i)

a regionális és nemzeti hatóságok, valamint az oktatási és képzési szervezetek közötti egyeztetés és együttműködés és;

ii)

ágazati és ágazatközi szociális párbeszéd (e szociális párbeszédbe be kell vonni azokat a szervezeteket, amelyek mind a magán-, mind a közszektor munkavállalóit és munkáltatóit képviselik, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k), valamint a szakmai és vezetői személyzetet).

a)

lehetővé tenni az egyének számára azoknak az ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak a megszerzését, frissítését és bővítését, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy boldoguljanak a változó munkaerőpiacon és társadalomban, hogy teljes mértékben kihasználhassák a társadalmilag méltányos helyreállításból, valamint a zöld és digitális gazdaságba való igazságos átmenetből származó előnyöket, továbbá hogy felkészültebben nézzenek szembe a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal;

b)

támogatni a mikrotanúsítvány-szolgáltatók arra való felkészültségét, hogy növeljék a tanulási kínálat színvonalát, átláthatóságát, hozzáférhetőségét és rugalmasságát, hogy ezáltal lehetővé tegyék az emberek számára a személyre szabott tanulási pályák és karrierlehetőségek kialakítását;

c)

elősegíteni az inkluzivitást, a hozzáférést és az esélyegyenlőséget, továbbá a demográfiai és társadalmi változások közepette a gazdasági ciklusok valamennyi szakaszában hozzájárulni a rezilienciához, a társadalmi méltányossághoz és a mindenki számára elérhető jóléthez.

a)

„mikrotanúsítvány”: kis tanulási egységek elvégzését követően a tanuló által megszerzett tanulási eredményeket igazoló dokumentum. E tanulási eredmények értékelése átlátható és világosan meghatározott kritériumok mentén fog történni. A mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető tanulási eredmények célja, hogy a tanulókat olyan speciális ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal ruházzák fel, amelyek megfelelnek a társadalmi, a személyes, a kulturális vagy a munkaerőpiaci igényeknek. A mikrotanúsítványok a tanuló tulajdonát képezik, megoszthatók és hordozhatók. Lehetnek önállóak vagy nagyobb tanúsítványokká vonhatók össze. A mikrotanúsítványokat az adott ágazatban vagy tevékenységi területen elfogadott szabványokon alapuló minőségbiztosítás támasztja alá;

b)

„mikrotanúsítvány-szolgáltatók”: oktatási és képzési intézmények és szervezetek, szociális partnerek (azaz a munkavállalókat és munkáltatókat képviselő szervezetek), munkáltatók és iparági szereplők, civil társadalmi szervezetek, állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz-ek), regionális és nemzeti hatóságok, valamint más olyan típusú szereplők, amelyek mikrotanúsítványokat dolgoznak ki, kínálnak és bocsátanak ki a formális, nem formális és informális tanulás elismerésére. Ez nem érinti a regionális és nemzeti jogszabályokat, illetve körülményeket.

c)

„tanulási környezetek”: azok a különböző fizikai, online, vegyes (21), virtuális és digitális helyszínek, közegek és kultúrák, amelyekben az emberek tanulnak, és amelyek magukban foglalnak minden olyan környezetet, amelyben a formális, a nem formális és az informális tanulás megvalósulhat;

d)

„formális tanulás: olyan tanulás, amely szervezett és strukturált, kifejezetten tanulási célokra kialakított környezetben zajlik, és rendszerint valamilyen képesítés megszerzésével zárul, általában bizonyítvány vagy oklevél formájában; idetartozik az általános képzés, a szakmai alapképzés, a szakmai továbbképzés, a felsőfokú szakképzés és a felsőoktatás rendszere (22).

e)

„nem formális tanulás”: a formális oktatáson és képzésen kívül, a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében tervezett tevékenységeken keresztül sorra kerülő tanulás, és ahol a tanulástámogatás valamilyen formája jelen van (23);

f)

