlyos kereskedelmi korlátozások bevezetésének magas kockázata miatt” nem vonzó az orosz exportőrök számára.

(226)

Amint az a (165) és a (166) preambulumbekezdésben is szerepel, nem nyújtottak be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy szankciók nélkül miért lenne az orosz exportőrök számára kevésbé vonzó az uniós piac. Továbbá e rendelet (172), (223) és (248) preambulumbekezdése kifejti, hogy a Bizottság miért állapította meg azt, hogy a szankciók nem befolyásolhatják a jelen eljárás következtetéseit. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat.

(227)

Annak megállapítása érdekében, hogy az intézkedések megszüntetése esetén a Kínából és az Oroszországból érkező behozatal hogyan érintené az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság összehasonlítható árelemzést végzett a jövőre nézve, amelyben nem számolt a dömpingellenes intézkedésekkel.

(228)

Az érintett országokban működő exportáló gyártók együttműködésének hiányában és az ezekből az országokból az Unióba érkező behozatal nagyon alacsony mennyiségére tekintettel nem lehetett megbízható behozatali árakat megállapítani a felülvizsgálati időszakra nézve. Ennek következtében ezen az alapon nem lehetett érdemben kiszámítani az áralákínálást. E körülmények között annak érdekében, hogy megbecsülje azt a valószínű értékesítési árat, amelyet a kínai és az orosz gyártók az uniós piacra irányuló kivitel során érvényesítenének, a Bizottság összehasonlította a mintában szereplő uniós gyártók (gyártelepi) átlagárait a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Kínából és az Oroszországból harmadik országokba történő kivitel során érvényesített megfelelő súlyozott átlagárával (75).

(229)

A Bizottság az összehasonlítás eredményét kifejezte a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában. Az így kapott érték Oroszország esetében csaknem 13 %-os árkülönbséget mutatott. A Bizottság ezért megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacon az orosz árak hasonló mértékben kínálnának alá az uniós áraknak.

(230)

Ugyanez az összehasonlítás Kína esetében azt állapította meg, hogy a Kínából harmadik országokba irányuló kivitel árai nem voltak alacsonyabbak az uniós áraknál. További elemzések azonban arra az eredményre jutottak, hogy ezek az árak az uniós irányár alatt maradtak. Az eredeti vizsgálatban szereplővel megegyező (9,9 %-os) nyereségcél (76) alkalmazásával az volt megállapítható, hogy a Kínából a harmadik országokba irányuló kivitel árainak szintjén zajló kivitel 10 %-kal alacsonyabb az uniós irányárnál. Ezért valószínűsíthető, hogy a Kínából érkező behozatal kárt okozna, ha az intézkedések nem maradnának hatályban.

(231)

A Bizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az intézkedések megszűnése minden valószínűség szerint a Kínából és az Oroszországból kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős megnövekedését eredményezné, ami valószínűsíthetően a jelentős kár megismétlődéséhez vezetne.

(232)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása nem volna-e egyértelműen ellentétes az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének vizsgálatán alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(233)

Az uniós gazdasági ágazat 14 tagállamban található (Németország, Szlovák Köztársaság, Olaszország, Szlovénia, Luxemburg, Görögország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Finnország, Svédország, Portugália, Magyarország és Spanyolország). A felülvizsgálat tárgyát képező termékkel kapcsolatban több mint 9 000 alkalmazottat foglalkoztat.

(234)

Noha a hatályos dömpingellenes intézkedések nagymértékben akadályozták az Oroszországból és Kínából az uniós piacra érkező dömpingelt behozatalt, az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt gazdaságilag sérülékeny helyzetben volt, amit a kármutatók kedvezőtlen alakulása is megerősít.

(235)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy igen valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődik az eredetileg az érintett országokból érkező behozatal által okozott kár. Az Oroszországból és Kínából érkező jelentős mennyiségű dömpingelt behozatal tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat már amúgy is igen sérülékeny gazdasági helyzetét, és veszélyeztetné életképességét.

(236)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az Oroszországgal és Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(237)

A Bizottság minden ismert felhasználóval és független importőrrel felvette a kapcsolatot. Egyetlen felhasználó vagy független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be.

