32022R2056

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - 2022/2056 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32022R2056

Help

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2056 rendelete (2022. október 19.) a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

PE/36/2022/REV/1

HL L 276., 2022.10.26, p. 1–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2056/oj

HTML

PDF

Official Journal

2022.10.26.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 276/1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2056 RENDELETE

(2022. október 19.)

a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések megállapításáról, valamint az 520/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika egyik célja az, hogy az élő vízi erőforrások kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítsa.

(2)

Az Unió a 98/392/EK tanácsi határozattal (4) jóváhagyta az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményét, valamint a 98/414/EK tanácsi határozattal (5) megerősítette az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodást, amelyek a tengerek biológiai erőforrásainak védelmére és a velük folytatott gazdálkodásra vonatkozó alapelveket és szabályokat tartalmazzák. Szélesebb körű nemzetközi kötelezettségei keretében az Unió részt vesz a halállományok védelme érdekében a nemzetközi vizeken tett erőfeszítésekben, valamint törekszik a globális óceánpolitikai irányítás megerősítésére és a fenntartható halászati gazdálkodás előmozdítására.

(3)

A 2005/75/EK tanácsi határozattal (6) az Európai Közösség jóváhagyta csatlakozását a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez (a továbbiakban: az egyezmény), amely létrehozta a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottságot (a továbbiakban: WCPFC).

(4)

A WCPFC hatásköre kiterjed a felelősségi körébe tartozó halászati erőforrások védelme érdekében hozott kötelező erejű határozatok (a továbbiakban: állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések) elfogadására. Az említett határozatok címzettjei elsősorban az egyezmény szerződő felei, de az üzemeltetőkre (például hajóparancsnokokra) vonatkozó kötelezettségeket is tartalmaznak.

(5)	Az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések a hatálybalépésüket követően kötelező erővel bírnak az egyezmény valamennyi szerződő fele, köztük az Unió számára is.

(6)

Míg az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések legfontosabb vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására évente kerül sor a halászati lehetőségekről szóló rendelet keretében, a többi rendelkezést legutóbb az 520/2007/EK tanácsi rendelet (7) V. címe hajtotta végre. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a WCPFC által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések teljeskörűen és időben kerüljenek átültetésre az uniós jogba, és így egységes és hatékony módon kerüljenek végrehajtásra az Unióban, az uniós halászhajók üzemeltetői számára pedig egyértelműséget és kiszámíthatóságot biztosítsanak.

(7)

Az 1380/2013/EU rendelet értelmében az Unió nemzetközi halászati szervezetekben folytatott tevékenységének a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulnia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati erőforrásokkal folytatott gazdálkodás a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban történjen, biztosítva különösen azt, hogy a tengerek élő biológiai erőforrásainak kiaknázása környezeti szempontból hosszú távon fenntartható legyen, valamint a halállományokat helyreállítsa és a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint felett tartsa, biztosítva egy gazdaságilag életképes és versenyképes halászati és halfeldolgozó ipar, valamint a szárazföldi halászattal kapcsolatos tevékenységek feltételeit, hozzájárulva továbbá a fenntartható élelmiszer-ellátáshoz.

(8)

Az (EU) 2019/473 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) a Bizottság kérésére segítséget nyújt az Uniónak és a tagállamoknak az olyan harmadik országokkal és regionális nemzetközi halászati szervezetekkel fenntartott kapcsolataikban, amelyeknek az Unió tagja. Az említett rendelettel összhangban, amennyiben az uniós kötelezettségek végrehajtásához szükséges, az EFCA-nak a Bizottság kérésére nemzetközi ellenőrzési és vizsgálati programok alapján koordinálnia kell a tagállamok ellenőrzési és vizsgálati tevékenységeit, amelyek a WCPFC állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései keretében végrehajtott programokat is magukban foglalhatnak. Az EFCA az érintett tagállamokkal együttműködve e célból közös alkalmazási tervek kidolgozása révén közös operatív vizsgálati és felügyeleti programokat dolgozhat ki. Ezért helyénvaló ebben a rendeletben olyan rendelkezések elfogadása, amelyek az EFCA-t is olyan, a Bizottság által kijelölt szervként említik, amely – ha a Bizottság erre kijelöli – a tagállamoktól megkapja, majd a WCPFC titkárságának továbbítja az ellenőrzéssel és vizsgálattal kapcsolatos információkat, például a tengeri ellenőrzési jelentéseket és a WCPFC regionális megfigyelő programjának keretében a releváns értesítéseket.

(9)

Tekintettel arra, hogy az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket a jövőben valószínűleg tovább módosítják a WCPFC éves ülésein, ezen állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek az uniós jogba való gyors átültetése, az egyenlő versenyfeltételek megerősítése és az állományokkal való hosszú távú fenntartható gazdálkodás további támogatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a hajókra vonatkozó információk benyújtása, a hajómegfigyelési rendszerre (VMS) vonatkozó követelmények, a megfigyelői lefedettség aránya a regionális megfigyelői program keretében, a megfigyelők jogai és kötelezettségei, a hajóüzemeltetők, a hajóparancsnokok és a hajószemélyzet jogai és kötelezettségei, a jelentéstételi határidők, valamint a madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedéseket, a hajókra vonatkozó jelölési és egyéb műszaki előírásokat, a WCPFC hajómegfigyelési rendszerében alkalmazott automatikus helymeghatározó készülékekkel kapcsolatos minimumelőírásokat, a WCPFC átrakási nyilatkozatot, valamint a cápazsinórok ábrázolását tartalmazó I–VI. melléklet. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (9) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(10)	Az e rendeletben előírt, felhatalmazáson alapuló jogkörök nem érinthetik az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések jövőbeli módosításainak rendes jogalkotási eljárás keretében az uniós jogba történő átültetését.

(11)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2021. június 14-én hivatalos észrevételeket tett. Az e rendelet keretében kezelt személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban kell kezelni. Az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében a személyes adatokat 10 évig kell tárolni. Abban az esetben, ha a szóban forgó személyes adatokra jogsértés, vizsgálat, bírósági vagy közigazgatási eljárás nyomon követéséhez van szükség, ezen adatok 10 évet meghaladóan, de legfeljebb 20 évig tárolhatók.

(12)	Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének 4. pontját és 28. cikkét el kell hagyni, mivel az összes WCPFC-intézkedést e rendelet hajtja végre,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezmény – amelyhez az Unió a 2005/75/EK határozat alapján csatlakozott – hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket állapít meg az említett egyezmény hatálya alá tartozó halfajok tekintetében.

2. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatot folytató uniós halászhajókra kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„az egyezmény”: a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezmény a mindenkori módosításokkal együtt;

2.	„az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az egyezmény 3. cikkének (1) bekezdése szerinti terület, amelyen az egyezményt alkalmazni kell;

3.	„WCPFC”: az egyezmény keretében létrehozott Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság;

4.	„uniós halászhajó”: valamely tagállam lobogója alatt közlekedő, halászatra használt vagy halászatra szánt hajó, beleértve a segédhajókat, szállítóhajókat és az ilyen halászatban közvetlenül részt vevő bármely más hajót;

„halászat”:

a)	halak felkutatása, meg- vagy kifogása, illetve lehalászása;

b)	halak megkísérelt felkutatása, meg- vagy kifogása, illetve lehalászása;

c)	bármely olyan tevékenység végzése, amelynek észszerűen elvárható eredménye a halak bármely célból történő felkutatása, meg- vagy kifogása, illetve lehalászása;

d)	halcsoportosulást előidéző eszközök vagy más, ehhez kapcsolódó elektronikus berendezések, például rádiójeladók elhelyezése, felkutatása vagy begyűjtése;

e)	minden olyan, tengeren végzett tevékenység, amely közvetlenül támogatja vagy előkészíti az a)–d) pontban leírt tevékenységeket, beleértve az átrakást is; vagy

f)	bármely hajónak, járműnek, légi járműnek vagy légpárnás járműnek az a)–d) pontban leírt tevékenységre történő felhasználása, kivéve a személyzet egészségét és biztonságát vagy a hajó biztonságát érintő vészhelyzetek esetén;

6.	„állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések”: a WCPFC által elfogadott alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések;

7.	„halászati lehetőségek”: az egyezmény hatálya alá tartozó terület tekintetében egy hatályos uniós jogi aktus által egy tagállam részére kiosztott halászati kvóta vagy halászati erőkifejtés, vagy az abban előírt tilalmi időszakok;

„emberi fogyasztásra alkalmatlan”:

többek között olyan halak:

i.	amelyek erszényes kerítőhálóban fennakadtak vagy összezúzódtak;

ii.	amelyeket megcsonkított egy cápa vagy bálna; vagy

iii.	amelyek a hálóban elpusztultak és megromlottak, mert az eszköz meghibásodása miatt nem volt lehetőség a háló és a kifogott mennyiség szabályszerű begyűjtésére, és meghiúsultak a halak élve történő visszaengedésére irányuló erőfeszítések; továbbá

nem tartoznak ide azok a halak, amelyek:

i)	méret, értékesíthetőség vagy fajösszetétel szempontjából nemkívánatosnak minősülnek; vagy

ii.	a halászhajó személyzetének cselekedete vagy mulasztása következményeként romlanak meg vagy szennyeződnek be.

„halcsoportosulást előidéző eszköz” vagy „FAD”: bármilyen méretű tárgy vagy tárgyak csoportja, akár telepített, akár nem, akár élő, akár élettelen, beleértve többek között – de nem kizárólag – a bójákat, az úszókat, a hálókat, a szöveteket, a műanyagokat, a bambuszt, a rönköket és a cetcápákat, amelyek a víz felszínén vagy annak közelében lebegnek, és amelyek a halak csoportosulását eredményezhetik;

10.	„sekélyvízi kihelyezés”: olyan halászat, melynek során a horgok többségét 100 méternél kisebb mélységben helyezik el;

11.	„nyilvántartás”: a WCPFC halászhajó-nyilvántartása;

12.	„WIN”: a WCPFC azonosító szám;

13.	„VMS”: hajómegfigyelési rendszer;

14.

„regionális megfigyelői program”: a WCPFC által létrehozott regionális megfigyelői program, amelynek célja az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos ellenőrzött fogási adatok, egyéb tudományos adatok és további információk gyűjtése, valamint az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtásának nyomon követése;

15.	„műszerezett bója”: az azonosítást lehetővé tévő, egyértelműen feltüntetett hivatkozási számmal rendelkező bója, amely a helyzetét figyelemmel kísérő műholdas nyomkövető rendszerrel van felszerelve;

16.	„adatgyűjtő bója”: olyan sodródó vagy lehorgonyzott, vízen úszó eszköz, amelyet kormányzati vagy elismert tudományos szervezetek vagy jogalanyok környezeti adatok elektronikus gyűjtése és mérése, nem pedig halászati tevékenységek céljából használnak;

17.	„WCPFC átrakási nyilatkozat”: a IV. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó dokumentum;

18.	„keleti nyílt tengeri övezet”: nyugaton a Cook-szigetek, keleten Francia Polinézia, északon pedig Kiribati kizárólagos gazdasági övezete által határolt nyílt tengeri terület, amelynek földrajzi koordinátái az V. mellékletben meghatározott térképen szerepelnek;

19.	„ördögrájafélék”: a Mobulidae családba tartozó fajok, beleértve a Manta és a Mobula nembe tartozó rájákat;

20.	„automatikus helymeghatározó készülék” vagy „ALC”: közel valós idejű műholdas helymeghatározó adóberendezés;

21.	„visszadobott halak”: megfogott halak, amelyeket visszadobnak a tengerbe;

22.	„engedéllyel rendelkező ellenőr”: az egyezmény valamely szerződő felének ellenőre, akinek a személyazonosságát közölték a WCPFC-vel;

23.	„engedéllyel rendelkező uniós ellenőr”: olyan uniós ellenőr, akinek a személyazonosságát az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (12) 79. cikkének (7) bekezdése alapján elfogadott bármely jogi aktusnak megfelelően közölték a WCPFC-vel.

4. cikk

Engedélyek

(1) A tagállamok a halászati engedélyek számát és a halászat mértékét a halászati lehetőségeknek megfelelően kezelik.

(2) Minden engedélyben meg kell határozni a következőket azon uniós halászhajó vonatkozásában, amely részére az engedélyt kiállítják:

a)	azok a konkrét területek, fajok és időszakok, amelyekre az engedély érvényes;

b)	az uniós halászhajó számára engedélyezett tevékenységek;

c)	az uniós halászhajó által valamely más állam joghatósága alá tartozó területeken folytatott halászat, fedélzeten tartás, átrakás vagy kirakodás tilalma, kivéve, ha arra az említett másik állam által megkövetelt jogosítvány, engedély vagy felhatalmazás alapján kerül sor;

az a követelmény, miszerint az uniós halászhajónak a fedélzeten kell tartania az e bekezdés alapján kiállított engedélyt vagy annak hiteles másolatát, továbbá a parti állam által kibocsátott bármely jogosítványt, engedélyt vagy felhatalmazást, vagy ezek hitelesített másolatát, valamint a hajó lajstromba vételét igazoló érvényes bizonyítványt.