„informális tanulás”: a napi tevékenységekből és tapasztalatokból eredő tanulás, amely a célkitűzések, az idő vagy a tanulástámogatás tekintetében nem szervezett és nem strukturált; ez a tanuló szempontjából nem szándékos is lehet (24). Nem vonja maga után automatikusan mikrotanúsítvány megszerzését, de figyelembe vehető azon érvényesítési folyamatokban, amelyek során egy egyén tanulási eredményeit azonosítani, dokumentálni, felmérni és/vagy tanúsítani lehet;

g)

„hordozhatóság”: a tanúsítvány birtokosának azon képessége, hogy az általa választott rendszerben tárolja mikrotanúsítványát, megossza a tanúsítványt az általa választott (nemzeti vagy transznacionális) féllel, valamint a megosztásban részt vevő valamennyi fél azon képessége, hogy megismerhesse a tanúsítvány tartalmát és ellenőrizhesse annak hitelességét. Ez lehetővé teszi az oktatási és képzési ágazatok közötti és azokon belüli, a munkaerőpiacon belüli, valamint az országok közötti hordozhatóságot;

h)

„halmozhatóság”:adott esetben a különböző mikrotanúsítványok kombinálásának és logikus egymásra építésének lehetősége. A tanúsítványok „halmozására” vagy kombinálására vonatkozó döntéseket a fogadó szervezetek (pl. oktatási és képzési intézmények, munkáltatók stb.) saját gyakorlataikkal összhangban hozzák meg, támogatva a tanuló céljait és igényeit. A halmozás nem vonja automatikusan maga után sem a képesítésre, sem a diplomára való jogosultságot. Az ilyen döntéseket a regionális és nemzeti hatóságok vagy intézmények a saját odaítélési eljárásaikkal összhangban hozzák meg;

i)

„felmérés”: az egyének formális, nem formális vagy informális keretek között megszerzett tanulmányi eredményeinek értékeléséhez, méréséhez és adott esetben leírásához használt folyamat vagy módszer. A felmérést a szolgáltató vagy más engedélyezett, felmérést végző szolgáltató végzi.

a)

a mikrotanúsítványoknak az 5. pont a) alpontja szerinti fogalommeghatározása;

b)

a mikrotanúsítvány leírására szolgáló európai állandó elemek (az I. mellékletben leírtak szerint), beleértve a következő kötelező elemeket:

c)

a mikrotanúsítványok kialakítására és kibocsátására vonatkozó európai elvek (a II. mellékletben leírtak szerint).

a)

a felsőoktatási intézmények támogatása abban, hogy feltérképezzék a mikrotanúsítványok szerepét a különféle tanulókat célzó tanulási lehetőségek – különösen az egész életen át tartó tanulási tevékenységek vonzó, elérhető, inkluzív és tanulóközpontú kínálatának bővítése révén történő – biztosításában, többek között adott esetben az „Európai Egyetemek” (25) szövetségei által végzett tevékenységeken keresztül;

b)

a szakképzési intézmények és egyéb szakképzési szolgáltatók támogatása abban, hogy feltérképezzék a mikrotanúsítványoknak a szakmai továbbképzésen belül, a felnőttek továbbképzésének és átképzésének támogatásában betöltött szerepét, többek között adott esetben szakképzési kiválósági központok tevékenységei révén;

c)

a nemzeti körülményeknek megfelelően közfinanszírozás nyújtásának mérlegelése az oktatás és képzés minden szintjén olyan kis oktatási és képzési tevékenységek kidolgozásához és nyújtásához, amelyek mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezetnek, a diverzitás és a kreativitás biztosítása érdekében ugyanakkor figyelembe véve az intézményi autonómiát.