(238)

Az eljárás megindításakor egy független importőr, a Duferco S.A és egy felhasználó, az ATS S.A. nyújtott be beadványt. A Duferco S.A. szerint az acélárak jelentősen emelkedtek, ami hiányt okozott az ellátási láncban. Az orosz kormány is arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós felhasználókat és fogyasztókat a hidegen síkhengerelt acéltermékek árának hirtelen emelkedése sújtja. Az ATS S.A. és a három orosz exportáló a 2021 első felében tapasztalható áremelkedésre hivatkozik, amely állításuk szerint kárt okozott a hidegen síkhengerelt acéltermékek felhasználóinak és fogyasztóinak. A felek előadták továbbá, hogy az acéltermékek behozatalára vonatkozó meglévő védintézkedések a kereskedelemvédelem önálló eszközét képezik, amely az árak növekedését, továbbá a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozatlanságát eredményezi (77).

(239)

E tekintetben megjegyzendő, hogy a védintézkedések logikája és célja eltér a dömpingellenes intézkedésekétől. Amint azt a (132) preambulumbekezdésben kifejti, a védintézkedések nem elegendőek ahhoz, hogy megvédjék az uniós piacot a jelentős mennyiségű, dömpingelt áron történő behozatallal szemben. Emellett a Duferco S.A. által állításának alátámasztására benyújtott adatok 2021 áprilisáig és júliusáig nyúlnak vissza, és lefedik a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt tendenciákat. Amint azt 4.4.2. szakaszban ismertetett elemzés kimutatta, az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználása ugyanebben az időszakban csak 68 %-os szinten állt, míg értékesítési árai viszonylag alacsony szinten voltak. Ez azt mutatta, hogy bőven volt lehetőség a versenyképes árakon történő termelés növelésére.

(240)

Sem az ATS S.A., sem az orosz exportáló gyártók nem nyújtottak be bizonyítékot a beadványaikban tett kijelentéseik alátámasztására. Amint azt a 4.4.3. szakaszban ismertetett elemzés mutatja, a 2021 első felét magában foglaló felülvizsgálati időszakra vonatkozó adatok nem támasztották alá az ATS S.A. állításait. Az uniós gazdasági ágazat árai valójában nem voltak abnormálisan magasak, hanem egyes harmadik országok (köztük Kína) exportárai és az uniós gazdasági ágazat célára alatt voltak.

(241)

mivel sem a (238) preambulumbekezdésben említett érdekelt felek, sem pedig más felhasználók vagy független importőrök nem nyújtottak be kitöltött kérdőívet vagy a fent említett beadványokon kívüli egyéb információkat, a Bizottságnak nem állt rendelkezésére elegendő információ annak megállapításához, hogy az intézkedések fenntartása hátrányosan érintené a felhasználók vagy importőrök érdekeit.

(242)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a felülvizsgálat tárgyát képező termék érintett Oroszországból és Kínából érkező behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(243)

Három orosz exportáló gyártó és egy felhasználó (ATS S.A.) előadta, hogy a jelenlegi intézkedéseket fel kell függeszteni. Emellett egy egyesült királyságbeli független importőr (Stemcor London Limited) már a hatályvesztési felülvizsgálat megindítása előtt is hasonló állítást fogalmazott meg.

(244)

A különböző felek által megfogalmazott érvek arra hivatkoztak, hogy 2020 vége óta az Unióban a közelmúltban állítólagosan nagymértékű áremelkedésre következett be, az érintett országokból érkező hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatala visszaesett, a kereslet és a kínálat közötti pedig állítólagosan egyensúlyhiány volt tapasztalható. Az ezen érvek alátámasztására benyújtott bizonyítékok és adatok – bár korlátozottak voltak – szinte teljes egészében a felülvizsgálati időszak által lefedett időszakra vonatkoztak. Érvelésük alátámasztására egyik fél sem nyújtott be a felülvizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozó adatokat vagy jövőbeli előrejelzési adatokat, csupán a 2021 harmadik negyedévében érvényesített uniós értékesítési árakról és a 2021 végén tapasztalható mérsékelt csökkenő tendenciáról tettek említést. A három orosz exportáló gyártó előadta, hogy „a 2022–2023-as időszakra vonatkozó jövőbeli piaci fejleményekre vonatkozó analitikus előrejelzés bizonytalan lenne, és számos alternatív, sőt akár ellentmondásos forgatókönyv lehetőségét vetné fel. Még a legösszetettebb gazdasági mutatók sem képesek jövőbeli fejleményekre rávilágítani”. Ebben a szakaszban tehát nehéz bármilyen következtetést levonni a piaci feltételek átmeneti változására vonatkozóan.