II. FEJEZET

Állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések

5. cikk

A fogások fedélzeten tartása trópusi tonhalak erszényes kerítőhálóval folytatott halászata során

(1) A kizárólagos gazdasági övezetekben és az egyezmény hatálya alá tartozó, az ész. sz. 20° és a d. sz. 20° által határolt nyílt tengeren halászó uniós erszényes kerítőhálós hajók a nagyszemű tonhal, a bonitó és a sárgaúszójú tonhal összes kifogott mennyiségét a fedélzeten tartják, kivéve az alábbi helyzeteket:

ha a halászati út utolsó hálókivetése idején nem áll rendelkezésre elegendő tárolóhely az adott hálókivetés során kifogott összes hal elhelyezésére; ebben az esetben az említett utolsó hálókivetés során kifogott többlethalmennyiséget át lehet helyezni egy másik erszényes kerítőhálós hajóra, és ott a fedélzeten lehet tartani, feltéve, hogy ezt az alkalmazandó jog nem tiltja;

b)	ha a halak emberi fogyasztásra alkalmatlanok; valamint

c)	ha súlyosan meghibásodnak a berendezések.

(2) Amennyiben az uniós halászhajó parancsnoka megállapítja, hogy a halak nem vehetők fel a fedélzetre mérettel, értékesíthetőséggel vagy fajösszetétellel kapcsolatos okok miatt, a halakat vissza kell engedni még mielőtt a hálót teljesen összehúzzák, és legfeljebb félig kiemelik.

(3) Amennyiben egy uniós halászhajó parancsnoka megállapítja, hogy valamely hal nem vehető fel a fedélzetre, mert a halászati út utolsó hálókivetése során fogták ki, amikor már nincs elegendő tárolóhely az adott hálókivetés során kifogott teljes halmennyiség elhelyezésére, a hal visszadobható, feltéve, hogy:

a)	a parancsnok és a hajószemélyzet megkísérli a lehető leghamarabb élve visszaengedni a halat; továbbá

b)	a visszadobás után nem kerül sor további halászatra a halászhajó fedélzetén lévő halak kirakodásáig vagy átrakásáig.

(4) Az uniós halászhajókról csak azt követően dobhatók vissza a halak, hogy egy, a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő megbecsülte a visszadobandó halak fajösszetételét.

(5) Az uniós halászhajó parancsnoka a visszadobást követő 48 órán belül jelentést nyújt be a WCPFC titkárságának – másolatban pedig a lobogó szerinti tagállamnak és a Bizottságnak –, amely a következő információkat tartalmazza:

a)	az uniós halászhajó neve, lobogója és WIN-je, a hajóparancsnok neve és állampolgársága;

b)	az engedély száma;

c)	a fedélzeten tartózkodó megfigyelő neve;

d)	a visszadobás dátuma, időpontja és helye (földrajzi szélesség/hosszúság);

e)	a hálókivetés dátuma, időpontja, helye (földrajzi szélesség/hosszúság) és típusa (sodródó FAD, lehorgonyzott FAD, szabadon úszó halraj halászata stb.);

f)	a halak visszadobásának oka, beleértve a kiemeléskori állapotra vonatkozó nyilatkozatot, amennyiben a halak visszadobására azért került sor, mert emberi fogyasztásra alkalmatlanok voltak;

g)	a visszadobott halak becsült tömege és fajösszetétele;

h)	az adott hálókivetésből megtartott halak becsült tömege és fajösszetétele;

i)	amennyiben a halakat a (3) bekezdésnek megfelelően visszadobták, nyilatkozat arról, hogy a fedélzeten lévő kifogott mennyiség kirakodásáig nem folytatnak további halászatot; továbbá

j)	az uniós halászhajó parancsnoka által lényegesnek ítélt bármely egyéb információ.

(6) Az uniós halászhajó parancsnoka a WCPFC titkárságának való megküldéssel egyidejűleg a regionális megfigyelői program keretében a fedélzeten tartózkodó megfigyelő rendelkezésére bocsátja az (5) bekezdésben említett információkat.

6. cikk

Megfigyelés és ellenőrzés trópusi tonhalak erszényes kerítőhálóval folytatott halászata során

(1) A 26. cikktől eltérően a hajó helyzetére vonatkozó, VMS-en keresztüli adatközlés gyakoriságát 30 percenkéntire kell növelni a FAD-okra vonatkozó tilalmi időszakok során, a halászati lehetőségekről szóló rendeletben meghatározottak szerint.

(2) A FAD-okra vonatkozó tilalmi időszakok során az uniós erszényes kerítőhálós hajók nem végezhetnek manuális adatszolgáltatást.

(3) Amennyiben az uniós halászhajók VMS-pozícióinak automatikus vétele megszakad a WCPFC titkárságánál, a hajó mindaddig nem irányítható vissza a kikötőbe, amíg a WCPFC titkársága minden észszerű lépést meg nem tett a VMS-pozíciók rendes automatikus vételének visszaállítása érdekében.

(4) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók a regionális megfigyelői program keretében megfigyelőt visznek a fedélzetükön, ha a hajó az ész. sz. 20° és a d. sz. 20° által határolt területen halászik:

a)	a nyílt tengeren;

b)	a nyílt tengeren és egy vagy több parti állam joghatósága alá tartozó vizeken; vagy

c)	két vagy több parti állam joghatósága alá tartozó vizeken.

7 cikk

FAD-ok és műszerezett bóják a trópusi tonhalak erszényes kerítőhálóval folytatott halászatában

(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen telepítendő vagy oda sodródó FAD-ok kialakításának és felépítésének meg kell felelnie a következő előírásoknak:

a)	ha a FAD lebegő vagy úszó részét (lapos vagy hengeres szerkezet) hálóval fedik le, annak 7 cm alatti kifeszített szembőséggel kell rendelkeznie, és a teljes úszó részt gondosan be kell vonni a hálóval úgy, hogy a háló ne lógjon a FAD alá, amikor azt kihelyezik;

háló használata esetén annak 7 cm alatti kifeszített szembőséggel kell rendelkeznie, vagy pedig szorosan kötegbe vagy tekercsbe kell kötni úgy, hogy a végén elegendő súly legyen, amely a hálót egyenesen kifeszítve lent tartja a vízben. Ehelyett használható egyetlen, 7 cm alatti kifeszített szembőséggel rendelkező lesúlyozott hálópanel vagy tömör lap (például vászon vagy nejlon) is.

(2) A halászati lehetőségek kiosztásáról szóló uniós jogi aktusokban megállapított, FAD-okra vonatkozó tilalmi időszakok alatt a hálókivetést végző uniós erszényes kerítőhálós hajóknak – beleértve bármely halászeszközüket vagy kísérőhajóikat is – tilos a FAD egy tengeri mérföldes körzetén belül tartózkodniuk.

(3) Az uniós halászhajók nem használhatók halcsoportosulások előidézésére vagy az összecsoportosult halak mozgatására, beleértve víz alatti fények és csalik használatát is.

(4) Az uniós halászhajók a FAD-okra vonatkozó tilalmi időszak során nem emelhetik ki a FAD-okat vagy a kapcsolódó elektronikus berendezéseket, kivéve, ha:

a)	a FAD-okat vagy a kapcsolódó elektronikus berendezéseket a kiemelést követően a hajó fedélzetén tartják a kirakodásig vagy a FAD-okra vonatkozó tilalmi időszak végéig; továbbá

b)	az uniós halászhajó a FAD kiemelését követő 7 napig vagy a FAD kiemelésének a helye körüli 50 tengeri mérföldes körzeten belül nem végez hálókivetést.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az uniós halászhajók nem működhetnek együtt az összecsoportosult halak kifogása érdekében.

(6) Az uniós halászhajók a tilalmi időszak alatt nem végezhetnek hálókivetést az azon pont körüli egy tengeri mérföldes körzeten belül, ahol egy másik hajó a hálókivetést megelőző 24 órán belül kiemelt egy FAD-ot, amennyiben az uniós halászhajó parancsnoka tudomással rendelkezik az említett FAD kiemelésének helyéről és időpontjáról.

(7) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt hajózó, valamely parti állam vizein tevékenységet folytató hajóik megfeleljenek az adott parti állam FAD-ok kezelésére – és többek között a nyomon követésükre – vonatkozó jogszabályainak.

8. cikk

Műszerezett bóják

Műszerezett bója kizárólag az erszényes kerítőhálós halászhajó fedélzetén aktiválható.

9. cikk

Adatgyűjtő bóják

(1) Tilos az adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetén belül halászni, illetve tilos az adatgyűjtő bójákkal való interakció. Ez a tilalom magában foglalja az adatgyűjtő bója halászeszközzel való bekerítését, a hajónak vagy bármely halászeszköznek, és a hajó bármely részének vagy szakaszának az adatgyűjtő bójához vagy annak kikötőköteléhez való kikötését vagy rögzítését, és az adatgyűjtő bója horgonykötelének elvágását.

(2) Ha egy uniós halászhajó beleakad egy adatgyűjtő bójába, a beakadt halászeszközt úgy kell eltávolítani, hogy az adatgyűjtő bójában a lehető legkevesebb kár keletkezzen.

(3) Az uniós halászhajó parancsnoka valamennyi beakadásról jelentést tesz a lobogó szerinti tagállamnak, és a jelentésben megadja a beakadás idejét, helyét és jellegét, valamint az adatgyűjtő bóján található bármely azonosító adatot. A jelentést az említett, lobogó szerinti tagállam haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottságnak bejelentett és általa engedélyezett tudományos kutatási programok keretében az adatgyűjtő bóják egy tengeri mérföldes körzetén belül is tevékenykedhetnek uniós halászhajók, amennyiben azok nem kerülnek interakcióba az említett adatgyűjtő bójákkal az (1) bekezdésben említett módon.

10. cikk

Keleti nyílt tengeri övezet, különleges irányítás alatt álló terület

(1) A keleti nyílt tengeri övezetben tevékenységet folytató uniós halászhajók parancsnokai minden halászhajó észlelését bejelentik a lobogójuk szerinti tagállamnak, a Bizottságnak vagy egy általa kijelölt szervnek, valamint a WCPFC titkárságának. A bejelentendő információknak ki kell terjedniük az alábbiakra: dátum és időpont (UTC), helyzet (valós szélességi és hosszúsági fokok), haladási irány, jelölések, sebesség (csomó) és a hajó típusa. A halászhajók gondoskodnak arról, hogy az információkat az észlelést követő hat órán belül elküldjék.

(2) A szomszédos parti államok vagy területek számára folyamatos, közel valós idejű VMS-adatokat kell szolgáltatni.

11. cikk

Átrakás

(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó, nagy távolságra vándorló fajokat érintő, az egyezmény hatálya alá tartozó területen végzett valamennyi átrakást kikötőben kell elvégezni és azokat az 1224/2009/EK rendelet 60. cikkének megfelelően mérlegelni kell.

(2) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő hajók által végzett átrakásokról, kivéve, ha a hajót az egyezmény hatálya alá tartozó területen lévő parti állam belföldi flottájának szerves részeként hajóbérlet, lízing vagy más hasonló mechanizmus keretében üzemeltetik.

(3) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott, az egyezmény hatálya alá tartozó, nagy távolságra vándorló halállományokból származó halászati termékeket a kikötőben vagy az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül történő átrakás során kirakodó uniós halászhajó parancsnoka az egyezmény hatálya alá tartozó területen ejtett fogások minden egyes átrakására vonatkozóan kitölti a WCPFC átrakási nyilatkozatot. A WCPFC átrakási nyilatkozatot továbbítani kell az uniós halászhajó lobogó szerinti tagállamának illetékes hatóságához.

(4) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott, az egyezmény hatálya alá tartozó, nagy távolságra vándorló halállományokból származó halászati termékeket a kikötőben vagy az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül történő átrakás során átvevő uniós halászhajó parancsnoka az egyezmény hatálya alá tartozó területen ejtett fogások minden egyes átrakására vonatkozóan kitölti a WCPFC átrakási nyilatkozatot. A WCPFC átrakási nyilatkozatot továbbítani kell az uniós halászhajó lobogó szerinti tagállamának illetékes hatóságához.

(5) A lobogó szerinti tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkével összhangban ellenőrzik az említett az adatokat, és lehetőség szerint helyesbítik az átrakási műveletekben részt vevő uniós halászhajóktól kapott információkat az összes rendelkezésre álló információ – úgymint fogási és erőkifejtési adatok, helymeghatározási adatok, megfigyelői jelentések és kikötői megfigyelési adatok – felhasználásával.

12. cikk

Átrakás nem szerződő felek hajóira és hajóiról

(1) Az uniós halászhajók nem végezhetnek átrakási műveleteket nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajóra vagy hajóról, kivéve, ha az adott hajó rendelkezik a WCPFC határozatával megadott engedéllyel, úgymint:

a)	nem szerződő fél szállítóhajója, amely szerepel a nyilvántartásban; vagy

b)	nem szerződő fél halászhajója, amely a WCPFC határozatával összhangban engedéllyel rendelkezik valamely szerződő fél kizárólagos gazdasági övezetében folytatott halászatra.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett helyzetben az uniós szállítóhajó parancsnoka vagy a bérbeadó tagállam megküldi a WCPFC átrakási nyilatkozatot a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának, és a 11. cikk (5) bekezdése alkalmazandó.

III. FEJEZET

A tengeri fajok védelme

13. cikk

Ördögrájafélék

(1) Tilos az ördögrájafélékre (genus Mobula) irányuló halászat vagy szándékos hálókivetés.

(2) Tilos továbbá ördögrájaféléket – akár egészben, akár daraboltan – a fedélzeten tartani, átrakni, kirakodni vagy értékesítésre felkínálni.