a)

a mikrotanúsítványoknak a 7. pontban említettektől eltérő szolgáltatók – többek között vállalatok, szociális partnerek, civil társadalmi szervezetek, helyi hatóságok, közösségi központok, szakmai szövetségek, kutatással és innovációval foglalkozó szervezetek és magánszolgáltatók – által történő kidolgozásának és kibocsátásának támogatása, beleértve a finanszírozási források diverzitásának előmozdítását is;

b)

a munkáltatók és a munkavállalók képviselői által kidolgozott és elfogadott mikrotanúsítványok kidolgozásának előmozdítása adott esetben szociális párbeszéd révén;

c)

a korábbi tanulmányok elismerésére, valamint a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó eljárások kiigazításának mérlegelése a mikrotanúsítványok odaítélésének lehetővé tétele érdekében.

a)

a különböző típusú szolgáltatók által kibocsátott mikrotanúsítványokra vonatkozó minőségbiztosítási mechanizmusok alkalmazása, kiigazítása és fejlesztése, ahol lehet, a meglévő mechanizmusok használatával (ld. a 2. mellékletet);

b)

a munkaerőpiaci igények és a demográfiai változások elemzésére szolgáló, „készségekkel kapcsolatos információgyűjtési” rendszerek használatának támogatása annak érdekében, hogy azonosítani tudják a mikrotanúsítványok fejlesztésére vagy frissítésére irányuló igényeket;

c)

a szolgáltatók ösztönzése arra, hogy közzétegyék az általuk kínált mikrotanúsítványok jegyzékét, beleértve adott esetben a más szolgáltatók által kibocsátott mikrotanúsítványok elismerésére vonatkozó szabályaikat is;

d)

a mikrotanúsítványok integrálása nemzeti képesítési keretekbe és rendszerekbe. A mikrotanúsítványok regionális és nemzeti keretekbe vagy rendszerekbe történő integrálására vonatkozó döntéseket a nemzeti hatóságok vagy intézmények hozzák meg a nemzeti körülményeknek megfelelően.

i)

oktatási és képzési intézmények;

ii)

szociális partnerek;

iii)

munkáltatók és az ipar;

iv)

kutatással és innovációval foglalkozó szervezetek;

v)

civil társadalmi szervezetek;

vi)

foglalkoztatási és társadalmi integrációval foglalkozó szolgálatok, valamint;

vii)

helyi, regionális és nemzeti hatóságok.

a)

annak ösztönzése, hogy a mikrotanúsítványok megszerzését eredményező oktatási és képzési kínálatok bekerüljenek a kínált oktatási és képzési tanfolyamok katalógusaiba;

b)

a mikrotanúsítványok felhasználása adott esetben annak érdekében, hogy az oktatásba és képzésbe való bejutás minden tanuló számára könnyebb legyen, beleértve a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportokat (például a fogyatékossággal élőket, az időseket, az alacsony képesítésű/képzettségű személyeket, a kisebbségeket, a migráns hátterű személyeket, a menekülteket, valamint a földrajzi és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező személyeket);

c)

a mikrotanúsítványok felhasználása a rugalmas tanulási pályák, valamint a felső középfokú oktatásból vagy a szakképzésből a felsőoktatásba és a felnőttképzésbe való átmenet támogatására;

d)

olyan mikrotanúsítványok használata, amelyek adott esetben diplomát nyújtó programokba integrálhatók, vagy amelyek kiegészíthetik az ilyen programokat;

e)

a mikrotanúsítványok felhasználása a tanulók szélesebb körének alapvető és haladó szintű digitális készségei és kompetenciái javítására szolgáló további eszközként, a digitális oktatási cselekvési tervvel és a szociális jogok európai pillérének megvalósítására irányuló cselekvési tervvel összhangban;

f)

a mikrotanúsítványok felhasználása a zöld átállást és a fenntartható fejlődést célzó tanulás fejlesztésének támogatására a zöld átállást és a fenntartható fejlődést célzó tanulásról szóló tanácsi ajánlás nemzeti végrehajtásának részeként;

g)

a mikrotanúsítványok oktatási és képzési intézmények és más szolgáltatók általi – az őket körülvevő tudás- és innovációs ökoszisztémával együttműködő – használatának előmozdítása a mikrotanúsítványok relevanciájának, valamint helyi és regionális szintű esetleges pozitív hatásának növelése érdekében;

