(1)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2021-ben létrehozta a mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottságot (a továbbiakban: MIB) a 2022–2024-es időszakra azzal a megbízással, hogy indítson el egy nemzetközi tárgyalási folyamatot a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: MI) fejlesztésére, tervezésére és alkalmazására vonatkozó olyan jogi keret kidolgozása érdekében, amely az Európa Tanács emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra vonatkozó normáin alapul, és serkenti az innovációt.

(2)

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2022. június 30-án megbízta a MIB-et, hogy mielőbb dolgozzon ki a MI-re vonatkozóan egy olyan, transzverzális jellegű, jogilag kötelező erejű eszközt – egy egyezményt vagy egy keretegyezményt –, amely az Európa Tanács emberi jogokra, demokráciára és jogállamiságra vonatkozó normáin alapul, összhangban van a bizottság feladatmeghatározásával, az általános, közös elvekre összpontosít, serkenti az innovációt, és a tagsággal nem rendelkező államok előtt is nyitott, valamint egyúttal figyelembe veszi az e területen már meglévő vagy kidolgozás alatt álló egyéb nemzetközi jogi kereteket.

(3)

Ezt követően a MIB elnöke javaslatot tett az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló egyezményének vagy keretegyezményének (a továbbiakban: az egyezmény) nulladik tervezetére. Az említett nulladik tervezet a következőket tartalmazza: a célra, tárgyra, hatályra, fogalommeghatározásokra, alapelvekre vonatkozó rendelkezések, köztük a kockázati szinttől függetlenül az összes MI-rendszerre vonatkozó eljárási biztosítékok és jogok; a közszférában használt és az „elfogadhatatlan” vagy „jelentős” kockázattal járó MI-rendszerekre vonatkozó kiegészítő intézkedések; egy nyomonkövetési és együttműködési mechanizmus; záró rendelkezések, többek között annak lehetősége, hogy az Unió csatlakozzon egy ilyen egyezményhez, valamint egy kidolgozás alatt álló függelék az MI-rendszerek kockázatértékelésének és hatásvizsgálatának módszeréről.

(4)

Az Unió közös szabályokat fogadott el, amelyeket érintenek majd az egyezmény tekintetében vizsgált elemek. Az említett elemek körébe tartoznak különösen azoknak a termékeknek (1) és szolgáltatásoknak (2) az egységes piacára vonatkozó átfogó szabályok,amelyeknél MI-rendszerek használhatók, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartáját (3) végrehajtó másodlagos uniós jogszabályok (4), figyelembe véve, hogy egyes MI-rendszerek fejlesztése és használata bizonyos körülmények között valószínűleg hátrányosan érinti ezeket a jogokat.

(5)

Ezenkívül a Bizottság 2021. április 21-én az MI-re vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló jogalkotási javaslatot terjesztett elő, amelyet az Európai Parlament és a Tanács jelenleg tárgyal. Az egyezmény a hatályát tekintve jelentős mértékű átfedést mutat az említett jogalkotási javaslattal, mivel mindkét jogi eszköz a köz- vagy magánszervezetek által szolgáltatott és használt MI-rendszerek tervezésére, fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítására irányul.

(6)

Ezért az egyezmény megkötése – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – érintheti a jelenleg hatályos és a várható jövőbeli közös uniós szabályokat, vagy megváltoztathatja azok alkalmazási körét.

(7)

Az uniós jog integritásának védelme, valamint a nemzetközi jog és az uniós jog szabályai közötti összhang megőrzése érdekében tárgyalásokat kell kezdeni az egyezményről az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekkel kapcsolatban.

(8)

Lehetséges, hogy az egyezmény magas szintű nemzetközi normákat állapít majd meg az MI szabályozására vonatkozóan, amelyek érintik az emberi jogokat, a demokrácia működését és a jogállamiság tiszteletben tartását, különösen az Európa Tanács által az e téren már elvégzett munkára tekintettel.

(9)

Ez a határozat nem érintheti a tagállamoknak az egyezmény megtárgyalásában való részvételét, sem pedig az egyezmény megkötéséről, aláírásáról vagy megerősítéséről szóló későbbi tagállami határozatokat, illetve a tagállamoknak az Unió egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatos tárgyalásokban történő részvételét.

(10)

A nemzetbiztonság az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban változatlanul az egyes tagállamok kizárólagos felelőssége. Az egyezmény végrehajtása során az EUMSZ 216. cikkének (2) bekezdésével összhangban a tagállamok feladata, hogy meghatározzák saját alapvető biztonsági érdekeiket, és megfelelő intézkedéseket fogadjanak el a belső és külső biztonságuk biztosítása érdekében, ugyanakkor ne tegyék alkalmazhatatlanná az uniós jogot, illetve ne mentesítsék magukat az uniós jog tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségük alól.

(11)

Minden tagállam egyben az Európa Tanács tagja is. E különleges helyzetre tekintettel az egyezményről szóló tárgyalásokon részt vevő tagállamoknak az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében említett lojális együttműködés elvével összhangban, egymást kölcsönösen tiszteletben tartva segíteniük kell az Unió főtárgyalóját a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.

(12)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. október 13-án véleményt (6) nyilvánított,