(3) Az uniós halászhajók gondoskodnak az ördögrájafélék azonnali visszaengedéséről, lehetőség szerint élve és sértetlenül, és ezt olyan módon teszik, hogy a kifogott egyedek a lehető legkisebb mértékben sérüljenek, szem előtt tartva eközben a hajószemélyzet biztonságát.

(4) A (3) bekezdéstől eltérve, az erszényes kerítőhálós hajó műveletének részeként véletlenül kifogott és kirakodott ördögrájafélék esetében a hajó a kirakodási vagy átrakási ponton egészben átadja az ördögrájaféléket a felelős hatóságoknak, vagy lehetőség szerint visszadobja őket. Az ilyen módon átadott ördögráják nem adhatók el és cserekereskedelemben sem értékesíthetők, de belföldi emberi fogyasztásra eladományozhatók.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett fogásokat az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban A rögzítendő információk között fel kell tüntetni a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő).

14. cikk

A cápák védelmét szolgáló általános intézkedés

A tonhalra és vitorláskardoshal-félékre halászó uniós horogsoros hajók nem használhatnak közvetlenül a horogsor úszóiról vagy úszózsinórjairól lefutó előkezsinórokat, más néven cápazsinórokat, a VI. mellékletben ábrázoltak szerint.

15. cikk

Fehérfoltú cápák

(1) Tilos fehérfoltú cápák (Carcharhinus longimanus) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a halászhajó fedélzetén tartani, átrakni vagy tárolni, továbbá kirakodni vagy értékesítésre kínálni.

(2) Minden kifogott fehérfoltú cápát a vágóeszközzel történő kiszabadítása előtt a fajmeghatározás elősegítése érdekében a hajó mellé kell vontatni, majd azt követően minél előbb vissza kell engedni olyan módon, hogy a lehető legkisebb mértékben sérüljön.

(3) A regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelők számára lehetővé kell tenni, hogy biológiai mintákat gyűjtsenek a háló behúzásakor már nem élő fehérfoltú cápákból, feltéve, hogy a mintavétel a WCPFC tudományos bizottsága által jóváhagyott kutatási projekt részét képezi.

(4) A fehérfoltú cápák járulékos fogásait az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban A rögzítendő információk között fel kell tüntetni a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő).

16. cikk

Cetcápák

(1) Tilos erszényes kerítőhálóval bekeríteni olyan tonhalrajt, amely cetcápát (Rhincodon typus) kísér, ha a cetcápát a hálókivetés megkezdése előtt észlelik.

(2) Abban az esetben, ha a cetcápát nem szándékosan bekerítik az erszényes kerítőhálóval, az uniós halászhajó köteles:

a)	gondoskodni arról, hogy minden észszerű lépés megtörténjen a cetcápa biztonságos visszaengedése érdekében; továbbá

bejelenteni az incidenst a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának, közölve az egyedek számára vonatkozó információt, annak részleteit, hogy miként és miért került sor a bekerítésre, hol történt a bekerítés, milyen lépéseket tettek a biztonságos visszaengedés érdekében, valamint a cetcápa visszaengedéskori állapotának értékelését (beleértve azt is, ha az állat még élt, amikor visszaengedték, de később elpusztult).

(3) A cetcápák járulékos fogásait az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban. A rögzítendő információk között fel kell tüntetni a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő).

17. cikk

Selyemcápák

(1) Tilos a selyemcápák (Carcharhinus falciformis) egyedeit – akár egészben, akár daraboltan – a halászhajó fedélzetén tartani, átrakni vagy tárolni, valamint kirakodni.

(2) A kifogott selyemcápákat a vágóeszközzel történő kiszabadításuk előtt a fajmeghatározás elősegítése érdekében a hajó mellé kell vontatni, majd azt követően minél előbb vissza kell engedni olyan módon, hogy a lehető legkisebb mértékben sérüljenek.

(3) A selyemcápák járulékos fogásait az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban. A rögzítendő információk között fel kell tüntetni a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő).

(4) A tagállamok a megfigyelői programok keretében gyűjtött adatok és más eszközök – például halászati naplók vagy elektronikus megfigyelés – segítségével megbecsülik a kifogott selyemcápákkal kapcsolatos visszaengedések számát, beleértve a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő), és ezt az információt a 38. cikk (3) bekezdésének d) pontjával összhangban jelentik a Bizottságnak.

(5) A regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelők számára lehetővé kell tenni, hogy biológiai mintákat gyűjtsenek azokból a kifogott selyemcápákból, amelyek a háló behúzásakor már nem élnek, feltéve, hogy a mintavétel a WCPFC tudományos bizottsága által jóváhagyott kutatási projekt részét képezi.

18. cikk

Cetfélék

(1) Tilos erszényes kerítőhálóval bekeríteni olyan tonhalrajt, amely cetet (Cetacea alrendág) kísér, ha az állatot a hálókivetés megkezdése előtt észlelik.

(2) Abban az esetben, ha egy cetet nem szándékosan bekerítenek egy erszényes kerítőhálóval, az uniós halászhajó biztosítja, hogy minden észszerű intézkedést megtegyenek a cet biztonságos visszaengedése érdekében. Ez magában foglalja a háló behúzásának leállítását és a halászati műveletek újrakezdésének felfüggesztését mindaddig, amíg az állatot vissza nem engedték, és már nem áll fenn az újbóli megfogás veszélye.

(3) A cetfélék járulékos fogásait az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban. A rögzítendő információk között fel kell tüntetni a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő).

19. cikk

A tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések

(1) A d. sz. 30°-tól délre halászó uniós horogsoros hajók a következők valamelyikét használják:

a)	a következő kockázatcsökkentő intézkedések közül legalább kettő: lesúlyozott előkezsinórok, éjszakai kihelyezés vagy madárriasztó zsinórok; vagy

b)	horogvédő eszközök.

(2) A d. sz. 25° és a d. sz. 30° közötti területen halászó uniós horogsoros hajók az alábbi kockázatcsökkentő intézkedések egyikét alkalmazzák: lesúlyozott előkezsinórok, madárriasztó zsinórok vagy horogvédő eszközök.

(3) A legalább 24 méter teljes hosszal rendelkező, az é. sz. 23°-tól északra halászó uniós horogsoros hajók az I. melléklet 1. táblázatában foglalt kockázatcsökkentő intézkedések közül legalább kettőt alkalmaznak, és ezek legalább egyikének az említett táblázat A. oszlopában kell szerepelnie.

(4) Madárriasztó zsinórok csak az I. mellékletben foglalt előírásokkal összhangban használhatók.

(5) Az e cikkben említett intézkedéseket az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkének megfelelően rögzíteni kell a halászati naplóban. A rögzítendő információk között fel kell tüntetni a visszaengedéskori állapotot (elpusztult vagy élő).

20. cikk

Tengeri teknősök

(1) Az uniós halászhajók a megfogás után lehetőség szerint minél előbb a fedélzetükre emelnek minden befogott kemény páncélú tengeri teknőst (Cheloniidae család), amely eszméletlen vagy tehetetlen állapotban van, és segítik a felépülésüket, az újraélesztést is beleértve, mielőtt visszaengedik őket a vízbe. Az uniós halászhajók parancsnokai és üzemeltetői biztosítják, hogy a hajószemélyzet ismerje és alkalmazza a megfelelő kockázatcsökkentő és kezelési módszereket.

(2) Az uniós erszényes kerítőhálós hajók:

a)	kerülik tengeri teknősök bekerítését, és ha egy tengeri teknőst nem szándékosan bekerítenek, vagy az belegabalyodik a halászeszközbe, akkor észszerű intézkedéseket hoznak a teknős biztonságos visszaengedése érdekében;

b)	visszaengednek a FAD-okba vagy halászeszközökbe belegabalyodott valamennyi észrevett tengeri teknőst;

gondoskodnak arról, hogy ha egy tengeri teknős belegabalyodik a hálóba, azonnal abbahagyják a háló behúzását, amint a teknős előbukkan a vízből, hogy a teknőst a behúzás folytatása előtt sérülés nélkül kiszabadítsák, és hogy lehetőség szerint segítsék a teknős felépülését, mielőtt visszaengedik a vízbe;

d)	merítőhálókat tartanak a fedélzeten és – adott esetben – használnak teknősök kezelése során.

(3) A sekélyvízi kihelyezés módszerével halászó uniós horogsoros hajók az alábbi módszerek közül legalább egyet alkalmaznak a tengeri teknősök befogásának csökkentése érdekében:

a)	csak nagy körhorgokat használnak, amelyek általában kerek vagy ovális halászhorgok, amelyeket eredetileg úgy terveztek és gyártottak, hogy a horog hegye merőlegesen visszahajlik a szárhoz. Az ilyen horgok esetében a hajlítási szög legfeljebb 10 fok;

b)	csalinak kizárólag halakat használnak;

a WCPFC tudományos bizottsága és a WCPFC műszaki és megfelelési bizottsága által felülvizsgált és a WCPFC által jóváhagyott bármely egyéb intézkedést, kockázatcsökkentési tervet vagy tevékenységet alkalmaznak, amellyel a sekélyvízi horogsoros halászatban csökkenthető a teknősökkel való interakciók aránya (kivetett horgonként megfigyelt szám).

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó az olyan sekélyvízi horogsoros halászatra, amelyben a tengeri teknősökkel való interakciók megfigyelt átlagos aránya a megelőző három egymást követő évben 1 000 horogra vetítve kevesebb mint 0,019 tengeri teknős (valamennyi fajt együttvéve), és a megfigyelői lefedettség e három év mindegyikében legalább 10 %.

21. cikk

Tengerszennyezés

Az uniós halászhajók számára tilos műanyagok, olaj, fűtőanyag vagy olajos maradványok, hulladék, élelmiszer-hulladék, háztartási hulladék, hulladék-égetőművi hamu és szennyvíz tengerbe ürítése. Az említett tilalom nem vonatkozik a halászat céljából a vízbe engedett halászeszközökre vagy a halászatot támogató eszközökre, például a FAD-okra.

IV. FEJEZET

A hajókkal kapcsolatos követelmények és hajóbérlés

22. cikk

Nyilvántartás

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az uniós halászhajókat e rendeletnek megfelelően szerepeltessék a nyilvántartásban.

(2) A nyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajókat úgy kell tekinteni, hogy azok nem jogosultak nagy távolságra vándorló halállományok halászatára, fedélzeten tartására, átrakására, szállítására vagy kirakodására az egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan tényszerű információról, amely alapján jogosan feltételezhető, hogy egy, a nyilvántartásban nem szereplő hajó a nagy távolságra vándorló halállományok halászatában vesz vagy vett részt, vagy átrakásában vesz vagy vett részt az egyezmény hatálya alá tartozó területen.

23. cikk

A hajókra vonatkozó információk benyújtása

(1) A nyilvántartásban szereplő valamennyi uniós halászhajó tekintetében minden lobogó szerinti tagállam elektronikus úton benyújtja a Bizottságnak a következő információkat:

a)	az uniós halászhajó neve, lajstromszáma, WIN-je, előző nevei (ha ismertek) és lajstromozási kikötője;

b)	a tulajdonos vagy tulajdonosok neve és címe;

c)	a hajóparancsnok neve és állampolgársága;

d)	korábbi lobogó (ha volt ilyen);

e)	nemzetközi rádióhívójel;

f)	a hajó kommunikációs rendszerének típusa és száma (Inmarsat A, B és C számok és műholdas telefonszám);

g)	színes fénykép a hajóról;

h)	a hajó építésének helye és ideje;

i)	a hajó típusa;

j)	a hajószemélyzet szokásos létszáma;

k)	a halászati módszer vagy módszerek típusa;

l)	hossz (adja meg a típust és a mértékegységet);

m)	sablonmagasság (adja meg a mértékegységet);

n)	szélesség (adja meg a mértékegységet);

o)	bruttó regisztertonna (BRT) vagy bruttó tonnatartalom (BT);

p)	a főmotor vagy a motorok teljesítménye (adja meg a mértékegységet);

q)	szállítási kapacitás, beleértve a fagyasztók típusát, kapacitását és számát, a halraktárak kapacitását és a fagyasztókamrák kapacitását (adja meg a mértékegységet);

r)	a lobogó szerinti tagállam által megadott engedély formája és száma, beleértve azokat a konkrét területeket, fajokat és időszakokat, amelyekre az engedély érvényes; továbbá

s)	a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által a hajóhoz rendelt hajóazonosító szám vagy a Lloyd’s lajstromszám.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett adatokban bekövetkezett bárminemű változásról, és a nyilvántartásba felveendő vagy onnan törlendő bármely uniós halászhajóról a bárminemű említett változtatás végrehajtásától számított 12 napon belül, de legkésőbb az egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységnek az érintett hajó általi megkezdése előtt hét nappal értesítik a Bizottságot.

(3) A Bizottság kérésére a tagállamok legkésőbb az említett kéréstől számított hét napon belül benyújtják a Bizottságnak a nyilvántartásban szereplő uniós halászhajókra vonatkozó információkat.

(4) Minden év június 1. előtt minden tagállam benyújtja a Bizottságnak azon uniós halászhajók jegyzékét, amelyek az előző naptári év során szerepeltek a nyilvántartásban, feltüntetve az egyes hajók WIN-jét, valamint azt, hogy az egyes hajók halásztak-e nagy távolságra vándorló halállományokra az egyezmény hatálya alá tartozó területen, a joghatóságuk alá tartozó területen kívül. Ezt a következőképpen kell megfelelően feltüntetni: a hajó a) halászott, vagy b) nem halászott.