h)

a mikrotanúsítványok megértésének és használatának előmozdítása a tanárok és oktatók, továbbá a pályaorientációs tanácsadók folyamatos szakmai továbbképzése (pl. az Erasmus+ tanárképző akadémiák keretében), valamint a tudományos dolgozók, a kutatók és más kapcsolódó munkatársak folyamatos szakmai továbbképzése révén;

i)

a mikrotanúsítványok használatának előmozdítása a legfrissebb kutatási eredmények tanulási lehetőségekbe történő gyors átültetése érdekében, ezáltal erősítve az európai oktatási térség és az Európai Kutatási Térség közötti szinergiákat;

j)

a mikrotanúsítványok használatának feltérképezése az európai oktatási térségben a szakirányok megválasztásához fűződő, illetve az oktatási gyakorlatokban és anyagokban tetten érhető nemi és egyéb diszkriminatív sztereotípiák leküzdése érdekében.

a)

mikrotanúsítványok használata adott esetben a következőkhöz:

b)

a mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető képzések felvétele azon elismert képzési lehetőségek sorába, amelyek összekapcsolhatók az egyéni tanulási számlákkal – ahol vannak ilyenek –, valamint a képzést támogató egyéb rendszerekkel;

c)

a mikrotanúsítványok használatának előmozdítása az önfoglalkoztatók és az atipikus foglalkoztatási formában – többek között platformalapú munkavégzésben és a kkv-knél – dolgozó személyek készségeinek naprakésszé tétele és fejlesztése érdekében;

d)

a mikrotanúsítványok olyan célzott kezdeményezésekben való használatának feltérképezése, amelyek célja a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok (például a minimumjövedelemben részesülők, a fogyatékossággal élő személyek, a tartósan munkanélküliek és az alacsony képzettségűek) támogatása és motiválása a munkaerőpiacra való visszatérésre vagy a munkaerőpiacon maradásra;

e)

a mikrotanúsítványok szerepének feltérképezése a megerősített ifjúsági garancia végrehajtását szolgáló rendszereken belül a fiatalok támogatása érdekében, beleértve az előkészítő képzést és a továbbképzésre vonatkozó színvonalas ajánlatokat is;

f)

a mikrotanúsítványok szerepének feltérképezése a Covid19-válságot követően a foglalkoztatás hatékony és aktív támogatásáról szóló ajánlás (EASE) nemzeti végrehajtásának részeként;

g)

a mikrotanúsítványok használatának feltérképezése a munkavállalók szakmai fejlődésének támogatása, valamint bizonyos munkakörökben és munkatípusokban a továbbképzésre és átképzésre (pl. engedélyekre és kötelező képzésre) vonatkozó kötelező követelmények teljesítése érdekében.

a)

a releváns meglévő nemzeti szabályokra és pénzügyi keretekre építve határozzanak meg intézkedéseket ezen ajánlás végrehajtása érdekében. Ebbe beletartozhat az egyéni tanulási számlákkal – ahol vannak ilyenek – való összekapcsolás (kellően figyelembe véve az oktatási, képzési és munkaerőpiaci szervezetek felelősségét és autonómiáját a nemzeti kontextusban);

b)

a lehető legjobban használják fel az uniós alapokat és eszközöket a szükséges reformok támogatása érdekében, a támogató kerettől a mikrotanúsítványok kifejlesztésén át azok alkalmazásáig.

a)

arra vonatkozó iránymutatások kidolgozásának támogatása, hogy miként lehet növelni az átláthatóságot, és hogyan lehet a felsőoktatás területén meglévő uniós és bolognai eszközöket a mikrotanúsítványok belső és külső minőségbiztosítására alkalmazni;

b)

annak megvizsgálása, hogy a felsőoktatás területén miként lehet az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer felhasználói útmutatóját a mikrotanúsítványok integrálása érdekében átdolgozni;

c)

annak megvizsgálása, hogy miként lehet kiigazítani és fejleszteni a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatos uniós eszközöket a mikrotanúsítványok szakképzési rendszerekbe való integrálása érdekében;