(245)

A Bizottság ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a dömpingellenes intézkedések az Unió érdekében felfüggeszthetők, amennyiben a piaci viszonyok átmenetileg olyan mértékben megváltoznak, hogy a felfüggesztés eredményeként további kár nem valószínűsíthető.

(246)

Ami a második elemet illeti, és amint az a kárról, a kár megismétlődéséről és az uniós érdekről szóló fenti szakaszokban (a (174) és további preambulumbekezdésekben) is szerepel, a Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak alatt még mindig sérülékeny helyzetben volt, és mindenesetre nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az eredetileg Kínából és Oroszországból származó, kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal által okozott jelentős kár megismétlődne. Emellett a Bizottság nem talált olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő indokot, amely az intézkedések fenntartása ellen szólna. Ezért az e vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság ebben a szakaszban nem tudott arra a megállapításra jutni, hogy a felfüggesztés következtében a kár valószínűleg nem ismétlődne meg és hogy az intézkedéseknek az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése szerinti felfüggesztése az Unió érdekét szolgálná. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást. A Bizottság fenntartotta magának a jogot, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban kellő időben tovább vizsgálja az intézkedések felfüggesztésének szükségességét.

(247)

Emellett az NLMK csoport, a Severstal csoport és az MMK csoport előadta, hogy mivel a szankciók hatására teljes mértékben leállt az orosz hidegen síkhengerelt acéltermékek Unióba irányuló szállítása, nincs jogalap arra, hogy az intézkedéseket – akár a folyamatban lévő hatályvesztési felülvizsgálat eredményeként, akár az intézkedések jogszabályban előírt alkalmazási időszakában – fenntartsák. Az exportáló gyártók azzal érveltek, hogy a kereskedelmi forgalomban az említett szankciók következtében beállt alapvető irányváltás tartós jellegű. Érvelésük szerint az intézkedések nem szolgálnák céljukat, vagyis az uniós gazdasági ágazatnak és a piacnak a külföldi exportőrök tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szembeni védelmét, és ezért az alaprendelet 11. cikkének (1) bekezdése értelmében nem szükségesek.

(248)

A Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat megindítása után az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni katonai agressziója miatt az Unió több, egymást követő szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, amelyek a felülvizsgálati időszakot követően az acéltermékeket és/vagy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket gyártó és exportáló acélipari vállalatokat is érintették. Azonban az exportáló gyártók állításával ellentétben a jelenlegi helyzet nem tekinthető tartósnak. Amint azt a (167) és (172) preambulumbekezdés is említi, a Bizottság megállapította, hogy ezek a szankciók nem befolyásolhatják e vizsgálat következtetéseit. A Bizottság különösen azt állapította meg, hogy az alaprendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében a jelenlegi szankciók ellenére továbbra is szükség van intézkedésekre.

(249)

A dömping megismétlődésével, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján az Oroszországból és Kínából származó hidegen síkhengerelt acéltermékekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(250)

Az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(251)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(252)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(253)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(254)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (78). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(255)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (79) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(256)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (80) a Bizottság hároméves időtartamra védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek vonatkozásában. Az (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelettel a Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést. A felülvizsgálat tárgyát képező termék a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák egyike. Emiatt abban az esetben, ha a védintézkedés keretében megállapított vámkontingenseket túllépik, ugyanazon behozatalokra a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot és a dömpingellenes vámot egyaránt meg kell fizetni. Mivel a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések ilyen együttes alkalmazása a kívántnál nagyobb hatást gyakorolhat a kereskedelemre, a Bizottság úgy határozott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre kivetett védővám alkalmazásának időtartamára nézve megakadályozza a dömpingellenes vám és a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám együttes alkalmazását.

(257)

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele nagyobb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, kizárólag az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot kell beszedni. A védintézkedések és a dömpingellenes vámok egyidejű alkalmazásának időszakában az e rendelet alapján kivetett vámok beszedését fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele kisebb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az e rendelet szerinti dömpingellenes vámok nagyobbika közötti különbözetet kell beszedni. A dömpingellenes vám nem beszedett részét fel kell függeszteni.

(258)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,