(5) Azok a tagállamok, amelyek olyan lízing- vagy hajóbérleti megállapodások vagy hasonló megállapodások alapján üzemeltetnek hajókat, amelyek eredményeképpen az adatszolgáltatási kötelezettségek áthárulnak a lobogó szerinti államtól eltérő félre, olyan intézkedéseket hoznak, amelyek biztosítják, hogy a lobogó szerinti állam teljesíteni tudja a (4) bekezdés szerinti kötelezettségeit.

(6) A tagállamok olyan hiánytalan halászhajó-nyilvántartási adatokat nyújtanak be a Bizottságnak, amelyek megfelelnek a 2014-03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés 1. csatolmányában a szerkezetre és a formátumra vonatkozóan meghatározott előírásoknak, és olyan fényképeket nyújtanak be hajóról, amelyek megfelelnek a 2014-03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés 2. csatolmányában foglalt előírásoknak.

(7) A hajónyilvántartási adatokat elektronikus úton kell benyújtani a Bizottsághoz, a 2014-03. számú állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés 3. csatolmányában az elektronikus formátumra vonatkozóan meghatározott előírásoknak megfelelően.

24. cikk

Üzemanyag-ellátás

A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók csak olyan halászhajók számára szolgáltatnak, illetve csak olyan halászhajóktól vételeznek üzemanyagot vagy fogadnak el egyéb támogatást, amelyek:

a)	szerződő felek lobogója alatt közlekedő halászhajók;

b)	nem szerződő felek lobogója alatt közlekedő halászhajók, amennyiben ezek a hajók szerepelnek a nyilvántartásban; vagy

c)	nem szerződő felek által hajóbérleti, lízing- vagy hasonló megállapodások alapján üzemeltetett halászhajók, amelyek eleget tesznek az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek.

25. cikk

Halászhajók jelölése és azonosítása

(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen tevékenységet folytató uniós halászhajókon azonosítás céljából fel kell tüntetni a Nemzetközi Távközlési Egyesület rádióhívójelét (nemzetközi rádióhívójel, IRCS).

(2) Az uniós halászhajóknak meg kell felelniük a II. mellékletben előírt jelöléseknek és egyéb műszaki előírásoknak.

26. cikk

Hajómegfigyelési rendszer (VMS)

Az egyezmény hatálya alá tartozó területen tevékenységet folytató uniós halászhajók két megfigyelési rendszert használnak:

a)	az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkével és az említett rendelet alapján elfogadott bármely jogi aktussal összhangban létrehozott VMS; továbbá

a közvetlenül az egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri részén tevékenységet folytató uniós halászhajóktól adatokat kapó VMS, amely vagy a WCPFC irányítása alatt áll, vagy pedig a Csendes-óceáni Szigetek Fórumának Halászati Ügynöksége felé tesz jelentést, és amely tekintetében a tagállamok:

biztosítják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri részén közlekedő halászhajóik megfeleljenek a WCPFC által a VMS-re vonatkozóan meghatározott követelményeknek, és rendelkezzenek olyan automatikus helymeghatározó készülékekkel, amelyek közlik a WCPFC által meghatározott adatokat;

ii.	biztosítják, hogy a halászhajóikra telepített VMS-berendezések megfeleljenek a halászhajóknak az egyezmény hatálya alá tartozó területen történő megfigyelésére vonatkozó, a III. mellékletben előírt szabványoknak, előírásoknak és eljárásoknak;

iii.	együttműködnek a nemzeti és a nyílt tengeri VMS-ek kompatibilitásának biztosítása érdekében;

iv.	biztosítják, hogy a halászhajóik fedélzetére telepített automatikus helymeghatározó készülék megfeleljen a III. mellékletben megállapított minimumelőírásoknak;

v.	biztosítják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen a helyzetre vonatkozó adatszolgáltatásra alapértelmezett esetben négy órás gyakorisággal kerüljön sor (napi hat helyzetjelentés);

vi.	biztosítják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területet elhagyó hajók naponta egyszer jelentsék a helyzetadataikat.

27. cikk

Hajóbérleti értesítési rendszer

(1) A bérbeadó tagállam a bérleti megállapodás keretében végzett halászati tevékenység megkezdése előtt húsz napon belül, de mindenféleképpen legkésőbb kilencvenhat órán belül értesíti a Bizottságot a bérbe adott hajóként azonosítandó hajókról, az egyes bérbe adott hajókra vonatkozó alábbi információk elektronikus úton történő benyújtásával:

a)	a halászhajó neve;

WIN;

c)	a tulajdonos vagy tulajdonosok neve és címe;

d)	a hajóbérlő neve és címe;

e)	a hajóbérleti megállapodás időtartama; továbbá

f)	a halászhajó lobogó szerinti állama.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételét követően a Bizottság haladéktalanul értesíti erről a WCPFC titkárságát.

(3) Minden bérbeadó tagállam a bérleti megállapodás szerinti halászati tevékenység megkezdése előtt húsz napon belül, de mindenféleképpen legkésőbb kilencvenhat órán belül értesíti a Bizottságot és a lobogó szerinti államot a következőkről:

a)	bármely további bérbe adott hajó, az (1) bekezdésben említett információk feltüntetésével;

b)	az (1) bekezdésben említett információkban bekövetkezett bárminemű változás, bármely bérbe adott hajó tekintetében; továbbá

c)	az (1) bekezdés alapján korábban bejelentett hajók bérletének megszüntetése.

(4) Csak a nyilvántartásban szereplő hajók adhatók bérbe.

(5) A WCPFC jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot folytató (IUU) hajókat tartalmazó listáján vagy egy másik regionális halászati gazdálkodási szervezet IUU-listáján szereplő hajók nem adhatók bérbe.

(6) A bérbe adottként bejelentett hajók fogásait és halászati erőkifejtését a bérbeadó tagállamoknak vagy szerződő félnek kell tulajdonítani. A bérbeadó tagállam évente jelenti a Bizottságnak a bérbe adott hajók előző évi fogásait és halászati erőkifejtését.

(7) A (6) bekezdés nem alkalmazandó a trópusi tonhalak erszényes kerítőhálóval folytatott halászatára, amely tekintetében a fogásokat és a halászati erőkifejtést a lobogó szerinti államnak kell tulajdonítani.

V. FEJEZET

Regionális megfigyelői program

28. cikk

Regionális megfigyelői program

(1) A regionális megfigyelői program célja ellenőrzött fogási adatokat, egyéb tudományos adatokat és a halászattal kapcsolatos további információkat gyűjteni az egyezmény hatálya alá tartozó területen, továbbá nyomon követni az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtását.

(2) A regionális megfigyelői programot azokra a hajókra kell alkalmazni, amelyek:

a)	kizárólag a nyílt tengeren halásznak;

b)	a nyílt tengeren és egy vagy több parti állam joghatósága alá tartozó vizeken halásznak; továbbá

c)	két vagy több parti állam joghatósága alá tartozó vizeken halásznak.

(3) A tagállamok felelnek a WCPFC által meghatározott megfigyelői lefedettségi szint eléréséért.

(4) A tagállamok az ész. sz. 20° és a d. sz. 20° által határolt területen éves szinten a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelők általi 100 %-os megfigyelői lefedettséget biztosítanak az erszényes kerítőhálós halászat tekintetében, és éves szinten a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelők általi legalább 5 %-os lefedettséget más halászati tevékenységek tekintetében.

(5) A regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelők feladatai közé tartozik a fogási adatok és egyéb tudományos adatok gyűjtése, az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtásának nyomon követése, valamint a WCPFC által a halászattal kapcsolatban esetlegesen meghatározott további információk gyűjtése.

(6) A regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőknek az alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek megfelelően körültekintően kell eljárniuk, és információt kell gyűjteniük minden olyan gyakorlatról, amely károsíthatja a környezetet.

(7) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó uniós halászhajók hozzájárulnak egy, a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő fedélzetükön történő jelenlétéhez.

(8) A tagállamok a megfigyelők által gyűjtött információkat felhasználják a meg nem felelés lehetséges eseteinek kivizsgálása céljából, és együttműködnek az ilyen információk megosztásában, többek között azáltal, hogy proaktív módon kikérik a megfigyelői jelentések másolatait, reagálnak rájuk, és megkönnyítik az ilyen kérelmek teljesítését, a WCPFC által elfogadott szabványoknak megfelelően.

(9) A megfigyelők jogai magukban foglalják a következőket:

a hajó minden olyan létesítményéhez és berendezéséhez való teljeskörű hozzáférés és azok használata, amely a megfigyelő megítélése szerint szükséges lehet feladatai ellátásához, beleértve a hídhoz, a fedélzeten lévő halakhoz és a halak tartására, feldolgozására, mérlegelésére vagy tárolására esetlegesen használt területekhez való teljeskörű hozzáférést;

b)	teljeskörű hozzáférés a hajó nyilvántartásaihoz – beleértve a naplóit és a dokumentációit is – a nyilvántartások vizsgálata és azok másolása céljából, a navigációs berendezésekhez, térképekhez és rádiókhoz, valamint a halászattal kapcsolatos egyéb információkhoz való észszerű hozzáférés;

c)	kérésre a kommunikációs berendezésekhez és a hajószemélyzethez való hozzáférés és azok igénybevétele a munkával kapcsolatos adatok vagy információk bevitele, küldése és fogadása céljából;

d)	hozzáférés a fedélzeten lévő minden további berendezéshez, a megfigyelő munkájának megkönnyítése céljából, amíg a hajó fedélzetén tartózkodik, így például nagy teljesítményű távcsövekhez, elektronikus kommunikációs eszközökhöz stb.;

e)	hozzáférés a munkafedélzethez a háló vagy a horogsor kiemelése során, valamint az egyedekhez (élő vagy elpusztult) minták gyűjtése és eltávolítása céljából;

f)	értesítés legalább 15 perccel a bevontatási vagy hálókihelyezési eljárás megkezdése előtt, kivéve, ha a megfigyelő kifejezetten kéri az értesítés mellőzését;

g)	a hajón tartózkodó tisztek számára általában rendelkezésre állóval egyenértékű, megfelelő színvonalú étkezéshez, szálláshoz, egészségügyi és tisztálkodási lehetőségekhez való hozzáférés;

h)	megfelelő hely biztosítása a hídon vagy más kijelölt területen adminisztratív munka végzéséhez, valamint megfelelő hely biztosítása a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátásához;

i)	szabad munkavégzés, anélkül, hogy a megfigyelőt bárki bántalmazná, akadályozná, ellenszegülne neki, késleltetné, megfélemlítené, vagy beavatkozna feladatai ellátásába.

(10) A megfigyelők kötelezettségei a következők:

a)	képesség az e rendeletben és az alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésben meghatározott feladatok ellátására;

b)	a hajók és hajótulajdonosok halászati műveletei tekintetében megállapított titoktartási szabályok és eljárások elfogadása és betartása;

c)	a függetlenség és a pártatlanság mindenkori fenntartása a regionális megfigyelői program keretében teljesített szolgálat során;

d)	a hajó fedélzetén a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőkre vonatkozó, regionális megfigyelői program szerinti protokollok betartása;

e)	a szerződő fél és az egyezményben meghatározott, a hajó felett joghatóságot gyakorló együttműködő nem szerződő fél jogszabályainak és egyéb rendelkezéseinek való megfelelés;

f)	a hierarchia és a hajó teljes személyzetére vonatkozó általános magatartási szabályok tiszteletben tartása;

g)	a feladatok oly módon történő ellátása, hogy ne avatkozzon bele indokolatlanul a hajó jogszerű működésébe, kellően figyelembe véve a hajó üzemeltetési követelményeit, valamint a hajó parancsnokával e célból rendszeresen folytatott kommunikáció;

h)	a hajó fedélzetén érvényes vészhelyzeti eljárások ismerete, beleértve a mentőtutajok, tűzoltó készülékek és elsősegélycsomagok helyét;

i)	rendszeres kommunikáció a hajó parancsnokával a megfigyelővel kapcsolatos releváns kérdésekről és feladatokról;

j)	a hajószemélyzet etnikai hagyományainak és a hajó lobogója szerinti állam szokásainak tiszteletben tartása;

k)	a megfigyelőkre vonatkozó alkalmazandó magatartási kódex betartása;

l)	a WCPFC által elfogadott eljárásokkal összhangban jelentések haladéktalan elkészítése és benyújtása a Bizottságnak;

nem avatkoznak be indokolatlanul a hajó jogszerű működésébe, feladataik ellátása során kellő figyelmet fordítanak a hajó üzemeltetési követelményeire, továbbá a megvalósíthatóság határain belül biztosítják, hogy az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó hajók tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarják.

29. cikk

A hajóüzemeltetők, parancsnokok és a legénység jogai és kötelezettségei;

(1) A hajóüzemeltetők és parancsnokok jogai magukban foglalják a következőket:

a)	a regionális megfigyelői programban részt vevő megfigyelő elhelyezéséről szóló előzetes értesítés észszerű időn belül;

b)	e megfigyelő megfelelése az általános magatartási szabályoknak, a hierarchiának, valamint az alkalmazandó jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek; továbbá

c)	a regionális megfigyelői programban részt vevő megfigyelő jelentése felülvizsgálatának és az azzal kapcsolatos észrevételeknek a lehetősége, valamint a relevánsnak ítélt további információk vagy személyes nyilatkozat feltüntetésének joga.