d)

az ENIC-NARIC központok és más megfelelő szervek szerepének erősítése a mikrotanúsítványok további tanulmányok és/vagy foglalkoztatás céljából történő elismerésében, többek között iránymutatás és képzés kidolgozása révén;

e)

strukturált megbeszélések támogatása a mikrotanúsítványoknak a nemzeti képesítési keretrendszerekbe való felvételének lehetőségéről;

f)

az európai diákigazolvány-kezdeményezés arra irányuló továbbfejlesztésének feltérképezése, hogy a diákok biztonságosan megoszthassák a külföldi tanulmányaik során szerzett mikrotanúsítványok eredményeit más oktatási és képzési intézményekkel;

a)

a releváns regionális és nemzeti szakpolitikai kezdeményezésekkel és a hatásukra vonatkozó bizonyítékokkal kapcsolatos információk regionális és nemzeti hatóságok közötti megosztásának támogatása, a lehető legjobban kiaknázva az oktatás és képzés terén az európai oktatási térség létrehozása érdekében és azon túlmutatóan folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerét;

b)

a mikrotanúsítványok minőségbiztosításával kapcsolatos európai együttműködés előmozdítása és ezáltal a kölcsönös bizalom kiépítése;

c)

a mikrotanúsítványok felsőoktatási és szakképzési intézményekben – például az „Európai Egyetemek” szövetségeiben és a szakképzési kiválósági központokban – való kísérleti bevezetésének, illetve valós használatának ösztönzése annak előmozdítása és bátorítása érdekében, hogy a mikrotanúsítványok elterjedjenek a tágabb oktatási és képzési közösség körében;

d)

a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos szerepvállalás előmozdítása az Erasmus+ tanárképző akadémiákon és más tanárképző szolgáltatóknál, illetve intézményekben, adott esetben a tanárok folyamatos szakmai továbbképzés iránti igényeinek kielégítése érdekében;

e)

annak feltérképezése, hogy a szociális partnerek, a munkáltatók és az iparági képviselők miként kapcsolódhatnak be a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos munkába, többek között a készségfejlesztési paktum és a kapcsolódó olyan együttműködési kezdeményezések keretében, mint például a készségekkel kapcsolatos ágazati együttműködés terve, a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés megerősített Európai Szövetsége és a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció;

f)

az áfsz-ek és a munkáltatók közötti együttműködés és a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása a mikrotanúsítványok foglalkoztathatóságot előmozdító felhasználásával kapcsolatban, az állami foglalkoztatási szolgálatok hálózatával összefüggésben;

g)

a szociális partnerek és az oktatási és képzési intézmények közötti együttműködési projektek elősegítése a mikrotanúsítványok európai, nemzeti, helyi és regionális szintű, valamint a különböző ágazatokon átívelő készségigények kielégítését célzó felhasználásának és végrehajtásának lehetőségeivel kapcsolatban;

a)

a mikrotanúsítványok megszerzéséhez vezető tanulási lehetőségekre és a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítést alkalmazó szolgáltatókra vonatkozó információk;

b)

a mikrotanúsítványok hitelesítésének támogatása az európai digitális tanulási tanúsítványok révén;

c)

a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos információk hordozhatóságának, halmozhatóságának, interoperabilitásának, cseréjének és megosztásának támogatása egy európai nyílt szabvány révén, amely meghatározza a mikrotanúsítványok közös formátumát;

i)

a mikrotanúsítványokkal kapcsolatos európai megközelítés bevezetése, többek között az oktatási vagy képzésszolgáltatók, a munkáltatók és a szociális partnerek általi használatuk tekintetében is;

ii)

konkrét eredmények és előnyök a tanulók számára;

iii)

hozzáadott értékük a teljes diplomához vagy képesítéshez képest és azok kiegészítéseként, valamint;

iv)

további bizonyítékok az emberek képzésre való ösztönzését és motivációját befolyásoló tényezőkről.