(2) A halászhajó-üzemeltetőknek, beleértve a halászhajó-parancsnokokat is, a következő kötelezettségeknek kell eleget tenniük:

a)	a regionális megfigyelői programban részt vevő megfigyelőként azonosított személy felvétele a hajó fedélzetére, amennyiben azt a WCPFC megköveteli;

b)	a hajószemélyzet tájékoztatása arról, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő mikor érkezik meg a hajóra, valamint arról, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az említett megfigyelő hajóra szállása esetén;

c)	segítségnyújtás a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára ahhoz, hogy a megbeszélt helyen és időben biztonságosan a hajóra szálljon, illetve elhagyja a hajót;

d)	a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő értesítése legalább 15 perccel a kihelyezés vagy a fedélzetre emelés megkezdése előtt, kivéve, ha a megfigyelő kifejezetten kéri az értesítés mellőzését;

e)	a feladatok biztonságos ellátásának lehetővé tétele, valamint ehhez segítség nyújtása a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára;

f)	teljeskörű hozzáférés biztosítása a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára a hajó nyilvántartásaihoz – beleértve a hajónaplókat és a dokumentációkat – a nyilvántartások vizsgálata és azok másolása céljából;

g)	megfelelő hozzáférés biztosítása a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára a navigációs berendezésekhez, térképekhez és rádiókhoz, valamint a halászattal kapcsolatos egyéb információkhoz;

h)	hozzáférés engedélyezése minden meglévő további berendezéshez a megfigyelő munkájának megkönnyítése céljából, amíg a hajó fedélzetén tartózkodik, így például nagy teljesítményű távcsövekhez, elektronikus kommunikációs eszközökhöz stb.;

i)	annak lehetővé tétele a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára, hogy a fogásokból mintákat vegyen és tároljon, valamint ehhez segítség nyújtása;

a regionális megfigyelői program keretében a hajó fedélzetén tartózkodó megfigyelő számára étkezés, szállás és megfelelő tisztálkodási lehetőség biztosítása olyan módon, hogy az költségmentes legyen a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő vagy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet vagy a megfigyelőket küldő kormány számára, valamint az említett megfigyelő részére a hajón tartózkodó tisztek számára általában rendelkezésre állóval egyenértékű, megfelelő színvonalú egészségügyi felszerelés biztosítása;

k)	biztosítási fedezet nyújtása a regionális megfigyelői program keretében a hajó fedélzetén tartózkodó megfigyelő számára a fedélzeten töltött időtartamra;

annak lehetővé tétele, illetve segítségnyújtás ahhoz a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára, hogy teljeskörű hozzáféréssel rendelkezzen a hajó minden olyan létesítményéhez és berendezéséhez, amely a megfigyelő megítélése szerint szükséges lehet feladatai ellátásához, és használhassa is azokat, beleértve a hídhoz, a fedélzeten lévő halakhoz és a halak tartására, feldolgozására, mérlegelésére vagy tárolására esetlegesen használt fedélzeti területekhez való teljeskörű hozzáférést;

annak biztosítása, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő elláthassa a feladatait anélkül, hogy bárki bántalmazná, akadályozná, ellenszegülne neki, késleltetné, megfélemlítené, beavatkozna munkájába, befolyásolná, megvesztegetné vagy kísérletet tenne a megvesztegetésére;

n)	annak biztosítása, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt ne kényszerítsék vagy beszéljék rá kötelezettségei megszegésére.

(3) A halászhajók személyzetének jogai magukban foglalják a következőket:

a)	a regionális megfigyelői programban részt vevő megfigyelő megfelelése az általános magatartási szabályoknak, a hierarchiának, valamint az alkalmazandó jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek;

b)	a hajó parancsnoka által a regionális megfigyelői programban részt vevő megfigyelő elhelyezéséről szóló előzetes értesítés észszerű időtartama; továbbá

c)	a magánélet tiszteletben tartása a személyzet személyes területein.

(4) A halászhajó személyzetének a következő kötelezettségeknek kell eleget tennie:

a)	tartózkodás a megfigyelői feladatok akadályozásától vagy késleltetésétől, illetve attól, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kényszerítsék vagy rábeszéljék kötelezettségei megszegésére;

b)	e rendeletnek, az egyezmény alapján megállapított előírásoknak és eljárásoknak, valamint a hajó felett joghatóságot gyakorló tagállam által megállapított iránymutatásoknak, előírásoknak vagy feltételeknek való megfelelés;

annak lehetővé tétele, illetve segítségnyújtás ahhoz, hogy a megfigyelő teljeskörű hozzáféréssel rendelkezzen a hajó minden olyan létesítményéhez és berendezéséhez, amely a megfigyelő megítélése szerint szükséges lehet feladatai ellátásához, és használhassa is azokat, beleértve a hídhoz, a fedélzeten lévő halakhoz és a halak tartására, feldolgozására, mérlegelésére vagy tárolására esetlegesen használt fedélzeti területekhez való teljeskörű hozzáférést;

d)	a feladatok biztonságos ellátásának lehetővé tétele, valamint ehhez segítség nyújtása a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára;

e)	annak lehetővé tétele a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő számára, hogy a fogásokból mintákat vegyen és tároljon, valamint ehhez segítség nyújtása;

f)	a halászhajó parancsnoka által a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelők feladatai tekintetében adott utasítások követése.

30. cikk

A megfigyelők biztonsága

(1) Ha a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő eltűnik vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről, a halászhajó parancsnoka:

a)	azonnal beszüntet minden halászati műveletet;

haladéktalanul megkezdi a kutatási és mentési műveleteket, és legalább 72 órán keresztül folytatja a kutatást, kivéve, ha valamilyen elháríthatatlan külső ok (vis maior) arra kényszeríti a lobogó szerinti tagállamokat, hogy 72 óra eltelte előtt engedélyezzék a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak, hogy felhagyjanak a kutatási és mentési műveletekkel, vagy ha a lobogó szerinti tagállam utasítást ad a kutatás folytatására a 72 órás határidőn túl;

c)	haladéktalanul értesíti erről a lobogó szerinti tagállamot;

d)	minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközzel azonnal figyelmezteti a közelben tartózkodó hajókat;

e)	teljeskörűen együttműködik bármilyen kutatási és mentési műveletben;

f)	a kutatás sikerétől függetlenül a hajót további vizsgálat céljából visszaviszi a legközelebbi kikötőbe, a lobogó szerinti tagállam és a megfigyelőt kiküldő szervezet közötti megállapodás szerint;

g)	jelentést tesz az adott incidensről a megfigyelőt kiküldő szervezetnek és a megfelelő hatóságoknak; továbbá

h)	teljeskörűen együttműködik valamennyi hivatalos vizsgálat során, és megőrzi a potenciális bizonyítékokat és az elhunyt vagy eltűnt megfigyelő személyes használati tárgyait és szálláshelyét.

(2) Az (1) bekezdés a), c) és h) pontja a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő halála esetén is alkalmazandó. Ezen túlmenően a halászhajó parancsnoka gondoskodik a holttest boncolás és vizsgálat céljából történő megfelelő megőrzéséről.

(3) Ha a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő olyan súlyos betegségben vagy olyan sérülést szenved, amely veszélyezteti az egészségét vagy a biztonságát, a halászhajó parancsnoka:

a)	azonnal beszünteti a halászati műveleteket;

b)	haladéktalanul értesíti erről a lobogó szerinti tagállamot;

c)	gondoskodik a megfigyelőről és biztosítja számára a hajón rendelkezésre álló és lehetséges orvosi kezelést;

segítséget nyújt a megfigyelő leghamarabb megvalósítható partra szállásához és a szükséges ellátás biztosítására alkalmas egészségügyi létesítménybe történő szállításához, a lobogó szerinti tagállam utasításaival összhangban, vagy ilyen utasítások hiányában a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet utasításaival összhangban; továbbá

e)	teljeskörűen együttműködik a betegség vagy sérülés okának kiderítésére irányuló valamennyi hivatalos vizsgálat során.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában a lobogó szerinti tagállam gondoskodik a tengeri mentést koordináló központ, a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet és a WCPFC titkársága azonnali értesítéséről.

(5) Amennyiben alapos indokok alapján feltételezhető, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt olyan módon bántalmazták, megfélemlítették, megfenyegették vagy zaklatták, ami veszélyezteti az egészségét vagy a biztonságát, és a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő vagy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet jelzi a lobogó szerinti tagállamnak, hogy azt kívánja, hogy a megfigyelő távozzon a halászhajóról, a lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a halászhajó parancsnoka:

a)	haladéktalanul intézkedjen a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő biztonságának megőrzéséről, valamint a fedélzeten kialakult helyzet enyhítéséről és megoldásáról;

b)	a lehető leghamarabb értesítse a lobogó szerinti tagállamot és a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezetet a helyzetről, kitérve a megfigyelő állapotára és hollétére;

c)	segítséget nyújtson a megfigyelő biztonságos partra szállásához a lobogó szerinti tagállam és a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet megállapodása szerinti módon és helyen, amely elősegíti a szükséges orvosi kezeléshez való hozzáférést; továbbá

d)	teljeskörűen együttműködjön az incidenssel összefüggő valamennyi hivatalos vizsgálat során.

(6) Amennyiben alapos indokok alapján feltételezhető, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt bántalmazták, megfélemlítették, megfenyegették vagy zaklatták, de sem a megfigyelő, sem pedig a megfigyelőt kiküldő szervezet nem kívánja azt, hogy a megfigyelő távozzon a halászhajóról, a lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a halászhajó parancsnoka:

a)	a lehető leghamarabb intézkedjen a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő biztonságának megőrzéséről, valamint a fedélzeten kialakult helyzet enyhítéséről és megoldásáról;

b)	a lehető leghamarabb értesítse a lobogó szerinti tagállamot és a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezetet a helyzetről; továbbá

c)	teljeskörűen együttműködjön az incidenssel összefüggő valamennyi hivatalos vizsgálat során.

(7) Amennyiben azt követően, hogy a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő a kikötőben elhagyta a halászhajót, a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet olyan lehetséges jogsértést állapít meg, melynek során a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt fedélzeti tartózkodása alatt bántalmazták vagy zaklatták, a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet erről írásban értesíti a lobogó szerinti tagállamot és a WCPFC titkárságát. Az említett tagállam tájékoztatja a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet a kapott értesítésről.

(8) A (7) bekezdés szerinti értesítést követően a lobogó szerinti tagállam:

a)	a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet által nyújtott tájékoztatás alapján kivizsgálja az esetet, és a vizsgálat eredményeire adott válaszul meghozza a megfelelő intézkedéseket;

teljeskörűen együttműködik a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezet által végzett bármilyen vizsgálatban, beleértve azt is, hogy az incidensről készített jelentést átadja a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőt kiküldő szervezetnek és a megfelelő hatóságoknak; továbbá

c)	értesíti a megfigyelőt kiküldő szervezetet és a WCPFC titkárságát, valamint másolatban a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet vizsgálata eredményeiről és a meghozott intézkedésekről.

(9) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti megfigyelő-kiküldő szervezeteik:

a)	azonnal értesítsék a tagállamot abban az esetben, ha a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő megfigyelői feladatainak ellátása során meghal, eltűnik vagy vélhetően lezuhant a fedélzetről;

b)	teljeskörűen együttműködjenek bármely kutatási és mentési műveletben;

c)	teljeskörűen együttműködjenek a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőket érintő incidensekkel összefüggő valamennyi hivatalos vizsgálat során;

d)	a megfigyelő súlyos betegsége vagy sérülése esetén segítséget nyújtsanak a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő mielőbbi partra szállásában és helyettesítésében;

e)	segítséget nyújtsanak a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő partra szállásában minden olyan helyzetben, amikor a megfigyelőt megfenyegetik, bántalmazzák, megfélemlítik vagy zaklatják, és ezért az említett megfigyelő a lehető leghamarabb távozni akar a hajóról; továbbá

f)	kérésre átadják a tagállamnak az adott kiküldő szervezet regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelője által elszenvedett állítólagos jogsértésekről szóló, a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő által készített jelentés egy példányát.

(10) A lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy felhatalmazással rendelkező ellenőrhajóik együttműködjenek a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelőket érintő kutatási és mentési műveletek során.

VI. FEJEZET

Fedélzetre lépés és vizsgálat

31. cikk

Az uniós halászhajó parancsnokának feladatai a vizsgálat során

(1) Az uniós halászhajó parancsnokára a vizsgálatok során vonatkozó, az 1224/2009/EK rendelet alapján elfogadott jogi aktusokban előírt kötelezettségek sérelme nélkül a fedélzetre lépés és a vizsgálat végzése során az uniós halászhajó parancsnoka:

a)	követi a jó tengerészgyakorlat nemzetközileg elfogadott elveit az engedéllyel rendelkező ellenőrhajók és az ellenőrök biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

b)	elfogadja és elősegíti az engedéllyel rendelkező ellenőrök gyors és biztonságos fedélzetre lépését;

c)	együttműködik és segítséget nyújt a hajónak a WCPFC fedélzetre lépési és vizsgálati eljárásai szerinti vizsgálata során;

d)	tartózkodik attól, hogy indokolatlanul akadályozza vagy késleltesse az engedéllyel rendelkező ellenőröket feladataik ellátásában;

e)	lehetővé teszi az engedéllyel rendelkező ellenőrök számára, hogy kommunikáljanak az ellenőrhajó személyzetével, az ellenőrhajó hatóságaival, valamint a vizsgált halászhajó hatóságaival;

f)	észszerűen elvárható, a hajón tartózkodó tisztek számára általában rendelkezésre állóval egyenértékű ellátást biztosít az engedéllyel rendelkező ellenőrök számára, beleértve – adott esetben – az étkezést és a szállást; továbbá

g)	elősegíti az engedéllyel rendelkező ellenőrök biztonságos partra szállását.

(2) Ha egy uniós halászhajó parancsnoka nem engedi, hogy az engedéllyel rendelkező ellenőr az e rendeletben meghatározott eljárásoknak megfelelően fedélzetre lépjen és vizsgálati tevékenységet végezzen, a parancsnoknak meg kell indokolnia az elutasítás okát. Az ellenőrhajó hatóságai haladéktalanul értesítik a halászhajó lobogója szerinti tagállam hatóságait, valamint a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet a hajóparancsnok elutasító magatartásáról és az általa adott magyarázatról. A Bizottság erről az értesítésről haladéktalanul tájékoztatja a WCPFC titkárságát.

(3) A halászhajó lobogója szerinti tagállam hatóságai a (2) bekezdés szerinti elutasításról szóló értesítést követően utasítják a parancsnokot a fedélzetre lépés és a vizsgálat engedélyezésére, kivéve, ha a tengeri biztonságra vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi előírások, eljárások és gyakorlatok szükségessé teszik a fedélzetre lépés és vizsgálat elhalasztását.

(4) Ha a parancsnok nem tesz eleget a (3) bekezdés szerint adott utasításnak, a lobogó szerinti tagállam felfüggeszti a hajó halászati engedélyét, és elrendeli, hogy a hajó haladéktalanul térjen vissza a kikötőbe. A lobogó szerinti tagállam haladéktalanul értesíti az ellenőrhajó hatóságait és a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet az általa meghozott intézkedésekről.

32. cikk

Eljárás súlyos jogsértések esetén

(1) Valamely szerződő fél engedéllyel rendelkező ellenőre által a 33. cikkben említettek szerinti esetleges súlyos jogsértésről küldött értesítés kézhezvételét követően az érintett halászhajó lobogója szerinti tagállam haladéktalanul:

teljesíti az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (13) 43. cikke szerinti kivizsgálásra vonatkozó kötelezettségét, és amennyiben a bizonyítékok ezt indokolják, végrehajtási intézkedést foganatosít az érintett halászhajóval szemben, és erről értesíti az engedéllyel rendelkező ellenőr hatóságait, a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet és a WCPFC titkárságát; vagy

b)	felhatalmazza az engedéllyel rendelkező ellenőr hatóságait az esetleges jogsértés kivizsgálására, és erről értesíti a Bizottságot vagy az általa kijelölt szervet és a WCPFC titkárságát.

(2) Az engedéllyel rendelkező uniós ellenőrök a vizsgálati jelentéseket az 1224/2009/EK rendelet 76. cikkével összhangban kezelik.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az engedéllyel rendelkező ellenőr tagállamának hatóságai a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul benyújtják az engedéllyel rendelkező ellenőrök által gyűjtött konkrét bizonyítékokat az általuk folytatott vizsgálat eredményeivel együtt a halászhajó lobogója szerinti állam hatóságainak. Az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követően a halászhajó lobogója szerinti tagállam haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül válaszol.

33. cikk

Súlyos jogsértés

(1) Az alábbi jogsértések mindegyike az 1224/2009/EK rendelet 90. cikkének értelmében vett súlyos jogsértésnek minősül:

a)	a lobogó szerinti tagállam által kiállított jogosítvány, engedély vagy felhatalmazás nélkül folytatott halászat;

b)	a fogási és a fogásokkal összefüggő egyéb adatok e rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményekkel összhangban történő, megfelelő nyilvántartásának elmulasztása, vagy az ilyen fogási vagy a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő jelentése;

c)	tilalmi övezetben folytatott halászat;

d)	tilalmi időszakban folytatott halászat;

e)	a fajoknak az alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekkel és e rendelettel ellentétes szándékos kifogása vagy fedélzeten tartása;

f)	a halászati lehetőségekre vonatkozó fogási korlátok vagy kvóták jelentős megsértése;

g)	tiltott halászeszközök használata;

h)	a halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i)	valamely jogsértés kivizsgálásához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j)	többszöri jogsértések, amelyek együttesen az e rendelet szerinti hatályos intézkedések súlyos figyelmen kívül hagyásának minősülnek;

k)	a fedélzetre lépés és a vizsgálat elutasítása;

l)	az engedéllyel rendelkező ellenőr szükségtelen akadályozása vagy késleltetése;

m)	a regionális megfigyelői program keretében tevékenykedő megfigyelő megfélemlítése vagy fizikai bántalmazása;

n)	a VMS-be történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése;

o)	a nyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók általi halászat;

p)	adatgyűjtő bója közelében folytatott halászat vagy az adatgyűjtő bója felvitele a fedélzetre, megsértve ezzel a 9. cikk (1) vagy (2) bekezdését.

(2) Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy uniós halászhajó súlyos jogsértés elkövetésében vett részt, a lobogó szerinti tagállam hatóságai visszavonják az adott hajó engedélyét, és gondoskodnak arról, hogy az említett hajó ne halásszon az egyezmény hatálya alá tartozó adott területen mindaddig, amíg a lobogó szerinti tagállam által a jogsértés tekintetében kiszabott szankcióknak eleget nem tettek.

34. cikk

Végrehajtás

(1) A lobogó szerinti tagállam hatóságai a lobogójuk alatt hajózó halászhajók, vagy az ilyen hajók parancsnokai vagy személyzete által valamely engedéllyel rendelkező ellenőrrel vagy engedéllyel rendelkező ellenőrhajóval szemben tanúsított beavatkozó magatartást a saját kizárólagos joghatóságukon belül megvalósuló beavatkozó magatartással azonos módon kezelnek.

(2) Az e rendeletben meghatározott eljárások végrehajtására irányuló tevékenységek végzése során az engedéllyel rendelkező uniós ellenőrök megfigyelést végeznek, amelynek célja a nem szerződő felek azon halászhajóinak vagy a látszólag honosság nélküli azon halászhajóknak az azonosítása, amelyek halászati tevékenységet folytatnak az egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri részén. Minden ekként azonosított hajót haladéktalanul bejelentenek a lobogó szerinti tagállamnak, a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek és a WCPFC titkárságának.

(3) A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek, valamint az érintett hajó lobogója szerinti államnak a nem szerződő felek (2) bekezdésben említett halászhajóiról.

VII. FEJEZET

A kikötő szerinti állam intézkedései

35. cikk

A kikötő szerinti állam intézkedései

Az uniós halászhajó parancsnoka együttműködik bármely szerződő fél kikötői hatóságaival az egyezmény és e rendelet értelmében a kikötő szerinti államok által hozott intézkedések végrehajtása során.

36. cikk

Eljárás jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat gyanúja esetén

Amennyiben egy tagállam a kikötői ellenőrzést követően olyan vizsgálati jelentést kap, amely szerint alapos okkal feltételezhető, hogy a lobogója alatt közlekedő hajó jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban vett részt vagy jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot támogató halászati tevékenységet folytatott, az 1005/2008/EK rendelet 43. cikkével és az egyezmény 25. cikkével összhangban haladéktalanul és teljeskörűen kivizsgálja az ügyet.

VIII. FEJEZET

Záró rendelkezések

37. cikk

Iránymutatások

(1) A Bizottság a WCPFC által kezelt halászati területeken halászati lehetőségekkel rendelkező tagállamok rendelkezésére bocsátja a WCPFC által elfogadott iránymutatásokat, különös tekintettel a következőkre:

a)	az ördögrájákkal kapcsolatos kezelési gyakorlatok;

b)	a cetcápákkal és más cápákkal kapcsolatos bevált kezelési gyakorlatok;

c)	a tengeri teknősök kezelése; továbbá

d)	a cetfélék biztonságos szabadon engedése.

(2) Az érintett tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett iránymutatásokat a lobogójuk alatt hajózó, az említett halászatban részt vevő hajók parancsnokai megkapják. Az említett hajóparancsnokok minden észszerű lépést megtesznek az ilyen iránymutatások alkalmazása érdekében.

38. cikk

Jelentéstétel

(1) A tagállamok minden év április 20-ig tudományos adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak a WCPFC tudományos adatokra vonatkozó jelentéstételi követelményeinek megfelelően, valamint minden év június 15-ig éves jelentést nyújtanak be e rendelet végrehajtásáról az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések keretében történő jelentéstétel követelményeiről szóló WCPFC-iránymutatásoknak megfelelően, beleértve a flottáikra vonatkozóan általuk előírt ellenőrzéseket, valamint az ilyen ellenőrzéseknek való megfelelés biztosítása érdekében általuk meghozott megfigyelési, ellenőrzési és megfelelési intézkedéseket is.

(2) Az uniós hajók fogásait és halászati erőkifejtését az alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések alapján a következő fajcsoportok szerint kell bejelenteni: germon, nagyszemű tonhal, bonitó, sárgaúszójú tonhal, kardhal, egyéb vitorláskardoshal-félék és cápák. E fajok mindegyike tekintetében becslést kell nyújtani a visszadobott és visszaengedett halakra vonatkozóan is. A Bizottság által meghatározott egyéb fajok esetében is fogásokra vonatkozó becsléseket kell nyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben említett éves jelentés különösen az alábbiakat tartalmazza:

a)	a járulékos fogásként sávos marlint (Kajikia audax) fogó, a lobogójuk alatt hajózó halászhajók által kifogott mennyiség, valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területen a d. sz. 15°-tól délre sávos marlinra halászó hajók száma és az általuk kifogott mennyiség;

b)	a Csendes-óceán déli részén élő germont (Thunnus alalunga) fogó, a lobogójuk alatt hajózó halászhajók által kifogott éves mennyiség hajónként, valamint a Csendes-óceán déli részén élő germonra aktívan halászó hajók száma az egyezmény hatálya alá tartozó területen a d. sz. 20°-tól délre;

c)	e rendelet végrehajtásában a tengeri teknősök védelme tekintetében elért előrehaladás, ideértve az egyezmény értelmében kezelt halászati tevékenységek során a tengeri teknősökkel való interakciókról gyűjtött információkat;

d)	a visszaengedett selyemcápák és fehérfoltú cápák számára vonatkozó becslés – a megfigyelői programokból és más eszközökkel gyűjtött adatok segítségével –, a visszaengedéskori állapot feltüntetésével (elpusztult vagy élő);

e)	a 11. cikk (3) és (4) bekezdése alapján beérkezett WCPFC átrakási nyilatkozatok száma, amelyeket megküldtek a Bizottságnak;

f)	minden olyan eset, amikor a lobogójuk alatt hajózó hajók erszényes kerítőhálói cetcápákat kerítettek be, feltüntetve a 16. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt adatokat is;

g)	a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban minden olyan eset, amikor a lobogójuk alatt hajózó hajók erszényes kerítőhálói ceteket kerítettek be;

h)	a 11. cikk hatálya alá tartozó valamennyi átrakási művelet a 2009-06. sz. állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés II. mellékletében foglalt iránymutatásokkal összhangban;

az egyezmény 25. cikkének (8) bekezdése szerinti éves megfelelőségi intézkedésekről szóló nyilatkozat az e rendelet állítólagos megsértése esetén hozott intézkedések vonatkozásában, beleértve a lobogójuk alatt hajózó halászhajókon végzett fedélzetre lépéseket és vizsgálatokat, amelyek során állítólagos jogsértésekre derült fény, feltüntetve az elindított eljárásokat és az alkalmazott szankciókat is.

(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett éves jelentésük részeként bejelentik a Bizottságnak a kardhalra (Xiphias gladius) halászó hajók teljes számát és az összes kardhalfogást a következők tekintetében:

a)	a lobogójuk alatt hajózó, a d. sz. 20°-tól délre tartózkodó hajók, kivéve azokat a hajókat, amelyek egy másik szerződő fél belföldi halászati tevékenysége részeként hajóbérlet, lízing vagy más hasonló mechanizmus keretében folytatnak tevékenységet;

b)	a belföldi halászati tevékenységük részeként a d. sz. 20°-tól délre hajóbérlet, lízing vagy más hasonló mechanizmus keretében tevékenységet folytató hajók; továbbá

c)	bármely más, a d. sz. 20°-tól délre a vizeiken halászó hajó.

(5) A tagállamok továbbá a lehető leghamarabb jelentik a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek minden olyan halászhajó észlelését, amelynek a jelek szerint nincs honossága, és amely az egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászik az egyezmény hatálya alá tartozó nyílt tengeri területeken.

39. cikk

A WCPFC által bejelentett állítólagos meg nem felelés

(1) Amennyiben a Bizottság a WCPFC-től bármilyen olyan információt kap, amely szerint valamely tagállam vagy a lobogója alatt közlekedő hajók esetében felmerül az egyezmény vagy egy állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedés be nem tartásának gyanúja, a Bizottság az említett információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(2) A tagállam az (1) bekezdésben említett, a Bizottságtól származó információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül a Bizottság vagy az általa kijelölt szerv rendelkezésére bocsátja a feltételezett meg nem feleléssel összefüggésben elvégzett esetleges vizsgálatok eredményeit, és ismerteti a Bizottsággal a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket.

(3) A Bizottság a (2) bekezdésben említett eredményeket a WCPFC műszaki és megfelelési bizottságának ülése előtt legalább 60 nappal továbbítja a WCPFC-nek.

40. cikk

Titoktartás és adatvédelem

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében meghatározott kötelezettségek mellett a tagállamok és a Bizottság vagy az általa e rendelet keretében kijelölt szerv biztosítják a WCPFC titkárságától kapott vagy annak megküldött elektronikus jelentések és üzenetek bizalmas kezelését.

(2) Az e rendelet alapján gyűjtött, továbbított és tárolt valamennyi személyes adatot az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni.

(3) Az e rendelet alapján kezelt személyes adatokat legfeljebb 10 évig lehet tárolni, kivéve, ha az említett személyes adatokra jogsértés vagy vizsgálat nyomon követése, illetve bírósági vagy közigazgatási eljárás céljából szükség van. Az említett esetekben a személyes adatok 20 évig tárolhatók. Amennyiben a személyes adatokat hosszabb ideig őrzik meg, az adatokat anonimizálni kell.

41. cikk

Módosítási eljárás

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 42. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet következők tekintetében történő módosítására vonatkozóan:

a)	a hajó adatai, amelyeket a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban be kell nyújtani Bizottságnak;

b)	a 26. cikkben a VMS-re vonatkozóan előírt követelmények;

c)	a regionális megfigyelő program keretében a megfigyelői lefedettség 28. cikk (4) bekezdésében említett százalékos aránya;

d)	a regionális megfigyelő program keretében tevékenykedő megfigyelőknek a 28. cikk (9) és (10) bekezdésében említett jogai és kötelezettségei;

e)	a hajóüzemeltetők, a parancsnokok és a személyzet 29. cikkben említett jogai és kötelezettségei;

f)	a 38. cikk (1) bekezdésében említett jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó jelentéstételi határidők;

g)	az I–VI. melléklet.

(2) Az (1) bekezdésben említett felhatalmazásnak szigorúan az Unióra nézve kötelező erejű állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések módosításainak vagy felváltásának az uniós jogba történő átültetésére kell korlátozódniuk.

42. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 41. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2022. november 15-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 41. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 41. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

43. cikk

Az 520/2007/EK rendelet módosítása

Az 520/2007/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdését és 28. cikkét el kell hagyni.

44. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. október 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 341., 2021.8.24., 108. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. szeptember 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. október 4-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4) A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5) A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).

(6) A Tanács 2005/75/EK határozata (2004. április 26.) a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról (HL L 32., 2005.2.4., 1. o.).

(7) Tanács 520/2007/EK rendelete (2007. május 7.) a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2007.5.12., 3. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/473 rendelete (2019. március 19.) az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalról (HL L 83., 2019.3.25., 18. o.).

(9) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12) A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(13) A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A MADARAKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK

1. táblázat: kockázatcsökkentő intézkedések

A. oszlop	B. oszlop
Madárriasztó zsinórfüggönyökkel és lesúlyozott előkezsinórokkal kombinált oldalsó kihelyezés (1)	Madárriasztó zsinór (2)
Éjszakai halászati műveletek minimális fedélzeti világítással	Kék színű csali
Madárriasztó zsinór	Mélyvízi horogsor-kihelyező eszköz
Lesúlyozott előkezsinórok	A szerves hulladék ürítésének kezelése
Horogvédő eszközök (3)

Előírások:

(1)

Madárriasztó zsinórok (a d. sz. 25°-tól délre)

Legalább 35 m teljes hosszal rendelkező hajók esetében

Legalább egy madárriasztó zsinór telepítése. Ha észszerű, amennyiben a madarak nagy száma vagy aktivitása azt indokolttá teszi, a hajók számára ajánlatos egy második madárriasztó zsinór használata; mindkét madárriasztó zsinórt egyidejűleg kell telepíteni, a kihelyezés alatt álló horogsor mindkét oldalán egyet-egyet. Két madárriasztó zsinór használata esetén a csalival ellátott horgokat a két madárriasztó zsinórral határolt területen belül kell elhelyezni.

ii.

Hosszú és rövid szalagokkal rendelkező madárriasztó zsinórt kell használni. A szalagok legyenek élénk színűek, hosszú és rövid szalagok vegyesen.

A hosszú szalagokat legfeljebb 5 méterenként kell elhelyezni, és a hosszú szalagokat forgókapcsokkal kell a zsinórhoz erősíteni, amelyek megakadályozzák, hogy a szalagok a zsinór köré csavarodjanak. Kellő hosszúságú szalagokat kell használni, amelyek nyugodt körülmények között elérik a tenger felszínét.

2.	A rövid (1 méternél hosszabb) szalagokat egymástól legfeljebb 1 méterre kell elhelyezni.

iii.

A hajók úgy helyezik el a madárriasztó zsinórt, hogy annak víz feletti kiterjedése legalább 100 méter legyen. E víz feletti hosszúság elérése érdekében a madárriasztó zsinór hossza legalább 200 m, és azt a tengerfelszín felett több mint 7 m-rel, a hajófarhoz a lehető legközelebb elhelyezkedő tori-rúdhoz kell rögzíteni.

iv.	Ha a hajók csak egy madárriasztó zsinórt használnak, azt a süllyedő csaliktól szélirányba kell elhelyezni.

35 m alatti teljes hosszal rendelkező hajók esetében

i.	Olyan madárriasztó zsinórt kell használni, amely vagy hosszú és rövid szalagokkal rendelkezik, vagy pedig csak rövid szalagokkal rendelkezik.

ii.

A szalagok legyenek élénk színűek, hosszúak és/vagy rövidek (de 1 m-nél hosszabbak); a szalagokat a következő sűrűséggel kell használni és elhelyezni:

1.	Hosszú szalagok legfeljebb 5 méterenként elhelyezve a madárriasztó zsinór első 75 méterén.

2.	Rövid szalagok legfeljebb 1 méterenként elhelyezve.

iii.	A hosszú szalagokat úgy kell a zsinórhoz erősíteni, hogy a szalagok ne csavarodjanak a zsinór köré. Nyugodt körülmények között minden hosszú szalagnak el kell érnie a tengerfelszínt. A szalagok az összegabalyodás elkerülése érdekében az első 15 méteren változtathatók.

iv.

A hajók úgy helyezik el a madárriasztó zsinórt, hogy annak víz feletti hosszúsága legalább 75 méter legyen. E víz feletti hosszúság elérése érdekében a madárriasztó zsinórt a tengerfelszín felett több mint 6 méterrel, a hajófarhoz a lehető legközelebb elhelyezkedő tori-rúdhoz kell rögzíteni. Megfelelő közegellenállást kell létrehozni a víz feletti hosszúság maximalizálása és a zsinórnak oldalszélben közvetlenül a hajó mögött tartása érdekében. Az összegabalyodás elkerülése érdekében ez leginkább hosszú víz alatti kötélszakasz vagy monofil zsinór használatával érhető el.

v.	Két madárriasztó zsinór használata esetén a két zsinórt a főzsinór ellentétes oldalain kell elhelyezni.

(2)

Madárriasztó zsinórok (az ész. sz. 23°-tól északra)

Hosszú szalag

i.	Minimális hossz: 100 m.

ii.	Úgy kell a hajóhoz rögzíteni, hogy a víz felett legalább 5 méterre elhelyezkedő ponton kell felfüggeszteni a hajófarnál, annak a pontnak a szél feletti oldalán, ahol a horogzsinór a vízbe merül.

iii.	Úgy kell rögzíteni, hogy megmaradjon a víz feletti hosszúság a csalival ellátott süllyedő horgok felett.

iv.	A szalagokat egymástól kevesebb mint 5 méterre kell elhelyezni, forgókapcsok használatával, és azoknak elég hosszúnak kell lenniük, hogy a lehető legközelebb legyenek a vízhez.

v.	Két (azaz párban alkalmazott) madárriasztó zsinór használata esetén a két zsinórt a főzsinór ellentétes oldalain kell elhelyezni.

Rövid szalag (legalább 24 m teljes hosszal rendelkező hajók esetében)

i.	Úgy kell a hajóhoz rögzíteni, hogy a víz felett legalább 5 méterre elhelyezkedő ponton kell felfüggeszteni a hajófarnál, annak a pontnak a szél feletti oldalán, ahol a horogzsinór a vízbe merül.

ii.	Úgy kell rögzíteni, hogy megmaradjon a víz feletti hosszúság a csalival ellátott süllyedő horgok felett.

iii.	A szalagokat egymástól kevesebb mint 1 méterre kell elhelyezni, és azok minimális hossza 30 cm.

iv.	Két (azaz párban alkalmazott) madárriasztó zsinór használata esetén a két zsinórt a főzsinór ellentétes oldalain kell elhelyezni.

Rövid szalag (24 m alatti teljes hosszal rendelkező hajók esetében)

Ezt a konstrukciót a tudományos adatok alapján felül kell vizsgálni legkésőbb három évvel az alkalmazás kezdőidőpontját követően.

i.	Úgy kell a hajóhoz rögzíteni, hogy a víz felett legalább 5 méterre elhelyezkedő ponton kell felfüggeszteni a hajófarnál, annak a pontnak a szél feletti oldalán, ahol a horogzsinór a vízbe merül.

ii.	Úgy kell rögzíteni, hogy megmaradjon a víz feletti hosszúság a csalival ellátott süllyedő horgok felett.

iii.	Szalagok használata esetén ajánlatos, hogy a szalagok egymástól kevesebb mint 1 méterre helyezkedjenek el, és minimális hosszuk 30 cm legyen.

iv.	Két (azaz párban alkalmazott) madárriasztó zsinór használata esetén a két zsinórt a főzsinór ellentétes oldalain kell elhelyezni.

(3)

Madárriasztó zsinórfüggönyökkel és lesúlyozott előkezsinórokkal kombinált oldalsó kihelyezés

a)	A bal oldalról vagy a jobb oldalról, a hajófartól a lehető legmesszebb (legalább 1 méterre) kihelyezett főzsinór, horogsor-kihelyező eszköz használata esetén pedig azt legalább 1 méterre a hajófar előtt kell elhelyezni.

b)	Tengeri madarak jelenléte esetén az eszköznek biztosítania kell a főzsinór lazán történő kihelyezését, úgy, hogy a csalival ellátott horgok a víz alatt maradjanak.

Madárriasztó zsinórfüggöny használata esetén:

i.	A horogsor-kihelyező eszköz mögötti rúd legyen legalább 3 m hosszú.

ii.	Legalább három főszalag legyen a rúd felső 2 m-es részéhez erősítve.

iii.	A főszalag átmérője legyen legalább 20 mm.

iv.	Elágazó szalagok legyenek erősítve az egyes főszalagok végéhez, amelyek elég hosszúak ahhoz, hogy a vízbe érjenek (szélcsendben) – minimális átmérő: 10 mm.

(4)

Éjszakai kihelyezés

a)	A tengeri napkelte és napnyugta közötti időszakban nem végezhető kihelyezés.

b)	A tengeri napnyugta és a tengeri napkelte időpontját a tengerészeti almanach táblázatai határozzák meg a megfelelő szélességi fok, helyi idő és nap szerint.

c)	A fedélzeti világítást minimálisra kell korlátozni. A minimális fedélzeti világítás nem sértheti a biztonsági és hajózási minimumelőírásokat.

(5)

Lesúlyozott előkezsinórok

A nehezékre vonatkozóan az alábbi minimális előírásokra van szükség:

a)	egy darab legalább 40 grammos nehezék a horogtól számított 50 cm-en belül;

b)	összesen legalább 45 g rögzített nehezék a horogtól számított 1 méteren belül;

c)	összesen legalább 60 g rögzített nehezék a horogtól számított 3,5 méteren belül; vagy

d)	összesen legalább 98 g rögzített nehezék a horogtól számított 4 méteren belül.

(6)

Horogvédő eszközök

A horogvédő eszközök a csalival ellátott horgok hegyét és szakállát veszik körbe, hogy megakadályozzák a tengeri madarak támadásait a horogsorok kihelyezése során. A WCPFC a következő eszközöket hagyta jóvá halászat során történő használatra:

Horoghüvelyek, amelyek megfelelnek az alábbi teljesítményjellemzőknek:

a)	az eszköz körbeveszi a horog hegyét és szakállát legalább 10 méter mélység eléréséig, vagy legalább 10 percig a víz alá merülést követően;

b)	az eszköz megfelel az előkezsinórok lesúlyozására vonatkozó, ebben a mellékletben meghatározott jelenlegi minimumelőírásoknak; továbbá

c)	az eszközt úgy tervezték, hogy az inkább a halászeszközön maradjon, mint hogy elvesszen.

(7)

A szerves hulladék ürítésének kezelése

a)	vagy nincs szerves hulladék ürítés kihelyezés vagy behúzás során;

b)	vagy stratégiai jellegű szerveshulladék-ürítésre kerül sor a hajónak a kihelyezéssel/behúzással ellentétes oldalán annak érdekében, hogy a madarakat eltérítsék a csalival ellátott horgoktól.

(8)

Kék színű csali

a)	Kék színű csali használata esetén annak a festés idején teljes mértékben kiolvasztottnak kell lennie.

b)	WCPFC titkársága szabványos színtáblát oszt ki.

c)	Minden csalit a táblán feltüntetett színárnyalatnak megfelelő színűre kell festeni.

(9)

Mélyvízi horogsor-kihelyező eszköz

a)	A horogsor-kihelyező eszközöket úgy kell telepíteni, hogy a horgok lényegesen mélyebben legyenek kihelyezve, mint amilyen mélyen a horogsor-kihelyező eszköz nélkül lennének, és hogy a horgok többsége legalább 100 m mélységet érjen el.

(1) Az A. oszlopban szereplő, madárriasztó zsinórfüggönyökkel és lesúlyozott előkezsinórokkal kombinált oldalsó kihelyezés alkalmazása két kockázatcsökkentő intézkedésnek számít.

(2) Ha mind az A. oszlopból, mind a B. oszlopból a madárriasztó zsinórokat választják, ez két (azaz párban alkalmazott) madárriasztó zsinór egyidejű használatának felel meg.

(3) A horogvédő eszközök önálló intézkedésként alkalmazhatók.

II. MELLÉKLET

A HALÁSZHAJÓK JELÖLÉSEI ÉS EGYÉB MŰSZAKI ELŐÍRÁSAI

(1)

Az uniós halászhajók mindenkor jól láthatóan feltüntetik a WIN-t angol nyelven:

a)	a hajó testén vagy felépítményén, bal és jobb oldalán. Az üzemeltetők elhelyezhetnek olyan szerelvényeket, amelyek a hajó oldalával vagy felépítményével meghatározott szöget zárnak be, feltéve, hogy a dőlésszög nem akadályozza meg a jelzés más hajóról vagy a levegőből történő észlelését;

a fedélzeten, kivéve a (3) bekezdésben előírtakat. Ha napellenzőt vagy egyéb ideiglenes tetőt helyeznek el úgy, hogy az eltakarja a fedélzeten lévő jelölést, akkor a napellenzőt vagy a tetőt is meg kell jelölni. Ezeket a jeleket keresztirányban kell elhelyezni, úgy, hogy a számok vagy a betűk felső része a hajóorr felé essen.

(2)

A WIN-t a következőképpen kell elhelyezni:

a)	a hajó mindkét oldalán, a vízvonal felett olyan magasan, amennyire csak lehet, elkerülve a hajótest bizonyos részeit, mint például a hajóorr előrenyúló részét és a hajófart;

b)	olyan módon, hogy a halászeszközök ne takarhassák el a jelöléseket, függetlenül attól, hogy a halászeszközöket éppen tárolják vagy használják;

c)	olyan módon, hogy azokat ne érje a vízkifolyó nyílásokból kiáramló víz vagy a fedélzetről származó hulladék, beleértve azokat a területeket is, amelyek károsodhatnak vagy elszíneződhetnek bizonyos fajok kifogása esetén; továbbá

d)	úgy, hogy ne terjedjenek ki a vízvonal alá.

(3)

Fedélzet nélküli hajók esetében nem kötelező a WIN-t vízszintes felületen feltüntetni. Az üzemeltetőket azonban arra kell ösztönözni, hogy szereljenek fel egy táblát, amelyen feltüntetik a WIN-t úgy, hogy az egyértelműen látható legyen a levegőből.

(4)

A hajó által halászati műveletek céljából szállított csónakokon, könnyű csónakokon és vízi járműveken fel kell tüntetni ugyanazt a WIN-t, mint az érintett hajón.

(5)

Az uniós halászhajóknak az alábbiaknak kell megfelelniük a WIN hajón történő feltüntetésekor:

a)	mindenütt nyomtatott betűket és számokat kell használni;

b)	a betűk és a számok szélessége arányos a magassággal;

a betűk és a számok magassága (h) a hajó méretével arányos, és megfelel a következőknek:

a WIN hajótesten, felépítményen és/vagy dőlt felületeken való elhelyezése során: a hajó legnagyobb hosszát (LOA) méterben (m) kell feltüntetni; a betűk és számok méterben megadott magassága nem lehet kisebb, mint: 1,0 m a 25 méteres és annál hosszabb hajók esetében, 0,8 m a legalább 20 méteres, de 25 méternél rövidebb hajók esetében, 0,6 m a legalább 15 méteres, de 20 méternél rövidebb hajók esetében, 0,4 m a legalább 12 méteres, de 15 méternél rövidebb hajók esetében, 0,3 m a legalább 5 méteres, de 12 méternél rövidebb hajók esetében, 0,1 m az 5 méter alatti hajók esetében;

ii.	a WIN fedélzeten való elhelyezése során: a betűk és a számok magassága legalább 0,3 m az 5 méteres és annál nagyobb hajók valamennyi osztálya esetében;

d)	a kötőjel hossza a betűk és a számok magasságának a fele;

e)	a vonalvastagság szélessége minden betű, szám és a kötőjel esetében: h/6;

f)	a betűk és/vagy számok közötti távolság nem haladja meg a h/4 értéket, és nem lehet kisebb, mint h/6;

g)	a szomszédos, ferde oldalú betűk közötti távolság nem haladja meg a h/8 értéket, és nem lehet kisebb, mint h/10;

h)	a WIN fekete alapon fehér, vagy fehér alapon fekete színű;

i)	a háttérnek úgy kell kiterjednie, hogy a WIN körül legalább h/6 szélességű keretet biztosítson;

j)	mindenütt jó minőségű hajófestéket használnak;

k)	fényvisszaverő vagy hőtermelő anyagok használata esetén a WIN megfelel ezen előírások követelményeinek; továbbá

l)	gondoskodnak a WIN és a háttér jó állapotának folyamatos fenntartásáról.

III. MELLÉKLET

A WCPFC HAJÓMEGFIGYELÉSI RENDSZERÉBEN HASZNÁLT AUTOMATIKUS HELYMEGHATÁROZÓ KÉSZÜLÉKEKRE (ALC) VONATKOZÓ MINIMUMELŐÍRÁSOK

(1)

Az ALC automatikusan és a hajón történő bármely beavatkozástól függetlenül közli a következő adatokat:

i.	az ALC statikus egyedi azonosítója;

ii.	a hajó aktuális földrajzi helyzete (szélesség és hosszúság); továbbá

iii.	a hajó ii. pontban említett helyzete rögzítésének napja és időpontja (egyeztetett világidő [UTC] szerint kifejezve).

(2)

Az (1) bekezdés ii. és iii. pontjában említett adatokat műholdas helymeghatározási rendszerből kell beszerezni.

(3)

A halászhajókra szerelt ALC-knek képeseknek kell lenniük az (1) bekezdésben említett adatok óránkénti küldésére.

(4)

Az (1) bekezdésben említett adatoknak normál üzemi körülmények között az ALC általi generálást követő 90 percen belül meg kell érkezniük a WCPFC-hez.

(5)

A halászhajókra szerelt ALC-ket védeni kell az (1) bekezdésben említett adatok biztonságának és integritásának megőrzése érdekében.

(6)

Az ALC-ben történő adattárolásnak biztonságosnak, védettnek és normál üzemi körülmények között integráltnak kell lennie.

(7)

Az észszerűség határain belül ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a megfigyelő hatóságon kívül bárki más megváltoztassa az adott hatóságnak az ALC-ben tárolt adatait, beleértve az említett hatóság felé történő, helyzetre vonatkozó adatszolgáltatás gyakoriságát.

(8)

Az ALC vagy a terminál szoftverébe beépített, karbantartást támogató funkciók az ALC egyetlen területéhez sem engedhetnek jogosulatlan hozzáférést, amely veszélyeztetheti a VMS működését.

(9)

Az ALC-ket a gyártójuk előírásainak és az alkalmazandó szabványoknak megfelelően kell telepíteni a hajókon.

(10)

A műholdas navigáció normál üzemi körülményei között a továbbított adatokból származtatott helyzeteknek 100 négyzetméter távolság négyzetes középértéken belüli pontosságúnak kell lenniük (azaz a helyzetek 98 %-ának ezen a tartományon belül kell lennie).

(11)

Az ALC-nek és/vagy a továbbító szolgáltatónak képesnek kell lennie arra, hogy támogassa az adatok több független rendeltetési helyre való elküldését.

(12)

A műholdas navigációs dekódoló és -adóberendezést teljes mértékben integrálni kell, és ugyanabban a manipulálás ellen védett fizikai burkolatban kell elhelyezni.

(13)

Az ALC meghibásodása vagy leállása esetén a manuális helyzetadat-szolgáltatás szabványos formátuma a következő:

WIN;

b)	a hajó neve;

c)	dátum: nn/hh/éé;

d)	idő: 24 órás ÓÓ:PP formátum (UTC);

e)	szélesség – FF-PP-MM (É/D);

f)	hosszúság – FFF-PP-MM (K/NY);

g)	tevékenység (halászat/kutatás/áthaladás/átrakás).

IV. MELLÉKLET

A WCPFC Átrakodási Nyilatkozatban Feltüntetendő Információk

(1)	Egy egyedi dokumentumazonosító

(2)	A halászhajó neve és WIN-je

(3)	A szállítóhajó neve és WIN-je

(4)	A halak kifogására használt halászeszközök

(5)	Az átrakandó termék mennyisége (1) (beleértve a fajokat és a feldolgozottsági állapotot (2) is)

(6)	A hal állapota (friss vagy fagyasztott)

(7)	Az átrakandó melléktermék (3) mennyisége

(8)	A nagy távolságra vándorló halállományok fogásainak földrajzi elhelyezkedése (4)

(9)	Az átrakás időpontja és helyszíne (5)

(10)	Adott esetben a WCPFC-megfigyelő neve és aláírása

(11)	A már a fogadó hajó fedélzetén lévő termék mennyisége és annak földrajzi származása (6).

(1) Tonhalfélék és makrahalalkatúak.

(2) Egész; kibelezve, fej nélkül; kibelezve, fej és farok nélkül; csak kibelezve, kopoltyúval; kopoltyú nélkül, kibelezve; kopoltyú nélkül, kibelezve és farok nélkül; cápauszony.

(3) Nem tonhalfélék vagy makrahalalkatúak.

(4) A fogás földrajzi elhelyezkedése elegendő információt jelent annak megállapításához, hogy a fogás mekkora hányadát halászták a következő területeken: nyílt tengerek, az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül, kizárólagos gazdasági övezetek (külön felsorolva). A fogások helyének megjelölése nem szükséges a fogadó hajó esetében.

(5) Az átrakás helyét a szélesség és hosszúság legközelebbi 0,1 fokáig terjedő pontossággal kell megadni, és azt a helyszín leírása kell kísérje, mint például nyílt tenger, az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívül vagy egy megnevezett kizárólagos gazdasági övezeten belül.

(6) A termék származását a regionális halászati irányító szervezetek területei szerint kell jelenteni, és a jelentésnek tartalmaznia kell az egyes területekről származó termékek mennyiségét.

V. MELLÉKLET

A KELETI NYÍLT TENGERI ÖVEZET KOORDINÁTÁI ÉS TÉRKÉPE

HOSSZÚSÁG	SZÉLESSÉG
-155.495308	-11.375548
-155.498321	-11.391248
-155.375667	-11.6652
-155.144789	-12.031226
-155.087069	-12.286791
-155.011312	-12.527927
-154.988916	-12.541928
-155.011131	-12.528155
-155.4405	-12.58823
-155.8398	-12.7045
-156.3396	-12.96024
-156.748	-13.26971
-157.0805	-13.57845
-157.4277	-13.99567
-157.6434	-14.37697
-157.7986	-14.73752
-157.9131	-15.11709
-157.962	-15.46605
-158.039622	-15.653761
-158.122829	-15.877123
-158.127739	-15.869203
-158.231024	-15.803568
-158.36955	-15.745447
-158.496828	-15.694033
-158.661362	-15.634953
-158.821586	-15.583395
-159.026918	-15.539192
-159.190663	-15.503491
-159.372631	-15.472738
-159.548569	-15.453715
-159.736692	-15.448871
-159.90316	-15.449959
-160.083542	-15.463548
-160.226654	-15.480612
-160.365423	-15.495182
-160.451319	-15.514117
-160.406016	-15.448192
-160.316351	-15.338878
-160.217964	-15.213622
-160.156932	-15.110787
-160.074995	-14.978629
-160.011413	-14.890788
-159.926847	-14.750107
-159.87787	-14.621808
-159.79653	-14.407807
-159.75968	-14.275899
-159.711458	-14.113648
-159.682425	-13.98575
-159.655144	-13.863674
-159.621745	-13.726376
-159.619708	-13.634445
-159.616001	-13.561895
-159.614094	-13.509574
-159.561966	-13.476838
-159.464666	-13.417237
-159.323121	-13.349332
-159.212807	-13.287211
-159.104174	-13.209011
-158.983445	-13.143509
-158.882253	-13.049931
-158.744371	-12.94646
-158.649624	-12.872332
-158.560938	-12.795621
-158.495677	-12.723884
-158.424306	-12.639442
-158.333838	-12.548261
-158.2853	-12.45563
-158.071642	-12.43816
-157.8909	-12.42376
-157.747379	-12.436771
-157.631174	-12.428707
-157.4811	-12.39678
-157.229515	-12.356368
-157.039477	-12.306157
-156.868471	-12.243143
-156.665366	-12.174288
-156.495214	-12.106995
-156.3649	-12.01769
-156.25113	-11.967768
-156.113903	-11.894359
-156.012144	-11.844092
-155.895851	-11.761728
-155.77415	-11.66355-
-155.688884	-11.572012
-155.593209	-11.478779
-155.495308	-11.375548

Jelmagyarázat:

1.	Keleti nyílt tengeri övezet (E-HSP)

2.	Nyílt tenger

Kiribati

4.	Cook-szigetek

5.	Francia Polinézia

VI. MELLÉKLET

CÁPAZSINÓR VÁZLATOS ÁBRÁJA

Jelmagyarázat:

Horogsor

Úszó

3.	Úszózsinór

4.	Cápazsinórok

Főzsinór

Előkék

Top

Choose the experimental features you want to try